A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 25., hétfõ 103. szám TARTALOMJEGYZÉK 10/2005. (VII. 25.) FMM r. Az al kal mi mun ka vál la lói könyv for má já ról, ki töl té sé rõl, el ké szí té - sé rõl és el osz tá sá ról... 5664 66/2005. (VII. 25.) FVM r. A tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarend - szer rõl szó ló 69/2004. (IV. 29.) FVM ren de let mó do sí tá sá ról.. 5684 14/2005. (VII. 25.) IM r. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap mûködésérõl és eljárásrend - jérõl... 5686 18/2005. (VII. 25.) KvVM r. A Tiszakürti Arborétum Természetvédelmi Terület országos jelen - tõségû védett természeti területté történõ átminõsítésérõl szóló 21/2000. (VIII. 31.) KöM ren de let mó do sí tá sá ról... 5687 21/2005. (VII. 25.) OM r. Egyes köz ok ta tá si tár gyú jog sza bá lyok mó do sí tá sá ról... 5689 96/2005. (VII. 25.) KE h. A rek to ri meg bí zás ról szó ló 78/2005. (VI. 14.) KE ha tá ro zat mó do - sí tá sá ról... 5697 1080/2005. (VII. 25.) Korm. h. Az Em ber i Jo gok Ma gyar Köz pont ja Köz ala pít vány Ala pí tó Ok ira - tá nak mó do sí tá sá ról... 5698 Helyesbítés... 5698 Oldal Ára: 667, Ft
5664 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/103. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány tagjainak rendeletei A fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka ügyi miniszter 10/2005. (VII. 25.) FMM rendelete az al kal mi mun ka vál la lói könyv for má já ról, ki töl té sé rõl, el ké szí té sé rõl és el osz tá sá ról Az al kal mi mun ka vál la lói könyv vel tör té nõ fog lal koz - ta tás ról és az ah hoz kap cso ló dó köz ter hek egy sze rû sí tett be fi ze té sé rõl szóló 1997. évi LXXIV. tör vény (a továb - biakban: Alk. tv.) 12. -ának (4) be kez dé sé ben ka pott fel - ha tal ma zás alap ján az al kal mi mun ka vál la lói könyv for - má já nak, ki töl té sé nek, el ké szí té sé nek és el osz tá sá nak szabályairól a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 2. (1) A ki ál lí tó az AM könyv be be ra gasz tott a tárgy évi mun ka vég zés hez kap cso ló dó köz te her je gye ket azok fe - lül bé lyeg zé sé vel az Alk. v. 5. -ának (7) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott iga zo lás ki adá sá val egy ide jû leg le zár ja. A ki ál lí tó az iga zo lás ki adá sa után vissza ad ja az AM köny - vet, ezzel egy ide jû leg a hi va ta los be jegy zé sek ro vat ba be - jegy zi azt, hogy az Alk. tv. 5. -ának (8) (10) be kez dé sé - ben meg ha tá ro zott szer vek nek a szük sé ges ada to kat to - váb bí tot ta. (2) Az (1) be kez dés ben sze rep lõ el já rást kö ve tõ en az AM könyv a kö vet ke zõ év ben is hasz nál ha tó. 3. (1) Az AM könyv el ké szí té sé rõl a Fog lal koz ta tá si Hi va - tal gon dos ko dik. (2) Az AM köny ve ket a me gyei (fõ vá ro si) mun ka ügyi köz pon tok az (1) be kez dés ben meg je lölt szerv nél igé - nyel he tik. (3) A me gyei (fõ vá ro si) mun ka ügyi köz pon tok gon dos - kod nak ar ról, hogy il le té kes sé gi te rü le tü kön a ki ren delt sé - ge ik nek meg fe le lõ szá mú AM könyv áll jon ren del ke zés re. 1. (1) Az al kal mi mun ka vál la lói könyv (a to váb bi ak ban: AM könyv) 101 142 mm mé re tû, ra gasz tó kö tött a ren - de let 1. szá mú mel lék le té ben fog lal tak sze rint hal vány - kék szí nû pa pír bo rí tó val el lá tott kis könyv, fed lap ján és az elsõ ol da lán a Ma gyar Köz tár sa ság cí me ré vel, sor szám - mal el lát va. (2) Az (1) be kez dés ben fog lal tak tól el té rõ en a ren de - let 2. szá mú mel lék le té ben fog lal tak sze rint az Alk. tv. 1. -a (2) be kez dé sé nek e) pont já ban meg ha tá ro zott mun - ka vál laló ré szé re ki ál lí tan dó AM könyv pa pír bo rí tó ja hal - vány zöld szí nû. (3) Az AM könyv ma gá ban fog lal ja a mun ka vál laló és a ki ál lí tó ada ta it, az al kal mi mun ka vál la lás sal kap cso la tos tá jé koz ta tást, ki töl té si út mu ta tót, va la mint az al kal mi mun ka vál la lás ese tén a ki töl ten dõ fe je ze tek hez tar to zó ro - va to kat, a köz te her jegy he lye it tar tal ma zó sor szá mo zott la po kat, va la mint a hi va ta los be jegy zé sek lap ja it. 4. (1) Ez a ren de let 2005. au gusz tus 1-jén lép ha tály ba. A ha tály ba lé pé sét meg elõ zõ en ki ál lí tott AM köny vek 2005. de cem ber 31-ig fel hasz nál ha tó ak. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a) az al kal mi mun ka vál la lói könyv for má já ról, kitöl - tésérõl, el ké szí té sé rõl és el osz tá sá ról szóló 12/1997. (VIII. 14.) MüM ren de let, b) az al kal mi mun ka vál la lói könyv for má já ról, ki töl té - sé rõl, el ké szí té sé rõl és el osz tá sá ról szóló 12/1997. (VIII. 14.) MüM ren de let mó do sí tá sá ról szóló 3/1998. (I. 23.) MüM ren de let, c) az egyes mi nisz te ri ren de le tek mó do sí tá sá ról szóló 1/2002. (VIII. 23.) FMM ren de let 3. -a és 2. szá mú mellék lete. Csiz már Gá bor s. k., fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka ügyi mi nisz ter
1. számú melléklet a 10/2005. (VII. 25.) FMM rendelethez 1. oldal Az alkalmi munkavállalói könyv mintája 2005/103. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5665
5666 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/103. szám
2005/103. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5667
5668 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/103. szám
2005/103. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5669
5670 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/103. szám 13. oldal
2005/103. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5671 A 14 15. oldaltól kezdõdõen az oszlopok 120. napig sorszámozva.
5672 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/103. szám 50. oldaltól 57. oldal
2005/103. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5673 Az 58 59. oldaltól kezdõdõen az oszlopok 200 napig sorszámozva.
5674 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/103. szám 116. oldaltól 121. oldal
2005/103. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5675 A 122 123. oldaltól kezdõdõen az oszlopok 120 napig sorszámozva.
5676 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/103. szám 158. oldaltól
2. számú melléklet a 10/2005. (VII. 25.) FMM rendelethez 1. oldal Általános mentességet nem élvezõ külföldiek esetében az alkalmi munkavállalói könyv mintája 2005/103. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5677
5678 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/103. szám
2005/103. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5679
5680 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/103. szám
A 11. oldaltól, a 33. oldaltól, valamint az 55. oldaltól kezdõdõen 20... év 2005/103. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5681
A 60 napig sorszámozott oszlopokat tartalmazó lapok 12 29. oldalig, 34 51. oldalig, valamint 56 73. oldalig terjedõen találhatók. 5682 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/103. szám
30 32. oldal, 52 54. oldal, 74 80. oldal lapjai Hivatalos feljegyzések 2005/103. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5683
5684 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/103. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 66/2005. (VII. 25.) FVM rendelete a te hén tej ter mék pá lya sza bá lyo zá sá ban al kal ma zott kvó ta rend szer rõl szóló 69/2004. (IV. 29.) FVM ren de let mó do sí tá sá ról Az ag rár pi a ci rend tar tás ról szóló 2003. évi XVI. tör - vény 32. (1) be kez dé sé nek c) pont já ban ka pott fel ha tal - ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket rendelem el: 1. A te hén tej ter mék pá lya sza bá lyo zá sá ban al kal ma zott kvó ta rend szer rõl szóló 69/2004. (IV. 29.) FVM ren de let (a to váb bi ak ban: R.) 1. (3) be kez dé sé nek h) pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, to váb bá a kö vet ke zõ n) pont tal egé szül ki: [(3) E ren de let al kal ma zá sá ban] h) köz vet len ér té ke sí tés: tej vissz ter hes vagy in gye nes át ru há zá sa, szál lí tá sa a tej ter me lõ tõl köz vet le nül a fo - gyasz tó hoz, illetve más tej ter mé kek tej ter me lõ ál ta li szál - lí tá sa, át ru há zá sa; n) referencia zsírtartalom: az éves kvó ta-tel je sí tés mér - té ké nek szá mí tá sá nál al kal ma zan dó kons tans ér ték. 2. Az R. 2. -ának (7) és (8) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zé sek lép nek: (7) A fel vá sár ló kö te les az e ren de let 16. -a alap ján le - foly ta tott ellen õr zés so rán a (4) be kez dés ben meg je lölt, az el len õr zést meg elõ zõ há rom hó na pos idõ szak ra vo nat ko zó va la mennyi ta nú sít ványt be mu tat ni. (8) Amennyi ben a fel vá sár ló nem ren del ke zik a (4) be - kez dés sze rin ti ta nú sít vá nyok kal, úgy az MVH a felvá - sárló jó vá ha gyá sát vissza von ja. 3. Az R. 5. -a a kö vet ke zõ (8) be kez dés sel egé szül ki: (8) A kvó tá val nem ren del ke zõ tej ter me lõ ál tal a kvó ta - év alatt ter melt tel jes tej mennyi sé get min den eset ben az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott nak meg fe le lõ, a kvó tán fe - lül ér té ke sí tett tej utá ni fi ze té si kö te le zett ség ter he li. 4. Az R. 6. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (2) A fi ze té si kö te le zett ség bõl szár ma zó összeg a fel - me rü lõ szük sé ges ki fi ze té sek le vo ná sa után fenn ma ra dó ré szé nek fel hasz ná lá sá ra a Bi zott ság ja nu ár 31-ig tesz javaslatot. A fi ze té si kö te le zett ség bõl szár ma zó összeg fenn ma ra dó ré szé nek fel hasz ná lá sá ról a mi nisz ter a Bizottság ja vas la tá nak figye lembe vételé vel ren de let ben ha tá roz. 5. (1) Az R. 8. -ának (1) (3) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (1) A kvó ta het ven szá za lék alat ti tel je sí té se ese tén az ezen mér ték alat ti, nem tel je sí tett kvó ta a kvó ta tu laj do nos tej ter me lõ tõl az or szá gos kvó ta tar ta lék ja vá ra a le zárt kvó ta évet kö ve tõ áp ri lis 1-jé vel meg vo nás ra ke rül. (2) A tel jes kvó ta leg ké sõbb a le zárt kvó ta évet kö ve tõ nap tá ri év áp ri lis 1-jé vel meg vo nás ra ke rül az or szá gos kvó ta ja vá ra at tól a tej ter me lõ tõl, aki az adott kvó ta év ben a 14. sze rin ti be val lá sok és a ki mu ta tá sok alap ján egy ál ta - lán nem ter melt te jet, és így nem fe le l meg az 1. (3) be - kez dés c) pont já nak, ki vé ve, ha annak ezen idõ pont elõtt is mét meg fe lel. (3) A tej ter me lõ men te sül a kvó ta tel je sí tés kötelezett - sége alól, ha a nem tel je sí tés az Euró pai Me zõ gaz da sá gi Ori en tá ci ós és Ga ran cia Alap Ga ran cia Rész le gé bõl fi nan - szí ro zott in téz ke dé sek te kin te té ben fel me rü lõ el há rít ha tat - lan kül sõ ok (vis ma i or) ese tén al kal ma zan dó egyes sza bá - lyok ról szóló 109/2004. (VI. 9.) FVM ren de let sze rin ti el - há rít ha tat lan kül sõ ok miatt kö vet ke zett be. A tej ter me lõ az el há rít ha tat lan kül sõ okot, annak ke let ke zé sét aka dá - lyoz ta tás ese tén az aka dály meg szû né sét kö ve tõ har minc na pon be lül, de leg ké sõbb a kvó ta évet kö ve tõ negy ven öt na pon be lül kö te les be je len te ni az adat fel dol go zó nak. Az el há rít ha tat lan ok el is me ré sé rõl szóló ha tá ro za tot az MVH a be je len tés ben be nyúj tott in do kok vizs gá la tát kö ve tõ en hoz za meg, amely szük ség ese tén ma gá ban fog lal hat hely - szí ni el len õr zést is. (2) Az R. 8. -a a kö vet ke zõ (6) be kez dés sel egé szül ki: (6) A ti zen há rom ezer-négy száz ki lo gram mot meg nem ha la dó köz vet len ér té ke sí té si kvó tá val ren del ke zõ tejtermelõk ese té ben az (1) be kez dés nem al kal ma zan dó. 6. (1) Az R. 9. -ának (1) (5) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (1) A tej ter me lõ kvó ta mennyi sé gét leg fel jebb har minc szá za lé kig a Ren de let sze rint re giszt rált, tej ter me lõ gaz da - ság ban bi zo nyít ha tó an tej ter me lés sel fog lal ko zó tej ter me - lõ ré szé re ide ig le ne sen át en ged he ti. Az ide ig le nes át en ge -
2005/103. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5685 dés idõ tar ta ma ese ten ként nem ha lad hat ja meg az egy kvó - ta évet. (2) Az ide ig le nes át en ge dést a kvó ta ere de ti tu laj do no - sá nak az adott kvó ta év de cem ber 31-éig a tej kvó ta-sza - bály zat ban sze rep lõ for ma nyom tat vá nyon be kell je len te - nie az adat fel dol go zó hoz. Az ide ig le nes át en ge dés rõl az MVH a be je len tés tõl szá mí tott har minc na pon be lül hoz ha tá ro za tot az zal, hogy ez a ha tár idõ az adott kvó ta év kez - de te és jú li us 15-e kö zött be adott ké rel mek ese té ben a 4. (4) be kez dé se sze rin ti ha tá ro zat (iga zo lás) kéz be sí té sé tõl szá mí tan dó. A jó vá ha gyott ide ig le nes át en ge dés a ké re - lem ben fel tün te tett idõ pont tól ha tá lyos. A de cem ber 31-ét kö ve tõ en be nyúj tott ké re lem az adott kvó ta év re vo nat ko - zó an el uta sí tás ra ke rül. Az ide ig le ne sen át en ge dett kvó ta to vább ide ig le ne sen nem en ged he tõ át. (3) A tej ter me lõ kvó ta mennyi sé gét vagy annak egy ré - szét a Ren de let sze rint re giszt rált, az elõ zõ kvó ta év nyil - ván tar tá sa alap ján tej ter me lés sel fog lal ko zó tej ter me lõ nek át ru ház hat ja. (4) Az át ru há zás ról szóló adás vé te li szer zõ dést a tej kvó - ta-sza bály zat ban sze rep lõ for ma nyom tat vánnyal együtt leg ké sõbb de cem ber 31-ig le het be nyúj ta ni. Az adás vé te li szer zõ dés lét re jöt té hez az MVH jó vá ha gyá sa szük sé ges. A jó vá ha gyott át ru há zás az adott kvó ta évet kö ve tõ kvó ta év kez de té tõl ha tá lyos. A de cem ber 31-e után be nyúj tott adás vé te li szer zõ dés az adott kvó ta évet kö ve tõ kvó ta év re vo nat ko zó an jó vá ha gyás ra nem al kal mas. (5) A vevõ a szer zõ dés kö tést kö ve tõ ti zen öt na pon be lül kö te les az adás vé te li szer zõ dést az adat fel dol go zó hoz be - nyúj ta ni. Az MVH a be nyúj tás tól szá mí tott har minc na pon be lül hoz ha tá ro za tot az adás vé te li szer zõ dés jó vá ha gyá sá - ról az zal, hogy ez a ha tár idõ az adott kvó ta év kez de te és jú - li us 15-e kö zött be adott ké rel mek ese té ben a 4. (4) be - kez dé se sze rin ti ha tá ro zat (iga zo lás) kéz be sí té sé tõl szá mí - tan dó. (2) Az R. 9. -a a kö vet ke zõ (7) (8) be kez dés sel egé szül ki: (7) A tej ter me lõ kvó ta mennyi sé gét vagy annak egy ré - szét a Ren de let sze rint re giszt rált, a tárgy évet meg elõ zõ kvó ta év ada tai alap ján az or szá gos tej ter me lés, il let ve fel - vá sár lás együt te sen szá mí tott mennyi sé gé nek a több sé gét rep re zen tá ló, tej ter me lõ ket és fel vá sár ló kat kép vi se lõ szer ve zet nek át ru ház hat ja. Az át ru há zás ról szóló adás vé - te li szer zõ dés re a (4) (5) be kez dés ren del ke zé sei az zal az el té rés sel al kal ma zan dók, hogy a jó vá ha gyott át ru há zás a szer zõ dés meg kö té sé nek idõ pont já tól ha tá lyos. (8) A (7) be kez dés sze rint meg vá sá rolt kvó ta vagy annak egy rész e az (1) (5) be kez dé sek sze rint ide ig le ne - sen át en ged he tõ, illetve át ru ház ha tó az zal az el té rés sel, hogy erre az ide ig le nes át en ge dés re, illetve át ru há zás ra nem vo nat koz nak a (2) és (4) be kez dés ben a be je len tés re, illetve be nyúj tás ra meg ha tá ro zott ha tár idõk, to váb bá az ide ig le nes át en ge dés, illetve az át ru há zás a szer zõ dés meg - kö té sé nek idõ pont já tól ha tá lyos. 7. Az R. 11. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) Az (1) be kez dés alap ján szer zett kvó ta két tel jes kvó ta évig ide ig le sen nem en ged he tõ át más tej ter me lõ nek, és ezen idõ szak alatt csak az (1) be kez dés sze rin ti át ru há - zás tár gya le het. Ezen elõ írás nem vo nat ko zik arra, aki a gaz da ság hoz és a kvó tá hoz örök lés út ján ju tott hoz zá. 8. Az R. 12. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) Ha több tejtermelõ gazdasági társaságot, szövetkezetet vagy tejszövetkezetet alapít, illetve, ha egy tejtermelõ gazdasági társaságba, szövetkezetbe vagy tejszövetkezetbe lép be, kvótáját a gazdasági társaság, szövetkezet vagy tejszövetkezet részére vagyoni hozzájárulásként átadhatja. A vagyoni hozzájárulásként átadott kvóta nem lehet több, mint a tejtermelõ tagok kvótájának összessége. 9. Az R. 13. -ának (1) és (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (1) A tej ter me lõ be szál lí tá si és köz vet len ér té ke sí té si kvó tá ja kö zöt ti vég le ges át cso por to sí tás ra irá nyuló ké rel - met az adott kvó ta év de cem ber 31-éig, míg az ide ig le nes át cso por to sí tás ra irá nyuló ké rel met az adott kvó ta év feb - ru ár 28-áig nyújt hat ja be a tej kvó ta-sza bály zat sze rin ti for - ma nyom tat vá nyon az adat fel dol go zó hoz. A ha tár idõ ben be nyúj tott ké re lem az adott kvó ta év re vo nat ko zik, míg az ezen idõ pon tot kö ve tõ en az adott kvó ta év re vo nat ko zó an be nyúj tott ké re lem el uta sí tás ra kerül. (2) Az MVH a tej kvó ta-sza bály zat ban rög zí tett irány el - vek alap ján har minc na pon be lül ha tá ro zat ban dönt az át - cso por to sí tás ról az zal, hogy ez a ha tár idõ az adott kvó ta év - re jú li us 15-e elõtt be adott ké rel mek ese té ben a 4. (4) be - kez dé se sze rin ti ha tá ro zat (iga zo lás) kéz be sí té sé tõl szá mí - tan dó. 10. (1) Az R. 14. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A fel vá sár ló az (1) be kez dés sze rin ti havi és éves ki mu ta tást a tej ter me lõ vel tör tént el szá mo lás nak meg fe le - lõ en kö te les el ké szí te ni. (2) Az R. 14. -ának (9) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (9) Amennyi ben a fel vá sár ló az (1) be kez dés ben meg - ha tá ro zott havi adat szol gál ta tá si kö te le zett sé gét a ha tár -
5686 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/103. szám idõt kö ve tõ negy ven öt na pon be lül, illetve kvó ta év re vo - nat ko zó össze sí tett adat szol gál ta tá si kö te le zett sé gét jú li us 1-jé ig nem tel je sí ti, úgy az MVH a fel vá sár lót har minc na - pos ha tár idõ ki tû zé sé vel tel je sí tés re szó lít ja fel, amely nek ered mény te len el tel te után a fel vá sár ló jó vá ha gyá sát vissza von ja. 11. Az R. 15. -ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: A be szál lí tott tej tény le ges zsír tar tal má nak ki lo - gramm ban ki fe je zett össze ge ké pe zi az egyes tej ter me lõ havi be szál lí tá sá nak tény le ges zsír tar tal mát, en nek meg fe - le lõ en kell a nyil ván tar tást ve zet ni. 12. Az R. 17. -a a kö vet ke zõ (6) (8) be kez dés sel egé szül ki: (6) A 8. (1) (2) be kez dé sé tõl el té rõ en a 2004/2005. kvó ta év re vo nat ko zó an a kvó ta het ven szá za lék alat ti tel - je sí té se ese tén az ezen mér ték alat ti, nem tel je sí tett kvó ta, illetve tej ter me lés hi á nya és így az 1. (3) be kez dés c) pont já nak való meg nem fe le lés miatt a tel jes kvó ta a tej - ter me lõ tõl az or szá gos kvó ta tar ta lék ja vá ra nem ke rül meg vo nás ra. (7) Az a tej ter me lõ, aki 2005. már ci us 31-ig kvó ta - mennyi sé gé rõl vagy annak egy ré szé rõl az or szá gos kvó ta - tar tar ta lék ja vá ra le mon dott, e le mon dá sát 2005. au gusz tus 15-ig vissza von hat ja, mely eset ben vele szem ben az alul - tel je sí tés, illetve a nem tel je sí tés jog kö vet kez mé nyei nem ke rül nek al kal ma zás ra. Amennyi ben a le mon dás vissza vo - ná sa 2005. au gusz tus 15-ig nem tör té nik meg, úgy a le - mon dás sal érin tett kvó ta mennyi ség el len té te le zés nél kül az or szá gos kvó ta tar ta lék ba ke rül. (8) A 2005. ja nu ár 31-ig be nyúj tott vég le ges átcsopor - tosításra irá nyuló ké rel mek ese té ben a be szál lí tá si és a köz vet len ér té ke sí té si kvó ta kö zöt ti át cso por to sí tás a 2004/2005. kvó ta év re vo nat ko zik. 13. Az R. 3. -ának (4) be kez dé sé ben sze rep lõ adat ke ze lõ - vel (a to váb bi ak ban: adat ke ze lõ) ki fe je zés he lyé be az adat fel dol go zó val (a to váb bi ak ban: adat fel dol go zó), a 7. (1) és (2) be kez dé se i ben sze rep lõ adat ke ze lõ nek ki - fe je zés he lyé be az adat fel dol go zó nak, a 10. (2), a 11. (2), a 12. (4) és a 14. (7) be kez dé se i ben sze rep lõ adat - ke ze lõ höz ki fe je zés he lyé be az adat fel dol go zó hoz, a 16. (1) be kez dés ben sze rep lõ adat ke ze lõ ki fe je zés he - lyé be az adat fel dol go zó ki fe je zés lép. 14. Az R. mel lék le te he lyé be e ren de let mel lék le te lép. 15. Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ har ma dik na pon lép ha tály ba, ezzel egy ide jû leg az R. 17. -ának (1) és (2) be - kez dé sei ha tá lyu kat vesz tik. Gráf Jó zsef s. k., föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter Mel lék let a 66/2005. (VII. 25.) FVM ren de let hez [Mel lék let a 69/2004. (IV. 29.) FVM ren de let hez] A 2004/2005. évi kvó ta év re vo nat ko zó an, 2004. áp ri lis 1-jé tõl 2005. már ci us 31-ig az or szá gos re fe ren cia mennyi - ség (or szá gos kvó ta) 1 947 280 ton na, mely bõl a be szál lí - tá si kvó ta: 1 782 841 919 ki lo gramm és a köz vet len ér té ke - sí té si kvó ta: 164 438 081 ki lo gramm. Az or szá gos re fe ren cia zsír tar ta lom: 3,85% Az igazságügy-miniszter 14/2005. (VII. 25.) IM rendelete a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap mûködésérõl és eljárásrendjérõl Az atom ener gi á ról szóló 1996. évi CXVI. tör vény (a továb biak ban: At.) 68. (1) be kez dé sé nek f) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás és az At. 62. -a alap ján, mint a Köz - pon ti Nuk le á ris Pénz ügyi Alap (a továb biak ban: KNPA) fe lett ren del ke zõ mi nisz ter (a to váb bi ak ban: mi nisz ter) a bel ügy mi nisz ter rel, a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter - rel, a kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter rel, az egész - ség ügyi mi nisz ter rel és a pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés - ben a KNPA mû köd te té sé nek sza bá lya it és el já rás rend jét az aláb bi ak sze rint ál la pí tom meg: 1. Az At. 63. -a sze rin ti be fi ze té se ket az arra kö te le zett sze mély nek vagy szer ve zet nek köz vet le nül kell tel je sí te -
2005/103. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5687 nie a KNPA Ma gyar Ál lam kincs tár nál ve ze tett 10032000-00280934-00000000 szá mú szám lá já ra. 2. (1) A jó vá ha gyott éves mun ka prog ram ban sze rep lõ fel - ada tok le bo nyo lí tá sá ra az Or szá gos Atom ener gia Hi va tal (a továb biak ban: OAH) fõ igaz ga tó ja vagy az ál ta la írás ban meg bí zott sze mély ke ret szer zõ dést köt a Ra dio ak tív Hul - la dé ko kat Ke ze lõ Köz hasz nú Tár sa ság gal (a továb biak - ban: köz hasz nú tár sa ság). Az e szer zõ dés tel je sí té se so rán a KNPA-ból át adott pénz esz kö zök bõl lé te sí tett vagy vá sá - rolt va la mennyi lé te sít mény, in gat lan, gép, be ren de zés, fel sze re lés, jár mû, egyéb anya gi és im ma te ri á lis ja vak, min den ter mé sze tes és jogi tar to zé kuk kal együtt az ál - lam ház tar tás ról szóló 1992. évi XXXVIII. tör vény (a továb biak ban: Áht.) 109/B. -ának c) és e) pont já ban fog lal tak ra te kin tet tel a kincs tá ri va gyon ré szét ké pe zik. (2) A ra dio ak tív hul la dé kok el he lye zé sé vel, a ki égett üzem anyag át me ne ti tá ro lá sá val és vég le ges el he lye zé sé - vel, a tá ro lók mû köd te té sé vel, a be ru há zá sok le bo nyo lí tá - sá val, va la mint a nuk le á ris lé te sít mé nyek le sze re lé sé vel (le bon tá sá val) kap cso la tos fel ada to kat a köz hasz nú tár sa - ság vég re hajt ja, vagy a mun kák el vég zé sé vel meg bíz hat más sze mé lye ket és szer ve ze te ket a köz be szer zé sek rõl szóló jog sza bá lyok ban fog lalt ren del ke zé sek figye lembe - véte lével. (3) Az OAH el len jegy zé se szük sé ges a) a (2) be kez dés sze rin ti fel adat ra vo nat ko zó pá lyá zat - nak a ki írá sá hoz, b) a köz be szer zé si el já rás meg kez dé sé hez, c) a szer zõ dés meg kö té sé hez, ha annak költ sé ge it a KNPA fe de zi. 3. (1) A KNPA-val kap cso la tos ter ve zé si, kö te le zett ség - vál la lá si és utal vá nyo zá si rend ki ala kí tá sa, az el len õr zé si, ál lam ház tar tá si in for má ció szol gál ta tá si és be szá mo lá si kö te le zett ség el lá tá sa az OAH fel ada ta. (2) A KNPA költségvetési elõirányzatát érintõ elõirányzat-módosítást az OAH készíti elõ, és engedélyezés céljából a miniszternek nyújtja be. Az elõirányzat módosításának engedélyezését és végrehajtását a miniszter az Áht.-ben, valamint az At.-ben fog lalt elõ írásokra te kin tet tel lát ja el. (3) A KNPA ke ze lé sé vel kap cso lat ban az OAH ál tal el - lá tott fel ada to kat, va la mint a szak ér tõk és szak ér tõi cso - por tok igény be vé te lét a KNPA ter hé re kell fi nan szí roz ni. 4. A ra dio ak tív hul la dé kok és a ki égett üzem anyag el he - lye zé sé re, va la mint a nuk le á ris lé te sít mé nyek le sze re lé sé - re ki je lölt szerv lét re ho zá sá ról és te vé keny sé gé nek pénz - ügyi for rá sá ról szóló kor mány ren de let sze rin ti KNPA Szak bi zott ság tag jai az aláb bi tár cák és in téz mé nyek kép - vi se lõi: a) Bel ügy mi nisz té ri um, b) Gaz da sá gi és Köz le ke dé si Mi nisz té riu m, c) Igaz ság ügyi Mi nisz té riu m, d) Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Mi nisz té riu m, e) Egész ség ügyi Mi nisz té riu m, f) Pénz ügy mi nisz té rium, g) Or szá gos Atom ener gia Hi va tal, h) Pak si Atom erõ mû Rt., i) Ra dio ak tív Hul la dé ko kat Ke ze lõ Köz hasz nú Tár - saság. 5. Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 15. na pon lép ha tály - ba, egy ide jû leg a Köz pon ti Nuk le á ris Pénz ügyi Alap mû - kö dé sé rõl és el já rás rend jé rõl szóló 41/2004. (VII. 7.) BM ren de let ha tá lyát vesz ti. Dr. Pet ré tei Jó zsef s. k., igaz ság ügy -m inis zter A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 18/2005. (VII. 25.) KvVM rendelete a Tiszakürti Arborétum Természetvédelmi Terület országos jelentõségû védett természeti területté történõ átminõsítésérõl szóló 21/2000. (VIII. 31.) KöM rendelet módosításáról A ter mé sze t vé del mé rõl szóló 1996. évi LIII. tör vény 24. -a (1) be kez dé sé nek a) pont já ban, va la mint 85. -ának b) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö - vet ke zõ ket ren de lem el: 1. A Ti sza kür ti Ar bo ré tum Ter mé szet vé del mi Te rü let or - szá gos je len tõ sé gû vé dett ter mé sze ti te rü let té tör té nõ át mi - nõ sí té sé rõl szóló 21/2000. (VIII. 31.) KöM ren de let (a to - váb bi ak ban: R.) 4. -a a kö vet ke zõ (2) be kez dés sel egé - szül ki, egy ide jû leg a je len le gi szö veg e (1) be kez dés re vál to zik:
5688 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/103. szám (2) A Ti sza kür ti Ar bo ré tum Ter mé szet vé del mi Te rü let ter mé szet vé del mi ke ze lé si ter vét e ren de let mel lék le te tar - tal maz za. 2. Az R. e ren de let mel lék le té vel egé szül ki. 3. Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha - tályba. Dr. Persányi Miklós s. k., kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter Melléklet a 18/2005. (VII. 25.) KvVM rendelethez [Mel lék let a 21/2000. (VIII. 31.) KöM ren de let hez] A Tiszakürti Arborétum Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve 2005 2014 1. Ter mé szet vé del mi gya kor la ti cél ki tû zé sek Õriz ze meg az ar bo ré tum ter mé sze ti, va la mint épí tett és kul túr tör té ne ti ér té ke it. Szol gál ja a dend ro ló gi ai gyûj te mény ter mé szet tu do - má nyi szem pont ból ér té kes nö vény ál lo má nyá nak meg õr - zé sét, fenn tar tá sát és fej lesz té sét. Biz to sít sa az ar bo ré tum te rü le té nek vé del mét más célú igény be vé tel tõl. Biz to sít sa az élõ vi lág ter mé szet kö ze li élet fel té te le it, töb bek kö zött a ma da rak há bo rí tat lan fész ke lé sét és táp lál - ko zá sát. Biz to sít son az ar bo ré tum ter mé sze ti ér té ke i nek fenn - tar tá sát szol gá ló szak mai és tu do má nyos ku ta tá sok hoz za - var ta lan fel té te le ket. A ter mé szet kö ze li és park jel le gû kör nye zet meg õr zé - sé vel te gye le he tõ vé a sza bad ban tör té nõ fel üdü lést, va la - mint is me ret- és él mény szer zést. 2. Ter mé szet vé del mi stra té gi ák A több mint egy év szá za dos múlt ra vissza te kin tõ ar - bo ré tum park jel le gé nek, tér szer ke ze té nek és faj össze té te - lé nek fej lesz té se és meg õr zé se. Az õs ho nos vagy ex óta fa jok kal te le pí tett ál lo mány - ré szek öko ló gi ai ál la po tá nak meg õr zé se, illetve a ter mé - sze tes fel úju lás és te le pí tés fel té te le i nek biz to sí tá sá val annak ja ví tá sa. A ho mo gén fa ál lo má nyok át ala kí tá sa és a nö vény zet di ver zi tá sá nak nö ve lé se. A gyûj te mény jel leg fej lesz té se. Az ar bo ré tum ta ván és a csa tor ná kon a funk ci ó nak és a ter mé szet vé del mi szem pon tok nak meg fe le lõ víz ál lás ki - ala kí tá sa és fenn tar tá sa. A gyep te rü le tek, tisz tá sok fenn tar tá sa, in teg rá lá sa az ar bo ré tu mi kör nye zet be. Az ar bo ré tum törzs te rü le tén az ere de ti tér for mák, tisz tá sok fenn tar tá sa és fej lesz té se, az ezek ro vá sá ra ter - jesz ke dõ cser jés ál lo mány ré szek vissza szo rí tá sa. Az ar bo ré tum egyes ré sze in erõ sen ter jesz ke dõ ag - resszív fa jok (al kör mös, se lyem kó ró, bo ros tyán, me zei ju - har stb.) vissza szo rí tá sa. A cse me te kert fenn tar tá sa, fej lesz té se. 3. Ter mé szet vé del mi ke ze lé si mó dok, kor lá to zá sok és ti - lal mak A ter mé szet vé del mi ke ze lé si mó dok ra, kor lá to zá sok ra és ti lal mak ra vo nat ko zó elõ írá so kat a ter mé szet vé del mi ke ze lé si ter vek ké szí té sé re, ké szí tõ jé re és tar tal má ra vo - nat ko zó sza bá lyok ról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM ren - de let 2. (2) be kez dés c) pont já ban, illetve a mel lék le té - nek 7. pont já ban meg ha tá ro zot tak sze rint a 3.1 3.5. fe je - zet tar tal maz za. 3.1. Lá to ga tás A Ti sza kür ti Ar bo ré tum Ter mé szet vé del mi Te rü let sza - ba don lá to gat ha tó. Egyes rész te rü le te ken a Jász-Nagy - kun-szol nok Me gyei Ön kor mány zat Ti sza kür ti Ar bo ré tu - ma mint költ ség ve té si in téz mény (a to váb bi ak ban: ter mé - szet vé del mi ke ze lõ), adott eset ben (vé dett ter mé sze ti ér ték meg óvá sa ér de ké ben) idõ sza kos lá to ga tá si kor lá to zá so kat ve zet het be. 3.2. Te rü let- és föld hasz ná lat A te rü let ré szek jel le gé nek, a te rü let hasz ná lat mód já - nak meg vál toz ta tá sa ide ért ve a nyom vo na las lé te sít mé - nyek épí té sét vagy más be épí tést is ki zá ró lag a ter mé - szet vé del mi ke ze lés sel össz hang ban és a ter mé szet vé del - mi ke ze lõ ál tal meg ha tá ro zott fel té te lek mel lett le het sé ges. Ti los hul la dék és egyéb szennye zõ anyag le ra ká sa. A nem kí vá na tos nö vény zet ir tá sa csak a ter mé szet vé - del mi ke ze lés sel össz hang ban foly tat ha tó. A meg lé võ lé te sít mé nyek ke ze lé sé vel, fenn tar tá sá val össze füg gõ te vé keny sé gek a ter mé szet vé del mi cé lok kal össz hang ban kor lá to zás nél kül foly tat ha tók. 3.3. Táj- és kul túr tör té ne ti ér té kek Az ar bo ré tum ban el he lye zett mû al ko tá sok (fa szob rok stb.) fenn tar tá sá ról a ter mé szet vé del mi ke ze lõ gon dos ko - dik. 3.4. Gyep jel le gû te rü le tek Az ar bo ré tum törzs te rü le tén a fü ves ré sze ket éven te több ször kell ka szál ni, és szük ség sze rint ön töz ni vagy fe - lül vet ni.
2005/103. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5689 Az ar bo ré tum törzs te rü le tén kí vü li, a ko ráb bi bõ ví té - sek so rán csa tolt te rü le te ken a fü ves tisz tá so kat és pász tá - kat éven te leg alább egy al ka lom mal le kell ka szál ni (a csa - pa dék mennyi sé gé nek függ vé nyé ben). Az ar bo ré tum te rü le tén a le gel te tés ti los. A kaszálás rendjét évente a természetvédelmi kezelõ határozza meg. Az érintett területeken a kaszálás nem kezdhetõ el az értékes növényfajok virágzási idõszakában, csak terméséréskor, legkorábban június utolsó harmadában. Ti los a gyep te rü le tek ége té se. Gyepterületeken tilos növényvédõ szerek alkalmazása. Gyep te rü let re mû trá gya ki jut ta tá sa ti los. A gyep te rü le te ken me cha ni kai ta laj meg mun ká lás és ta laj la zí tás csak ki vé te le sen in do kolt eset ben, a ter mé szet - vé del mi ke ze lõ ál tal meg ha tá ro zott fel té te lek mel lett le - het sé ges. 3.5. Erdõ jel le gû te rü le tek Az ar bo ré tum törzs te rü le tén el pusz tult és ki vá gott fa - egye dek he lyén és egyéb ül te tés re al kal mas he lye ken a tér - ség re jel lem zõ õs ho nos fa fa jok vál to za ta it, illetve exó tá kat kell te le pí te ni. A fa fa jok meg vá lasz tá sa kor a fagy nak, a téli tö rés kár nak, a nyá ri ma gas hõ mér sék let nek, a nap su - gár zás nak és az aszály nak ellen álló fa jo kat kell elõny ben ré sze sí te ni. A bi o ló gi ai kor ha tárt el érõ gom bá so dó, szá ra dó, be - teg és bal eset ve szé lyes fa egye dek el tá vo lí tá sát le he tõ ség sze rint a ve ge tá ci ós idõ sza kon kí vül kell el vé gez ni. A fi a tal daj ka er dõk ben azok ko rá tól és fej lett sé gé tõl füg gõ en el kell vé gez ni a sûrû, ho mo gén ál lo má nyok gyé - rí té sét. Az ar bo ré tum törzs te rü le tén az idõs, sé rült vagy be - teg, gom ba ká ro sí tott fa egye dek ká ro so dott ré sze it el kell tá vo lí ta ni. El kell vé gez ni a szá raz, kor ha dó és bal eset ve - szé lyes ágak le vá gá sát, seb ke ze lé sét, ápo lá sát. A ho mo gén ál lo má nyok ban az elõ zõ pont ban fel so - rolt okok miatt el tá vo lí tott fa egye dek he lyén a pót lást rész - ben õs ho nos fa fa jok kal, rész ben exó ták ki ül te té sé vel kell el vé gez ni a klí má nak és ter mõ hely nek meg fe le lõ, va la - mint a téli és nyá ri szél sõ sé ges idõ já rás nak is ellen álló fa - jok elõny ben ré sze sí té sé vel. A gyûj te mény jel leg fo ko zá - sá nál a táj ra és a Kár pát-me den cé re jel lem zõ lom bos fa fa - jok kö zül to váb bi Acer, Sob rus, Fra xi nus, Ul mus, Ti lia és Qu er cus nem zet ség be li fa jok, illetve vál to za tok te le pí té se szük sé ges. A fás te rü le tek ke ze lé sé vel kap cso la tos mun ká la tok (gyé rí tés, szál al ás stb.) ki zá ró lag szep tem ber 1. és már - cius 30. kö zött vé gez he tõk. A fás te rü le tek ke ze lé sét a gyep szint ben elõ for du ló ér té kes lágy szá rú nö vé nyek mi nél na gyobb fokú kí mé le té - vel kell el vé gez ni. 3.6. Vi zes élõ he lyek A vi ze ken (csa tor na, ar bo ré tu mi tó) ti los a hor gá szat és a ha lá szat. A mé lyeb ben fek võ gyep te rü le te ken eset le ge - sen (bel vi zes évek) meg je le nõ ná das-gyé ké nyes fol tok ége té se ti los. Az oktatási miniszter 21/2005. (VII. 25.) OM rendelete egyes közoktatási tárgyú jogszabályok módosításáról A he lyi ön kor mány za tok ról szóló 1990. évi LXV. tör - vény 97. -ának b) pont já ban, to váb bá a köz ok ta tás ról szóló több ször mó do sí tott 1993. évi LXXIX. tör vény (a továb biak ban: köz ok ta tá si tör vény) 94. -a (1) be kez dé - sé nek b) e) és j) pont já ban fog lalt fel ha tal ma zás alap ján szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelõs miniszterekkel egyet ér tés ben a kö vet ke zõ ket ren de lem el: A nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosítása 1. A ne ve lé si-ok ta tá si in téz mé nyek mû kö dé sé rõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM ren de let (a továb biak ban: R.) 9. (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ rendelkezés lép: (5) A köz ok ta tá si tör vény 115. (1) be kez dés c) pont ja alap ján a ta nu ló té rí té si díj el le né ben igény be vett heti tan órai fog lal ko zá sa i nak összes idõ tar ta ma nem ha lad hat - ja meg a há rom száz per cet. Ha a ta nu ló több alap fo kú mû - vé szet ok ta tá si in téz ménnyel lé te sít ta nu lói jog vi szonyt, vagy egy alap fo kú mû vé szet ok ta tá si in téz mény ben több mû vé sze ti kép zés ben vesz részt (több tan szak ra jár), a ta - nu ló nak, kis ko rú ta nu ló ese tén a szü lõ nek írás ban nyi lat - koz nia kell ar ról, hogy me lyik is ko lá ban (tan sza kon) vesz részt mû vé sze ti kép zés ben té rí té si díj fi ze té si kötelezettség mellett. Az intézmény vezetõje köteles a szülõtõl a nyilatkozatot beszerezni. 2. Az R. 11. -a a kö vet ke zõ (2) be kez dés sel egé szül ki, egy ide jû leg a je len le gi be kez dés szá mo zá sa (1) be kez dés - re változik: (2) Ha a ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény nek bár mely ok - nál fog va nincs ve ze tõ je, a ve ze té si fel ada tok el lá tá sát a szer ve ze ti és mû kö dé si sza bály zat ban meg ha tá ro zot tak szerint kell biztosítani. 3. Az R. 17. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) Az alap fo kú mû vé szet ok ta tá si in téz mény be je lent - ke zõ ké pes sé ge it az is ko la adott mû vé sze ti ág nak meg fe - le lõ vég zett sé gû és szak kép zett sé gû pe da gó gu sa i ból álló
5690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/103. szám bi zott ság méri fel. A bi zott ság a je lent ke zõk ké pes sé ge i - nek fel mé ré se után ja vas la tot ké szít az igaz ga tó nak a ké re - lem el bí rá lá sá hoz, to váb bá arra, hogy me lyik év fo lyam ra és tan szak ra ve gyék fel a je lent ke zõt. Ha a ta nu ló az alap - fo kú mû vé szet ok ta tá si in téz mény ma ga sabb év fo lya má ra kéri fel vé te lét, a je lent ke zé si lap ján ezt fel kell tün tet nie. Ké rel mé rõl a bi zott ság kü lön bö ze ti vizs ga alap ján dönt, az alap fo kú mû vé szet ok ta tás kö ve tel mé nyei és tan ter vi prog - ram já nak az adott év fo lyam ra meg ha tá ro zott ren del ke zé - sei alapján. 4. Az R. 23. -a (3) be kez dé sé nek má so dik mon da ta he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A köz ok ta tá si tör vény 120. -ának (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zot tak alap ján az is ko lá ban nem fog lal koz ta tott szak em be rek biz to sí tá sá ról a) a be il lesz ke dé si, ta nu lá si ne héz ség gel, ma ga tar tá si rend el le nes ség gel küz dõ ta nu ló ese tén a szak vé le ményt ki ál lí tó ne ve lé si ta nács adó; b) sa já tos ne ve lé si igé nyû ta nu ló ese tén a fõ vá ro si, me - gyei uta zó szak em ber há ló zat költ ség ve té se ter hé re kell gon dos kod ni. 5. Az R. 24. -a a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé szül ki, egy ide jû leg a je len le gi (5) be kez dés szá mo zá sa (6) be kez - dés re vál to zik: (5) Ha a ta nu ló elõ re ho zott érett sé gi vizs gát tett va la - mely vizs ga tan tárgy ból, ez ál tal e tan tárgy ta nul má nyi követelményeit tel je sí tet te. Az is ko la ma ga sabb év fo lya - mán vagy év is mét lés ese tén ezt a tan tár gyat nem kö te les ta nul ni. 6. Az R. 26. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) Az alap fo kú mû vé szet ok ta tá si in téz mény ben a mû - vé sze ti alap vizs gát és a zá ró vizs gát a tan év rend jé ben meg ha tá ro zott idõ pont ban kell meg szer vez ni. A mû vé sze - ti alap vizs ga és zá ró vizs ga vizs ga kö ve tel mé nye it és té ma - kö re it, erre épít ve a vizs ga tan tár gya it az Alap fo kú mû vé - szet ok ta tás kö ve tel mé nyei és tan ter vi prog ram ja alap ján kell az alap fo kú mû vé szet ok ta tá si in téz mény he lyi tan ter - vé be be épí te ni. A vizs gák az Alap fo kú mû vé szet ok ta tás kö ve tel mé nyei és tan ter vi prog ram já ra épül nek. A vizs ga - fel ada to kat az in téz mény he lyi tan ter ve alap ján kell ki dol - goz ni. A mû vé sze ti alap vizs gát és zá ró vizs gát egye bek ben a (2) be kez dés ben fog lal tak sze rint kell le bo nyo lí ta ni, az - zal az el té rés sel, hogy a vizs ga meg szer ve zé sé nél az alap - mû velt sé gi vizs ga vizs ga sza bály za tá nak ki adá sá ról szóló 24/1997. (VI. 5.) MKM ren de let 54. -át al kal maz ni kell, míg a 21. -ának (1) be kez dé sét és 36. -át pe dig nem kell al kal maz ni; to váb bá a vizs ga bi zott ság tag ja it az igaz ga tó az Or szá gos szak ér tõi, az Or szá gos vizs gáz ta tá si, az Or - szá gos szak mai szak ér tõi és az Or szá gos szak mai vizs ga - el nö ki név jegy zék rõl, va la mint a szak ér tõi te vé keny ség rõl szó ló 31/2004. (XI. 13.) OM ren de let 1. (1) be kez dés e) és t) pont já ban meg ha tá ro zott szak te rü le ten köz re mû kö dõ szak ér tõk kö zül kér he ti fel, il let ve a vizs ga bi zott ság el nö - két az igaz ga tó meg ke re sé sé re az Or szá gos Köz ok ta tá - si Ér té ke lé si és Vizs ga köz pont je lö li ki a szak ér tõk kö zül. 7. (1) Az R. 27. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Ha a ta nu ló nem tel je sí tet te az év fo lyam ra elõ írt ta - nul má nyi kö ve tel mé nye ket, ta nul má nya it az el sõ har - ma dik év fo lyam ki vé te lé vel az év fo lyam meg is mét lé sé - vel foly tat hat ja. Az év fo lyam meg is mét lé sé vel foly tat hat ja ta nul má nya it az a ta nu ló is, akit fe gyel mi bün te tés ként az adott is ko lá ban el til tot tak a tan év foly ta tá sá tól. (2) Az R. 27. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) Egyé ni to vább ha la dás ese tén, amennyi ben a ta nu ló a ne gye dik év fo lyam vé gé ig nem tel je sí ti a he lyi tan terv - ben meg ha tá ro zott ta nul má nyi kö ve tel mé nye ket, a ne gye - dik év fo lyam meg is mét lé sé vel foly tat hat ja ta nul má nya it. 8. Az R. 34. -a a kö vet ke zõ (3) (5) be kez dés sel egé szül ki: (3) Az is ko lá nak a ta ní tá si év meg kez dé se kor írás ban tá jé koz tat ni kell a fel nõtt ok ta tás ban részt vevõ ta nu lót ar - ról, hogy az adott év fo lyam adott fél évé ben, az adott osz - tály ban hány ta ní tá si órát szer vez az is ko la. A tá jé koz ta tás - nak ki kell ter jed nie a (2) be kez dés e) pont já ban, to váb bá az (5) be kez dés ben fog lal tak ra is. (4) Az is ko lá nak do ku men tál nia kell a ta nu ló tan órai fog lal ko zá so kon való je len lé tét, tá vol ma ra dá sát, tá vol ma - ra dá sá nak in do kát, to váb bá a tá vol ma ra dás iga zo lá sát. Az is ko la fél éven ként össze sí ti az iga zo lat lan mu lasz tá so kat, és en nek alap ján meg ál la pít ja, hogy mely ta nu ló nak szûnt meg a ta nu lói jog vi szo nya. (5) Ha a ta nu ló a tan órai fog lal ko zá sok több mint öt ven szá za lé ká ról akár iga zol tan, akár iga zo lat la nul tá vol - ma radt, fél év kor és év vé gén osz tá lyo zó vizs gán kö te les szá mot adni tu dá sá ról. Az osz tá lyo zó vizs ga he lyé rõl és idõ pont já ról leg alább tíz nap pal ko ráb ban az Or szá gos Köz ok ta tá si Ér té ke lé si és Vizs ga köz pon tot ér te sí te ni kell. A vizs ga köz pont meg bí zott ja részt ve het a vizs gán.
2005/103. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5691 9. Az R. 39/D. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 39/D. (1) Az e ren de let 1. -a (1) be kez dé sé nek b) c) pont já ban fel so rolt is ko la a ta nu ló szo ciá lis hely ze té - bõl és fej lett sé gé bõl ere dõ hát rá nyá nak el len sú lyo zá sa cél - já ból ké pes ség ki bon ta koz ta tó fel ké szí tést (a továb biak - ban: ké pes ség ki bon ta koz ta tó fel ké szí tés) szer vez, mely - nek ke re tei kö zött a ta nu ló egyé ni ké pes sé gé nek, te het sé - gé nek ki bon ta koz ta tá sa, a fej lõ dé sé nek elõ se gí té se, ta nu - lá si, to vább ta nu lá si esé lyé nek ki egyen lí té se, te het sé gé nek ki bon ta koz ta tá sa folyik. (2) A ké pes ség ki bon ta koz ta tó fel ké szí tés ke re té ben a ta nu ló igé nyé hez iga zod va old ja meg az is ko la a) a sze mé lyi ség fej lesz tés sel, kö zös ség fej lesz tés sel kap cso la tos pe da gó gi ai fel ada to kat, b) a ta nu lá si ku darc nak ki tett ta nu lók fej lesz té sét se gí tõ prog ra mot, c) a szo ciá lis hát rá nyok eny hí té sét se gí tõ pe da gó gi ai te vé keny sé get. (3) A ké pes ség ki bon ta koz ta tó fel ké szí tés ben részt vevõ ta nu lók ne ve lé se és ok ta tá sa a töb bi ta nu ló val együtt, azo - nos osz tály ban, cso port ban fo lyik. (4) A ké pes ség ki bon ta koz ta tó fel ké szí tés ben részt vevõ ta nu lók ne ve lé se és ok ta tá sa, tu dá sá nak ér té ke lé se az ok ta - tá si mi nisz ter ál tal a köz ok ta tá si tör vény 95. -a (1) be - kez dé sé nek j) pont ja alap ján 27480/2003. szá mú köz le - ménnyel ki adott és az Ok ta tá si Köz löny 2003. évi 20. szá - má ban köz zé tett pe da gó gi ai rend szer al kal ma zá sá val tör - té nik. (5) A ké pes ség ki bon ta koz ta tó fel ké szí tés ben a ta nu ló a szü lõ írás ban adott a sze mé lyes ada tai ke ze lé sé hez való hoz zá já ru lást is tar tal ma zó egyet ér tõ nyi lat ko za ta alap - ján ve het részt, ha a (6) be kez dés ben meg ha tá ro zott ki vé - tel lel a köz ok ta tá si tör vény 121. (1) be kez dé sé nek 14. pont ja alap ján hal mo zot tan hát rá nyos hely ze tû nek mi - nõ sül. (6) Az is ko la igaz ga tó ja fel ve he ti a ké pes ség ki bon ta - koz ta tó fel ké szí tés be azt a ta nu lót is, aki nem hal mo zot tan hát rá nyos hely ze tû. Az így fel ve he tõ ta nu lók lét szá ma azon ban nem ha lad hat ja meg az adott osz tály ba fel vett, ké - pes ség ki bon ta koz ta tó fel ké szí tés ben részt vevõ ta nu lók tíz szá za lé kát, tört lét szám ese tén fel fe lé ke re kít ve. (7) A ké pes ség ki bon ta koz ta tó fel ké szí tés ben részt vevõ ta nu ló egyé ni fej lesz té si terv alap ján tör té nõ ha la dá sát, fej lõ dé sét, illetve az eze ket hát rál ta tó oko kat az osz tály fõ - nök és az ér de kelt pe da gó gu sok leg alább há rom ha von ta ér té ke lik. Az ér té ke lés re meg kell hív ni a ta nu ló szü lõ jét, a ta nu lót, a gyer mek- és if jú ság vé del mi fe le lõst, in do kolt eset ben a gyer mek jó lé ti szol gá lat, a gyám ha tó ság, illetve a ne ve lé si ta nács adó kép vi se lõ jét. (8) A ké pes ség ki bon ta koz ta tó fel ké szí tést az in téz mény a köz ok ta tá si tör vény 95. (1) be kez dé sé nek i) pont ja alap ján mû kö dõ az Or szá gos Ok ta tá si In teg rá ci ós Há ló - zat tal kö tött együtt mû kö dé si meg álla po dás alap ján, a Hálózat szak mai tá mo ga tá sá val lát ja el. 10. (1) Az R. 39/E. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (1) In teg rá ci ós fel ké szí tés ben vesz nek részt azok a ké - pes ség ki bon ta koz ta tó fel ké szí tés ben részt vevõ ta nu lók, akik egy osz tály ba, osz tály bon tás ese tén egy cso port ba jár nak azok kal a ta nu lók kal, akik nem vesz nek részt a ké - pes ség ki bon ta koz ta tó fel ké szí tés ben. Az in teg rá ci ós fel - ké szí tés meg szer ve zé se nem jár hat együtt a hal mo zot tan hát rá nyos hely ze tû ta nu lók össze vo ná sá val. E ren del ke zé - sek al kal ma zá sá ban a ta nu lók össze vo ná sát jelenti, ha a) a te le pü lé sen egy is ko la mû kö dik, év fo lya mon ként egy vagy több osz tállyal és a hal mo zot tan hát rá nyos hely - ze tû ta nu lók osz tá lyon, osz tály bon tás ese tén cso por ton be - lü li ará nya meg ha lad ja az öt ven szá za lé kot, b) a te le pü lé sen több is ko la mû kö dik, és azok kö zül bár me lyik ben a hal mo zot tan hát rá nyos hely ze tû va la - mennyi ta nu ló lét szá má nak az is ko lá ba járó összes ta nu ló lét szá má hoz vi szo nyí tott ará nya hu szon öt szá za lék kal ma - ga sabb, mint az összes is ko lá ban a hal mo zot tan hát rá nyos hely ze tû ta nu lók lét szá má nak az összes is ko lá ba járó ta nu - lók lét szá má hoz vi szo nyí tott aránya, c) az is ko lá ban év fo lya mon ként több osz tály mû kö dik, és év fo lya mon ként az egyes osz tá lyok ban a hal mo zot tan hát rá nyos hely ze tû ta nu lók lét szá má nak az osz tály ba járó összes ta nu ló lét szá má hoz vi szo nyí tott ará nya el té rõ az osz tá lyok kö zött, amennyi ben ez az el té rés meg ha lad ja a hu szon öt szá za lé kot. (2) Az R. 39/E. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (4) Az in teg rá ci ós fel ké szí tés re egye bek ben a 39/D. -ban fog lal ta kat kell al kal maz ni. (3) Az R. 39/E. -a a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé szül ki: (5) Ha az át he lye zés in do kolt sá ga a kép zé si kö te le zett - ség rõl és a pe da gó gi ai szak szol gá la tok ról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM ren de let 20. (4) be kez dé sé ben fog lalt fe - lül vizs gá lat, ille tõ leg a 12. (2) be kez dé se alap ján kez de - mé nye zett fe lül vizs gá lat ered mé nye ként meg szûnt, a kö te - le zõ fel vé telt biz to sí tó, vagy a vá lasz tott ál ta lá nos is ko lá ba vissza he lye zett ta nu ló ne ve lé se és ok ta tá sa te kin te té ben a 39/D. (4) be kez dé sé ben fog lalt pe da gó gi ai rend szert kell ala pul venni. 11. Az R. a kö vet ke zõ 39/F. -sal egé szül ki: 39/F. (1) A köz ok ta tá si tör vény 48. -ának (9) be kez - dé se sze rint az ala pí tó ok ira ta alap ján alap fo kú mû vé szet - ok ta tás kö ve tel mé nye it is meg va ló sí tó egy sé ges is ko lá nak (a továb biak ban: egy sé ges is ko la) a) olyan he lyi tan ter vet kell el fo gad nia, ame lyik tar tal - maz za va la mennyi is ko la tí pus ra köz pon ti lag ki adott kö ve - tel mé nye ket,
5692 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/103. szám b) ren del kez nie kell az adott is ko la tí pu sok ra meg ha tá - ro zott sze mé lyi és tár gyi fel té te lek kel. (2) Az is ko la az alap fo kú mû vé szet ok ta tást ki zá ró lag az adott év fo lyam ra járó ta nu lói ré szé re biz to sít hat ja, a tan - órai fog lal ko zá sok ke re té ben, az is ko la ren del ke zé sé re álló idõ ke ret ter hé re. (3) A ta nu ló az alap fo kú mû vé szet ok ta tás ban ki zá ró lag a szü lõ írás ban be nyúj tott ké rel me alap ján ve het részt. (4) Az alap fo kú mû vé szet ok ta tás ban való rész vé tel te - kin te té ben al kal maz ni kell e ren de let 17. -ának (4) be kez - dé sé ben, és a 26. -ának (3) be kez dé sé ben fog lal ta kat. (5) Ha a ta nu ló az egy sé ges is ko lá ban vesz részt az alap - fo kú mû vé szet ok ta tás ban, to váb bi mû vé szet ok ta tást csak tan díj fi ze té si kö te le zett ség mel lett ve het igény be. 12. Az R. 54. -ának (7) és (8) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (7) Az e ren de let 39/E. -a alap ján is ko lai ok ta tás a be - ve ze tés évé ben elsõ, ötö dik és ki len ce dik év fo lya mon in - dít ha tó. A be ve ze tés évé ben in teg rá ci ós fel ké szí tés in dít - ha tó ak kor is, ha a) a 39/E. (1) be kez dé sé nek a) pont já ban meg ha tá ro - zott eset ben a hal mo zot tan hát rá nyos hely ze tû ta nu lók ará - nya meg ha lad ja az öt ven szá za lé kot, de nem éri el a nyolc - van szá za lé kot, b) a 39/E. (1) be kez dés b) és c) pont já ban meg ha tá ro - zott eset ben a hal mo zot tan hát rá nyos hely ze tû ta nu lók ará - nyá nak el té ré se meg ha lad ja a hu szon öt szá za lé kot, de nem éri el az öt ven szá za lé kot. (8) A be ve ze tés évé tõl az elsõ, ötö dik és ki len ce dik év - fo lya mo kon a (7) be kez dés ben meg ha tá ro zott el té rést éven te idõ ará nyo san csök ken te ni kell oly mó don, hogy a be ve ze tést kö ve tõ ne gye dik tan év ben in dí tott osz tá lyok - ban el ér jék az elõ írt ará nyo kat. 13. (1) Az R. 4. szá mú mel lék le té ben A ne ve lé si-ok ta tá si in téz mé nyek ügy in té zé sé nek, irat ke ze lé sé nek ál ta lá nos sza bá lyai és a tan ügyi nyil ván tar tá sok cí men be lül A beírási napló, a fel vé te li és mu lasz tá si napló al cím 4. d) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, és a következõ e) pont tal egé szül ki: d) Ha az óvo da, az is ko la, illetve a kol lé gi um sa já tos ne ve lé si igé nyû gyer mek, ta nu ló ne ve lé sét, ok ta tá sát is el - lát ja, a fel vé te li nap ló ban, illetve a be írá si nap ló ban fel kell tün tet ni a szak vé le ményt ki ál lí tó szak ér tõ és re ha bi li tá ci ós bi zott ság ne vét, cí mét, a szak vé le mény szá mát és ki ál lí tá - sá nak kel tét, a fe lül vizs gá lat idõ pont ját. e) Az óvo da, az is ko la a d) pont ban meg ha tá ro zott ada - tok alap ján min den év jú ni us 30-áig meg kül di az ille té kes szak ér tõi és re ha bi li tá ci ós bi zott ság ré szé re azon gyer me - kek, ta nu lók ne vét a bi zott sá gi szak vé le mény szá má val együtt, akik nek a fe lül vizs gá la ta a kö vet ke zõ tan év ben ese dé kes. (2) Az R. 4. szá mú mel lék le té ben a A ne ve lé si-ok ta tá si in téz mé nyek ügy in té zé sé nek, irat ke ze lé sé nek ál ta lá nos sza bá lyai és a tan ügyi nyil ván tar tá sok cí men be lül A tan ügyi nyil ván tar tá sok ve ze té se al cím 10. b) pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: b) Az osz tály fõ nök ve ze ti az osz tály nap lót, a törzs la - pot, és ki ál lít ja a bi zo nyít ványt, ve ze ti a to vább ta nu lás sal össze füg gõ nyil ván tar tást. Alap fo kú mû vé szet ok ta tá si in - téz mény ben a hang szert, illetve a cso por tos tan tár gyat ok - ta tó szak ta nár az in téz mény ve ze tõ meg bí zá sa alap ján ve ze ti az egyé ni fog lal ko zá si nap lót, a cso por tos foglal - kozási nap lót, a törzs la pot és ki ál lít ja a bi zo nyít ványt. (3) Az R. 4. szá mú mel lék le té ben a A ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény irat tá ri terv e, az is ko lai zá ra dé kok és a kö te le zõ nyom tat vá nyok cí men be lül Az alap fo kú mû vé szet ok ta - tá si in téz mé nyek ál tal hasz nált kö te le zõ nyom tat vá nyok al cí mû rész a kö vet ke zõ 17. pont tal egé szül ki: 17. Szü lõi nyi lat ko zat 14. Az R. 6. szá mú mel lék le té ben a Ké re lem a nem ön kor - mány za ti ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény mû kö dé sé nek meg - kez dé sé hez szük sé ges en ge dély ki adá sá hoz cí men be lül a III. A mel lék le tek al cí mû rész 7. pont ja he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: 7. Jegy zé ket az óvo dai ne ve lés ben, il let ve az is ko lai ne ve lés ben, ok ta tás ban, fog lal koz ta tás ban részt vevõ pe - da gó gu sok ról, fel tün tet ve a pe da gó gu sok ne vét, is ko la ese tén tan tár gyan kén ti bon tás ban, va la mint a pe da gó gus - vég zett sé get ta nú sí tó ok le vél ki ál lí tó ját és az ok le vél szá - mát, a tan tárgy fel osz tást, to váb bá a mû kö dés hez szük sé - ges töb bi al kal ma zott ne vét, szak kép zett sé gét, a fog lal koz - ta tá si jog vi szo nyu kat. 15. Az R. 8. szá mú mel lék le té nek 1.18. pont ja he lyé be a következõ ren del ke zés lép: 1.18. A kö zép is ko la és a szak is ko la ki len ce dik év fo - lya má ra je lent ke zõ ta nu lók szá má ra írás be li fel vé te li vizs - gát hir de tõ is ko la azt ma te ma ti ká ból és anya nyelv bõl köz - pon ti lag ki adott, egy sé ges kö ve tel mé nye ket tar tal ma zó fel adat la pok alap ján is meg szer vez he ti. Amennyi ben a kö - zép fo kú is ko la úgy dönt, hogy fel vé te li el já rá sá ban a je - lent ke zõk szá má ra elõ ír ja a köz pon ti fel adat la pok alap ján le tett elõ ze tes írás be li vizs gát, kö te les mind két tan tárgy ból meg hir det ni és meg szer vez ni azt. Eb ben az eset ben fel vé - te li el já rá sá ban ma te ma ti ká ból és anya nyelv bõl to váb bi írás be li fel vé te li vizs gán való rész vé telt a je lent ke zõk tõl nem kö ve tel het meg. Az egy sé ges írás be li fel vé te lit hir de -