Pusztakovácsi Általános Iskola 8707 Pusztakovácsi, Fő utca 114. Tel./Fax: 06 85 337-076 2014.

Pusztakovácsi Általános Iskola 8707 Pusztakovácsi, Fő utca 114. Tel./Fax: 06 85 337-076 Házirend 2014.

Bevezető A házirend a Pusztakovácsi Általános Iskola tanuló- és nevelőközösség munkájának, magatartásának, együttműködésének alapszabálya. A házirend előírásai az iskolahasználók valamennyi közösségére kötelező érvényűek. Azok megszegése fegyelmi felelősségre vonást von maga után. Általános rendelkezések Az iskola területén valamint az iskola által szervezett rendezvényeken (kirándulás, színházlátogatás stb.) a tanulóknak dohányozni, szeszes italt vagy kábító hatású szert birtokolni, fogyasztani, szerencsejátékot játszani, illetve oda tűz-és robbanásveszélyes eszközöket vinni tilos. Az intézménybe hozott értéktárgyakért, pénzösszegért az iskola nem vállal felelősséget. A tanuló azokat átmeneti időre (pl. egy tanóra időtartama) a nevelőnek megőrzésre átadhatja (ékszer, óra, szemüveg stb.). Mobiltelefon, kézi számológép, MP3, MP4 lejátszó, játékok -tehát olyan tárgy, melynek behozatala a tanításhoz nem szükséges- megőrzését nem vállaljuk. Fenti tárgyak használata tanórán bármely üzemmódban tilos. Egyéb esetekben pl. segítségkérés céljából alkalmazható. A talált tárgyakat, pénzösszeget az ügyeletes nevelőnek vagy az osztályfőnöknek kell leadni. A tanulók kerékpárjukat a kijelölt tárolóban, annak közvetlen közelében kötelesek elhelyezni. (A kerékpárok szükséges biztonsági zárral való felszerelése a tulajdonos kötelessége!) Iskolán kívüli rendezvényen alkalomhoz, helyhez illő magatartást várunk el diákjainktól. 1. Tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje Az iskolával tanulói jogviszonyba kerülhet az a gyermek, aki életkorát tekintve megfelel a köznevelési törvényben foglalt kritériumoknak. Jogviszonyt létesíthet továbbá az, aki az iskola beiskolázási körzetében bejelentett lakással rendelkezik, illetve aki az iskolába felvételét kéri mindaddig, ameddig erre a létszámkeret lehetőséget ad. Az iskola beiskolázási körzete a fenntartó által meghatározott közigazgatási terület. Az iskolába való felvételt a kiskorú jogi képviselője kérheti a megfelelő dokumentumok bemutatásával. A felvett tanuló az életkorának és a felvételt megelőzően megszerzett végzettségének megfelelően kerül a megfelelő osztályba illetve tanulócsoportba. Az első osztályos tanulók beíratásának kiírásáról a KLIK gondoskodik a közoktatási törvénynek megfelelően tárgyév március 1. és április 30. között a helyben szokásos módon (hirdetőtáblákon való kifüggesztéssel, honlapon megjelenítéssel és/vagy a szülők egyéni tájékoztatásával). Az első alkalommal iskolába lépő tanuló felvételéhez szükséges a gyermek személyazonosságát igazoló iratokon kívül az iskolaérettség igazolása. Automatikus a más iskolából való átvétel abban az esetben, ha a tanuló az átvételt megelőzően a kerettantervben meghatározottak alapján folytatta tanulmányait. Különbözeti vizsgát köteles az átvett tanuló tenni abban az esetben, ha valamely tantárgyat, műveltségi tartalmat az átvételt megelőzően egyáltalán nem tanult, és ha annak letétele a továbbhaladásához feltétlenül szükséges. A különbözeti vizsga letételének szükségességéről az intézményvezető a kiskorú tanuló jogi képviselőjét határozatban értesíti a kötelezettségről. Amennyiben a tanuló az átvételt megelőzően nem tanult idegen nyelvet (vagy másik nyelvet tanult), intézményvezetői határozat alapján maximum egy tanév időtartamára felmenthető annak értékelése és osztályozása alól, hogy elmaradását pótolni tudja. Az iskola sajátos nevelési igényű tanulók felvételét és képzését is biztosítja. Ebben a rendszerben való neveléshez szükséges a szakértői bizottság véleményezése, áthelyező határozat illetve az intézményvezető által kiadott határozat. (BNO: F70, F80, 81, 82 ) A határozat ellen fellebbezést az intézményvezetőhöz lehet benyújtani, aki 15 napon belül köteles arra reagálni. A tanuló másik okt.-nevelési intézményből történt átvétele után az intézményvezető intézkedik arról, hogy a beiratkozásról az előző intézményt értesítse. 2

2. Tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárási rendje Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, akinek a tankötelezettsége lejárt, a beiskolázási körzetből elköltözik, továbbá ha a jogviszony megszűnését a szülő bármely más okból kéri. A tanulói jogviszony megszűntéről az intézményvezető - amennyiben tudomása van arról, hogy a gyermek hol kívánja folytatni tanulmányait - értesítést küld a fogadó intézménynek. Megszűntethető a tanulói jogviszony abban az esetben, ha a tanuló a köznevelési törvény rendelkezései szerinti óraszámnál többet mulasztott igazolatlanul, illetve ha ezt fegyelmi határozat kimondja. 3. Az iskola munkarendje Iskolaévenként az iskola élet-és munkarendjének kialakításakor az érvényben levő törvényeket, rendeleteket, az intézményi belső szabályzatokat valamint az iskola hagyományait vesszük figyelembe. A tanítási nap rendje: A tanítás munkanapokon reggel 7.50-kor kezdődik. A tanítási órák 45, az óraközi szünetek 5, 10, 20 (tízórai ) illetve 35 ( ebéd ) percesek. A 6. óra illetve a délutáni foglalkozások 13.00-kor kezdődnek, az iskola a felügyeletet 16:00-ig biztosítja a tanulók részére. Az iskolába érkezés ideje a helyben lakóknak 7. 00-tól lehetséges, legkésőbb 7. 40. Az autóbusszal járók számára annak menetrendje az irányadó. A korábban érkező tanulók az udvaron, rossz idő esetén a kijelölt teremben vagy a folyosón tartózkodnak nevelői felügyelet mellett. A jelző csengetést követően nevelői irányítással vonulnak a tantermekbe. A bevonulást követően (cipőváltás és szükség szerinti öltözködés után) a tanulók a tanteremben előkészülnek a tanórára, és fegyelmezetten várják a nevelőt. Az iskolában a váltócipő használata ajánlott! A kabátokat minden osztály a számára kijelölt szekrényben, fogasokon helyezi el. A szekrényben, fogason elhelyezett értéktárgyakért az intézmény nem vállal felelősséget. A tanítási órát zavarni csak rendkívül indokolt esetben lehet. A szülők a gyermekektől a folyosón válnak el, ugyanitt várhatják őket. A tanítási idő alatt a tanulók az intézmény területét nem hagyhatják el, kivéve, ha erre az osztályfőnök, ügyeletes nevelő vagy intézményvezető engedélyt ad. Az engedély alapja a szülő írásbeli vagy személyes, szóbeli kérése lehet. A tanulónak minden kötelező iskolai foglalkozásról való távolmaradását igazolnia kell. a mulasztás igazoltnak tekintendő, ha a tanuló- kiskorú tanuló esetén a szülőelőzetes írásbeli vagy személyes szóbeli kérelmére az illetékes pedagógustól (osztályfőnök) írásbeli engedélyt kapott a távolmaradásra, továbbá ha a tanuló beteg volt, és azt orvosi igazolással vagy más hivatalos elfoglaltságát a megfelelő irattal igazolja A mulasztások igazolásának bemutatására a mulasztást követő első iskolában töltött nap utáni első osztályfőnöki óráig terjedő időszakban kell sort keríteni. Az osztályfőnök az igazolatlan hiányzás okát köteles kideríteni és a szükséges intézkedéseket megtenni. Az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményt von maga után (1 óra után értesítés szülőnek, 10, 30, 50 óra után értesítés szülőnek, gyámhatóságnak és kormányhivatalnak). Az óráról való késést is igazolni kell. Amennyiben a késés eléri a 10 percet, azt a naplóba be kell jegyezni, és amennyiben 4 ilyen eset előfordul, igazolatlan órának számít. A tanítási órák, szünetek rendje: 1. óra 7.50-8.35 szünet(tízórai) 8.35-8.55 (20 perc) 2. óra 8.55-9.40 szünet 9.40-9.50 (10 perc) 3. óra 9.50-10.35 szünet 10.35-10.45 (10 perc) 4. óra 10.45-11.30 szünet 11.30-11.40 (10 perc) 5. óra 11.40-12.25 szünet (ebéd) 12.25-13.00 (35 perc) 6. óra 13.00-13.45 3

Délutáni foglalkozások időbeosztása 1. óra 13.00-13.45 (azon tanulók részére, akiknek nincs 6. órája délelőtt) szünet 13:45-.13: 55 (10 perc) 2. óra 13:55-14:40 szünet 14:40-14:50 (10 perc) 3. óra 14:50-15:35 szünet 15:35-15:45/ 15:50-16:00 (10 10 perc uzsonna / két csoport ) A tanulók az óraközi és foglalkozások közti szünetekben az időjárástól függően az udvaron vagy a folyosón tartózkodnak, kivéve azon szüneteket, amikor az ebédlőben tartózkodnak. Az ügyelet rendje: A nyitva tartás ideje alatt folyamatos felügyeletet biztosítunk. A felnőtt ügyelet a beosztási rend szerint történik. A beosztást a tanévet megelőző nevelőtestületi értekezleten a nevelők készítik el. Az ügyeletes nevelő reggel 7.00-7.50-ig valamint az óraközi szünetekben és az autóbuszok indulásáig látja el a felügyeletet. Munkáját segíti/k az osztályokban választott hetes/ek. Tanuló az intézmény épületében felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Tanulmányi szünetek ideje alatt az ügyeleti rendről az érintetteknek tájékoztatást kell adni. 4. A tanév rendje, a tanítás nélküli munkanapok felhasználásának általános szabályai A tanév, ezen belül a szorgalmi és nevelési év rendjét az ágazati miniszter állapítja meg évenként miniszteri rendelet formájában. E rendeletben szabályozza a tanítási napok, a tanítás nélküli munkanapok számát és a tanítási szünetek, alap-és érettségi vizsgák rendjét. E szabályozástól eltérés szükség szerint a fenntartó és a szülői közösség véleményének kikérése után lehetséges. A rendeletben foglaltak figyelembe vételével a helyi szabályozás meghatározása a tanévnyitó nevelőtestületi ülés hatáskörébe tartozik (Éves munkaterv) A tanévnyitó értekezlet dönt továbbá: Az új tanév feladatairól A tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról A tanórák, foglalkozások rendjéről Az iskolai rendezvények és programok tartalmáról, időpontjáról A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel zárul. Az iskolai év hagyományosan állandó szakaszhatárai: Első tanítási nap Őszi szünet előtti utolsó tanítási nap, szünetet követő első tanítási nap Téli szünet előtti utolsó tanítási nap, szünetet követő első tanítási nap Félévi tanulmányi értesítők kiadásának időpontja Tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap, szünet utáni első tanítási nap Utolsó tanítási nap A szorgalmi időt megszakító időpontok: Munkaszüneti napok (szabadnap, ünnepnap) Hivatalos vallási, nemzeti és állami ünnepek Őszi, téli, tavaszi, nyári szünet időtartama Tanítás nélküli munkanap lehet: Nevelőtestületi továbbképzés Sportnap, túra Tanulmányi kirándulás DÖK által meghatározott nap 5. Iskolai rendezvények, ünnepélyek Ünnepélyek: Tanévnyitó Megemlékezés az aradi vértanúkról Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiről Megemlékezés az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről Nemzeti összetartozás napja Évzáró, ballagás 4

Kiemelt rendezvények: Karácsonyi ünnepkör Farsang Anyák napja Gyermeknap Diákközgyűlés Értekezletek, megbeszélések: Nevelőtestületi értekezletek: Tanévnyitó nevelőtestületi értekezlet Félévi osztályozó értekezlet Félévértékelő nevelőtestületi értekezlet Nevelési értekezlet/ek Év végi osztályozó értekezlet Tanévzáró értekezlet Munkaértekezletek, megbeszélések szükség szerint Szülői értekezletek: Szeptemberi osztály és/vagy iskolai szintű ért. Pályaválasztási szül. értekezlet (december) Félévi értesítő kiadását követő sz. ért. (iskolai és/vagy osztályszintű) Májusi osztály- esetleg iskolai szintű sz. ért Diákgyűlések: DÖK tisztségviselők megbeszélése kéthetente 1 alkalommal Diák-közgyűlés évente 1 alkalommal Szorgalmi időben tanítási óra illetve tanítási nap nem maradhat el. Rendkívüli szünetet a fenntartó engedélyével az igazgató rendelhet el. A tanítási napokat, az egyes tanórákat, foglalkozásokat a megfelelő naplóban számozással kell ellátni. 6. Az intézmény létesítményeinek használatával kapcsolatos szabályok A tanulók a létesítményt nevelői felügyelettel használhatják. Tanítási idő után a tanulók csak szervezett foglalkozás keretében, meghatározott céllal tartózkodhatnak az intézmény területén úgy, hogy az egyéb foglalkozásokat ne zavarják. Rendezvényeket az iskolavezetés engedélyével, az osztályvezető és/vagy egyéb pedagógus részvételével lehet szervezni. 7. Intézményi védő-óvó előírások: A Gyermekjóléti Szolgálatot ellátó személy nevét és elérhetőségét a folyosón ki kell függeszteni A gyermek -és ifjúságvédelmi felelős nevét és fogadóidejét a tájékoztatófüzetbe be kell írni Az egészségügyi törvényben meghatározott évfolyamok és gyakoriság alapján biztosítjuk a tanulók részvételét (védőnői, háziorvosi szűrések, védőoltások, fogászati szűrés). A védőnő ill. az orvos az általa előzetesen jelzett időpontban az iskolával történt egyeztetés után a tanulók szűrővizsgálatát, kötelező oltását a rendelőben végzi el (kivéve rendszeres fejtetvességés tisztasági vizsgálat). A vizsgálat esedékességének megállapítása a körzeti feladatokat ellátó védőnő feladata, aki az egészségügyi feladattervet elkészíti, és annak egy példányát az intézmény részére átadja. A fogászati szűrővizsgálatot a körzetileg illetékes fogorvos végzi az iskolában előzetesen egyeztetett időpontban, tanévenként egy alkalommal. 5

Tanulói balesetek Tanulói balesetekkel kapcsolatos szabályokat az intézményi SZMSZ részletesen szabályozza. A nevelők feladata, hogy a tanév elején, illetve szükség esetén a tanulókat a veszélyforrásokról, a balesetek megelőzésének lehetőségeiről, a megfelelő intézkedésekről tájékoztassák. Baleset bekövetkeztekor a szükséges lépések megtétele a jelen lévő nevelő illetve az iskolavezetés feladata. Veszélyforrások: Közlekedéssel kapcsolatos Osztályterem, folyosó, egyéb termek, sportpálya, udvar Elektromos működésű oktatási eszközök Szertárak Tanulói kísérletek Előkert és járda menti virágosított terület Tanulmányi kirándulás, túra Gyakorlókert A kísérletek végzésével kapcsolatos intézkedési terv A felhasználásra kerülő anyagok tanteremből nyíló, zárral ellátott, csak erre a célra használatos szertárban vannak elhelyezve. Vegyszeres szekrényben Külön méregszekrényben A szertárhoz kulcs a nevelői szobában található, gyermek önállóan a helyiségben nem tartózkodhat. Vegyszert a megfelelő engedéllyel rendelkező forgalmazótól lehet vásárolni. A vásárolt anyagokat gyárilag címkézve kapjuk, az elhasználódottakat magunk pótoljuk. Az anyagokat csak oktatási kísérlet céljára használjuk A munkavégzéshez szükséges felszerelést az iskolavezetés biztosítja (munkaköpeny, gumikesztyű, mosogatószer az üvegedények tisztán tartásához stb.). Minden tanév első szaktárgyi óráján a szaktanár ismerteti a tanulókkal a balesetvédelmi rendszabályokat, melyeket a biztonságos kísérletezéshez szigorúan be kell tartani. o A kísérletet csak tanári engedéllyel szabad megkezdeni. o A kísérleti munka feltétele a rend és fegyelem. o Kísérletet csak a leírt módon és a megadott vegyszermennyiséggel végzünk. o Csak tiszta eszközökkel dolgozunk. o Vegyszerhez kézzel nyúlni tilos. o Többféle vegyszer használatakor a kanalat meg kell törölni. o A szertárban elhelyezett minden anyag (cukor, só stb.) vegyszernek minősül, megkóstolni szigorúan tilos. o A bőrre került savat vagy más maró hatású anyagot száraz textíliával letöröljük, majd bő vízzel lemossuk. o A legkisebbnek tűnő balesetet is jelenteni kell a nevelőnek, a nevelő jelentést tesz az iskolavezetésnek, amely gondoskodik a szükséges lépések megtételéről.(eü-i szolg. értesítése, baleseti jegyzőkönyv felvétele, irattározása, eljuttatása a szülőnek, illetékes jegyzőnek) o Elektromos kísérleteket csak zsebteleppel végzünk, hálózati áramforrással kísérletet végezni veszélyes, ezért tilos. o Ha a tanuló kísérlet közben meghibásodást észlel, azonnal jelentse a nevelőnek. Általános balesetvédelmi szabályok: o o Tűzvédelem: Homok elhelyezése a teremben Tűzoltó készülék Környezetvédelem: Az egészség megóvása érdekében állandó szellőztetés a kísérletek végzése közben A lehető legkevesebb kísérleti anyag felhasználása Az otthon használatos vegyszerek (sósav, hypo stb.) balesetveszélyes voltára és környezetszennyező hatására felhívjuk a figyelmet a tananyag tárgyalásakor A vegyszerek környezetre gyakorolt hatásai ismertetjük (savak-lúgok közömbösítése a víz és a talaj tisztaságának megőrzése érdekében 6

Mérgező gázok előállítása lehetőleg szabad levegőn történjen. Ha erre nincs lehetőség, gondoskodni kell olyan teremről, melyben a kísérletet követően nincs tanóra, és alaposan ki kell szellőztetni 8. A diákjogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok Tanulói jogok A tanulónak joga, hogy az oktatás nevelés során személyiségét szabadon kibontakoztathassa, ez magában foglalja a magánszférához való jogot is. (magánélet szabadságához való jog) A közoktatásban tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés fajhoz, nemhez, nemzethez, nemzeti vagy etnikai csoporthoz tartozás, lelkiismereti, vallási vagy politikai meggyőződés, származás vagy vagyoni helyzet alapján. A gyermek illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A köznevelési törvény 45 (1) szerint minden tanuló köteles az intézményi nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. Fenti törvény 45 (3) a tankötelezettség a tanuló 16. életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelynek a 23. életévét betölti (szakértő bizottság véleménye alapján erről az iskola igazgatója dönt). A gyermeknek, tanulónak joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelően megkülönböztetett ellátásban, különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményeihez fordulhasson segítségért A gyermeknek, tanulónak joga, hogy családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére kedvezményes vagy ingyenes étkeztetésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, gyermeket, tanulót terhelő költségek megfizetése alól, engedélyt kapjon fizetési kötelezettség halasztására vagy részletekben való fizetésre. A kérelmet az intézményvezetőhöz kell benyújtani. E szabályozásnál figyelembe kell venni, különbséget kell tenni az alanyi jogon, jogszabály rendelkezése alapján járó kedvezmények között, illetve melyek megadásáról, biztosításáról az intézménynek mérlegelési lehetősége van. A tanulónak joga, hogy napközi otthoni és/vagy délutáni tanuló szobai foglalkoztatási ellátásban részesüljön. A tanulónak joga, hogy válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül. Ezt az iskolának minden évben fel kell mérni (hány tanuló hány foglalkozáson kíván részt venni) A tanulónak joga, hogy igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit, eszközöket, amelyek a felkészüléshez állnak rendelkezésre. E helyiségeket a védő, óvó előírások figyelembe vételével kell használni Tájékozódási jog A tanulónak joga, hogy az iskolában hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról Rendszeres egészségügyi felügyelethez való jog a tanuló joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyerekek, tanulók felügyeletéről, rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében arról, hogy a tankötelezettség végéig az iskolába járó gyermekek évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt Egyesülési jog A tanulónak joga, hogy tagja legyen iskolán kívüli társadalmi szervezetnek (kulturális, vallási, tudományos, szociális, szabadidős stb.) Biztosítani kell a tanulónak az iskola életében való rendszeres részvételt, lehetőséget, hogy tudásáról rendszeresen számot adjon, képességeit fejlessze, fejlődését mások fejlődésével egybevessék. E jogosultságnak a tanórán, tanórán kívüli foglalkozáson is érvényesülnie kell. A tanulónak joga, hogy vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttathassa, feltéve, hogy jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a tanuláshoz való jogának gyakorlását A tanulónak joga, hogy a levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását (Ebből következik, hogy a pedagógus a tanulótól elvett leveleket nem ismertetheti a nyilvánosság előtt. A tanulónak joga, hogy a jogszabályban megfogalmazottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen. A tanuló kérelmére engedélyezhető, hogy az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzésére ill. nyelvtanulás céljából más iskolákban elméleti tanítási órákon ill. gyakorlati foglakozáson vegyen részt 7

Eljárás indítási joga van a tanulónak, hogy jogai megsértése esetén, jogszabályban meghatározottak szerint eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot Részvétel döntéshozatali tevékenységben A tanuló személyesen vagy képviselői útján jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában A tanuló joga, hogy magántanuló legyen, illetve hogy kérje a tanórai foglalkozások alóli felmentést. A magántanulót ugyanazok a jogok illetik meg, mint a többi tanulót. Független vizsgabizottság előtti beszámolás joga A tanulónak joga, hogy kérelmére jogszabályban meghatározott eljárás szerint független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról (OH, ágazati miniszter által kijelölt intézmény) Az eljárás rendjéről az iskolavezetéstől kérhet tájékoztatást. Iskolaválasztás joga A tanuló joga, hogy kérje átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe A tanuló joga, hogy a diákönkormányzathoz forduljon érdekképviseletért, ill. a törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását A tanuló joga, hogy kérelemre, indokolt esetben szociális ösztöndíjban ill. szociális támogatásban részesüljön A tanuló joga, hogy biztonságban, egészséges környezetben neveljék, oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával, életkorának, fejlettségének megfelelően alakítsák Diákönkormányzat Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az érintett tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Ez megtagadható, ha jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával illetve a házirenddel A DÖK hatásköre a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, a tanulók érdekeinek képviselete érdekében jön létre. A DÖK alapítása tanulói jog, melyet iskolai vezető, pedagógus és más iskolai dolgozó nem korlátozhat. A DÖK joga, hogy véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatban a tanulók nagyobb közösségeit érintő valamennyi kérdésben. Évente egy alkalommal diákközgyűlést kell tartani, melynek keretei között át kell tekinteni a tanulói jogok érvényesülését. A diákközgyűlés összehívását + a DÖK felnőtt vezetője kezdeményezi a tanév helyi rendje szerint A DÖK-vezető, az iskola igazgatója rendkívüli diákközgyűlés összehívását is kezdeményezheti A tanulók joga, hogy iskolaújságot vagy a rendelkezésre álló elektronikai eszközök felhasználásával egyéb fórumot hozzanak létre. A kérelmet az intézményvezető bírálja el a költségvetési lehetőségek figyelembe vételével, a nevelőtestület véleményének kikérésével, segítő pedagógus választásával Tanulói kötelezettségek A tanuló kötelessége, hogy megtartsa az iskolai szervezeti és működési szabályzatában továbbá a házirendben foglaltakat. A tanuló kötelessége, hogy a házirendben meghatározottak szerint közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lefolyásában, lezárásában. A tanuló kötelessége, hogy a rendelkezésére bocsátott taneszközöket, felszereléseket felelősen használja. Megrongálódásuk, használhatatlanná válásuk esetén anyagi felelősséggel tartozik. Erről a kölcsönzés, használatba vételkor tájékoztatást kap. A tanuló kötelessége, hogy saját tulajdonú tanszereit, taneszközeit rendeltetésszerűen használja, biztosítva ezzel azok szükséges ideig tartó megfelelő állapotát. 9. A tanulók jutalmazásának formái, rendje A tanulók jutalmazásakor az elért tanulmányi eredményre, a közösség érdekében kifejtett tevékenységre, magatartásra, szorgalomra, az iskola hírnevét öregbítő eredményre kell figyelemmel lenni. Szaktanári dicséret: Kiemelkedő tantárgyi teljesítményért. Ideje: félévi, év végi bizonyítvány, versenyen elért kiemelkedő eredmény esetén év közben is. Adományozó: szaktanár Osztályfőnöki, intézményvezetői dicséret (szóbeli, írásbeli): Kiemelkedő közösségi munkáért Ideje: a tanév folyamán, amikor a tanuló érdemessé válik rá. Adományozó: osztályfőnök, intézményvezető - adott esetben nevelői, vezetői javaslat alapján. Igazgatói dicséret: kimagasló tanulmányi, kulturális és sport eredményért, kiemelkedő fontosságú közösségi tevékenységért. Ideje: a tanév folyamán, amikor a tanuló érdemessé válik rá illetve tanév végén. Adományozó: osztályfőnök, szaktanár javaslata alapján az igazgató. Jutalomkönyv: kimagasló tanulmányi, kulturális és sporteredményért. 8

Ideje: tanév vége Adományozó: szaktanár, osztályfőnök, igazgató. Oklevél: kitűnő tanulmányi eredményért, közösségi munkáért, sportteljesítményért. Ideje: alkalom esetén, tanév végén. Adományozó: osztályfőnök, szaktanár, programszervező, igazgató. Nevelőtestületi dicséret: példamutató magatartás és/vagy kiváló tanulmányi eredményért. Ideje: tanév vége. Adományozó: osztályfőnök, osztályban tanító nevelők javaslata alapján a nev.testület nevében az igazgató. Kiváló tanuló: az adott területen többszöri kiemelkedő teljesítményért. Ideje: tanév végén. Adományozó: DÖK javaslata alapján az igazgató. Díszoklevél: 8 éven keresztül nyújtott kimagasló tanulmányi eredményért. Ideje: általános iskolai tanulmányok befejezését jelentő évzárón. Adományozó: a nevelőtestület megbízásából az igazgató. 10. A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések, fegyelmi eljárás és anyagi kártérítési felelősség szabályai A fegyelmező intézkedések megállapítására vonatkozó rendelkezések során is a köznevelési törvény rendelkezései az irányadóak. A gyermek ill. a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. A 58 határozza meg azokat a fegyelmi büntetéseket, amelyek kiszabására akkor van lehetőség, ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi. A fegyelmi büntetések köre nem bővíthető, a törvényi rendelkezések nem egészíthetők ki. A fegyelmi intézkedések során általában be kell tartani a fokozatosság elvét. A fegyelmi eljárás megindítását megelőzhetik fegyelmező intézkedések. Szaktanári figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli): a tantárgyi követelmények nem teljesítése, a felszerelés, a házi feladat többszöri hiánya, órákon előforduló fegyelmezetlenség Osztályfőnöki figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli): a tanuló tanulmányi és/vagy magatartásbeli kötelezettségszegése, a házirend enyhébb megsértése Osztályfőnöki intés (írásbeli) a tanuló fegyelmezetlenségének, magatartásának súlyosabb megnyilvánulása, ismétlődés, a házirend súlyosabb megsértése Igazgatói figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli): az iskolai házirend gyakori megsértése,, szándékos, kisebb értékre történő károkozás, fegyelmezetlenség Igazgatói intés (írásbeli): az iskolai házirend súlyos megsértése, szándékos károkozás, súlyos fegyelmezetlenség, durva, sértő szóbeli megnyilatkozások Igazgatói megrovás (írásbeli): A házirendben foglaltak rendkívül súlyos, a tanulók vagy felnőttek személyiségi jogait, testi épségét veszélyeztető cselekmény, szóbeli megnyilatkozás, fenyegető magatartás A bejegyzés a tájékoztató füzetbe a szaktanár és/vagy az osztályfőnök, igazgató feladata. A fegyelmező intézkedésről történő értesítést a szülővel láttamoztatni kell. 9

11. Az osztályozó-, javító-, különbözeti vizsgák eljárási szabályai Osztályozó- és javítóvizsga: Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztásai egy tanévben a 250 órát meghaladják, a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha számára az osztályozóvizsga letételét a nevelőtestület engedélyezi. Szülői kérésre megfelelő indoklással magántanulói jogviszony létesítésére van lehetőség a törvényi szabályozás figyelembe vételével. Félévkor és év végén osztályozó vizsgát kell tenni közismereti tárgyakból. A továbbhaladás a vizsga eredményének függvénye. A vizsga nyilvános, 3 tagú bizottság előtt zajlik. Két részből áll: írásbeli és szóbeli vizsga, amelyről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvhöz az írásbeli munkát csatolni kell, a szóbeli vizsga kérdéseit pedig a jegyzőkönyv megfelelő rovatában fel kell tüntetni. Az értékelés szöveges minősítéssel vagy érdemjeggyel történik, melyet a jegyzőkönyvbe, ennek alapján a tájékoztató füzetbe vagy a bizonyítványba be kell jegyezni.a lebonyolítás módja a javítóvizsga esetében is ugyanez. Különbözeti vizsga: Átvétel másik iskolából: a tanuló a szülő döntése nyomán, annak kérésére bármikor létesíthet iskolánkkal tanulói jogviszonyt. Átvételkor amennyiben a tanuló az NAT illetve a kerettanterv alapján folytatta tanulmányait - különbözeti vizsga általában nem szükséges. Külföldi állampolgár esetében, amennyiben az addig tanult tanterv és elsajátított tananyag és iskolánkban alkalmazott tanterv tananyag és követelményrendszere olyan eltérést mutat, hogy az átvétel különbözeti vizsga letétele nélkül nem lehetséges, a nevelőtestület és a szülő közötti egyeztetést követően különbözeti vizsga letételére lehetőség van. A különbözeti vizsgára való felkészítés módját és időtartamát az érintett nevelővel/nevelőkkel szülővel való egyeztetés után az igazgató határozza meg. A vizsga lebonyolítási rendje megegyezik a javító- és osztályozóvizsgánál leírtakkal. 12. A tantárgyi, tanévi, részleges vagy teljes felmentés eljárási szabályai Tantárgyi felmentést adhat a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján az igazgató (pl. integrált oktatás) Az órák látogatása alól szülői kérelemre az igazgató adhat felmentést (lsd. magántanuló) Az egyes tantárgyak értékelése alól a TKVSZRB javaslata alapján az igazgató adhat felmentést (Lsd. még a különbözeti vizsgánál leírtakat.) Részleges felmentés szakorvosi javaslat alapján, szülői kérelemre és szakértői javaslat alapján történhet 13. 10

Tandíj: Az intézményben tandíj nincs. Amennyiben olyan szolgáltatás nyújtására nyílik lehetőség, melyért tandíjat kérhet, annak megállapítása a fenntartói szabályozás alapján történik. Befizetés és visszafizetés rendje, eljárási szabályai Befizetés: az intézményi térítési díjak (étkezés) befizetése amennyiben nem térítésmentes - az élelmezésvezető által meghatározottak szerint történik. A tankönyvek amennyiben nem térítésmentesen biztosítottak árának befizetése a KELLO által meghatározott rend szerint történik. Túlfizetés esetén az adott összeg a következő hónapban jóváírásra kerül. 15. A szociális és normatív kedvezmények, támogatások, ösztöndíj elosztásának elvei, a kérelemelbírálás eljárási rendje Étkezéssel összefüggő kedvezmények: Gyermekétkeztetés a gyermek, tanuló nappali rendszerű oktatásban történő részvételéig biztosítható. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, egyéb, törvénybe foglalt kedvezményben részesülő tanulók után az intézményi térítési díj 100 illetve50 %-át kell biztosítani kedvezményként. A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. Az illetékes önkormányzat illetve a nevelési-oktatási intézmény vezetője a fenntartó/k által meghatározott szabályok keretei között a gyermek egyéni rászorultsága esetén további gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg. A gyermeklétszámhoz kötött normatív kedvezmények megállapításához a közös háztartásban élőket kell figyelembe venni: A 18 éven aluli, a 25 évesnél fiatalabb, közoktatásban, nappali rendszerű oktatásban részt vevő, illetve felsőoktatásban nappali tagozaton tanuló, valamint életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket. 16. A hit-és vallásoktatás idejének, helyének meghatározása Az iskolában a köznevelési törvény rendelkezései és helyi felekezeti igények alapján kötelező erkölcstan/ hit és erkölcstan valamint fakultatív hitoktatás folyhat. Az iskola a fakultatív hitoktatáshoz helyet és időt biztosít. A fakultatív hitoktatás megtartására a tanrendben szereplő órák után van lehetőség. A fakultatív hitoktatást végző személy a tanév elején előzetesen egyeztet az intézményvezetővel az oktatás időpontját, helyét illetően. A fakultatív hitoktatáson való részvétel önkéntes. 11

17. A házirend nyilvánosságával kapcsolatos szabályok A házirend nyilvános dokumentum. Az iskolába lépéskor a házirend egy rövidített változatát a tanuló képviselőjének jogában áll megismerni. A házirenddel kapcsolatosan a tanuló vagy jogi képviselője bármikor felvilágosítást kérhet. A házirend egy kivonatos példánya valamennyi tanteremben megtekinthető. A házirend egy példánya az iskola irattárában, honlapján megtalálható. 18. Záró rendelkezések: A házirend módosítását a Pusztakovácsi Általános Iskola nevelőtestülete 2014. május 13-án megtárgyalta és elfogadta. A házirendben foglaltakat a szülői közösség és a DÖK véleményezte. Érvényesség: Ezen házirend az érvényes SZMSZ része, mely a fenntartó (KLIK) jóváhagyásával visszavonásig vagy törvényben előírt illetve helyileg szükségessé váló változtatási igény megjelenéséig, módosításig érvényes. 12

Tűzeset Tűzriadó terv A tüzet észlelő személy a csengető automata programjának megfelelően jelzi a tüzet. Az elektromos főkapcsolóhoz legközelebb levő nevelő vagy a konyha személyzetének egy tagja lekapcsolja azt. Telefonon bejelentést az igazgatói irodából, annak tűzzel való fenyegetettsége esetén a közelben levő vezetékes telefonon (szolgálati lakás: Fő utca 114/a) a jelzett helyhez legközelebb tartózkodó személy teszi meg a 105 vagy a 85/515-280-as számon. Amennyiben vezetékes telefonon a bejelentés nem lehetséges (meghibásodás, veszélyeztetés stb.) azt mobiltelefonon kell megtenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell: a tűzeset pontos helyét, címét a tűzeset tárgyát a káresemény jellegét veszélyeztet-e az esemény emberéletet a bejelentő nevét a bejelentésre használt készülék telefonszámát. A tűzoltó készüléket az használja, aki nincs a gyermekekkel. A tűzoltóság kivonulásáig a gyermekfelügyeletet nem ellátó dolgozóknak kell a tűzoltást megkezdeni illetve folytatni a tűzoltóság beavatkozásáig, ha az életveszély nélkül lehetséges. Az ablakokat mindig csukva kell tartani, amíg lehetséges, hogy a tűz továbbterjedését akadályozzuk, kivéve, ha a menekülés csak ezeken át lehetséges. Menekülési útvonal: Konyha, ebédlő, 1.sz. terem, 2. sz. terem K-i főbejárat 3. sz. terem, 4. sz. terem Vizesblokk előtti udvari bejárat A teremben tartózkodó nevelő nyitja az ajtót (kulcs a konyhán, óvodában, nevelői szobában.) 5. sz terem, 6. sz. terem, óvoda, nevelői szoba, igazgatói iroda Igazgató iroda melletti udvari bejárat Fejlesztő terem, informatika terem Udvarra nyíló bejáratok Gyülekezés az udvaron, a fák alatt A tantermet ill. a foglalkoztató termeket pedagógus hagyja el utoljára, magával viszi a csoportnaplót. A gyülekezés után névsorolvasással ellenőrzi, hogy valamennyi gyermek kint van-e. Ha a menekülési útvonalon van a tűz, a legközelebbi kijáraton ill. az ablakokon át kell elhagyni az épületet. Utóbbi esetben a bent tartózkodó felnőtt kisegít egy gyermeket az ablakon, majd ennek a gyermeknek és a pedagógusnak a segítségével a társak is, végül a pedagógus is elhagyja a termet. 13

Bombariadó Bombariadó terv A bomba jelenlétével kapcsolatos bejelentést követően a tűzriadónak megfelelő (csengető óra programozása szerint) jelzéssel figyelmeztet az a személy, aki a bejelentést kapta. Az elektromos főkapcsolóhoz legközelebb levő nevelő vagy a konyha személyzetének egy tagja lekapcsolja azt. Telefonon bejelentést az igazgatói irodából, annak tűzzel való fenyegetettsége esetén a közelben levő vezetékes telefonon (szolgálati lakás: Fő utca 114/a) a jelzett helyhez legközelebb tartózkodó személy teszi meg a 107 vagy a 85/515-150-es számon. Amennyiben vezetékes telefonon a bejelentés nem lehetséges (meghibásodás, veszélyeztetés stb.) azt mobiltelefonon kell megtenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell: a bomba pontos helyét, a működésbe lépés várható idejét (amennyiben ez az információ rendelkezésre áll) a rendelkezésre álló valamennyi egyéb információt a bejelentő nevét a bejelentésre használt készülék telefonszámát. Menekülési útvonal: Konyha, ebédlő, 1.sz. terem, 2. sz. terem K-i főbejárat 3. sz. terem, 4. sz. terem Vizesblokk előtti udvari bejárat A teremben tartózkodó nevelő nyitja az ajtót (kulcs a konyhán, óvodában, nevelői szobában.) 5. sz terem, 6. sz. terem, óvoda, nevelői szoba, igazgatói iroda Igazgató iroda melletti udvari bejárat Fejlesztő terem, informatika terem Udvarra nyíló bejáratok Gyülekezés az udvaron, a fák alatt A tantermet ill. a foglalkoztató termeket pedagógus hagyja el utoljára, magával viszi a csoportnaplót. A gyülekezés után névsorolvasással ellenőrzi, hogy valamennyi gyermek kint van-e. Ha a menekülési útvonalon van a tűz, a legközelebbi kijáraton ill. az ablakokon át kell elhagyni az épületet. Utóbbi esetben a bent tartózkodó felnőtt kisegít egy gyermeket az ablakon, majd ennek a gyermeknek és a pedagógusnak a segítségével a társak is, végül a pedagógus is elhagyja a termet. 14