Kőrösi Csoma Sándor. Általános Iskola H E L Y I T A N T E R V. Módosítás 2008.

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola H E L Y I T A N T E R V Módosítás 2008.

TARTALOMJEGYZÉK 1. TANTERVEK 3.o. 2. TANTÁRGYI RENDSZER ÉS INTEGRÁCIÓ 4.o. 2.1 TANTÁRGYI RENDSZERÜNK 4.o. 2.2 TANTÁRGYI INTEGRÁCIÓ 5.o. 2.3 ÓRATERV 6-7.o. 3. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ÉS CSOPORTBONTÁSOK 8.o. 3.1 ÓRAKERET 8.o. 3.2 MINDENNAPI TESTEDZÉS 11.o. 3.3 NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS 11.o. 3.4 TANTERVEK 11.o. 4. A TANKÖNYVEK ÉS MÁSTANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 12.o 5. TANULÓI JOGVISZONY 13.o. 5.1 BELÉPÉS 13.o. 5.2 A TANULÓK OSZTÁLYBA SOROLÁSA 14.o. 5.3 A TANULÓK TOVÁBBHALADÁSA, A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI 14.o. 5.4 BIZONYÍTVÁNYOK 15.o. 5.5 FELMENTÉS 16.o. 6 ÉRTÉKELÉS 16.o. 6.1 AZ ISKOLA ÉRTÉKELÉSI ALAPELVEI 16.o. 6.2 AZ ÉRTÉKELÉS SZABÁLYA 16-18.o. 6.3 ISKOLÁNKBAN A MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉYEI 19.o. 6.4 ISKOLÁNKBAN A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI 20-22.o. 7 JUTALMAZÁS 21-23.o. 8 BÜNTETÉS 23-24.o. 9 HELYI VIZSGÁK SZINTFELMÉRÉSE 25.o. 1

9.1 HELYI VIZSGÁK 25.o. 9.2 TANTÁRGYI SZINT FELMÉRŐK 25.o 10 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 26-33.o. 11 A HELYI TANTERV ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 34.o. Az iskola képzési szakaszai évfolyam szakasz nevelő-oktatós munka legfőbb feladata 1-2. osztály 3-4. osztály 5-6. osztály 7-8. osztály bevezető Óvoda és iskola közötti sikeres átmenet megoldása Játékos tanulás, figyelembe véve a gyerekek egyéni fejlődési ütemét, érdeklődését kezdő Tanítási és tanulási folyamatok erősítése a tanulók képességeihez igazodó terhelés megtartásával Kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése alapozó Az önálló tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák megerősítése fejlesztő Szakrendszerű oktatás 1. TANTERVEK Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: H2001 = a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv H2003 = a 2003. Szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező ának csökkentése miatt módosított 2001-ben bevezetett helyi tanterv; H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. Szeptemberétől érvényes helyi tanterv. 2

TANÉV 2004-2005 2005-2006 2006-2007 2007-2008 2008-2009 2009-2010 2010-2011 2011-2012 ÉVFOLYAM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz H2004 H2003 H2001 H2001 H2003 H2003 H2001 H2001 H2004 H2004 H2003 H2001 H2003 H2003 H2003 H2001 H2004 H2004 H2004 H2003 H2003 H2003 H2003 H2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2003 H2003 H2003 H2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2003 H2003 H2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2003 H2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 3

2. TANTÁRGYI RENDSZER ÉS INTEGRÁCIÓ 2.1 Tantárgyi rendszerünk MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM IDEGEN NYELV (ANGOL, NÉMET) MATEMATIKA TÖRTÉNELEM KÖRNYEZETISMERET TERMÉSZETISMERET KÉMIA BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN FIZIKA FÖLDRAJZ ÉNEK-ZENE RAJZ INFORMATIKA TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL TESTNEVELÉS OSZTÁLYFŐNÖKI 4

2.2 Tantárgyi integráció TANTÁRGYAK Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Német nyelv A NAT MŰVELTSÉGI TERÜLETEI Magyar nyelv és irodalom Művészetek Élő idegen nyelv Élő idegen nyelv BEÉPÍTETT ISMERETEK MODULOK Dráma Matematika Matematika Történelem és állampolgári ismeretek Ember és társadalom Hon és népismeret Etika Természetismeret Ember a természetben Egészségtan Biológia Ember a természetben Egészségtan Kémia Ember a természetben Fizika Ember a természetben Földrajz Földünk, környezetünk Ének-zene Művészetek Rajz Művészetek Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Informatika Technika és életvitel Életvitel és gyakorlati Tánc ismeretek Testnevelés Testnevelés és sport Osztályfőnöki Ember és társadalom 5

2.3 Óraterv 1-4. évfolyam óraterve 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Tantárgy 1 félévi 2. félévi Éves 1. félévi 2. félévi Éves 1. félévi 2. félévi Éves 1. félévi 2. félévi Éves Kötelező tanítási órák Magyar nyelv 4 4 148 4 4 148 4 4 148 3 3 111 Magyar irodalom 4 4 148 4 4 148 4 4 148 4 4 148 Idegen nyelv - - - - - - - - - 3 3 111 Matematika 4 5 166,5 5 4 166,5 4 4 148 3 3 111 Informatika - - - - - - - - - 1 1 37 Környezetismeret 1 1 37 1 1 37 1 1 37 2 2 74 Ének-zene 1 1 37 1 1 37 1 2 55,5 1 1 37 Rajz 2 1 55,5 1 2 55,5 2 1 55,5 1 2 55,5 Technika és életvitel 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37 Testnevelés 3 3 111 3 3 111 3 3 111 3 3 111 Kötelező tanítási órák összesen 20 20 740 20 20 740 20 20 740 22 23 832,5 Nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások 2 2 74 2 2 74 2 2 74 2 2 74 6

5-8. évfolyam óraterve 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Tantárgy 1. félévi 2. félévi Éves 1. félévi 2. félévi Éves 1. félévi 2. félévi Éves 1. félévi 2. félévi Éves Kötelező tanítási órák Magyar nyelv 2 2 74 2 2 74 1,75 1,75 64,75 1,75 1,75 64,75 Magyar irodalom, Dráma 2 2 74 2 2 74 1,75 1,75 64,75 1,75 1,75 64,75 Történelem, Hon és 1,5 1,5 55,5 1,5 1,5 55,5 2 2 74 2 2 74 népismeret, Etika Idegen nyelv 3 3 111 3 3 111 3 3 111 3 3 111 Matematika 4 4 148 3,5 3,5 129,5 3 3 111 3 3 111 Informatika 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37 Természetismeret és 2 2 74 2 2 74 - - - - - - egészségtan Fizika - - - - - - 1,5 1,5 55,5 1,5 1,5 55,5 Biológia és egészségtan - - - - - - 1,5 1,5 55,5 1,5 1,5 55,5 Kémia - - - - - - 1,5 1,5 55,5 1,5 1,5 55,5 Földrajz - - - 1 1 37 1,5 1,5 55,5 1,5 1,5 55,5 Ének-zene 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37 Rajz, Mozgóképkultúra 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37 és média Tánc 0,5 0,5 18,5 - - - - - - - - - Technika és életvitel 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37 Testnevelés 2,5 2,5 39,5 2,5 2,5 92,5 2,5 2,5 92,5 2,5 2,5 92,5 Osztályfőnöki óra 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37 Kötelező tanítási órák összesen 22,5 22,5 779,5 22,5 22,5 779,5 25 25 925 25 25 925 Nem kötelező (választható) tanórai foglalkozás Idegen nyelv 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37 Testnevelés 0,5 0,5 18,5 0,5 0,5 18,5 1 1 37 - - 37 Történelem 0,5 0,5 18,5 - - - - - - - - - Matematika - - - 0,5 0,5 18,5 1 1 37 1 1 37 Magyar - - - - - - 1 1 37 1 1 37 Egészségtan - - - - - - - - - 1 1 37 7

Általános óraterv az összevont tanulócsoportok számára Évfolyamok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 7,5 7,5 7 6,5 6 6 5 5 Élő idegen nyelv 1 1 Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4 Informatika 1 1 1 1 (benne könyvtár- és médiaismeret) Történelem 2 2 2 2 (benne hon- é állampolgári ismeretek) Környezetismeret 2 2 2 4 (benne természeti és társadalmi ism.) Társadalmi ismeretek Természetismeret 2 2 3 3 Földrajz 1 1 Ének-zene-tánc-dráma 1 1 1 1 1 1 1 1 Rajz és kézművesség 1 1 1 1 1 1 1 1 Életvitel és gyakorlati ismeretek 1 1 1,5 2 2 2 2 2 Testnevelés és sport 3 3 3 3 3 3 3 3 Osztályfőnöki 0,5 0,5 1 1 Kötelező 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 Habilitáció-rehabilitáció (15%) 3 3 3 3 3 3 4 4 Megjegyzés: Az óraterv a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveiről szóló 2/2005. (III.1.) OM rendelet alapján készült A tanulók többnyire összevont csoportban tanulnak Az integrált (F70) tanulóknál a tantárgyi órák száma megegyezik a befogadó osztály tantárgyi aival.(1-2. osztályban a gyermek értelmi képességéhez igazítottuk a tantárgy ait.) A tanulói létszámtól függően, valamint a Fenntartó döntése alapján tanévenként változhatnak az összevont csoportok, illetve alakulhat ki önálló osztály A tanév elején, a csoport-összevonás ismeretében (önálló osztály, kettes összevonás, hármas összevonás) az általános óraterv alapján készülnek el az aktuális csoportokra vonatkozó óratervi táblázatok Az aktuális év csoportjainak óratervi órái nyomon követhetők a tantárgyfelosztást tartalmazó táblázatokban és órarendekben 8

Az iskolában oktatott tantárgyak tantervéről: - Iskolánkban, a helyi tantervünkben meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. Ezt a tényt az iskolába való beiratkozáskor közöljük, illetve minden évben az első szülői értekezleten egy nyilatkozatot a szülőkkel is aláíratunk. - Helyi tantervünket az Oktatási Miniszter 28/2000. IX. 21. OM rendelet mellékleteként kiadott kerettanterv és a Kormány 202/2007 (VII.31.), a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003.XII. 17. rendelet módosításáról kiadott rendeletében foglaltak szerint készítettük el és igazítottuk saját iskolánkra. - Az integráltan oktatott SNIa és SNIb tanulókra vonatkozó tantervi követelményeknél a szakértői véleményekben leírtak szerint járunk el, és figyelembe vesszük a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveiről szóló 2/2005. (III.1.) OM rendeletben foglaltakat. - A nem integráltan oktatott, a tanulásban akadályozott tanulók helyi tanterve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveiről szóló 2/2005. (III.1.) rendeletben foglaltak figyelembe vételével készült. - Az iskolában német és angol nyelv oktatása folyik. - A nyelv megválasztása elsősorban a szülők döntése. - Az idegen nyelv oktatása csoportbontásban történik. A csoportba sorolásról a szaktanárok javaslatára az igazgató dönt. - Az idegen nyelv a heti 3 óra. - Törekszünk a képességek szerinti csoportbontásra más tárgyak esetén is, de ez mindig az osztály létszám, a pedagógus létszám és a költségvetés függvénye. - A csoportbontások elsősorban a következő tantárgyaknál indokolt: matematika, magyar nyelv és irodalom, informatika, technika. - Az ismeretek átadása történhet tantermen kívül is, de csak akkor, ha ennek költségét a szülők vállalják. Ehhez a szülők írásbeli nyilatkozata szükséges. Ezeket a foglalkozásokat a pedagógusnak írásban terveznie kell. - Az iskolai tantermen kívüli ismeretátadási lehetőségek: Projektoktatás Erdei iskola Tanulmányi kirándulás (max. 2 tanítási nap) Tanítási időben színház-, múzeumlátogatás, amelynek tartalma, témája valamely tantárgyhoz kötött - A helyi tantervek egyes tantárgyaihoz a mikrotanterveket, tanmeneteket a pedagógusok készítik el az aktuális tanévre. 9

3. KÖTELEZŐ ÓRÁK, TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK CSOPORTBONTÁSOK, FEJLESZTÉS ÉS REHABILITÁCIÓ Feladataink: Kötelező tanítási órák Napközi (ellátás igény szerint) Tanulószoba (ellátás igény szerint) Sportfoglalkozások Csoportbontás Korrepetálás, tehetséggondozás Énekkar Fejlesztések Rehabilitációs órák A fenti feladatokat a kötelező és nem kötelező feladatokra rendelkezésre álló + az önkormányzati többlet órakeretből és a Közokt. tv. 52. (11) c pontjában meghatározott órakeretből oldjuk meg. Amennyiben a rendelkezésre álló órakerettel a feladatok teljesítése nem lehetséges, élünk a szakbizottsághoz benyújtható pályázati lehetőséggel annak érdekében, hogy eddigi programjainkat a jövőben is folytatni tudjuk. 3.1 Órakeret ÉVFOLYAM OSZTÁLY DB. ÖSSZES KÖTELEZŐ ÓRA VÁLASZTHATÓ ÓRÁK 52 (7) ÖNKOR- MÁNYZATI TÖBBLET ÓRAKERET Közokt. 129. (10) szerint az 52. (11) c (10%)ÓRAKERET 1. 1 20 2 2. 1 20 2 3. 1 20 2 4. 2 45 6 5. 1 22,5 4 6. 1 22,5 4,5 7. 1 25 4 8. 2 50 7 10 225 31,5 Felhasznált óra: 18 10

Napközi / tanulószoba KT. 53 (4) Napközi Tanulószoba Összesen 23 óra 15 óra 38 óra Órakedvezmények KT. 1. sz. mell. II. 7. Mvt. XCIII. 75 (1). Órakedvezmény Létszám Összesen Osztályfőnöki 1 ó 10 10 Munkaközösségvezetés DÖK-támogató 1 ó 2 2 Közalk. T. elnök. 3 ó 1 3 Közalk. Tanács tag 2 ó 1 2 Összesen 12 óra (1 fő közalkalmazotti tanács tag technikai dolgozó) Délutáni foglalkozások Énekkar 1 ó Számítástechnika 2 óra Összesítés Iskola általános tagozat Napközi/tanulószoba Órakedvezmények Délutáni foglalkozások - választható órák - sport foglalkozások - egyéni foglalkozások - számítástechnika 225 óra/hét 38,0 17,0 54,5 Összesen 334,5 A választható órákat a naplóban zölddel vezetjük, az egyéni fejlesztésekre szánt órákat szakköri naplókban vezetjük. 11

3.2 Mindennapi testedzés Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: - kötelező testnevelés órák + 0,5 óra a nem kötelező órák terhére - játékos, egészségfejlesztő testmozgás - az iskolai sportkör foglalkozásai - tömegsport - napközis egészségfejlesztő, játékos foglalkozások 3.3. Nem szakrendszerű oktatás A törvényi előírásnak megfelelően 5-6. évfolyamon képesség és képességfejlesztésre kell fordítani az minimum 25%-át. A 2008/2009-es tanévben a tanmeneteknek kell tartalmazniuk egy-egy tanóra anyagát. Ez azt jelenti, hogy a nem szakrendszerű órák anyagaiban a készség- és képességfejlesztés kell, hogy előtérbe kerüljön. A tanár részvétele a nem szakrendszerű oktatásban A közoktatásról szóló törvény 17. (8) bekezdése szerint a tanár akkor vehet részt a 2008/2009 es tanévtől a nem szakrendszerű oktatásban, ha teljesíti az akkreditált pedagógus továbbképzés keretében előírt 120 órás továbbképzés feltételeit. A tanár a szakjának megfelelő nem szakrendszerű oktatásban 1-től 6-ig évfolyamig vehet részt a továbbképzés teljesítésével. A tanító részvétele a nem szakrendszerű oktatásban A tanító 1-4. évfolyamokon a tanítói képesítése alapján szerzett jogot a nem szakrendszerű oktatásban való részvételre. Az 5-6. évfolyamokon akkor jogosult a nem szakrendszerű oktatásban való részvételre, ha a tanítói diploma mellett szerzett valamely tantárgyból szakkollégiumi végzettséget. Amennyiben nem rendelkezik ilyen végzettséggel, úgy a pedagógus továbbképzés keretében el kell, hogy sajátítsa a 11-12 éves korosztály neveléséhez-oktatásához szükséges ismereteket. 2008-09. tanévtől iskolánkban az alapozó szakaszban (5-6. évfolyamon) a magyar nyelv és irodalom, ének-zene, rajz tanórai foglalkozásain a nem szakrendszerű oktatást úgy valósítjuk meg, hogy az ezeket a tárgyakat tanító pedagógusaink tanítói végzettséggel és a tantárgy oktatására feljogosító műveltségterülettel, vagy szaktanári és 120 órás ez irányú szakképesítéssel fognak rendelkezni. Nem szakrendszerű oktatás megszervezése (1. sz. melléklet) 12

4. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Tankönyvek ingyenes igénybevételét a mindenkor érvényes jogszabályok szerint biztosítjuk az abban érintett tanulóink számára. A tankönyvek, munkafüzetek, tanulási segédletek megválasztásáról a szakmai munkaközösségek döntenek, az alábbi szempontok szerint: - A tankönyvek kiválasztása a szakmai munkaközösségek hosszú távú, felelős döntése, ezért azok kiválasztása több évre szól. - A kiválasztott tankönyvek illetve a tankönyvcsaládok a NAT-hoz, a kerettantervhez és az intézmény pedagógiai programjához, valamint helyi tantervéhez illeszkedjenek, biztosítsák az átjárhatóságot is. - A tankönyvek, tankönyvcsaládok kiválasztásakor figyelembe kell venni a pedagógiai programban rögzített képzési szakaszokat és az egymásra épülés kritériumait. Ennek érdekében döntéshozatal előtt az alsó és felső tagozaton azonos tantárgyat tanítók közötti egyeztetés elengedhetetlenül szükséges. - Amennyiben a tankönyvkínálatban megjelenő tankönyvek és tanulási segédeszközök közül több is megfelel a szakmai kritériumoknak, illeszkedik a NAT-hoz és iskolánk pedagógiai programjához, valamint a helyi tantervhez, úgy a kiválasztási szempontok között szerepeljen a taneszköz tartóssága és kedvezőbb ára. - Törekszünk arra, hogy a tankönyvből az iskolai könyvtár számára évente növekvő mennyiséget szerezzünk be. Ezeket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják a tanév során. - A nyomtatott taneszközön kívül néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: rajz, technika, testnevelés. Az előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 13

5. A TANULÓI JOGVISZONY A tanulói jogviszonnyal kapcsolatosan a közoktatási tv. 6-7., 66., 69., 71., 72-78., 83. paragrafusai irányadóak. 5.1 Belépés A közoktatási intézmény tanulói közé átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. Az átvételről az iskola igazgatója dönt. - Iskolánk első évfolyamára felvételt nyerhet az intézmény beiskolázási körzetében lakó minden iskolaérett, tanköteles gyermek. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. Az iskola lakókörzetén kívüli új tanuló felvételéről az igazgató dönt a leendő osztályfőnökkel való egyeztetés után. a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; szükség esetén a szakértői bizottság véleményét - A második nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 14

- Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményeinek, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembevételével az iskola igazgatója dönt. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga gyenge, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója, az igazgatóhelyettes és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait az iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.) 5.2 A tanulók osztályba sorolása A speciális csoportba a szakértői bizottság véleménye, ajánlása alapján kerülnek a tanulók. Az osztályok közötti átlépés félévkor vagy év végén lehetséges, a tanulók egyéni fejlődésének megfelelően a szaktanár javaslatára, a szülővel és az érintett tanulóval való megbeszélés után, igazgatói döntés alapján. 5.3 A tanulók továbbhaladása, a magasabb évfolyamra lépés feltételei Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. Szülő kérésére ismételhetosztályfőnökkel való egyeztetéssel ha haladása nagymértékben eltér a követelményektől. Az első évfolyamon a tanulók aktuális állapotától függően lehetőség van a követelmények két tanítási év alatt történő teljesítésére. Amennyiben a tanulónak két tanév alatt sem sikerül teljesíteni az első osztályos minimális követelményeket, a tanító kezdeményezi a szakértői vizsgálatot és a tanuló elhelyezését speciális csoportba. A negyedik- nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben A továbbhaladás feltételei c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. - - 15

- A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. - 2008. szeptember 01. után a tanuló jogosult eldönteni, hogy javító vizsgát fog tenni abban az esetben is, ha több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Tehát a javító vizsga letétele független e tantárgyak számától. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozóvizsgát kell tennie, ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanórai fogalakozásokon való részvétel alól; - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, vagy egy adott tantárgy megtartott óráinak 30 %-át meghaladóan hiányzott, akkor a 11/1994. VI. 8. MKM rendelet 20. /6 és a 29/2001.VIII.31. OM rendelkezéseit véve a tantestület dönt. 5.4 Bizonyítványok Az intézményekben a közoktatási törvény 72. (2) bekezdésében meghatározott, az általános iskola egyes évfolyamainak elvégzését tanúsító bizonyítványt állítjuk ki. 5.5 Felmentés - A rendszeres iskolába járás alól írásos szülői kérésre indokolt esetben felmentést kaphat a tanuló. A felmentésről az intézményvezető dönt. - A matematika, a magyar, az idegen nyelv tantárgy osztályozása alól felmentést kaphat a tanuló szakértői vélemény alapján. - Magántanulóknak a készségtantárgyból illetve idegen nyelvből, informatika tantárgyakból az igazgató adhat felmentést. - 16

6. ÉRTÉKELÉS 6.1 Az iskolai értékelés alapelvei - A nevelő testület az értékelés igazságosságát, objektivitását és rendszerességét fontos alapelvként ismeri el. Elkülöníti az értékelést az osztályozástól, mindkettőt funkciójának megfelelően alkalmazza. 6.2 Az értékelés szabálya - Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. - Az érdemjegyszerzés módjai: szóbeli felelet írásbeli felelet önálló munka - A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél: a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma anyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. - A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében minden tanulónak legalább havonta egyszer felelnie kell szóban: 17

az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból havonta, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. - A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott. - Fejlődött-e vagy hanyatlott az előző értékeléshez képest. - A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első-negyedik (első félév) évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk félévkor és év végén. Évközben érdemjegyekkel minősítünk: három, négy, ötös. Egyes, kettes esetén a felmérés százalékát írjuk a naplóba és az ellenőrzőbe. A negyedik (második félév)- nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. Az első, második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELŐLEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL - A negyedik évfolyamon, év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. - A negyedik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. - Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 18

- A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie. - A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztatató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. - A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a tanító tanárok: Teljesítmény 0-40% 41-60% 61-80% 81-90% 91-100% Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5) Érdemjegy - A megismerő funkciók fejlődésének rendellenessége miatt SNI-s tanulók esetében az értékelés a következő: Érdemjegy Teljesítmény Elégtelen (1) 0-20% Elégséges (2) 21-30% Közepes (3) 31-50% Jó (4) 51-75% Jeles (5) 76-100% - A tanulásban akadályozott tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a nevelők. Érdemjegy Teljesítmény Elégtelen (1) 0-39 % Elégséges (2) 40-50 % Közepes (3) 51-69 % Jó (4) 70-84 % Jeles (5) 85-100 % 19

Az alsó tagozatos integrált tanulók negyedik osztály első félévéig szöveges értékelést kapnak, majd érdemjegyekkel minősítjük, értékeljük őket. 4-8. évfolyamokon az informatika tantárgyat szövegesen értékeljük (jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg). 7-8. évfolyamon az idegen nyelv tantárgyat szövegesen értékeljük (jól megfelelt, nem felelt meg). 20

- Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli intője vagy megrovása c) Változó (3) az a tanuló, aki: - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmetlenül viselkedik - feladatait nem minden esetben teljesíti; - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott - osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. 21

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 6.3 Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt a tájékoztató füzetbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot a tájékoztató füzetbe és a bizonyítványba kell bejegyezni. a) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; 22

- többlet feladatott, tanórán kívüli fogalakozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 7. JUTALMAZÁS Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 23