MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS SIKEREKBEN GAZDAG BOLDOG ÚJ ÉVET! ORSZÁGJÁRÓ KÖRÚTON 30 ÉVES A BÜKKI NEMZETI PARK

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LAPJA 2007. IV. NEGYEDÉV XIX. ÉVFOLYAM 3. SZÁM ORSZÁGJÁRÓ KÖRÚTON 30 ÉVES A BÜKKI NEMZETI PARK AUTÓMENTES NAP EURÓPA VIRÁGOS VÁROSA EGER MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS SIKEREKBEN GAZDAG BOLDOG ÚJ ÉVET!

ÉRTÉKŐRZŐ TÁJAK ÉS EMBEREK MAGYARORSZÁGON SÓLYOM LÁSZLÓ KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÉRTÉKÖRZŐ TÁJAK ÉS EMBEREK MAGYARORSZÁGON CÍMŰ ORSZÁGJÁRÓ KÖRÚTJA ALKALMÁBÓL OKTÓBER 7-ÉN BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBE LÁTOGATOTT. AZ ÁLLAMFŐ A VILÁGÖRÖKSÉG RÉSZÉHEZ TARTO- ZÓ AGGTELEKI NEMZETI PARK TERÜLETÉN KEZDTE A VIZITET, VASÁRNAP ÉRKEZETT KELEMÉRRE, AHOL SÉTÁT TETT A KELEMÉRI MOHOSBAN. Túra a Mohosban A Putnoki-dombság nyugati részén található közel 59 hektáros területen, körülbelül 300 méteres magasságban két lápszem fekszik, a Kis-Mohos tó és a Nagy-Mohos tó. A Mohos-tavakat csak a csapadék és a talajvíz táplálja. A láptavak jégkorszaki eredetűek, hegycsuszamlás útján keletkezett, lefolyástalan mélyedésben alakultak ki. Ilyen jellegű tőzegmohaláp 300 méteres tengerszint feletti magasságban a Kárpát-medencében csak nagyon kevés helyen található. A túra után az elnöki pár Tornaszentandrásra, a honfoglalás kori településre látogatott, ahol felkeresték a falu katolikus templomát. A hazai műemlékállományban páratlan értékként tartják számon a település középkori eredetű, román stílusú, ikerszentélyes katolikus templomát. Ezután újabb túra, a közeli Rákóczi-barlang következett. A barlangot az 1950-es évek közepén fedezték fel. A barlangban két tó is van, amely kitölti a barlang víz alatti eddig csak részben ismert járatait. Az államfő hétfőn délelőtt érkezett az Aggteleki Nemzeti Park Vörös-tói látogató központjába. A környezetvédelem messze többet jelent, mint a természet konzerválása. Beszédében úgy fogalmazott: országjárásának egyik célja, hogy ha elmegy egy nemzeti parkba, akkor az ország néhány napig arról beszél, hogy mi újság van azon a vidéken. Kiemelte, a nemzeti parkoknál mindig hivatásukat szerető, nagyszerű emberekkel találkozik. Az embernek az a reménye, hogy egy nemzeti park és a köré szerveződő turizmus az egész térségen segít valamit. Az államfő kijelentette, ki áll amellett, hogy a nemzeti parkok visszakapják területeiket. Elmondta azt is, hogy az eddigi két nemzeti parki látogatása után a környezetvédelmi minisztérium megígérte, hogy növeli a természetvédelmi őrök számát. Salamon Gábor, az ANP igazgatója tájékoztatta Sólyom Lászlót a nemzeti park értékeiről. Az Aggteleki Nemzeti Park hazánk sorrendben negyedikként kialakított nemzeti parkja. A parkot 1985-ben a földtani, felszínalaktani, karsztmorfológiai természeti értékek megóvása, megőrzése, fenntartása és bemutatása érdekében hozták létre. A nemzeti park Észak-Magyarország karsztvidékén - a hajdani Gömör - Tornai-karszt részeként - a Sajó- és a Hernád folyó között, mintegy 20 ezer hektár területen helyezkedik el. Törzsterülete hat kistájhoz tartozik, ezek: Aggteleki-, Szalonnai-, Rudabányai-hegység, Alsó-hegy, Putnoki-dombság és a Bódva-völgy. Ezen a viszonylag kis területen a karsztfejlődés szinte valamennyi mérsékeltövi megjelenési formája megtalálható. A nemzeti park barlangrendszere1995 óta a Világörökség része. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe két, nagyjából egyenlő kiterjedésű részre, az Aggtelekiés Zempléni Tájegységre osztható. Az Aggteleki Tájegységben található maga a nemzeti park, illetve egy tervezett tájvédelmi körzet a Cserehátban. A Zempléni tájegységben két tájvédelmi körzet, a Zempléni- és a Tokaj-Bodrogzug adja a védett területek legnagyobb részét. Az ANP Igazgatóság védett természeti területein, valamint az Igazgatóság működési területén jelenleg 13 fő látja el a természetvédelmi őrzéssel kapcsolatos feladatokat. Egy természetvédelmi területtel rendelkező őrre 36187 hektár működési-, valamint 5032 hektár védett természeti terület jut. Mivel az ANP geológiai, természetföldrajzi és kultúrtörténeti értelemben is szerves egységet alkot a határ túloldalán működő Szlovákkarszt Nemzeti Parkkal, így a közös pályázatok és programok különösen hatékonyak és lényegesek. Az elmúlt évek egyik legnagyobb pályázati sikere az INTERREG-program keretében elnyert támogatás, amely a két oldal természetvédelmi területein a hatékony irányításhoz szükséges biomonitoring hálózat közös fejlesztését segíti. A köztársasági elnököt lenyűgözte a táj szépsége. Hangsúlyozta: ez... OKTÓBER 23. ALKALMÁBÓL lehet csak a térség kitörési pontja, az öko-turizmusból és falusi turizmusból adódó lehetőségek kihasználásával. Jósvafőn 28 polgármesterrel találkozott az elnök. Innen az Alsó-Bódva vidéke Tomor, Irota következett. A köztársasági elnök kitűnő természeti adottságokkal rendelkező országrész életébe nyert bepillantást, de látta az itt élő emberek mindennapi gondját is. A köztársasági elnök leginkább környezetvédelmi érdeklődését elégítette ki Aranyosi-völgyi, Bodrogközi, Zempléni túrája során. A Sárospatakon tartott sajtótájékoztatón beszámolt tapasztalatiról, felhívta a figyelmet az Aranyosivölgybe tervezett szivattyús vízerőműre, melynek megépítését kifejezetten ellenzi. A Zempléni régiót veszélyeztetett jelzővel illette, ugyanis az ország egyik legérintetlenebb tájegységét három környékbeli beruházás is fenyegeti. Egyik az említett szivattyús vízerőmű, a másik a szomszédos Szlovákiába tervezett tőketerebesi széntüzelésű erőmű, a harmadik pedig a szerencsi szalmatüzelésű erőmű. Tőketerebesről kijelentette, ez nemzetközi probléma. A szerencsi szalmaerőmű megépítését sem tartja jó ötletnek. A sárospataki sajtótájékoztató utolsó témája a Bodrogköz sorsa volt. Sólyom László úgy véli a többi tájegységéhez hasonlóan ez a vidék szintén kedvező mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik, ezért az agrárium fejlesztésére kell koncentrálni. KITÜNTETÉSEK... Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter Miniszteri Elismerő Okleveleket adott át a környezetvédelem területén végzett kiemelkedő munka elismeréseként a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium október 23. alkalmából rendezett ünnepségén. Miniszteri Elismerő Oklevelet vehetett át a minisztertől többek között Hojdákné Kovács Eleonóra, felügyelőségünk Vízvédelmi Osztályának csoportvezetője, a felszín alatti vizek vízvédelemének területén - különösen a hidrogeológia, bányászat, vízbázis védelem terén végzett kiemelkedő szakmai tevékenysége alapján. /Sallai/ Szemle az Aranyos völgyben Hojdákné Kovács Eleonóra 1991-től dolgozik a Felügyelőség Vízvédelmi Osztályán, 12 éve csoportvezetőként végzi tevékenységét. Munkáját a szakma és a közigazgatás iránti elkötelezettség, magas szintű szaktudás jellemzi. Munkaköréhez elsősorban a nagy horderejű felszín alatti vízvédelmi tevékenységgel összefüggő vízbázis védelmi feladatok tartoznak. Folyamatosan részt vesz az EU irányelveinek megfelelő hazai környezetvédelmi felszín alatti vízminőségi monitoring rendszer kialakításában. Tevékenysége során nagy hangsúlyt helyez arra, hogy szakmai tudását átadja a pályakezdő fiataloknak. A kitüntetettnek szívből gratulálunk. 2

EGERBEN ÜLÉSEZETT A MAGYAR-ROMÁN KÖRNYEZETVÉDELMI VEGYES BIZOTTSÁG MAGYARORSZÁG TOVÁBBRA IS AZT SZOR- GALMAZZA, HOGY NE VALÓSULJON MEG A VERESPATAKON AZ ARANYBÁNYA BERUHÁZÁS - JELENTETTE KI FODOR GÁBOR KÖRNYEZETVÉ- DELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER OKTÓBER UTOLSÓ HETÉBEN EGERBEN MEGTARTOTT, A MAGYAR-ROMÁN KÖRNYEZETVÉDELMI VEGYES BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÜLÉSÉN. A Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint Kórodi Attila, Románia környezetvédelemért és fenntartható fejlődésért felelős minisztere vezette megbeszélésen a magyar fél tájékoztatást PINTÉR ISTVÁNT MEGERŐSÍTETTÉK VEZETŐI TISZTSÉGÉBEN A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM SZEPTEMBERBEN PÁLYÁZATOT ÍRT KI A MINISZTÉRIUMHOZ TARTOZÓ INTÉZMÉNYEK VEZETŐI ÁLLÁSAINAK BETÖLTÉSÉRE. A MINISZTÉRIUM KÖZLEMÉNYE SZERINT AZ INTÉZMÉNYEK ÉLÉN 25 VEZETŐT - KÖZTÜK PINTÉR ISTVÁNT, FELÜGYELŐ- SÉGÜNK IGAZGATÓJÁT - MEGERŐSÍTETTE TISZTSÉGÉBEN, 5 POSZTRA PEDIG ÚJ VEZETŐT NEVEZETT KI FODOR GÁBOR, A TÁRCA IRÁNYÍTÓJA. Új vezető került az Országos Meteorológia Szolgálat élére Bozó László személyében. A Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség új igazgatója Gyapjas József lett, aki eddig a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság főosztályvezetője volt. kért a Verespatakra tervezett aranybánya jelenlegi helyzetéről, és ismét szorgalmazta, hogy beruházás ne kapjon környezetvédelmi engedélyt. A találkozón ismertették azt az új módszertant, amelynek segítségével a szakemberek azonosítani tudják majd a potenciálisan a határon átterjedő környezeti hatásokkal járó létesítményeket, a szennyező forrásokat és tevékenységeket. A két miniszter megállapodott arról, hogy év végéig összeállítják a lehetséges, határon átterjedő hatású létesítmények listáját, 2008. közepéig pedig kidolgozzák ezen létesítmények és tevékenységek közös ellenőrzésére vonatkozó szabályzatot. A Nyugat-dunántúli Felügyelőséget Lábdy Miklós, a Duna-Dráva Nemzet Park Igazgatóságát pedig Závoczky Szabolcs vezeti. Szintén új vezető került a KvVM víz- és környezeti kárelhárítási főosztálya élére Láng István Ágoston személyében, aki korábban az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál dolgozott árvízvédelmi és folyamszabályozási területen. A minisztérium tájékoztatása szerint a tárca által kiírt pályázható 36 vezetői álláshelyre összesen 115 pályázat érkezett. A bíráló bizottság valamennyi, a pályázati feltételeknek megfelelő pályázót - 79 jelentkezőt - személyesen is meghallgatott. A KVM 6 álláshelyre nem talált alkalmas jelöltet, így ezekre újpályázatot ír ki. Fodor Gábor tájékoztatást kért a romániai zagytározók és bányászati létesítmények bezárásáról is. A román fél szerint Nagybánya környékén eddig 14 zagytározót zártak be, idén szeptemberben pedig további két zagytározó bezárási és rehabilitációs munkálatai kezdődtek meg. 2008. első felében még három, a további hónapokban pedig összesen 450 bányát és fejtést zárnak be Romániában. Fodor Gábor hangsúlyozta: Magyarország génmódosított mezőgazdasági termékektől mentes, és az is akar maradni. Ezért azt szorgalmazza, hogy Románia - hazánkhoz hasonlóan - moratóriumot vezessen be az EU-ban engedélyezett GMO kukoricafajtákra, illetve lépjen fel az EU-ban nem engedélyezett GMO növények termesztése ellen. Amennyiben Románia moratóriumot vezet be, annak fenntartását Magyarország támogatni fogja az európai döntéshozatali fórumokon. A megbeszélésen megállapodtak arról, hogy ad hoc csoportot hoznak létre a génmódosított szervezetekkel kapcsolatos együttműködés erősítésére, amelybe a tudomány és a kutatás képviselőit is bevonják. A találkozón együttműködési megállapodás jött létre a Bükki Nemzeti Park és a Retyezáti Nemzeti Park között, és folytatódik az együttműködés a Duna- Ipoly Nemzeti Park és a Békásszoros - Nagyhagymás Nemzeti Park között. Tájékoztatás hangzott el a PHARE program keretében létrehozott közös Cséffa Természeti Parkról, valamint a LIFE Nature program keretében a kék vércse védelmében megtett lépésekről is. A román vadászati törvény módosításával a kék vércse védelmében kulcsfajnak tekinthető vetési varjú vadászatára 2007től a költési időszakban tilalmat rendeltek el. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság és a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség egy közös Natura 2000 terület kezelési terv elkészítéséről állapodott meg. Megállapodtak arról is, hogy háromnyelvű (magyar, román, angol) tájékoztató anyag készül a határtérség levegőtisztaságáról és vízminőségéről, a hulladékgazdálkodás helyzetéről, zajterhelési problémákról és a jelentősebb szennyező forrásokról, melyet az interneten is közzétesznek majd. A miniszterek információt cseréltek a nemzetközi és a kétoldalú környezetvédelmi projektlehetőségekről, a közös fejlesztésekről, valamint a határon átnyúló környezetvédelmi projektek lehetséges uniós finanszírozásáról is. Forrás: KvVM sajtószolgálat 3

30 ÉVES A BÜKKI NEMZETI PARK HARMINC ÉV EGY EMBER ÉLETÉ- BEN NAGY IDŐ, EGY FA ÉLETÉBEN IS JELENTŐS, AZ ERDŐ BORÍTOTTA BÜKK TÖRTÉNETÉBEN CSUPÁN EGY PILLA- NAT. DE, HOGY MIT JELENT 30 ÉVNYI NEMZETI PARKI STÁTUS. Legelésző lipicai ménes Korrajz-vázlat Az ország első hegyvidéki, erdős nemzeti parkja olyan körülmények között született meg, melyek nem kedveztek világrajövetelének. A hetvenes években a múlt konzervált eszmerendszere és a progresszív változások igénye egymás mellett élt, s ez a párharc rányomta bélyegét a Bükki Nemzeti Park kezdeti időszakára is. A parkkal, mint védett természeti területtel és mint intézménnyel kapcsolatos elvárásokat, feladatokat az 1976 december 28-án megjelent védetté nyilvánító határozat fogalmazta meg, úgy általánosan (védje a bükki középhegységi táj jellegzetes és változatos arculatát ), mint konkrétan (védőzónák kijelölése, véghasználatok maximális kiterjedésének meghatározása stb.). A természeti értékek feltárása, a kezelé si, fejlesztési feladatok kijelölése és a végrehajtás lehetőségeinek megteremtése valódi úttörőmunkát jelentett, melynek szépségét beárnyékolta azon felismeré sünk, miszerint a nemzeti parki státus korántsem elegendő az erdők, vizek, he gyi rétek természetes, természetközeli állapotának megőrzéséhez. Tehetetlenül szemléltük számos fokozottan védett erdő levágását, a felmérhetetlen károkat okozó feltáró utak létesítését, források befogla lását, vízfolyások rendezését, a túltar tott vadállomány miatt a flóra és a fauna elszegényedését, a kommunális szemét és a szennyvíz elhelyezéséből adódó gon dok sokasodását. Frontot nyitottunk, de a feladat meghaladta felkészültségünket, jogi lehetőségeinket, s leginkább érdek érvényesítő képességünket. A természet védelem muníciója kevésnek bizonyult. Ennek ellenére csapatunk nem csüggedt, stratégiánkat nagy elődeink nyomdokain alakítottuk ki. Szövetségeseket kerestünk egyrészt azok között, akik hitelesen tud ták megfogalmazni a természetvédelmi munka szükségességét és irányvonalait (tudósok), másrészt azok között, akiket az ellenérdekelt felek szakmailag elfogadtak, mint az erdészeti, a vízügyi, a bányászati, a vadgazdálkodási szakemberek és az ok tatási intézmények munkatársai között. Egy olyan nemzeti parkról álmodtunk, amelyben az erdők jelentős részén nem folyik gazdálkodás, vagy ha igen, akkor az ún. folyamatos erdőborítás mellett, jól kialakított feltáróút-hálózattal, hagyo mányos közelítéssel; amelyben a nagy karsztforrások vizét nem viszik el a tele pülések, hanem vízfolyásokat táplálnak, melyek élőlényeket, növénytársulásokat, élőhelyeket oltalmaznak; amelyben föld tani, felszínalaktani képződményeket le het megőrizni; amelyben az erdőkben az ideális vadlétszámot a természetes raga dozók tartják szinten; amelyben és amely környezetében a hagyományos gazdál kodás értékes élőhelyek tucatjait tartja fenn; amelyet olyan települések öveznek, melyek környezethasználata fenntartható módon történik és a fejlesztések átgon doltak Ma már tudjuk, ezen egyszerű álmok csak akkor valósulnak meg, ami kor a mennyiségi változások minőségibe váltanak, amikor a társadalom szemlélete, a támogatási rendszerek átalakítása vagy a nemzetközi nyomás azt lehetővé teszi, vagy kikényszeríti. A társadalom tagjainak jogos igénye, hogy pontos ismereteket kapjanak a ter mészetvédelmi célokról, a természetvé delmi kezelésről, amelynek legfőbb do kumentuma a természetvédelmi kezelési terv. Ennek elkészítése nem egyszerű fel adat, hiszen egy több mint 42 000 hektá ros erdősült területre kell megfogalmazni az ideális természetvédelmi célkitűzése ket, azok megvalósításának lehetőségeit, a természetvédelmi stratégiákat, s részle tesen ki kell dolgozni a természetvédelmi kezelési előírásokat és feladatokat. Még nehezebb, hogy mindezt olyan jogi kör nyezetben kell megtenni, mely ellentétes a természetvédelmi ideákkal. A hőskorszak első jelentős dokumen tuma amelyben megtörtént a természeti értékek számbavétele és megfogalmazód tak a megőrzésre vonatkozó javaslatok, az ún. Természetvédelmi Alapterv volt. Ezzel párhuzamosan készült el a BNP első területrendezési terve, amelynek számos utódja született, mint például 1993-ban A Bükki Nemzeti Park és térsége regioná lis tájrendezési terve, 1998- ban A Bükki Nemzeti Park és térsége területrendezési terve. Sajnos nem sok minden valósulha tott meg SOK SIKERT 1976. december 28-án jelent meg a Tanácsok Közlönyében az Országos Természetvédelmi Hívatal elnökségének 18/1976. OTvH számú határozata a Bükki Nemzeti Park létesítéséről, és 1977. január 1-jén 38774,6 hektár védett területtel megalakult hazánk sorrendben harmadik nemzeti parkja. Nagy utat tett meg a hazai természetvédelem az elmúlt 30 évben. Ebben meghatározó szerepe volt és van a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak, mely illetékességi területén ellátja a természetvédelmi kutatással, a veszélyeztetett állat- és növényfajok védelmével, az élőhelyek fenntartásával és rehabilitációjával kapcsolatos feladatokat, működteti a területi monitorozó és információs rendszert, szervezi és irányítja a természetvédelmi őrszolgálatot, természetvédelmi bemutató, ismeretterjesztő, oktatási célú, valamint turisztikai létesítményeket tart fenn, kutatási, nevelési, ismeretterjesztési tevékenységet végez. Ellátja a természetvédelmi területekkel kapcsolatos vagyonkezelői feladatokat,, a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett természeti területek, a NATURA 2000 területek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmények hatálya alá tartozó területek és értékek kezelésével kapcsolatos feladatokat. A környezetvédelem és a természetvédelem a kezdetektől együtt fejlődött, hol szorosabb, hol lazább kapcsolatban. 2005-től az egységes zöld hatóságok létrejöttével a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági jogkörök egy hatósághoz, a Felügyelőséghez kerültek, így a két szervezet közötti együttműködés még az eddigieknél is szorosabbra fűződött. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság eddig elért eredményeihez gratulálunk, további munkájukhoz pedig sok sikert kívánunk. belőlük, de hivatkozási alapként haszonnal alkalmaztuk ezeket. A nyolcvanas évek gyakorlati természet védelmi tevékenysége szakmai sikereken túl a közösségformálás eszköze is volt, hiszen a madarásztáborokban, fészektér képező akciókban, fészekőrzéseken, a ve szélyeztetett fajok aktív védelmi program jain (mint például kerecsenőrzések során) ezres nagyságrendben vettek részt fiatalok és idősebbek egyaránt. Szinte nincs a ha zai természetvédelemben olyan, akinek ne lett volna köze a bükki táborokhoz. A kilencvenes évek nagy kihívása a termé szetvédelmi kezelés mellett a hatósági feladatok ellátása volt. Az új évezredet a természetvédelmi célú tulajdonosi kezelés, a fajmegőrzési feladatok, a nagy volumenű pályázatok és az ebből adódó, a nemzetkö zi elvárásoknak megfelelő feladatteljesítés jellemzi. A társadalmi igények változásához fo lyamatosan alkalmazkodnunk kell, ezt a képességünket meg kell tartani, de ez csak a múlt ismerete és megbecsülése mellett lehetséges. A kihívásoknak csak összefog va lehet megfelelni, ezért fontos az összetartozás erősítése, a közösségek ápolá sa, egymás segítése. Ebben a tekintetben igazgatóságunk mindig az élmezőnyben volt, bízunk benne, hogy ez a jövőben is így lesz. Szitta Tamás 4

VÁLTOZATOS TÁJ, SOKRÉTŰ FELADAT A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Magyarország egyik legváltozatosabb vidékének, az Északi-középhegység és az Alföld egy részének természetvédelmi felügyeletét látja el. Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj- Zemplén megyékre kiterjedő működési területén ma a Bükki Nemzeti Park mellett 11 tájvédelmi körzet és 18 országos jelentőségű természetvédelmi terület található. A Bükki Nemzeti Park Magyarország észak-keleti részén, az Északi-középhegységben elhelyezkedő Bükk-hegység tömbjét foglalja magába. 1977. Dédesvár ködben A változatos növénytakaróhoz igen nagy fajgazdagságú állatvilág kötődik, amelyből tudományos szempontból sok gerinctelen (pl. puhatestű, rovar) és gerinces képvisel kiemelkedő értéket. A gerincesek közül a madár és emlősfauna számos ritkasága mellett érdemes megemlíteni az apró termetű pannongyíkot, a hegyi patakok egyik veszélyeztetett halfaját a Petényi márnát, vagy az alpesi gőtét. A Bükk-fennsík karsztformái, a fennsíkot körülvevő meredek sziklaszirtek, a Kövek vonulata, a mély szurdokvölgyek, a középkori várak maradványai, a lillafüredi idegenforgalmi barlangok (Szt. István-barlang, Anna-barlang) nagy számban vonzzák a hazai és külföldi kirándulót, a hegyvidéki üdülésre, pihenésre vágyókat. Az Észak-magyarországi régió természeti és kulturális értékeinek jelentős része a védett természeti területekhez kapcsolódik: a Hollókői Tájvédelmi Körzet és a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi körzetben levő Nagy Kopaszt övező tokaji történelmi borvidék a Világörökség helyszínei, míg a bodrogzugi rész 1989- től Ramsári terület, nemzetközi jelentőségű vízimadár élőhely. A Nógrád megyei Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület 1995 óta Európa Diplomával kitüntetett bemutatóhely. január 1-jén alapították, területe ma 41840,7 ha. Az 1100000 hektáros működési területen egyaránt megtaláljuk az alföldi erdős-sztyepp növényzetét, a Tisza-menti árterek ligeterdőit, a dombvidékek hagyományos tájhasználatokkal formált mozaikjait, a középhegységek változatos erdőtársulásait, a magashegyi réteket, sziklagyepeket. A Bükk-hegység helyén a földtörténeti ókorban és középkorban közel 200 millió éven át tenger hullámzott, amelyben hatalmas mennyiségű üledék halmozódott fel. Ebből a tengeri üledékből, az évmilliók során jött létre a hegység, amelynek felépítésében vulkáni kitörések is többször szerepet játszottak. Így a hegység kőzettömegében nem csak mészkövek, dolomitok és palák, hanem változatos vulkáni kőzetek is előfordulnak. A karbonátos üledékes kőzetek bővelkednek karsztjelenségekben. Az évmilliók felszínformáló erői töbrökkel tagolt jellegzetes karsztfennsíkokat, víznyelőket, barlangokat, mély szurdokvölgyeket, kiemelkedő sziklabérceket ( köveket ) hoztak létre. A Bükk-hegység hazánk barlangokban leggazdagabb vidéke: területén jelenleg 853 barlang ismert, amelyek közül 45 fokozottan védett. Itt található az ország legmélyebb barlangja is, a 250 méter mélységű, 4,5 km hosszúságú István-lápai-barlang. A hírneves bükki ősemberbarlangok (pl. Subalyuk, Szeleta-barlang, Istállós-kői-barlang) kitöltéséből kiemelkedő jelentőségű ősrégészeti leletek kerültek elő. A hazánkban átlagmagasságát tekintve kiemelkedő hegységben változatos növénytakaró alakulhatott ki. A növényzet legértékesebb részei azok a speciális ökológiai viszonyok között kialakult növénytársulások, amelyekben fennmaradhattak az utolsó jégkorszak és az azt követő klímakorszakok egyes növényfajai. Ezért számos olyan növény található a Bükkben, amely máshol nem fordul elő. Ilyen például a mészkőtörmeléken élő, alhavasi sárga ibolya, vagy a fagyzugos töbrök oldalában élő kékvirágú északi sárkányfű. Vöröskői forrás ADATOK A BÜKKI NEMZETI PARKRÓL Az alapítás éve: 1997 (18/1976.OTvH határozattal) Területe: 41840, 7 ha Fokozottan védett területek összesen: 5677,4 ha Erdőrezervátum, makkterületek: 560,6 ha Erdőrezervátum területek: 2248,5 ha Védett és fokozottan védett növényfajok száma: több mint 200 Hazánkban csak a Bükkből ismert növényfajok: erdélyi lednek, éplevelű macskagyökér, északi sárkányfű, havasi ikravirág, Hazslinszky-berkenye, magas istác, magyar nyúlfarkfű, mirigyes fodorka, sárga ibolya, szirti pereszlény, tátrai hölgymál, Vrabélyi-estike, Wiemann pimpó. Védett és fokozottan védett állatok száma: több mint 400 Endemikus állatfajok: Gebhardt vakfutrinka, bükki hegyiaraszoló, bükki szerecsenboglárka Fokozottan védett barlangok száma: 52 5

A BODROGKÖZ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÉS KÖRNYEZETVÉDELMÉNEK SAJÁTOSSÁGAI Magyarország környezeti állapota közelít az Európai Unió átlagos színvonalához. A Bodrogköz környezeti mutatói az országos átlagnál rosszabbak. A környezeti infrastruktúra tekintetében például a közüzemi vízszolgáltatás teljes körűen kiépült, az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya 80,2 %, viszont a közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba kötött lakások aránya a 10 %-ot sem éri el. A hulladékártalmatlanításra az ahány település annyi szemétlerakó jellemző. Talán a levegő minőség az, amelyre kevés panasz lehet. A víztől vagy a bősége, vagy a hiánya miatt szenved a térség. Árvíz-belvíz, vagy éppen aszály sújtja e területet akkor, amikor olyan két folyó öleli közre, mint a Tisza és a Bodrog. A Bodrogközben tíz éven belül meg kell oldani a települések szennyvízelvezetését, tisztítását, a korszerű hulladékgazdálkodást. A térség-fejlesztést az adott környezeti, természeti értékekre alapozva úgy kell meghatározni, hogy a terület népesség megtartó képessége növekedjen. Nemzeti Környezetvédelmi Program az értékőrző tájhasználat Mire lehet alapozni mindezt? Azokra a természeti, táji értékekre és tájgazdálkodásra, amelynek évszázadokra visszanyúló hagyományai vannak. A földrajzi adottság sokszínűsége a táj változatosságával és biológiai sokféleséggel párosul, ugyanakkor számos kedvezőtlen jelenség és folyamat mutatja e páratlan örökség veszélyeztetettségét. A környezeti feltételek szabályozását célzó beavatkozások (pl. folyószabályozás, árvízmentesítés, belvízrendezés) következtében a természetes élőhelyek környezeti feltételei sok helyen jelentősen megváltoztak. A környezetet érő terhelések ezeket a feltételeket még tovább rontották. A kedvezőtlen folyamatokat vissza lehet fordítani. Ezzel a második Nemzeti Környezetvédelmi Program is számol. A program a Biológiai Sokféleség Védelme és Tájvédelem Akcióprogram keretében határozza meg ezeket a célkitűzéseket. A programok célterületei közé olyan térségek, kistérségek tartoznak, melyek természet-védelmi, tájvédelmi, talajvédelmi vagy vízvédelmi szempontok miatt valamilyen speciális hasznosítást igényelnek. A térségi programok hálózatot alkotnak és így alakul ki az érzékeny természeti területek hálózata. A biológiai sokféleség, a tájvédelem akcióprogramot támogatja a Vizeink Védelme és Fenntartható Használata Akcióprogram, mely a vízhasználatok szabályozásával, az ellenőrzések fokozásával egy olyan ökológiai szemléletű korszerű vízgazdálkodási, vízminőség-védelmi célt valósít meg, amelyben a vízzel szemben támasztott jelenlegi és jövőbeni mennyiségi és minőségi igények maradéktalanul kielégítésre kerülnek. Így érkezünk el tulajdonképpen a NKP általánosan megfogalmazott kérdéseitől a térség, a Bodrogköz összetett gazdasági-társadalmi, szociális, vízgazdálkodási, környezet- és természetvédelmi, tájhasznosítási problémájához, illetve megoldási lehetőségeinek kulcsterületeihez. A környezetvédelem kulcsterületei pedig a vizek mennyiségi minőségi védelme, a jó minőségű ivóvíz biztosítása, a keletkező szennyvizek összegyűjtése, tisztítása, a korszerű hulladékgazdálkodás, a levegő tisztaságának védelme, melyek már egy új követelményt, az EU normáit veszik alapul. Megfelelés az EU normáknak Az Európai Unió a Maastrichti Szerződés óta egy határozott környezetpolitikai irányvonalat követ. Az EU eddigi öt környezetvédelmi akcióprogramjához kapcsolódóan több mint 500 jogszabályt, köztük 200 irányelvet alkotott. Már a rendszerváltást követően a hazai jogalkotás is számos a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályt alkotott. 2003 végéig megtörtént az EU környezetvédelmi jogszabályainak hazai jogrendbe illesztése. A vízvédelmet, levegőtisztaság-védelmet, zajvédelmet, hulladékgazdálkodást érintő új jogszabályok egész sora jelent meg. Az Európai Parlament és a Tanács 2000-ben elfogadta A vízügyi politika területén a közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/6-0/EK Irányelvet, mely egy merőben új szemléletet tükröz. Célja, hogy vízgyűjtőszinten megvalósuljon a jó vízminőségi és elegendő vízmennyiségi állapot elérése 2015 ig. Magyarországnak a szennyvízcsatornázás,- tisztítás területén kell a legnagyobb lemaradást pótolni. Az EU 91/271/EGK Irányelve a tagországok számára előírja, hogy a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében a településeken keletkező szennyvizek ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni kell. Minden 2000 lakos-egyenértéknél (LE) nagyobb szennyezőanyag-kibocsátású agglomerációban a szennyvizeket össze kell gyűjteni és azokat biológiai tisztítás után szabad élővízbe vezetni. A Kormány 2002-ben elfogta a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programot, mely szerint közel 2500 településen 2015. december 31-ig meg kell oldani a közműves szennyvízelvezetést és a teljes biológiai tisztítást. A program magába foglalja a Bodrogköz valamennyi települését is. Szennyvízelvezetés- és tisztítás helyzete Borsod megyében a közműves ivóvízellátás 99,7 %-os, mely megfelel az uniós átlagnak. A csatornázottság aránya nem éri el a 60 %-ot. A problémát fokozza, hogy a megye 357 településéből több mint 200 fekszik sérülékeny környezetű, több mint 100 pedig fokozottan érzékeny üzemelő vízbázis területén. A Bodrogköz településeire mindez egyszerre jellemző, a 17 település fokozottan érzékeny, vagy érzékeny besorolású. Ezt a kistérséget a teljes körű közműves ivóvízellátás mellett a szennyvízcsatornázás teljes hiánya jellemezte 2004 végéig. Ekkor épült meg a Kenézlő és térsége (Viss, Zalkod és Györgytarló) szennyvízcsatorna hálózata és az ahhoz csatlakozó 550 m3/nap kapacitású szennyvíztisztító telep. 6 A lemaradás elsősorban abból a fejlesztési koncepcióból ered, amely például a gázhálózat kiépítését elébe helyezte a csatornázásnak. Márpedig támogatási források hiányában a települések nem tudták a szennyvízberuházásokat megoldani. Mára valamennyi település önkormányzata elkészítette a szennyvízcsatornázás és tisztítás kiviteli terveit, érvényes vízjogi engedély birtokában folyamatosan pályáznak a rendelkezésre álló megyei és országos fejlesztési források alapjaihoz. Jó esély van rá, hogy 10 éven belül valamennyi településen megépüljön a szennyvízcsatorna hálózat, ezt követően megkezdődhet a szennyvízszikkasztók szisztematikus felszámolása és egyszer s mindenkorra megszűnhet a talaj, talajvíz további szennyvízterhelése. Szemétdombok helyett korszerű hulladékgazdálkodás A 2000-ben megszületett hulladékgazdálkodási törvény, majd az ennek végrehajtásaként elkészült Országos Hulladékgazdálkodási Terv, s végül az erre épülő Észak-magyarországi Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Terve. A tervben körvonalazódtak azok a célok, melyek három nagy korszerű hulladékgazdálkodási rendszerrel fedik le a megye teljes területét, felszámolva a korábbi lerakókat. Eddig a Bodrogközre is az ahány település annyi szeméttelep volt jellemző. A települési szilárd hulladék lerakása, általában vályogvető gödrökben, homokbányában aljzatszigetelés nélküli depóniákban történt. A lerakók egy-egy település hulladékát fogadták. Felmérések szerint a Bodrogköz 17 településéből 15-nek van (volt) hulladéklerakója. Ezekre szervezett beszállítás ugyan már nincs, viszont rekultiváció hiányában potenciális szennyező forrást jelentenek a talajra és a talajvízre. A jogszabályban előírt környezetvédelmi felülvizsgálat az önkormányzatok pénztelensége miatt csak néhány lerakóra készült el. Az utóbbi években a települések többsége csatlakozott, a megyében működő nagy hulladékkezelő rendszer valamelyikéhez és ezzel egyidejűleg a szelektív gyűjtés is megkezdődött, gyűjtőszigetek kihelyezésével. A területen begyűjtött hulladékot a szolgáltatók a rendszer központi hulladéklerakójába (Hejőpapi, Bodrogkeresztúr) szállítják el. A szállítás megkönnyítésére Cigándon egy átrakóállomás létesült. Kedvező adottságok - jó levegőminőség A megye ruráris térségeiben ide tartozik a Bodrogköz is általában jó a levegőminőség, a településeken fűtési időszakban korábban tapasztalt romlás a gázfűtés általánossá válásával mérséklődött. Mára a levegőminőség alakulásában a közlekedési eredetű légszennyező anyagok dominálnak, lakott területeken forgalmas csomópontokban, főútvonalak mentén. A Bodrogköz ebből a szempontból is kitüntetett helyzetben van.

Jelentős légszennyezést emittáló cég nem működik a térségben. A közlekedési utak mérsékelt fogalmúak, a közlekedési vonalak, mint vonalforrások kisebb befolyással vannak az érintett lakott területek levegőminőségére. A gazdasági szerkezet és egyéb adottságok miatt itt a népsűrűség alig negyede az ipari területekének. Rendszeres immisziós vizsgálatok ugyan a területen nincsenek, de a térség domborzati és felszíni meteorológiai viszonyai alapvetően kedvezőek az emittált légszennyezők terjedési, hígulási és kiülepedési szempontjából. A kommunális fűtési és közlekedési légszennyezés sem okoz immissziós problémát főleg a kisebb volumen és a kedvező terjedési viszonyok miatt. A térségben tartós légszennyeződés kialakulásának nincsenek meg a feltételei. Domborzati gátlás gyakorlatilag nincs, a Zempléni hegység, a síkság és a vízfelületek közötti szint,- hőmérséklet- és páratartalom-különbség állandóan ébreszt hajtóerőket, így különösebb meteorológiai frontok nélkül is általános a felszín-közeli változó irányú és erősségű légmozgás. Azonban itt is cél a levegő ülepedő- és szállópor terhelésének csökkentése például a nagytáblás szántóföldek tagolásával, a mezővédő erdősávok telepítésével. A közlekedési eredetű emissziók is csökkenthetők a logisztika, az ipar, a kereskedelem és az agrárpolitika eszközeivel, nem utolsó sorban a nem motorizált közlekedés feltételeinek javításával (kerékpárutak). 1. táblázat: A Tisza és a Bodrog vízminőségi osztályba sorolása a 2006. évi vizsgálati eredmények alapján (MSZ 12749 szerint) A felszíni vizek minősége A földrajzi elhelyezkedésből (medence jelleg) adódó, határon átterjedő vízgazdálkodási tranzit hatások igazak a Bodrogközre is. A kiszolgáltatottság fokozottan jelentkezik árvizek és a rendkívüli vízszennyezések alkalmával. A rendszerváltást követően a Tisza vízgyűjtő ipari üzemeinek jelentős része tönkrement, majd elsősorban a kockázati tőke invesztíciójának hatására a természeti erőforrások, aranylelőhelyek kiaknázása és a kárpáti erdővagyon kitermelése kezdődött meg. A vizek általános állapota ugyan javuló tendenciát mutat, de az árvizek és a rendkívüli szennyezések veszélye növekedett. Általános célként kell megfogalmazni vízkészleteinknek, mint az élet fenntartását és a gazdaság működését meghatározó természeti erőforrásnak a megőrzését, kíméletes használatát, szennyezésének csökkentését. A talajvédelem, a felszíni és felszín alatti vizek kiegyenlített utánpótlódásának biztosítása, a természetes élőhelyek megőrzése, az árvízveszély csökkentése érdekében elő kell segíteni a természetes vízmegtartó képességet. Napjainkban az új Vásárhelyi Terv (VTT) keretében a Bodrogközben az évszázados hagyományokat is figyelembe vevő vízvisszatartás, szabályozás és ehhez igazodó tájhasználat valósul meg. A Cigánd- Tiszakarádi árapasztó tározó építése és üzemeltetése szempontjából a két nagy folyó, a Tisza és a Bodrog, valamint a bodrogközi belvízelvezető rendszer vízminőségének alakulása is meghatározó. A Tisza vízminősége A Tisza a forrásvidéktől a Szamos torkolatáig (Vásárosnaményig) tiszta. Áradások alkalmával a víz szennyezettsége megnő, különösen a szerves és Megjegyzés: A szabvány szerint mutatónként és mutató csoportonként is el kell végezni az osztályba sorolást a legrosszabb mutató figyelembe vételével. szervetlen lebegő anyagok, valamint a tápanyagformák és a coliform szám jelzi a szennyezések növekedését. A Tisza következő szakaszán a nagyobb szennyezettséggel érkező Szamos, valamint a még szennyezettebb Kraszna és Lónyai csatorna hatására nő a Tisza szennyezettsége. A Szamos és a Kraszna torkolata alatt csökken az oldott oxigén, nő a szerves és szervetlen anyagok mennyisége, valamint a víz bakteriológiai szennyezettsége is. A Tisza Zemplénagárd-Tokaj közötti szakaszáról általánosságban elmondható, hogy a vízminőséget alapvetően a felső szakaszról érkező víz minősége határozza meg. A jellemző komponensek tekintetében általában jó és tűrhető minőségű. A 200. évi törzshálózati vizsgálat 90 %-os relatív gyakoriságú értékei alapján a vízminőség Tokajnál, a Bodrog torkolata felett az oxigén háztartás és tápanyagháztartás mutatói alapján III. osztályú tűrhető, a szerves és szervetlen mikroszennyezők, valamint az egyéb komponensek tekintetében II. osztályú, jó vízminőségű volt. A vizsgált 28 komponens közül egy sem haladta meg a III. osztályú, tűrhető értéket (1. táblázat). Téli időszakban a kívánatosnál magasabb ammónium-koncentráció, nyári kisvízi időszakban az alkalomszerű vízminőség-romlás jelzi a felső szakasz fokozott terhelését. A Tisza vízminőségének alakulását 1996-2005 közötti időszakban, a jellemző oxigén- és tápanyag háztartási mutatók tekintetében a 1.ábra szemlélteti. A biológiai vízminőség kissé árnyalja a képet. A Tisza trofitására a télen alacsony érték jellemző, amikor is a folyó szűken termő oligotróf. Robbanásszerű növekedés a tavaszi időszak végén májusban-júniusban figyelhető meg, amikor a víz termőképessége mezotrofikussá válik. A bő tápanyag ellátottságú víz, kedvező környezeti feltételek (magas vízhőmérséklet, jó fényviszonyok) esetén nagy alga és zooplankton állományok (tömegprodukciók) kialakulását, ún. eutróf hullám létrejöttét eredményezi. Ez elsősorban a Tiszalök feletti duzzasztott folyószakaszon szélsőséges oldott oxigén viszonyokat eredményez. A szaprobitást tekintve a folyó kiegyensúlyozottnak tekinthető, a szervesanyag tartalmat jelző 7

mutatók (KOI, BOI5, összes formált foszfor, szapróbia index) alapján a folyó szerves tápanyagban mérsékelten gazdag. A már említett 2000. évi cianid és nehézfém szenynyezéseket a folyó kiheverte, a teljes revitalizációt nemzetközi vizsgálat is alátámasztja. A Duna-védelmi Bizottság (ICPDR) koordinálásában 2001-ben nemzetközi szakértőkből álló kutatócsoport végezte a folyó részletes biológiai és kémiai állapot-felmérését. A kutatók megállapították, hogy a Tisza és mellék vízfolyásainak vízi élővilága a vizsgálatok alapján gazdagnak mondható, a cianid szennyezés hatásai nem mutathatók ki sem a planktonikus, sem pedig a bentikus élőlény csoportok társulás szerkezeti mutatóinak alakulásában. A korábban bizonyítottan károsodott valamennyi élőlény-csoport fajösszetétele és dominencia-viszonyai egyaránt a szennyezést megelőző állapottal egyeznek meg. A Tisza vízminősége a Cigándi árapasztó-tározó szempontjából Külön kell foglalkozni a rendkívüli szennyezések alkalmával kialakuló vízminőséggel. A Tisza romániai nehézfém szennyeződése alkalmával éppen árvíz vonult le a Tiszán, így a magas nehézfém tartalmú vízből a szennyező anyagok egy része a hullámtéren és az ár-területeken ülepedett ki. Az ilyen jellegű rendkívüli szennyezések ez idáig a Bodrogközt közvetlenül nem érintették. Viszont a Bodrogköz vízpótlása szempontjából, a Cigánd-Tiszakarádi árapasztó tározó megépítésével a vízminőség már nem mellékes kérdés. A tervezett beavatkozás kiterjedt területet érint, a táj szerkezetét jelentősen átalakítják, ezzel egy időben a környezet szinte minden elemében kisebbnagyobb kedvező és kedvezőtlen változások indulnak el. A tervezett árvízi szükségtározóban például a lebegtetett hordalék jelentős kiülepedésével, a tározók folyamatos feltöltődésével, feliszapolódásával kell számolni. Fontos megjegyezni, hogy egy esetleges nagyobb szennyeződés és árhullám egyidejű levonulása esetén nem zárható ki a szennyező anyagok kiülepedése a tározóban. Ezért a tározó árvízi szerepén túl, annak vízminőség-védelmi szerepét is vizsgálni és szabályozni szükséges. A Bodrog vízminősége A Bodrog vízgyűjtő területének több mint 90 %-a található országhatáron túl, így a vízminőség szinte csak a külföldi szennyezéstől függ. A Bodrog a 2005. évi törzshálózati vizsgálatok szerint az oxigénháztartási mutatók alapján a határszelvényben általában jó és tűrhető értékek között változik, a biológiailag bontható szerves szennyező anyagok alapján ugyancsak III. osztályú. A tápanyag-háztartási mutatók (ammónia, nitrit, nitrát, foszfát) szintén III. osztályú, a szerves és szervetlen mikroszennyezők, valamint az egyéb paraméterek I-II. osztályú vízminőséget jeleznek (1.táblázat). Az utóbbi évtizedben előfordult rendkívüli szenynyezések általában Ukrajnából eredő olajszennyezések voltak. Az utóbbi években téli, télvégi időszakban a fonalas gombák tömeges elszaporodása fordult elő ismétlődően. A jelenség magyarázata a magas szerves eredetű szennyvíz bevezetés (általában szeszgyári, élesztőgyári szennyvizek esetén fordul elő), a fonalas gombák a folyó szlovák szakaszán alakulnak ki és úsznak le a folyó hazai szakaszára. Összességében a Bodrog a jellemző szennyező anyagok tekintetében általában a tűrhető vízminőségi osztályba tartozik. Árvízi időszakban - hasonlóan a Tiszához - növekszik a víz oldott és lebegő szerves anyag, valamint szervetlen anyag tartalma. A Bodrogközi belvízcsatornák vízminőségi kérdései A Bodrogköz ma a Tisza és a Bodrog árvízvédelmi töltései által közrezárt terület. A Bodrogköz belvízrendszerében rendszeres vizsgálatra törzshálózati mintavételi hely nincs kijelölve. A belvízcsatornák, holtágak vízéből csak alkalomszerűen történtek vízvizsgálatok. 1980. augusztusában az eddigi legnagyobb nyári belvíz alkalmával részletesen vizsgáltuk a Bodrogköz valamennyi jelentősebb belvízelvezető csatornájának a vízminőségét. Július végén a Bodrogközben 14.500 ha terület állt belvíz alatt. A Bodrogközi főcsatornák közül a Ricsei-főcsatornában, a Tiszakarádi-főcsatornában és a Törökéri-főcsatornában a víz oldott oxigén tartalma 0,0 mg/l volt, a magas oxigénfogyasztási (KOI) értékek mintegy 2 héten keresztül fennmaradtak. A Felsőberecki-főcsatorna vizében magas volt az algaszám, alacsonyan az oldott oxigén és magas a kémiai oxigénigény (20 mg/l). Szerves anyagokkal legjobban a Tiszakarádi-főcsatorna vize volt szennyezett, itt a kémiai oxigénigény (KOIMn) maximuma 45,2 mg/l volt. A Karcsa-csatornán is hasonlóan alacsony 0,04 mg/l oldott oxigén és 40 mg/l fölötti KOI-értékeket mértünk. Az oldott növényi tápanyagokra vonatkozó vizsgálatok magas ammónium-ion (2-3 mg/l), nitrát (2-6 mg/l) és orto-foszfát (0,6-2,3 mg/l) koncentrációkat mutattak. Mind az oxigénháztartás, mind a tápanyag háztartás mutatók V. osztályú, erősen szennyezett vizet jeleztek. A szlovák területről érkező Dobsa-Semjéni és Bélyi-csatornák ugyancsak erősen szennyezettek voltak. Az 1999. márciusi belvíz idején végzet vizsgálatok is hasonló vízminőséget mutattak. 8

Miért fontos ez? Azért, mert a Bodrogközi főcsatornák mocsaras területek vizét vezetik le, s a tél végitavaszi belvíz elvezetések idején is magas a biológiailag bontható szerves anyag tartalmuk a talajok lápos, humuszos jellegéből adódóan. Ezeket a körülményeket pedig alaposan mérlegelni kell a belvíz viszszatartásra alapozott tájgazdálkodás tervezésénél. Fontos ezeket a várható vízminőségi problémákat figyelembe venni, illetve modellezni, hiszen ezek a vizsgálati eredmények egy teljes lecsapoló rendszerű belvíz elvezetés körülményei között alakultak így. Egy folyamatos víz visszatartáson alapuló vízszint szabályozás mellett a vízi ökoszisztéma ön és vízminőség szabályozó funkciója működik, szélsőséges vízminőségi állapot feltehetően csak szélsőséges környezeti körülmények között alakul ki. Ismétlődő árvizek ökológiai összefüggései A Bodrogköz árvízvédelmi-belvízvédelmi, vízi-környezetvédelmi problémái nem választhatók el a Tisza-völgy egészét érintő kérdésektől. Ezért e helyen is szeretnék néhány szélesebb körű összefüggésre rávilágítani. Egy évtizeden belül hat alkalommal pusztított nagy árvíz a Kárpátalján, ill. a Tiszán. A mind gyakoribb árvizek keletkezésében a szélsőséges időjárás mellett (abban is) elsősorban az ember a vétkes. Hiszen nem is olyan régen még a Kárpátalja hegységeinek, erdőinek és rétjeinek buja növényzete szivacsként szívta magába a csapadékot, s később egyenletesen szivárogtatta a mellékfolyókba és onnan a Tiszába a talajvizet. Azóta azonban felforgatták a természet ősi rendjét. Kiirtották a havasi erdők zömét, szabálytalanul használják a havasi legelőket. Így a lehulló csapadék akadálytalanul zúdul le a szőrfüves, famentes, kopár lejtőkön. Az elpusztult erdők és legelők területén cserjések, savanyú legelők, kopár rétek alakultak ki, mert megváltoztak az ökológiai hatások és a hegyoldalakon gyorsabb lett az erózió. Nagyobb esők idején pedig szabad utat engednek a lezúduló víztömegnek, áradásokat idézve elő a hegyekben és a folyók völgyeiben. Mindezeket dr. Fodor Istvánnak az Ungvári Állami Egyetem néhai professzorának egy 1994- ben megjelent tanulmányára alapozom. Az azóta bekövetkezett újabb és újabb rekordokat döntő árvizek őt igazolják. A gátak pedig nem nőhetnek az égig. Ha rendkívüli károk árán is, de meg kell végre értenünk, hogy ha részben is, de vissza kell adni a természetnek ami az övé (a folyónak azt, ami a folyóé). Mára már valamennyi szakember számára egyértelművé vált, hogy csak az árvízvédelmi töltések további emelésével nem lehet megoldani az egyre magasabb vízállásokkal jelentkező árvizek biztonságos levezetését. Végül ez vezetett a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése című koncepció-terv megszületéséhez. A koncepció alapelve, s egyben erénye, hogy a meglévő védművek megtartása és műszaki állapotának megőrzése mellett hosszú távon oldja meg a Tisza árvízvédelmét anélkül, hogy a jelenlegi árvédelmi töltéseket túlzott mértékben tovább magasítanák. A koncepcióterv az árvizek visszatartására kizárólagosan csak műszaki létesítményekkel operál, nem veszi kellőképpen figyelembe a természetes növénytakaró igen jelentős csapadék-visszatartó lefolyás-szabályozó szerepét. Ezért a koncepciótervben felvázolt beavatkozásokat hosszútávon ki kellene egészíteni a Tisza-vízgyűjtő teljes ökológiai rendszerének helyreállításával, amely majd ismét kiegyensúlyozottá teszi a Tisza vízjárását. A vízminőség hosszú-távú vízvédelme A felszíni vizek védelméről szóló új jogszabályok alapvető változást hoztak a vizek szennyezésének a megelőzésében, a vizek minőségének tartós és hatékony megóvása és javítása érdekében. Az EU Víz Keretirányelv hazai végrehajtása során megtörtént a víztestek kijelölése. A felszíni vizek hidrológiai, morfológiai jellemzőik alapján víztípusokba kerültek besorolásra. A Bodrog magyarországi szakaszán egy, a Tiszán Tokajtól Zemplénagárdig két víztest került kijelölésre. Mindhárom víztest 20. víztípusba került besorolásra. A Bodrogköz két belvízvédelmi főcsatornája a Tiszakarádi- és a Törökéri-főcsatorna a 26. víztípusba sorolódott. Egy tó-víztest is kijelölésre került, a Sárospatak mellett levő Keleti-holtág, mely a 24. víztípusba tartozik. Az egyes víztípusokhoz meg kell határozni a jó állapot eléréséhez szükséges követelményeket (típus-specifikus referenciák). Valamennyi víztípusnál az elérhető legjobb ökológiai, kémiai állapothoz kell viszonyítani az ugyanazon víztípusba tartozó víztesteket. 2007-től az új vízminőségi monitoring rendszer bevezetésre került. 2009-ig el fognak készülni a vízgyűjtő gazdálkodási tervek. Mindezek jó alapot nyújtanak ahhoz, hogy a Bodrogközben is hatékonyabb vízminőség-védelmet folytassunk, és hosszú távon biztosítsuk a vízminőség megóvását, javítását, mely alapja a táji, természeti értékekre alapozott, vízviszszatartás, szabályozás és ehhez igazodó tájhasználat megvalósulásának Sallai Ferenc 9

AZ ENSZ KLÍMABIZOTTSÁGÁNAK LEGÚJABB JELENTÉSE Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottsága (IPCC) áprilisban az eddigi leghatározottabb figyelmeztetést tette közzé arról, hogy az emberi tevékenység idézi elő a gyorsuló globális felmelegedést. A globális felmelegedés kérdésében a legtekintélyesebbnek számító, több mint 130 ország 2500 tudósát tömörítő bizottság jelentésében több heves esőzést, olvadó jéghegyeket, aszályokat és hőhullámokat, valamint a tengerszint lassú emelkedését vetítette előre jelentésében. A dokumentum szerzői nagyon valószínűnek nevezték, hogy az elmúlt fél évszázadban tapasztalt felmelegedés nagy része (90% feletti valószínűséggel) az emberi tevékenységgel, a fosszilis energiahordozók elégetésével magyarázható. Ez elmozdulás az IPCC előző, 2001-es jelentésében foglaltakhoz képest, a testület abban ugyanis még csak valószínűnek - legalább 66 százalékos valószínűséget jelentőnek - tartotta, hogy az emberiség okolható az éghajlat változásáért. A huszadik század közepe óta a világ átlaghőmérsékletében megfigyelt emelkedés nagy része nagy valószínűséggel annak tulajdonítható, hogy növekedett az emberiség által kibocsátott, üvegházhatást okozó gázok koncentrációja állt a tavaszi hivatalos jelentésben. A jelentés 20 oldalas összefoglalója olyan veszélyekkel szembesítette a döntéshozókat, mint az északi-sarki jégtakaró elolvadása és a Golf-áramlat lassulása. A most nyilvánosságra hozott jelentés megismétli, hogy a Föld gyorsuló ütemben tart egy melegebb időszak felé, ami egyértelműen az emberi tevékenység következménye. A legújabb jelentésében. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete november 17-én Valenciában közzétett jelentése akciótervet javasol annak érdekében, hogy az emberiség elkerülhesse a legsúlyosabb katasztrófákat. A szerzők - kutatók és politikusok - 23 oldalon foglalták össze azokat a eredményeket, amelyeket az IPCC által kiértékelt, hat éven át folyó kutatások számítógépes modellezései és több ezer adata testesít meg. A jelentés képezi majd a tudományos kiindulópontját a Föld légköréről idén decemberben Bali szigetén sorra kerülő ENSZ-értekezletnek. A Valenciában bemutatott dokumentum leszögezi: a légkört alkotórendszerek vitathatatlanul változóban vannak. Ezt bizonyítja a levegő és az óceánok mérhető melegedése, a sarkvidékek és a magas hegyek jég- és hórétegének az olvadása, valamint a tengerszint emelkedése. A bemutatáson jelen lévő Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szerint az IPCC által felvázolt várható következmények olyan borzasztóak, akár egy tudományos-fantasztikus film. A főtitkár szerint a világ kormányainak az eddiginél többet kell tenniük a globális fölmelegedés megfékezése érdekében. Egyúttal úgy vélte, hogy a Valenciában elfogadott jelentés megteremti a lehetőséget a valódi áttörésre: egyetértést olyan tárgyalások megkezdéséről, amelyeknek eredményeként átfogó, minden nemzetre kiterjedő egyezmény születhet a Föld légköréről. A jelentés rámutat: a legújabb kutatások fokozták az attól érzett aggodalmakat, hogy a légkör változását leginkább a szegények és az idősek fogják megszenvedni. Földünkön terjedni fog az éhezés és a különböző betegségek. A szárazság, az áradások és meleghullámok bolygónk legszegényebb térségeit fogják sújtani, miközben egyre több állat- és növényfaj tűnik el végleg a Földről. Az IPCC Budapesten tartja tavaszi ülését. A tanácskozás helyszín-választásáról Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter még szeptemberben állapodott meg előzetesen Rajendra Pachaurival, az IPCC elnökével a szeptemberi ENSZ-klímacsúcson New Yorkban. A végleges döntés a testület valenciai ülésén született meg. Az 1988-ban alakult Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change) eddig négy átfogó jelentést készített az éghajlatváltozás veszélyéről, hatásairól és a lehetséges beavatkozási lehetőségekről, azaz arról, miképpen lehet csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását és felkészülni a környezeti változásokra. A testület célja, hogy áttekintse, elemezze az éghajlatváltozást kiváltó természeti és társadalmigazdasági folyamatokat, a globális változás várható következményeit, valamint azokat a lehetséges beavatkozásokat, eszközöket, amelyekkel megelőzhető a földi éghajlat drámai mértékű megváltozása, illetve mérsékelhetők a már elkerülhetetlennek látszó káros hatások. Az IPCC jelentéseinek elkészítésében több ezer szakember, tudós vesz részt: klimatológusok, oceanográfusok, ökológusok, szociológusok, közgazdászok és energetikai szakemberek. Az ENSZ tisztségviselői azt remélik, hogy a dokumentumban foglaltak cselekvésre késztetik majd a kormányokat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. E gázok alapvetően a fosszilis energiahordozók erőművekben, gyárakban és autókban való elégetésével kerülnek a légkörbe. ÚJ TALAJVÉDELMI DIREKTÍVA A Európai Parlament elfogadta a talajvédelmi irányelvet Az Európai Parlament (EP) Strasbourgban első olvasatban elfogadta a talajvédelmi irányelv tervezetét. Ennek értelmében nyilvános jegyzéket állítanak össze az Európai Unió területén található szennyezett földterületekről, és azt várják el a tagállamoktól, hogy helyreállítási stratégiát dolgozzanak ki. A tagállamok rugalmasan járhatnak el abban a tekintetben, hogy miként ültetik át a gyakorlatba az irányelvet. Az irányelv a fenntartható földhasználat célját tűzi ki, ami alatt elsősorban az éghajlatváltozás hatására történő talajromlás megakadályozását - vagy a káros következmények enyhítését - érti. Magyarország támogatja az Európai Unió talajvédelmi irányelv-javaslatát, mert ezzel felgyorsulhat a kármentesítési program megvalósítása - mondta Baranyai Gábor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője. A főosztályvezető közölte: az egységes talajvédelmi szabályozás bevezetésével az érvényben lévő kármentesítési program folyamatosan húzódó projektjei határidőket kapnak, és ezzel megvalósításuk kikényszeríthetővé válik. Ezen túl a projektek a szabályozás révén felkerülnek egy olyan listára, amelyre a mostani helyezettel ellentétben már lehet EU-támogatásokat felhasználni. Az új irányelv állapot felmérési kötelezettséget ír majd elő a tagországok számára, amelyeknek számba kell venniük a talajpusztulás veszélyeit. A veszélyek közé sorolható egyebek között a talajtömörödés, -szikesedés, -savasodás. Az állapotfelmérést követően intézkedési terveket kell készíteni a talajdegradáció megfékezésére, a kedvezőtlen állapotú talajok feljavítására. Az irányelv kötelezettséget ró a tagállamokra, hogy ha nem sikerül felelőst találni egyes területek beszennyezéséért, akkor azt állami költségen számolják fel. Mivel az állami ráfordítások uniós támogatásból is fedezhetővé válnak, ezért a nettó befizető országok általában a jogszabálynak ezt a részét ellenzik, hiszen nem akarják más tagállamok talajregenerációját finanszírozni. Kérdés, hogy a formálódó jogszabály a jelenlegi tartalommal kerül-e megszavazásra, vagy a nagy sietség miatt egy kiüresedett direktíva lesz a végeredmény. Egy másik uniós jogszabály is körvonalazódik, amely a légi közlekedés széndioxid-kereskedelem alá vonásáról szól. Az Európai Unió emissziókereskedelmirendszerébe (ETS) jelenleg a legkevésbé klímabarát ipari létesítmények tartoznak, amelyek a tagállamoktól kapott kvótáikkal gazdálkodva ügyelnek széndioxid-kibocsátásukra. Az EU szándéka szerint 2011-től a rendszer az EU-n belüli légi közlekedésre, majd 2012-től az EU-n kívüli reptereket is érintő járatokra terjedne ki. A légi közlekedés aránya az emberi tevékenységekhez köthető széndioxid-kibocsátásból nem jelentős. Ám a közlekedési ágazaton belül ennek a szektornak a bevonása a legkönnyebb adminisztratív megfontolásokból, ráadásul a kibocsátásokon belüli részaránya meredek növekedés előtt áll. 10

HULLADÉKUDVAROK MISKOLCON SZEPTEMBERBEN KÉT HULLADÉKUDVAR NYÍLT MISKOLCON A JÓZSEF A. ÚT 65. SZ. ALATT (AVE MISKOLC KFT. TELEPHELYE) ÉS A LÓRÁNTFFY ZS. UTCÁBAN, AHOL A LAKOSSÁG MENNYISÉGI KORLÁ- TOZÁS NÉLKÜL, ILLETVE ÖNKORMÁNYZATI RENDE- LETBEN MEGHATÁROZOTT MENNYISÉGIG (100 KG) INGYEN HELYEZHETIK EL, SZELEKTÍV VÁLOGATÁSSAL RAKHATJA LE AKÁR A VESZÉLYES HULLADÉKOT IS. Szelektálás konténerbe Összesen három hulladékudvar működik majd Miskolc különböző területein, hogy minden városrészből viszonylag könnyű legyen valamelyiket megközelíteni. Itt európai normáknak megfelelően környezettudatosan, szelektíven gyűjtik össze a hulladékot, amelyet újrahasznosítanak. A lakosság számára mindez új lehetőség, hiszen számos háztartási szemetet nem lehetett belerakni a kukákba, vagy a lomtalanítás alkalmával kiszállított konténerekbe. A hulladékudvarokban azonban akár a veszélyesnek minősülő anyagokat, például a gyógyszerhulladékot, a kidobott elektromos berendezéseket, fénycsöveket, festékdobozokat, elemeket, akkumulátorokat is átveszik - szelektálva. A szelektíven gyűjtött hulladékokat az AVE értékesíti, vagy újra feldolgozzák. A használhatatlan bútorokat eddig csak a tavaszi-őszi lomtalanításkor tudta kidobni a lakosság, a hulladékudvarokban ezekből pedig forgács készül. A zöldhulladék felhasználására is odafigyelnek, komposztálás útján újrahasznosítják. A hulladékudvarokba mennyiségi korlátozás nélkül szállíthatják be a város lakói a hulladékot, ez lehet papír, műanyag, üveg, fém, veszélyes-, vagy biológiai, - szerves anyag tartalmú - hulladék, nagydarabos lom, mint a bútorok, vagy gumiabroncs, sőt akár építési törmelék is. Az AVE Miskolc Kft. több mint 320 ezer ember mindennapi hulladékát gyűjti, szállítja, kezeli. Két évvel ezelőtt Hejőpapi település külterületén a miskolci önkormányzat és harminchét környező település összefogásával ISPA-támogatással - egy korszerű, az EU-s előírásoknak megfelelő kettős szigetelésű hulladéklerakó építése fejeződött be. A csaknem ötmilliárd forintos projekt több részből állt, ezek közül az egyik a szelektív hulladékgyűjtés, amelynek kialakítása Miskolcon már 2003 tavaszán megkezdődött. Ennek a programnak a folytatása a hulladékudvarok létesítése. BŐVÜLT A SZUHOGYI VESZÉLYES HULLADÉKLERAKÓ KAPACITÁSA A francia SÉCHÉ Environment Csoport magyarországi leányvállalata a HUNGAROPEC Zrt szuhogyi veszélyes hulladéklerakójában szeptember elején egy közel 100 MFt beruházási költséggel megvaló- Az épülő új medence sult, 8.000 m3/év veszélyes hulladék befogadására alkalmas új lerakó egységgel bővült. A hulladéklerakó 2002-ben került üzembe helyezésre, akkor az építés első fázisában egy 40 ezer m3-es mozgatható tetővel részben fedett, a szigorú műszaki előírásoknak megfelelő aljzatszigeteléssel ellátott medence került kialakításra. Most ez a medence került egy újabb egységgel kibővítésre. A bővítés után a lerakásnál az eddigieknél biztonságosabb, korszerű cement, illetve mész-pernye alapú befoglalásos (stabilizációs) technológia alkalmazása vált lehetővé. A beszállított ipari veszélyes hulladékot szükség esetén a befoglalásos módszerrel kezelik mielőtt azokat a lerakóban elhelyeznék. Az adott veszélyes hulladékot beágyazás előtt megvizsgálják és megállapítják a kioldódási paramétereket. A veszélyes hulladékot ennek megfelelő fiziko-kémiai stabilizációs kezelésnek vetik alá, majd a beágyazást követően újabb kioldódási vizsgálattal ellenőrzik, hogy a hulladék megfelel-e az előírt lerakási paramétereknek. A hulladéklerakó a felügyelőség által kiadott egységes környezethasználati engedély és jóváhagyott üzemelési terv szerint működik. 11

194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelet Az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és szállítási nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/ 689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról (MK 2007/98. szám, 2007. július 25.). 25/2007. (VII. 30.) KvVM rendelet A használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/20-05. (XII. 6.) KvVM rendelet, valamint a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/ 2007. (V. 10.) KvVM rendelet módosításáról (MK 2007/101. szám, 2007. július 30.). 23/2007. (VIII. 29.) MeHVM rendelet a Környezet és Energia Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről (MK 2007./113. szám, 2007. augusztus 29.). 24/2007. (VIII. 29.) MeHVM-GKM-KvVM együttes rendelet A Környezet és Energia Operatív Program IV. és V. prioritásainak végrehajtásában közreműködő szervezet kijelöléséről (MK 2007./113. szám, 2007. augusztus 29.). 19/2007. (VIII. 29.) ÖTM rendelet A tűzvédelem atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos követelményeiről és a hatóságok tevékenysége során azok érvényesítésének módjáról (MK 2007./113. szám, 2007. augusztus 29.). 231/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet módosításáról (MK 2007/116. szám, 2007. szeptember 4.) 232/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet módosításáról (MK 2007/116. szám, 2007. szeptember 4.). 79/2007. (IX. 15.) GKM-KvVM együttes rendelet A nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag-kibocsátásának korlátozásáról szóló 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet módosításáról (MK 2007/120. szám, 2007. szeptember 15.). 28/2007. (IX. 19.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet módosításáról (MK 2007/122. szám, 2007. szeptember 19.). 101/2007. (IX. 21.) FVM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági energiafelhasználás megújuló energiaforrásokból történő előállításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 78/2007. (VII. 30.) FVM rendelet módosításáról (MK 2007/12-3. szám, 2007. szeptember 21.). 107/2007. (IX. 24.) FVM rendelet A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai előírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 139/2004. (IX. 24.) FVM rendelet módosításáról (MK 2007/125. szám, 2007. szeptember 24.). 249/2007. (IX. 26.) Korm. rendelet A környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladatés hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet módosításáról (MK 2007/127. szám, 2007. szeptember 26.). 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól (MK 2007/140. szám, 2007. október 18.). A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium rendeletei természetvédelmi területek védettségének fenntartásáról (MK 2007/140. szám, 2007. október 18.). 88/2007. (X. 25.) KvVM rendelet A védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról szóló 13/1997. (V. 28.) KTM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2007/144. sz. 10145.old.) 30/2007. (X. 25.) ÖTM-GKM-KvVM együttes rendelet A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program végrehajtásában közreműködő szervezetek kijelöléséről szóló 18/2004. (II. 24.) GKM KvVM PM együttes rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2007/144. sz. 10147.old.) 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól (MK 2007/146. szám, 2007. október 29.) 127/2007. (X. 29.) FVM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/20-07.(IV.17.) FVM rendelet módosításáról (MK 2007/ 146. szám, 2007. október 29.) 12 JOGSZABÁLYFIGYELŐ 2007: CXX. törvény A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) kihirdetéséről szóló 1979. évi 19. törvényerejű rendelet módosításáról, valamint az ADR A és B Melléklete 2007. évi módosításainak és kiegészítéseinek kihirdetéséről (MK 2007/148. szám, 2007. november 6.). 48/2007. (XI. 6.) EüM-FVM együttes rendelet A növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer-maradék mértékéről szóló 5/2002. (II. 22.) EüM-FVM együttes rendelet módosításáról (MK 2007/148. szám, 2007. november 6.). 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól (MK 2007/147. szám, 2007. október 31.). 89/2007. (X. 31.) KvVM rendelet A környezetvédelmi és a vízügyi előirányzatok felhasználásának és ellenőrzésének szabályairól szóló 3/2004. (II. 24.) KvVM rendelet módosításáról (MK 2007/147. szám, 2007. október 31.). 298/2007. (XI. 9.) Kormány rendelet A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet módosításáról (MK 2007/ 151. szám, 2007. november 9.). 299/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról (MK 2007/ 151. szám, 2007. november 9.). 137/2007. (XI. 15.) FVM rendelet A növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2007/15-4. 10734. oldal) 90/2007. (XI. 20.) KvVM rendelet. Egyes, bányászati tevékenység során feltárult barlangok védettségének feloldásáról (MK 2007/157. szám, 2007. november 20.) 91/2007. (XI. 21.) KvVM rendelet Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység szabályairól (MK 2007/ 158. szám, 2007. november 21.). 315/2007. (XI. 22.) Korm. rendelet Az egyes rendeleteknek az energiafelhasználó termékek öko-tervezésére vonatkozó követelmények megállapítása érdekében történő módosításáról (MK 2007/159. szám, 2007. november 22.).

T A L L Ó Z Ó MELEGREKORDOT JÓSOL AZ ÚJ KLÍAMODELL Legalább kétévente megdől a melegrekord, és tíz év alatt csaknem annyit emelkedik az átlaghőmérséklet, mint korábban ötven év alatt. Ezt a Met Office, a brit meteorológiai intézet kutatói jósolják egy új előrejelzési módszer alapján. Klímamodelljük a korábbiaktól eltérően az úgynevezett külső tényezők - üvegházhatást keltő gázkibocsátás, naptevékenység - mellett belső változókkal is számol. Ilyen például az El Nino, a tengeráramlások és az óceánok hőmérséklete, amelyek mind hatással vannak az éghajlatváltozásra. Az előrejelzés szerint 2009-ig a természetes folyamatok nagyjából kiegyenlítik az emberi tevékenység hatását, drasztikus átlaghőmérséklet-emelkedés ezért nem várható. 2010-től viszont minden évben 50 százalékos valószínűséggel magasabb lesz a középhőmérséklet, mint 1998-ban, a rendszeres mérések kezdete óta legmelegebb évben. A Decadal Climate Prediction System (DePreSys) újdonsága továbbá, hogy az évszázad végén várható állapotok előrejelzése helyett a következő évtized várható fejleményeire összpontosít, és csak a legfrissebb, 1990 után keletkezett adatokon alapul a becslés. Ennek alapján arra lehet számítani, hogy 2014-ben minden nap átlagosan 0,3 Celsius fokkal melegebb lesz, mint 2004-ben, tehát tíz év alatt csaknem feleannyival emelkedik az átlaghőmérséklet, mint a huszadik század elejétől a végéig, amikor 0,72 fokos emelkedést regisztráltak. (Új Kína) PÉLDÁTLAN FELMELEGEDÉS AZ ÉSZAKI- SARKON Példátlan mértékű olvadást észleltek az orosz sarkkutatók az Északitengeren idén nyáron: a korábbiakhoz képest minden eddiginél nagyobb területen tűnt el teljesen a jég a víz felszínéről. Az Arktyika-2007 expedíció helyettes vezetője, Igor Asik elmondta: a jégtakaró az 85. szélességi fok fölé húzódott vissza a nyáron, s a jég ott, ahol megmaradt, alig egy méteres vastagságú volt, vagyis a korábbi felére olvadt. A víz felső rétegei plusz 5-7 Celsius-fokra melegedtek fel. Minderre még nem volt példa, és ez ahhoz vezethet, hogy a felmelegedés jövőre elodázza a vízfelszínt borító jégréteg keletkezését és csökkenti a megfagyó víz mennyiségét - mondta Asik. Mindazonáltal a kutató hangsúlyozta: mindezek alapján még nem lehet kellő pontosságú prognózissal szolgálni arra nézve, hogy mi várható a közeli jövőben, mivel az Északi-sarkon tapasztalható felmelegedés csak a klimatikus jelleg komoly változásának egyik tünete. A Jeges-tengert borító jég olvadása miatt teljesen feltárult az Északi-sarkvidék Északnyugati átjárója, megnyitva az évszázadok óta keresett, de mindeddig járhatatlan hajózási utat Európa és Ázsia között - jelentette be az Európai Űrhivatal, az ESA. Az Arktisz jégpáncéljának kiterjedése a műholdas mérések 30 évvel ezelőtti kezdete óta a legkisebbre zsugorodott - közölte a hivatal, felvételeket is bemutatva az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő, mostanra teljesen hajózható útvonalról. A kanadai sarkvidéken át vezető Északnyugati átjárót már régóta úgy tarják számon, mint amely olcsó alternatív útvonalat jelenthet a Panama-csatornával szemben a tengerhajózás egy része számára. A jéggel borított térség mintegy 3 millió négyzetkilométerre történt csökkenését figyelhettük meg - mondta el Leif Toudal Pedersen, a dán nemzeti űrközpont munkatársa, szélsőségesnek minősítve a zsugorodás mértékét. Közlése szerint ez az adat közel egymillió négyzetkilométerrel alacsonyabb a tavaly és tavalyelőtt mért eddigi minimumoknál. (Az északi-sarki jégpáncél egyébként mindig szeptemberben a legkisebb kiterjedésű, és általában márciusban mérik a maximumát.) Az orosz sarkvidéken át vezető Északkeleti átjárót egyelőre még részlegesen elzárja a jég, de a legfrissebb fejlemények fényében ez az útvonal is a vártnál jóval hamarabb szabaddá válhat - tette hozzá Pedersen. A fejlemény az ESA szerint újabb bizonyíték arra, hogy a sarki térségek rendkívül érzékenyen reagálnak a globális klímaváltozásra. Az ügynökség megjegyzi, hogy egyes kutatók jóslata szerint az Északi-sarkvidék jégpáncélja akár már 2040- re teljesen felolvadhat. Szinte minden szakértő egyetért abban, hogy a fosszilis tüzelőanyagok növekvő felhasználása miatt zajló globális felmelegedés az Északi-sarkvidéken közel kétszer akkora sebességgel megy végbe, mint a Föld más térségeiben. Ráadásul a jégmentessé váló sötét földfelület vagy tengerfelszín a későbbiekben sokkal több hőt nyel el, mint korábban a jég vagy a hó. Az ESA internetes oldalára feltett bejelentés szinte egybeesik azzal, az utóbbi időben felerősödött nemzetközi versenyfutással, amelyet az Északi-sarkvidék feletti szuverenitás megszerzéséért folytatnak a térséget övező államok. Oroszország augusztusban erősítette meg igényét az Északi-sarkvidékre, a szibériai partvidéktől egészen a pólusig, miután két mini-tengeralattjárót juttatott le 4200 méteres mélységbe éppen a sarkpont alatt, egészen a tengerfenékig, és a két vízi jármű legénysége rozsdamentes titánötvözetből készült orosz zászlót rögzített a tengerfenékhez. De mellette további négy állam, Kanada, az Egyesült Államok, Dánia és Norvégia is jogot formál az északi-sarki térség különböző övezeteire, amelyek megszerzésétől az új hajóutak mellett gazdag olaj- és gázlelőhelyek feltárását várják. (Reuters) FELMELEGEDÉS OKOZZA A HATODIK KIHALÁSI HULLÁMOT A globális felmelegedés a hatodik nagy kihalási hullámot válthatja ki a következő évszázadok élővilágában egy tanulmány szerint, amely összefüggést állapított meg a légköri hőmérséklet emelkedése és az élőlényeknek az elmúlt 500 millió év során történt tömeges kihalásai között. A biológiai sokszínűség csökkenésének öt nagy korszaka - amelyek egyikében az élőlények 95 százaléka halt ki - megfelelt egy-egy felmelegedési időszaknak a Proceedings of the Royal Society című brit folyóiratban megjelent tanulmány szerint, amely megállapításait kövületek elemzésére alapozza. A következő évszázadokban várható hőmérséklet emelkedések megfelelnek a múltban észlelt üvegházhatás-csúcsoknak - állítja Peter Mayhew, a tanulmány fő szerzője. Az ENSZ klímaváltozási bizottságának szakértői szerint a légkör az évszázad végéig 1,1-6,4 Celsius-fokkal melegszik fel a XX. század két utolsó évtizedéhez viszonyítva. Ha a kutatás eredményei kivetíthetők a jelenlegi felmelegedésre,amely hasonló a szárazföldi éghajlat korábbi hosszú távú ingadozásainak mértékéhez, azt jelzik, hogy újabb kihalások várhatók - jósolja Mayhew. Korábbi kutatások már lehetővé tették a klímaváltozások modellezését és egyes tömeges kihalások okainak feltárását, de nem állapítottak meg közöttük rendszeres összefüggést. A KORALLZÁTO- NYOK VESZÉLYE- SEN PUSZTULNAK A Csendes-óceán korallzátonyai jóval gyorsabban pusztulnak, mint eddig gondolták mutatták ki amerikai kutatók. Az Észak-Carolinai Egyetem kutatói az utóbbi több mint három évtized hatezer tanulmányának összesítésével mutatták ki, hogy a Szumátrától Francia Polinéziáig terjedő területen a korallállomány 20 százalékkal csökkent az utóbbi húsz évben. Ez azt jelenti, hogy az 1960-as évek óta 966 négyzetkilométernyi korall semmisült meg a Csendes-óceán térségében. Az ausztrál nagykorallzátony is végveszélyben van: 2030-ra feltehetően teljesen elpusztul az Európai Unió klímaváltozással foglalkozó bizottsága szerint. Az ENSZ szakemberei úgy vélik, hogy a világ korallzátonyainak eddig csaknem egyharmada semmisült meg, s 2030-ra előreláthatólag hatvan százalékuk tűnik el. A Csendes-óceán térségében a világ korallzátonyainak 75százaléka található. A drámai pusztulás fő oka a tudósok egybehangzó véleményeszerint a globális felmelegedés. 13

KÖRBEÉR A KERÉKPÁRÚT A TISZA-TÓNÁL Körbekerekezhetővé vált a Tisza-tó azt követően, hogy a tavasszal megkezdődött, Kiskörét Poroszlóval összekötő, közel 23 kilométer hosszú kerékpárutat augusztusban átadták a bicikli szerelmeseinek. A Kisköre és Tiszafüred közötti szakasz megépítése után most már a Kisköre és Poroszló közötti szakaszon is lehetőség nyílik a biciklit választóknak jó minőségű, aszfaltborítású felületen kerekezni. A 361 millió forintos fejlesztést 300 millió forinttal támogatja az Európai Unió a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében, a 61 millió forintos önrészt pedig az érintett Heves megyei települések: Kisköre, Tiszanána, Sarud, Újlőrincfalva és Poroszló, továbbá a Heves Megyei Önkormányzat, illetve az érintett vízügyi igazgatóságok biztosították. Ennek eredményeként jöhetett létre ez a jelentős turisztikai beruházás, nagyban elősegítve a kerékpáros turizmust ezen a természeti értékekben gazdag és rendkívüli adottságokban bővelkedő területen. A létesítmény Kisköre belterülete és Poroszló 33. főközlekedési út között, a Tisza-tó jobb parti töltésén valósult meg. Az út szélessége 3,00 méter megközelítően kilométerenkéni kitérőkkel, pihenőkkel. Az elmúlt évben, a tó bal partján a Tiszaderzs- Tiszaszőlős-Tiszafüred közötti 13,7 km-es szakaszt vehették birtokba a kerekesek. Az az útvonal a még korábban elkészült Kisköre-Abádszalók-Tiszaderzs közötti kerékpárút folytatása volt. A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság pályázata alapján a Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programja keretében most a Tisza-tó jobb partján Kisköre és Poroszló között folytatódik az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztése. A tavasszal megkezdett fejlesztés nyomán a nyári főszezonban már körbekerékpározható a Tisza-tó. 8 MILLIÓ ÉVES CIPRUSFA TÖRZSEK NYOLC MILLIÓ ÉVES FATÖRZSEK BUKKANTAK FELSZÍN- RE AUGUSZTUS ELEJÉN A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYÁBAN. A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM CÉLJA, HOGY A VILÁGSZENZÁCIÓNAK SZÁMÍTÓ LELETET SIKERÜL- JÖN MEGMENTENI. A TÖRZSEK KIEMELÉSÉNEK ÉS ELSZÁL- LÍTÁSÁNAK KÖLTSÉGE MÁR ÖNMAGÁBAN SPECIÁLIS MEG- OLDÁST ÉS TÖBB MILLIÓ FORINTOT IGÉNYELT. A felszínre került fatörzsek A törzsek egy részét Ipolytarnócra, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának a közelmúltban elkészül Látogatóközpontjába szállították, ahol a - szintén világszenzációt jelentő - kihalt állatok lábnyomai is láthatók.. Itt gondoskodnak a páratlan lelet állagának megőrzéséről, hogy a nagyközönség megtekinthesse a törzseket. További négy fatörzset a miskolci Herman Ottó Múzeum területére szállítottak, ahol a tudományos elemzést fogják szolgálni. Itt először ideiglenes helyre, egy speciális homokágyásra helyezték, ahol megfelelő nedvességet kapnak. A homokágyás fölé egy pavilont állítanak össze, hogy a maradványokat megkíméljék az időjárás viszontagságaitól. A négy mocsárciprus közül a legnagyobb tömege eléri a 4,7 tonnát, négy méter magas, alsó átmérője két métert tesz ki, a három kisebb is hasonló monstrumnak számít. A múzeumnak november elején a konzerváláshoz és végleges elhelyezéshez a szükséges költségek fele már rendelkezésére állt. A tartósításhoz szükséges cukrot cégek és magánszemélyek ajánlották fel, és megvannak azok az acéltartályok is, amelyekben évekig áznak majd a törzsek. A védőépületek építése befejeződéshez közeledik. A világon egyedülálló nyolcmillió éves mocsárcipruserdő-maradvány fái eredetileg 30-40 méter magasak lehettek. A 16 fából álló erdőrészlet jelentőségét az adja, hogy eredeti állapotukban maradtak meg: rendkívül nedves, homokos, iszapos környezetben az ág-, kéreg-, gyökér- és évgyűrűszerkezetük eredeti helyzetben vizsgálható. A fák mérete, valamint az a tény, hogy eredeti anyagukban és élethelyzetükben találtak rájuk, teszi világviszonylatban is ritkasággá a leletet. A felfedezett 16 fatörzs valószínűleg azért maradt meg, mert egy hirtelen vihar homokot vagy iszapot zúdíthatott a fákra. Az iszapba került részt az oxigénmentes környezet, a törzseket körülvevő tömörödött homok és a rétegvízből a fatörzsekbe szivárgott víz őrizte meg. Az évmilliók során a fatörzs egyik fontos alkotóeleme - a cellulóz - szinte teljes mértékben lebomlott, és ma ez a rész lignitből áll. A fák üregeit és repedéseit homok tölti ki. A felfedezés után a fákat kibontották a homok öleléséből, ezért azok rohamosan elkezdték elveszteni a bennük lévő vizet és a kiszáradásukkal egy időben megkezdődött a pusztulásuk is. Ezért is volt sürgős gyors megoldást találni a megmentésükre. 14

AUTÓMENTES NAP SZEPTEMBER 22-ÉN NYOLCADIK ALKALOMMAL KERÜLT SOR AZ AUTÓMENTES NAP MEGRENDE-ZÉSÉRE. MISKOLC VÁROS HÉTSZER VETT RÉSZT AZ ESEMÉNYEN. FELÜGYELŐSÉGÜNK MINT EDDIG MINDEN ALKALOMMAL MOST IS AKTÍVAN BEKAPCSOLÓDOTT A RENDEZVÉNYSOROZAT SIKERES LEBO- NYOLÍTÁSÁBA. A TAVALYI ÉVHEZ HASONLÓAN AZ AUTÓMEN- TES NAP PROGRAMJAIT A SPORTCSARNOK MELLETTI TERÜLE- TEN RENDEZTÉK MEG. A Felügyelőség 24 órás mintákat vett a nitrogén-dioxid koncentráció meghatározása céljá-ból a Görgey út 12. illetve a Görgey út 20. szám alatt. Szállópor mintát az idén nem vet-tünk, mert az önkormányzat nem tudott megfelelő mintavételi helyet biztosítani a szabvá-nyos mintavételhez. Az NO2 mintavétel szeptember 14. és október 30. között történt. A mobil mérőkocsival - megfelelő mintavételi hely hiányában ez évben nem tudtunk részt venni a programban. A diagramból látható, hogy az autómentes napon a jelzett helyen magasabb nitrogén-dioxid koncentráció volt mérhető, mint egy héttel előtte, vagy utána. Meg kell azonban je-gyezni, hogy a kialakuló szennyezőanyag koncentrációkat nagymértékben befolyásolják az időjárási körülmények. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a megyében található többi monitor állomás adatait figyelembe véve ezeken a ugyanez a tendencia volt megállapítha-tó. Összességében azt mondhatjuk, hogy az idén a meteorológiai viszonyokban tapasztalható jelentős eltérések miatt nem lehetett az alkalmazott vizsgálatokkal egzaktul kimutatni az autómentes nap légszennyezettségre gyakorolt hatásának mértékét. A zajvédelmi vizsgálatok a korlátozott gépjármű forgalom és a zajterhelés csökkenése kö-zötti összefüggést kívánták alátámasztani. A vizsgálatokat szeptember 15-én normál, szo-kásos forgalmi körülmények mellett, szeptember 22-én pedig az elterelt forgalmi szaka-szon végeztük 900 és 1600 között. Mérési eredmények: szept. 15. 65,3 db, szept. 22. 61,6 db. A mérési eredmények kiértékelése során megállapítottuk, hogy a zajszint csökkenés mér-téke 3,7 db(a). Azonban még így is határértéket (60 db) meghaladó volt a zajszint. Az eredmény csak tájékoztató jellegű, mert a mérés körülményei nem voltak szabványosak. (A mérőműszert a Dessewffy utca egyik 2. emeleti lakásának erkélyére tudtuk kitelepíteni, ahol biztosítottak voltak az őrzési feltételek.) Mindennek figyelembe vételével megállapít-ható, hogy a csökkenés így is kimutatható. Összefoglalva a korábbi évek mérési tapasztalatait is figyelembe véve megállapítható, hogy a belváros légszennyezettségi és zajterhelési állapotán sokat javítana a gépjármű-forgalom kitiltása, ill. elterelése. Ez a következtetés a légszennyező anyag koncentrációjá-nak növekedése ellenére is megállapítható, hiszen kevesebb áthaladó jármű kisebb lég-szennyezést eredményez. Uramné Lantai Katalin osztályvezető Világszerte sikeres volt az autómentes nap Amszterdam szeptember 22-én bezárta kapuit az autók előtt, a csatornák városába csak gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedési eszközön lehetett bejutni csakúgy, mint a szomszédos Belgium vagy a távoli Kína nagyvárosaiba. A nemzetközi autómentes nap megrendezésével egy időben a holland kormány mérlegelte azt is, hogy büntetőadót vezessen be a nagy fogyasztású személygépkocsikra, ugyanakkor adócsökkentéssel honorálja a természetet kevésbé szennyező autókat. A holland rendőrség úttorlaszokkal zárta le az Amszterdamot övező A10 autópályát, hogy megakadályozza a behajtást a városba. A helyi hatóságok számos parkolóhelyet alakítottak ki, ahonnan tömegközlekedési eszközzel lehetett bejutni a városba. Az amszterdamiak 35 százaléka egyébként rendszeresen használ kerékpárt, miközben a várost szelő gépkocsik 60 százalékát szintén helybéliek vezetik. A szomszédos Belgiumban Brüsszel és Antwerpen utcáit szállták meg a gyalogosok és a kerékpárosok. A helyi hatóságok szerint minden negyedik ember Brüsszelben gépkocsit használ még ahhoz is, hogy az alig egy kilométerre lévő munkahelyére eljusson. Londonban a város főútvonalait vasárnap 14 kilométer hosszan lezárták, amikor 38 ezer kerékpáros vett részt a szervezők szerint a brit főváros eddigi legnagyobb méretű közös kerékpározásán. A közlekedési dugók és légszennyezés sújtotta Kínában a hatóságok 108 várost nyilvánítottak autómentessé, felszólítva a lakosokat, hogy gyalogoljanak, kerékpározzanak vagy használják a tömegközlekedést. Pekingben kétszázzal több autóbuszt vezényeltek az utcákra. Az autómentes naptól azt várták, hogy 33 millió liter benzint takarítanak meg, és 3000 tonnával kevesebb lesz a károsanyag-kibocsátás a városokban. Az indonéz fővárosban először tartottak autómentes napot az idén. (AP) 15

EGER A VIRÁGOS VÁROS Aranyérmes lett Eger a Nemzetközi Virágos Városok Versenyében. A megmérettetésben az idén 12 európai ország egy-egy városa vett részt. Az elismerést Habis László, Eger város polgármestere vette át az angliai díjátadó ceremónián. Az indoklás szerint az elismerés a történelmi és a természeti környezet harmóniájának megteremtésével érdemelte ki a díjat a város. Eger városa azt követően képviselhette Magyarországot a megmérettetésen, hogy az elmúlt évben a hevesi megyeszékhely nyerte meg a virágos városok hazai versenyét. Eger másfél évtizedes, tudatos városszépítő munka eredményének köszönhette, hogy elnyerte a Magyarország legvirágosabb városa címet és képviselhette Magyarországot az európai megmérettetésben. A nemzetközi zsűri augusztus elején látogatott el Egerbe. A bírálókat mélyen lenyűgözte a prezentáció és az, hogy ez egy több mint másfél évtizedes tudatos munkának az eredménye az Entente Florale kritériumainak szellemében. Nagyra értékelte a történelmi, természetes és kulturális örökség védelmét és ezek megjelenítését (Líceumi Könyvtár, Dobó István Vármúzeum, templomok, népművészeti hagyományok). A zsűri kiváló minőségűnek ítélte a zöld felületek, parkok és virágágyások gondozását, ápolását, a fejlődést, melyet a jelentősebb köztéri parkok mint pl. az Érsekkert a gyönyörű virágágyásaival, vagy a Szépasszonyvölgy rehabilitációjának terén bizonyí- tottak. Az új utcai bútorok és az új virágtartók a gyalogos területeken nagyon jól illeszkedtek a történelmi városhoz. A zsűri kiemelte a kitűnő marketing politikát a turizmus terén. A turisztikai termékek sokszínűsége, az attraktív események szervezése az egész év folyamán, a jó kommunikáció, a kiadványok, az egyedülálló projektek a jövőre nézve (Város a város alatt, az Új Kulturális Központ a Líceumban, a termál turizmus fejlesztése, borfesztiválok) még vonzóbbá teszik, illetve tehetik a híres történelmi várost. A verseny ugyan közvetlenül a virágokról szólt, ám valójában arról, hogy egy település polgárai, az ott működő civil szervezetek és vállalkozások mennyire tartják szívügyüknek lakóhelyük környezetét, illetve miként képesek öszszefogni közös célok érdekében. Monika Hetsch, a rendező Entente Florale International elnöke, egyben a zsűri elnöke elmondta, hogy a virágosításban évről évre mintegy 50 millió ember vesz részt szerte Európában, ily módon a verseny az egyik legnagyobb mozgalommá vált a kontinensen az elmúlt három évtizedben. AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LAPJA SZERKESZTŐSÉG: MISKOLC, MINDSZENT TÉR 4. TELEFON: 46/517-300 FŐSZERKESZTŐ: SALLAI FERENC FELELŐS KIADÓ: PINTÉR ISTVÁN