A környezetelemzés fogalma, céljai. A környezetelemzés és a fenntartható fejlődés összefüggése.



Hasonló dokumentumok
A FENNTARTHATÓSÁG ALAPJAI ÉS SZÜKSÉGESSÉGÉNEK OKAI

Környezetvédelem (KM002_1)

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

14. Fenntartható erőforrásgazdálkodás

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván november 20. Budapest

Fenntarthatóság és természetvédelem

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A szelíd turizmus kritériumai

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Régiók, regionális együttműködés, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiák és fenntartható fejlődés

Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában

Környezeti fenntarthatóság

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Környezetgazdálkodás 1. előadás. A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010.

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

A természeti erőforrás kvóta

BME Környezetgazdaságtan Tanszék St. ép. IV em

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt május 6.

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST

Környezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

A problémák, amikre válaszolni kell

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban

A környezetvédelem alapelvei

Az ipari ökológia: a fenntarthatóság tudománya a mérnöklés kihívása

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program OKTÓBER 17.

GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS II.

Populáció A populációk szerkezete

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai. Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya

Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

JÖVİKERESİ. - In Search For The Future. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács. jelentése a magyar társadalomnak.

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

Az ökológiai lábnyom számítás gyakorlata. Dr. Szigeti Cecília Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

Fenntarthatóságra nevelés. Saly Erika Budapest, október 9.

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban -

A környezetvédelem szerepe

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

Környezetvédelem (KM002_1)

Makroökonómia. 9. szeminárium

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010.

Környezet-tudatos gazdálkodás. A termelő, mint aktív környezetvédő

Minél jobban fogy-fogy a jövendő, annál értékesebb lesz a múlt


Körforgásos gazdaság: mi ez és hova szeretnénk eljutni? Kriza Máté kuratóriumi elnök Körforgásos Gazdaságért Alapítvány

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

A Legfőbb Ügyészség. Környezeti Fenntarthatósági. Szabályzata

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

Globális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012.

Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:

A problémák, amikre válaszolni kell

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.

BEVEZETÉS: Eltartóképesség a növekedés határai

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ

MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Idegenforgalmi ismeretek

Környezet és fejlődés 2017 Ellenőrző kérdések

Globális pénzügyek és a biodiverzitás finanszírozása

A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében. Gyulai Iván Mezőtúr október 17.

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

A lehetséges forgatókönyvek

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

A vállalatok fenntartható működésének kulcsa

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, május 30.

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné

for a living planet "zöld energia"?

Bardócz Tamás Halászati osztály

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

LIFE Természet és biodiverzitás Többéves munkaprogram újdonságai

A fenntartható fejlődés felé való átmenet és klímaváltozás. Tatabánya, december 11.

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont

Átírás:

Környezetelemzés alapjai A környezetelemzés fogalma, céljai. A környezetelemzés és a fenntartható fejlődés összefüggése. 2014/2015. tanév II. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd (buruzs@sze.hu) SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék

Elérhetőségek Buruzs Adrienn Szoba: D 512 E-mail: buruzs@sze.hu Konzultációs időpont: kedd 9 30-10 30 és előadások után www.sze.hu/~buruzs

Tematika 8. A környezetelemzés fogalma, céljai. A környezetelemzés és a fenntartható fejlődés összefüggése. 9. A környezetelemzési modellek, értékelési módszerek kialakulása; szempontok, kockázatok elemzése 10. A gazdasági és társadalmi rendszerek hatása a bioszférára. A fenntartható fejlődés megvalósítása: a társadalmi és gazdasági rendszerek fejlődése, szerveződése és működése 11. A környezetelemzés információigénye, indikátorok. 12. Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 13. Az előadás elmarad (május 1.) 14. II. zh

A környezetelemzés fogalma, célja, eszköztára I. A környezet állapota folyamatosan változik, alakul geomorfológiai, bioszféra-formáló események társadalmi, gazdasági tevékenységek hatásai a hulladék nagyarányú és folytonos növekedése Környezeti minőség iránti igény Környezetvédelem eredményessége = objektív természeti és társadalmi feltételek (tudományos háttér) 4

A környezetelemzés fogalma, célja, eszköztára II. A probléma(tér) többrétű 1. a környezeti elemek, erőforrások használata összefüggéseinek feltárása; 2. az ebből adódó következtetések, követelmények, politikai szándékok és 3. az ezeket hordozó jogi, közgazdasági, igazgatási szabályok megfogalmazása; a mit akarunk és hogyan alternatívák kidolgozása A környezetvédelmi, állapotjavítási célokat a társadalmigazdasági reálfolyamatok szférájában lehet csak megvalósítani 5

A környezetelemzés fogalma, célja, eszköztára III. 1. Környezetelemzés különböző szaktudományok, kutatási eredmények együttes interdiszciplináris szemléletű integrálása a környezeti szférákban (talajban, vízben, levegőben) végbemenő állapotváltozások és az ezeket nagyrészt kiváltó gazdasági, társadalmi folyamatok kölcsönhatásainak elemzése a végbemenő folyamatok megismerhetők és leírhatók lesznek; a hatások számíthatók és prognosztizálhatók 6

A környezetelemzés fogalma, célja, eszköztára IV. A környezetelemzés eszköze matematikai alapokra épülő szakértői rendszer, amely alkalmas 1. a környezet állapotát értékelni, 2. környezetet érő káros hatásokra bekövetkező állapotváltozások azonosítani, 3. a hatások okait jelentő társadalmi, gazdasági, technológiai folyamatok összefüggéseit elemezni 7

A fenntartható fejlődés Fenn kell tartani a természeti erőforrások által nyújtott szolgáltatásokat és meg kell őrizni a minőségüket Az egyes erőforrásokból befolyó javak/szolgáltatások szintjét kell fenntartani 8

A fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket Brundtland, 1987 "A fenntartható fejlődés a folyamatos szociális jobblét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak." Daly, 1991 nem igényli szükségleteink korlátozását.

A környezetvédelem nem azonos a fenntartható fejlődéssel A környezetvédelem célja a környezeti problémák megelőzése, csökkentése, megoldása Alapkérdése a hogyan a környezet állapota, minősége A fenntartható fejlődés célja a környezeti és társadalmi problémák elkerülése megfontolt döntések által Alapkérdése a mit és a miért a rendelkezésre álló erőforrások tartamos használata 11

A fenntartható fejlődés Fenntarthatóság = egy folyamat eredménye Intergenerációs (időbeli) összefüggés: a ma élőkre vonatkozóan ír elő kötelezettséget a későbbi generációk irányában Intragenerációs (térbeli) követelmény (kétirányú) Növekedés = nagyobbá válni (mennyiség) Fejlődés = jobbá válni (minőség) A fejlődés életminőség kérdése. Az élőlények növekedése egy idő után leáll. A fejlődés viszont soha nem fejeződik be 12

Fenntarthatóság Hogyan biztosítható egy adott térben és időben elhelyezkedő konkrét rendszer hosszú távú fennmaradása? Meddig és mi módon képes fenntartani önmagát egy általános, energetikailag nyitott komplex rendszer? Lehet embertől független természeti folyamatok és/vagy Emberi cselekvések szándékolatlan következménye Lehet célszerű, tudatos emberi tevékenység eredménye is (=fenntartható fejlesztés)

Fenntarthatóság Ökológiai és biológiai rendszerek egészség fogalma = fenntarthatóság koncepciója Ami nem növekszik, az gazdasági értelemben csődbe jut a Föld esetében ez éppen fordítva van! Túllövés, megszaladás jelensége Fejlődés és növekedés mértékek és értékek változása Fenntartható fejlődés kritika

Életszínvonal - életminőség Életszínvonal: a piacon értékesített javakhoz való hozzájutás mértéke JÓLÉT Növekedése, csökkenése egyenesen arányos a felhalmozott vagyon pénzben kifejezett vásárlóértékével Életminőség: szükségletekből vezethető le JÓL-LÉT Egy ember életminősége azt fejezi ki, hogy a mérés pillanatában szükségletei milyen arányban és mértékben vannak kielégítve A boldogságnak nincs köze ranghoz és vagyonhoz: egyszerűen csak harmónia dolga. (Lao Ce)

Gyenge fenntarthatóság a természeti tőkeveszteségek elfogadhatóak, ha azonos mennyiségű vagy értékű, ember által előállított tőke pótlásával ellensúlyozzuk azokat nem veszi figyelembe, hogy a természeti tőkeveszteségeknek van egy határa, amely a Földi élet fenntartásához szükséges a helyettesíthetőség korlátozott

Erős fenntarthatóság a természeti tőke értéke nem csökkenhet a gazdasági alrendszer feladata a társadalom szükségleteinek kielégítése a társadalmi szükségletek és igények kielégítésének a környezet eltartó-képessége szab korlátot az emberi tevékenységek összessége: a földi környezet egy alrendszere a gazdaság méretét nem lehet a végtelenségig növelni kritikus szint: amely alá a természeti tőke nem csökkenhet

Erős és gyenge fenntarthatóság

Mi a fejlődés? Fejlődés a környezethez való alkalmazkodóképesség javítása egy jobb teljesítmény elérése érdekében az alkalmazkodás során jön létre (a rendszer megtanul bizonyos változásokhoz alkalmazkodni) Miért kell fejlődni? Alkalmazkodni kell a folyton változó környezethez Mi a fejlettség mértéke? A környezethez való sikeres alkalmazkodás

A fenntartható fejlődés értelmezése A fenntartható fejlődés három feltétele A megújuló erőforrások felhasználási üteme nem haladhatja meg azok regenerálódási ütemét A nem megújuló erőforrások felhasználási üteme nem haladhatja meg a megújuló helyettesítők megújulási ütemét A szennyezőanyag kibocsátásának üteme nem haladhatja meg a környezet asszimilatív kapacitását Erőforrás-szűkösség a készletek csökkennek és romlik a minőségük 20

A fenntartható fejlődés értelmezése Adott terület eltartóképessége az a populáció, ami az adott területen hosszú távon képes megélni anélkül, hogy az adott terület károsodna A Föld eltartó-képessége hány ember számára nyújt kedvező életfeltételeket? Milyen fejlődési útra lépnek pl. a harmadik világ országai? Nem tudjuk, hogy a jövő generációi milyen nyersanyagokat fognak használni 21

A fenntartható fejlődés értelmezése Optimista felfogás a felfedezése az embertől származnak, és ha vannak elegen, akik az adott cél érdekében gondolkodnak megoldják a problémát Pesszimista felfogás minden termelésnövekedésnek két hatása van energiát és anyagot igényel a környezettől növeli a környezet hulladékasszimiláló kapacitásának terhelését (reciklálás mennyiségi korlát) 22

Eltartóképesség gazdaság Egyes mennyiségek fizikai határai együtt nőnek a gazdasággal (pl. a föld termőképessége) - terméketlennek tekintett területek művelésbe vonásával (extenzív), - a termőképesség műtrágyázással, öntözéssel való növelésével, az alkalmazott vetőmag megválasztásával, az agrotechnika javításával (intenzív) 24

Eltartóképesség gazdaság Logaritmikus növekedés: a gazdaság és a népesség egy ideig exponenciálisan nő, majd a növekedés leáll kialakul egy állandónak tekinthető állapot (feltételezi, hogy a környezet eltartó-képességének fizikai határai által közvetített jelzések a gazdaság azonnali reagálását váltják ki) 25

Eltartóképesség gazdaság A gazdaság méretei meghaladják az eltartóképességet (a visszajelzések és a beavatkozások késnek), de a határok gyorsan regenerálódnak egy rövidülő amplitúdójú ingadozással a gazdaság és az eltartóképesség egyensúlyba kerül a tenger halállománya a túlhalászás következtében fogy, de a halászat korlátozása esetén néhány év, esetleg évtized alatt a halállomány nagysága visszaáll 26

Eltartóképesség gazdaság Katasztrófa modell: a visszajelzés, illetve a beavatkozás késése miatt a folyamatok olyan mértékű károsodást okoznak az eltartó képességben, amit a természeti folyamatok már nem képesek regenerálni a rendszer degradálódik és eltartó-képessége csökken (pl. sivatagosodás túlzott legeltetés) 27

A gazdasági növekedés és a környezeti minőség kapcsolata A GDP és a szennyezés egy bizonyos fejlettségi szintig együtt nő, még akkor is, ha a társadalom megkezdi az erőfeszítéseket a környezet védelme érdekében 28

Visszacsatolások 29

Eltartóképesség Forrás: Gyulai (2000)

Köszönöm a figyelmet!

A holisztikus megközelítés elve

A holisztikus megközelítés elve A dolgokat egymással összefüggésben kell vizsgálni, mivel a rendszerek egymással szoros kölcsönhatásban állnak A fejlődés, a környezet ügye is együtt kezelendő minden jelenségnek oka van (sivatagosodás, éhínség, stb.) Jelenlegi környezetvédelem: károk elhárítása, és nem megelőzése csővégi megoldások; hosszú távon lehet rendkívül káros! Nem technikai válasz, hanem: okokat feltárni a társadalom és a természet között új kapcsolatrendszert létesíteni Probléma térbeli, időbeni tologatása (hulladék elhelyezése)

A nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elve

A nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elve A jelen nemzedékek fejlődési és környezeti szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy ne veszélyeztessük a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket

Társadalmi igazságosság elve Tartamosság elve

Társadalmi igazságosság elve Mindenki számára biztosítani kell az alapvető emberi jogokat Tartamosság elve Az erőforrások tartamos kezelése figyelembe veszi a környezet eltartó-képességének korlátait

Integráció elve

Integráció elve A szakpolitikák, tervek, programok, stratégiák kidolgozása, értékelése és végrehajtása során a gazdasági, a szociális és a környezeti szempontokat, azok összefüggéseit is egyaránt figyelembe kell venni

Helyi erőforrások hasznosításának elve Társadalmi részvétel elve

Helyi erőforrások hasznosításának elve Törekedni kell a közösségek szükségleteinek helyi szinten, helyi erőforrásokból történő kielégítésére Helyi, alkalmazkodott kultúrák megtalálták a hozzáférhető erőforrások hasznosításának legjobb módját Szállítási, közlekedési lehetőségek hiánya (nem élhettek külső forrásokkal) Húsvét-sziget Mobilizáció: az ember összevegyíti a különböző kultúrákat, nyersanyagokat, energiahordozókat Hozzányúl mások erőforrásaihoz (területi gyarmatosítás) tőkekihelyezés (a gyarmatosítás legszalonképesebb eszköze) a fejlődő világ maga is vágyik erre (a kihelyezett tőke és technológia lehetőséget ad a más erőforrásaiból való gyarapodásra ál-fejlődés Hulladékgazdálkodás: nem csökkentés, hanem üzlet Városfejlesztés, kommunális ellátás: dráguló tömegközlekedés egyéni közlekedés

Társadalmi részvétel elve

Társadalmi részvétel elve Mindenki számára biztosítani kell a megfelelő hozzáférést a társadalmi-gazdasági közéletre, a döntéshozatali folyamatokra, a környezetre vonatkozó információkhoz

Társadalmi felelősségvállalás elve

Társadalmi felelősségvállalás elve A fenntartható fejlődés, a magasabb életminőség elérése érdekében csökkenteni kell, illetve ki kell küszöbölni a termelés és a fogyasztás nem fenntartható módjait

Elővigyázatosság és megelőzés elve

Elővigyázatosság és megelőzés elve Ha súlyos vagy visszafordíthatatlan kár lehetősége merül fel, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható fel indokként a környezetromlást vagy az emberi egészség veszélyeztetését megakadályozó, hatékony intézkedések elhalasztására

A szennyező fizet elv

A szennyezők fizet elv Az áraknak tükrözniük kell a fogyasztással és termeléssel kapcsolatos tevékenységek, illetve hatásaik valós költségeit a társadalom számára

Tartamosság elve

Tartamosság elve Erőforrásokkal való tartamos bánásmód szerény célkitűzés; mi teli éléskamrát kaptunk örökségül Megőrzés eszköze a szabályozás Tarra rágott lombkorona: a táplálék mennyiségének fizikai korlátozottsága negatív feed-back; a felszaporodó egyedszámot követik a predátorok és a paraziták negatív visszacsatolás Közlekedés negatív hatásainak kiiktatása: katalizátor és ólommentes benzin alkalmazása, vadátjáró építése, hangfogó falak máshol, másféle problémát gerjesztünk Önmagunk korlátozásának hiánya legjelentősebb akadálya a fenntartható fejlődésnek Európai, amerikai ember: nem hiszi el, hogy anyagi javak nélkül is létezik boldogság tudomány és technika mindenhatósága Más népek: értékek kultúrában, történelemben

A természeti erőforrások egyidejű használatának és megőrzésének elve

A természeti erőforrások egyidejű használatának és megőrzésének elve Globális szemlélet A fele földet tegyük félre, a másik felét fogyasszuk el minden erőforrással fenntartható módon gazdálkodjunk Természetvédelem Kegygyakorlás: félretesz néhány %-ot, és azt eredetiségében megőrzi A világ akkor is változna, ha nem lenne ember a megőrzés ellentmond a rendszer természetének

A megelőzés és az elővigyázatosság elve

A megelőzés és az elővigyázatosság elve Ha kellőképpen elővigyázatosak vagyunk, akkor meg is őrizzük a rossz bekövetkeztét Elővigyázatosság: azért, mert nem ismerjük a probléma minden okát, nem szabad halogatnunk annak felszámolását Megelőzés: ne akkor próbálunk meg egy-egy problémát orvosolni, amikor az már bekövetkezett vegyszerek jólét fokozása, egészség veszélyeztetése

Az alkalmazkodási formák megőrzésének elve

Az alkalmazkodási formák megőrzésének elve Alkalmazkodás: minden élőlény alapvető tulajdonsága egyegy faj fennmaradásának függvénye (evolúció: a folytonos környezeti változásra adott válasz) Számos alkalmazkodási forma: sikeresek, dominánsak / elnyomottak, vegetálnak A környezet változása megváltoztathatja az esélyeket Emberi társadalmak: alkalmazkodott kultúrák sokasága Egy-egy megfelelő környezetben optimális válasz a sikeres létezés érdekében

A környezetadekvát hasznosítás elve

A környezetadekvát hasznosítás elve Ökológiai rendszer: ha nem alkalmas valamely vágyunk teljesítésére alkalmassá tesszük állandó energia-befektetés (öntözés, lecsapolás, energia odavitele természetes környezet átalakítása) Legnagyobb energiapazarlás Fokgazdálkodás: ökológiai körülmények által kínált lehetőségekre épül Amit víz borított vízzel fedett használat Vízzel fedett részek vízjárásnak megfelelően Lakóhely felépítése az ember alkalmazkodott a vízjáráshoz, nem azt próbálta önmagához idomítani Nedves területek lecsapolása: állandó pénz-, energia- és munkabefektetés eredménye kétséges Az átalakított rendszerek fenntartása energiaigényes, állandó ráfordításokat követel (központi szabályozás, támogatások)

A stabilitás és a sokféleség megőrzésének elve

A stabilitás és a sokféleség megőrzésének elve Minél több elem van egy rendszerben, az annál stabilabb Sok elemből álló rendszer jobban alkalmazkodik Változatos, nagy termékdiverzitást felmutató vállalkozás sokkal stabilabb ha a piaci igények változnak, marad termék, amely iránt a kereslet fennmarad Élőhelyek: minél nagyobb területen minél több élőhelytípust megőrizni Mezőgazdaság: alig néhány tucat fajt használ (>2 millió földi faj) instabil; Magyarországon: búza és kukorica a terület >20 %-án Megoldás: több fajt bevonni a hasznosításba annál több fajt őrzünk meg; csökken a monokultúrák száma

A nem anyagi értékek hasznának elve

A nem anyagi értékek hasznának elve Létezésünk minősége: anyagi és anyagiakban nem mérhető javak ( pénz nem boldogít ) Ma a legfontosabb értékmérő a pénz, mégis egyre szegényebbek vagyunk Hiányoznak életünkből az értékek (kölcsönösség, szeretet, béke, egészség ) Természeti erőforrások biztonsága, a környezet teljesítőképességének megőrzése, iható víz, tiszta levegő, a táj esztétikuma létezésünkhöz szükséges, pénzben nem kifejezhető értékek Piacon egy kiló burgonya: 100 Ft miért kerül ennyibe? Áfa, termelő haszna, befektetett költségek, vetőburgonya ára, műtrágya, növényvédőszerek Föld értéke, műtrágyával, növényvédő-szerekkel okozott kár? az erőforrások értékét nem fizetjük meg

Az eltartóképesség szerinti használat

Az eltartóképesség szerinti használat "A Föld ki tudja elégíteni mindenki igényét, de nem tudja kielégíteni mindenki kapzsiságát ; eltartható egyedek száma Ha nő a népesség vagy adott népesség többet fogyaszt nő a fogyasztás fenntartható módon addig növelhetjük a fogyasztásunkat, amíg el nem érjük az adott rendszer eltartóképességét eztán a rendszer tartalékait fogyasztjuk a népesség összeomlik

A körfolyamatokba történő összekapcsoltság elve

A körfolyamatokba történő összekapcsoltság elve Anyag áramlásának ciklusossága Globális rendszerben: termelői, fogyasztói, lebontói folyamatok helyi és globális szintű biogeokémiai ciklusok Humán gazdaság: lineáris termelői és fogyasztói kapcsolatok alacsony hatékonyság, nagy energiaveszteség, sok hulladék; hiányzik a lebontási fázis a hulladék nem hasznosul

A szubszidiaritás elve

A szubszidiaritás elve A döntéseket azon a szinten kell meghozni, ahol a döntési kompetencia a legindokoltabb Helyi szint! - helyi erőforrások alkalmazása Közösségszervezés, odatartozás érzése Szükséges Központi hatalom oldása; Egészséges és ép környezethez való jog biztosítása; Helyi ismeretek fokozása; Környezeti szemlélet és tudatosság kialakítása Közösségszervezés (egyén közösség)

A koegzisztencia elve

A koegzisztencia elve Monolitikus rendszer elemeiből szerveződő, kicsiny szervezeti és gazdasági egységekből felépülő változatos rendszer Egymás vállán való állás egymás mellett való létezés Lényege: élni és élni hagyni A leggazdagabb 20 % jólétének feláldozásával a Föld népességének 60 %-a elfogadhatóan jó színvonalon élne, s a bolygó is megszabadulna a terhek 40 %-ától

A fogyasztási javak elosztása Az emberek 15%-a által elfogyasztott javak mennyisége (85%) Az emberek 85%-a által elfogyasztott javak mennyisége (15%) A javak elosztása igen nagy egyenlőtlenségeket mutat

Köszönöm a figyelmet!