Matura Tamás. Szakmai jegyzet

Matura Tamás Szakmai jegyzet

Matura Tamás Szakmai jegyzet Henry Kissinger Kínáról című könyvének magyar kiadásához

Antall József Tudásközpont, Budapest, 2014 Matura Tamás, 2014

A SZAKMAI JEGYZET ELÉ Az Antall József Tudásközpont tevékenységének középpont - jában a tehetséggondozás áll, melyet az alapítvány az oktatás, a kutatás és a kiadói tevékenység hármas eszközrendszerén keresztül valósít meg. Az egyetemista hallgatók és fiatal kutatók szakmai munkájának elősegítése a célja a 2013 őszén elindított tankönyvsorozatunknak, és ezt a célt szolgálja többek közt Zbigniew Brzezinski Stratégiai vízió: Amerika és a globális hatalom válsága című könyvének magyar kiadása, melyet az Antall József Tudás központ 2013 szeptemberében Dr. Magyarics Tamás fordítá sában, a magyar közönség számára készült lábjegyzetekkel kiegészítve jelentetett meg. Henry Kissinger Kínáról című művének esetében a szerzői jog tulajdonosa nem járult hozzá, hogy lábjegyzetekkel gazdagítsuk a magyar kiadást. A jelen kiadvány abból a megfonto - lásból jött létre, hogy a könyvben szereplő személyekkel, helyekkel, történelmi eseményekkel, fogalmakkal, kulturális utalásokkal kapcsolatban mégis elérhető legyen egy szakmai háttéranyag, mely segíti a Kínát jobban megismerni kívánó olvasók számára a téma megértését és az ezzel a területtel foglalkozó hazai szakemberek további kutatá sait. Dr. Matura Tamás jegyzetei nemcsak hasznos kiegészítésül szolgálnak ahhoz az át-

6 MATURA TAMÁS Szakmai jegyzet fogó leíráshoz, melyet Kissinger kínál a kínai külpolitikáról és a kínai amerikai diplomácia történetéről, hanem izgalmas betekintést is nyújtanak a kínai elnevezések eredetébe, valamint elvezetik az érdeklődőket a kínai kultúra alapjait feltáró filozófiai és történeti írásokhoz. Bízunk benne, hogy e Szakmai jegyzet hozzájárul az egykori nemzetbiztonsági tanácsadó könyvének, s az általa bemutatott világnak a mélyrehatóbb megismeréséhez. A kiadó

Henry Kissinger Kínáról PROLÓGUS 20. o. új Kína. Az új Kína (Xin Zhongguo [ 新 中 国 ] vagy Xin Hua [ 新 华 ]) kifejezés először a kínai polgárháború során tűnt fel 1943-ban egy kommunista propagandadalban. Arra utal, hogy a Kínai Kommunista Párt (KKP) vezetésével egy új, a korábbi feudális vagy a Guomindang (Kuomintang, Nemzeti Párt) által vezetett kapitalista Kínától eltérő, új, jobb ország épül. 21. o. Kína elnevezése. Kr. e. 221-ben Zhao Zheng (Csao Cseng), Qin (Csin) vezetője a történelem folyamán először egyesítette még ha rövid időre is a kínai fejedelemségeket, ezáltal megalapította a Kínai Császárságot, ő maga pedig Qin Shi Huangdi (Csin Si Huang-ti) néven a birodalom első császárává emelkedett. Érdemes felhívni rá a figyelmet, hogy Kína nemzetközileg ma használatos elnevezései mind a Qin fejedelemség nevéből erednek. ELSŐ FEJEZET Kína egyedisége 23. o. Sárga császár. A hagyomány szerint a Sárga császár Kr. e. 2697 és 2597 között uralkodott.

8 MATURA TAMÁS Szakmai jegyzet 29. o. két elvesztett háború a nyugati hatalmakkal szemben. Az első ópiumháború 1839 és 1842 között zajlott, a második 1856-tól 1860-ig. 32. o. Kína császári hivatalnokai. A Kínai Birodalom magas rangú hivatalnokait mandarinnak nevezzük. Igen komoly szakmai felkészültséggel rendelkeztek, amelynek alapját Konfuciusz tanításai képezték, kiválasztásuk a hetedik századtól egészen a huszadik század elejéig rendkívül nehéz vizsgáztatási rendszeren keresztül történt. 37. o. Vietnam győzelme Kína felett. Kr. u. 938-ban a vietnami csapatok a Bach Dang folyónál vívott csatában legyőzték a Nan Handinasztia (déli Han) hódító seregét, ezzel véget vetettek a több évszázados kínai dominanciának. 39. o. Kína északnyugati határain található törzsek. Érdekesség, hogy egyes kínai szakértők szerint a magyarok egykor kapcsolatban álltak Kínával, mert annak a Xiongnu népnek a leszármazottai, amely a Kr. e. harmadik században alakított államot Kínától északnyugatra. Ennek megfelelően Magyarország kínai neve (Xiongyali, 匈 利 ) nem csupán a Hungary kifejezés fonetikus átirata, hanem első írásjegyében a Xiongnu népre is utal. 49. o. a szárazföldi hatalom fontossága. Ez a geostratégiai kérdés manapság minden korábbinál fontosabb Kína számára. Hagyományosan az ország valóban az ún. Mackinder-féle kontinentális hatalmak közé tartozott, de az utóbbi években előtérbe került a Mahan nevéhez köthető tengeri hatalom fontosságának kérdése. Ez is magyarázza a huszonegyedik században igen nagy lendületet vett kínai flottaépítési programot.

Második fejezet 9 MÁSODIK FEJEZET A megalázkodás kérdése és az ópiumháború 62. o. Hongkong. Hongkong (azaz Xianggang [ 港 ], az illatos kikötő) területe 1841-ben került brit fennhatóság alá, amit hivatalosan az 1842-es nankingi szerződés ismert el kínai részről. 1898- ban a britek kilencvenkilenc évre szóló bérleti jogot szereztek Hongkong és néhány környező terület felett. A kikötőváros végül 1997-ben került vissza kínai fennhatóság alá, amikor a britek kivonulását követően a Kínai Népköztársaság különleges közigazgatási régiója lett. Az átadási folyamat során a Kínai Népköztársaság garantálta, hogy ötven évig autonómiát biztosít a terület számára. 63. o. ópiumkereskedelem. A bonyolult politikai folyamatok és nemzetközi konfliktusok mögött gyakran egyszerű gazdasági szükségszerűségek állnak. Ebben az esetben is hasonlóról volt szó, ugyanis az Európa és Kína között folyó kereskedelem hatalmas európai deficittel járt. Mivel a kínaiak nem tartottak igényt az európai árukra, a nyugat viszont nagy mennyiségben importált kínai termékeket (selymet, porcelánt, fűszereket), a tizenhatodik századtól kezdve összesen mintegy 28 ezer tonna ezüst áramlott Európából Kínába, ami igen komoly gazdasági gondokkal járt. A megoldást a britek találták ki: miután indiai gyarmatuk a világ legjelentősebb ópiumtermesztő helye volt, egyszerűen piacot teremtettek e terméküknek Kínában, és az ópium iránti kínai kereslet ellen - súlyozta az európai importot. 70. o. nanjingi és bogue-i megállapodás. Kína a mai napig kikényszerített, megalázó szerződéseknek tekinti ezeket a megállapodásokat. 71. o. nyitott kapu politika. A nyitott kapu politikát (Open Door Policy) 1899-től datáljuk, amikor John Hay amerikai külügymi-

10 MATURA TAMÁS Szakmai jegyzet niszter levélben kért hivatalos ígéretet a Kínában érdekelt hatalmaktól arra vonatkozóan, hogy azok megőrzik az ország területi és adminisztratív integritását, és így Kína továbbra is szabadon elérhető lesz más országok (azaz az Egyesült Államok) kereskedői számára is. HARMADIK FEJEZET A vezető szereptől a hanyatlásig 82. o. muszlim felkelések. 1862-ben hui és más muszlim kisebbségek által lakott területeken a bambusz kereskedelméhez kötődő elszámolási vita miatt felkelés tört ki. A lázadás leverése (1877) után nagyszámú muszlim kisebbség menekült át orosz, kazah és kirgiz területekre. 82. o. nienfelkelés. A nienfelkelés (1851 1868) Észak-Kínában zajlott egy időben a dél-kínai tajpinglázadással. Az 1850-es évek elején a Sárga-folyó többször is katasztrofális áradásokkal pusztított, amelyek számos emberéletet követeltek és óriási gazdasági károkat okoztak. A nyugati hatalmakkal hadakozó és anyagilag kimerült Qing-udvar (Csing) képtelen volt megfelelő segítséget nyújtani a térségnek, amelynek lakói egyre inkább alkalmatlannak látták a dinasztiát az ország vezetésére. Maga a nien szó helyi dialektusban csoportot, bandát jelent, azaz nem etnikai lázadásról volt szó, hanem a térség elkeseredett lakóinak felkeléséről a császári udvar ellen. 85. o. a császár nyári palotájának felégetése. A palota felégetéséhez az is hozzájárult, hogy a korábban ott tárgyalásokat folytató egyik brit követet, kísérőit és a The Times újságíróját a kínaiak fogságba vetették, megkínozták és többségüket meg is ölték.

Harmadik fejezet 11 87. o. Gong herceg. Gong herceg (Kung, 1833 1898, eredeti nevén Yixin) a tizenkilencedik századi kínai történelem ellentmondásos figurája. 1861-ben Xianfeng (Hszien-feng) császár özvegye, Cixi (Ce-hszi) egy puccs során megszerezte a régensséget a fiatal Tongzhi (Tung-csi) császár mellett, Gongot pedig hercegi régenssé nevezte ki. Gongra sokáig mint a nyugattal lepaktáló árulóra tekintettek, mert az ő feladata volt a betörő hatalmakkal történő tárgyalások vezetése. Szerepét az utóbbi időben kezdik átértékelni, államférfiúi kvalitásai kerülnek előtérbe. 90. o. Japán ipari és társadalmi átalakulása. A japán iparosítás és társadalmi átalakulás időszakát 1868-tól, a Meidzsi-reformok kezdetétől datáljuk. 93. o. Hanlin Akadémia. A nyolcadik században alapított Hanlin Akadémia szerepe túlmutatott a konfuciuszi tanítások tanulmányozásán. Az akadémia tagjai titkos tanácsadói feladatokat is elláttak a császári udvar számára, a konfuciuszi elvek általuk elvégzett értelmezése pedig a birodalmi vizsgáztatási rendszer alapját képezte. 94. o. Cixi császárné. 1898-ban a konzervatív, de már visszavonult Cixi úgy döntött, hogy újra a kezébe veszi az ország irányítását, és megbuktatta Guangxu (Kuang-hszü) császárt (Cixi Guangxu nagybátyjának a felesége volt). A császárt hivatalosan nem mondatták le, névleg ő maradt az uralkodó, de megfosztották minden jogától, sőt szabadságától is. 97. o. Meidzsi császár. Meidzsi császárhoz kötődik az úgynevezett Meidzsi-restauráció, mely a korábbi sógunátus megszüntetését, és az ország feletti hatalomnak a császár kezébe való visszatérését jelentette.

12 MATURA TAMÁS Szakmai jegyzet 99. o. koreai felkelés. A donghakfelkelést egy koreai helyi tisztségviselő visszaélései váltották ki, aki saját anyagi érdekeit szolgáló szabályokat akart a parasztokra kényszeríteni. Az ebből eredő elégedetlenség élére állt a donghak vallási csoport, és sikeres felkelést vezettek az uralkodó Csoszon-dinasztia csapatai ellen. A megrettent uralkodó csapatokat kért és kapott a kínai Qing-dinasztiától, ami viszont felbőszítette Japánt, így kitört az első kínai japán háború Korea birtoklásáért. A háború Japán győzelmével és a simonoszeki békével végződött. 100. o. a császár nyári palotájának újjáépítése. Más források szerint a korábban a brit csapatok által felégetett régi nyári palota restaurálását még Tongzhi császár rendelte el annak érdekében, hogy Cixit eltávolítsa a Tiltott Városból. E szerint a magyarázat szerint a palotára nem a flottára szánt pénzeket, hanem a Cixi hatvanadik születésnapi ünnepségére félretett összeget használták fel. 100. o. simonoszeki béketárgyalások. A békeszerződés aláírására 1895. április 17-én került sor. 100. o. Li Hongzhang elleni támadás Simonoszekiben. Li Hongzhangot (Li Hung-csang) 1895. március 24-én a szállásához vezető úton egy szélsőséges jobboldali japán nacionalista lövése érte. Ez felháborította a japán közvéleményt, hiszen a kínai diplomata még ha a legyőzött felet képviselte is Japán vendége volt. 101. o. a Liaodong-félsziget visszajuttatása Kínának. Erre már 1895 májusában sor került, cserébe viszont Japán a simonoszeki békében kikötött 200 millió tael (1 tael = 37,3 gramm) ezüstön felül további 30 milliót, azaz összesen mintegy 8500 tonnányi ezüstöt kapott Kínától jóvátételként.

Harmadik fejezet 13 103. o. orosz japán háború. Az orosz japán háború tétje túlmutatott Mandzsúrián, valójában a keleti irányba terjeszkedő Orosz Birodalom és a nyugati irányú gyarmatosítást célul kitűző Japán Császárság általános küzdelme volt a kelet-ázsiai területekért. 104. o. az Osztrák Magyar Monarchia katonái Pekingben. A mai napig áll Peking központjában az Osztrák Magyar Monarchia egykori nagykövetsége, amelynek épületében jelenleg a Kínai Külügyi Intézet működik. A diplomáciai körökben keringő legenda szerint még az 1960-as években is látható volt az épület udvarán egy 1900-ban, Pekingben elesett magyar katona sírja. 105. o. a Qing-dinasztia összeomlása. 1912. február 12-én Longyu (Lung Jü) császárné, az akkor hat éves Puyi (Pu Ji) császár édesanyja jóváhagyta az uralkodó lemondásáról szóló birodalmi ediktumot, amely a több évezredes császárság végét jelentette. 105. o. Nemzeti Párt. A Nemzeti Párt (Guomindang) a mai napig létező politikai alakulat Tajvanon. 106. o. japán hódítás Kínában. Egyes történészek szerint a második világháború kitörése valójában a kelet-ázsiai japán terjeszkedés kezdetéhez köthető, nem pedig az 1939. szeptember 1-jei Lengyelország elleni német támadáshoz. 107. o. a Nemzeti Párt katonai összeomlása. Jelentős különbség mutatkozott a két fél hatalmi bázisában. Míg a Guomindang elsősorban a gazdag, de viszonylag kisszámú polgárságra támaszkod - hatott, addig Mao kommunista erői a földreform ígéretével a lakosság döntő többségét kitevő parasztságot képesek voltak a saját oldalukra állítani. A kommunistáknak szovjet segítséggel

14 MATURA TAMÁS Szakmai jegyzet sikerült a visszavonuló japán hadsereg által hátrahagyott fegyverzet egy részét is megszerezni, ami végül a nacionalista erők bukásához vezetett. 108. o. a Kínai Népköztársaság kikiáltása. Ironikus módon Mao a császár egykori székhelyéül szolgáló Tiltott Város Tienanmen térre néző kapujában proklamálta a Kínai Népköztársaság létrejöttét 1949. október 1-jén, amely nap azóta nemzeti ünnep Kínában. NEGYEDIK FEJEZET Mao és a folyamatos forradalom 115. o. Kínai Népi Politikai Konzultatív Konferencia. A Kínai Népi Politikai Konzultatív Konferencia elődje még a Kínai Népköztársaság előtti időkből ered, amikor a polgárháborút folytató kommunista és nemzeti erők 1946-ban megegyeztek egy politikai fórum létrehozásáról. A Kínai Népköztársaság kikiáltását köve - tően népivé alakult a testület, amelynek résztvevői a KKP és az azzal szimpatizáló pártok képviselőiből kerültek ki. Ma a konferencia szerepe némileg egy tanácsadói felsőházéra emlékeztet, a delegátusok számos pártból, szervezetből és a függetlenek közül kerülnek ki. 118. o. A három királyság románca. A három királyság románca című történelmi regényt Luo Guanzhong (Lüo Huang-Csung) a tizennegyedik században írta. A történet a második és harmadik században játszódik, amikor a Han-dinasztia bukásával Kínában három királyság jött létre, melyek végül 280-ban egyesültek újra. 120. o. huszonnégy történet. A huszonnégy történet ( 四 史 ; Ershisi shi) valójában kínai könyvek olyan gyűjteménye, amely áttekinti az ország történelmét Kr. e. 3000-től a Kr. u. tizenhete-

Ötödik fejezet 15 dik századig, és ezáltal az egyik legfontosabb kínai történeti forrásnak tekintik. 122. o. Lin Biao. Lin Biao (Lin Piao, 1907 1971) a Népi Felszaba - dító Hadsereg magas rangú tisztje, aki már a Guomindang ellen vívott polgárháború során is kiemelkedő szerepet játszott a kommunista győzelemben. Bár távol maradt a politikától, az 1960-as években erősen támogatta a Mao körüli személyi kultusz kialakulását, majd a kulturális forradalom kezdetén, 1966-ban Mao saját utódjának nevezte ki. 125. o. nagy ugrás. Becslések szerint a nagy ugrás gazdaságilag katasztrofális döntéseinek következtében 18 42 millióan haltak éhen Kínában ezekben az években. 125. o. kulturális forradalom. A témáról szóló szépirodalmi mű Jiang Rong (Csiang Zsung) magyar nyelven is elérhető Farkastotem című regénye, amely egy fiatal pekingi egyetemista Belső- Mongóliában eltöltött éveit mutatja be. 126. o. breszt-litovszki szerződés. Az 1918-as breszt-litovszki béke alapján a bolsevik Oroszország felmondta az antanttal kötött szövetségét, valamint elfogadta az új német határt, így egyes lengyel, ukrán, litván, lett, észt területeiről is lemondott a Német Birodalom javára. ÖTÖDIK FEJEZET A háromszög diplomácia és a koreai háború 133. o. Külső-Mongólia. Külső-Mongólia a mandzsu Qing-dinasztia idején a Kínai Császárság területéhez tartozott, függetlenségét 1912-ben nyerte el, lényegében megfelel a mai Mongóliának.

16 MATURA TAMÁS Szakmai jegyzet Belső-Mongólia ugyanakkor a Kínai Népköztársaság autonóm területe napjainkban is. HATODIK FEJEZET Kína szembekerül mindkét szuperhatalommal 167. o. az öt államból álló világ. Otto von Bismarck idejében az Európa-központú világ öt nagyhatalma Anglia, Franciaország, Oroszország, az Osztrák Magyar Monarchia és Poroszország, illetve később a Német Császárság voltak. 168. o. Dwight D. Eisenhower. Dwight D. Eisenhower (1890 1969) a második világháborúban a szövetséges csapatok európai főparancsnoka, aki 1953. január 20-án lépett hivatalba mint az Egyesült Államok 34. elnöke. 183. o. szovjet kínai összecsapás. 1969. március 2. és szeptember 11. között a szovjet és a kínai csapatok az Usszuri folyón található Zhenbao (Csenpao, orosz nevén Damanszkij) szigeten csaptak össze több alkalommal, ez összesen mintegy 150 200 fős veszteség gel járt, és végül a status quo ante bellum visszaállításával vég - ződött. HETEDIK FEJEZET Válságok évtizede 202. o. acéltermelési kvóta. Még inkább súlyosbította a helyzetet, hogy a falusi kohók alkalmatlanok voltak minőségi acél előállítására, így a beolvasztott eszközökből készült szerszámok és más tárgyak törékenyek voltak, és haszontalannak bizonyultak bármilyen munkához.

Hetedik fejezet 17 210. o. kulturális forradalom. A kulturális forradalom időszakát a hivatalos történetírás 1966-tól 1976-ig datálja, mely során a belharcok különböző intenzitással zajlottak. 212. o. Huang Hua. Huang Hua (1913 2010) kínai politikus és diplomata volt, 1976 és 1982 között külügyminiszter, pályafutása során részt vett a koreai háborút lezáró fegyverszüneti tárgyalásokon, az Egyesült Államok és Kína között Varsóban zajló egyeztetéseken, illetve külügyminiszterként ő írta alá 1978-ban a Japánnal kötött béke- és barátsági szerződést. 214. o. Hu Angang. Hu Angang (1953 ) a Tsinghua Egyetem közgazdaságtan professzora, a KKP elkötelezett híve, aki a népi kínai szocialista rendszert felsőbbrendűnek véli a nyugati társadalmi berendezkedéssel szemben. 216. o. Kennedy-kormányzat. John Fitzgerald Kennedy (1917 1963) az Egyesült Államok 35. elnöke volt 1961 és 1963 között. 216. o. Lyndon B. Johnson. Lyndon Baines Johnson (1908 1973) az Egyesült Államok 36. elnöke volt 1963 és 1969 között. 218. o. kiemelkedő amerikai Szovjetunió-szakértők. The Wise Men címmel jelent meg 1986-ban Walter Isaacson és Evan Thomas könyve, amely az amerikai külpolitikát és különösen annak a Szovjet unió - val fenntartott kapcsolatait leginkább befolyásoló hat amerikai diplomatát és államférfit mutatja be, köztük Kennant és Bohlent. 218. o. George Kennan. George Frost Kennan (1904 2005) amerikai diplomata, a Szovjetunióval szembeni feltartóztatás politikájának kitalálója, az ún. moszkvai hosszú távirat írója, később moszkvai és belgrádi nagykövet volt.

18 MATURA TAMÁS Szakmai jegyzet 218. o. Charles Chip Bohlen. Charles Eustis Bohlen (1904 1974) amerikai diplomata, moszkvai, manilai és párizsi nagykövet volt. 218. o. Llewellyn Thompson. Llewellyn E. Thompson (1904 1972) amerikai diplomata, bécsi és moszkvai nagykövet volt. 218. o. Foy Kohler. Foy David Kohler (1908 1990) amerikai diplomata, aki moszkvai nagykövet volt a kubai rakétaválság idején. 219. o. tibeti enklávé Észak-Indiában. Az 1959-es tibeti felkelés óta a dalai láma székhelye az észak-indiai Himácsal Prades tartományban található Dharamszala. NYOLCADIK FEJEZET Út a megbékéléshez 224. o. McGeorge Bundy. McGeorge Bundy (1919 1996) Kennedy, majd Johnson elnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt 1961 és 1966 között, jelentős szerepet vállalt az Egyesült Államok vietnami beavatkozásának elindítása során. 236. o. RAND Corporation. Az 1948-ban alapított RAND (Research and Development) Corporation egy nonprofit kutatóintézet, amely kezdetben az Egyesült Államok hadereje számára készített kutatásokat és elemzéseket. Bár továbbra is a védelmi jellegű kutatások jellemzik a társaságot, emellett számos egyéb tudományterületen is tevékenykedik. 238. o. Richard Helms. Richard McGarrah Helms (1913 2002) amerikai hírszerző, karrierjét a második világháború során a Stratégiai Szolgálatok Hivatalánál (Office of Strategic Services) kezdte, majd a Központi Hírszerző Ügynökség (Central Intelligence Agency,

Kilencedik fejezet 19 CIA) megalakítását követően fokozatosan emelkedett a ranglétrán, végül 1966 és 1973 között a CIA igazgatójaként dolgozott. 238. o. Elliot Richardson. Elliot Lee Richardson (1920 1999) amerikai jogász és politikus, azon két ember egyike, aki négy különböző miniszteri posztot is betöltött az Egyesült Államok kormányában: 1970 és 1973 között egészségügyi, oktatási és népjóléti miniszter, 1973 januárjától májusáig védelmi miniszter, ugyanezen év májusától októberéig legfőbb államügyész, majd 1976 és 1977 során kereskedelmi miniszter volt. 239. o. Alekszej Koszigin. Alekszej Nyikolajevics Koszigin (1904 1980) szovjet politikus, 1964 és 1980 között a minisztertanács elnöke volt. 250. o. Jahja Khan. Agha Jahja Khan (1917 1980) pakisztáni tábornok, az ország harmadik elnöke volt 1969 és 1971 között. KILENCEDIK FEJEZET A kapcsolatok felújítása: az első találkozások Maóval és Zhouval 255. o. Winston Lord. Winston Lord (1937 ) amerikai diplomata, 1977 és 1985 között a Külkapcsolatok Tanácsának (Council on Foreign Relations) elnöke volt, majd 1985 és 1989 között pekingi nagykövetként szolgált. 255. o. John Holdridge. John Herbert Holdridge (1924 2001) amerikai diplomata, szingapúri, majd jakartai nagykövet volt. 256. o. Andrej Gromiko. Andrej Andrejevics Gromiko (1909 1989) szovjet politikus, 1957 és 1985 között külügyminiszter, majd

20 MATURA TAMÁS Szakmai jegyzet 1985 és 1988 között a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke volt. 260. o. Zhou Enlai külföldi tanulmányai. Zhou Enlai 1920 és 1924 közötti tanulmányútja során tapasztalatokat gyűjtött az európai társadalmi berendezkedésről Franciaországban, Nagy-Britanniában, majd a Szovjetunióban. 264. o. Tanaka Kakuei. Tanaka Kakuei (1918 1993) japán politikus, az ország miniszterelnöke volt 1972 júliusától 1974 decemberéig. TIZEDIK FEJEZET A kvázi-szövetség: beszélgetések Maóval 299. o. Ji Pengfei. Ji Pengfei (Csi Peng-fej, 1910 2000) magas rangú kínai politikus, 1972 és 1974 között külügyminiszter, 1979 és 1981 között az államtanács főtitkára, majd 1983 és 1990 között a Hongkongért és Makaóért felelős hivatal vezetője volt. 312. o. Watergate-botrány. 1972 júniusában robbant ki a Watergatebotrány, amikor Bob Woodward, a Washington Post újságírója cikké ben felgöngyölítette az egyik legsúlyosabb amerikai megfigyelési botrány szálait. Miután az elnök is tudott a dologról, Nixon a kongresszusi eljárást követően 1974 augusztusában kénytelen volt lemondani az elnöki posztról. TIZENEGYEDIK FEJEZET A Mao-korszak vége 316. o. Mao-féle eszmék. Mao Ce-tung a marxizmus-leninizmus antirevizionista válfaját képviselte. Ennek egyik lényegi eleme, hogy a paraszti társadalmat tekinti a forradalom alapjának, szemben a munkásközpontú szovjet gondolatvilággal.

Tizenegyedik fejezet 21 318. o. Hu Yaobang. Hu Yaobang (Hu Jao-pang, 1915 1989) kínai politikai vezető, 1981 júniusa és 1982 szeptembere között a KKP elnöke, majd 1982 szeptembere és 1987 januárja között a KKP főtitkára. Hu reformelképzelései megegyeztek Deng Xiaoping (Teng Hsziao-ping) törekvéseivel, ami elismerést váltott ki a kínai fiatalok körében, így az 1989-ben bekövetkezett halála volt a Tienanmen téri események egyik közvetlen kiváltó oka. 318. o. Zhao Ziyang. Zhao Ziyang (Csao Ce-jang, 1919 2005) ma gas rangú kínai politikus, 1980 és 1987 között miniszterelnök, majd 1987 és 1989 között pártfőtitkár volt. Az 1989-ben a Tienan men téren tüntető diákokkal szembeni elnézőbb magatartása miatt megfosztották összes hatalmától és élete végéig házi őrizetbe került. 322. o. Deng Xiaoping eltávolodása Mao politikájától. Az 1960-as évek elején, látva a nagy ugrás katasztrofális gazdasági követ - kezményeit, Deng Xiaoping és Liu Shaoqi (Liu Sao-csi) akkori kínai elnök fokozatosan átvette Maótól a gazdasági ügyeket, és a szélsőbaloldali elvek követése helyett inkább pragmatikus alapokra kívánták helyezni az ország irányítását. Ebből az időből származik a Deng által híressé tett mondás, miszerint nem az a fontos, hogy a macska fehér vagy fekete, hanem hogy megfogja az egeret. 326. o. tonális nyelv. A kínai nyelv négy fő hanglejtést (1. magas szinttartó; 2. emelkedő; 3. eső-emelkedő; 4. eső) és egy hangsúly nélküli kiejtést használ. A szavak többségének más-más jelentése van az egyes hanglejtések esetében. 330. o. Ye Jianying. Ye Jianying (Ji Csien-jing, 1897 1986) a kínai hadsereg tábornoka, 1978 és 1981 között az Országos Népi Gyű-

22 MATURA TAMÁS Szakmai jegyzet lés Állandó Bizottságának elnökeként a Kínai Népköztársaság tiszteletbeli elnöke volt. 334. o. Donald Rumsfeld. Donald Henry Rumsfeld (1932 ) amerikai politikus és üzletember, 1975 és 1977 között, majd 2001-től 2006-ig az Egyesült Államok hadügyminisztere volt. 337. o. Qiao Guanhua. Qiao Guanhua (Csiao Kuan-hua, 1913 1983) kínai politikus és diplomata, a sanghaji kommüniké egyik megfogalmazója, 1974 és 1976 között a Kínai Népköztársaság külügyminisztere volt. 338. o. Qingming ünnep. A kínai halottak napja általában április 4-re vagy 5-re esik, amikor az emberek megemlékeznek elődeikről, rendbe teszik a sírokat, kirándulnak, esetleg fákat ültetnek, tisztelegnek Qin Shi Huangdi emléke előtt. 338. o. Hua Guofeng. Hua Guofeng (Hua Kuo-feng, 1921 2008) 1976 és 1980 között a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke és a KKP Központi Katonai Bizottságának elnöke, valamint 1976 és 1981 között a KKP Központi Bizottságának elnöke volt (e pozíció ma a KKP főtitkárának felel meg). 338. o. George Bush. George Herbert Walker Bush (1924 ) az Egyesült Államok 41. elnöke volt 1989 és 1993 között, Ronald Reagan elnöksége (1981 1989) alatt alelnök, 1976 januárja és 1977 januárja között a CIA igazgatója, 1974 szeptembere és 1975 de - cembere között a pekingi összekötő iroda vezetője volt. 339. o. Zhang Chunqiao. Zhang Chunqiao (Csang Csun-csiao, 1917 2005) kínai politikus és író, a négyek bandájának tagja. Az 1976. októberi letartóztatását követően halálra ítélték, majd

Tizenharmadik fejezet 23 az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. Végül tizennyolc év után, 1998-ban engedték szabadon megromlott egészségi állapotára tekintettel. Hátralévő éveit visszavonultan töltötte Sanghajban. TIZENKETTEDIK FEJEZET Az elpusztíthatatlan Deng Xiaoping 341. o. szocializmus kínai sajátosságokkal. A kifejezés idővel továbbfejlődött, ma már gyakran kínai típusú piacgazdaságról beszélnek. 344. o. Deng Xiaoping franciaországi útja. Az 1920-as években számos kínai fiatal utazott tanulmányútra Európába, és azon belül is a szabadság és demokrácia úttörőjének tartott Franciaországba. Deng Xiaoping 1920 decemberében érkezett Marseille-be. Bár elsősorban nyelvtudásának csiszolása volt utazásának célja, a franciaországi gazdasági hanyatlás közepette végül kénytelen volt gyári munkásnak elszegődni. Deng Franciaországban ismerkedett meg több, később jelentős politikai karriert befutó kínai kortár - sával, köztük Zhou Enlai-jal is. TIZENHARMADIK FEJEZET A tigris bajuszának megráncigálása : a harmadik vietnami háború 377. o. Tajvannal való kapcsolatokról szóló törvény. Taiwan Relations Act (TRA). 378. o. Deng Xiaoping a Time magazinban. Deng többször is szerepelt a Time magazin címlapján, először az 1979. február 5-én megjelent interjú alkalmával.

24 MATURA TAMÁS Szakmai jegyzet 379. o. Lee Kuan Yew. Lee Kuan Yew (Li Kuan Ju, 1923 ) szingapúri politikus, Szingapúr atyja néven is emlegetik, hiszen a köztársaság első miniszterelnöke volt 1959 és 1990 között, és további fontos, olykor éppen a számára kreált pozíciókat töltött be egészen 2011-ig. 382. o. Deng Xiaoping amerikai útja. Az útra 1979. január 29. és február 4. között került sor. 385. o. Ho Si Minh. Ho Si Minh (eredeti nevén Nguyen Sinh Cung, 1890 1969) a vietnami nemzeti mozgalom vezetője, majd a Vietna mi Demokratikus Köztársaság első elnöke volt 1945 és 1969 között. 393. o. Pol Pot. Szaloth Szár (1925 1998), ismertebb nevén Pol Pot (a Politique Potentielle kifejezés rövidítése), kambodzsai kommunista politikus, 1975 és 1979 között Kambodzsa ura volt. A vörös khmerek vezetőjeként az ő nevéhez fűződik a történelem egyik legbrutálisabb diktatúrája és népirtása, melynek során becslések szerint kétmillió kambodzsai halt meg, azaz a lakosság egynegyede. 395. o. Malaka-szoros. A Malaka-szoros a Maláj-félsziget és Szumátra között húzódó, körülbelül 800 kilométer hosszú tengerszoros, amely a Csendes-óceánt köti össze az Indiai-óceánnal. Hajózási és kereskedelmi szempontból stratégiai jelentőségű, blokád alá vonásával jelentősen megnehezíthető Kelet-Ázsia nyersanyag-, különösen kőolajellátása.

Tizennegyedik fejezet 25 TIZENNEGYEDIK FEJEZET Reagan és a normalitás megjelenése 404. o. Alexander Haig. Alexander Meigs Haig (1924 2010) amerikai politikus és tábornok, 1974 és 1979 között a szövetséges erők európai főparancsnoka, majd 1981 1982-ben az Egyesült Államok külügyminisztere volt. 407. o. Peking reakciója 2010-ben az Egyesült Államok tajvani fegyver - eladásai kapcsán. 2010 januárjában a kínai védelmi minisztérium negyedszerre is erős felháborodásának és ellenérzéseinek adott hangot annak kapcsán, hogy az Egyesült Államok még a Bushkormányzat idején hozott döntés értelmében fejlett fegyverrendszereket adott el Tajvannak, köztük Patriot típusú légvédelmi rakétákat és Apache támadó helikoptereket. A fegyvereladásról szóló keretmegállapodás összértéke 6,5 milliárd dollár volt, ami minden idők legnagyobb fegyverüzlete volt Washington és Tajpej között. 410. o. stratégiai védelmi kezdeményezés. Reagan elnök 1983 márciusában jelentette be a stratégiai védelmi kezdeményezést (Strategic Defence Initiative), amelynek kitűzött célja az Egyesült Államok területének ballisztikus rakétákkal szembeni védelme volt földi és űrbéli eszközök kifejlesztése és hadrendbe állítása által. Bár a program megvalósíthatóságát sokan kritizálták, számos megfigyelő szerint a kezdeményezés igen költséges ellenintézkedésekre kényszerítette a Szovjetuniót, ami nagyban hozzájárulhatott annak pár évvel későbbi összeomlásához. 420. o. Zhao Ziyang. Zhao Ziyangot 1975-ben nevezték ki Szecsuán pártfőtitkárává, ahol nyomban hozzálátott az egykor prosperáló, hatalmas népességű, de a nagy ugrás és a kulturális forradalom által tönkretett tartomány gazdaságának átalakításához. A Zhao

26 MATURA TAMÁS Szakmai jegyzet által bevezetett piacgazdasági jellegű reformoknak köszönhetően az ipari termelés 81 százalékkal, míg a mezőgazdasági termelés 25 százalékkal nőtt alig három év alatt. 423. o. GDP növekedése Kínában. Az 1980 és 2012 közötti időszakban a kínai gazdaság átlagos éves növekedési üteme valóban a világtörténelemben egyedülálló módon 9,93 százalék volt. Viszont az egyes évekre vonatkozó adatok jelentős ingadozást mutatnak: míg például 1990-ben mindössze 3,8 százalékkal bővült a gazdaság, addig a másik végletet 1984 jelenti, amikor 15,2 százalékos volt a növekedés. TIZENÖTÖDIK FEJEZET Tienanmen tér 433. o. Brent Scowcroft. Brent Scowcroft (1925 ) tábornok, 1975 és 1977 között Gerard Ford elnök, majd 1989 és 1993 között George Bush elnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt. 436. o. Nancy Pelosi. Nancy Patricia D Alesandro Pelosi (1940 ) demokrata párti amerikai politikus, 1987 óta a képviselőház tagja, 2007 és 2013 között a képviselőház elnöke volt. 439. o. Li Peng. Li Peng (1928 ) kínai politikus, 1987 és 1998 között a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke, 1998 és 2003 között az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának elnöke, 1987 és 2002 között a KKP Politikai Bizottság Állandó Bizottságának tagja volt. Nemzetközi megítélése többnyire negatív, mert a Tienanmen téri események során ő állt ki leginkább a tüntetők erőszakos eltávolítása mellett, a tüntetés leverését pedig később a kommunizmus történelmi győzelmének tekintette.

Tizenhatodik fejezet 27 439. o. Qian Qichen. Qian Qichen (Csien Csi-csen, 1928 ) kínai politikus, diplomata, 1988 és 1998 között a Kínai Népköztársaság külügyminisztere. 445. o. Li Ruihuan. Li Ruihuan (Li Zsui-huan, 1934 ) kínai politikus, 1992 és 2002 között a KKP Politikai Bizottság Állandó Bizottságának tagja, 1993 és 2003 között pedig egyúttal a Népi Politikai Konzultatív Konferencia elnöke is volt. 449. o. Fang Lizhi. Fang Lizhi (Fang Li-cse, 1936 2012) kínai asztrofizikus, liberális gondolkodó, akinek nézetei már az 1980-as évek közepétől számos diákot inspiráltak, és sokak szerint nagyban hozzájárultak az 1989-es Tienanmen téri eseményekhez is. 1987-ben kizárták a KKP-ből, végül 1990-ben hagyhatta el Kínát, majd az Egyesült Államokban telepedett le, ahol több, a tibeti helyzetet vizsgáló szervezetet is tanácsaival segített. TIZENHATODIK FEJEZET Milyen reform? Deng dél-kínai utazása 461. o. Jiang Zemin. Jiang Zemin (Csiang Cö-min, 1926 ) kínai politikus, 1989 és 2002 között a KKP Politikai Bizottság Állandó Bizottságának tagja, 1990 és 2005 között a Kínai Népköztársaság Központi Katonai Bizottságának elnöke, 1993 és 2003 között a Kínai Népköztársaság elnöke, 1989 és 2002 között a KKP főtitkára. Előrehaladott kora ellenére számos elemző szerint a mai napig komoly befolyással bír a Párton belüli frakcióharcokra. 467. o. Zhu Rongji. Zhu Rongji (Csu Zsung-csi, 1928 ) kínai poli - tikus, korábban Sanghaj polgármestere, 1993 és 1995 között

28 MATURA TAMÁS Szakmai jegyzet a jegybank elnöke, 1992 és 2002 között a KKP Politikai Bizottság Állandó Bizottságának tagja, 1993 és 1998 között első miniszterelnök-helyettes, majd 1998 és 2003 között miniszterelnök. TIZENHETEDIK FEJEZET Hullámvasúton egy újabb kiegyezés felé: a Jiang Zemin-korszak 474. o. Jackson Vanik-törvénykiegészítés. Az 1974-ben elfogadott Jackson Vanik-törvénykiegészítés értelmében a nem piacgazdaságnak tekintett országokkal az Egyesült Államok nem tarthatott fent normális kereskedelmi kapcsolatokat, nem nyújthatott számukra hiteleket, befektetési vagy hitelgaranciákat, illetve nem köthetett velük kereskedelmi megállapodásokat. A törvény 2012-ig volt érvényben, de Kína már a Kereskedelmi Világszervezethez (World Trade Organization, WTO) való csatlakozása előtt kikerült a hatálya alól. 480. o. etnikai kisebbségek Kínában. A többségi társadalmat alkotó han kínaiakon (91,5%) kívül Kínában további ötvenöt hivatalosan elismert etnikai kisebbség él, számarányuk összesen 8,49% az össznépességen belül. A hivatalos adatok szerint a legnagyobb kisebbségi csoportot a dél-kínai zhuangok képviselik (1,27%), míg a tibetiek például a nyolcadik legnépesebb kisebbséget alkotják, számarányuk 0,47%. 481. o. a demokratikus értékek univerzális győzelme. Ezen elmélet legismertebb képviselője Yoshihiro Francis Fukuyama (1952 ), amerikai politológus, akit 1992-ben megjelent A történelem vége és az utolsó ember (The End of History and the Last Man) című könyve tett igazán híressé. Természetesen az azóta eltelt időszak bizonyította, hogy szó sincs a történelem végéről.

Tizenhetedik fejezet 29 493. o. tajvani befektetések Kínában. A Peking és Tajpej közötti gazdasági együttműködés mára olyan szintre fejlődött, hogy hivatalos adatok szerint a tajvani cégek által a szárazföldi Kínában befektetett összeg meghaladja a 150 milliárd dollárt, míg egyes becslések a valós összeget ennek duplájára teszik. 493. o. Chiang Ching-kuo. Chiang Ching-kuo (Csang Csing-kuo, 1910 1988) Chiang Kai-shek (Csang Kaj-sek) fia, 1975 és 1988 között a Guomindang elnöke, 1972 és 1978 között a Kínai Köztársaság (Tajvan) miniszterelnöke, majd 1978 és 1988 között elnöke volt. (Természetesen az egy Kína elv értelmében e címek csak a tajvani politikai rendszeren belül értelmezhetők). 494. o. Lee Teng-hui. Lee Teng-hui (Li Teng-huj, 1923 ) tajvani politikus, akit gyakran a tajvani demokrácia atyjaként emlegetnek, 1988 és 2000 között a Guomindang és egyben Tajvan elnöke volt. 501. o. hármas képviselet. A hármas képviselet (Sange Daibiao; 三 个 代 表 ) értelmében a pártnak szem előtt kell tartania a kínai gazdaság fejlesztésének szükségleteit, a kínai kultúra fejlesztését, illetve a kínai társadalom nagy többségének alapvető igényeit. 502. o. Kína amerikai kötvényvásárlása. Egyes elemzők szerint Kína nem csupán tartalékolási céllal vásárolt amerikai eszközöket, hanem azért is, hogy versenyképességi okokból fenntartsa a jüan dollárhoz viszonyított árfolyamát. A kínai oldal szerint ugyanakkor nincs szó a jüan árfolyamának mesterséges befolyásolásáról. Mindenesetre Kína devizatartalékai 2013-ra elérték a 3400 mil - liárd dollárt, és az Egyesült Államok teljes államadósságának több mint 8 százalékát tudhatta kezében.

30 MATURA TAMÁS Szakmai jegyzet TIZENNYOLCADIK FEJEZET Az új évezred 509. o. Hu Jintao. Hu Jintao (Hu Csin-tao, 1942 ) a kínai vezetés negyedik generációjához tartozó politikus, diplomáját mérnökként szerezte a Tsinghua Egyetemen. 2003 és 2013 között a Kínai Népköztársaság elnöke, 2002 és 2012 között a KKP főtitkára volt. 509. o. Wen Jiabao. Wen Jiabao (Ven Csia-pao, 1942 ) kínai politikus, diplomáját geológiából szerezte, 2003 és 2013 között a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke, 2002 és 2012 között a KKP Politikai Bizottság Állandó Bizottságának tagja. 514. o. Amerika európai szövetségeseinek hozzáállása az iraki háborúhoz. A 2003-as iraki invázió megosztotta az európai közvé - leményt. Különösen Németország és Franciaország utasította el az amerikai katonai fellépést, és így csapatokat sem küldtek a háborúban való részvételhez. 518. o. észak-koreai rezsim. Kim Dzsongil (1941 2011) észak-koreai vezető még életében megkezdte hatalmának átmentését legkisebb fia, Kim Dzsongun (1984 ) számára, aki apja 2011-ben bekövetkezett halála óta a remetekirályságnak is nevezett észak-koreai sztálinista rezsim vezetője. 529. o. Dai Bingguo. Dai Bingguo (Taj Ping-kuo, 1941 ) magas rangú kínai diplomata, politikus, 1989 és 1991 között a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete, majd 2003 és 2008 között az észak-koreai kapcsolatokért felelős külügyminiszter-helyettes, végül pedig 2008 és 2013 között külügyekért felelős államtanácsos volt.

Epilógus 31 EPILÓGUS Ismétli-e a történelem önmagát? 536. o. Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége. A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) egy regionális nemzetközi szervezet, amely a tagországok politikai, gazdasági és kulturális együttmű - ködését hivatott elősegíteni. A szövetség 1967-ben jött létre, öt alapító tagja a Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia, Szingapúr és Thaiföld volt, míg Brunei, Vietnam, Laosz, Kambodzsa és Mianmar később csatlakozott a szervezethez. Megfigyelők szerint a tagországok együttműködését leginkább Kína felemelkedése, illetve az azzal járó gazdasági és biztonsági kihívások teszik szük - ségessé.

Kiadta az Antall József Tudásközpont 1093 Budapest, Közraktár u. 4 6. www.ajtk.hu +36 1 482 7703 Felelős kiadó Antall Péter igazgató Szerkesztette Lajos Sándor Készült Copy General Zrt.-ben