II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT RÁD
1. Az intézmény neve: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 2. Az intézmény alapító okiratának száma: 186/2009. (V.28.) kelte: 2009. május 28. I. Az intézmény adatai, tevékenységei 3. Az intézmény székhelye és telephelye: Az intézmény székhelye és címe: 2613 Rád, Rákóczi út 1. Telefon : 27/528-590 Fax: 27/528-591 4. Az intézmény törzsszáma: 394163 5. Az intézmény OM azonosítója: OM 032419 6. Az intézmény bélyegzőjének felirata, lenyomata: Hosszúbélyegző: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 2613 Rád, Rákóczi út 1. Körbélyegző: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Rád ( Középen a Magyar Köztársaság hivatalos címerével) Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: Minden felsorolt intézményi bélyegző : intézményvezető, igazgatóhelyettes Az intézményi bélyegzőket munkaidőn kívül az igazgatói irodában elzárva kell tartani. 7. Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata alapfokú nevelés oktatás, TEÁOR 85.20 (lapfokú oktatás) 8. A működési köre Rád község közigazgatási területe 9. Ellátandó alaptevékenységek 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység 856099 Egyéb oktatási kiegészítő tevékenység 562913 iskolai intézményi étkeztetés 2
Szakágazati besorolása: száma: 8520 megnevezése: Alapfokú oktatás Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet, a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet. nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet. 10. A rendszeresen ellátott vállalkozási feladatok Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 11. Az irányító szerv neve és székhelye Klébersberg Intézményfenntartó Központ Budapest 12. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje 1.Az iskola vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje: Az iskola vezetőjének kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul: a) A pályáztatás Az intézményvezetői állást a jogszabályban meghatározottak kivételével - nyilvános pályázat útján kell betölteni. b) Az intézményvezetői megbízás Az intézményvezetői megbízást a jogszabályban meghatározottak véleményének kikérésével az oktatásért felelős miniszter adja. A megbízás 5 évre szól. 2. Foglalkozási jogviszonyok Az intézményben foglalkoztatottak a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8). Korm. rendelet hatálya alá tartoznak. 3. A munkáltatói jogok Az intézményvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat, mely jogok egy részét jelen SZMSZben, valamint az érintett vezető munkaköri leírásában meghatározottak szerint átruházhatja. A munkáltatói jog gyakorlására vonatkozó szabályok: az intézményvezető gyakorolja valamennyi intézményi foglalkoztatott esetében a következő jogokat: kinevezés, átsorolás, jogviszony módosítás, jogviszony megszüntetése, fegyelmi jogkör gyakorlása, az iskola vezetőségéhez tartozó személyek véleményének előzetes kikérését követően dönt: a tanulmányi szerződés kötésről, túlmunka elrendeléséről, jutalmazásról, egyes rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásokról, fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről, az intézményvezető az iskola vezetőségéhez tartozó személyekkel egyeztetve készíti el a magasabb vezetők munkaköri leírását, 3
a magasabb vezetői szinthez tartozó munkakört betöltők az intézményvezető kérésére összeállítják az irányításuk alá tartozó dolgozó munkaköri leírás tervezetét, melyet az intézményvezető hagy jóvá, a munkaköri leírásokat évente legalább 1 alkalommal aktualizálni kell. 13. Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások: 1. Az intézmény oktatási funkciót tölt be. 2. Az iskolai évfolyamok száma: 8 3. Az intézménybe felvehető maximális tanulói létszám: 167 fő 14. Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon: Rád Község Önkormányzata tulajdonában lévő, Rád belterületi, 345/5 hrsz. alatt felvett, öszszesen 5144 m 2 alapterületű ingatlan, és ingóvagyon, melyek az intézmény használatában vannak, vagyonleltárában szerepelnek. Vagyon feletti rendelkezési jog: A Klébersberg Intézményfenntartó Központ vagyonkezelői joggal rendelkezik 15. Az intézmény megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító határozattal dönt. 16. A kötelező szabályozások Az intézményvezető felelős az intézmény költségvetési szervként való működtetéséből fakadó a 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 13. (2) bekezdésében meghatározott belső szabályozások elkészítéséért és rendszeres felülvizsgálatáért. Az intézmény szervezete: II. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársa az igazgatóhelyettes alkotják. a./ Az igazgató Az intézmény felelős vezetője az iskola igazgatója. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, melyet jogszabály vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, életés munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét az ügyek meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. A köznevelési intézmény vezetőjének felelősségi és feladatkörét a köznevelési törvény 69. - a határozza meg. 4
b./ Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai az igazgatóhelyettes Az igazgató feladatait közvetlen munkatársa, az igazgatóhelyettes közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársa munkáját munkaköri leírása, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az igazgatóhelyettes megbízatását a jogszabályokban előírt pályázati eljárás lefolytatása során, a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettes feladata és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Az igazgató és közvetlen munkatársa tevékenységét az iskolatitkár segíti. Munkáját munkaköri leírás alapján végzi. Az iskolatitkár beszámolási kötelezettsége és felelőssége kiterjed a munkaköri leírása szerinti feladatokra. Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a diákönkormányzat vezetői, a közalkalmazotti tanács vezetője. Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége rendszeresen (általában havonta) tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének tagjai a belső ellenőrzés szabályaiban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A belső ellenőrzési feladatokat a SZMSZ X. fejezete tartalmazza. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. III. Az iskola közösségei, szervezeti egységei ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel 1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 3. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt., Kjt. és ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzíti. 5
4. A nevelők közösségei a./ A nevelőtestület A nevelőtestület - a Knt. 70. -a alapján - a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési, véleményezési jogkörökkel rendelkezik (Knt. 70. ). A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, véleményét a jogszabályokban megfogalmazott esetekben ki kell kérni. A nevelőtestület értekezletei Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet félévzáró, tanévzáró értekezlet félévi és tanév végi osztályozó értekezlet két alkalommal nevelési értekezlet alkalmanként munkaértekezlet Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada kéri, az iskola igazgatója vagy vezetősége indokoltnak tartja, az iskolaszék, iskolai szülői szervezet (SZMK), iskolai diákönkormányzat kezdeményezi. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. Az óraadó tanár tanácskozási joggal vehet részt a nevelőtestületi értekezleten, a határozatképesség számításánál figyelmen kívül kell hagyni. A nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben - a tagok többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestület értekezleteiről emlékeztetőt lehet vezetni. Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a nevelőtestület az iskola működésére, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésekben határoz, dönt, véleményez, javaslatot tesz, illetve ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, s elkészítését az iskola igazgatója elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelenlévő két az igazgató által kijelölt és a nevelőtestület által jóváhagyott pedagógus írja alá. A tantestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része (többnyire az azonos beosztásban dolgozók) vesz részt egy-egy értekezleten. 6
b./ A nevelők szakmai munkaközössége A Knt. 71. -a szerint a nevelési-oktatási intézmény pedagógusai legalább 5 fő - szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösségek feladatai, a pedagógusok munkájának segítése szakterületükön belül: pedagógiai, szakmai, módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, az év végi felmérések anyagának összeállítása, értékelése, a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, javaslattétel az igazgatónak a munkaközösség-vezető személyére, segítségnyújtás a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítésében. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösségek tagjainak javaslatai alapján összeállított éves munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösségek munkáját munkaközösség-vezetők irányítják. A munkaközösségek vezetőjét a munkaközösségek tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg. A szakmai munkaközösség-vezetők munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. A szakmai munkaközösségek együttműködésének területei: o az éves munkatervben megjelölt egyes feladatok végrehajtása, o tankönyvrendelés, o tananyagfejlesztés, o tanulmányi versenyekre történő felkészítés, o iskolai dokumentumok készítése, módosítása, o nevelési értekezletek előkészítése, lebonyolítása. A munkaközösségek kapcsolattartásának módjai: o közös munkaközösségi értekezletek, megbeszélések félévente minimum 1 alkalommal o folyamatosan a napi gyakorlatnak megfelelően o félévi, tanév végi értekezletek a munkaközösségek beszámolnak munkájukról A munkaközösségek együttműködéséért, kapcsolattartásáért a munkaközösségek vezetői felelnek. c./ Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. 7
Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 5. A szülők közössége Az iskolában a szülőknek a köznevelési törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői munkaközösség (SZMK) működik. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből elnököt és elnökhelyettest választanak. Egy szülő csak egy osztály szülői munkaközösségében vállalhat elnöki, illetve elnökhelyettesi tisztséget. Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket a választott osztály SZMK elnök vagy az osztályfőnök közreműködésével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZMK elnöksége. Az iskolai SZMK elnökségének munkájában az osztály szülői munkaközösségek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az iskolai SZMK elnöksége a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai SZMK alábbi tisztségviselőit: - 1 elnököt, - 1 elnökhelyettest, Az iskolai SZMK elnökei közvetlenül az iskola igazgatójával tartanak kapcsolatot. Az iskolai SZMK választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van: döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben - a tagok többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. Az iskolai SZMK választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, megválasztja a szülők képviselőit az iskolaszékbe, kialakítja saját működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a SZMSZ azon pontjait, melyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 8
6. A tanulók közösségei A Knt. 48. -a és a 20 / 2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 120. -a rendelkezik a tanulóközösségeket, diákönkormányzatot érintő kérdésekben. a./ Osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén - mint pedagógus vezető - az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség tagjaiból két osztálytitkárt választ. Az osztálytitkárok képviselik az osztályt a diákönkormányzat ülésein. b./ Diákönkormányzat A tanulók a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői a diákönkormányzatot segítő nevelők közreműködésével, segítségével érvényesítheti. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. A diákönkormányzatot megillető további jogokat jelen SZMSZ nem határoz meg. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőket a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján- a nevelőtestület egyetértésével- az igazgató bízza meg. A megbízás időtartama 5 év. Az intézmény a működés feltételeként biztosítja: a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget o előzetesen egyeztetett időpontokban, o pedagógus jelenlétében a diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat, eszközöket o előzetesen egyeztetett időpontokban, o pedagógus jelenlétében, illetve által használva c./ Diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A diákkörök létrehozását, működését a házirend szabályozza. A diákkörök saját tagjaik közül egy - egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 7. Az iskola vezetőjének, vezetőségének, közösségeinek, szervezeti egységeinek kapcsolattartása a./. A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás rendje Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmi egyházak, a helyi 9
gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre. Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli: az intézményvezetőt, valamint az intézményi tanács elnökét. Az intézményvezető feladata Az intézményvezető feladata, hogy az intézményi tanácsnak félévenként egy alkalommal beszámoljon az intézmény működéséről, Az intézményi tanács feladata Az intézményi tanács feladata, hogy: az intézményvezető beszámolója alapján megfogalmazza álláspontját az intézmény működésével kapcsolatban, a fenntartónak eljuttassa az előbbi álláspontot. Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy az intézményi tanács számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat melyek szükségesek: a nevelőtestület által átruházott jogok gyakorlásához, a vélemény nyilvánítási jogok gyakorlásához. Az intézményi tanács elnökének feladata, hogy: a hatáskörébe utalt jogköreit amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek. A kapcsolattartás formái A kapcsolattartási formái jellemzően a következők: szóbeli személyes megbeszélés, értekezletek, ülések, írásbeli tájékoztatók, a véleményezési jog gyakorlásához a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv, a köznevelési szerződés tervezet átadása az intézményi tanácsnak, az intézményi tanács nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek. Az intézményi tanács tisztségviselői Az intézményi tanács aktuális tisztségviselőit, illetve elérhetőségét az intézményi tanács köteles nyilvánosságra hozni. c./ Az igazgatóság és a nevelőtestület Az igazgatóság és a nevelőtestület közötti kapcsolattartás fórumai a különböző értekezletek és megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 10
Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni a nevelőtestületet az ülés döntéseiről, határozatairól, a pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaközösségi vezetőjük, illetve választott képviselőjük útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével és az iskolaszékkel. d./ A diákönkormányzat, a diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás A kapcsolattartás formái: o személyes megbeszélés, o tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, o írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása. Az iskolai vezetők a kapcsolattartás során: o átadják a diákönkormányzat képviselőjének a diákönkormányzat joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat; o a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják; o megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre; o a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során. A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során: o gondoskodnak a jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról; o aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint; o gondoskodnak az intézményvezetők megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat gyűléseire, illetve egyéb programjairól. Az iskolai vezetők és diákönkormányzat közötti kapcsolattartásban közreműködik a diákönkormányzatot segítő pedagógus. Évente legalább egy alkalommal az anyaiskolában és a tagintézményben egyaránt - össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetői kezdeményezik. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató a felelős. Az éves diákközgyűlés időpontját az iskola éves munkatervében kell meghatározni. f./ Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás Az iskolai sportkör feladatát elláthatja: 11
o o az iskola a saját szervezetén belül, illetve az iskolával kötött megállapodás alapján az iskolában működő diáksport egyesület. A kapcsolattartás formái: o szóbeli tájékoztatás adása, o írásbeli beszámoló adása, o dokumentum átadás, o egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, o intézményi belső szakmai ellenőrzés, o egyéb az intézmény által meghatározott speciális információszolgáltatás kérése. A kapcsolattartás rendjét az határozza meg, hogy a sportkör az intézményben működő ún. egyéb foglalkozások egyik szervezeti formájaként működő szervezet. A sportkör működési formáit, tényleges szervezeti kereteit az intézmény sportköri szabályzatában, éves munkatervében - határozza meg. A sportkör javaslatot tehet az intézmény vezetése számára: o a működésével, tevékenységével kapcsolatos kérdéskörökben. o a sportköri feladatok ellátáshoz szükséges eszközök, feltételek megteremtésére, javítására. A sportköröknek együtt kell működniük abban, hogy: o a mindennapi testedzés az intézményben biztosítható legyen, o megfelelően kerüljenek meghatározásra a foglalkozásokra szánt időkeretek, o betartásra kerüljenek a tagdíj és egyesületi díj szedésére vonatkozó szabályokat. A kapcsolattartás fontos eleme, hogy a sportköri foglalkozásokról egyéb foglalkozási naplót kell vezetni, mely igazolja a sportköri szakmai tevékenységet, másrészről a belső szakmai ellenőrzés tárgya is. A sportkör legalább tanév félév lezárásakor tájékoztatja az intézményt az által elért szakmai eredményekről. g./ Nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, az osztályfőnökök, szaktanárok, oktató nevelő munkát végző és a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógusok tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, a diákönkormányzat vezetőségi ülésein (évente legalább kétszer), valamint a folyosón és az osztályokban elhelyezett hirdetőtáblákon, aktuális kiadványokon, reggeli hirdetéseken, az intézmény honlapján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon, a szaktanárok, oktató nevelő munkát végző pedagógusok tanítási órákon, foglalkozásokon, a diákönkormányzat vezetői a diákönkormányzat vezetőségének ülésein és a diákönkormányzat faliújságján keresztül. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. 12
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik a diákönkormányzattal, az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. h./ Nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról - az igazgató a szülői munkaközösség választmányi ülésén, az intézmény folyosóján elhelyezett hirdetőtáblán keresztül, az alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatókkal, az iskola honlapján keresztül, - az osztályfőnök a szülői értekezleten, a fogadóórán, a tájékoztató füzeten keresztül tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: családlátogatások, szülői értekezletek, fogadóórák, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben. A szülői értekezletek és fogadóórák időpontjait az iskola éves munkaterve tartalmazza. A szülők pontos, rendszeres tájékoztatása érdekében a pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetébe is feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátnia. Az osztályfőnökök havonta ellenőrzik a tájékoztató füzetbe és a naplóba beírt jegyek egyezőségét. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti egy órás tantárgyakból félévenként minimum három, a heti vagy két, vagy három, vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból legalább öt érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. A szülői értekezlet A szülők a tanév rendjéről, feladatairól, az iskolai pedagógiai program állásáról, az iskola alapdokumentumainak hozzáférhetőségéről, a gyermekvédelmi felelős személyéről, elérhetőségéről a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Az iskola alapdokumentumainak fellelhetőségéről, az iskolai gyermekvédelmi felelős személyéről, elérhetőségéről a szeptemberi szülői értekezleten megtörténő szóbeli tájékoztatás mellett írásbeli tájékoztatást is kapnak a szülők. Az elsősök első szülői értekezlete az első tanítási napon van. A tanév során három szülői értekezletre kerül sor, melyek időpontja szeptember, január, illetve április hónap. Amennyiben az osztályfőnök, a tantestület vagy a szülői munkaközösség szükségesnek látja rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. A szülői fogadóóra Az iskola pedagógusai december, és május, hónapban közös fogadóórát tartanak. A fogadóórák pontos időpontjáról a szülőket írásban tájékoztatni kell. 13
Amennyiben a szülő a szülői értekezletek, fogadóórák időpontján kívül is találkozni kíván gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. A szülők kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestülettel. A szülők és más érdeklődők az iskolai nevelési és pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról valamint házirendjéről az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, az iskolai munkatervben meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. A szülők tájékoztatása Az iskola igazgatója köteles megszervezni azt az írásbeli tájékoztatást, mely információt szolgáltat a szülőknek a megelőző tanév végén: a) azokról: a tankönyvekről, a tanulmányi segédletekről, a taneszközökről, a ruházati és más felszerelésekről amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, b) az iskolától kölcsönözhető a könyvekről, a taneszközökről, a más felszerelésekről, c) arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. Az írásbeli tájékoztatás szülők részére történő átadásának határideje: június első munkanapja. A szülő részére legalább 5 napot kell adni arra, hogy a tájékoztató tartalmát megismerje. IV. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátástbiztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: a fenntartóval, működtetővel, más nevelési, nevelési oktatási intézményekkel, az intézményt támogató szervezetekkel, egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel, b) a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, c) a gyermekjóléti szolgálattal; d) az egészségügyi szolgáltatóval; e) egyéb közösségekkel: az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, a település egyéb lakosaival. 14
1. Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás a. A fenntartóval, működtetővel való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó, illetve működtető kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: az intézmény szakmai működtetése, az intézmény működéséhez szükséges eszközök, feltételek megteremtése, az intézmény nevének megállapítására, a fenntartó által a köznevelési intézmény tantárgyfelosztásának, továbbképzési programjának jóváhagyására, az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértve a tanulóbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket, valamint az intézményben folyó szakmai munka értékelésére, a pedagógiai program, a házirend és az SZMSZ ellenőrzése. A fenntartóval, működtetővel való kapcsolattartás formái: szóbeli tájékoztatás adás, írásbeli beszámoló adása, dokumentum átadás jóváhagyás céljából, egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. b. Más nevelési, nevelési - oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény másnevelési, nevelési - oktatási intézményekkel kapcsolatot alakít ki. A kapcsolatok lehetnek: szakmai, kulturális, sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: egymás kölcsönös tájékoztatása az oktatás színvonaláról, valamint az elvárásokról, rendezvények, versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik használatba adásakor. c. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény o anyagi helyzetéről, o támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. 15
Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. d. Az egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart: Klébersberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) a Kormányhivatallal, más az oktatás területén létrehozott hivatalos szervvel. A kapcsolat tartás módja a szervek működését meghatározó jogszabályok szerinti. A konkrét feladatokat az Intézményvezető, illetve az általa kijelölt személy látja el. e. A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény a nevelési-oktatási feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálattal. A pedagógiai szakszolgálat és az intézmény a következő területen működik együtt: o a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, o a fejlesztő nevelés, o szakértői bizottsági tevékenység, o a nevelési tanácsadás, o a logopédiai ellátás, o a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, o a konduktív pedagógiai ellátás, o a gyógytestnevelés, o az iskolapszichológiai ellátás, o a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása. A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák. f. A pedagógia szakmai szolgálatokkal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat nyújtó, az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézménnyel. A pedagógiai szakmai szolgáltatás és az intézmény a következő területeken működik együtt: o a pedagógiai értékelés, o a szaktanácsadás, tantárgygondozás, o a pedagógiai tájékoztatás, o a tanügy-igazgatási szolgáltatás, o a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, o a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, o tanulótájékoztató, - tanácsadó szolgálat. A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák. 16
g. A gyermekjóléti szolgálattal és egyéb gyermekvédelmi, családjogi szervezettel való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a tanulók súlyos veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében: o a gyermekjóléti szolgálattal, illetve o a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: o személyekkel, o intézményekkel és o hatóságokkal, o oktatásügyi közvetői szolgálattal, o az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattal. Az intézmény segítséget kér, ha a tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A segítséget az alábbi intézményektől, szervektől kéri: o a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálattól, o az oktatásügyi közvetítői szolgálattól, o az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Az intézmény a fenti szervekkel közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: o a szervek értesítése ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, o a gyermekjóléti szolgálat közreműködésének kérése a tanuló igazolatlan mulasztása miatt, o esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, o a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, o előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. o az oktatásügyi közvetítő esetében a közvetítő fenntartó egyetértésével történő felkérése, és írásban történő megbízása, együttműködés az egyeztetési eljárásban h. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a tanulók mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét az iskolai- egészségügyi feladatokat ellátó egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét jelen SZMSZ külön pontja részletesen tárgyalja. i. Az intézmény egyéb közösségekkel, szakmai szervezetekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel, szakmai szervezetekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális, sport és szakmai tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. 17
Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek felsorolását a melléklet tartalmazza. Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek Az intézményi kapcsolat Az érintett szervezet neve és címe típusa 1. Fenntartó, működtető Klébersberg Intézményfenntartó Központ Váci tankerülete 2. Más nevelési, nevelési a helyi óvoda vezetői és nevelőtestülete oktatási intézmény. 3. Pedagógiai szakszolgálat területileg illetékes nevelési tanácsadó 2600 Vác, Temető út 29. 3. Intézményt támogató szervezetetek iskolát támogató alapítvány kuratóriuma 4. Gyermekjóléti szolgálat községi gyermekjóléti és családvédelmi szolgálat 5. Egészségügyi szolgáltató községi orvosi és védőnői, községi fogorvosi rendelő 6. Egyéb: helyi sportegyesületek helyi egyházközösségek Közoktatási Intézmények Szakmai Egyesülete- Vác V.Az iskola alapdokumentumainak nyilvánossága, elérhetősége Az iskola alapdokumentumai - pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata - nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A dokumentumok egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola tanári szobájában, az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyettesénél. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulók, szülők, iskolai alkalmazottak) meg kell ismernie. A házirend egy - egy példánya megtekinthető: az iskola irattárában, az iskolai könyvtárban, az iskola nevelői szobájában, az iskola igazgatójánál, a tagintézmény vezetőjénél, az iskola igazgatóhelyettesénél, az osztályfőnököknél, kifüggesztve az osztálytermekben. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor át kell adni a szülőnek. Az intézmény alapdokumentumai az iskolai honlapokon is megtekinthetők. 18
VI. Az intézményi helyettesítés rendje a./ Az intézményvezető helyettesítése Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az igazgatóhelyettes helyettesíti. b./ Helyettesítés rendje az intézményvezető, az intézményvezető- helyettes akadályoztatása esetén Az igazgató és helyettese akadályoztatása esetén a helyettesítés feladata a mindenkori ügyeletes tanárra hárul. A vezető, a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett, a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. c./ Távollévő pedagógus helyettesítése Az intézmény folyamatos, zavartalan működése érdekében a szabadságok, betegségek idején gondoskodni kell a megfelelő helyettesítésről. A helyettesítés elrendeléséről az intézményvezetőnek, helyettesének kell gondoskodnia. A helyettes felelősséggel tartozik a munkaköri leírásnak megfelelő helyettesítés keretében végzett tevékenységéért. Felelőssége a helyettesített személy felelősségével megegyező. VII. Iratkezelés Az iratkezelés rendjének helyi szabályai a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. (2) bekezdése, 27. c) pontja, 52. (1) bekezdése, valamint a 63. (1) bekezdés alapján az alábbiak szerint kerülnek megállapításra: 1. Az iratkezelés szervezeti rendje Az intézménynél az iratkezelés a szervezeti tagozódásnak, valamint az iratforgalomnak megfelelően iskolánként történik. Az iktatás az esetén az iskolatitkár feladata. 2. Az iratkezelés, és az iratkezeléssel összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat-és hatáskörök: Megnevezés Jogszabályi hivatkozás Feladatellátó/jogosult Az iratkezelési szabályzat 335/2005. (XII. 29.) Intézményvezető, mellékletét képező irattári Korm. rend. 3. (2) terv évenkénti felülvizsgálata Iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtása Összhang biztosítása folyamatosan a belső szabályzatok, az alkalmazott informa- 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 5. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 5. Intézményvezető, Intézményvezető, 19
tikai eszközök és eljárások, illetve az irattári tervek és iratkezelési eljárások között Az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakítása és működtetése Az iratkezeléshez szükséges tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosítása, felügyelete Az iratkezelés jogszabályban, illetve az intézmény iratkezelési szabályzatában meghatározott követelmények szerinti - megszervezése Iratkezelés felügyelete - az iratkezelési szabályzat végrehajtásának rendszeres ellenőrzése, - intézkedés az iratkezelés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetéséről, - gondoskodás, az iratkezelést végzők szakmai képzéséről, továbbképzéséről, - iratkezelési segédeszközök biztosítása (pl.: iktatókönyv, előadóív) Iratok és adatok védelmével kapcsolatos feladatok Nyilvántartást vezet a bélyegzőkről, és a hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírásokról Bizottság kijelölése az iratselejtezésre Iratmegsemmisítés Nem selejtezhető iratok illetékes levéltárnak adása Az iratkezelés rendjének megváltoztatása 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 5. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 5. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 6. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 7. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 8. (2) bek. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 54. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 64. (1) bek. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 64. (4) bek. 1995. évi LXVI törvény 9. (1) bek. g) pontja 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 68. (1) bek. Intézményvezető, Intézményvezető, Intézményvezető, Intézményvezető, Intézményvezető, Intézményvezető Intézményvezető, Intézményvezető, Intézményvezető, Intézményvezető 3. Az iratkezelés felügyeletét ellátó vezető Az iratkezelési felügyeletét az intézményvezető látja el. Az intézményvezető tartós 3 napot meghaladó távolléte esetén az iratkezelés felügyeletének a 2. pontban meghatározott jogköreit az intézményvezető-helyettes gyakorolja. 20
4. Az Intézményhez érkezett küldemény felbontására jogosult személyek Az intézményhez érkezett küldeményeket a minősített iratok kivételével a következő személyek jogosultak felbontani: intézményvezető, helyettese, iskolatitkár névre érkező küldemény esetében a címzett. 5. Kiadmányozás Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként a kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. Az intézményben a következők szerint kerül szabályozásra a kiadmányozás rendje. Kiadmányozási joga az intézményvezetőnek van, aki e jogát a következő területre és esetekre vonatkozóan adja át az intézmény további dolgozóinak: A kiadmányozás területe, esetei Intézményvezető teljes feladat-és hatáskörében eljárhat az intézményvezető tartós akadályoztatása, illetve egyéb távolléte esetében, ha a feladat ellátása nem tűr halasztást Munkáltató jogkörök gyakorlása az SZMSZben meghatározott esetekben történhet más személy által Tanulók részére az intézmény által kiállított igazolások /Pl.: iskolalátogatási igazolás/ Az intézmény dolgozói részére az intézmény által kiállított igazolások Tanulmányi versenyekre történő jelentkezés, meghívás Más iskolák meghívása az intézmény rendezvényeire A kiadmányozással érintett személy Intézményvezető-helyettes, Intézményvezető-helyettes, Intézményvezető-helyettes, Intézményvezető-helyettes, Intézményvezető-helyettes, felkészítő ped. Intézményvezető-helyettes, szervező ped. 6. Iratkölcsönzés az irattárból Az intézmény dolgozói az irattárból hivatalos használatra kölcsönözhetnek iratokat. A kölcsönzési jogosultság a következő: az intézmény dolgozói saját munkaköri leírásukban meghatározott feladat ellátásához kapcsolódva kölcsönözhetnek ki iratokat, az intézmény dolgozói nem a saját munkaköri leírásukban meghatározott feladat ellátásához, feladatban való közreműködéshez az intézményvezető jóváhagyásával kölcsönözheti ki iratot, az intézményvezető bármely iratot kikölcsönözheti. Az intézmény szakmai, illetve egyéb fenntartói ellenőrzésével kapcsolatban az ellenőrzők az intézményvezetőn keresztül kölcsönözhetnek ki iratot. 21
VIII. Működés rendje, ezen belül a tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, az alkalmazottak és a vezetők nevelési-oktatási intézményben valóbenntartózkodásának rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés a) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a gyermekek, tanulók, az alkalmazottak és a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendjét. 1. Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, a szünetek időtartamát, a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, így különösen az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak (február 25.), a holokauszt áldozatainak (április 16.), a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.), a március 15-ei és az október 23- ai nemzeti ünnepek, valamint az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját, az iskolai élethez kapcsolódó ünnepek megünneplésének időpontját, az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját. 2. Az intézmény nyitva tartása Az iskola épületei szorgalmi időben munkanapokon reggel 7órától, délután 16.30 tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. 3. A vezetők benntartózkodási rendje Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 óra 30 perctől a napközis foglalkozások befejezéséig az iskola igazgatójának vagy helyettesének vagy az állandó helyettesítésével megbízott pedagógusnak az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell meghatározni. A délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást, rendezvényt tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. 4. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje Az alkalmazottak az intézményben: - a munkaszerződésükben meghatározott munkarend szerint, illetve - az elrendelt túlmunka, valamint - az alkalmazottak számára is nyitva álló intézményi rendezvények időtartamára tartózkodhatnak benn az intézményben. 5. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje A tanítási órákat 8 óra és 13 óra 45 perc között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc. Az óraközi szünetek hossza 15 perc. 22
Fentieket figyelembe véve iskolánkban a tanítási órák és szünetek időrendje a következő: 1. óra 8 8 45 2. óra 9 9 45 3. óra 10 10 45 4. óra 11 11 45 5. óra 12 12 45 6. óra 13 13 45 Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék vigyázva saját és társaik testi épségére. 6. Napközis, foglalkozások rendje A napközis csoport foglalkozásai 11.45 órakor kezdődnek és 16.15 óráig tartanak. 7. A pedagógus ügyelet rendje Az iskolában reggel 7 órától az első óra megkezdéséig és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben és az udvaron a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában reggel 7 órától a tanítás megkezdéséig egy, illetve az óraközi szünetekben +egy fő, (jó idő esetén az udvaron) ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az ügyeletes nevelő felelősségi területe a folyosóra, a tantermekre és a vizesblokkokra terjed ki. Az ebédeltetéskor és tízóraizáskor az ebédlőbe külön nevelő kerül beosztásra. Az ügyeletes nevelők munkáját ügyeletes diákok segítik. Az ügyeletes diákok feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. 8. A tanítási órák látogatásának rendje A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben az igazgató engedélye szükséges. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. 9. A tanítási órákon kívüli foglalkozások rendje A tanórán kívüli foglalkozásokat 13 órától 16 óráig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. 10. Hivatalos ügyek intézésének rendje Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az igazgatói irodában történik 7 45-15 30 óra között. Az iskola a nyári tanítási szünetben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a nevelők és a tanulók tudomására hozza. A nyári szünetben az ügyeletet minimum két alkalommal július hónapban 1, augusztus hónapban 1 - kell megszervezni. Az ügyelet ideje alatt az igazgatónak vagy helyettesének és az iskolatitkárnak kell benntartózkodnia. 23