Az oktatási segédletek hatályosítása

Az oktatási segédletek hatályosítása I. Áttekintés a tantárgy helyzetéről A közszolgáltatások szervezése és igazgatása című jegyzet megírása és kiadása óta - a közszolgáltatások rendszerében (humán és műszaki infrastrukturális) és azokhoz tartozó közszolgáltatások körében - a közszolgáltatások biztosításáért felelősök körében (állam, önkormányzat) - a szolgáltatás nyújtásának formáiban (saját intézménnyel vagy kiszervezés útján) - a tevékenységet szabályozó hatóságok körében és a szabályozás lényegében nem történt lényegi változás. II. Fejezetenkénti részletes vizsgálat Bár az egyes közszolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok többsége megváltozott, ez azonban csak kevéssé érinti a jegyzet, illetve a diasor tartalmát. Csupán a közbeszerzési eljárásra vonatkozó tananyagrész teljes átdolgozására volt szükség, majd annak - a jogszabály időközben bekövetkezett módosításai miatt - ismételt korrigálására. Ennek az a magyarázata, hogy a jegyzet csak alapvető ismereteket nyújt az egyes közszolgáltatásokról, melyeket a megváltozott jogszabályok nem érintenek. 2. fejezet: A közszolgáltatások rendszere 2.1.1. pont első bekezdésének első sora: 1993. évi LXXXIX. tv. helyett 1993. évi LXXIX. tv. 2.1.1.2. pont 4. bekezdés második sora: 1993. évi LXXX. tv. helyett 2005. évi CXXXIX. Tv. 2.1.1.2. pont A fenntartói irányítás keretében a fenntartó felsorolás harmadik francia bekezdése folytatásaként: és működteti a minőségfejlesztés rendszerét szövegrésszel egészül ki. 2.1.4. pont 3. bekezdés: jövedelempótló támogatása kimarad, a rendszeres szociális segély módosul aktív kiskorúak ellátására. 2.1.4. pont 5. bekezdés : Ide tartoznak nappali ellátást, illetve az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények. mondatból a nappali ellátás kimarad. 2.1.4. pont 5. bekezdés vége: a közigazgatási hivatalok szövegrész kimarad, helyette: az államigazgatási hivatalok igazolása alapján a Kincstár folyósítja szövegrész kerül. 2.2.1. pont 5. sz. lábjegyzet: az 1977. évi törvény helyesen 1997. évi VI. tv. 1

2.2.2.1.1. pont A villamos energia utáni 13. lábjegyzet számot el kell hagyni, értelemszerűen a lap alján a 13. lábjegyzet kimarad FIGYELEM! EZZEL A LÁBJEGYZETEK SORSZÁMOZÁSA ELTOLÓDIK!!!!! 2.2.2.l.l. pont A tankönyv 54. oldalán a harmadik bekezdés utolsó mondata helyébe ennek szabályait a 273/2007. (X.19.) Korm. rend. 30-37. -ai tartalmazzák. A tankönyv 55. oldal utolsó előtti bekezdése kiegészül: A 19/2008.(I.30.) Korm. rend. Ennél a szolgáltatásnál is külön szabályokat tartalmaz a szociálisan rászorulókra, védendő fogyasztó -nak nevezve őket. 2.2.2.1.1. pont 16. sz. lábjegyzete a 1/1999. (I. 1.) Korm. rendelet 2. sz. helyébe 157/2005. (VIII.15.) Korm. rendelet 3. sz. szövegrész kerül 2.2.2.1.4. pont A cím javítása szükséges Elektronikus hírközlés -re 3. bekezdés: ( Egyetemes postai...) javasolt a Magyar Posta Rt-t jelöli ki egyetemes szoláltatónak szövegrész után zárójelbe (2003. évi CI tv. 50.) -t feltüntetni. 2.2.2.2.2. pont 23. lábjegyzet (volt 24.lábjegyzet) 241/2000. (XII.23.) Korm. rend helyett: 224/2004. (VII.22.) Korm. rend. 2.2.2.2.6. pont 25. lábjegyzet (volt 26. lábjegyzet) kimarad, mert a hivatkozott ÉVM rendelet 2009. január 1-én hatályát veszítette. 3.2.1. pont 3. fejezet: Közigazgatási funkciók a közszolgáltatások rendszerében Közbeszerzési rendszer (Teljes terjedelmében átdolgozva!!!) A közbeszerzésről 2003-ban új törvényt alkottak, egyben hatályon kívül helyezték a tankönyvben feltüntetett törvényt. A 2003. évi CXXIX.törvény megalkotását elsősorban a közbeszerzésre vonatkozó közösségi irányelvek rendelkezéseinek magyar jogrendszerbe történő átültetése indokolta. A törvény az eltelt öt év alatt többször módosult. Jelen kiegészítő jegyzet részletesen tartalmazza a 2009. április 1-től hatályos, a 2008. évi CVIII. törvénnyel módosított szabályokat, és csupán utal a 2010-ben bekövetkező változásokra. 2

A közbeszerzési eljárás alanyai A közbeszerzési eljárás alanyai mindkét értékhatárra vonatkozó eljárás-fajtában - az ajánlatkérő és az ajánlattévő. Az ajánlatkérőket - összhangban a közösségi joggal két csoportra osztja: az ún. klasszikus ajánlatkérőkre és az un. közszolgáltatók köréből kikerült ajánlatkérőkre.(ez az un. különös közbeszerzési eljárás) szerzéseire terjed ki. Az ajánlattévők körét összeférhetetlenségi és kizárási szabályok korlátozzák annak érdekében, hogy az elbírálás pártatlanul történjék. Az ajánlatkérő részéről eljáró személyek és az ajánlattevők között nem lehetnek átfedések és meg nem engedett érdekeltségi kapcsolatok. A közbeszerzés tárgya A közbeszerzési tárgyai: árubeszerzés, szolgáltatás-megrendelés és építési beruházás, építési koncesszió, és - a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések körében - a szolgáltatási koncesszió. Közbeszerzési értékhatárok A törvény külön fejezete rendelkezik az európai közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre, és külön az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre. A különböző értékhatárokhoz a törvény különböző eljárási rendeket is rendel. A közbeszerzés értékét a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, ill. kínált általános forgalmi adó nélkül számított, legmagasabb összegű ellenszolgáltatásban kell meghatározni, melybe bele kell érteni a vételi jog átengedésének értékét. Egybe kell számítani az azonos típusú közbeszerzési tárgyak (pl. csak árubeszerzés tárgyainak) értékét, és ezen belül is azon árubeszerzések, építési beruházások vagy szolgáltatások értékét, amelyekre lehetne egy szerződést kötni. Nincs tehát mód valamilyen dolog önkényes tagolása alapján azt állítani, hogy az több beszerzés, és egyiknek az értéke sem éri el az értékhatárt. (Pl. az egy önkormányzat területén levő utak felújítását indokolatlan lenne földrajzilag tagolni a becsült érték kiszámítása során.) Egybe kell továbbá számítani a közbeszerzési tárgyak értékét, ha a közbeszerzési tárgyak rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással összefügg. Az egybeszámításnál az egy költségvetési évben, illetve tizenkét hónap alatt esedékes beszerzések értékét kell figyelembe venni. A közbeszerzési érték szempontjából irányadó határokat a költségvetési törvények határozzák meg. 2009. április 1-től új rendelkezés, hogy a Közbeszerzések Tanácsa az ajánlatkérő által megküldött hirdetményt annak továbbküldése, ill. feladása előtt megvizsgálja abból a célból, hogy az megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak. Ezért díjat kell fizetni, ugyanakkor a Tanács a hirdetmények ellenőrzéséért polgári jogi felelősséggel tartozik. 3

A közbeszerzési eljárások fajtái Az egyszerűsítés és az átlátható közbeszerzési rendszer kialakítása érdekében felülvizsgálatra került a hatályos közbeszerzési szabályozásnak az a megoldása, amely a közbeszerzés értékéhez igazodóan három eljárási rezsimet - közösségi, nemzeti és egyszerű - rendel alkalmazni a beszerzési igények teljesítésére. A törvénymódosítás a jelenlegi nemzeti eljárásrend és egyszerű eljárás megszüntetésére, és helyettük a közösségi értékhatárt el nem érő közbeszerzésekre egy új egyszerű közbeszerzési eljárást vezet be. l. A közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet. Főszabályként nyílt eljárást kell alkalmazni. A nyílt eljárás olyan közbeszerzési eljárás, amelyben valamennyi érdekelt ajánlatot tehet. A meghívásos eljárás olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő által kiválasztottak tehetnek ajánlatot. A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyal a szerződés feltételeiről. Az ún. klasszikus ajánlatkérői kör főszabályként nyílt vagy meghívásos eljárást köteles lefolytatni. Tárgyalásos eljárást és a versenypárbeszédet csak akkor alkalmazhat, amennyiben azt a törvény megengedi.. A törvény taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amikor ez utóbbi kétféle tárgyalásos eljárásra sor kerülhet. Egy adott közbeszerzési eljárás lefolytatása során nem lehet áttérni egy más fajta eljárásra. Ettől eltérő esetkört jelent, ha az ajánlatkérő az eljárás eredménytelenségét állapítja meg. Ebben az esetben ugyanis az ajánlatkérő szabadon mérlegelheti, hogy új eljárást indít-e. Amennyiben a közbeszerzést továbbra is meg kívánja valósítani, és így új közbeszerzési eljárás kiírása mellett dönt, ismét az egyes eljárási fajták alkalmazására vonatkozó szabályok szerint kell döntenie arról, hogy milyen eljárási fajtát alkalmaz. Ebben az esetben - amennyiben annak a törvényben meghatározott feltételei fennállnak - az ajánlatkérő tárgyalásos eljárás lefolytatása mellett is dönthet, még akkor is, ha az előző és eredménytelennek nyilvánított közbeszerzési eljárás nyílt eljárás volt, tekintettel arra, hogy ebben az esetben nem egy megindított közbeszerzési eljárás során történő áttérésről van szó, hanem egy új közbeszerzési eljárás megindításáról. A nyílt és a meghívásos eljárás közös jellemzője, hogy az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához a törvényben meghatározott módon kötve van. Ajánlatkérőnek tehát nincs lehetősége, hogy változtasson a megadott feltételeken, illetve a meghatározott feltételektől eltérő ajánlati elemeket érvényesnek fogadja el, azzal az indokkal például, hogy a dokumentációtól eltérő ugyan a vállalás, de az ajánlatkérő gyakorlatával egyezik. közös jellemzőjük továbbá az is, hogy az eljárás során nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárás menete Az eljárás ajánlati felhívás közzétételével indul. A felhívást akkor teheti közzé az ajánlatkérő, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy arra vonatkozó biztosítékkal, hogy az a teljesítés időpontjában rendelkezésre álljon. 4

Az ajánlati felhívást úgy kell elkészíteni, hogy az alapján egyrészt az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tudjanak tenni, másrészt egyenlő esélyük legyen az ajánlattételben. Az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt magyar nyelven kell elkészíteni, jogszabályban meghatározott minta szerint. Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét, az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját, a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét, pénzügyi feltételeit, az ajánlatok bírálati szempontjait, a közbeszerzési műszaki leírást, a kizáró okokat, az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását, az Európai Unióból származó forrásból is támogatott közbeszerzés esetén az érintett projektre vonatkozó adatokat. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás mellett dokumentációt is köteles készíteni, tekintettel arra, hogy az ajánlati felhívás keretében nem mindig lehet meghatározni a szükséges részletes szerződési feltételeket, vagy a részletes műszaki leírást, illetve az ajánlattételt segítő információkat. A közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatásának érdekében az ajánlattevőknek lehetősége van arra, hogy kiegészítő (értelmező) tájékoztatást, illetve konzultációt kérjen az ajánlatkérőtől. A konzultációról jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell a ajánlattételi határidőt, melynek a törvény csak a minimumát állapítja meg, Az eredetileg meghatározott ajánlattételi határidőt indokolt esetben egy alkalommal, indokolt esetben meg lehet hosszabbítani, de ezt az eredeti határidő lejárta előtt az ajánlatkérőnek hirdetményben közzé kell tennie. Az ajánlatot főszabályként írásban (egyes esetekben és meghatározott feltételek között elektronikus úton) és zártan, az ajánlati felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi határidő lejártáig. Az ajánlatok felbontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni és folytatni mindaddig, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlatot fel nem bontották. Az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek. Ezt követi az ajánlatok elbírálása, melynek maximális időtartamát határozza meg a törvény (az eljárás eredményét legkésőbb az ajánlatok felbontásától számított harminc - építési beruházás esetében hatvan - napon belül, az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban kell kihirdetni.) Az elbírálást követően kerül sor az eredményhirdetésre, melynek időpontja az, amit az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározott. Az eredményhirdetésre meg kell hívni az ajánlattevőket, továbbá - a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében - a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselőit, illetőleg személyeket. Az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről mind a Közbeszerzési Értesítőben, mind az Európai Unió Hivatalos Lapjában hirdetményt kell közzétenni. Az eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel kell megkötni, amely tartalmában nem térhet el az ajánlati felhívásban, az ajánlatban és a dokumentációban foglaltaktól. 5

A meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, valamint a versenypárbeszéd két szakaszból áll. A részvételi szakaszban az ajánlatkérő a jelentkezőnek a szerződés teljesítésére - pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai szempontok alapján való alkalmasságáról, ill. alkalmatlanságáról dönt. Ebben a szakaszban az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot. A második szakaszban (ún. ajánlattételi szakasz) történik az alkalmasnak minősített jelentkezők (a kiválasztott ajánlattevők) ajánlattételre való felkérése, valamint az ajánlatok érdemi összehasonlítása és a megadott elbírálási szempont alapján történő értékelése. A meghívásos eljárás ajánlattételi határideje főszabályként az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított minimum 40 nap, amely előzetes összesített tájékoztató közzététele esetén minimum 26 napra rövidíthető feltéve, hogy a törvényben meghatározott feltételek teljesülnek. Az ajánlatkérő meghatározhatja az ajánlattevők keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a keretszám felső határáig terjedő számú jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást. A keretszámot a részvételi felhívásban kell megadni, és annak legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia. Keretszám meghatározása esetén a részvételi felhívásban meg kell adni az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. A tárgyalásos eljárás alkalmazására kizárólag akkor kerülhet sor, amennyiben annak a törvényben tételesen felsorolt feltételei fennállnak. A versenypárbeszéd alkalmazásánál a részvételi felhívásban az ajánlatkérő megjelölheti azokat, akiket az eljárásba való részvételre meg kíván hívni, de mindazok jelentkezhetnek a megjelölteken kívűl, akik alkalmasak a szerződés teljesítésére. Az ajánlattételi szakaszban az ajánlattérők előszö9r megoldási javaslatokat készítenek, erről az ajánlatkérő egy vagy több fordulóban párbeszédet folytat velük. Ezt követően teszik meg a végső ajánlatot, mely elbírálására az előzőekben ismertetett módszer szabályai alkalmazandók. A tárgyalásos eljárás alapvető különbsége a nyílt, illetve a meghívásos eljáráshoz képest, hogy ezen eljárási fajta esetén lehetőség van az ajánlatkérő és az ajánlattevők között tárgyalásra. A tárgyalás célja, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, illetve a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést. A tárgyalásos eljárásnak két fajtája van: a hirdetmény közzétételével induló, illetve a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás. Mindkét forma alkalmazását a jogszabály feltételekhez köti. A hirdetmény közzétételével induló eljárás két szakaszból áll: a hirdetmény formájában közzétett, részvételi felhívással megindított részvételi szakaszból, valamint az ajánlattételi szakaszból. A hirdetmény közzététele nélküli eljárás viszont egyszakaszú eljárás. A tárgyalásos eljárás egyik legfőbb jellemzője, hogy a felek szabadon tárgyalnak a szerződés feltételeiről, az ajánlattevő az ajánlatát, az ajánlatkérő pedig az ajánlattételi felhívását (dokumentációt) módosíthatja, de kötve vannak a közbeszerzés tárgyához és szerződési feltételeiben annyiban, hogy azok csak oly mértékben változtathatók meg, melyekre a tárgyalásos eljárás továbbra is alkalmazható legyen. 6

Továbbá a feleket köti az az előírás is, hogy az eredményhirdetést követően nem lehet az ajánlat, illetve az ajánlatkérő elvárásainak tartalmát módosítani, hanem a szerződést a tárgyalás befejezésekor közösen megállapított tartalommal kell megkötni. A tárgyalásos eljárásnál a törvény nem írja elő az ajánlattételi határidő minimális tartamát, azt az ajánlatkérő állapíthatja meg oly módon, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre - az ajánlattevők egyenlő eséllyel történő - megfelelő ajánlattételéhez. A törvény a tárgyalás menetére nem tartalmaz kötelező szabályokat, csupán annyit mond, hogy az ajánlatkérőnek még a tárgyalások megkezdése előtt döntenie kell arról, hogy hogyan kívánja lefolytatni a tárgyalásokat, ezt még az ajánlattételi felhívásban közzé kell tenni. Gyorsított eljárás A meghívásos, vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásokban gyorsított eljárás is alkalmazható, ha a sürgősség miatt az ilyen eljárásokra előírt határidők nem lennének tarthatók. Ebben az eljárásban az ajánlatkérő a részvételi határidőt nem határozhatja meg a hirdetmény feladásának napjától számított 10 napnál rövidebb időtartamban, meghívásos eljárás esetén az ajánlattételi határidőre ugyanez a szabály alkalmazandó, mely az ajánlattételi felhívás napjától kezdődik. 2. Nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések, egyszerű közbeszerzési eljárás Az új egyszerű eljárásra vonatkozó szabályok 2009. április 1-től lépnek hatályba. Az egyszerűsített eljárás főszabály szerint nyilvánosan, hirdetmény közzétételével indul, szűk körben nyílik lehetőség az eljárás közvetlen, ajánlattételi felhívással történő megindítására. (A hirdetmény nélküli eljárás alkalmazását lehetővé tévő esetek egyrészt megegyeznek a közösségi eljárásrendben a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás eseteivel, másrészt pedig ezek az esetek is csak akkor vehetők figyelembe, ha a beszerzés becsült értéke nem éri el az adott beszerzési tárgyra vonatkozó nemzeti értékhatár másfélszeresét.) Az eljárási kötelezettség ebben az új (átalakított) eljárásban mind a klasszikus, mind a közszolgáltató ajánlatkérőkre vonatkozik, valamint kiterjed a támogatásban részesülő szervezetekre is. A közbeszerzési tárgyak tekintetében nincs eltérés a közösségi eljárásrend és az egyszerű eljárás hatálya szempontjából, azaz az egyszerű eljárás a klasszikus ajánlatkérők esetében vonatkozik a koncessziós tárgyakra is. Az egyszerű eljárás esetében főszabály szerint a közösségi eljárásrendben irányadó és a jelenlegi nemzeti eljárásrend szerinti kivételeket tartja meg a törvény. Az eljárás rugalmasságot biztosít az ajánlatkérők részére, hiszen mindössze az átláthatóságot és a verseny tisztaságát biztosító garanciális elemek kerültek beépítésre a törvénybe (pl.: szerződéskötési moratórium, eljárás eredményéről szóló tájékoztató), ugyanakkor az egyéb eljárási szabályokról az ajánlatkérő maga dönthet. Így például az ajánlatkérő dönthetne arról, hogy az eljárásban kíván-e tárgyalni, vagy pedig a beérkezett ajánlatok alapján hirdet nyertest. Az ajánlattételi határidő legalább huszonöt nap, ha a dokumentáció rendelkezésre bocsátása és a kiegészítő tájékoztatás megadása elektronikus úton történik, minimum húsz nap. 7

További eljárási szabályok: az alkalmassági feltételek tekintetében ugyanazokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, mint a közösségi eljárásrendben, az ajánlatok elbírálására az általános szabály irányadó, azaz 30 nap, építési beruházás esetén 60 nap áll rendelkezésre, a szerződéskötési moratórium szabályai is érvényesülnek az általános szabályok szerint, önkéntesen lehetőség van a közösségi eljárásrend szabályainak (pl. keretmegállapodásos eljárás) alkalmazására, A törvény 4. melléklete szerinti szolgáltatások beszerzését az új egyszerű eljárás szabályainak alkalmazásával rendeli el ha a beszerezni kívánt jogi szolgáltatás vagy hivatalos közbeszerzési tanácsadói szolgáltatás értéke meghaladja (eléri) a közösségi értékhatárt. A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat Minden, a közbeszerzésre, ill. a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt jogorvoslatnak van helye. A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik minden, a közbeszerzésre, ill. a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása, ide értve a megkötött szerződések módosításával és teljesítésével kapcsolatos jogvita elbírálását is. A Döntőbizottság hatáskörébe tartozó egyes eljárásokat közbeszerzési biztos, egyes a törvényben meghatározott esetekben három biztosból álló tanácsban folytatja le. Ez utóbbi döntéseit többségi szavazás alapján hozza. A Döntőbizottság illetékessége az ország egész területére kiterjed. A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A kérelem beadására a törvény jogvesztő határidőt állapít meg. Hivatalból való eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során a törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra: a) a Közbeszerzések Tanácsának elnöke; b) az Állami Számvevőszék; c) a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv; d) államigazgatási hivatal; e) kincstár; f) országgyűlési biztos; g) a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet; h) a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; i) a Gazdasági Versenyhivatal. A kezdeményezésre a törvény határidőt állapít meg. 8

A Döntőbizottság döntését a Közbeszerzések Tanácsa nevében hozza meg.a törvény taxatív felsorolást tartalmaz azokra az esetekre, amikor a kérelmet a Döntőbizottságnak érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania. A Döntőbizottság eljárása során ideiglenes intézkedés során végzéssel engedélyezheti a szerződés megkötését halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos érdekből, ill. a közérdek védelmére, ha annak előnyei meghaladják a szerződéskötéssel járó hátrányokat. A törvény különbséget tesz kis súlyú, illetve súlyos jogsértések között a Döntőbizottság mérlegelésén alapuló jogkövetkezmények szempontjából. A kisebb súlyú jogsértések esetén felhívja a jogsértőt a törvényes eljárás helyreállítására. A súlyos jogsértések esetén, amennyiben a szerződést még nem kötötték meg, megsemmisítheti az ajánlatkérő döntését, elrendelheti az ajánlattevő törlését a minősített ajánlattevői névjegyzékből, eltilthatja az ajánlattevőt a közbeszerzési eljárásokba való részvételtől, ill. bírságot is kiszabhat. Az érdemi határozatot az érintetteknek kézbesíteni kell és azt a Közbeszerzési Értesítőben közzé kell tenni. Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi döntése ellen A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs, annak felülvizsgálatát a Fővárosi Bíróságtól lehet keresettel kérni. A bíróság a végzések ellen benyújtott jogorvoslatokat tárgyaláson kívül bírálja el, az az ügy érdemére vonatkozó döntések ellen benyújtott kereseteket szintén tárgyaláson kívül bírálja el főszabályként, de tárgyalást tart, ha azt a peres felek azt kérik. A Döntőbizottság köteles szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt pert indítani, ha a törvényben felsorolt érvénytelenségi okok fennállnak, a kisebb jogsértések esetén pedig polgári peres eljárást indíthat. 2010-től hasonlóan a közbeszerzési eljáráshoz, a jogorvoslati eljárások lefolytatására is csak elektronikus úton lesz lehetőség, ezáltal a határidők is rövidülnek. Szintén 2010-től az eljárások gyorsítása érdekében egy újtipusú un. kombinált pert vezet be a törvényalkotó, mely során egyszerre kérhető a Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a már megkötött szerződés érvénytelenségének megállapítása. Ugyancsak 2010-től lehetőség lesz az ún. előzetes vitarendezés -re, emiatt a Döntőbizottság eljárására irányuló kérelem mellékleteként csatolni kell az ajánlatkérő előzetes vitarendezés iránti kérelemre adott válaszát is. 4. fejezet: A közszolgáltató szervezetek gazdasági szabályozása és pénzügyi finanszírozása 4. pont 2. bekezdés: a zárójelben a vállalatok helyett állami vállalatok kifejezést kell használni. 4.2.4. pont 5.bekezdés: az 1995. évi XL törvény helyett a 2003. évi CXXIX. törvény közbeszerzésekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, melynek értékhatárai a mindenkori költségvetési törvényben van meghatározva. (Lásd a 3.2.1. rész a Közbeszerzési rendszer feladatai címen írottakat.) 9

4.3. pont 3. bekezdés: A 2001. és 2002. évi költségvetési törvény helyett a 2008. évi CII. költségvetési törvény 3. számú melléklete tartalmazza a normatív támogatás különböző címeit. 4.4.1. pont utolsó bekezdés utolsó mondata: Ilyen megoldásokra részben a saját források elégtelensége miatt, részben a döntések hosszú átfutási ideje miatt az EU-s nemzetközi pályázatok esetén is sor kerülhet. 4.5. pont első bekezdés utolsó mondata: A fejlődés iránya az, hogy az állam (önkormányzat)- ahelyett, hogy a közszolgáltatásokat maga nyújtaná- inkább csak szabályozza annak mechanizmusát és ellenőrzi a végrehajtást (kiszervezi a tevékenységeket, különböző társulások formájában láttatja el ezeket a feladatokat, stb.). 10

III. Ajánlott irodalom és jogszabálygyűjtemény 1. Balázs István-Kökényesi József (szerk.): Kormányzati működés, helyi költségvetés, közüzemi igazgatás, Közigazgatási Füzetek, 7. sz., Budapest, Magyar Közigazgatási Intézet, 1993. 2. Horváth M. Tamás: Helyi közszolgáltatások szervezése, Pécs-Budapest, Dialóg-Campus, 2002. 3. Péteri Gábor (szerk.): Piac - verseny - szerződés, Budapest, "Helyi demokrácia és újítások" Alapítvány. ÚJ ÉS MÓDOSULT JOGSZABÁLYOK 1. A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 2. A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXII. törvényben módosított jogszabályok által bekövetkezett változások az alábbi területeken: a) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény b) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény c) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosító módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény d) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény e) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény f) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény g) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint h) e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény i) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény j) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény k) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és l) közművelődésről szóló 1997.évi CXL. törvény m) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény n) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény o) A kulturális örökség védelméről 2001. évi LXIV. törvény p) A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény q) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény r) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény s) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény t) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény u) A felsőoktatásról szóló 2005. évi XXXIX. törvény v) A nyugdíjak korrekciós célú emeléséről szóló 2005. évi CLXXIII. törvény 11

w) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról x) szóló 2007. évi LXXXIII. törvény y) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény z) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény aa) A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény, és a 2008. évi XL. törvény bb) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény és ezzel összefüggésben egyes más törvények cc) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 2005. évi CLXXXIII. tv. a vasúti közlekedésről 2005. évi XVIII. tv. a távhőszolgáltatásról és a végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII.15.) Korm.rend. 2003. évi C. tv. az elektronikus hírközlésről 96/2003. (VII.15.) Korm. rend. az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról 188/1999. (XII.16.) Korm. rend. a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és falugondnoki szolgálat működési engedélyezéséről, valamint a szociális vállalkozás engedélyezéséről 60/2003. (X.20.) EszCsM rend. az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges szakmai minimum feltételekről A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (státusztörvény) Egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény, munkabér kifizetésének rendjével összefüggő módosításáról szóló 2008. évi CX. törvény A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2008. évi CVIII. törvény A közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról 2008. évi CM. törvény Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 327/2008. (XII.30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(XII.30.) Korm. rendelet módosításáról 328/2008. (XII.30.)Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési sajátosságairól szóló 249/2000.(XII.24.)Korm. rendelet 321/2008.(XII.29.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról Készítette: Szöllősiné Dr. Csepeli Ágota Dr. Csáki Ilona (4. fejezet) 2006. október Hatályosította: 2009. február Szöllősiné Dr. Csepeli Ágota Dr. Csáki Ilona (4. fejezet + Ajánlott irodalom és jogszabályjegyzék)) 12