Publikációs jegyzék. I. Könyvek 7. II. Tanulmányok 92. III. Előadások 30. IV. Lexikoncikkek 10. V. Recenziók 31. VI. Egyetemi jegyzetek 7

1 Perecz László Publikációs jegyzék I. Könyvek 7 II. Tanulmányok 92 III. Előadások 30 IV. Lexikoncikkek 10 V. Recenziók 31 VI. Egyetemi jegyzetek 7 Összesen 177 Az összes publikáció közül idegen nyelvű 15 Az összeállítás nem tünteti föl a napi- és hetilapokban megjelent esszéket, publicisztikákat, recenziókat és ismeretterjesztő írásokat, valamint a napilap-, rádió- és tévéinterjúkat. A PhDfokozat megszerzésének éve: 1997. A fokozatszerzés után született publikációk minden kategóriában külön, *** jel után szerepelnek. Budapest, 2007. februárjában

2 I. Könyvek A. Monográfiák *** 1. A pozitivizmustól a szellemtörténetig: Athenaeum, 1892 1947. (Horror Metaphysicae), Budapest: Osiris Kiadó, 1998. 244 p. 2. Magyar filozófia a XX. században: Első rész, Budapest: Áron Kiadó, 2000. 319 p. (szerzőtársak: Hell Judit, Lendvai L. Ferenc) 3. Magyar filozófia a XX. században: Második rész, Budapest: Áron Kiadó, 2001. 338 p. (szerzőtársak: Hell Judit, Lendvai L. Ferenc) 4. Recepció vagy originalitás? A nemzeti filozófia toposza a magyar filozófia történetében (Eszmetörténeti Könyvtár), Budapest: Argumentum Kiadó Bibó István Szellemi Műhely, előkészületben B. Tanulmánygyűjtemények *** 5. Hívószavak: Publicisztikai írások, Budapest: Osiris Kiadó, 1999. 246 p. 6. Szép rendbe foglalva: Arcképvázlatok a magyar filozófia történetéből, Budapest: Ister Kiadó, 2001. 309 p. C. Szerkesztett kötet *** 7. Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. 432 p. (szerkesztőtárs: Mester Béla) II. Tanulmányok A. Tanulmánykötetekben 1. Lukács György életművének értelmezéséhez, in: Tudományos Diákköri Füzetek, 13. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1982. pp. 237 292. 2. A»nemzeti filozófia«megteremtésének kísérlete az egyezményesek bölcseletében, in: Darai Lajos (szerk.): A magyar felvilágosodás és osztrák, német kapcsolatai. Die ungarische Aufklärung in ihren österreichischen und deutschen Beziehungen, Gödöllő: GATE Filozófia Tanszék, 1995. pp. 36 67. 3. Az időszerűtlenség erénye, in: Karikó Sándor (szerk.): Derrida Marx-szelleme, Budapest Szeged: Gondolat Kiadó Lukács Kör, 1997. pp. 81 86. *** 4. A pozitivizmustól a szellemtörténetig: Athenaeum, 1892 1947, in: Kőszegi Lajos (szerk.): Athenaeum tár (Pannon Panteon), Veszprém: Comitatus Kiadó, 1998. pp. 687 701.

3 5. A pozitivizmustól a szellemtörténetig: Az Athenaeum feldolgozásának módszertani problémáiról, in: Fehér M. István Veres Ildikó (szerk.): Alternatív tradíciók a magyar filozófia történetében, Miskolc: Felsőmagyarország Kiadó, 1999. pp. 405 411. 6. Az antinómiák filozófusa: Gróf Révay József, 1905 1945, in: Gróf Révay József: Mások megértéséről. Kisnemesek Tajnán, Budapest: Ister Kiadó. 1999. pp. 5 15. 7. Böhm, Bartók, Bibó: Az Erdélyi Iskola hatása a bibói munkásságra, in: Dénes Iván Zoltán (szerk.): A szabadság kis körei: Tanulmányok Bibó István életművéről, Budapest: Osiris Kiadó, 1999. pp. 153 165. 8. Jogtudomány a Műegyetemen múltban és jövőben, in: Műegyetem 2000, Budapest: Műegyetemi Kiadó, 1999. pp. 121 123. 9. Különbözni, egyezni: Erdélyi János élete és halála, in: Kardos András Radnóti Sándor Vajda Mihály (szerk.): Diotima: Heller Ágnes hetvenedik születésnapjára, Budapest: Osiris Kiadó Gond, 1999. pp. 408 421. 10. [Bevezetés Alexander Bernát»Nemzeti szellem a philosophiában«című akadémiai székfoglaló értekezéséhez], in: Csató Éva (szerk.): Pályánk emlékezete: Válogatás az Akadémiai Értesítő írásaiból (Magyar Tudomány Füzetek, 2.), Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 2000. p. 83. 11. [Bevezetés Vargha Gyula»Népünk mozgalma a népszámlálás adatai szerint«című akadémiai székfoglaló értekezéséhez], in: Csató Éva (szerk.): Pályánk emlékezete: Válogatás az Akadémiai Értesítő írásaiból (Magyar Tudomány Füzetek, 2.), Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 2000. p. 79. 12. Böhm Károly nyelve, in: Böhm Károly és a kolozsvári iskola (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, III.), Kolozsvár Szeged: Pro Philosophia, 2000. pp. 165 176. 13. Emigrációból emigrációba: Mannheim Károlyról, in: Fehér Márta Lendvai L. Ferenc (szerk.): Hársing László 70 éves, Miskolc: E Typographeo Universitatis (Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica, Tomus VI. Fasciculus 2. Fasciculus Specialis), 2000. pp. 219 237. 14. Az antispekulativitás jegyében: Bibó István filozófiai előföltevéseiről, in: Dénes Iván Zoltán (szerk.): Megtalálni a szabadság rendjét: Tanulmányok Bibó István életművéről, Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 2001. pp. 37 55., rövidített változata újraközölve: in: Fehér M. István Veres Ildikó (szerk.): Filozófia és teológia a magyar eszmetörténetben (Magyar Filozófiatörténeti Könyvtár, VII.), Miskolc: Bíbor Kiadó, 2003. pp. 185 202. 15. Filozófiai irányzatok és viták a két világháború között, in: Lackó Miklós (szerk.): Filozófia és kultúra: Írások a modern magyar művelődéstörténet köréből (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, 28.), Budapest: MTA Történettudományi Intézet, 2001. pp. 9 42. 16. Következetes következetlenség: Bartók György, 1882 1970, in: Bartók György: Szellem és rendszer: Válogatott írások (Magyar Minerva), Budapest: Ister Kiadó, 2001. pp. 5 19. 17. Fejlődés, kérdőjelekkel: A filozófiai tudományosság és az Akadémia, 1825 1944, in: Glatz Ferenc (szerk.): Közgyűlési előadások, 2000: 175 éves a Magyar Tudományos Akadémia (Akadémiai Műhely), I. kötet, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 2002. pp. 81 87. 18. György Lukács, die Lukács-Schule und die Budapester Schule, in: Frank Benseler Werner Jung (Hgg.): Lukács 2002: Jahrbuch der Internationalen Georg-Lukács- Gesellschaft, Bielefeld: Aisthesis Verlag, 2002. pp. 165 191. (szerzőtársak: Judit Hell, Ferenc L. Lendvai) 19. Túl az iskolafilozófián: A Pauer Kármán-vitáról, in: Mészáros András (szerk./red.): Iskolai filozófia Magyarországon a XVI XIX. században. Školská filozofia v Uhorsku v

4 XVI XIX. stročí (Dialógus Könyvek. Edícia Dialógy), Pozsony/Bratislava: Kalligram Könyvkiadó A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete/Kultúrny inštitút Mad arskej republiky, 2003. pp. 145 152. 20. A filozófia mint följelentés: Budai Ferenc»Rostá«-jának nemzetfölfogása, in: Dénes Iván Zoltán (szerk.): A szabadság értelme az értelem szabadsága: Filozófiai és eszmetörténeti tanulmányok, Budapest: Argumentum Kiadó, 2004. pp. 285 298. 21. A magyar bölcselők és a modernitás, in: Mester Béla Perecz László (szerk.): Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. pp. 7 16. (szerzőtárs: Mester Béla), újraközölve: in: Palló Gábor (szerk.): Teremtő befogadás: Összefüggések, tanulságok (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. pp. 197 206. 22. A magyar filozófiai intézményrendszer kialakulása, in: Mester Béla Perecz László (szerk.): Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. pp. 40 74. 23. Nap nélkül: Halasy-Nagy és az Athenaeum, in: Szabó Tibor (szerk.): Scientia Potestas: Tanulmányok Halasy-Nagy József filozófiájáról, Szeged: Lectum Kiadó, 2004. pp. 145 154. 24. «Des rôles multiples et changeants : István Bibó et l opposition hongroise», in : Chantal Delsol Michel Masłowski Joanna Nowicki (dir.) : Dissidences (Politique d aujourd hui), Paris : Presses Universitaires de France, 2005. pp. 171 184. 25.»Fajegészségtan«, balról jobbra: Az eugenika század eleji recepciójához: Madzsar és Pekár, in: Valastyán Tamás (szerk.): A totalitarizmus és a magyar filozófia: Tanulmányok (Memento Könyvek, 1.), Debrecen: Vulgo, 2005. pp. 200 212. 26. A fölfedezett reneszánsz: Hanák Tibor és a magyar filozófia történetírása, in: Veres Ildikó (szerk.): Megidézett reneszánsz (Magyar Filozófiatörténeti Könyvtár, IX.), Miskolc, 2006. pp. 21 31. 27. Nemzet, filozófia,»nemzeti filozófia«: Adalékok a magyar filozófiatörténet»nemzeti filozófiai«toposzához, in: Sallai Éva (szerk.): A nemzeti tudományok historikuma: Tudományos tanácskozás (Kölcsey Füzetek, XVII.), Budapest: Kölcsey Intézet, megjelenés előtt 28. Lukács György, in: Boros Gábor (főszerk.): Filozófia (Akadémiai Kézikönyvek), Budapest: Akadémiai Kiadó, megjelenés előtt 29. Magyar filozófiatörténet, in: Boros Gábor (főszerk.): Filozófia (Akadémiai Kézikönyvek), Budapest: Akadémiai Kiadó, megjelenés előtt 30. Wilhelm Wundt, in: Boros Gábor (főszerk.): Filozófia (Akadémiai Kézikönyvek), Budapest: Akadémiai Kiadó, megjelenés előtt 31. Das ungarische Denken: asiatisch oder versteckend? Sándor Karácsony und Lajos Prohászka über die»nationale Philosophie«, in: András Mészáros (ed.): Studies of the Symposium on National Philosophy of the 4 th International Conference on Hungarology, megjelenés előtt 32.»Objektív«és»primitív«? Karácsony Sándor és a»magyar filozófia«gondolata, in: Demeter Tamás (szerk.): A társadalom aspektusai, Miskolc, megjelenés előtt B. Folyóiratokban 33. A demokrácia lehetetlensége és lehetőségei, Barométer, 8. (1988. október) pp. 13 18. 34. Csak hét? [Válasz a»hét szűk esztendő...«című körkérdésre], Kollégista, 1988. november, pp. 6 7. 35. Az antinómiák filozófusa: Gróf Révay Józsefről, Tájékoztató, 1989/4. pp. 26 46.

5 36.»Gyönyörű víziója egy igazán emberi világnak«: Lukács György 1919-es kommunizmus-képéről, Magyar Filozófiai Szemle, 1989/5. pp. 535 549. 37. A filozófus arcmásai: Lukács György, a regényhős, Társadalmi Szemle, 1991/1. pp. 38 53. 38. Egy elfeledett magyar szellemfilozófus: Portrévázlat Bartók Györgyről, UNIO, 1991/2. pp. 30 41. 39. Új magyar jobboldal: A Hunnia és a Szent Korona történelem- és társadalomképe, Világosság, 1991/3. pp. 208 222. 40. A»nemzeti filozófia«születése: Egy 1847-es akadémiai vitáról, Gond, 2. (1992), pp. 29 35. 41. A nép és az ő barátai: Változatok a jobboldali populizmusra, Kritika, 1992/1. pp. 13 16. 42. Felemás portré, politikai keretben: Kant vita a Tudományos Gyűjtemény 1817 1818-as évfolyamaiban, Világosság, 1992/11. pp. 845 856. 43. Erasing Old Political Definitions, Invest in Hungary, 1993/2. pp. 9 10. 44. Szélsőjobboldali tendenciák a mai Magyarországon, Ellenállók és antifasiszták, 1993. május, p. 11. 45. Finger in the Wind, Invest in Hungary, 1993/4. pp. 10 11. 46. Alkotmányaink jövőképe, Valóság, 1993/5. pp. 1 14. 47. A pozitivizmustól a szellemtörténetig: Százéves az Athenaeum, Világosság, 1993/7. pp. 44 55. 48. Két kísérlet: Az egyezményesek és Alexander Bernát a»nemzeti filozófiáról«, Gond, 4. (1994), pp. 104 128. 49. The Polls: Have Hungarian Voters Matured?, Invest in Hungary, 1994/1. pp. 24 25., 71. 50. Új idealizmus, antipozitivizmus, antiliberalizmus: Athenaeum 1915 1919, Világosság, 1994/5 6. pp. 174 189. 51. Nyitások és árnyak: Az Athenaeum zárókorszaka, Kalligram, 1994/12. pp. 32 44. 52. Alkotmányozás, alkotmány helyett? [Válasz a»mire való az alkotmányozás?«című körkérdésre], Világosság, 1994/12. pp. 23 26. 53. A pozitivizmus programjával: Athenaeum 1892 1914, Magyar Filozófiai Szemle, 1995/1 2. pp. 1 37. 54. Tükör és előzmény: A Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, Világosság, 1995/5. pp. 25 31. 55. Az első másfél évtized: A Magyar Filozófiai Társaság indulása, Magyar Tudomány, 1995/6. pp. 735 742., újraközölve: MFT Hírek, 1995/2. pp. 9 16. 56. Előszezon, Mozgó Világ, 1995/12. pp. 65 71. 57. A szellemtörténet korszakában: Athenaeum 1919 1944, Gond, 12. (1996), pp. 162 196. 58. Magyar filozófia, Világosság, 1996/12. pp. 62 69. 59. Böhm Károly nyelve, Korunk, 1996/12. pp. 54 60., újraközölve: Világosság, 1997/2. pp. 52 58. 60. Filozófiai irányzatok és viták a két háború között, Pro Philosophia Füzetek, 11 12. (1997), pp. 29 67. 61. A posztakadémikus tudományig és tovább: Beszélgetés Fehér Mártával, Magyar Tudomány, 1997/7. pp. 819 828. 62. A pozitivizmustól az újidealizmusig: Böhm Károly, Világosság, 1997/9 10. pp. 97 108. ***

6 63. Túl a neokantianizmuson: Vázlat az Erdélyi Iskoláról, Pro Philosophia Füzetek, 13 14. (1998), pp. 219 235. 64. A belátásos elmélettől a mezőelméletig. A magyar jogfilozófia fél évszázada: Pikler, Somló, Moór, Horváth, Századvég, 1998/ősz, pp. 73 94. 65. Az Írás igazsága: Temesvári Pelbárt, Kalligram, 1999/11. pp. 15 28. 66. Maszkok mögött: Pauler Ákosról, Világosság, 1999/12. pp. 37 50. 67. A filozófiai gondolat fényénél: Százötven éve született Alexander Bernát, Magyar Tudomány, 2000/4. pp. 483 493. 68. Szép rendbe foglalva: Apáczai Csere János, Kalligram, 2000/7 8. pp. 105 118. 69. Könyvtárjelenetek Alsó-Szászországból, Kritika, 2000/8. pp. 21 22. 70. Üres-e a kamra? Körkérdés a magyar filozófiai hagyományról, Magyar Tudomány, 2000/8. p. 981. 71. Talpraállás után: Magyar filozófia a kilencvenes években, Századvég, 2000/ősz, pp. 163 188., újraközölve: MFT Hírek, 2001/1. pp. 3 21. 72. Az élet mint tett és mű: Prohászka Lajosról, Világosság, 2000/11 12. pp. 90 103. 73. Fejlődés, kérdőjelekkel: A filozófiai tudományosság és az Akadémia 1825 1944, Magyar Tudomány, 2001/4. pp. 422 427. 74. [Válasz a»terrorizmus és szabadság«című körkérdésre], Fundamentum, 2001/4. pp. 76 78. 75. Lukács György, a Lukács-iskola és a Budapesti Iskola, Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica, Tomus VIII. Fasciculus 1. 2002. pp. 81 118. (szerzőtársak: Hell Judit, Lendvai L. Ferenc) 76. Túl az iskolafilozófián: A Pauer Kármán-vitáról, Világosság, 2002/8 9. pp. 55 60. 77. Változatok a magyar filozófiára: A»nemzeti filozófia«toposza a magyar filozófiatörténetben, Magyar Tudomány, 2002/9. pp. 1242 1251. 78. Die Geschichte der ungarischen Philosophie als eine Geschichte der Rezeption, Berliner Osteuropa Info, 19. (2003), pp. 49 51. 79. Béla Hamvas, Nova Istra (Pula), 2003/1. pp. 73 78. (szerzőtársak: Judit Hell, Ferenc L. Lendvai, fordította: Neven Ušumović) 80. Nap nélkül: Halasy-Nagy és az Athenaeum, Kalligram, 2003/11. pp. 98 105. 81. A nemzeti nyelvtől a»nemzeti filozófiáig«: A»magyar filozófia«fogalmának jelentésváltozatai a reformkori Akadémia bölcseleti vitáiban, Világosság, 2003/11 12. pp. 55 61. 82. A fölfedezett reneszánsz: Hanák Tibor és a magyar filozófia történetírása, Pro Philosophia Füzetek, 40. (2004), pp. 87 96. 83. Nemzet és filozófia: a német példa, Világosság, 2004/6. pp. 99 110., újraközölve: Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXXII. Sectio Philosophica, 2005. pp. 261 277. 84.»Nemzeti filozófia«: saját vagy idegen? Erdélyi János és a»magyar filozófia«gondolata, Irodalomtörténeti Közlemények, 2004/5 6. pp. 541 558. 85. A nemzeti kultúraépítés jegyében: Imre, Palágyi, Pekár és a»nemzeti filozófia«gondolata, Kellék, 26. (2005), pp. 123 138. 86. Nach dem Neubeginn: Zur Lage der ungarischen Philosophie seit 1989, Deutsche Zeitschrift für Philosophie, 2005/2. pp. 277 285. 87. Böhm és Alexander a»nemzeti filozófiáról«: Fejezet a magyar neokantianizmus történetéből, Világosság, 2005/2 3. pp. 113 119. 88.»Nemzeti kultúra«: nyitott vagy zárt? Szontagh Gusztáv és Palágyi Menyhért a magyar»nemzeti filozófiáról«, Beszélő, 2005/6 7. pp. 146 152. 89. Nemzet, filozófia,»nemzeti filozófia«: Adalékok a magyar filozófiatörténet»nemzeti filozófiai«toposzához, Pro Philosophia Füzetek, 46. (2006), pp. 129 141.

7 90. Nemzet és filozófia: Kérdések a magyar»nemzeti filozófiáról«, Debreceni Disputa, 2006/7 8. pp. 113 117. 91.»Magyar gondolkodás«: ázsiai vagy bujdosó? Karácsony Sándor és Prohászka Lajos a»nemzeti filozófiáról«, Magyar Tudomány, megjelenés előtt 92. Background Scenery: The»Official«Hungarian Philosophy and the Lukács Circle of the Turn of the Century, Studies in East-European Thought, 2007/3 4., megjelenés előtt III. Előadások 1. Változatok a jobboldali populizmusra. Előadás Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Ráday-kollégiumának Társadalomelméleti Körében, Budapesten, 1992. február 19-én. 2. Szélsőjobboldali tendenciák a mai Magyarországon. Előadás a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének vitaülésén, Budapesten, 1993. március 26-án. 3. A»nemzeti filozófia«megteremtésének kísérlete az egyezményesek bölcseletében. Előadás a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Filozófia Tanszéke által rendezett, A magyar felvilágosodás és osztrák, német kapcsolatai. Die ungarische Aufklärung in ihren österreichischen und deutschen Beziehungen című nemzetközi tudományos konferencián, Gödöllőn, 1993. június 21-én. 4. Kis magyar antikapitalizmus. Előadás a Condorcet Kör által rendezett, A polgári demokrácia válsága című kerekasztal-tanácskozáson, Budapesten, 1994. február 3-án. 5. A pozitivizmustól a szellemtörténetig: Az Athenaeum földolgozásának módszertani problémáiról. Előadás a Miskolci Akadémiai Bizottság és Miskolci Egyetem Filozófiatörténeti Tanszéke által rendezett, Alternatív tradíciók a magyar filozófiai kultúrában című nemzetközi konferencián, Miskolcon, 1996. január19-én. 6. Böhm Károly nyelve. Előadás a Babes-Bolyai Egyetem Filozófia Tanszéke és a Diotima Baráti Társaság által rendezett Böhm Károly nemzetközi konferencián, Kolozsváron, 1996. október 18-án. 7. Az időszerűtlenség erénye: Derrida Marx kísértetei. Előadás a Szegedi Akadémiai Bizottság Filozófiai és Történettudományi Szakbizottsága, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Társadalomelméleti Tanszéke valamint a Tertium datur Alapítvány által rendezett, Derrida és Marx című kerekasztal-tanácskozáson, Szegeden, 1996. október 31- én. 8. A»nemzeti filozófia«a múló időben. Előadás a Veszprémi Egyetem Társadalomelméleti Tanszékének előadássorozatán, Veszprémben, 1997. április 21-én. *** 9. Jogtudomány a Műegyetemen múltban és jövőben. Előadás a Budapesti Műszaki Egyetem Műegyetem 2000 címmel rendezett konferenciáján, Budapesten, 1999. január 21- én. 10. Ungarische Philosophiegeschichte. Előadás a Herzog-August-Bibliothek Stipendiatenkolloquiumán, Wolfenbüttelben, 1999. június 7-én. 11. Az antispekulativitás jegyében: Bibó István filozófiai előföltevéseiről. Előadás a Miskolci Egyetem Filozófiatörténeti Tanszéke és a Babes-Bolyai Egyetem Filozófia Tanszéke által rendezett, Filozófia és teológia a magyar eszmetörténetben című nemzetközi konferencián, Miskolcon, 2000. október 28-án; majd a Bibó István Szellemi Műhely által Bibó István születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából rendezett

8 konferencián, Budapesten, 2001. október 11-én; valamint az ELTE Bibó István Szakkollégiuma Bibó-szemináriumán, Budapesten, 2004. október 18-án. 12. Fejlődés, kérdőjelekkel: A filozófiai tudományosság és az Akadémia, 1825 1944. Előadás a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya által rendezett, A magyar társadalom filozófiai kultúrája: A filozófia a Magyar Tudományos Akadémián című tudományos ülésen, Budapesten, 2000. november 13-án. 13. A magyar filozófiatörténet. Előadás a Magyar Filozófiai Társaság és a Helikon Kastélymúzeum által rendezett, A magyar filozófia helye és szerepe a kultúrában, oktatásban, közgondolkodásban című konferencián, Keszthelyen, 2000. november 17-én. 14. Nap nélkül: Halasy-Nagy és az Athenaeum. Előadás a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottsága által rendezett, Scientia Patestas: Halasy-Nagy József filozófiája című konferencián, Szegeden, 2001. október 12-én. 15. A Bibó-kutatások helyzete: Beszámoló a Bibó István Szellemi Műhely tevékenységéről. Előadás a Debreceni Egyetem Jog- és Államtudományi Intézete által rendezett, Társadalom politika jog című konferencián, Debrecenben, 2002. április 19-én. 16. A magyar filozófiai intézményrendszer kialakulása. Előadás a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézete által irányított, Recepció és kreativitás: Nyitott magyar kultúra című projekt filozófiatörténeti-tudománytörténeti kutatócsoportjainak workshopján, Budapesten, 2002. szeptember 21-én. 17. Túl az iskolafilozófián: A Pauer Kármán-vitáról. Előadás a Magyar Köztársaság Pozsonyi Kulturális Intézete, a Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke és a Szlovák Tudományos Akadémia Filozófiai Intézete által rendezett, Iskolai filozófia Magyarországon a XVI XIX. században című konferencián, Pozsonyban, 2002. október 17-én. 18. Változatok a magyar filozófiára: A»nemzeti filozófia«toposza a magyar filozófiatörténetben. Előadás a Bibó István Szellemi Műhely vitaülésén, Budapesten, 2003. január 9-én. 19. A nemzeti nyelvtől a»nemzeti filozófiáig«: A»magyar filozófia«fogalmának jelentésváltozatai a reformkori Akadémia bölcseleti vitáiban. Előadás az ELTE BTK Filozófia Intézete és az ELTE TKI Nyelvfilozófiai Kutatócsoportja által a Nyelv, megértés, interpretáció: A nyelv mint a kortárs filozófiai áramlatok közös problémája című program keretében Nyelv, meggyőzés, érvelés címmel rendezett tanévnyitó konferencián, Budapesten, 2003. október 3-án. 20.»Nemzeti filozófia«: saját vagy idegen? Erdélyi János és a»magyar filozófia«gondolata. Előadás a Bibó István Szellemi Műhely vitaülésén, Budapesten, 2004. március 11-én. 21. Die Entfaltung der Idee der»nationalphilosophie«in der deutschen Romantik. Előadás a Stiftung der Weimarer Klassik Stipendiatenkolloquiumán, Weimarban, 2004. május 11- én. 22. Nemzet és filozófia: a német példa. Előadás az Eszterházy Károly Főiskola BTK Filozófia Tanszéke által rendezett, Európa Nietzsche után című konferencián, Egerben, 2004. június 4-én. 23. A fölfedezett reneszánsz: Hanák Tibor és a magyar filozófia történetírása. Előadás a Miskolci Egyetem Filozófiatörténeti Tanszéke és a Miskolci Akadémiai Bizottság Történelemtudományi és Néprajzi Szakbizottsága által Megidézett reneszánsz címmel Hanák Tibor születésének 75. évfordulója tiszteletére rendezett nemzetközi tudományos konferencián, Miskolcon, 2004. szeptember 9-én. 24. Böhm és Alexander a»nemzeti filozófiáról«: Fejezet a magyar neokantianizmus történetéből. Előadás az ELTE BTK Filozófia Intézete és Nyelvfilozófiai Kutatócsoportja, a Német-Magyar Filozófiai Társaság valamint a Pécsi Egyetem filozófiai

9 tanszékei által a Nyelv, megértés, interpretáció: A nyelv mint a kortárs filozófiai áramlatok közös problémája témakörben hagyományosan megrendezett tanévnyitó konferencia-sorozat keretében Kant halálának kétszázadik évfordulója alkalmából rendezett, Metafizika, ész, nyelv kritikai perspektívák című konferencián, Budapesten, 2004. szeptember 24-én. 25.»Fajegészségtan«, balról jobbra: Az eugenika század eleji recepciójához: Madzsar és Pekár. Előadás az MTA-DE Vulgo Kutatócsoport által rendezett, A totalitarizmus és a magyar filozófia című konferencián, Debrecenben, 2005. április 29-én. 26.»Nemzeti kultúra«: nyitott vagy zárt? Szontagh Gusztáv és Palágyi Menyhért a magyar kultúra receptivitásáról és autochton jellegéről. Előadás a Bibó István Szellemi Műhely, a Közép-Európai Egyetem Történelem Tanszéke és a Teleki László Intézet Közép- Európai Tanulmányok Központja által rendezett, A magyarországi politikai és historiográfiai diskurzusok közép- és kelet-európai összefüggésben című nemzetközi tudományos konferencián, Budapesten, 2005. május 14-én. 27. Nemzet, filozófia,»nemzeti filozófia«: A»nemzeti filozófia«toposza a magyar filozófia történetében. Előadás az ELTE BTK XVII XIX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke, a Károli Gáspár Református Egyetem BTK Klasszikus Irodalmi Tanszéke, az MTA Irodalomtudományi Intézetének Illyés Gyula Archívuma és a Természet- és Társadalombarát Fejlődéséért Közalapítvány Kölcsey Intézete által rendezett, A nemzeti tudományok historikuma című tudományos tanácskozáson, Budapesten, 2005. november 25-én. 28.»Magyar filozófia«: ázsiai vagy bujdosó? Karácsony Sándor és Prohászka Lajos a»nemzeti filozófiáról«. Előadás a VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus Nemzeti filozófia című szimpóziumán, Debrecenben, 2006. augusztus 25-én. 29. Nemzet és filozófia. Előadás a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Politikaelméleti és Politikatörténeti Tanszéke által rendezett, Politika az erkölcsi minimum mércéjén című konferencián, Debrecenben, 2006. október 4-én. 30. Apácaitól Bibóig: A»nemzeti filozófia«toposza a magyar filozófia történetében. Előadás a Bibó István Szellemi Műhely vitaülésén, Budapesten, 2007. január 11-én. IV. Lexikoncikkek 1. Eötvös József, in: Etikai kislexikon, Budapest: Kossuth Kiadó, 1984. pp. 54 55. 2. Jászi Oszkár, in: Etikai kislexikon, Budapest: Kossuth Kiadó, 1984. p.125. *** 3. Hungary, philosophy in, in: Edward Craig (ed.): Routledge Encyclopedia of Philosophy, Vol. 4. London: Routledge, 1998. pp. 567 573. 4. Hungary, philosophy in, in: Concise Routledge Encyclopedia of Philosophy, London: Routledge, 2000. pp. 368 369. 5. Magyar filozófia, in: Magyar Nagylexikon, XII. kötet, Budapest: Magyar Nagylexikon Kiadó, 2001. pp. 412 414. 6. Alexander Bernát, in: Nyíri Kristóf (főszerk.): Magyar Virtuális Enciklopédia, http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/filoz/alexander_bernat.htm (2005. augusztus) 7. Erdélyi János, in: Nyíri Kristóf (főszerk.): Magyar Virtuális Enciklopédia, http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/filoz/erdelyi_janos.htm (2005. augusztus) 8. Hegel-vita, in: Nyíri Kristóf (főszerk.): Magyar Virtuális Enciklopédia, http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/filoz/hegel-vita.htm (2005. augusztus)

10 9. Magyar filozófia, in: Nyíri Kristóf (főszerk.): Magyar Virtuális Enciklopédia, http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/filoz/magyar_filozofia.htm (2005. augusztus) 10. Pauler Ákos, in: Nyíri Kristóf (főszerk.): Magyar Virtuális Enciklopédia, http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/filoz/pauler_akos.htm (2005. augusztus) V. Recenziók 1. A Vasárnapi Kör (Karádi Éva Vezér Erzsébet [szerk.]: A Vasárnapi Kör), Valóság, 1980/12. pp. 102 105. 2. Lukács György élete képekben és dokumentumokban (Fekete Éva Karádi Éva [szerk.]: Lukács György élete képekben és dokumentumokban), Valóság, 1981/6. pp. 102 104. 3. A lukácsi életmű és a jog (Varga Csaba: A jog helye Lukács György világképében), Világosság, 1981/12. pp. 788 789. 4. Azért-ez-is-hadd-menjen-csak, avagy: kulcskérdés (Vitányi Iván: Vitairat a mai magyar művelődésről), EF-Lapok, 1984/2. pp. 30 31. 5. Tematikus számok a Voproszü Filoszofiiban, Magyar Filozófiai Szemle, 1984/3 4. pp. 525 531. (szerzőtárs: Kobal Vladiszlav) 6. Mitológiák (Roland Barthes: Mitológiák), A Toll, 1984 1985/2. p. 5. 7. A népi szociográfia (Némedi Dénes: A népi szociográfia 1930 1938.), Társadalmi Szemle, 1985/8 9. pp. 152 154. 8. A zöldek három szintről közelítve (Szabó Máté: Zöldek, alternatívok, környezetvédők), Kulcsszavak, 1985. szeptember, p. 7. 9. Bibó István: Válogatott tanulmányok, I III., EF Lapok, 1986/11 12. pp. 13 15. 10. Újbaloldali vagy alternatív? (Heller Ágnes: A szükségletek jelentősége és jelentése Marx gondolatrendszerében), EF Lapok, 1987/4 5. pp. 48 49. 11. Sárközy Tamás: Egy gazdasági szervezeti reform sodrában, Magyar Sajtó, 1987/5. p. 21. 12. Filozófiatörténet és történetfilozófia (Nyíri J. Kristóf: Európa szélén; Lendvai L. Ferenc: Protestantizmus, forradalom, magyarság), Valóság, 1987/6. pp. 96 99. 13. Az orvosi jogviszony (Törő Károly: Az orvosi jogviszony), Orvosi Hetilap, 1987. november 18. p. 1757. (szerzőtárs: Németh András) 14. Társadalomontológia és jogelmélet (Varga Csaba: Politikum és logikum a jogban), Világosság, 1988/3. pp. 189 190. 15. Egy filozófus ébresztése (Hajós József: Böhm Károly filozófiája), Világosság, 1988/10. pp. 719 720. 16. A lukácsi demokráciafelfogás húsz év után (Lukács György: A demokratizálás jelene és jövője), EF Lapok, 1988/11 12. pp. 17 18. 17. Az erkölcs dialektikája (Gróf Révay József: Az erkölcs dialektikája), Valóság, 1989/3. pp. 108 111. 18. Képek a századvégről (Lengyel László: Tépelődés), Kritika, 1993/3. p. 31. 19. A szentkorona tan alakváltozásai (Kardos József: A szentkorona-tan története, 1919 1944.), Magyar Filozófiai Szemle, 1993/ 3 4. pp. 775 779. 20. Az elfelejtett reneszánsz (Hanák Tibor: Az elfelejtett reneszánsz), Valóság, 1993/12. pp. 104 108. 21. Filozófiatörténet versus tudománytörténet Kelet-Európában (Helmut Dahm Assen Ignatow [Hg.]: Geschichte der philosophischen Traditionen Osteuropas), Magyar Filozófiai Szemle, 1997/5 6. pp. 993 1000. ***

11 22. Láthatatlan történet (Földesi Margit: A Szövetséges Ellenőrző Bizottság Magyarországon: Visszaemlékezések, diplomáciai jelentések tükrében, 1945 1947.), Magyar Tudomány, 1998/7. pp. 883 884. 23. A politika védelmében (Tamás Gáspár Miklós: Törzsi fogalmak, I II.), Holmi, 1999/8. pp. 1058 1063. 24. Fábián Péter: Közelképtár, Kritika, 2000/4. p. 40. 25. Weiss János: Tizenkét előadás a Frankfurti Iskoláról és a diákmozgalmakról, Magyar Tudomány, 2001/8. pp. 1012 1014. 26. Herbárium (Balogh József Tóth László [szerk.]: Magyar leveleskönyv I II.), Magyar Tudomány, 2002/4. pp. 525 529. 27. Lee Congdon: Seeing Red, Magyar Tudomány, 2002/12. pp. 1680 1682., angol nyelvű változata újraközölve: Studies in East-European Thought, 2007/3 4., megjelenés előtt 28. Tóth Tamás (szerk.): Az európai egyetem funkcióváltozásai, Magyar Tudomány, 2003/7. pp. 926 928. 29. Újrafölfedezés (Somos Róbert: Pauler Ákos élete és filozófiája), Magyar Filozófiai Szemle, 2003/4. pp. 533 541. 30. Kultusztárgyból gondolkodó (Balog Iván: Politikai hisztériák Közép- és Kelet- Európában: Bibó István fasizmusról, nacionalizmusról, antiszemitizmusról; Kovács Gábor: Az európai egyensúlytól a kölcsönös szolgáltatások társadalmáig: Bibó István, a politikai gondolkodó), Szociológiai Szemle, 2005/1. pp. 72 79. 31. Mester Béla: Magyar philosophia, Magyar Tudomány, megjelenés előtt VI. Egyetemi jegyzetek A. Szerzőként *** 1. Államtani és közigazgatási jogi ismeretek, Budapest: Műegyetemi Kiadó, 2002. 89 p. (társszerző: Bánkuti Antal) 2. Jog, állam, gazdaság, Budapest: Műegyetemi Kiadó, 2002. 175 p. B. Szerkesztőként 3. Építéstervezői vállalkozási jogi és közigazgatási ismeretek, Budapest: Magyar Építészek Szövetsége, 1996. 123 p. *** 4. Környezetjog, Budapest: Államigazgatási Főiskolai Kiadó, 1998. 220 p., második kiadás: Budapest: Műegyetemi Kiadó, 2000. 226 p. (szerkesztőtárs: Bándi Gyula) 5. Jogtudományi alapismeretek, Budapest: Műegyetemi Kiadó, 2000. 177 p. 6. Munkajogi ismeretek, Budapest: Műegyetemi Kiadó, 2000. 106 p. 7. A vállalkozások jogi kérdései, Budapest: Műegyetemi Kiadó, 2001. 184 p.

12 Az összes publikáció közül idegen nyelvű 1. Erasing Old Political Definitions, Invest in Hungary, 1993/2. pp. 9 10. 2. Finger in the Wind, Invest in Hungary, 1993/4. pp. 10 11. 3. The Polls: Have Hungarian Voters Matured?, Invest in Hungary, 1994/1. pp. 24 25; 71. *** 4. Hungary, philosophy in, in: Edward Craig (ed.): Routledge Encyclopedia of Philosophy, Vol. 4. London: Routledge, 1998. pp. 567 573. 5. Ungarische Philosophiegeschichte. Előadás a Herzog-August-Bibliothek Stipendiatenkolloquiumán, Wolfenbüttelben, 1999. június 7-én. 6. Hungary, philosophy in, in: Concise Routledge Encyclopedia of Philosophy, London: Routledge, 2000. pp. 368 369. 7. György Lukács, die Lukács-Schule und die Budapester Schule, in: Frank Benseler Werner Jung (Hgg.): Lukács 2002. Jahrbuch der Internationalen Georg-Lukács- Gesellschaft, Bielefeld: Aisthesis Verlag, 2002. pp. 165 191. (szerzőtársak: Judit Hell, Ferenc L. Lendvai) 8. Die Geschichte der ungarischen Philosophie als eine Geschichte der Rezeption, Berliner Osteuropa Info, 19. (2003), pp. 49 51. 9. Béla Hamvas, Nova Istra (Pula), 2003/1. pp. 73 78. (szerzőtársak: Judit Hell, Ferenc L. Lendvai, fordította: Neven Ušumović) 10. Die Entfaltung der Idee der»nationalphilosophie«in der deutschen Romantik. Előadás a Stiftung der Weimarer Klassik Stipendiatenkolloquiumán, Weimarban, 2004. május 11- én. 11. «Des rôles multiples et changeants : István Bibó et l opposition hongroise», in : Chantal Delsol Michel Masłowski Joanna Nowicki (dir.) : Dissidences (Politique d aujourd hui), Paris : Presses Universitaires de France, 2005. pp. 171 184. 12. Nach dem Neubeginn: Zur Lage der ungarischen Philosophie seit 1989, Deutsche Zeitschrift für Philosophie, 2005/2. pp. 277 285. 13. Das ungarische Denken: asiatisch oder versteckend? Sándor Karácsony und Lajos Prohászka über die»nationale Philosophie«, in: András Mészáros (ed.): Studies of the Symposium on National Philosophy of the 4 th International Conference on Hungarology, megjelenés előtt 14. Background Scenery: The»Official«Hungarian Philosophy and the Lukács Circle of the Turn of the Century, Studies in East-European Thought, 2007/3 4., megjelenés előtt 15. Lee Congdon: Seeing Red (recenzió), Studies in East-European Thought, 2007/3 4., megjelenés előtt Perecz László

13 Hivatkozási jegyzék I. Recenziók 21 II. Egyes művekre történő hivatkozások 222 III. Általános művek megjelölése nélküli hivatkozások, köszönetnyilvánítások 22 Összesen 265 Az összes hivatkozás közül idegen nyelvű 19 Az összeállítás nem tünteti föl a publicisztikai munkásság visszhangját, illetve a tudományos munkásság visszhangjának nem publikált tanulmányokban, szakdolgozatokban, disszertációkban hozzáférhető darabjait. A PhD-fokozat megszerzésének éve: 1997. Budapest, 2007. februárjában

14 I. Recenziók A pozitivizmusról a szellemtörténetig: Athenaeum, 1892 1947. (Horror Metaphysicae), Budapest: Osiris Kiadó, 1998. 1. Almási Miklós: Temetőfeltárás: A pozitivizmustól a szellemtörténetig, Népszabadság, 1999. január 2. p. 28. 2. Vajda György Mihály: A magyar polgári filozófia emlékezete, Magyar Tudomány, 1999/4. pp. 490 493. Hívószavak: Publicisztikai írások, Budapest: Osiris Kiadó, 1999. 3. Sükösd Mihály: Tudós és publicista, Népszabadság, 1999. augusztus 25. p. 9. 4. Sylvester András: Hívószavak, Magyar Tudomány, 2000/3. pp. 365 366. Magyar filozófia a XX. században: Első rész, Budapest: Áron Kiadó, 2000. (szerzőtársak: Hell Judit, Lendvai L. Ferenc) 5. Mester Béla: Két összefoglalás a magyar(országi) filozófia történetéről magyarul, Magyar Tudomány, 2001/3. pp. 378 381. 6. Montcalm: Hell Judit Lendvai L. Ferenc Perecz László: Magyar filozófia a XX. században: Első rész, www.animamundi.hu/kajanloform.php?kid=12 Szép rendbe foglalva: Arcképvázlatok a magyar filozófia történetéből. Budapest: Ister Kiadó, 2001. 7. Almási Miklós: Szellem és empátia, Népszabadság, 2001. május 23. p. 11. 8. Kruzslicz Anita: Választott rend: Perecz László: Szép rendbe foglalva, Jelenkor, 2003/4. pp. 436 440. 9. Laczkó Sándor:»Boldog az a nép, melynek kertjében nyílnak e rózsák«: Kötet a magyar filozófiai hagyományokról, Iskolakultúra, 2002/11. pp. 107 110. 10. Lendvai L. Ferenc: Perecz László: Szép rendbe foglalva, Magyar Tudomány, 2002/2. pp. 245 248. 11. Poszler György: Ex libris, Élet és Irodalom, 2002. január 25. p. 23. 12. Ungvári Zrínyi Imre: Életek és művek rendje: Magyar filozófusok elismerés és kanonizálás között, Korunk, 2001/12. pp. 67 74. 13. Végh Attila: Szép rendbe foglalva: Perecz László magyar filozófiatörténete, Magyar Nemzet, 2001. április 28. p. 37. 14. Weiss János: Ex libris, Élet és Irodalom, 2001. augusztus 10. p. 23. Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. 432 p. (szerkesztés, szerkesztőtárs: Mester Béla) 15. Dinnyei Béla: Közelítések a magyar filozófia történetéhez, Magyar Tudomány, 2004/12. pp. 1448 1450.

15 16. Hajós, József: Approaches to the History of Hungarian Philosophy, Philobiblon (Cluj), Vol. X XI. (2005 2006), pp. 546 550. 17. Hajós József: Közelítések a magyar filozófia történetéhez, Korunk, 2005/6. pp. 120 121. 18. Pichler, Tibor: O mad arskom filozofickom myslení, Filozofia (Bratislava), 2005/8. pp. 624 626. 19. Pléh Csaba: Ex libris, Élet és Irodalom, 2004. szeptember 11. p. 23. 20. Pléh Csaba: Recepció és kreativitás, Magyar Tudomány, 2005/5. pp. 634 639. 21. Somos Róbert: Recepció és kreativitás, Magyar Filozófiai Szemle, 2005/1 2. pp. 293 302. II. Egyes művekre történő hivatkozások Bibó István: Válogatott tanulmányok, I III., EF Lapok, 1986/11 12. pp. 13 15. 1. Szilágyi Mihály (összeállította): A Bibó Istvánról megjelent tanulmányok jegyzéke: 1979 1998., in: Dénes Iván Zoltán (szerk.): A szabadság kis körei: Tanulmányok Bibó István életművéről, Budapest: Osiris Kiadó, 1999. p. 337. Az antinómiák filozófusa: Gróf Révay Józsefről, Tájékoztató, 1989/4. pp. 26 46. 2. Révay József, in: Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon, V. kötet, Budapest: Magyar Könyvklub, é.n. [2004] p. 723. Egy elfeledett magyar szellemfilozófus: Portrévázlat Bartók Györgyről, UNIO, 1991/2. pp. 30 41. 3. Bartók György, in: Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon, I. kötet, Budapest: Magyar Könyvklub, é.n. [2001] p. 481. 4. Filep Tamás Gusztáv: Utószó, in: Bartók György: Szellem és rendszer: Válogatott írások (Magyar Minerva), Budapest: Ister Kiadó, 2001. p. 309. 5. Mariska Zoltán: Bartók György filozófiája a két világháború közötti időszakban, in: Fehér M. István Veres Ildikó (szerk.): Alternatív tradíciók a magyar filozófia történetében, Miskolc: Felsőmagyarország Kiadó, 1999. p. 161., 168. 6. Mariska Zoltán: Filozófussors Magyarországon, Korunk, 2000/12. pp. 124 133. 7. Mariska Zoltán: Tizenkét prédikátor, in: Párbeszédben a világ sorsával : Filozófia a globalizálódó világban, Eger: EKF Líceum Kiadó, 2001. p. 252., 256., újraközölve: in: Mariska Zoltán: A filozófia nevében (Magyar Filozófiatörténeti Könyvtár, II.), Miskolc: Egyetemi Kiadó, 2001. p. 91., 97. 8. Tonk Márton Szélyes Éva: Bartók Györgyre és műveire vonatkozó írások, in: Bartók György: Válogatott filozófiai írások (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, IV.), Kolozsvár Szeged: Pro Philosophia, 2001. p. 268.

16 Új magyar jobboldal: A Hunnia és a Szent Korona történelem- és társadalomképe, Világosság, 1991/3. pp. 208 222. 9. Agárdi Péter: A tegnap holnapja?: Jobboldali radikalizmus egykor és ma, in: Feitl István (szerk.): Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma: Tanulmányok (Politikatörténeti füzetek, XII.), Budapest: Napvilág Kiadó, 1998. p. 260. 10. Agárdi Péter: Díszletek, analógiák,»vérségi«kapcsolatok, Mozgó Világ, 1993/2. p. 106. A»nemzeti filozófia«születése: Egy 1847-es akadémiai vitáról, Gond, 2. (1992), pp. 29 35. 11. Mester Béla: A nemzet mint kommunikációs közösség Szontagh Gusztáv politikafilozófiai kísérletében, Beszélő, 2005/6 7. p. 141. 12. Mester Béla: Nemzeti filozófia in sensu cosmopolitico, Kellék, 24. (2004), p. 132., újraközölve: in: Mester Béla: Magyar philosophia: A szenvedelmes dinnyésztől a lázadó Ikaroszig (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, IX.), Kolozsvár Szeged: Pro Philosophia, 2006. p. 65., 297. 13. Mészáros András: A filozófia Magyarországon: A kezdetektől a 19. század végéig, Pozsony: Kalligram Kiadó, 2000. p. 146. 14. Mészáros András: A»nem létező«tárgy dimenziói: A magyar(országi) filozófia időés térbeli megoszlásáról, in: Glatz Ferenc (szerk.): Közgyűlési előadások, 2000: 175 éves a Magyar Tudományos Akadémia (Akadémiai Műhely), I. kötet, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 2002. p. 78. 15. Mészáros András:»Magyar filozófia Magyarországon művelt filozófia«: Nyílt kérdések Hanák Tibor kapcsán, Fórum. Társadalomtudományi Szemle, 2004/3. pp. 167 168., újraközölve: in: Veres Ildikó (szerk.): Megidézett reneszánsz (Magyar Filozófiatörténeti Könyvtár, IX.), Miskolc, 2006. p. 114. 16. Mészáros, Ondrej: Evidencie a kvázi-evidencie v historiografii tzv. národnej filozofie, I.: O pojme národnej filozofie v mad arskom myslení, Filozofia (Bratislava), 2004/6. p. 393. 17. Várhegyi Miklós (szerk.): ELMÉSZ: Szemelvények a régi magyar filozófiából (Pannon Pantheon), Veszprém: Comitatus Kiadó, 1994. p. 102., 316. A nép és az ő barátai: Változatok a jobboldali populizmusra, Kritika, 1992/1. pp. 13 16. 18. Agárdi Péter: A kultúra sorsa Magyarországon, Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 1997. p. 50., 116. 19. Agárdi Péter: A tegnap holnapja?: Jobboldali radikalizmus egykor és ma, in: Feitl István (szerk.): Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma: Tanulmányok (Politikatörténeti füzetek, XII.), Budapest: Napvilág Kiadó, 1998. p. 260. 20. Agárdi Péter: Díszletek, analógiák,»vérségi«kapcsolatok, Mozgó Világ, 1993/2. p. 106. 21. Bozóki András: Politikai pluralizmus Magyarországon: 1987 2002. Budapest: Századvég Kiadó, 2003. p. 277., 564. 22. Bozóki András: Vázlat három populizmusról: Egyesült Államok, Argentína, Magyarország, Politikatudományi Szemle, 1994/3. p. 51., 67.

17 23. Gyurácz Ferenc: A»populizmus«értelmezéseiről, Hitel, 1992/szeptember, p. 37., 42., újraközölve: in: Gyurácz Ferenc: Egy populista följegyzései: Politikai esszék, tanulmányok, cikkek, 1980 1993., Szombathely: Életünk Könyvek, 1993. p. 332., 343. 24. Monostori Imre: A Németh László-recepció története a»rendszerváltozás«után, Kortárs, 2001/2 3. p. 23. 25. Monostori Imre: A Németh László-recepció történeti vázlata, 1925 2001., in: Monostori Imre (szerk.): Én sosem kívántam más emlékművet Vonulatok a Németh László recepció történetéből, Budapest: Argumentum Kiadó, 2003. p. 982. Felemás portré, politikai keretben: Kant vita a Tudományos Gyűjtemény 1817 1818-as évfolyamaiban, Világosság, 1992/11. pp. 845 856. 26. Budai Ferenc, in: Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon, I. kötet, Budapest: Magyar Könyvklub, é.n. [2001] p. 957. 27. Gurka Dezső: Schelling filozófiájának magyarországi vonatkozásai a 18. század végén és a 19. század első évtizedeiben, in: Mester Béla Perecz László (szerk.): Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. pp. 199., 209 210. 28. Laczkó Sándor (összeállította): Kant magyar recepciója: A magyar nyelvű Kantirodalom tájékoztató bibliográfiája, 1972 2003., Világosság, 2004/6. p. 96. 29. Márton István, in: Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon, IV. kötet, Budapest: Magyar Könyvklub, é.n. [2002] p. 552. 30. Mészáros András: A filozófia Magyarországon: A kezdetektől a 19. század végéig, Pozsony: Kalligram Kiadó, 2000. p. 99. 31. Rozgonyi József, in: Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon, V. kötet, Budapest: Magyar Könyvklub, é.n. [2004] pp. 834 835. 32. Tanács János: A»párhuzamosok problémájának«és a kanti eszmék magyarországi recepciójának sajátosságai a 18. század végén, in: Palló Gábor (szerk.): A honi Kopernikusz-recepciótól a magyar Nobel-díjakig (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. p. 126., 127. 33. Várhegyi Miklós (szerk.): ELMÉSZ: Szemelvények a régi magyar filozófiából (Pannon Pantheon), Veszprém: Comitatus Kiadó, 1994. p. 316. Alkotmányaink jövőképe, Valóság, 1993/5. pp. 1 14. 34. Bakk Miklós: Alkotmányozási dilemmák, A Hét, 1997/22. p. 9. A pozitivizmustól a szellemtörténetig: Százéves az Athenaeum, Világosság, 1993/7. pp. 44 55. 35. M. L.: Pauer Imre Rudolf, in: Glatz Ferenc (főszerk.): A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, II. kötet, Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Tudománytár, 2003. p. 982. 36. Pauer Imre Rudolf, in: Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon, V. kötet, Budapest: Magyar Könyvklub, é.n. [2004] p. 183. 37. Somos Róbert: Az ifjú Pauler Ákos, Magyar Filozófiai Szemle, 1995/1 2. p. 96.

18 38. Somos Róbert: Pauler Ákos élete és filozófiája, Budapest: Paulus Hungarus Kairosz Kiadó, 1999. p. 29. 39. Várhegyi Miklós (szerk.): ELMÉSZ: Szemelvények a régi magyar filozófiából (Pannon Pantheon), Veszprém: Comitatus Kiadó, 1994. p. 316. Két kísérlet: Az egyezményesek és Alexander Bernát a»nemzeti filozófiáról«, Gond, 4. (1994), pp. 104 128. 40. Alexander Bernát, in: Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon, I. kötet, Budapest: Magyar Könyvklub, é.n. [2001] p. 82. 41. Hetényi János, in: Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon, III. kötet, Budapest: Magyar Könyvklub, é.n. [2002] p. 262. 42. M. L.: Alexander Bernát, in: Glatz Ferenc (főszerk.): A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, I. kötet, Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Tudománytár, 2003. p. 32. 43. M. L.: Hetényi János, in: Glatz Ferenc (főszerk.): A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, I. kötet, Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Tudománytár, 2003. p. 512. 44. M. L.: Szontagh Gusztáv, in: Glatz Ferenc (főszerk.): A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, III. kötet, Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Tudománytár, 2003. p. 1257. 45. Mészáros András: A filozófia Magyarországon: A kezdetektől a 19. század végéig, Pozsony: Kalligram Kiadó, 2000. p. 146. A»nemzeti filozófia«megteremtésének kísérlete az egyezményesek bölcseletében, in: Darai Lajos (szerk.): A magyar felvilágosodás és osztrák, német kapcsolatai. Die ungarische Aufklärung in ihren österreichischen und deutschen Beziehungen, Gödöllő: GATE Filozófia Tanszék, 1995. pp. 36 67. 46. Landschaft und Landschaftsbildbewertung. Voraussetzungen der Landschaftswahrnehmung. Analyse von Bewertungsverfahren. Technische Universität München, Lehrstuhl für Landschaftsökologie, 2002. http://www.loek.agrar.tumuenchen.de/studium/ws_01/bericht_landschaftsbild.pdf, p. 62. A pozitivizmus programjával: Athenaeum 1892 1914, Magyar Filozófiai Szemle, 1995/1 2. pp. 1 37. 47. M. L.: Pauer Imre Rudolf, in: Glatz Ferenc (főszerk.): A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, II. kötet, Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Tudománytár, 2003. p. 982. 48. Pauer Imre Rudolf, in: Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon, V. kötet, Budapest: Magyar Könyvklub, é.n. [2004] p. 183. 49. Somos Róbert: Pauler Ákos élete és filozófiája, Budapest: Paulus Hungarus Kairosz Kiadó, 1999. p. 29. A szellemtörténet korszakában: Athenaeum 1919 1944, Gond, 12. (1996), pp. 162 196.

19 50. Lackó Miklós: Egy nemes konzervatív: A kultúrfilozófus Prohászka Lajos, Történelmi Szemle, 1998/3 4. p. 277. 51. Lackó Miklós: Két portré, in: Lackó Miklós (szerk.): Filozófia és kultúra: Írások a modern magyar művelődéstörténet köréből (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, 28.), Budapest: MTA Történettudományi Intézet, 2001. p. 92., 109. Böhm Károly nyelve, Korunk, 1996/12. pp. 54 60., újraközölve: Világosság, 1997/2. pp. 52 58. illetve: in: Böhm Károly és a kolozsvári iskola (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, III.), Kolozsvár Szeged: Pro Philosophia, 2000. pp. 165 176. 52. Balogh Brigitta: Böhm-konferencia, Korunk, 1996/12. p. 44., újraközölve: in: Böhm Károly és a kolozsvári iskola (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, III.), Kolozsvár Szeged: Pro Philosophia, 2000. p. 16. 53. Mészáros, Ondrej: Evidencie a kvázi-evidencie v historiografii tzv. národnej filozofie, II.: O pojme národnej filozofie v mad arskom myslení, Filozofia (Bratislava), 2004/7. p. 468. 54. Ungvári Zrínyi Imre: Öntételezés és értéktudat: Böhm Károly filozófiája (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, VI. Monográfiák), Kolozsvár Szeged: Pro Philosophia, 2002. pp. 13 14.,154. Magyar filozófia, Világosság, 1996/12. pp. 62 69. 55. Gurka Dezső: A kopernikuszi fordulat értelmezése Lakatos Imre tudományfilozófiájában, Valóság, 1999/6. p. 44., 53. 56. Somos Róbert: Magyar filozófusok politikai útkeresése Trianon előtt és után, Budapest: Kairosz Kiadó, 2004. p. 53. Filozófiai irányzatok és viták a két háború között, Pro Philosophia Füzetek, 11 12. (1997), pp. 29 67. 57. Lackó Miklós: Egy nemes konzervatív: A kultúrfilozófus Prohászka Lajos, Történelmi Szemle, 1998/3 4. p. 277. 58. Lackó Miklós: Két portré, in: Lackó Miklós (szerk.): Filozófia és kultúra: Írások a modern magyar művelődéstörténet köréből (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, 28.), Budapest: MTA Történettudományi Intézet, 2001. p. 92., 109. 59. Tonk Márton: A Tavaszy Sándorra vonatkozó művek bibliográfiája, in: Tavaszy Sándor: Válogatott filozófiai írások (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, II.), Kolozsvár Szeged: Pro Philosophia, 1999. p. 217. 60. Tonk Márton: Idealizmus és egzisztenciafilozófia Tavaszy Sándor gondolkodásában (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, V. Monográfiák), Kolozsvár Szeged: Pro Philosophia, 2002. p. 130. 61. Tonk Márton Szélyes Éva: Bartók Györgyre és műveire vonatkozó írások, in: Bartók György: Válogatott filozófiai írások (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, IV.), Kolozsvár Szeged: Pro Philosophia, 2001. p. 269.

20 A posztakadémikus tudományig és tovább: Beszélgetés Fehér Mártával, Magyar Tudomány, 1997/7. pp. 819 828. 62. Bencze Gyula: Lesz-e még tudomány 2001-ben?, Magyar Tudomány, 1997/8. p. 989., 991. 63. Fábri György: Tudomány és közönség új találkozásai, Világosság, 2005/1. p. 12., 15. 64. Fábri György: Tudomány, közvélemény, média: Kutatási tájékoztató, Magyar Tudomány, 2004/11. p. 1268. 65. Fehér Márta: Relativizmus és racionalizmus, Századvég, 1998/ősz, p. 4. A pozitivizmustól az újidealizmusig: Böhm Károly, Világosság, 1997/9 10. pp. 97 108. 66. Ungvári Zrínyi Imre: Öntételezés és értéktudat: Böhm Károly filozófiája (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, VI. Monográfiák), Kolozsvár Szeged: Pro Philosophia, 2002. p. 154. A belátásos elmélettől a mezőelméletig. A magyar jogfilozófia fél évszázada: Pikler, Somló, Moór, Horváth, Századvég, 1998/ősz, pp. 73 94. 67. Cserne Péter: Bibó István eszmevilágának eredete és ifjúkori munkássága, www.invisible.hu/regi/cserbibo.htm#_edn88 68. Cs. Kiss Lajos: A szinoptikus jogelmélet esztétikája és metafizikája, Jogelméleti Szemle, 2003/1. www.extra.hu/jesz/index.html 69. Cs. Kiss Lajos: A tragédia metafizikája a jogban, in: Horváth Barna: A géniusz pere: Szókratész és Johanna (Historia Incognita, Bibliotheca Iuridica), Máriabesnyő Gödöllő: Attraktor, 2003. p. 232. 70. Moór Gyula, in: Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon, IV. kötet, Budapest: Magyar Könyvklub, é.n. [2002] p. 845. 71. Pikler Gyula, in: Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon, V. kötet, Budapest: Magyar Könyvklub, é.n. [2002] p. 351. 72. Somló Bódog, in: Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon, V. kötet, Budapest: Magyar Könyvklub, é.n. [2002] p. 1212. 73. Szabadfalvi József: A Common Law szelleme és a két világháború közötti magyar jogbölcseleti gondolkodás, Jogtudományi Közlöny, 2003/9. p. 370. 74. Szabadfalvi József: A magyar jogbölcseleti gondolkodás történetének vázlata, in: Szabó Miklós (szerk.): Fejezetek a jogbölcseleti gondolkodás történetéből, második, bővített és javított kiadás, Miskolc: Bíbor Kiadó, 2004. p. 92. 75. Szabadfalvi József: A magyar neokantiánus jogbölcseleti tradíció, Létünk, 2004/3 4. p. 55. 76. Szabadfalvi József: A neokantiánus fordulat beteljesedése a magyar jogi gondolkodásban. Vázlat Somló Bódog jogbölcseleti életművéről, Collectio Iuridica Universitatis Debreceniensis, VI., Debrecen: Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, 2006. p. 228. 77. Szabadfalvi József: Angolszász hatások a magyar jogbölcseleti gondolkodásban, in: Collectio Iuridica Universitatis Debreceniensis, II., Debrecen: Multiplex Media Debrecen University Press, 2002. p. 123., 135., 141.