2013.
Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 AZ INTÉZMÉNY FENNTARTÁSA, MŰKÖDTETÉSE... 5 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE... 6 ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS FEJLESZTŐ NEVELÉS OKTATÁST VÉGZŐ ISKOLA... 6 AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE... 7 AZ INTÉZMÉNY TESTÜLETI SZERVEI, KÖZÖSSÉGEI... 11 AZ INTÉZMÉNY TESTÜLETI SZERVEINEK, KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA... 21 AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAI... 26 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE... 27 AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE... 33 A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE... 45 AZ EGÉSZSÉGET VÉDŐ, ÓVÓ SZABÁLYOK... 48 A RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK... 52 A TANULÓK ÉS A NEVELÉSI OKTATÁSI INTÉZMÉNY KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE... 54 A TANULÓKKAL SZEMBENI FEGYELMEZŐ ÉS FEGYELMI BÜNTETŐ INTÉZKEDÉSEK... 55 A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE... 57 A TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE, MEGSZÜNTETÉSE... 60 GYERMEK-, IFJÚSÁG- ÉS CSALÁDVÉDELEM... 62 A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE... 64 A KÖZALKALMAZOTTAK JUTTATÁSI RENDSZERE... 66 EGYÉB SZABÁLYOZÁSOK... 67 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 69 1. SZ. MELLÉKLET... 70 2. SZ. MELLÉKLET... 71 1. SZ. FÜGGELÉK... 72 2. SZ. FÜGGELÉK... 79 2
Általános rendelkezések Az SZMSZ célja A meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. Az SZMSZ legalapvetőbb jogszabályi háttere 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2011. évi CLXXX VII.. törvény a szakképzésről 277/1997. (XII. 22.) Korm. Rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 326/2013. (VIII. 30.) Korm. Rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 3
44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet Az SZMSZ legitimációs eljárásrendje Az intézmény át az intézmény vezetője készíti el, s a nevelőtestülete fogadja el. Elfogadásakor véleményezési jogot gyakorol az iskolai Szülői Szervezet és Diákönkormányzat. Az SZMSZ azon rendelkezéseihez, amelyekhez a fenntartó többletkötelezettsége hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ területi hatálya: kiterjed az intézmény feladatellátását biztosító valamennyi intézményi és az intézmény által szervezett programok intézményen kívüli területére. Az SZMSZ személyi hatálya: érvényes valamennyi intézményhasználóra (alkalmazott, tanuló, szülő, bérlő). Az SZMSZ időbeli hatálya: kiterjed az intézmény valamennyi feladatellátásának és programjának idejére. Az SZMSZ kihirdetése, nyilvánosságra hozatala egy példány elhelyezése az intézmény könyvtárában, egy példány elhelyezése az igazgatói irodában, intézményi honlapon történő megjelentetés, szülői, tanulói tájékoztatás DÖK és SZMK értekezleten, szülői értekezleteken, osztályfőnöki órákon. 4
Az intézmény fenntartása, működtetése Az intézmény fenntartása Az intézmény fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Az iskola a Központ 200015 számú jogi személyiségű szervezeti egységeként tevékenykedik, munkáját. közvetlenül a XV. tankerület igazgatója szervezi, irányítja, ellenőrzi. Az intézmény működtetése Az intézmény működtetője a XV. kerületi Önkormányzat. A működtetést az önkormányzat elsősorban a Gazdasági és Működtetési Központ szervezetén keresztül valósítja meg. A szervezet a működtetési feladatait az intézmény tekintetében a LG 05 számú gondnokság formájában látja el, melynek feladatvégzéséhez az intézmény ad helyet iroda - és raktárhelyiség biztosításával. A gondnokságban dolgozók nem az intézmény alkalmazottai, azonban mint közvetlen intézményhasználók, az SZMSZ rendelkezései rájuk vonatkozóan is kötelező érvényűek. 5
Az intézmény szervezeti felépítése Klebelsberg Intézményfenntartó Központ XV. kerületi Önkormányzat Száraznád Általános iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Fejlesztő Nevelés Oktatást Végző Iskola Intézményvezető Intézményvezető helyettes Intézményvezető helyettes Munkaközösség vezetők Pedagógusok Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők Intézményi tanács Közalkalmazotti tanács Szülői Szervezet Diákönkormányzat 6
Az intézmény vezetési szerkezete 1. Vezetői beosztások intézményvezető intézményvezető helyettes 1.1. Az intézményvezető felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amit a jogszabály nem utal más hatáskörébe, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt. Feladatai: a. a nevelőtestület vezetése, b. a nevelő-oktató munka szervezése, irányítása és ellenőrzése, a szakmai követelmények érvényesülésének biztosítása, c. az intézményi döntési folyamatok előkészítése, végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, d. a ráruházott munkáltatói jogok gyakorlása, a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratainak előkészítése, e. az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításához szükséges intézkedések kezdeményezése, f. az intézményi dokumentumok elkészítése, a pedagógiai program jóváhagyása, g. az intézmény tevékenységéről szóló tájékoztatás, adatszolgáltatás, h. az iskolai szervezetekkel (szülői szervezet, diákönkormányzat, érdekképviseleti szervek) való együttműködés, i. a nemzeti és iskolai ünnepek megszervezése, j. a gyermek-és ifjúságvédelmi munka szervezése, irányítása, ellenőrzése, k. az egészséges és biztonságos iskolai környezet megteremtése, a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységek irányítása, l. a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése, m. szakmai értekezletek összehívása tájékoztatás, szakmai vélemények, javaslatok megismerése céljából, n. a pedagógus etika normáinak betartása, betartatása. 7
Az intézményvezetői jogkörök gyakorlása Az intézményvezető jogait az 1/2013. (1.17.) és a 2/2013. (1.15.) KLIK utasítás szerint gyakorolja. Az intézményvezetői jogkörök gyakorlásának átruházása Az intézményvezető a jogköreinek gyakorlását átruházhatja az intézményvezető helyettesre, két intézményvezető helyettes megbízása esetén az írásos meghatalmazásban megjelölt intézményvezető helyettesre. Az intézményvezető helyettesítése Az intézményvezetőt szabadsága, betegsége alatt, hivatalos távolléte, valamint tartós távolléte esetén az intézményvezető helyettes helyettesíti. Helyettesítés során a jogkörök gyakorlása az alábbiak szerint alakul a lentebb megfogalmazott kitételekkel: a. A vezetői jogköröket teljes jogkörrel az intézményvezető helyettes gyakorolja. Az intézményvezető és helyettesének esetleges együttes távolléte esetén az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető írásos meghatalmazás alapján más személyre is átruházhatja jogköreit. A meghatalmazásban az intézményvezető pontosan megjelöli a meghatalmazott személyt, beosztását, az átruházott feladatokat és jogköröket. b. Két intézményvezető helyettes megbízása esetén a vezetői jogköröket teljes jogkörrel az írásos meghatalmazásban megjelölt intézményvezető helyettes gyakorolja. Amennyiben a felhatalmazott intézményvezető helyettes is távol van, külön meghatalmazás alapján a másik intézményvezető helyettes gyakorolhatja a jogköröket. Az alábbi esetekben a helyettesítési feladatokat, ezzel együtt a jogkörök gyakorlását az intézményvezető helyettes csak a vezető tartós távollét esetén, illetve rendkívüli, halaszhatatlan esetekben láthatja el, lehetőség szerint az intézményvezetővel történő előzetes telefonos egyeztetést követően: az intézmény működésének változtatásával (átszervezés, feladatellátás változása ) járó döntések, bármiféle kötelezettségvállalás, tanulói jogviszony létesítése, megszüntetése, alkalmazotti jogviszony létesítésére, megszüntetésére irányuló javaslat, fizetés nélküli szabadság engedélyezése. 8
1.2. Az intézményvezető helyettes Az intézményvezető helyettes munkáját munkaköri leírása alapján, az intézményvezető közvetlen irányításával, a vezetőtársakkal együttműködve végzi. Feladat és hatásköre az általános vezetői feladatok tekintetében azonos az intézményvezető feladat és hatáskörével, s átfogja az intézmény egész működési területét. Jogköreit az intézményvezetői jogkörök átruházására vonatkozó rendelkezések alapján gyakorolja. Beszámolási kötelezettsége érinti az intézmény egész működését; a pedagógiai munka folyamatait, a belső ellenőrzések tapasztalatait, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzését, a megtett vezetői intézkedések körét. Összehangolja a szakmai munkaközösségek munkáját. A munkakörre konkrétan meghatározott feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Az intézményvezető helyettes jogköreinek gyakorlása Az intézményvezető helyettes vezetői munkája során kiadmányozási jogkörrel rendelkezik, mely jogkör a munkakörével összefüggő szakmai tevékenységekre, ügyekre terjed ki: szülők értesítése, gyermekjóléti szolgálati,, pedagógiai szakszolgálat, pedagógiai szakmai szolgáltató, családsegítő szolgálati levelezés, szakértői bizottságokkal történő levelezés, gyakorlóhelyekkel való kapcsolattartás, saját hatáskörben tett (pl. dicséret, fegyelmezés) intézkedésekre, tanügyigazgatás körébe tartozó iratokra terjed ki az intézményvezető hatáskörébe utalt ügyek kivételével. 9
1.3. A munkaközösség vezető A munkaközösség vezető munkáját munkaköri leírása alapján, az intézményvezető helyettes közvetlen irányításával, a munkaközösség vezetőkkel együttműködve végzi. Feladat és hatásköre a szakmai munkaközösségek munkájára, területére terjed ki. Jogköreit az intézményvezetői jogkörök átruházására vonatkozó rendelkezések alapján gyakorolja. Beszámolási kötelezettsége érinti a szakmai munkaközösségben folytatott pedagógiai munka folyamatait, a belső ellenőrzések tapasztalatait, valamint a munkaközösséget érintő problémák jelzését, a megtett vezetői intézkedések körét. Összehangolja a szakmai munkaközösség tagjainak munkáját. A munkakörre konkrétan meghatározott feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. A munkaközösség vezető jogkörének gyakorlása A munkaközösség vezető munkája során kiadmányozási jogkörrel rendelkezik, mely jogkör a munkakörével összefüggő szakmai tevékenységekre, ügyekre terjed ki: szülők értesítése, gyermekjóléti szolgálati pedagógiai szakszolgálati, pedagógiai szakmai szolgáltatói, családsegítő szolgálati levelezés, saját hatáskörben tett (pl. dicséret, fegyelmezés) intézkedésekre, tanügyigazgatás körébe tartozó iratokra terjed ki az intézményvezető hatáskörébe utalt ügyek kivételével. Az intézményi bélyegzők használata a. Az intézmény körbélyegzője és a szakmai vizsgázatáshoz készített pecsét csak az intézményvezető és az aláírásra felhatalmazott személy aláírásához használható. b. Az intézmény többi bélyegzője (az intézmény hosszú bélyegzője) a pedagógusok és az iskolatitkár által is használhatók. 10
Az intézmény testületi szervei, közösségei A közalkalmazotti tanács 1. Összetétele a) Tagjai: alapfeladatonként (általános iskola, szakiskola, fejlesztő iskola, utazó gyógypedagógusi hálózat) 1-1 fő b) Elnöke: a közalkalmazotti tanács tagjaiból, általuk titkos szavazás útján választott képviselő c) Részvételi joggal rendelkezők: szakszervezet képviseletében 1 fő 2. Választása: A közalkalmazotti tanács tagjait az alkalmazotti közösség nyílt szavazással, egyszerű többséggel választja meg a tanévnyitó értekezleten. Megbízatásuk a 1 tanévre szól. 3. Jogköre: Dönt: a jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében. Véleményez: a gazdálkodásból származó bevételek felhasználásáról, a belső szabályzatok tervezetéről, a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetéről, az egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzelésekről, a közalkalmazottak képzési tervéről, az intézmény munkarendjének kialakításáról, az éves szabadságolási tervről. 11
A vezetői tanács Összetétele a) Tagjai: intézményvezető intézményvezető helyettes munkaközösség vezetők b) Részvételi joggal rendelkezők: szakszervezet képviselője közalkalmazotti tanács képviselője 1. Feladatköre: Alkalmazotti közösség munkájának (a szakmai munkaközösségek összehangolásával) irányítása, ellenőrzése. Pedagógiai munka szervezése, irányítása, ellenőrzése az éves munkaterv alapján. Folyamatszabályozások végrehajtása. Döntési folyamatok előkészítése, végrehajtása. Személyi és tárgyi feltételek folyamatos ellenőrzése. Fejlesztések, innovációs tevékenységek meghatározása. Alkalmazottak felvételének, munkaviszony megszüntetésének javaslata. Jutalmak, kereset kiegészítések elosztása. Beszámolók, statisztikai kimutatások, adatszolgáltatások készítése. Intézmény képviselete. Az intézményi tanács Az intézményi tanács létrehozását kezdeményezheti c) a nevelőtestület tagjainak legalább húsz százaléka, d) az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók legalább húsz százalékának szülei, e) az iskolai diákönkormányzat képviselője, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka, f) az intézmény fenntartásáért, működtetésért felelős jogi személy, intézményfenntartó, g) az intézmény székhelye szerinti történelmi egyházak képviselői, h) az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, 12
i) a települési, területi nemzetiségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén - amennyiben nem az iskola fenntartója - az országos nemzetiségi önkormányzat, j) szakiskolában és szakközépiskolában az illetékes területi gazdasági kamara képviselője (a továbbiakban ezen alcím vonatkozásában az a)-h) pont alattiak együtt: érdekeltek). (2) Az intézményi tanácsot létre kell hozni, ha az érdekeltek közül legalább kettőnek a képviselői kezdeményezik a megalakítását, és részt vesznek munkájában. (3) Azonos számú képviselőt küldhet az intézményi tanácsba a) a nevelőtestület, b) az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában az intézménybe járó tanulók legalább húsz százalékának szülei, c) az iskolai diákönkormányzat, ennek hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka, d) az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, e) az intézmény székhelye szerinti történelmi egyház, f) szakiskolában és szakközépiskolában az érintett helyi gazdasági kamara. (4) Az intézményfenntartó az intézményi tanácsba egy főt delegálhat. (5) Az iskola igazgatója, ha bármelyik érdekelt kezdeményezi az intézményi tanács létrehozását, a kezdeményezéstől számított harminc napon belül az intézményi tanács munkájában részt vevő érdekeltek által delegált, azonos számú képviselőből álló bizottságot hoz létre az intézményi tanács megalakításának előkészítéséhez. Az intézményi tanács dönt a) működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, b) tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá c) azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. Az intézményben jelenleg még nem működik az Intézményi Tanács, de a szervezése folyamatban van. 13
A nevelőtestület A nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. a.) Tagjai: az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottja. b.) Jogköre: dönt: az intézmény dokumentumok elfogadásáról, kiegészítéseiről, módosításairól, az intézmény éves munkatervének elfogadásáról, az intézmény munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógusok megválasztásáról, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakításáról, a középtávú továbbképzési program és éves továbbképzési terv elfogadásáról, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének, az osztályozóvizsgára bocsátás lehetőségének megállapításáról, a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás és döntés meghatározásáról. véleményez: a tantárgyfelosztásról, a pedagógusok külön megbízásának elosztásáról, intézményvezető megbízásáról, a megbízás visszavonásáról, iskolai felvételi követelmények meghatározásáról. c.) Jogkörének gyakorlása: Nevelőtestületi értekezleten, melyet évente legalább háromszor (tanév eleje, félév, tanév vége) kell megtartani. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az intézményvezető, a nevelőtestület egyharmadának, illetve az SZMK és DÖK kezdeményezésére. 14
Döntési jogkörrel óraadói státuszban lévő alkalmazott (Kn. tv.70 (2) h-i. pontja kivételével) nem élhet. A jogkörök gyakorlásának módját maga a nevelőtestület határozza meg. d.) Különleges szakmai feladata: mérés-értékelési csoport működtetése, e.) A nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyek átruházása: A nevelőtestület a hatáskörébe tartozó ügyek előkészítésével, döntésével - a PP, SZMSZ és házirend elfogadását kivéve - megbízhatja a diákönkormányzatot, a szülői szervezetet, a szakmai munkaközösségeket. Átruházáskor pontosan meg kell jelölni az átruházott feladatok körét, a hatásköröket és határidőket, valamint a feladatok elvégzése utáni beszámolási kötelezettség módját, formáját, idejét. Az átruházás tényét, valamint az átruházott feladatok végrehajtását jegyzőkönyvezni kell. Az alkalmazotti közösség a.) Tagjai: az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó pedagógusok nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők b.) Jogköre: véleményez: intézményátszervezés, megszüntetés esetén, intézményi feladatváltozás esetén, intézményvezetői pályázati eljárás során a pályázó személyéről. c.) Jogkörének gyakorlása: Alkalmazotti értekezleten, melyet a fenntartói döntések meghozatala előtt, illetve az intézményvezetői pályázat eljárása során kell összehívni. A vélemények kialakításának módját maga a közösség határozza meg. 15
A szakmai munkaközösségek a.) Összetétele: Tagjai: pedagógusok, akik műveltségi területenként, a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszaiként, vagy a feladatellátás típusaként hozzák létre munkaközösségüket. Vezetője: a munkaközösség javaslata alapján az intézményvezető által megbízott pedagógus. A megbízás visszavonásig érvényes. b.) Feladata: A pedagógiai munka szakmai, módszertani segítése a tervezési, szervezési, értékelési és ellenőrzési tevékenységeken keresztül: a pedagógiai program, a továbbképzési program, a felvételi követelmények elkészítéséhez javaslattétel, az éves munkaterv meghatározása, a szaktárgyi oktatás tartalmi fejlesztése, módszertani eljárások tökéletesítése, a tantárgycsoporttal kapcsolatos pályázatok megírása, felhasználása, elszámolása, egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók ismeretszintjének felmérése és értékelése, tervező, elemző tevékenység biztosítása, belső (javító, osztályozó ) vizsgák írásbeli és szóbeli feladat- és tételsorainak összeállítása, taneszközök, tankönyvek kiválasztása, helyi tantervek, tanmenetek kidolgozása, módosítása, a munkaközösség tagjainak szakmai megsegítése, pályakezdő fiatalok mentorálása a gyakornoki szabályzatban foglaltak szerint, a munkaközösségek közötti, illetve az egyes szervezetek közötti együttműködés megvalósítása, intézmény képviselete bemutatóórák tartásával, versenyek szervezésével, szakmai műhelyek működtetésével, ügyeleti rend kialakítása, szükség esetén a helyettes ügyeletesek beszervezése, igazolatlan hiányzások nyomon követése. 16
c.) munkarendje: Az egyes szakmai munkaközösségek havonta munkaközösségi értekezletet tartanak, szükség szerint az intézményvezető és/vagy helyettese jelenlétében. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. d) együttműködése: munkaközösség vezetőkön keresztül; vezetői értekezleteken, egymás közötti megbeszéléseken, munkaközösségi tagokon keresztül; óralátogatások, hospitálások során, személyes megbeszéléseken keresztül. e) külső kapcsolatrendszere: szakmai bemutató órákon keresztül, szakmai műhely működtetésével, kerületi, fővárosi szakmai munkaközösségek szakmai munkájában való részvétellel. A közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályozza. Munkavégzésüket határozatlan, vagy határozott idejű foglakoztatás keretében végzik. Feladataikat a munkakör megnevezésével a munkaköri leírásuk tartalmazza. Napi tevékenységeiket a közvetlen feletteseik utasításai szerint végzik. A közalkalmazottak létszámát a köznevelési törvényben leírtak mellett a fenntartó által engedélyezett álláshelyek száma határozza meg. A tanulók közösségei 1. Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó, s azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma törvényben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a munkaközösség vezető javaslatát figyelembe véve az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét, az érintett szülők értekezletét összehívni. 17
Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám. A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja. 2. Egyéb tanulói közösségek A tanulók egyéb foglalkozások keretében is alkothatnak közösséget. Ezen közösségek az azonos érdeklődési tartalmak, a délutáni tanulási idő megszervezése, a fejlesztési kötelezettségek, a tanulók megőrzése céljából szerveződnek. Formái lehetnek: szakkörök, fejlesztő foglalkozások, tehetséggondozó műhelyek, napközis foglalkozások, ügyeleti csoportok Az egyes csoportok munkájának vezetését az intézményvezető által megbízott pedagógusok látják el. A csoportokat alkotó tanulók osztályfoka eltérő is lehet. A csoportok munkáját éves munkaterv, szakértői vélemények határozzák meg. A diákönkormányzat szervezete A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját az intézmény egy pedagógusa segíti az intézményvezető megbízása alapján. a) Összetétele: A diákönkormányzat tagjait az intézményben működő osztályokból delegált 2-2 fő alkotja, kivéve az 1-3. osztályokat, a foglalkoztató és a fejlesztő nevelés-oktatás csoportjait. A diákönkormányzat vezetőjét titkos szavazás útján a tanulók választják, aki egyben képviseli az intézményt a fenntartói szinten szervezett képzéseken, rendezvényeken, diák önkormányzati üléseken. b) Jogköre: Dönt: saját működéséről, hatáskörei gyakorlásáról, tájékoztatási rendszeréről, a működéshez biztosított pénzeszközök felhasználásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról. 18
Véleményez: az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az intézményi SZMSZ, Házirend és Adatkezelési Szabályzat elkészítéséről, kiegészítéseiről, módosításáról, A tanulói szociális juttatások elosztásáról, Az ifjúságpolitikai célokra kapott pénzeszközök felhasználásáról. c) Jogkörének gyakorlása: Diák önkormányzati üléseken, a diákönkormányzatot segítő pedagógus jelenlétében. A diákönkormányzat akkor határozatképes, ha a tagok több mint 50%-a képviseli magát. d) Ülésrendje: A diákönkormányzat évente legalább egyszer kötelezően ülésezik. Diák önkormányzati ülést kell összehívni, amennyiben a joggyakorlás azt időszerűvé teszi. Diák önkormányzati ülés hívható össze, ha a tanulók többsége bármely őket érintő kérdésben véleménynyilvánítási szándékát jelzi. e) A DÖK és a vezetés kapcsolatrendszere: Diákönkormányzatot segítő tanárral történő személyes megbeszélés a hivatalos feladatok elvégzését, iskolai rendezvények lebonyolítását megelőzően, illetve a feladatvégzés után. Diák önkormányzati képviselő támogatása (közvetítés az intézmény és a fenntartó között, intézményképviselet biztosítása kerületi rendezvényeken, ünnepeken). Rendkívüli megbeszélés a diákönkormányzat kezdeményezésére. A Szülői Szervezet A szülők közössége a szülők jogainak érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hoz létre. A szülői szervezet tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. a) Összetétele: A szülői szervezet tagjait az intézményben működő osztályokból delegált 2-2 fő alkotja. A szülői szervezet vezetőjét nyílt szavazással a szülői szervezet tagjai választják. 19
b) Jogköre: Dönt: saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. Véleményez: az intézményi SZMSZ, Házirend és Adatkezelési Szabályzat elkészítéséről, kiegészítéseiről, módosításáról, a kötelező ellátáson felüli, költségekkel járó szolgáltatások és az ezekhez kapcsolódó eszközök beszerzésének maximális díjáról. intézményátszervezés, megszüntetés, feladatváltozás esetén, intézményvezetői pályázati eljárás során a vezetői programról és a pályázó személyéről. Részt vehet: képviselője révén, a nevelőtestületi értekezleteken tanácskozási joggal az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. k) Jogkörének gyakorlása: Szülői szervezeti üléseken. A szülői szervezet akkor határozatképes, ha a tagok több mint 50%-a képviseli magát. l) Ülésrendje: A szülői szervezet évente legalább egyszer kötelezően ülésezik. Szülői szervezeti ülést kell összehívni, amennyiben a joggyakorlás azt időszerűvé teszi. Szülői szervezeti ülés hívható össze, ha a szülők többsége bármely őket, illetve a tanulókat érintő kérdésben véleménynyilvánítási szándékát jelzi. m) Az SZMK és a vezetés kapcsolatrendszere: SZMK tájékoztató (évente egyszer) keretében, SZMK vezetővel történő (telefonon, írásban, személyesen) rendszeres kapcsolattartás formájában. 20
Az intézmény testületi szerveinek, közösségeinek kapcsolattartása Az intézmény belső kapcsolatrendszerének színterei és formái 1. vezetői szint intézményvezető intézményvezető helyettes intézményvezető és helyettes munkaközösség vezetők vezető tanács értekezletei munkaközösségi értekezletek személyes megbeszélések 2. testületi szervek, közösségek szintje intézményvezető testületi szervek, közösségek intézményvezető helyettes, munkaközösség vezető - testületi szervek, közösségek testületi szervek, közösségek egymás közötti kapcsolatai közalkalmazotti tanács ülései az intézményvezető és/ vagy az intézményvezető helyettes részvételével közalkalmazotti tanács, vezetői tanács ülései a másik szervezet képviselői részvételével nevelőtestület, alkalmazotti közösség értekezletei a testületi szervek képviselőinek részvételével diák önkormányzati ülés, szülői szervezet ülései az intézményvezető és/vagy az intézményvezető helyettes részvételével diák önkormányzati ülés, szülői szervezet ülései a munkaközösség vezetők részvételével személyes megbeszélések, írásos tájékoztatók, telefonos megbeszélések 3. közalkalmazotti szint intézményvezető közalkalmazottak intézményvezető helyettes közalkalmazottak munkaközösség vezetők közalkalmazottak testületi szervek, közösségek közalkalmazottak közalkalmazottak egymás közötti kapcsolatai: értekezleteken, üléseken való részvétel, 21
szakmai fórumokon való részvétel, nyílt napon, közösségi ünnepeken, rendezvényeken való részvétel, személyes megbeszélések. A szülők tájékoztatásának rendje A szülőket az iskola egészének életéről, a pedagógiai munka folyamatairól, az elért eredményekről, a felmerülő hiányosságokról, problémákról időszakosan és/vagy folyamatosan tájékoztatni kell. A tájékoztatás formáját és ütemezését a törvényi jogszabályok, az iskola munkatervében szereplő programok, a tanulóval kapcsolatos történések, valamint az eseti rendkívüli események határozzák meg. rendszeres tájékoztatás: érdemjegyekről, hiányzások alakulásáról eseti tájékoztatás: dicséretek, fegyelmező intézkedések alakulásáról, rendkívüli időpontok, események alakulásáról vezetők, osztályfőnökök, szaktanárok, gyermekvédelmi felelős tájékoztatásával A tájékoztatás kritériumai A tájékoztatást egyértelműen kell megfogalmazni; pontosan utalni kell a tájékoztatás céljára, világosan meg kell határozni a tájékoztatással kapcsolatos következményeket, s az elvárt intézkedéseket. A tájékoztatás során tiszteletben kell tartani a személyiségi, az emberi méltósághoz való jogokat; külön kell választania a közösségre és csak az egyénre vonatkozó információk közlésének módját, idejét. A tájékoztatás formái a. Írásbeli tájékoztatás: üzenő füzetben, ellenőrző könyvben, bizonyítványban, hirdetőtáblán, honlapon, levelezés útján. b. Szóbeli tájékoztatás: csoportos tájékoztatás szülői értekezleten, egyéni tájékoztatás előzetes egyeztetés szerint. A szülőknek az írásban közölt információkat aláírásukkal vissza kell igazolniuk. Ellenőrző könyv hiányában, szülői aláírások sorozatos elmaradása esetén a szülőket hivatalos levél megküldésével kell tájékoztatni. 22