Társasági adó, Kisvállalati adó, Általános forgalmi adó

Társasági adó

Jogszabály Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény melyet az Országgyűlés a 2018. július 20-i ülésnapján fogadott el és kihirdette a Magyar Közlöny 117. száma 2018. július 25-én. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény melyet az Országgyűlés a 2018. július 20-i ülésnapján fogadott el és kihirdette a Magyar Közlöny 123. száma 2018. július 31-én. Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény melyet az Országgyűlés a 2018. november 13-i ülésnapján fogadott el és kihirdette a Magyar Közlöny 184. száma 2018. november 23-án.

Bejelentett részesedés fogalmának változása A belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett részesedés (a korábban már bejelentett részesedés értékének a növekedése) a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy kivételével, feltéve, hogy az adózó a szerzést (ide nem értve a korábban már bejelentett részesedés értékének a növekedését és a korábban már bejelentett részesedésre vonatkozóan az átalakulás, egyesülés, szétválás során a jogutódban történő vagy jogutód általi részesedésszerzést) a szerzést követő 75 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye; e rendelkezés alkalmazásában szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának napja minősül; az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó e rendelkezést azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az első jognyilatkozat megtételének napját követő 75 napon belül jogosult bejelentést tenni azokról a részesedésekről, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett. (Tao. törvény 4. 5. pont)

Bejelentett részesedéshez kapcsolódó átmeneti rendelkezés A 2017. december 31-ét követően szerzett további részesedések adózói választás szerint az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény hatálybalépésének napját követő napon hatályos szabályok figyelembevételével, a hatálybalépést követő 75 napon belül bejelenthetőek az adóhatóságnak. Bejelentési határidő: 2018. november 8. (Tao. törvény 29/A. (63) bekezdés)

Bejelentett részesedés utáni kedvezmény Az adózás előtti eredményt csökkenti: a bejelentett részesedés értékesítésének, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetésének adóévi árfolyamnyeresége (csökkentve mindkét esetben az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással), feltéve, hogy a részesedést az adózó (ideértve jogelődjét is) az értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván (az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetés nem minősül a folyamatos tartás megszakításának), továbbá a bejelentett részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés. (Tao. törvény 7. (1) bekezdés dz. pont)

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás fogalma Az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti energiahatékonyság növekedését eredményező beruházás, felújítás, amely révén az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor. (Tao. törvény 4. 11a. pont)

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye Az adózó adókedvezményt vehet igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben - vagy döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében - és az azt követő öt adóévben. (Tao. törvény 22/E. (1) bekezdés)

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezmény korlátai Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként, felújításonként, a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás, felújítás elszámolható költsége Közép-Magyarország régió kormányrendelet szerint nem támogatható településein 30 százalékának, támogatható településein 35 százalékának, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban 45 százalékának megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Az adókedvezmény mértéke kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20, középvállalkozásoknak nyújtott esetében 10 százalékponttal növelhető. (Tao. törvény 22/E. (2)-(3) bekezdés)

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezmény igénybevételének feltételei (1) Az adózó az adókedvezmény igénybevételének első adóévében az adóévi társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezzen az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló kormányrendelet szerinti igazolással, amely alátámasztja, hogy beruházása, felújítása energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak, felújításnak minősül. Megújuló energiaforrásból nyert energia felhasználását célzó beruházás, felújítás vagy beruházásrész, felújításrész tekintetében adókedvezmény abban az esetben vehető igénybe, ha a beruházás, felújítás vagy beruházásrész, felújításrész energiahatékonyság növekedésével jár. (Tao. törvény 22/E. (6) bekezdés)

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezmény igénybevételének feltételei (2) Az adózó a beruházás, felújítás részét képező valamennyi eszközt használatba veszi, és ezeket az eszközöket a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő legalább öt évig (a továbbiakban: kötelező üzemeltetési időszak) a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint üzemelteti, illetve használja. Ha az adózó az üzembe helyezett, az elszámolható költség összegénél figyelembe vett eszközöket a kötelező üzemeltetési időszakon belül a befektetett eszközök közül pótlás nélkül kivezeti, vagy pótlás nélkül nem üzemelteti a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint, akkor az ilyen eszközök bekerülési értéke az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költséget csökkenti. (Tao. törvény 22/E. (7) bekezdés)

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye Az adózónak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a beruházás, felújítás keretében üzembe helyezett, nyilvántartásba vett, az elszámolható költség részét képező, továbbá a kötelező üzemeltetési időszak alatt az állományból kikerült, illetve a szinten tartást szolgáló valamennyi eszköz üzembe helyezésének, nyilvántartásba vételének időpontját és helyét; bekerülési értékét; többletköltségét; állományból történő kikerülésének időpontját, indokát. Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adóhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi. Ugyanazon beruházás együttesen nem alkalmazható a 22/B. (1) bekezdése szerint - fejlesztési adókedvezmény - adókedvezménnyel. (Tao. törvény 22/E. (9)-(11) bekezdés)

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezés Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 4. 11a. pontját és 22/E. -át első alkalommal ezen rendelkezések hatálybalépését - 2018. július 26-át - követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások tekintetében lehet alkalmazni. Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló 176/2017. (VII. 4.) Korm. Rendelet. pl. napkollektor után - érvényesíthető, ha villamosenergia-termelésre nem képes, napelem után nem (Tao. törvény 29/A. (62) bekezdés)

Kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás utáni kedvezmény Az adózás előtti eredményt csökkenti az (1) bekezdés t) pontjában foglaltaktól eltérően a belföldi illetőségű adózótól közvetlenül igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatásra vonatkozóan az (1) bekezdés t) pontja szerinti csökkentést a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója megosztottan érvényesítheti a megrendelő és a szolgáltatást nyújtó (18b) bekezdés szerinti közös írásbeli nyilatkozata alapján, összesen legfeljebb a szolgáltatás nyújtója által az (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesíthető összegben. A csökkentésre sem a szolgáltatás nyújtója, sem a megrendelő nem alkalmazhatja az (1) bekezdés w) pontjában foglaltakat nem adhatja tovább a kapcsolt vállalkozásának. (Tao. törvény 7. (18a), (18d) bekezdés)

Kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás utáni kedvezmény érvényesítés feltételei A megrendelő és a szolgáltatást nyújtó az adóbevallás benyújtásáig írásbeli nyilatkozatban rögzítik a szolgáltatás kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatási minőségét, a szolgáltatás nyújtója által az (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesíthető összeget, valamint ebből a megrendelő és a szolgáltatást nyújtó által figyelembe vehető összeget. A nyilatkozatban foglaltak valóságtartalmáért és teljesüléséért a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója egyetemlegesen felel. (Tao. törvény 7. (18b), (18c) bekezdés)

Kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás utáni kedvezményhez kapcsolódó átmeneti rendelkezés Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 7. (18a) bekezdése szerinti megosztás első alkalommal a 2018. adóévre alkalmazható feltéve, hogy az érintett adózók 2018. adóévre vonatkozóan társasági adóbevallást még nem nyújtottak be. (Tao. törvény 29/A. (64) bekezdés)

Adókedvezmény érvényesítése önellenőrzés keretében Az e törvényben meghatározott adókedvezmény érvényesítésére kizárólag az adóbevallásban, az adózónak a bevallás benyújtásáig meghozott döntése alapján van lehetőség. Hatályon kívül helyezve. Kizárólag az adókedvezményekre - 22.-22/F. - vonatkozik! (Tao. törvény 29/D. (11) bekezdés)

Rendelkezés az adóról A rendelkező nyilatkozat érvényességének feltétele, hogy az adózónak a rendelkező nyilatkozat megtételének vagy a rendelkező nyilatkozat (4) bekezdés szerinti módosításának időpontjában ne legyen százezer forintot meghaladó összegű állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása. (Tao. törvény 24/A. (10) bekezdés) Hatályon kívül helyezve.

2019. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések

Az adózás előtti eredményt csökkenti Az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként (500 millió forint) 10 milliárd forint (a továbbiakban: fejlesztési tartalék), figyelemmel a (15) bekezdésben foglaltakra. (Tao. törvény 7. (1) bekezdés f. pont)

A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások A munkahelyi óvoda, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti munkahelyi bölcsőde üzemeltetésével kapcsolatosan felmerült adóévi költség, ráfordítás. Munkahelyi óvoda: olyan óvodai nevelési ellátást nyújtó intézmény, amely az éves átlagos gyermeklétszámot figyelembe véve legalább 80 százalékban az adózó által foglalkoztatottak gyermekeinek az óvodai nevelését biztosítja. (Tao. törvény 4. 24/a. pont, 3. számú melléklet B rész 20. pont)

Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások Az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol; amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett, vagy, hogy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, vagy a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik. (Tao. törvény 3. számú melléklet A rész 13. pont)

Rendelkezés az adóról E rendelkezés alkalmazásában kedvezményezett célnak minősül: filmalkotás 22. (2) bekezdésében meghatározott támogatása; előadó-művészeti szervezet 22. (4) bekezdésében meghatározott támogatása; látvány-csapatsport 22/C. (1) bekezdésében meghatározott támogatása. E rendelkezés alkalmazásában kedvezményezett célnak minősül: a filmalkotás 22. (2) bekezdésében meghatározott támogatása; a látvány-csapatsport 22/C. (1) bekezdésében meghatározott támogatása. (Tao. törvény 24/A. (3) bekezdés)

Adókedvezmény A filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye és egyéb adókedvezmények. A filmalkotás támogatásának adókedvezménye és egyéb adókedvezmények. (Tao. törvény 22. )

Csoportos társasági adóalany (1) Csoportos adóalanyiság választás feltételei: 1) Szervezeti forma Belföldi illetőségű adózónak minősül legalább két a gazdasági társaság, az egyesülés, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, az európai szövetkezet, az egyéni cég, az üzletvezetésének helyére tekintettel belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy, belföldi telephelye útján a külföldi vállalkozó. (Tao. törvény 2/A. (1)-(2) bekezdés)

Csoportos társasági adóalany (2) 2)Tagok közötti kapcsolat olyan, a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő közvetlen többségi befolyás áll fenn, amelynek keretében az egyik adózó a másik adózóban vagy más személy az adózókban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik, vagy olyan, a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő közvetett többségi befolyás áll fenn, amelynek keretében az egyik adózó a másik adózóban vagy más személy az adózókban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik, azzal, hogy a köztes jogi személy szavazati jogát csak akkor lehet a benne befolyással rendelkezőnél figyelembe venni, ha a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik. (Tao. törvény 2/A. (3) bekezdés)

Csoportos társasági adóalany (3) 3) Csopottagok azonosságai a csoporttagok számviteli politikája szerinti mérlegfordulónapja, beszámoló készítésére nem kötelezett adózó esetén az adóév utolsó napja azonos, a beszámoló, könyvviteli zárlat összeállítása az összes csoporttagnál egységesen vagy a számviteli törvény III. Fejezete, vagy az IFRS-ek szerint történik, és a csoporttagok könyvvezetésének pénzneme azonos. Az adózó egyidejűleg csak egy csoportos társasági adóalany tagja lehet. (Tao. törvény 2/A. (2),(4) bekezdés)

Csoportos társasági adóalany (4) A csoportos társasági adóalany létrehozását a csoportos társasági adóalanyhoz csatlakozni szándékozó adózók által benyújtott közös kérelem alapján az állami adó- és vámhatóság engedélyezi a Tao tv.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén. A csoportos társasági adóalany az állami adó- és vámhatóság engedélyével, a kérelem benyújtását követő adóév első napján jön létre. A csoportos társasági adóalany létrehozásának engedélyezésére irányuló kérelem az adóév utolsó előtti hónapjának első napjától az adóév utolsó előtti hónapjának 20. napjáig nyújtható be. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének helye nincs. (Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakba: Art.) 114/A. (1)-(2) bekezdés)

Csoportos társasági adóalany (5) A Tao tv. szerinti csoportos társasági adóalany létrehozására irányuló kérelmet első alkalommal 2019. január 1-je és 2019. január 15-e között lehet benyújtani. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének helye nincs. Engedélyező határozat esetén a csoportos társasági adóalany 2019. január 1-jétől jön létre. (Art. 274/B. (1) bekezdése)

Csoportos társasági adóalany (6) Az állami adó- és vámhatóság a csoportos társasági adóalany létrehozását engedélyező határozatban a csoportos társasági adóalany részére csoportazonosító számot állapít meg. A csoportképviselő a csoportazonosító számot a közös adókötelezettségek teljesítése és a közös adózói jogok gyakorlása érdekében kiállított minden iraton feltünteti. A csoportos társasági adóalany tagja a csoportos társasági adóalanyt érintő adóval összefüggő adóügyben az állami adó- és vámhatóság részére átadott iraton - a saját adószáma mellett - a csoportazonosító számot is feltünteti. A csoportos társasági adóalany Tao tv. szerinti adófizetési kötelezettsége, illetve a Tao tv. szerint őt megillető adóvisszatérítés teljesítésére a csoportképviselő által az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett pénzforgalmi számlája szolgál. (Art. 114/D. (1)-(3) bekezdés, 114/F. )

Csoportos társasági adóalany (7) A csoportos társasági adóalany adókötelezettségét a csoporttagok közül e célra kijelölt és az állami adó- és vámhatóságnak bejelentett csoporttag mint csoportképviselő útján, a csoportazonosító szám alatt teljesíti, valamint ugyanilyen módon gyakorolja adózói jogait. A csoportképviselő olyan nyilvántartást vezet, amely alkalmas a csoportos társasági adóalany adókötelezettségének teljesítése és jogai gyakorlása érdekében szükséges minden adat alátámasztására és ellenőrzésére. A csoportos társasági adóalany adókötelezettségének teljesítése és jogai gyakorlása érdekében a csoporttag a 6. (12) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot tesz, továbbá olyan nyilvántartást vezet, amely alkalmas a nyilatkozatában foglalt minden adat alátámasztására és ellenőrzésére. E nyilatkozatot és nyilvántartást a csoporttag a csoportos társasági adóalany bevallásának benyújtására nyitva álló határidőt megelőző 15. napig a csoportképviselő rendelkezésére bocsátja. (Tao. törvény 5. (11) bekezdés)

Csoportos társasági adóalany (8) A csoportos társasági adóalany létrehozására és a csoportos társasági adóalanyhoz történő csatlakozás engedélyezésére irányuló kérelemre, feltételek fennállásának igazolására vonatkozó előírásokat az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 15/B. -a tartalmazza. Nyomtatvány: 19T118

Kisvállalati adó

Pontosítások Nem jogszerű az (1) bekezdés szerinti bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható (adó- és vámtartozása) nettó módon számított adótartozása meghaladja az 1 millió forintot. A kisvállalati adóalanyiság megszűnik az adóalany adószámának alkalmazását (felfüggesztő vagy) törlő határozat véglegessé válásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával. (a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. Törvény (továbbiakban: Kiva. törvény) 19. (4) bekezdés, (5) bekezdés f. pont)

Adóalanyiság választásának feltételei A 16. (1) bekezdésben meghatározott személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt; az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az (500 millió forintot) 1 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az (500 millió forintot) 1 milliárd forint időarányos részét; az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen nem törölte; üzleti évének mérlegforduló napja december 31.; az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az (500 millió forintot) 1 milliárd forintot. (Kiva. törvény 16. (2) bekezdés) Hatályba lépés 2018. december 1.

A kisvállalati adóalanyiság megszűnik (1) a (1 milliárd) 3 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal, (Hatályos: 2019. I. 1-től.) a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal, ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, a megszűnés napjával, az adóalany egyesülését, szétválását megelőző nappal, az állami adó- és vámhatóság határozata véglegessé válásának napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az állami adó- és vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot jövedéki bírságot állapított meg, az adóalany adószámának alkalmazását (felfüggesztő vagy) törlő határozat véglegessé válásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával, (Hatályos: 2018. VII. 26-tól.) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásának napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot, h) a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt, (Kiva. törvény 19. (5) bekezdés)

A kisvállalati adóalanyiság megszűnik (2) a Tao. tv. szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén az eszközátruházás vagy részesedéscsere napját megelőző napon; az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatása esetén a választott mérlegfordulónappal, ha az adózó ellenőrzött külföldi társasággal rendelkezik, annak az adóévnek az első napját megelőző nappal, amely adóévben a külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy vagy külföldi telephely ellenőrzött külföldi társaságnak minősül; ha az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő, adóköteles bevételeit az adóévben várhatóan meghaladja a 939.810.000 forintot, az adóév első napját megelőző nappal. (Kiva. törvény 19. (5) bekezdés)

A kisvállalati adó alapja (1) A kisvállalati adó alapja a (2)-(7) bekezdésre figyelemmel: a (3)-(5) bekezdés szerinti tételek egyenlegének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a b) pont szerinti összeg. (Kiva. törvény 20. (1) bekezdés)

A kisvállalati adó alapja (2) Személyi jellegű kifizetésnek minősül azon személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben, az a) ponttól eltérően tag esetén a Tbj. 4. s) pont 2. alpontja szerinti minimálbér 112,5%-a, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb, azzal, hogy nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5%-át arra az időszakra, amelyre a tagnak nem keletkezik a Tbj. 27. (2) bekezdése szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége, a Szocho. tv. 1. (4) bekezdés a) pontja szerinti béren kívüli juttatás, a Szocho. tv. 1. (4) bekezdés b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás. (Kiva. törvény 20. (2) bekezdés)

A kisvállalati adó alapja (3) Nem minősül személyi jellegű kifizetésnek a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapja, valamint a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összege. A tagnak a Tbj. szerinti társas vállalkozó minősül. (Kiva. törvény 20. (2a), (2b) bekezdés)

A kisvállalati adó alapja (4) Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében, megállapodásában olyan ellenértéket (ügyleti értéket) határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, - az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy módosítja, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint ha független vállalkozással kötött volna szerződést, megállapodást, feltéve, hogy a szerződés, megállapodás alapján az adóévben teljesítés történt. A szokásos piaci árat a Tao. tv. 18. (2) bekezdésében meghatározott módszer szerint kell megállapítani. (Kiva. törvény 20. (5) bekezdés)

Általános forgalmi adó

Összesítő jelentés Amennyiben az adóalany ugyanabban az adómegállapítási időszakban ugyanazon termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó által kibocsátott több számlában - ideértve a számlával egy tekintet alá eső okiratot is - áthárított adó tekintetében gyakorol összesen 100 000 forintot elérő vagy ezt meghaladó összegben adólevonási jogot, úgy az erről az adómegállapítási időszakról benyújtott bevallásában nyilatkozik: a termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó adóalany - ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is - adószámának, csoportos adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről, és ezen számlákban feltüntetett, áthárított adó összegéről. Hatályon kívül helyezve: 2018. július 26. (Áfa. törvény 10. számú mellélet 2. pont)

Összesítő jelentéshez kapcsolódó átmeneti rendelkezés A 2018. július 1-jén vagy azt követően kezdődő adómegállapítási időszakokról teljesítendő bevallás tekintetében e törvénynek a bevallás benyújtására előírt határidő napján hatályos 10. számú melléklet 1-4. pontjait kell alkalmazni. Éves bevallásra kötelezett adóalany a 10. számú melléklet 2018. június 30-án hatályos szabályait köteles alkalmazni azon számlák tekintetében, amelyek alapján 2018. évben gyakorol levonási jogot. (Áfa. törvény 317. (3) bekezdés)

Mentes szolgáltatásnyújtás Mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása - a 85. (1) bekezdése és a 86. (1) bekezdése szerint adómentes szolgáltatásnyújtások kivételével - abban az esetben, ha az olyan termékhez kapcsolódik közvetlenül, a) amely az 54. alkalmazása alá tartozik; b) amely kiviteli eljárás hatálya alá vonva elhagyja a Közösség területét, és a Közösség területéről való kiléptetés tényét a kiléptető hatóság igazolja; c) amelyen a 101. (1) bekezdése szerint adómentesen végeznek munkát. Az (1) bekezdés különösen alkalmazandó a termék fuvarozására és a termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások nyújtására. (Áfa. törvény 102. )

Mentes az adó alól az emberi szövet, Mentes szolgáltatásnyújtás vér (ideértve a külön jogszabályban meghatározott labilis vérkészítményeket is), anyatej értékesítése, valamint az előzőekben felsorolt termékértékesítésekhez és az emberi szerv adományozásához szorosan kapcsolódó szolgáltatásnyújtás. pl. őssejt tárolása nem mentes (Áfa. törvény 85. (1) bekezdés d) pont)

Időszakos elszámolású ügylet Áfa. törvény 58. szerinti teljesítést megelőzően a terméket értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó adóalany jogutód nélkül szűnik meg, az (1) és (1a) bekezdéstől eltérően teljesítés a jogutód nélküli megszűnést megelőző nap. (Áfa. törvény 58. (5) bekezdés)

Kedvezményes Áfa. mérték A 3. számú mellékletben felsorolt termékek, szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka. Tej (kivéve az anyatejet) (az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt tejet és az ESL tejet) 040110-ből 0401 20-ból (Áfa. törvény 82. (2) bekezdés, 3. számú melléklet 54. pont)

A levonási jog gyakorlásának módja Az adóalany a belföldi nyilvántartásba vételét megelőzően keletkezett, az Art. szerint el nem évült, a XVIII. Fejezet szerint vissza nem téríttetett, levonható előzetesen felszámított adó összegét az előzetesen felszámított adó összegét növelő tételként a nyilvántartásba vétel napját magában foglaló adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni. (Áfa. törvény 153/A. (4) bekezdés)

Fordított adózást érintő változások (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti Hatályos rendelkezés - a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz - ideértve azt is, ha az nem kötött építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz - munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, illetve iskolaszövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet szolgáltatásának igénybevétele esetében. 2021. Január 1-től hatályos - az a) és b) pontban említett termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetve személyzet rendelkezésre bocsátása esetében. (Áfa. törvény 142. (1) bekezdés c) pont)

Fordított adózást érintő változások (2) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog (kibocsátási egység) átruházása esetében; a 6/A. számú mellékletben felsorolt - mezőgazdasági - termékek értékesítése esetében; a 6/B. számú mellékletben felsorolt - acélipari - termék értékesítése esetén, amennyiben az nem tartozik a XVI. Fejezet szerinti különös rendelkezések hatálya alá. Hatályon kívül helyezés: 2022. július 1. (Áfa. törvény 142. (1) bekezdés h)-j) pont)

Utalványokkal kapcsolatos szabályok (1) Utalvány fogalma: olyan eszköz, amelyet termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, illetve részellenértékeként kell elfogadni, és amely esetében magán az eszközön vagy a kapcsolódó dokumentációban - ideértve az eszköz általános szerződési feltételeit is - fel van tüntetve a beszerezhető termékeknek, igénybe vehető szolgáltatásoknak vagy azok lehetséges értékesítőinek, szolgáltatóinak a megnevezése. (Áfa. törvény 259. 24/a. pont a. alpont)

Utalványokkal kapcsolatos szabályok (2) Egycélú utalvány fogalma: olyan utalvány, amelynek kibocsátásakor ismert az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye, valamint az adott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után fizetendő adó összege. Többcélú utalvány fogalma: az egycélú utalványtól eltérő utalvány. (Áfa. törvény 259. 24/a. pont b-c. alpont)

Utalványokkal kapcsolatos szabályok (3) Az egycélú utalvány saját név alatti minden egyes ellenérték fejében történő átruházását, átengedését (e alkalmazásában a továbbiakban együtt: átruházás) az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának kell tekinteni. más nevében történő átruházása esetében az utalvány tárgyát képező termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást az teljesíti, akinek (amelynek) a neve alatt az utalványt átruházzák. (Áfa. törvény 18/A. (1) bekezdés)

Utalványokkal kapcsolatos szabályok (4) Amennyiben a beváltó - aki az utalványt termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, illetve részellenértékeként saját név alatt elfogadja - az egycélú utalványt kibocsátó adóalany, a beváltáskor az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem minősül adóztatandó ügyletnek. (Áfa. törvény 18/A. (2) bekezdés, 259. 24/a. pont e. alpont)

Utalványokkal kapcsolatos szabályok (5) Amennyiben a beváltó az egycélú utalvány kibocsátójától eltérő adóalany, a beváltáskor az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem minősül adóztatandó ügyletnek, azonban úgy kell tekinteni, hogy a beváltó - olyan érték fejében, amelyen az utalványt ellenértékként vagy részellenértékként elfogadja - az utalvány tárgyát képező termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesít az utalványt kibocsátónak. (Áfa. törvény 18/A. (3) bekezdés)

Utalványokkal kapcsolatos szabályok (6) Többcélú utalvány ellenérték fejében történő átruházása, átengedése (e alkalmazásában a továbbiakban együtt: átruházás) nem minősül termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának. Többcélú utalvány beváltása - utalvány termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, illetve részellenértékeként történő elfogadása - esetén a beváltó termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesít. Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a többcélú utalványt átruházó adóalany által nyújtott valamennyi azonosítható szolgáltatás, így különösen a forgalmazás, illetve vásárlásösztönzés, szolgáltatásnyújtásnak minősül. (Áfa. törvény 18/B. (1)-(2) bekezdés, 259. 24/a. pont d. alpont)

Utalványokkal kapcsolatos példák (1) Egycélú utalvány 1.) Kibocsátó = Beváltó a) Teljes ellenérték Adóztatási pont - kibocsátás Számla kiállítása - utalvány vevője felé Felhasználáskor (beváltáskor) - nincs adóztatás, számviteli bizonylat.

Utalványokkal kapcsolatos példák (2) Egycélú utalvány 1.) Kibocsátó = Beváltó b) Részellenérték Adóztatási pont - kibocsátás Számla kiállítása - utalvány vevője felé Felhasználáskor (beváltáskor) - nincs adóztatás az utalvány értékében, számviteli bizonylat, - adóztatás az utalvány értékét meghaladó értékben - erről számla kiállítása a vevő felé.

Utalványokkal kapcsolatos példák (3) Egycélú utalvány 2.) Beváltó nem a Kibocsátó a)teljes ellenérték Adóztatási pont - kibocsátás Számla kiállítása - utalvány vevője felé Felhasználáskor (beváltáskor) - nincs adóztatás - számviteli bizonylat a vevő felé, - a Beváltó a Kibocsátó felé - adóztatási pont - számla kiállítása.

Utalványokkal kapcsolatos példák (4) Egycélú utalvány 2.) Beváltó nem a Kibocsátó b) Részellenérték Adóztatási pont - kibocsátás Számla kiállítása - utalvány vevője felé Felhasználáskor (beváltáskor) - nincs adóztatás az utalvány értékében - a vevő felé számviteli bizonylat, - adóztatás az utalvány értékét meghaladó értékben - erről számla kiállítása a vevő felé. - a Beváltó a Kibocsátó felé - adóztatási pont - az utalvány értékében számla kiállítása.

Adólevonási jog korlátozása (1) A 120. és 121. -tól függetlenül szintén nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást, bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka. Az adóalany dönthet úgy is, hogy a 124. (4) bekezdés b) pontja helyett a 120. és 121. -t alkalmazza. (Áfa. törvény 124. (4) bekezdés, 125/A. )

Adólevonási jog korlátozása (2) E törvénynek az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel megállapított 124. (4) bekezdés b) pontját arra az esetre kell először alkalmazni, amikor az elszámolási időszak 2018. december 31-ét követően kezdődik és a levonási jog 2018. december 31-ét követően keletkezik. (Áfa. törvény 124. (4) bekezdés, 125/A. )

Alanyi adómentesség (1) Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 12 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg. (Áfa. törvény 188. (2) bekezdés)

Alanyi adómentesség (2) Az adóalany - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - az alanyi adómentességet 2019. naptári évre abban az esetben választhatja, ha az adóalany 2. a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített összege sem a 2018. naptári évben ténylegesen, sem a 2019. naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 12 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeget. (Áfa. törvény 324. (1) bekezdés)

Alanyi adómentesség (3) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az adóalany az alanyi adómentességet 2019. naptári évre abban az esetben is választhatja, ha a 191. (3) bekezdésében rögzített időtartam még nem telt el. (Áfa. törvény 324. (2) bekezdés)

Pénzforgalmi elszámolás választása Az adóalany belföldi nyilvántartásba vételével, valamint az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár átlépésével egyidejűleg is választhatja a tárgy naptári évre a pénzforgalmi elszámolást. Ilyen esetben elegendő a 196/C. (1) bekezdés b) pontjában említett feltételt időarányosan teljesíteni. (Áfa. törvény 196/D. )

Lakóingatlan értékesítése E törvény 2019. december 31-én hatályos 3. számú melléklet I. rész 50-51. pontja szerinti lakóingatlan-értékesítés általános forgalmi adó mértékére a 2019. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a 84. szerint megállapított időpont a 2020. január 1. napjával kezdődő és 2023. december 31. napjával záruló időszakra esik, feltéve, hogy építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére 2018. november 1. napján van végleges építési engedély, vagy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2018. november 1. napján bejelentették. (Áfa. törvény 327. )

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!