Budapest, 2007. december

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium GKM/17329/16 / 2007. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal műszaki biztonsági tevékenységének és piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól Budapest, 2007. december

2 TERVEZETAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI E G Y E Z T E T É S I L A P A) Állami szervek Vélemény-nyilvánítási határidő:. munkanap név: egyetért nem ért egyet észrevételt tett határidőben nem adott véleményt MeH Kormánytitkárság vezetője MeH Koalíciós kormányzati koordinációért felelős ÁT MeH jogi és koordinációs SZÁT MeH KIÖFTNM MeH EKK NFÜ EüM FVM HM IRM KüM KVVM OKM ÖTM PM SzMM GVH KSH OGY biztos Adatvédelmi biztos MBFH B) Társadalmi és érdekképviseleti szervek Vélemény-nyilvánítási határidő:.. munkanap C) Egyeztető értekezlet időpontja: résztvevői:

3 TERVEZETAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló: A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról (a továbbiakban: Hivatal) címmel jelenleg két jogszabály is hatályban van, a 297/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet. Az utóbbi jogszabály hatályba lépésével a 297/2005. (XII. 23.) Korm. rendeletben műszaki biztonsági és piacfelügyeleti tárgyú szakmai szabályok, továbbá néhány, a Hivatal feladat- és hatáskörét kijelölő rendelkezés maradt csak hatályban. A fenti indokok miatt a 297/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezésével egyidejűleg egy, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörében megalkotott új kormányrendelet határozza meg a berendezésekre vonatkozó műszaki biztonsági tevékenységének és piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályait. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendeletnek a szükségessé vált a módosítása során: a) megtörténik az MKEH építésügyi hatósági kijelölése, b) a műszaki biztonsági szerv kijelölése tárgyában kibővül a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben elrendelt berendezésekkel, c) pontosításra kerül a piacfelügyeleti hatósági területe, d) átvezetésre kerülnek a hatályon kívül helyezésre kerülő 279/2005. (XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározott hatósági és egyéb feladatok. II. A kormányprogramhoz való viszony: Az előterjesztés kapcsolódik a kormányprogramban megfogalmazott szolgáltató államot, a javuló közszolgáltatásokat támogató kormányzati iránymutatáshoz és segíti ezek hatékony megvalósulását. III. Előzmények: Az IRM kezdeményezte annak a helyzetnek a megszüntetését, amely szerint a Hivatalról a sorozatos integrációk egyik következményeként jelenleg két azonos című kormányrendelet is hatályban van. Az időben korábban megalkotott kormányrendelet hatályon kívül helyezése nem jelent megnyugtató megoldást a problémára, mert a 297/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet műszaki biztonsági és piacfelügyeleti szabályaira szükség van a Hivatal hatósági működése érdekében. Szükségessé válik továbbá az ágazati pl. a villamos energiáról, földgázellátásról szóló törvényekben megteremteni a villamos és gáz berendezések műszaki biztonsági hatósági felhatalmazását. A GKM a megfelelő felhatalmazó rendelkezéseket a törvényalkotási programban szereplő a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló 2005/29/EK irányelv átültetéséről szóló (UCP) törvényben módosuló villamos energia és az új földgáztörvényben kívánja rendezni. A törvénymódosítások után, megfelelő felhatalmazó rendelkezések hatályba lépését követően kerülhet sor a 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet műszaki biztonsági hatósági kijelölésének kiterjesztésére. IV. Várható szakmai hatások: Az új kormányrendelet kiadásával és a 297/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezésével, valamint a Hivatal hatósági feladatát meghatározó a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításával a jogbiztonság erősödik.

4 TERVEZETAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI V. Várható gazdasági hatások: Az előterjesztésnek nincs közvetlen gazdasági hatása. VI. Várható társadalmi hatások: A rendelet hatálybalépésével a jogalkalmazók számára egyszerűbben megismerhetővé válnak a Hivatal hatósági feladatai, valamint a műszaki biztonsági és piacfelügyeleti hatósági tevékenysége. VII. Kapcsolódások: A rendelet megalkotására a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényben megállapított, a Ket. 174/A. -ának 2007. január 1-jétől hatályos módosításával összhangban kerül sor. VIII. Fennmaradó vitás kérdések IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására. Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e kommunikáció X Kormányülést követő tájékoztató X Tárcaközlemény X Tárca által szervezett sajtótájékoztató X További szakmai programok szervezése X Részletezve: További lakossági tájékoztatás X Tárcán belül nyilatkozók szintje: X. Megjegyzés Költségvetési hatások: A tervezett szabályozás bevezetéséhez költségvetési forrás igénybevétele nem szükséges. XI. Nyilatkozat a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetéséről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet szerinti kötelezettség fennállásáról Az előterjesztés nem tartalmaz termékre, illetve az információs társadalom szolgáltatására vonatkozó, a 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet értelmében műszaki leírásnak minősülő rendelkezést. Ennek megfelelően az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetés kötelezettsége nem áll fenn. XII. Versenyképességi értékelés Az előterjesztésnek a nemzetgazdaság versenyképességére nincs közvetlen hatása.

Határozati javaslat A Kormány megtárgyalta és elfogadta a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló, valamint a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal műszaki biztonsági és piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező tervezeteknek Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.

1. sz melléklet a. előterjesztéshez A Kormány /2007. ( ) Korm. rendelete A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. -a (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. -a (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, továbbá a kereskedelmi hatóság kijelölése tárgyában a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. -a (1) bekezdésének l) pontjában, a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet kijelölése tárgyában a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 10. (1) bekezdés a) pontjában, a közraktározás-felügyelet kijelölése tárgyában a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 43/A. -ában, a külkereskedelmi államigazgatási szerv kijelölése tárgyában az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140. -ának (6) bekezdésében, a mérésügyi szerv kijelölése tárgyában a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. (3) bekezdésében, a műszaki biztonsági hatóság kijelölése tárgyában a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. -a (1) bekezdésének k) pontjában, az építésügyi hatóság kijelölése tárgyában a) az épített környezet védelméről és alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. -a (1) bekezdésének a) pontjában, b) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. -a 30. pontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. a)-b) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el. 1. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 6. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 6. (1) A Kormány a (3) bekezdésben meghatározott körben a Hivatalt kereskedelmi hatóságként jelöli ki. (2) A (3) bekezdés a)-g) pontjaiban a Hivatal kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága, a h) pontjában a nemesfémvizsgáló és hitelesítő hatóság folytatja le országos illetékességgel az első fokú eljárást, másodfokon ha a jogszabály másként nem rendelkezik a Hivatal központi szerve jár el.

2 (3) A Hivatal kereskedelmi hatóságként jár el: a) az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásával kapcsolatos külön jogszabályban előírt hatósági nyilvántartási, valamint az azzal összefüggő egyéb közigazgatási-hatósági feladatokban; b) az utazásszervező és -közvetítői tevékenységgel kapcsolatos, külön jogszabályokban előírt közhitelű nyilvántartási, valamint az azzal összefüggő egyéb közigazgatásihatósági feladatokban; c) a vendéglátó üzletek kategóriába sorolásával, valamint a kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolásával kapcsolatos, külön jogszabályokban előírt nyilvántartási, valamint az azzal összefüggő egyéb közigazgatási-hatósági feladatokban; d) az idegenvezetőkkel kapcsolatos, külön jogszabályokban előírt nyilvántartási, igazolvány kiadási, valamint az azzal összefüggő egyéb közigazgatási-hatósági feladatokban; e) a lovas szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos, külön jogszabályban előírt közhitelű nyilvántartási, valamint az azzal összefüggő egyéb közigazgatási-hatósági feladatokban; f) a kereskedelmi szakértői tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatokban. g) azon személy vagy gazdálkodó szervezet felügyeletével és nyilvántartásba vételével összefüggésben, aki vagy amely kereskedelmi tevékenység folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el. h) azon személy vagy gazdálkodó szervezet felügyeletével és nyilvántartásba vételével összefüggésben, aki vagy amely nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedik. 2. Az R. 7. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 7. (1) A Kormány a (3) bekezdésben meghatározott körben piacfelügyeleti hatóságként a Hivatalt jelöli ki. (2) Piacfelügyeleti eljárásban első fokon országos illetékességgel a Hivatal kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága, másodfokon a Hivatal központi szerve jár el. (3) A piacfelügyeleti eljárás a külön jogszabályokban meghatározott a) gazdasági célfelhasználásra szánt aa) egyes nyomástartó berendezések és rendszerek, ab) szállítható nyomástartó berendezések, ac) egyes gázfogyasztó készülékek, ad) egyes villamossági termékek, ae) egyes gépek, af) egyes, potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek, b) kötelező hitelesítés körébe tartozó mérőeszközök ellenőrzésére terjed ki.

3 3. Az R. 8. -a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A közraktározás-felügyeleti eljárásban első fokon országos illetékességgel a Hivatal kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága jár el. 4. Az R. 9. -a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A külön jogszabályban meghatározott nemesfém tárgy és termék vizsgálati, hitelesítési, ellenőrzési, illetve ezen árukörrel gazdasági tevékenységet folytatók nyilvántartási eljárásában első fokon országos illetékességgel a Hivatal nemesfémvizsgáló és hitelesítő hatósága, másodfokon - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik a Hivatal központi szerve jár el. 5. Az R. 10. -a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A mérésügyi eljárásban első fokon a Hivatal illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága, másodfokon a Hivatal központi szerve jár el. 6. Az R. 11. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 11. (1) A Kormány a (3) bekezdésben meghatározott körben műszaki biztonsági hatóságként a Hivatalt jelöli ki. (2) A műszaki biztonsági eljárásban első fokon a Hivatal illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága, másodfokon a Hivatal központi szerve jár el. (3) A Hivatal ha jogszabály másként nem rendelkezik - műszaki biztonsági hatóságként jár el: a) a távhőszolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó műszaki biztonsági hatósági eljárásokban; b) a nyomástartó berendezések, rendszerek engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban; c) szállítható nyomástartó berendezések beleértve azokat a berendezéseket is, amelyeknek megfelelőség újraértékelése nem történt meg - engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban; d) a d)-e) pontban említett nyomástartó berendezések töltésére szolgáló berendezések engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban; e) az éghető folyadékok és olvadékok nyomástartó edénynek nem minősülő tárolótartályai és tároló létesítményei, valamint azok működéséhez szükséges technológiai, biztonsági berendezések, csővezetékek, szerelvények, tartozékok, ideértve az üzemi üzemanyagtöltő állomásokat, engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban;

4 f) a nyomástartó edénynek nem minősülő gáztárolók és üzemi berendezései engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatokban; g) a gázüzemű közúti járművek, munkagépek és nem közúti gépek üzemanyag-ellátó berendezései, és az egyedi sűrített földgáztöltő berendezések engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban; h) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, csomagolóeszközök, kivéve az ezek szállítására vonatkozó szállítóeszközök engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban; i) gázpalackokból turista gázpalackba átfejtő berendezések engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban; j) a cseppfolyósított szénhidrogéngáz-tároló létesítmények, engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban. Az R. a következő 11/A. -sal egészül ki: 7. Építésügyi hatóság kijelölése 11/A. (1) A Kormány a (3) bekezdésben meghatározott körben építésügyi hatóságként a Hivatalt jelöli ki. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági eljárásban első fokon a Hivatal illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága, másodfokon a Hivatal központi szerve jár el. (3) A Hivatal építésügyi hatóságként jár el a) az alábbi sajátos építményfajták tekintetében aa) az összetettsége alapján építménynek minősülő nyomástartó rendszerek, ab) nyomástartó berendezések töltésére szolgáló berendezések, ac) az összetettsége alapján építménynek minősülő veszélyes folyadék- és olvadék-tárolók, ad) közforgalmú üzemanyagtöltő állomások, ae) az összetettsége alapján építménynek minősülő nyomástartó edénynek nem minősülő gáztárolók, af) autógáztöltő állomások, ag) ipari és mezőgazdasági célú hőfejlesztő-hőhasznosító berendezések, ah) hőtermelés és hőszolgáltatás berendezései, ai) megújuló energiahordozót előállító vagy hasznosító energetikai berendezések, a villamosmű kivételével; b) a külön jogszabályban meghatározott villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték építése tekintetében. 8. Az R. 12. -a helyébe a következő rendelkezés lép. 12. (1) A Hivatal:

5 a) ellátja a gáz csatlakozó vezeték és fogyasztói berendezés létesítésére, biztonsági előírást érintő leszerelésére vagy a gázfogyasztó készülékek le- és felszerelésére jogosult gázszerelőkkel kapcsolatos, külön jogszabályban előírt közhitelű hatósági nyilvántartásba, igazolvány kiadási és az azzal összefüggő egyéb közigazgatásihatósági feladatokat; b) ellátja a külön jogszabályokban meghatározott kábítószer prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági feladatokat; c) ellátja a feladatkörét érintően az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő szerveiben képviselendő kormányzati álláspont kialakításával kapcsolatos feladatokat; d) részt vesz a feladatkörét érintő nemzetközi megállapodások előkészítésében, illetve nemzetközi egyeztetésében; e) a miniszter útján véleményezi a feladatkörébe tartozó kormány-előterjesztéseket és a miniszteri rendeletek tervezetét; f) kezeli a hatósági jogkörének gyakorlásához szükséges adatokat, valamint e körben irányítja és összehangolja az információ-feldolgozó, -elemző munkát; g) közreműködik a kötött segélyhitelezés szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában; h) közreműködik a két- vagy többoldalú kereskedelmi, gazdasági együttműködési kapcsolatok szervezésével összefüggő feladatok és a kétoldalú gazdasági vegyes bizottságok működtetése teendőinek ellátásában; i) szakhatóságként jár el a külön jogszabály szerinti eljárásokban; j) ellátja az uniós jogi aktusokból, a nemzetközi gazdasági egyezményekből, valamint a külön jogszabályokból fakadó, egyes árukra vagy országokra vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyezési feladatokat, illetve korlátozások végrehajtásához kapcsolódó feladatokat. Ennek során jogosult az importengedélyezéshez, illetve a kedvezményes import vámkontingensekhez kapcsolódó biztosíték elkülönített számlán történő kezelésére. (2) A Hivatalnak az R. 6. (3) bekezdés a), b), és d), valamint a 12. (1) bekezdés a) pontjában felsorolt hatósági eljárásában a hiánypótlási felhívás kibocsátására alkalmazandó határidő tizenöt nap, az ügyintézési határidő negyvenöt nap. (3) A lovas szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartásba vételi eljárás során, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szakhatóságként jár el. (4) A külön jogszabály alapján a Hivatal építésügyi hatáskörébe tartozó 11/A. (3) bekezdés a) pontja szerinti sajátos építményfajtákkal kapcsolatos hatósági eljárásokban a rendelet 2. mellékletében felsorolt szakhatóságok közül az adott eljárásban érintett szakhatóságok, továbbá a 3. mellékletében felsorolt, az adott eljárásban érintett közmű-, közút- és vasút üzemeltetői működnek közre. Az üzemeltetők nyilatkozatát a tervező köteles beszerezni. 9. Az R. kiegészül az e rendelet 1. és 2. mellékletébe foglalt 2. és 3. melléklettel, egyidejűleg az R. mellékletének számozásra 1. mellékletre változik.

6 10. (1) Ez a rendelet 2008. január 1-jével lép hatályba és hatályba lépését követő napon hatályát veszti. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R. mellékletének a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Budapesti Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága illetékességi területére utaló rendelkezéséből a műszakibiztonsági első típusvizsgálatra és engedélyezésre irányuló eljárásokban az ország egész területe szövegrész.

7 1. melléklet a..../2007. ( ) Korm. rendelethez 2. melléklet a 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez Az eljárásban közreműködő szakhatóságok Szakterület Első fok Másodfok Követelmények Az Egészségügyi Minisztérium területén Egészségvédelem Állami Állami Egészségvédelem (az emberi Népegészségügyi Népegészségügyi érvényesítése tartózkodás céljára és Tisztiorvosi és Tisztiorvosi szolgáló, továbbá Szolgálat városi, Szolgálat megyei, káros környezeti fővárosi kerületi és fővárosi intézete hatású létesítmény területi intézete építmény építése esetében) A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium területén Erdővédelem Illetékes erdészeti hatóság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Talajvédelem MgSzH központi szervezete Termőföldvédelem Illetékes körzeti földhivatal Minisztérium Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) Fővárosi, megyei földhivatal A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium területén Út-, vasút- és víziközlekedési ügyek Illetékes területi nemzeti közlekedési Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Polgári repülés Távközlési nyomvonaljellegű létesítmények hatóság Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság Területi hírközlési hatóság A Honvédelmi Minisztérium területén Honvédelmi és Katonai építésügyi katonai objektumok hatóság Hivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatal Nemzeti Hírközlési Hatóság Honvédelmi Minisztérium Az erdővédelem követelményeinek érvényre juttatása A növény- és talajvédelem követelményeinek érvényre juttatása A termőföldvédelem követelményeinek érvényre juttatása Közlekedésbiztons ági érdekek érvényesítése Repülőterek és a repülés-biztonsági érdekek érvényesítése A távközlési biztonsági érdekek érvényesítése A honvédelem biztonságának érvényesítése

8 Katonai repülések Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság Honvédelmi Minisztérium A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium területén Környezetvédelem, Illetékes területi Természetvédelem, környezetvédelmi, Tájvédelem, természetvédelmi Vízvédelem és vízügyi Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség Főfelügyelőség Az Oktatási és Kulturális Minisztérium területén Kulturális örökség Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Oktatási és Kulturális Minisztérium Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium területén Építésügy Illetékes építésügyi hatóság Illetékes közigazgatási hivatal A honvédelem biztonságának érvényesítése A környezeti, természeti, tájvédelmi és vízügyi érdekek érvényesítése A kulturális örökség védelmével kapcsolatos érdekek érvényesítése Településrendezési és országos építési követelmények érvényesítése Polgári védelem és katasztrófa elhárítás Tűzvédelem Illetékes Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság Illetékes területi önkormányzati tűzoltóparancsnokság Országos Polgári védelmi és Katasztrófavédelmi katasztrófa Főigazgatóság elhárítási érdekek érvényesítése llletékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a főváros területén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal területén Bányászati terület területileg illetékes bányakapitányság Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Tűzvédelmi érdekek érvényesítése Biztonság követelményeinek érvényre juttatása

9 2. melléklet a..../2007. ( ) Korm. rendelethez 3. melléklet a 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez Az eljárásban közreműködő közmű-, közút- és vasút üzemeltetők - víz- és csatornázási mű, gázmű, távhőellátó, áramszolgáltató, távközlési szolgáltató és a villamosmű üzembetartója; -az érintett közutak kezelői; - a vasutak üzembentartói, - kéményseprőipari szolgáltató szerv (vállalkozó)

10 2. sz. melléklet a..előterjesztéshez A Kormány../2007. (.) Korm. rendelete a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal műszaki biztonsági tevékenységének és piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól A Kormány az Alkotmány 35. (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, eljárva a következőket rendeli el. Műszaki biztonsági hatósági tevékenység 1. (1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága a műszaki biztonsági hatósági tevékenységének keretében ellenőrzi a Hivatalról szóló jogszabályban meghatározott létesítmények, berendezések; a) létesítésére, kivitelezésére, felállítására, b) üzembe helyezésére, c) üzemeltetésére, d) időszakos ellenőrzésére, e) vizsgálatát végző szervezetek tevékenységének ellenőrzésére, f) kezelését végzők szakképesítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megtartását és érvényesülését. (2) A műszaki biztonsági hatóság az (1) bekezdésben felsorolt létesítmények, berendezések, szervezetek vonatkozásában: a) engedélyezési és hatósági ellenőrzési jogkört gyakorol, b) bejelentés alapján kivizsgálja a hatáskörébe tartozó rendkívüli események okait és következményeit. (3) A Hivatal a műszaki biztonsági felügyeleti feladat- és hatáskörében, a műszaki biztonsági követelmények megtartása érdekében ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket külön jogszabályok a hatáskörébe utalnak. 2. (1) Amennyiben a műszaki biztonsági hatóság eljárása során a megfelelő biztonsággal és megbízhatósággal kapcsolatos előírások teljesülésében hibát, hiányosságot állapít meg, és a létesítmény, berendezés az egészség, az anyagi javak, vagy a környezet sérülésének, károsodásának forrásává válhat, illetőleg a működése ezek sérülését okozó helyzetet teremthet, úgy jogosult: a) a hiányosság megszüntetését, illetőleg a hiba kijavítását a körülmények figyelembevételével, a teljesítéshez szükséges határidő vagy határnap megállapítása mellett elrendelni,

11 b) a létesítménynek, berendezésnek közvetlen veszélyhelyzetet előidéző hibája esetén a használatát azonnali hatállyal véglegesen, illetőleg ha a veszélyhelyzet megszüntethető, annak megszüntetéséig ideiglenesen megtiltani, c) az engedélyek kiadását megelőzően vizsgált feltételek megváltozása, vagy rendeltetéstől eltérő használat esetén a vonatkozó engedélyt ideiglenesen, illetőleg véglegesen visszavonni. (2) Amennyiben a műszaki biztonsági hatóság műszaki biztonsági feladatkörében végzett tevékenysége során a Hivatal piacfelügyeleti feladatkörébe tartozó termék, olyan hibáját észleli, amely alapján feltételezhető, hogy az adott termék nem elégíti ki a vonatkozó külön jogszabály szerinti alapvető védelmi követelményeket, azonnal értesíti az eljárásra jogosult piacfelügyeleti hatóságot.. 3. (1) A rendelet hatálya alá tartozó létesítmények, berendezések üzemeltetője, azok üzemeltetése, tárolása, szállítása során bekövetkezett rendkívüli eseményeket köteles bejelenteni a műszaki biztonsági hatóságnak. A rendelet alkalmazásában rendkívüli esemény különösen a létesítmény, berendezés üzemeltetése során bekövetkezett a) a létesítmény, berendezés sérülése, b) robbanás, c) tűzeset, d) a létesítmény, berendezés működésével összefüggésében bekövetkezett személyi sérülés, e) egyéb súlyos üzemzavar. (2) Amennyiben más hatóság a Hivatal műszaki biztonsági tevékenységével összefüggő rendkívüli eseményről szerez tudomást, a Hivatal illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságot arról tájékoztatja. (3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Hivatal illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága vizsgálja ki az (1) bekezdés szerinti események körülményeit, okát, amelynek során az élet- és vagyonvédelem érdekében az üzemeltetőt a szükséges intézkedések megtételére kötelezi. Piacfelügyeleti tevékenység 4. (1) A Hivatal kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága piacfelügyeleti tevékenységének keretében ellenőrzi a külön jogszabályban meghatározott gazdasági célfelhasználásra szánt termékek megfelelőségére vonatkozó, a külön jogszabályokban foglalt alapvető védelmi követelmények betartását. (2) Piacfelügyeleti eljárás keretében kell az olyan termékek megfelelőségét is elbírálni, amelyek: a) használatbavételéhez összeszerelés, helyre szerelés, vagy más installációs műveletek elvégzése szükséges; b) alkalmazhatóságára a forgalmazási műveletek különösen a szállítás, raktározás hatással lehetnek; c) esetében nem történt forgalomba hozatal a használatbavételt megelőzően, különösen a saját használatra és egyedi megrendelésre gyártott termékek.

12 (3) A piacfelügyeleti hatóság kijelölt piacfelügyeleti hatóságként részt vesz a piacfelügyeleti tevékenység koordinálása érdekében az érintett tárcák és hatóságok részvételével működtetett Piacfelügyeleti Tanács munkájában. (4) A piacfelügyeleti hatóság eljárása során a szükséges vizsgálatok elvégzéséhez akkreditált vagy kijelölt, illetve bejelentett szervezetek közreműködését veheti igénybe. (5) A piacfelügyeleti hatóság megbízására nem járhat el olyan kijelölt, bejelentett vagy akkreditált szervezet, amely a termék megfelelőségét korábban vizsgálta. (6) A piacfelügyeleti hatóság a felhasználók széles körét érintő vizsgálatok eredményeit és tapasztalatait nyilvánosságra hozza. (7) Amennyiben a piacfelügyeleti hatóság az üzleti titoktartás körébe tartozó információkhoz jut hozzá, gondoskodik ezen információk védelméről. Az üzleti titoktartás nem akadályozhatja azt, hogy a piacfelügyeletre irányuló tevékenységek hatékonyságának biztosítása szempontjából jelentős információkat az illetékes piacfelügyeleti hatóságok egymás, valamint a vizsgáló és tanúsító intézmények a piacfelügyeleti hatóság tudomására hozzák. 5. A piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyeleti ellenőrzés során jogosult a) tájékoztatást kérni a gyártótól és a forgalmazótól, b) biztonságossági és más megfelelőségi vizsgálatok elvégzése céljából jegyzőkönyv felvétele mellett a gyártótól és a forgalmazótól ingyenes mintát és ellenmintát venni, c) belépni a termék megfelelőségének ellenőrzéséhez szükséges valamennyi helyiségbe, telephelyre, d) akadályoztatása esetén a rendőrséget igénybe venni, e) az ellenőrzéshez szükséges valamennyi dokumentumot megtekinteni, és azokról másolatot készíteni, f) az ellenőrzés lefolytatásához szükséges hang- és képfelvételt készíteni, g) a biztonságossági és más megfelelőségi vizsgálathoz szükséges időtartamra ideiglenes intézkedéssel a termék forgalmazását, reklámozását, illetve kiállításon való bemutatását megtiltani, amennyiben a termék megfelelőségéhez alapos kétség fér. 6. (1) Ha a piacfelügyeleti hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a termék nem felel meg a külön jogszabályokban foglalt alapvető védelmi követelményeknek, jogosult a) a termék használatából származó veszélyre vonatkozó figyelmeztető tájékoztatás elhelyezését előírni, b) széleskörű tájékoztatást elrendelni úgy, hogy a termék használatából származó veszélyről a felhasználók megfelelő időben és módon szükség esetén a rádió és a televízió műsorszolgáltatásában vagy sajtótermékből értesüljenek, c) a termék forgalomba hozatalát, reklámozását korlátozni vagy megtiltani, és a tilalom betartásához szükséges kísérő intézkedéseket megtenni, d) a már forgalomba hozott termék forgalomból való kivonását és az erről való tájékoztatást a b) pontban meghatározott módon elrendelni, e) elrendelni a termék visszahívását, vagy indokolt esetben - a gyártókkal és a forgalmazókkal együttműködve megszervezni a termék felhasználóktól történő

13 visszahívását és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével történő megsemmisítését, valamint ellenőrizni ezek végrehajtását. (2) A piacfelügyeleti hatóság a termék visszahívását végső esetben rendelheti el, amennyiben a fennálló veszélyek elhárítására más intézkedések nem elégségesek. Amennyiben a gyártó vagy forgalmazó szükségesnek tartja, a terméket hatósági határozat hiányában is önként visszahívhatja. (3) A piacfelügyeleti hatóság vizsgálata során megállapítja, mely termék nem felel meg a külön jogszabályokban foglalt alapvető védelmi követelményeknek, a hatóság ezen megállapítása a tételazonosítóval rendelkező termék esetén az azonos tételazonosítóval legyártott, illetve forgalomba hozott mennyiségre vonatkozik; tételazonosítóval nem megjelölt termékek esetén pedig a teljes legyártott, illetve forgalomba hozott mennyiségre vonatkozik. Amennyiben a hiba természetéből adódóan megszüntethető és a gyártó a már legyártott mennyiségre vonatkozóan utólag a veszélyforrást megszünteti, az ismételt forgalomba hozatalra csak módosított tételazonosító, illetve termékazonosító alkalmazásával kerülhet sor. (4) Amennyiben a termék valamely jellemzője nem felel meg a külön jogszabályokban foglalt alapvető védelmi vonatkozó követelményeknek, a piacfelügyeleti hatóság döntésének megfelelően az a gyártó vagy forgalmazó, amelynél a terméket vizsgálat alá vonták, köteles megfizetni a vizsgálati díjat. (5) A terméknek a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak való megfelelése nem zárja ki, hogy a piacfelügyeleti hatóság a termék forgalomba hozatalának korlátozását, piacról történő kivonását vagy visszahívását rendelje el, amennyiben azt állapítja meg, hogy a termék a megfelelősége ellenére veszélyes. (6) Ha a piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyeleti ellenőrzés során megállapítja, hogy a CE megfelelőségi jelölést nem jogszerűen tüntették fel, a külön jogszabály, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat melléklete B. pontjának l) alpontjában meghatározottak szerint jár el. (7) A piacfelügyelet hatóság a meghozott intézkedéséről, a külön jogszabályban meghatározottak szerint értesíti az Európai Bizottságot és a többi tagállamot. 7. A piacfelügyeleti hatóság jogait és kötelezettségeit a veszély súlyosságával arányos módon és az érintett felek érdekeinek figyelembevételével gyakorolhatja. 8. A gyártó, a forgalmazó a) a termékek piacfelügyeleti ellenőrzésére jogosult szervezet kérésére azok feladatai ellátásához szükséges információkat megadni, b) az általuk forgalmazott termékek által jelentett veszélyek elkerülése érdekében tett intézkedések során a piacfelügyeleti hatósággal együttműködni, c) az elrendelt intézkedéseket végrehajtani. 9. (1) Ez a rendelet 2008. január 1-jével lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

14 (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 297/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) (Korm rendelet 4. (3) bekezdésének a) ponja helyébe a következő rendelkezés lép: [A miniszter a kereskedelemért való felelőssége körében irányítja] a) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt, ennek keretében a turizmusért felelős miniszterrel együttműködik a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. -ának b)-d) és e) pontjában foglalt idegenforgalmi feladatok tekintetében, 10. Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy a) a műszaki biztonsági hatósági tevékenység ellátásához szükséges képesítési követelményeket b) a pénzügyminiszterrel egyetértésben a Hivatalnak a műszaki biztonsági hatósági, eljárásért fizetendő díj ideértve a jogorvoslati díjat is mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat, c) a rendkívüli események bejelentésének és vizsgálatának részletes szabályait, d) műszaki biztonsági hatósági felügyelet alá tartozó da) a nyomástartó berendezések, rendszerek; db) szállítható nyomástartó berendezések beleértve azokat a berendezéseket is, amelyeknek megfelelőség újraértékelése nem történt meg; dc) a da)-db) pontban említett nyomástartó berendezések töltésére szolgáló berendezések; dd) a veszélyes folyadékok és olvadékok - nyomástartó edénynek nem minősülő - tárolótartályai és tároló létesítményei, valamint azok működéséhez szükséges technológiai, biztonsági berendezések, csővezetékek, szerelvények, tartozékok, beleértve az üzemi üzemanyagtöltő állomások; de) a nyomástartó edénynek nem minősülő gáztárolók és üzemi berendezései; df) a gázüzemű közúti járművek, munkagépek és nem közúti gépek üzemanyagellátó berendezései, és az egyedi sűrített földgáztöltő berendezések; dg) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, csomagolóeszközök, kivéve az ezek szállítására szolgáló szállítóeszközök; dh) gázpalackból turista gázpalackba átfejtő berendezések; di) a cseppfolyósított szénhidrogéngáz-tároló létesítmények üzemeltetőire vonatkozó kötelezettségeket, a hatósági engedélyek megszerzésének módját, valamint a hatósági ellenőrzések tartalmát, időszakát rendeletben szabályozza.

15 ELŐTERJESZTÉS Az előterjesztés célja annak a helyzetnek a megszüntetése, amely szerint a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról (a továbbiakban: Hivatal) címmel a sorozatos integrációk egyik következményeként jelenleg két kormányrendelet is hatályban van: a tartalmilag részben kiürült 297/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet. Az időben korábban megalkotottnak viszont a puszta hatályon kívül helyezése nem jelent megnyugtató megoldást, mert annak műszaki biztonsági célú szabályaira szükség van a Hivatal hatósági működése érdekében. Ezért megtörtént a 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet szükséges módosítása (1. sz. melléklet), valamint a 297/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezésével egy új kormányrendelet (2. sz. melléklet) készült. I. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény meghatározza a kereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatos hatósági feladatokat, amelyeket részben a jegyző, részben a kereskedelmi hatóságként kijelölt Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal lát el. A módosítás során meghatározásra került, hogy milyen körben látja el a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal a kereskedelmi hatósági tevékenységét. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény hatálya nem terjed ki a gazdasági célfelhasználásra szánt termékekre. A piacfelügyeletet viszont e termékek esetében is el kell látni. Ezért a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva állapítja meg a piacfelügyeleti hatóság kijelölését és hatáskörét. Azon termékekre, berendezésekre (nyomástartó berendezés, tárolótartályok, gázüzemű munkagépek, stb.), amelyek tekintetében törvény nem tartalmaz szabályozást, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva állapítja meg a műszaki biztonsági követelményeket. Az épített környezet védelméről és alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. törvény a sajátos építményfajtákra vonatkozóan az építményfajta szerint illetékes miniszter gyakorolja a szabályozási feladatokat. Ezért a sajátos építményfajták, valamint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényben előírt villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték építése tekintetében az építésügyi hatósági jogkört a Hivatal területi mérésügyi műszaki biztonsági hatósága gyakorolja. A rendelet új mellékletei felsorolják, hogy a Hivatal a sajátos építmények tekintetében folytatott hatósági eljárásába mely szakhatóságokat vonja be, amely annak az elvárásnak és a Ket. 174/A. -ban megfogalmazott szabálynak felel meg, hogy a szakhatóságokról kormányrendeletben kell rendelkezni.

16 II. Egy új kormányrendeletben összefoglalva újraalkotásra kerültek a Hivatal műszaki biztonsági és piacfelügyeleti működését szabályozó rendelkezései. A Hivatal műszaki biztonsági hatósági tevékenységét, eljárását jelenleg számos miniszteri rendelet tartalmazza. Ezért olyan termékek, berendezések (nyomástartó berendezés, tárolótartályok, gázüzemű munkagépek, stb.), amelyek tekintetében törvény nem tartalmaz szabályozást, szükséges az üzemeltetőire vonatkozó kötelezettségeket, a hatósági engedélyek megszerzésének módját, valamint a hatósági ellenőrzések tartalmát, időszakát miniszteri rendeletekben meghatározni és az ehhez szükséges szabályok kiadására vonatkozó felhatalmazást megadni. A Hivatal piacfelügyeleti tevékenységének szabályozása során meghatározásra került a piacfelügyeleti hatóság gazdasági célfelhasználásra szánt termékek megfelelőségére vonatkozó ellenőrzési eljárása, jogosultsága. Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztés szerinti határozati javaslatot fogadja el.