DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AZ OPPORTUNISTA HUMÁNPATOGÉN CANDIDA PARAPSILOSIS ÉLESZTŐGOMBA ELLENI TERMÉSZETES ÉS ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ VIZSGÁLATA



Hasonló dokumentumok
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A CANDIDA PARAPSILOSIS IN VIVO FERTŐZÉS JELLEMZÉSE: A SEJTFAL N-MANNOZILÁCIÓ SZEREPE A VIRULENCIÁBAN CSONKA KATALIN

Egy vörösbor komponens hatása az LPS-indukálta gyulladásos folyamatokra in vivo és in vitro

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AZ OPPORTUNISTA HUMÁNPATOGÉN CANDIDA PARAPSILOSIS PATOMECHANIZMUSÁNAK MOLEKULÁRIS SZABÁLYOZOTTSÁGA TÓTH RENÁTA TÉMAVEZETŐ:

A Candida parapsilosis virulenciájának vizsgálata

Xenobiotikum transzporterek vizsgálata humán keratinocitákban és bőrben

A sejtfelszíni FasL és szolubilis vezikulakötött FasL által indukált sejthalál gátlása és jellemzése

AZ OPPORTUNISTA HUMÁNPATOGÉN CANDIDA PARAPSILOSIS ÉLESZTŐGOMBA ELLENI TERMÉSZETES ÉS ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ VIZSGÁLATA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÓTH ADÉL

A Globális regulátor mutációknak mint az attenuálás lehetőségének vizsgálata Escherichia coli-ban

A DOHÁNYZÁS OKOZTA DNS KÁROSODÁSOK ÉS JAVÍTÁSUK VIZSGÁLATA EMBERI CUMULUS ÉS GRANULOSA SEJTEKBEN. Sinkó Ildikó PH.D.

CANDIDA FERTŐZÉSSEL SZEMBENI IMMUNITÁS AZ I-ES TÍPUSÚ AUTOIMMUN POLIENDOKRIN SZINDRÓMÁS BETEGEKBEN

Paraziták elleni immunválasz

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A BIOAKTÍV LIPIDEK ÉS A ZSÍRSAV-BIOSZINTÉZIS SZEREPE A CANDIDA PARAPSILOSIS VIRULENCIÁJÁBAN GRÓZER ZSUZSANNA BARBARA

Jelátviteli folyamatok vizsgálata neutrofil granulocitákban és az autoimmun ízületi gyulladás kialakulásában

Fehérjeglikoziláció az endoplazmás retikulumban mint lehetséges daganatellenes támadáspont

eljárásokkal Doktori tézisek Szatmári Tünde Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Sugárterápia Program

Az anti-apoptózis mechanizmus vizsgálata agyi ischaemia/hypoxia modellekben

ÖNÉLETRAJZ. Gyermekei: Lőrinc (1993), Ádám (1997) és Árpád (1997) Középiskola: JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziuma,

Zárójelentés. A leukocita és trombocita funkció változások prediktív értékének vizsgálata intenzív betegellátást igénylı kórképekben

AZ IMMUNRENDSZER VÁLASZAI A HPV FERTŐZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEINKRE RAJNAVÖLGYI ÉVA DE OEC Immunológiai Intézet

Zárójelentés a Hisztamin hatása a sejtdifferenciációra, összehasonlító vizsgálatok tumor - és embrionális őssejteken című számú OTKA pályázatról

Az AT 1A -angiotenzinreceptor G-fehérjétől független jelátvitelének vizsgálata C9 sejtekben. Doktori tézisek. Dr. Szidonya László

A zsírszövet mellett az agyvelő lipidekben leggazdagabb szervünk. Pontosabban az agy igen gazdag hosszú szénláncú politelítetlen zsírsavakban

GAZDA - PATOGÉN KÖLCSÖNHATÁS VIZSGÁLATA CANDIDA FERTŐZÉSEK SORÁN

HUMAN IMMUNODEFICIENCY VIRUS (HIV) ÉS AIDS

TÚLÉRZÉKENYSÉGI I. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ A szenzitizáció folyamata TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK ÁTTEKINTÉSE TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK

Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

Zárójelentés. Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata. c. OTKA kutatási programról. Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI)

Opportunista humánpatogén gombák virulenciájának és patogenitásának komplex vizsgálata

Procalcitonin a kritikus állapot prediktora. Fazakas János, PhD, egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika

Két kevéssé ismert humán ABCG fehérje expressziója és funkcionális vizsgálata: ABCG1 és ABCG4 jellemzése

AZ EMBERI MIKROBIOM: AZ EGYÉN, MINT SAJÁTOS ÉLETKÖZÖSSÉG Duda Ernő

Egy Polycomb Response Element (PRE) in situ vizsgálata Drosophila melanogaster-ben génkonverzió segítségével. Kozma Gabriella

Multidrog rezisztens tumorsejtek szelektív eliminálására képes vegyületek azonosítása és in vitro vizsgálata

Tumor immunológia

Szakmai zárójelentés

A farnezol és a vörös pálmaolaj szerepe az iszkémiás/reperfúziós károsodás elleni védelemben

megerősítik azt a hipotézist, miszerint az NPY szerepet játszik az evés, az anyagcsere, és az alvás integrálásában.

Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének vizsgálata

A humán tripszinogén 4 expressziója és eloszlási mintázata az emberi agyban

Caspofungin, micafungin és nikkomycin Z in vitro hatékonyságának vizsgálata mikro- és makrodilúciós módszerekkel a fontosabb Candida fajok ellen

Az immunrendszer mőködése egészséges és allergiára hajlamos egyénben. Immunológiai alapismeretek. Dr. Veres Gábor I.sz. Gyermekklinika, Budapest

CALCIUM SZIGNALIZÁCIÓ SZEREPE A GASZTROINTESZTINÁLIS TRAKTUSBAN. Dr. Kemény Lajos. Ph.D. Tézis

Az immunológia alapjai (2015/2016. II. Félév) Előadó: Kövesdi Dorottya

Hiperlipidémia okozta neurodegeneratív és vér-agy gát-elváltozások ApoB-100 transzgenikus egerekben

VIII. Magyar Sejtanalitikai Konferencia Fény a kutatásban és a diagnosztikában

Nemzetközi Szájhigiéniai Napló

Hivatalos bírálat Dr. Antus Balázs: A légúti gyulladás és az oxidatív stressz vizsgálata tüdőbetegségekben című MTA doktori értekezéséről

Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés tézisei

Válasz Dr. Majoros László opponensi véleményére

Immunhiányos állapotok. Öröklött immunhiány

A doktori értekezés tézisei. A növényi NRP fehérjék lehetséges szerepe a hiszton defoszforiláció szabályozásában, és a hőstressz válaszban.

MELLÉKLET TUDOMÁNYOS KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AZ EMEA ÁLTALI ELUTASÍTÁS INDOKLÁSA

A proteomika új tudománya és alkalmazása a rákdiagnosztikában

Éter típusú üzemanyag-adalékok mikrobiális bontása: a Methylibium sp. T29 jelű, új MTBE-bontó törzs izolálása és jellemzése

Doktori. Semmelweis Egyetem

KEDVES BETEGÜNK! MI A VÉRÁTÖMLESZTÉS (TRANSZFÚZIÓ)?

Kis molekulatömegű antimikrobiális fehérjék és kódoló génjeik vizsgálata

Virulencia és szelekció

Regulátoros T sejtek és sejtes környezetük immunmediált gyermekkori gasztroenterológiai kórképekben

A BISZFOSZFONÁTOK ÁLTAL OKOZOTT ÁLLCSONT NECROSIS

EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

A CSONTPÓTLÓ MŰTÉTEK BIOLÓGIAI ALAPJAI, A JÖVŐ LEHETŐSÉGEI

Az Oxidatív stressz hatása a PIBF receptor alegységek összeszerelődésére.

Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés tézisei

A basidiomycota élesztőgomba, a Filobasidium capsuligenum IFM törzse egy olyan

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

ERD14: egy funkcionálisan rendezetlen dehidrin fehérje szerkezeti és funkcionális jellemzése

FERTŐZÉSEK ÉS ATHEROSCLEROSIS: CHLAMYDOPHILA PNEUMONIAE PERZISZTENCIA EGÉRMODELLEN, CHLAMYDOPHILA PNEUMONIAE ÉS HUMÁN

December 1. az AIDS világnapja. 1th December is the World AIDS Day. Dr. Forrai Judit

Immunmoduláns terápia az autoimmun betegségek kezelésében. Prof. Dr. Zeher Margit DE OEC Belgyógyászati Intézet III. sz. Belgyógyászati Klinika

Vérképző és egyéb szöveti őssejtek

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

Válasz Dr. Szűcs Gabriellának Dr. Nagy György MTA Doktori Értekezésére adott opponensi véleményére

GAZDA - PATOGÉN KÖLCSÖNHATÁS VIZSGÁLATA CANDIDA FERTŐZÉSEK SORÁN

Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszék

AZ ADENOZIN HATÁSA A PERIFÉRIÁS CD4 + T-LIMFOCITÁK AKTIVÁCIÓJÁRA. Balicza-Himer Leonóra. Doktori értekezés tézisei

tanszékvezető egyetemi tanár Fax.:

Opponensi bírálói vélemény Dr. Hegyi Péter

Humán szubmandibuláris nyálmirigy-eredetű primer sejtek és immortalizált sejtvonal differenciálódásának in vitro vizsgálata


OTKA nyilvántartási szám: K48376 Zárójelentés: A pályázat adott keretein belül az alábbi eredményeket értük el:

Lázas beteg az intenzív osztályon: a differenciáldiagnosztika

I./5. fejezet: Daganatok növekedése és terjedése

Hazai méhészeti genomikai és genetikai vizsgálatok

A veleszületett (természetes) immunrendszer. PAMPs = pathogen-associated molecular patterns. A fajspecifikus szignálok hiányának felismerése

Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

NEM NEUTROPENIÁS FELNÕTT BETEGEK INVAZÍV CANDIDA-INFEKCIÓJA

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei

Genetikai polimorfizmus vizsgálatok 1-es típusú cukorbetegségben

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Bevezetés

Gelencsér Tímea. Peszticidek alkalmazása helyett ellenálló GMO-k létrehozásának lehetőségei. Készítette: Budapest, 2004

I. Spinális mechanizmusok vizsgálata

A BIZOTTSÁG 2009/120/EK IRÁNYELVE

MIKROSZKÓPIKUS GOMBÁK MIKOTOXIN-BONTÓ KÉPESSÉGÉNEK. Péteri Adrienn Zsanett DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

Válasz Prof. Dr. Kacskovics Imre az MTA doktora opponensi véleményére

40,0 mg aciklovir 1 ml szuszpenzióban (200,0 mg aciklovir 5 ml 1 adag szuszpenzióban).

VÁLASZ. Dr. Virág László bírálatára

Különböző mechanizmusok az NF- B és kináz kaszkád rendszerek szabályozásában a gyulladásban

Gyulladásos folyamatok szabályoz polifenolokkal. Pécsi Tudományegyetem

Immunológia alapjai. Hyperszenzitivitás előadás. Immunglobulin és cytokin mediálta hyperszenzitív reakciók. Allergia. DTH.

Átírás:

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AZ OPPORTUNISTA HUMÁNPATOGÉN CANDIDA PARAPSILOSIS ÉLESZTŐGOMBA ELLENI TERMÉSZETES ÉS ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ VIZSGÁLATA TÓTH ADÉL TÉMAVEZETŐ: DR. GÁCSER ATTILA TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRS BIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR MIKROBIOLÓGIAI TANSZÉK SZEGED 2015 0

Bevezetés Az invazív Candida fertőzés komoly egészségügyi problémát jelent napjainkban, amely főként a legyengült immunrendszerű betegeket veszélyezteti. Noha az invazív candidiasis leggyakoribb okozója a C. albicans, a nem-albicans fajok által kiváltott fertőzések előfordulási gyakorisága az utóbbi évtizedekben folyamatos növekedést mutat. A C. parapsilosis geográfiai régiótól függően a második vagy harmadik leggyakrabban izolált invazív candidiasist okozó faj a C. albicans után, jelenleg világszerte ezeknek a fertőzéseknek mintegy 17 %-áért felelős. Noha az utóbbi években intenzíven vizsgálják az invazív candidiasis patogenezisét, a tanulmányok túlnyomó többsége a C. albicans által kiváltott immunválasz kutatására irányul, míg a C. parapsilosis által okozott fertőzések immunológiai hátteréről jelenleg kevés ismeretünk van. Munkánk során célunk a C. parapsilosis által kiváltott természetes és adaptív immunválasz néhány aspektusának jellemzése, illetve a C. albicans által indukált védekezési mechanizmusokkal való 1

összehasonlítása volt. Vizsgáltuk a C. parapsilosis és a C. albicans által indukált citokin termelést és T helper sejt polarizációt humán perifériás vérből származó mononukleáris sejtekben, valamint egyes mintázatfelismerő receptorok, illetve intracelluláris jelátvitelben részt vevő molekulák szerepét a Candida fajok által indukált gyulladásos válasz során. Részletesen vizsgáltuk továbbá a C. parapsilosis és a C. albicans által indukált inflammaszóma aktivációt humán THP-1 makrofágokban. Alkalmazott módszerek Sejttenyésztés, primer sejtek izolálása - mononukleáris sejtek (PBMC) izolálása humán perifériás vérből - makrofágok differenciáltatása mononukleáris sejtekből - emlős sejtvonalak fenntartása/tenyésztése In vitro PBMC/makrofág stimuláció 2

- primer sejtek és sejtvonalak in vitro stimulációja különböző Candida törzsekkel Molekuláris technikák - RNS izolálás - qrt-pcr (kvantitatív valós-idejű PCR) Immunológiai módszerek - áramlási citometria - intracelluláris citokin festés - ELISA (enzimkötött immunoszorbens próba) Egyéb módszerek - reaktív oxigéngyök (ROS) termelés mérése - lizoszómális katepszin B felszabadulás mérése - laktát dehidrogenáz (LDH) aktivitás mérése 3

Eredmények 1. Humán perifériás vérből izolált mononukleáris sejtek C. parapsilosis és C. albicans fertőzésre adott válaszreakciójának összehasonlítása 1.1. A C. parapsilosis és a C. albicans által indukált T helper sejt polarizáció összehasonlítása Először megvizsgáltuk a hővel elölt C. parapsilosis és C. albicans által indukált gyulladásos citokin termelést humán perifériás vérből izolált mononukleáris sejtekben. Azt tapasztaltuk, hogy a C. parapsilosis-szal stimulált sejtek hasonló mértékű TNFα és IL-6, valamint mintegy 20 %-kal alacsonyabb szintű IL-1β termelést mutattak a C. albicans-szal fertőzött sejtekhez képest. A Th sejtes citokinek vizsgálata esetén azonban eredményeink azt mutatták, hogy a C. parapsilosis 48 óra elteltével szignifikánsan alacsonyabb IFNγ, ugyanakkor magasabb IL-10 termelést indukált mononukleáris sejtekben, mint a C. albicans. Továbbá, a C. parapsilosis jelentősen kisebb mértékű IL-17 és IL-22 termelést váltott ki 7 napos 4

stimulációt követően. Intracelluláris citokin festést követő áramlási citometriás analízissel megerősítettük, hogy a C. parapsilosis-szal stimulált mintákban 7 nap elteltével alacsonyabb volt az IL-17 termelő CD4 + Th sejtek aránya. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy míg a C. albicans fertőzés Th1/Th17-domináns T sejt polarizációt indukál, C. parapsilosis fertőzés esetén ez az egyensúly Th2/Treg irányba tolódik el. 1.2. A C. parapsilosis immunológiai felismerésében szerepet játszó receptorok azonosítása A továbbiakban megvizsgáltuk a Dectin-1, TLR4 és TLR2 receptorok szerepét a C. parapsilosis és a C. albicans által indukált citokin termelésben. A Dectin-1 receptor gátlása esetén mind a C. parapsilosis-szal, mind a C. albicans-szal stimulált mononukleáris sejtek jelentősen csökkent citokin (TNFα, IL-1β, IL-6, IL-10, IFNγ) termelést mutattak, jelezve, hogy ez a receptor mindkét faj felismerésében fontos szerepet játszik. Ugyanakkor, míg a TLR4 blokkolása nem volt hatással a mononukleáris sejtek citokin termelésére, eredményeink 5

alapján a TLR2 szerepet játszik az IL-1β és IL-6 indukciójában. Nem tapasztaltunk azonban jelentős különbséget a C. parapsilosis-szal és C. albicans-szal stimulált mononukleáris sejtek citokin termelésében a receptor blokkolók alkalmazása során (noha a Dectin-1 gátlása esetén a C. parapsilosis-szal stimulált mintákban valamivel nagyobb mértékben csökkent a TNFα, IL-1β, IL-6 és IL-10 szintje a C. albicans-szal fertőzött sejtekhez viszonyítva), ami arra utal, hogy egyéb receptorok aktivációja lehet felelős a két faj által indukált citokin termelés különbségéért. 1.3. A C. parapsilosis felismerését követő intracelluláris jeltovábbítás elemeinek vizsgálata A MAPK kaszkád mind a TLR-ek, mind a CLR-ek által indított jelátvitelben szerepet játszik, az egyes MAP kinázok szerepe a szignalizáció során azonban kevésbé tisztázott. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy mind a három klasszikus MAP kináz (p38, ERK, JNK) gátlása jelentősen csökkentette mind a C. parapsilosis-szal, mind a C. albicans-szal stimulált mononukleáris sejtek citokin 6

(TNFα, IL-1β, IL-6, IL-10, IFNγ) termelését, jelezve, hogy mindhárom enzim szerepet játszik a két Candida faj felismerését követő jelátvitelben. Továbbá, míg a p38 és ERK inhibíció a C. parapsilosis-szal stimulált minták citokin (TNFα, IL-1β, IL-6) termelését csökkentette nagyobb mértékben, a JNK gátlása a C. albicans-szal stimulált minták citokin szekréciójára volt nagyobb hatással. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az egyes MAP kinázok citokin indukcióban betöltött szerepe különbözik C. parapsilosis és C. albicans stimuláció esetén. 2. A C. parapsilosis és a C. albicans által indukált inflammaszóma aktiváció összehasonlítása A mononukleáris sejtek élő C. parapsilosis-szal és C. albicans-szal történő stimulációja során azt tapasztaltuk, hogy míg mindkét faj azonos mértékben indukálta a TNFα és IL-6 termelést, a C. parapsilosis jelentősen alacsonyabb IL-1β szekréciót váltott ki, mint a C. albicans. A továbbiakban ennek a különbségnek a hátterében meghúzódó lehetséges mechanizmusokat 7

vizsgáltuk részletesen. Az IL-1β érett formájának kialakulása monocitákban és makrofágokban kaszpáz-1-, illetve inflammaszóma-aktiváció-függő. Míg monocitákban a kaszpáz-1 folyamatosan aktív, makrofágokban először a pro-kaszpáz-1 hasítása szükséges az enzim aktivációjához. Kísérleteink során PMA-kezelt THP-1 makrofágokban vizsgáltuk a C. parapsilosis és a C. albicans által indukált inflammaszóma aktivációt. Azt tapasztaltuk, hogy a C. parapsilosis csak hosszú inkubáció után és viszonylag nagy sejtszám esetén indukálta az IL-1β szekréciót, ellentétben a C. albicans-szal, amely már néhány óra elteltével jelentős IL-1β termelést váltott ki. Noha C. albicans esetén a hifaképzésnek fontos szerepet tulajdonítanak az inflammaszóma aktiváció során, érdekes módon eredményeink szerint az IL-1β szekréció mértéke független volt a C. parapsilosis pszeudohifák jelenlététől. Továbbá, nem tapasztaltunk különbséget a THP-1 makrofágokban az IL-1β mrns és pro-il-1β szintjében C. parapsilosis és C. albicans stimulációt követően, ami arra utal, hogy a csökkent IL-1β szekréció nem transzkripciós vagy transzlációs különbségek 8

eredménye, hanem a pro-il-1β alacsony hatékonyságú aktivációjából adódik. Különböző inhibitorok alkalmazása segítségével kimutattuk, hogy mind a C. parapsilosis-szal, mind a C. albicans-szal stimulált THP- 1 sejtekben hasonló módon képződik az érett IL-1β, és a folyamat kaszpáz-1-, kaszpáz-8-, Syk- és TLR4-függő. Az NLRP3 és ASC deficiens THP-1 sejtekkel folytatott kísérletek megerősítették, hogy az IL-1β szekréció mindkét faj esetén NLRP3 inflammaszóma aktivációfüggő. Az NLRP3 inflammaszóma aktivációjában szerepet játszó három legfontosabb mechanizmus a reaktív oxigéngyökök képződése, a katepszin B lizoszómából történő felszabadulása, illetve az intracelluláris K + koncentráció csökkenése. Eredményeink szerint az IL-1β szekréció mind C. parapsilosis, mind C. albicans stimulációt követően K + - efflux függőnek bizonyult, a katepszin B gátlása azonban nem volt hatással a THP-1 sejtek IL-1β termelésére, noha a C. albicans intenzívebb katepszin B felszabadulást indukált, mint a C. parapsilosis. Továbbá, a NADPHoxidáz gátlása jelentősen csökkentette mind az intracelluláris pro-il-1β, mind a szekretált IL-1β szintjét, 9

jelezve a ROS lehetséges szerepét az inflammaszóma aktivációban. Ezt erősíti az az eredményünk is, miszerint a C. albicans intenzív ROS termelést indukált THP-1 makrofágokban, míg a C. parapsilosis a fertőzés első négy órájában egyáltalán nem indukálta a reaktív oxigéngyökök képződését. Ezen túlmenően kimutattuk, hogy az inflammaszóma aktiváció C. albicans fertőzés esetén fagocitózis-függő, és a THP-1 sejtek szignifikánsan nagyobb mértékben fagocitálják a C. albicans, mint a C. parapsilosis sejtjeit. Eredményeink alapján úgy tűnik, hogy számos mechanizmus közrejátszik abban, hogy a C. parapsilosis alacsonyabb szintű IL-1β szekréciót indukál, mint a C. albicans. 10

Összefoglalás Kísérleteink során kimutattuk, hogy: 1. A C. parapsilosis a C. albicans-hoz hasonló mértékben indukálja a TNFα és IL-6, azonban szignifikánsan kisebb mértékben az IL-1β termelését mononukleáris sejtekben 2. Míg a C. albicans Th1/Th17 irányú polarizációt indukál mononukleáris sejtekben, C. parapsilosis fertőzés esetén az egyensúly Th2/Treg irányba tolódik el 3. A Dectin-1 receptor fontos szerepet játszik mind a C. albicans, mind a C. parapsilosis immunológiai felismerésében 4. A p38, ERK és JNK MAP kinázok fontos szerepet játszanak a C. parapsilosis és C. albicans által indukált citokin termelés indukciójában, az egyes kinázok szerepe azonban kismértékben különbözik C. parapsilosis és C. albicans fertőzés esetén 5. A C. parapsilosis szignifikánsan kisebb mértékű IL- 1β szekréciót indukál THP-1 makrofágokban, mint a 11

C. albicans, ami a pro-il-1β alacsony hatékonyságú hasításából adódik 6. A C. parapsilosis által indukált IL-1β termelés THP- 1 makrofágokban kaszpáz-1, kaszpáz-8, Syk, TLR4, ASC és NLRP3-függő 7. A C. parapsilosis által kiváltott IL-1β szekréció független a pszeudohifák jelenlététől 8. A C. albicans szignifikánsan nagyobb mértékű ROS termelést és katepszin B felszabadulást indukál THP- 1 makrofágokban, mint a C. parapsilosis 9. A C. parapsilosis és C. albicans által indukált IL-1β termelés K + efflux és NADPH-oxidáz-függő, azonban független a katepszin B aktivitásától 10. A THP-1 makrofágok szignifikánsan nagyobb mértékben fagocitálják a C. albicans, mint a C. parapsilosis sejtjeit 12

Referált folyóiratban megjelent közlemények Toth, A, Csonka, K, Jacobs, C, Vagvolgyi, C, Nosanchuk, J D, Netea, M G, Gacser, A (2013). "Candida albicans and Candida parapsilosis induce different T-cell responses in human peripheral blood mononuclear cells." J Infect Dis 208(4): 690-698. IF: 5,778 Nemeth, T, Toth, A, Hamari, Z, Falus, A, Eder, K, Vagvolgyi, C, Guimaraes, A J, Nosanchuk, J D, Gacser, A (2014). "Transcriptome profile of the murine macrophage cell response to Candida parapsilosis." Fungal Genet Biol 65: 48-56. IF: 3,262 Toth, A, Nemeth, T, Csonka, K, Horvath, P, Vagvolgyi, C, Vizler, C, Nosanchuk, J D, Gacser, A (2014). "Secreted Candida parapsilosis lipase modulates the immune response of primary human macrophages." Virulence 5(4): 555-562. IF: 3,319 Grozer, Z, Toth, A, Toth, R, Kecskemeti, A, Vagvolgyi, C, Nosanchuk, J D, Szekeres, A, Gacser, A (2015). "Candida parapsilosis produces prostaglandins from exogenous arachidonic acid and OLE2 is not required for their synthesis." Virulence 6(1): 85-92. IF: 3,319 Nemeth, T, Toth, A, Szenzenstein, J, Horvath, P, Nosanchuk, J D, Grozer, Z, Toth, R, Papp, C, Hamari, Z, Vagvolgyi, C, Gacser, A (2013). "Characterization of Virulence Properties in the C. parapsilosis Sensu Lato Species." PLoS One 8(7): e68704. IF: 3,534 Pallagi, P, Balla, Z, Singh, A K, Dosa, S, Ivanyi, B, Kukor, Z, Toth, A, Riederer, B, Liu, Y, Engelhardt, R, 13

Jarmay, K, Szabo, A, Janovszky, A, Perides, G, Venglovecz, V, Maleth, J, Wittmann, T, Takacs, T, Gray, M A, Gacser, A, Hegyi, P, Seidler, U, Rakonczay, Z, Jr. (2014). "The role of pancreatic ductal secretion in protection against acute pancreatitis in mice*." Crit Care Med 42(3): e177-188. IF: 6,147 Toth, R, Toth, A, Papp, C, Jankovics, F, Vagvolgyi, C, Alonso, M F, Bain, J M, Erwig, L P, Gacser, A (2014b). "Kinetic studies of Candida parapsilosis phagocytosis by macrophages and detection of intracellular survival mechanisms." Front Microbiol 5: 633. IF: 3,941 Tako, M, Toth, A, L, G N, Krisch, J, Vagvolgyi, C, Papp, T (2010). "A new beta-glucosidase gene from the zygomycete fungus Rhizomucor miehei." Antonie Van Leeuwenhoek 97(1): 1-10. IF: 1,673 Összesített impakt faktor: 30,973 14

Társszerzői nyilatkozat Kijelentem, hogy Tóth Adél szerepe meghatározó jelentőségű volt a Toth, A, Csonka, K, Jacobs, C, Vagvolgyi, C, Nosanchuk, J D, Netea, M G, Gacser, A* (2013). "Candida albicans and Candida parapsilosis induce different T- cell responses in human peripheral blood mononuclear cells." J Infect Dis 208(4): 690-698. IF: 5,778 Nemeth, T, Toth, A, Hamari, Z, Falus, A, Eder, K, Vagvolgyi, C, Guimaraes, A J, Nosanchuk, J D, Gacser, A* (2014). "Transcriptome profile of the murine macrophage cell response to Candida parapsilosis." Fungal Genet Biol 65: 48-56. IF: 3,262 címmel megjelent közleményekben, így az értekezésben és a publikációkban közölt eredményeket tudományos fokozat (Ph.D.) megszerzésére nem használtuk fel és ezt a jövőben sem fogjuk tenni. *felelős szerző Dr. Gácser Attila 15