H A S Z N Á L A T I U T A S Í T Á S a kompakt szabályzós háztáji keltetőgép család típusaihoz HU100SK HU140SK, HU100FSK, MIDI 140SK, MIDI 100FSK MIDI 55FSK, MIDI 60FSK (PAPAGÁJ) Kajos Gellért 2200 Monor Tel.: 06203312734 E-mail: info@keltetogepek.hu skype: keltetogepek www.keltetogepek.hu
A KELTETÉS FŐBB MŰVELETEI a) Hőmérő ellenőrzés! 7) fejezet 1. pont szerint. b) Beüzemelés Helyezzük a gépet a kiválasztott helyre. Az alsó részbe helyezzük el a fóliabélést. A kerek gépnél a legbelső víztartó csatornát töltsük fel vízzel. A kocka gépnél egy csatornát töltsünk fel vízzel. A fordítóműves gépeknél a két szélső csatornát töltsük fel vízzel. Helyezzük be a tojástartó rácsot. (Fordítóműves gépeknél tegyük be a fordítóművet). Tegyük rá a felső részt. A felső rész közepén kialakított nyílásba helyezzük el a kompakt szabályzót úgy, hogy a ventilátoros egység a keltető-térbe kerüljön. A ventilátor mellett benyúló hő-érzékelő szonda a tojások fölött legyen. (A kompakt szabályzóból kb. 2-3 cm-t áll ki lefelé.) Dugjuk be a hálózati csatlakozót. Kb. 2 óra múlva beáll a megfelelő hőmérséklet. Ellenőrző hőmérővel vagy lázmérővel állapítsuk meg a keltető-tér hőmérsékletét. 37,8-38 C fok között kell lennie. b Ha a hőmérséklet beállt rakjuk be a tojásokat, előzőleg jelöljük meg a forgatáshoz. Tegyük rá a felső részt. (Csatlakoztassuk a fordítóművet.) Tojásokkal a felfűtés 4-5 óráig is eltart. c) Forgatás - Reggel, este fél fordulattal óvatosan forgassuk a tojásokat. d) Ellenőrizzük időnként a hőmérsékletet és pótoljuk a vízcsatornák elpárolgó vizét. Forgatós gépeknél ne feledkezzünk meg a napi hűtésről! e) Az utolsó három napban forgatni már nem kell. (A fordítóművet vegyük ki, és a tojásokat rakjuk át a tojástartó rácsra.) Emeljük a páratartalmat: A kör alakú gépnél a legkülső víztartó csatornát is töltsük fel vízzel. A kocka gépnél három csatorna legyen feltöltve vízzel. f) Kikelés után 2-3 órát maradjanak a csibék a gépben, csak azután szedjük ki őket. Vigyázzunk, meg ne fázzanak! g) Karbantartás, tisztítás: Takarítsuk ki és fertőtlenítsük ki a gépet! (Részletesen lásd a 4. oldalon.) A kompakt szabályzó ventilátoráról és fűtőtestjéről egy porszívóval fújassuk le a pihéket. ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS A keltetőgépet friss levegőjű, de erős huzattól, közeli hőforrástól, napsugárzástól mentes helyen 16-24 o C hőmérsékletű helyiségben üzemeltessük. A készülék alsó részében kialakított csatornák a páratartalom biztosításához szükséges víz tárolására szolgálnak. Felületük úgy van méretezve, hogy a csatornákat különböző kombinációkban feltöltve, felfűtve a keltető-térben a kívánt relatív páratartalom alakul ki. A felső részen elhelyezett szellőző furatok, ill. a tojások forgatásánál a levegőcsere biztosítja a belső légtér átszellőzését. Az alsórész vezető peremén belülre kerül a fóliabélés és arra a tojástartó rács. A felső részben van kialakítva a kompakt szabályzó nyílása, és a kémlelő ablak. A kompakt szabályzót a nyíláson keresztül a ventilátorral előre nyomjuk be a keltető-térbe. A szabályzó doboz válla felül a doboz nyílására. A kompakt szabályzó ventilátora mellett a keltető-térbe (a tojások fölé) nyúlik a hő-érzékelő szonda. Ha a kompakt szabályzót a hálózathoz csatlakoztatjuk, azonnal beindul a légkeverő ventilátor és folyamatosan működik. Amikor a hőmérséklet szabályzó kijelzője feletti kontroll LED 2
égő világít, az elektronika áramot enged a fűtőbetétre. Amikor a hőmérséklet megközelíti a beállított értéket, a kontroll lámpa villogásra vált, esetleg ki is alszik. A folyamatos villogás nem üzemzavar! BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK Takarításnál, fertőtlenítésnél a hálózati dugót feltétlenül húzzuk ki! Sérült tápvezetékkel ne üzemeltessük! Vizes oldattal történő kimosásnál a kompakt szabályzót vegyük ki a gépből! A biztosítékot nagyobb értékűre cserélni, patkolni TILOS! A hungarocell doboz éghető anyag, koncentrált hőhatás (közeli izzólámpa), nyílt láng ne érje! A talajtól legalább 50 cm magasan üzemeltessük! BIZTONSÁGI NYILATKOZATOK A gép tervezésénél, kivitelezésénél a biztonság és az ergonómia szempontjait figyelembe vettük, a gép rendeltetésszerű használata nem veszélyezteti a kezelő egészségét, biztonságát. A gép anyaga a kezelőre ill. a környezetre nem veszélyes, esetleges megsemmisítésnél a műanyagokra vonatkozó általános szabályok szerint járjunk el. A gép anyagai újrahasznosíthatóak! A gép üzemi zajszintje nem éri el a 75 db/a értéket. A gép működése nem zavarja más elektronikus készülékek üzemét. BIZTONSÁGI JELZÉSEK A szabályzódobozban 230V hálózati feszültségű alkatrészek is vannak (a tápegység panelen). A doboz fedelének megbontása előtt a hálózati csatlakozót húzzuk ki! A használati utasítás tanulmányozása után és annak megfelelően használjuk! A készülék érintésvédelmi besorolása II.o.: kettős szigetelésű! A készülék kialakítása a CE nemzetközi szabvány előírásainak megfelel. KARBANTARTÁSI, TISZTÍTÁSI és TÁROLÁSI UTASÍTÁS Húzzuk ki a hálózati csatlakozót és emeljük ki a gépből a kompakt szabályzót. Porszívóval vagy más erős légárammal fújjuk le a ventilátorról és a fűtőlapról a rárakódott pihéket. Tisztítsuk ki a keltetőt (konyhai általános tisztítószerek használhatók). Tisztításhoz szerves oldószereket (benzin, terpentin, hígítók, stb.) ne használjunk, mert azok oldják a gép anyagát. Fertőtlenítsünk! Bromosept vagy a háztartásokban használatos Domestos is megfelelő fertőtlenítőszer. 3
Amennyiben tovább nem használjuk a gépet, szárítsuk ki és úgy tároljuk. A GÉP TARTOZÉKAI 1 db alsó rész, 2 db fóliabélés, 1 db tojástartó rács, 1 db felső rész, 1 db kompakt szabályzó, a fordítóműves típusokhoz 1 db komplett fordítómű. KELTETÉSI TECHNOLÓGIA A keltetés eredményességét döntően befolyásoló tényezők: 1) A tenyészanyag (a tojások minősége) 2) Hőmérséklet 3) Páratartalom 4) Forgatás 5) Hűtés 6) Bújtatás, kikelés 1) TENYÉSZANYAG A termékenységet döntően a fajta örökletes tényezői, a tojóállomány és a kakas kora határozzák meg. (Ha saját termelésű tojást keltetünk, a tyúkok közt legyen kakas is, 10-15 tyúkhoz 1 kakas!) Keltetéshez 10 napnál frissebb, 10-20 o C között tárolt tojásokat használjunk. Védjük a kiszáradástól, ne tároljuk huzatos helyen, legcélszerűbb tojástálcákon, hegyes végükkel lefelé berakva tárolni (felül is legyen tojástálca). Ajánlott relatív páratartalom 60-70%. A tojás alakja, nagysága is jelentőséggel bír, deformált, túl kicsi vagy túl nagy tojás rosszul kel. A tyúktojás alaktényezője (a tojás hossza osztva a szélességével) 1,25-1,4 közötti, súlya 50-65 gr közötti esetben legjobb a kelési százalék. Tiszta legyen a tojás! Szennyezett, sérült, repedt tojást keltetésre ne használjunk! Lámpázással ellenőrizzük a kelés folyamatát. Először a 6-7. napon, majd a 15-16. napon lámpázzunk, a befulladt tojásokat vegyük ki. 2) HŐMÉRSÉKLET A legfontosabb gépi paraméter! A keltetés első felében az ajánlott hőmérséklet 37,8-38 C fok, a második felében 37,5 C fok, a bújtatás alatt 37,2 C fok! A hőszabályzó automatikus beállású, a tojáshő belépésekor (illetve más hőegyensúly változáskor is) automatikusan visszaszabályoz, tartja a beállított hőmérsékletet. SK 60 típusú, kompakt fűtőegység: A világítós kijelző a mért hőmérsékletet mutatja Celsius fokban. Ha a FEL gombot nyomjuk meg, akkor le tudjuk kérdezni a beállított értéket. (Mennyi legyen a hőmérséklet?) Ha ismételten megnyomjuk a nyomógombot, akkor a FEL gombbal felfelé, a LE gombbal lefelé tudjuk változtatni a beállított értéket. Ha a léptetéssel leállunk, 5 másodperc után automatikusan beíródik az utolsó beírt érték és elindul a szabályzó program. A szabályzó program automatikusan hozza és 4
tartja a kívánt hőmérsékletet. Nem felejti el a beállított értéket, esetleges áramszünet után visszatér a beállított értékre. SK 60F típusú, kompakt fűtőegység. A különbség annyi az SK60-hoz képest, hogy a szabályzó oldalán van egy csatlakozó aljzat, amibe dugjuk be az F100/12V típusú fordítómű csatlakozó zsinórját. A forgatás vezérlés, meghajtás automatikusan létrejön a csatlakoztatással és a forgató 6 percenként 1 másodpercig forgat. Így a forgató kar 2 óra alatt csinál 1 kört. Ha a LE gombot megnyomjuk, akkor beindul a tojásforgatás. Addig folyamatosan forgat, amíg lenyomva tartjuk. Ezzel be tudjuk forgatni a tojásbölcsőket középre. 3) PÁRATARTALOM A tojás a héjon keresztül érintkezik a külvilággal, azon keresztül légcsere és vízgőz (pára) csere is zajlik. A légáramlás intenzitása és a levegő páratartalma határozza meg a tojás vízveszteségét. Száraz áramló levegőn a tojás kiszárad. Erre a körülményre a tojás tárolásakor és a keltetés folyamán is ügyelni kell! Tyúktojás keltetése közben a levegő relatív páratartalmának 55-65% közt kell lenni. A keltetőgép úgy van méretezve, hogy az alsó részében kiképzett víztartó csatornák felületén párolgó víz biztosítja a kívánt páratartalmat. A kör alakú típusnál a legbelső vízcsatorna feltöltésével 55-65% közötti lesz a páratartalom, tyúktojás keltetéséhez ennyi szükséges. Ha a külső vízcsatornát is feltöltjük, a páratartalom 70-80%-ra nő (az utolsó három napra töltsük fel). A kocka alakú kézi-forgatású gépeknél egy vízcsatornát kell feltölteni vízzel. Az utolsó három napra még két csatornát töltsünk fel. A fordítóműves típusnál a két belső csatornát töltsük fel vízzel. Az utolsó három napra, amikor a fordítóműből visszatettük a tojásokat a tojásrácsra, még egy csatornát töltsünk fel vízzel (így összesen 3 csatorna van feltöltve). További csatornákat feltöltve, vagy a kikelés előtti 3. naptól 38-40 o C-os vízzel a tojásokat permetezve emelhetjük a páratartalmat. Vízi-szárnyasok keltetése esetén forgatás után a kacsa-libatojásokat vékonyan, az utolsó héten lemosásszerűen permetezzük le. Természetesen az a legjobb, ha páramérővel mérjük a páratartalmat. A műszert rögzítsük (szigetelő szalaggal) a kémlelő ablak belső oldalára. (Nem tartozéka a gépnek!) 4) KÉZI FORGATÁS A tojásban lévő csíralemez letapadásának megakadályozása céljából a tojásokat időnként forgatni kell. (A tyúk is forgatja a csőrével és a lábával.) A keltetőgépbe rakott tojásokat jelöljük meg a felső részükön filctollal, ceruzával, pl. + jellel, ezzel átellenes oldalát pl. 0 jellel, vagy R = reggel, E = este. Napjában kétszer, célszerűen reggel és este fordítsuk át a másik felére. (Hossztengelye körül fél fordulattal.) A tojásokat a rácsról nem felemelve (nehogy elejtsük!), két mutatóujjunkkal közrefogva könnyen át tudjuk forgatni. (Az ujjunkat nedvesítsük be!) Az utolsó 3 napban már nem kell forgatni, napközben egyszer néhány másodpercig szellőztessünk. A forgatást óvatosan végezzük, az embrió érzékeny az ütődésekre, rázkódásra! 5
A FORDÍTÓMŰ HASZNÁLATA A fürj, fácán, gyöngyös, tyúk-tojásokat hegyes végükkel lefelé, a kacsa és liba-tojásokat elfektetve rakjuk a bölcsőkbe. Tojás fajtánként más-más bölcsőkkel kell szerelnünk a fordítóművet. A fordítómű vezetékét úgy vezessük ki a gépből, hogy a hajtókar ne tudja felcsavarni a vezetéket! F100/230V típus. A fordítóművet csatlakoztassuk a hálózatra. A forgatásvezérlés automatikusan létrejön a csatlakoztatással és a forgató 6 percenként 1 másodpercig forgat. Így, a forgató kar 2 óra alatt csinál 1 kört. Lassan kibillenti a bölcsőket szélső helyzetig, majd átbillenti a másik szélső helyzetbe. F100/12V típus. A fordítómű csatlakozóját dugjuk az SK60F típusú kompakt fűtőegység oldalán található dugaszoló aljba. Ezen keresztül kapja a fordítómű a meghajtást. Innentől a forgatás automatikus. Ha a LE gombot megnyomjuk, akkor beindul és folyamatosan megy a tojásforgató hajtómű. Addig forgat, amíg a gombot lenyomva tartjuk. Ezzel be tudjuk forgatni a tojásbölcsőket középre. Ebben a helyzetben rakhatjuk be, ill. vehetjük ki a tojásokat. Az utolsó három napra a fordítóművet a gépből ki kell venni, és a tojásokat elfektetve a tojásrácsra elhelyezni. A csibéknek a tojásrácson kell kikelniük! 5) HŰTÉS A kézi forgatású típusoknál, amíg a tojásokat forgatjuk, azok hűlnek is. A hűtés tyúktojásoknál kb. 10 percig, kacsa, liba-tojásoknál kb. 20 percig tartson. A hűtés általánosságban annyi percig tartson, ahány C fok a teremben van. A gépi forgatású típusoknál a hűtést külön kell biztosítanunk. Az első négy napban nem hűtünk, az ötödik naptól napközben egyszer kb. 10 percig (a fenti szabály szerint) hűtsük a tojásokat. A hálózati zsinórt húzzuk ki, vegyük le a felső részt, kb. 10 perc múlva tegyük vissza, a zsinórt dugjuk be. A tojás-hő belépésétől (kb. félidő) a tojásokban fejlődő nagyobb hő miatt a hűtésre fokozott gondot kell fordítani. 6) BUJTATÁS, KIKELÉS Az utolsó három nap a bujtatási szakasz, amelyben már nem forgatunk. A forgatóval szerelt gépeknél ekkor kivesszük a fordítóművet, még egy víztartó csatornát (vagy a külső kört) töltsük fel vízzel és a sík tojásrácsra helyezzük vissza (elfektetve) a tojásokat. Tegyük vissza a felső részt. A szabályzót állítsuk 37,2 C fokra. A csibék kikelésének ideje kb. 24 óra. A kikeléshez külső segítséget nyújtani teljesen felesleges. Amennyiben a tojásokat vízzel permeteztük, illetve tömeges kelésnél a páratartalom annyira megemelkedhet, hogy a csibék nem tudnak leszáradni. Ekkor kivehetjük, de azonnal meleg száraz helyre (kb. 32-35 o C), vagy infra lámpa alá tegyük őket, védve a megfázástól. Az eredményes keltetéshez az Ön gondossága nélkülözhetetlen! Ha Ön jó minőségű tojásokkal, az utasítások betartásával dolgozik, 85-90%-os kelési eredményt is elérhet! 6
NÉHÁNY PRAKTIKUS TANÁCS Amennyiben látszólag hibátlanul működő gép esetén is gyengék a kelési eredmények, vagy egyáltalán nem is kelnek ki, gyanús, hogy hőmérséklet beállítási hiba lehet. Ellenőrző hőmérővel, vagy lázmérővel ellenőrizzük le a gép hőmérsékletét: A kémlelő ablak melletti kisebb átmérőjű furaton keresztül tudjuk az ellenőrző hőmérővel a keltetőtér hőmérsékletét mérni. A higanycsúcs a tojások tetejéig érjen le. A másik, a nagyobb átmérőjű furaton keresztül lázmérővel is ellenőrizhetjük a hőmérsékletet. A lázmérőt nyomjuk be a keltető-térbe amennyire csak tudjuk (lehetőleg közel a tojások fölött mérjünk felfűtött gépnél). Tizenöt, húsz perc múlva vegyük ki a lázmérőt és olvassuk le a hőmérsékletet. 1) Hőmérő hibák A szállítás közbeni rázkódástól, ütődésektől előfordulhat, hogy a hőmérő higanyszála megszakad, a hőmérő "csalni" fog. a) A hőmérő pontosságának ellenőrzése (mérés előtt végezzük el). Tegyük a hőmérő higanyrészét kb. 36-40 o C közötti vízbe, tegyünk bele egy lázmérőt is, a higanyzsákok egymás mellett legyenek. Természetesen ugyanazt az értéket kell mutatniuk. Ha a hőmérőnk néhány tized C foknál többet "csal", ne használjuk! b) A hőmérőre csak szállítási garancia vonatkozik, így a gép átvételekor azt azonnal ellenőrizzük le az előző pont szerint. Hőmérséklet eltérés a kijelző és a hőmérő között (kalibrációs hiba) Amennyiben eltérést észlelünk a kijelző és a mesterhőmérő (higanyos hőmérő) között, akkor legegyszerűbb, ha a beállított értéket annnyival odébb léptetjük, hogy a higanyos hőmérőn a kívánt érték legyen. Például: a higanyos hőmérőnk mutat 37,5 fokot, a kijelző 37,8 fokot. Ha a beállított értéket 38,1 re emeljük, akkor a szabályzó rá fog emelni 0,3 fokot. A kijelző néhány perc mulva 38,1-et fog mutatni, a higanyos hőmérő pedig 37,8-et. 2) Meghibásodások, elhárításuk a) A gép egyáltalán nem fűt, a kontroll-égő nem világít Ellenőrizzük le, hogy van-e a hálózatban áram. b) Biztosíték csere: A hőmérséklet szabályzó elektronika dobozában van egy üvegcsöves biztosíték, a plexi fedél levétele után ellenőriztessük le, ha szükséges cseréltessük ki ugyanolyan értékűre. Villanyszerelővel, vagy elektromos szakemberrel végeztessük! A biztosíték meghibásodása nem garanciális hiba! Ha a gép áramot kap, és mégsem működik: S Z E R V I Z! c) Hő-lengés: Forgatásnál, ha levesszük a felső részt, áramkimaradás, kikapcsolás után előfordulhat, hogy túlfut a hőmérséklet néhány tized fokkal. Nem baj, hamarosan, kb. fél órán belül beáll az eredeti érték. d) Hőemelkedés: A keltetés utolsó harmadában a tojásokban fejlődő biológiai hő a hőmérséklet megemelkedését okozhatja. Amennyiben a környezeti hőmérséklet magas, +25C fok felett van, (nyári időszak),-és a szabályzó LED kijelzője nem villog, vagy csak nagyon keveset, (a gép nem fűt, mégis meleg van) akkor a tojás-önhő teljesen kifűti a gépet. Ilyenkor vigyük a gépet hűvösebb helyre, vagy vékony résnyire támasszuk ki a felső részt. (Egy összehajtogatott papírcsíkkal kb. fél centiméternyire.) e) Nem tartja a hőmérsékletet: Nagyobb a hő-lengés +/- 0,2 o C-nál, nem tudjuk beállítani, minden ok nélkül a hőmérséklet megváltozik - S Z E R V Í Z! 3) SZERVIZ A gép javítása a gyártónál történik. Természetesen elég csak a hibás alkatrészt visszaküldeni (pl. csak a kompakt szabályzót), a többit felesleges utaztatni. A hibaleírást, nevet, telefonszámot és a garanciajegyet tegyük a csomagba! PÁRAMÉRŐ A páramérő a levegő relatív páratartalmának tájékoztató mérésére szolgál. Előkeltetésnél 55-60% relatív páratartalom az ajánlott érték, bújtatásnál kb. 70%. A keltetőgép víztároló 7
csatornáiból annyit töltsünk fel vízzel, hogy a páramérő az előírt %-ot mutassa. Ha kevés a mért érték, akkor még több csatornába kell vizet tölteni, ha sok, akkor kevesebbe. A páramérő viszonylag lassan áll át a megváltozott viszonyokra, ezért a gép nyitása, víz utántöltése, becsukása után mindig várjunk kb. fél órát és azután olvassuk le a műszert. Ha az előírt csatornaszámtól jelentősen eltérő mennyiségű csatornába kell (vagy nem kell) vizet töltenünk, akkor gyanús, hogy esetleg nem mér pontosan a műszerünk. Ilyenkor a következőket csináljuk végig: -a páramérőt csavarjuk egy vizes törölközőbe. Fél óra múlva nézzük meg, a páramérőnek 95-100%-ot kell mutatnia. Ha nem ennyi a mutatott érték, akkor a műszer közepén hátul lévő furaton benyúlva egy csavarhúzóval finoman forgassuk el a skálát annyira, hogy 95-100%-ot mutasson. Ezután a páramérő ismét pontosan fog működni. TOJÁSLÁMPÁZÓ A lámpázóval a tojást átvilágítva már a keltetés első napjaitól kezdve figyelemmel kísérhetjük az abban zajló folyamatokat, megvizsgálhatjuk az embrió fejlődését. LÁMPÁZNI SÖTÉTBEN KELL! Fogjuk a tojást a bal kezünkbe, úgy, hogy a hegyes vége lefelé legyen. Érintsük a tojás felső, tompábbik végéhez kb. 45 fokos szöget bezáróan a lámpázót, úgy, hogy a gumigyűrű a tojás héjához zárjon. Lehetőleg ne legyen oldalt kilépő fény. A friss tojás lámpázási képe átlátszó, a tojás víztiszta. Ilyenkor még nem tudjuk megállapítani, hogy melyik a terméketlen tojás. Tapasztalatok szerint egy hetes keltetés után érdemes először lámpázni, (tyúktojásnál a 6.-7. napon), ekkor már értékelni lehet az embrió fejlettségét. A tojás belsejében sötét foltot látunk, vérerekkel átszőtt környezettel. Félidőben szokás másodszor lámpázni, tyúktojások keltetésénél kb. a 14.-15. napon. Ez a lámpázás már kezdők számára is jól érzékelhető, értékelhető képet mutat. Látni az embriót, mozgását, életképességét. VEGYÜK KI: - A víztiszta tojásokat. Ezek terméketlenek, nem "fiasak", de állatok etetésére még megfelelőek. A fejlődésben lemaradt embriójú tojásokat, ezek előbb utóbb úgyis elhalnak. A mozgó légkamrájú tojásokat, melyekben a légkamra buborék formájában a tojás mozgatásával változtatja a helyét. FELTÉTLENÜL VEGYÜK KI: - A zavaros tojásokat. Ezekben szétfakadt a szik-hártya, összekeveredett a sárgája a fehérjével. A fekete, rothadt tojásokat. Ezek az előzőhöz hasonlatos képet mutatnak, de a már beindult bakteriális bomlás következtében részben, vagy egészben fekete az átvilágítási kép. A záptojásokat. Igen büdösek, erről könnyen fel lehet őket ismerni. Ha a gép ajtajának kinyitásakor rossz szagot érzünk, keressük meg, "szimatoljuk ki" melyik a záptojás. A fertőzés miatt beinduló bomlás közben gázfejlődés is előfordulhat, ami a tojást könnyen "szétrobbanthatja". A tojáshéjon gyakran furcsa váladékozást látunk, közel a szétfakadás. Ezekből bizonyosan nem lesz kiscsibe, ellenben lefertőzhetik az egészségeseket is. Harmadszor a bújtatás (az utolsó három nap) kezdetekor érdemes vizsgálódni. Ilyenkor a magzat már rosszul látható, mivel a légkamra kivételével az egész tojást betölti. A jól fejlett magzat feje és nyaka a jelentősen megnagyobbodott légkamrába emelkedik, mozgása a héjhártyán jól kivehető. (Amikor a héjhártyát átvágja, akkor kezdődik a bujtatási szakasz, onnantól nem szabad forgatni.) Fehérje már nem látható, ha mégis van, akkor annak mennyiségéből következtethetünk a lemaradás mértékéről. Az elhalt, illetve az erősen lemaradt embriójú tojásokat vegyük ki. 8
KELTETHETŐSÉG ROMLÁSÁNAK ELEMZÉSE Megfigyelt jelenség Sok valóban terméketlen tojás Sok "tiszta, világos" tojás, nagyon korai embrióelhalással Korai embrióelhalás a keltetés 1-2 napján (vérszigetek még nem láthatók) Vérgyűrűs tojások (embrióelhalás a 2-4. napokon) Elhalt embriók a keltetés második hetében A légkamra túl kicsi A légkamra túl nagy Korai kelés A kelés késik, elhúzódik Sok visszamaradt fehérje, az allantois a fehérje egy részét kizárta Sok záptojás Elhalt, teljesen kifejlett embrió csőrével nem a légkamrában Elhalt, teljesen kifejlett embrió csőrével a légkamrában A csibék korán "vágnak ki" Elpusztult csibék a héj feltörése után Szabálytalan fekvések A lehetséges okok helytelen ivararány, termékenyítésre képtelen kakasok, betegség a törzsállományban, parazitás fertőzés, takarmányozási hibák, a mesterséges termékenyítés hibái helytelen tojástárolás, helytelen tojásszállítás, túl magas hőmérséklet tojásmosáskor, túlfűtés a keltetőgép felfűtésekor helytelen tojástárolás, durva tojáskezelés, betegség a törzsállományban, nagyfokú beltenyésztettség, öreg vagy rendellenes sperma genetikai terheltség, takarmányozási hiányosság, a törzsállomány betegsége, öreg tojások, helytelen tojástárolás, a keltetőtojások durva kezelése, túl magas keltetési hőmérséklet, túl alacsony keltetési hőmérséklet, helytelen gázosítás, a tojásokat nem forgatták takarmányozási hiányosságok a törzsállományban, betegség a törzsállományban, a tojásokat a keltetés előtt nem hűtötték le, a hőmérséklet túl magas vagy túl alacsony a keltetőgépben, hibás vagy hiányos tojásforgatás, túl sok szén-dioxid a levegőben (a keltetőgép nem kielégítő légcseréje), az elektromos ellátás hibái nagy tojások, túl nagy páratartalom az 1-19. napon kis tojások, a páratartalom túl kicsi az 1-19. napon kis tojások, leghorn típusú tojások a hús típusúak között, pontatlan hőmérő a keltetőgépben, túl magas hőmérséklet az 1-19. napon, túl kicsi páratartalom az 1-19. napon ingadozó teremhőmérséklet, nagy tojások, öreg tojások, pontatlan hőmérő a keltetőgépben, a hőmérséklet túl alacsony az 1-19. napon a páratartalom túl nagy az 1-19. napon túl nagy páratartalom és/vagy alacsony hőmérséklet az előkeltetés alatt, helytelen forgatás (a forgatás szöge, gyakorisága), oxigénhiány a tojások bakteriális fertőződése, piszkos tojások, helytelenül mosott tojások, a keltetőgép fertőzöttsége takarmányozási hiba a törzsállományban, túl magas hőmérséklet az 1-19. napon, túl nagy páratartalom a 19. napon hiányosság a törzsállomány takarmányozásában, a hőmérséklet túl magas a 2-21. napon, a páratartalom túl nagy a 2-21. napon, kevés a keltetőgép légcseréje a hőmérséklet túl magas az 1-19. napon, a páratartalom túl kicsi az 1-19. napon a törzsállomány takarmányozásának hiányossága, letális gének, betegség a törzsállományban, a tojások hegyes végükkel fölfelé való keltetése, vékony héjú tojások, a tojásokat a keltetés első két hetében nem forgatták, a tojások túl késői átrakása, nem kielégítő légcsere a 20-21. napon, a levegő CO 2 tartalma túl nagy a 20-21. napon, helytelen hőmérséklet az 1-19. napon, a hőmérséklet túl magas a 20-21. napon, a páratartalom túl kicsi a 20-21. napon takarmányozási hiányosságok a törzsállományban, a tojás hegyes végével fölfelé való berakása, szabálytalan alakú tojások, nem megfelelő forgatás, túl alacsony hőmérséklet az 1-19. napon 9
Ragacsos csibék (a tojásfehérje a csibéhez ragadt) Ragacsos csibék (a tojásfehérje a pihéhez ragadt) Túl kicsi csibék Túl nagy csibék Nem egységes kelés v. csibeminőség a különböző tálcákon Puha, lágy csibék Kiszáradt csibék Legyengült csibék Be nem hegedt köldök, száraz Be nem hegedt köldök, nedves és büdös A csibék nem túl késői átrakás, a hőmérséklet túl magas a 20-21. napon, a páratartalom túl kicsi a 20-21. napon, nem megfelelő pihegyűjtők öreg tojások, a légmozgás túl lassú a 20-21. napon, nem megfelelő levegőellátás a keltetőgépben, a hőmérséklet túl magas a 20-21. napon, a páratartalom túl nagy a 20-21. napon, nem megfelelő pihegyűjtők a tojások a meleg időjárásban termelődtek, kis tojások, vékony, porózus tojáshéj, a páratartalom túl kicsi az 1-19. napon nagy tojások, a páratartalom túl nagy az 1-19. napon a tojások különböző állományoktól származnak, különböző nagyságú tojások, különböző korú tojások a berakáskor, betegség vagy stressz néhány törzsállományban, nem kielégítő levegőelosztás a keltetőgépben egészségtelen körülmények a keltetőgépben, a hőmérséklet túl alacsony az 1-19. napon, a páratartalom túl nagy a 20-21. napon túl korai tojásberakás, a párataralom túl kicsi a 20-21. napon, a csibék túl sokáig maradtak a bujtatógépben a kikelés után egészségtelen keltetői körülmények a törzsállomány takarmányellátásának hibái, magas hőmérséklet az előkeltetés utolsó hetében, a hőmérséklet túl alacsony a 20-21. napon, nagy hőmérsékleti ingadozások a keltetőgépben, a páratartalom túl nagy a 20-21. napon, a páratartalmat nem csökkentették a kikelés után omphalitis, egészségtelen körülmények az előkeltető és bujtatógépekben takarmányozási hiányosság a törzsállományban, helytelen hőmérséklet az 1-21. napon, túl nagy páratartalom az 1-19. napon, nem megfelelő légcsere az 1-21. napon tudnak állni Nyomorék csibék takarmányozási hiányosság a törzsállományban, a hőmérséklet ingadozása az 1-21. napon, helytelen fekvés Görbe lábujjak genetikai terheltség, takarmányozási hiba a törzsállományban, helytelen hőmérséklet az 1-19. napon Szétcsúszott lábak Rövid pihe Zárt szemek a bújtatótálcák túl simák takarmányozási hiányosságok a törzsállományban, a hőmérséklet magas az 1-10. napon a hőmérséklet túl magas a 20-21. napon, a páratartalom túl kicsi a 20-21. napon, lebegő pihék a bújtatógépben, nem megfelelő pihegyűjtő Forrás: Dr.Bogenfürst Ferenc: Keltetés 13. sz. melléklet 10
MŰSZAKI ADATOK Fűtőegység Fordítómű: F100/230V, F100/12V,4W HU100SK HU140SK HU100FSK MIDI 140SK MIDI 100FSK Papagáj MIDI 60FSK Típus: SK60, Áramfelvétel: 230V, max.60w, Érintésvédelmi oszt.: (kettős szigetelés) Olvadóbiztosíték: T500mA (lomha) kézi kézi automat. kézi automat. automat. Tömeg: (kg) 4 5 12 12 15 8 Méret: (cm) átm: 56x25 60x65x28 60x65x28 60x65 x30 60x65x30 36x38x36 Névleges kapacitás Fürj, papagáj 270 300 234 300 234 70-80--+70-80(bujtatóban) Gyöngytyúk 120 150-160 117 150-117 40-+40 fácán 160 Tyúk, páva, 80-90 120-130 100 120-100 30-+30 pulyka 130 Kacsa, néma 50-60 120-130 100 120-100 30-+30 kacsa 130 Liba 35 60 42 60 42 12-16-+12-16 KELÉSI IDŐ/nap Fürj Papagáj Gyöngytyúk Fácán Tyúk Páva Pulyka Kacsa Néma kacsa Liba Hattyú 17 28 24 21 30 28 28 35 30 36 KIEGÉSZÍTŐK, ALKATRÉSZEK FOGYASZTÓI ÁRLISTÁJA Ft-ban (2012-től) Kompakt fűtőegység SK60 29.990 Hu.alsó kerek 1.600 Fordítómű F100/230V 29.990 Hu.felső kerek 2.400 Fordítómű F100/12V 25.990 Netlonháló (tojásrács) kerek 1.000 Tojásbölcső 500 Fóliabélés (víztartó csatorna) kerek 1.000 Tojáslámpázó Farmer Light 3.500 Hu.alsó kocka 2.400 Páramérő 3.500 Hu.felső kocka 3.000 Hőmérő (120 v. 180mm) 2.500 Netlonháló kocka 1.000 Dr. Bogenfürst Ferenc: Keltetés 3.990 Fóliabélés kocka 1.200 Tisztelettel üdvözli a forgalmazó: Kajos Gellért 11