A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében

A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében Budapest, 2002. május

A kutatást a Gazdasági Minisztérium megbízásából a Balázs Ferenc Intézet (mintakészítés és adatfelvétel) és a TÁRKI (rögzítés, súlyozás és elemzés) végezte. Az adatfelvételre 2001. november és 2002. január között, az adatok rögzítésére és a súlyozásra 2002 februárjában és márciusában került sor. E tanulmány a migrációs potenciál mértékét elemzi a Kárpát-medencei magyar és cigány lakosság körében,»a határon túli magyarok munkaerő mozgásának mértéke és a várható munkaerő-piaci összetétele«tanulmánykötet részeként. A kötet célja, a határon túli magyarok és cigányok munkaerő mozgásának mértékének és munkaerő-piaci összetételének átfogó vizsgálata. A kutatási jelentés négy tanulmányt tartalmaz. A kutatás vezetője: Sik Endre A jelentést írta: Sik Endre és Simonovits Bori TÁRKI Rt. 1112 Budapest, Budaörsi út 45. 1518 Budapest, Pf. 71. Tel.: 309-7676 Fax: 309-7666 E-mail: tarki@tarki.hu Internet: www.tarki.hu 2

Az elemzés során a következő logikát követjük: az alapfogalmakkal való ismerkedés után előbb leírjuk a Kárpát-medencei magyarság és cigányság migrációs potenciáljának legáltalánosabb formájának mértékét és jellemző irányait, majd szűkítjük az elemzést a Magyarország felé irányuló migrációs potenciálra. A következő lépésben a magyarigazolványhoz kapcsolódó migrációs potenciál egyes formáit elemezzük. Ezután összesített migrációs potenciál-mutatókat képezünk, és megvizsgáljuk, hogy a rendelkezésre álló korábbi magyarországi és poszt-szocialista migrációs potenciál adatokhoz viszonyítva az általunk vizsgált migrációs potenciál milyen mértékben tér el. Végül azt elemezzük, hogy mennyiben tér el egymástól a migrációs potenciál különféle típusainak társadalmi bázisa. I. A migrációs potenciál kutatásának alapfogalmai Migrációs potenciálnak nevezzük azt a szándékot, hogy valaki külföldön vállaljon munkát vagy kivándoroljon. Számunkra a migrációs potenciál mértéke csak szociológiai értelemben érdekes 1, a népességen belül mekkora azok köre akik migrációt terveznek 2, s milyen társadalmi-gazdasági tényezők növelik, illetve csökkentik egy társadalom (illetve annak valamely csoportja) migrációs potenciálját. A migrációs potenciál fogalmán belül lévén a jelenség elméletileg nem különösebben bonyolult a mérés, az elemzés, valamint az ezeken alapuló becslések megbízhatóságát eltérően befolyásoló migrációs potenciál típusok között teszünk különbséget (1. sz. táblázat). Teljes körű 1. sz. táblázat A migrációs potenciál típusainak elméleti rendszere Általános Speciális Nyers Tisztított Nyers Tisztított Releváns Teljes körű Releváns Teljes körű Releváns Teljes körű népesség népesség népesség Releváns népesség A migrációs potenciál két alapvető típusa az általános és a speciális forma: 1 A migrációs potenciál mértéke egyéni szinten azt fejezné ki, hogy mennyire erős ez a szándék, de ezzel a pszichológiai jellegű közelítéssel nem foglalkozunk 2 A fenti egyszerű definícióban nem véletlenül szerepel egyszer a szándék egyszer a terv fogalom. Mint ugyanis később látni fogjuk, a migrációs potenciál mértéke nagymértékben attól függ, hogy milyen fogalmazást használunk a kérdezés során. A migrációs terv vagy szándék meglétére való rákérdezés a lehetséges kérde- 3

o o Az általános migrációs potenciál a teljes népességre az adott pillanatban jellemző migrációs potenciál mértékét mutatja. Ilyen kutatás például a NDB vagy az IOM nemzetközi összehasonlító elemzései (Wallace 1998). A speciális migrációs potenciál az általános formától abban tér el, hogy a kutató valamilyen szempontból korlátozza a migrációs potenciál elemzésének érvényességi körét. Az ilyen önkorlátozó-alkalmazott megoldások mögött az a feltételezés húzódik meg, hogy a mérés megbízhatóságát fokozza, ha kevesebbről próbálunk meg többet megtudni. A speciális migrációs potenciál kutatása vonatkozhat csupán például: A társadalom egyes csoportjaira, például a fiatalok (Diósi, 1999) vagy a Kárpát-medencei magyarok vagy cigányok (jelen kutatásunk alanyai). A világ egy önkényesen kiválasztott részére (például a CEORG kutatás az EU országokba irányuló migrációs potenciáot vizsgálta csupán (CEORG, 2001). Egy, a migrációs potenciálra feltehetően ható politikai intézkedés hatására, mint például esetünkben a státustörvény bevezetése, illetve a CEORG kutatás esetében az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások nekilendülése. A migrációs potenciál mérésének bizonytalan voltát (jogosan) kritizálók legerősebb érve ugyanis az, hogy egy kérdezési szituációban az emberek sokkal könnyebben fejeznek ki migrációs szándékot, mint ahogy ezt a valóságban megteszik. A nyers és a tisztított migrációs potenciál megkülönböztetése arra irányul, hogy a kérdezés direkt eredményeként született és az alaposabban körüljárt migrációs potenciál közötti eltérést megragadhatóvá tegye. Másként, ennek a tipizálásnak az a célja, hogy a migrációs szándék komolyságát eltérő gondossággal közelítő méréseket megkülönböztesse egymástól: o A nyers migrációs potenciál olyan mérést jelent, melynek során szigorúbb vagy lazább technikával tudakolom az emberektől, hogy vannak-e migrációs szándékaik, s az így kapott válaszokat, minden további korrekció (tisztítás) nélkül, teljes értékű információként kezelve, elemzem. Nyers migrációs potenciálnak tekinthető az olyan kérdezési technikán alapuló migrációs potenciál adat is, amelyben a migráció többféle időtávját különbözteti meg a kutató. Tehát amikor a külföldre távozás már nem általánosságban szerepel a kérzési technikák (mondjuk a gondolt-e már arra vagy a szívesen menne-e típusú kérdezési technikához képest) szigorúbb változata. 4

désben (mint például az 1991-1992-es IOM által használt technika, ami azt tudakolta, hogy az illető akar-e külföldre távozni (Brym, 1993), hanem az az általunk 1993 óta alkalmazott (Sik 1993, 1999/a) alkalmazott megoldás is, amikor három eltérő migrációs helyzetet (rövid és hosszú távú munkavállalást, illetve kivándorlást) különböztetünk meg. Ez a technika arra ugyan alkalmas, hogy elkülöníthetővé tegye a munkavállalási és a kivándorlási szándékot, illetve az előbbin belül a munkavállalás időtávját is durván becsülni képes, de ezek a megkülönböztetések nem elégségesek annak eldöntéséhez, hogy mennyire komoly a migrálni szándékozó válaszadó szándéka 3. o Tisztított migrációs potenciálról akkor beszélhetünk, ha a kérdezés során többféle (de értelemszerűen minden esetben rejtett) kísérlet történik arra, hogy a migrációs szándék komolyságának mértékét megismerje a kutató. A migrációs szándék komolyságának rejtett mérésének technikája többféle lehet, például a migrációs szándék ideje, a tervezett munka helye, jellege, (munkavállalás esetén) az elvárt bér mértéke, a migráció indoka, illetve a már megtett beruházások (információszerzés, nyelvtanulás, kapcsolatépítés) ténye vagy hiánya kapcsán. A szándék komolyságának ilyen közvetett eszközök segítségével történő mérése során a kutató azt feltételezi, hogy a valamikorra, valahová, majd valahogyan, akármilyen munka akármennyi bérért történő végzésére kalandvágyból elkövetett migráció bekövetkezésének valószínűsége kisebb, mint amikor a válaszadó konkrét és átgondoltságot sejtető válaszokat ad a migráció fenti dimenzióiban meghozott döntéseket kutató kérdésekre. Végül a migrációs potenciál tipizálásának harmadik dimenziója a migrációs potenciál alapján készülő becslés megbízhatóságát veszi górcső alá. A teljes népességre vonatkoztatott migrációs potenciál ugyanis olyan társadalmi csoportokra is kiterjeszti a becslést, amelyek sem elméletileg, sem az empirikus adatok szerint nem képesek migrálni. Ezek kiszűrését jelenti a releváns népesség fogalma, ami tehát olyan makroszintű becslést jelent, amely a népességnek csak a migrációs potenciál szempontjából értelmes részére vonatkozik (Sik, 1999/a, Hablicsek-Tóth (2001). 3 Hacsak azt nem feltételezzük, hogy a rövid távú munkavállalással kapcsolatban a megkérdezettek őszintébben nyilankoznak, mint a hosszú távú munkavállalásról, míg a kivándorlás végképp eltitkolandó tevékenység. E helyütt csak mellékesen jegyezzük meg, hogy migrációs potenciál megbízhatatlanságát kritizálók köre csak azt tudja elképzelni, hogy vannak olyanok, akik nem valóságos migrációs tervekről számolnak be a kérdezés során. Ám azzal, hogy a kérdezés során migrációs szándékot lehet el is tagadni, ezek a kritikák nem foglalkoznak. 5

A 2. sz. táblázatban részben azt mutatjuk be, hol helyezkedik el kutatásunk a fenti három dimenzió által kijelölt tipológiában, illetve azt, hogy ezeken kívül milyen dimenziókat láttunk hasznosnak az elemzés megtervezése során. A táblázat első sorában látható, hogy a kutatás mind általános, mind speciális (a státusztörvény várható migrációs hatásait vizsgáló) migrációs potenciál vizsgálatára alkalmas (lásd az 1. sz. Mellékletben szereplő kérdőív 1. és 3. sz. kérdéseit). 6

2. sz. táblázat A migrációs potenciál típusainak a Kárpát-medencei magyar és cigány lakosság migrációs potenciáljának kutatás során alkalmazott rendszere Általános Speciális (a státustörvény hatása) Nyers és teljes körű Nyers és teljes körű Tisztított és teljes körű Tovább tisztított és teljes körű Az egész világ Rövid távú munkavállalás Rövid távú munkavállalás Rövid távú munkavállalás Rövid távú munkavállalás Hosszú távú munkavállalás Csak a Nagyvilág Hosszú távú munkavállalás Csak Magyarország Hosszú távú munkavállalás Magyarország és a Nagyvilág Kombinált Hosszú távú munkavállalás Az egész világ Kivándorlás Kivándorlás Kivándorlás Kivándorlás Kumulált Migráció Munkavállalás Migráció Munkavállalás Csak a Nagyvilág Migráció Migráció Migráció Migráció Munkavállalás Migráció Csak Magyarország Munkavállalás Munkavállalás Migráció Magyarország és a Nagyvilág Munkavállalás Munkavállalás Munkavállalás A táblázat második sora azt mutatja, hogy az általános migrációs potenciál esetében sem a tisztított mérésre, sem a releváns népességre vonatkoztatott korrekcióra nincs mód. Ennek oka 7

az, hogy alkalmazott kutatásról lévén szó a megbízás nem terjedt ki ezekre a kérdezés- és elemzési elemekre 4. A speciális migrációs potenciál esetében két lépésben tettünk kísérletet a migrációs potenciál tisztítására. Első lépésként a tisztított migrációs potenciált oly módon hoztuk létre, hogy a potenciális migránsok közül kiválasztottuk azokat, akik azonnal (már 2002-ben) munkát terveznek vállalni Magyarországon 5. Második lépésben ezek közül is kiszűrtük azokat, akik a különféle szabályozások hatására mégsem akarnak Magyarországon munkát vállalni 6. Az általános migrációs potenciálhoz hasonlóan a speciális migrációs potenciál esetében sem tudunk a releváns népességre külön becslést adni. Egy tekintetben azonban felhasználtuk a szakirodalomból és a korábbi hazai tapasztalatokból (Sik, 1999/a) származó tudásunkat. Mivel a munkaképes kornál fiatalabbak és annál idősebbek esetében egyaránt csökken a migrációs potenciál mértéke, kutatásunk mintavétele s ez érvényes mind az általános, mind a speciális migrációs potenciálra a 18-55 év közöttiekre szorítkozott (2. sz. melléklet). Mivel ez az eljárás csak valószínűsíti, de pontos számításokkal nem támasztja alá azt a feltételezést, hogy a vizsgált körben a korhatárokon túl gyakorlatilag elhanyagolható a migráció esélye, ezért ez az eljárás sem tekinthető a releváns népesség pontos becslésének. A 2. sz. táblázat alsó részében látható, hogy az általános, nyers és teljes körű migrációs potenciál esetében két további dimenzióban teszünk kísérletet a migrációs potenciál elemzésére. Az egyik a migrációs potenciál regionális kiterjedtségét, a másik a vizsgált három migrációs potenciál dimenzió egymáshoz kapcsolódásának módját jelenti: - Ha a migrációs potenciál mértékét az egész világra vonatkoztatva akarjuk értelmezni, akkor a világ valamennyi országának azonos esélyt kell kapnia arra, hogy a migráció célállomása legyen. Mivel azonban mind a megbízó érdeklődése, mind minden korábbi kutatás tapasztalata arra ösztönzött minket, hogy kiemeljük a világ egészéből Magyarországot, ezért az egész 4 Mivel a kutatást a magyar Gazdasági Minisztérium rendelte meg az sem volt magától értetődő, hogy egyáltalán kell-e a határon túli munkaerő-piaci szereplők egész világra vonatkozó migrációs terveit vizsgálni. A kutatás tervezése során azért döntöttünk úgy, hogy az általános migrációs potenciállal kezdjük a kérdezést, mert ebben a lehető legáltalánosabb keretbe ágyazva gondoltuk csak érvényesen vizsgálhatónak a Magyarországra irányuló migrációs szándékok felmérését. 5 Azok maradtak, akik a 4. sz. kérdés esetében (1. sz. melléklet) a 1. illetve a 4. alternatívákat választották. 6 Azok maradtak, akik a 11. sz. kérdés mindhárom alkérdése esetében (1. sz. melléklet) az igennel válaszoltak. Elvben többféle további lehetőség is van a migrációs potenciál tisztítására, hiszen a kérdőív speciális migrációs potenciálra vonatkozó része tartalmaz olyan kérdéselemeket, amelyeket fel lehet ily módon használni (mennyire van határozott elképzelése arról, hogy milyen munkát, hol és mennyiért akar végezni), de ezekkel a lehetőségekkel mivel az ezek segítségével történő tisztítás alapos előzetes elemzések után ajánlatos csupán a rendelkezésre álló rövid idő miatt nem éltünk 8

világ kategóriát a Kárpát-medencei magyarok és cigányok migrációja szempontjából két régióra bontottuk szét: Magyarországra és a Nagyvilágra (lásd Simonovits, 2002). E bontás eredményeképpen az általános, nyers migrációs potenciálon belül három migrációs stratégiát tudunk megkülönböztetni egymástól, a csak Magyarország, a csak a Nagyvilág felé irányuló migrációs potenciált, valamint ennek keverékét (2. sz. táblázat). Végül, mivel a kérdőív három időtávra külön-külön vizsgálta a migrációs potenciál bekövetkezésének esélyét, ezért lehetséges elemzési dimenzió ezek összekapcsolásának módja. Ennek két formáját különböztettük meg, a kombinációt, amikor a három migrációs potenciál elem bármelyike a többivel bármely kombinációban előfordulhat (a 2. sz. táblázatban ezt nevezzük a migráció kombinált potenciáljának), illetve amikor mind a három kumulálódva van jelen az egyén migrációs terveiben (ezt nevezzük a migráció kumulált potenciájának). Mind a kombinált, mind a kumulált migrációs potenciált kiszámoltuk olyan formában is, amikor csak a munkavállalás két típusát vettük figyelembe. Ezeket a változókat nevezzük a 2. sz. táblázatban a munkavállalás kombinált, illetve kumulált potenciáljának. A 2. sz. táblázat első részében ez a négy változó szerepel a régió szerinti bontásban. 9

II. A migrációs potenciál mértéke II.1 Az általános nyers migrációs potenciál mértéke és iránya A 3. sz. táblázat szerint a Kárpát-medencei magyarság valamivel kevesebb, mint fele tervez rövid távú, körülbelül negyede hosszú távú külföldi munkavállalást, és mintegy ötöde foglalkozik a kivándorlás gondolatával. 3. sz. táblázat Az általános nyers migrációs potenciál mértéke a Kárpát-medencei magyar és cigány népesség négy csoportjában (%)* Magyar Cigány Erdély Kárpátaljság Vajda- Dél- Összesealjság Erdély Kárpát- Vajda- Délkikia Szlová- Szlová- Összesen N 1982 493 495 591 3570 578 155 111 157 1014 Rövid távú munkavállalás 45 49 30 36 42 67 49 45 39 58 29 25 20 23 26 48 33 46 26 42 Hosszú távú munkavállalás Kivándorlás 23 23 13 9 19 27 25 30 17 25 * Az elemszám a válaszmegtagadók eltérő arányai miatt némileg eltérő a migráció három formája esetében. A Kárpát-medencei magyarsághoz képest a cigányság körében sokkal magasabb mind a rövid, mind a hosszú távú külföldi munkavállalást tervezők aránya (a minta kevesebb, mint kétharmada, illetve fele), s valamivel magasabb (a megkérdezettek negyede) a kivándorolni szándékozók aránya. A Kárpát-medencei magyar népesség általános nyers migrációs potenciálja a kárpátaljaiak és az erdélyiek körében magasabb, a vajdaságiak és a dél-szlovákiaiak esetében alacsonyabb az átlagosnál. A vajdaságiak körében különösen alacsony a rövid távú munkavállalást tervezők, a dél-szlovákiaiak között a kivándorolni szándékozók aránya. A Kárpát-medencei cigányság esetében az erdélyiek és (a rövid távú külföldi munkavállalás kivételével) a vajdaságiak általános nyers migrációs potenciálja magasabb, a kárpátaljai és különösen a dél-szlovákiai cigányság migrációs potenciálja alacsonyabb az átlagosnál. Ez utóbbi 10

esetben az általános nyers migrációs potenciál mértéke, a kivándorlást leszámítva, alig haladja meg a magyar minta értékeit. A 4. sz. táblázatból kiolvasható, hogy az általános nyers migrációs potenciál elsődleges célországa Magyarország. A Kárpát-medencei magyarság körülbelül harmada, illetve ötöde, a cigányság körülbelül fele, illetve harmada tervez rövid, illetve hosszú távú munkavállalást Magyarországon. A Magyarországra bevándorolni szándékozók aránya közel azonos a Kárpát-medencei magyarság és cigányság körében, ez körülbelül a megkérdezettek hetedéthatodát jelenti. 4. sz. táblázat Az általános nyers migrációs potenciál legjellemzőbb irányai a Kárpát-medencei magyar és cigány népesség négy csoportjában (%)* Erdély Kárpátalja Magyar Vajdaság Dél- Szlovákia Összesen Erdély Kárpátalja Cigány Vajdaság Dél- Szlovákia Összesen N** 1982 493 495 591 3570 578 155 111 157 1014 Rövid távú munkavállalás Magyarország 38 46 23 27 35 60 47 32 23 49 Németország 12 3 11 11 11 12 2 21 7 11 Ausztria 2 1 3 9 3 3 0 4 7 3 Csehország 0 1 0 4 1 0 3 1 12 2 Hosszú távú munkavállalás Magyarország 22 22 13 17 20 36 28 27 14 30 Németország 8 3 7 7 7 7 0 27 4 8 Ausztria 2 1 3 5 2 1 0 3 5 2 Kivándorlás Magyarország 17 20 8 5 14 18 23 18 5 17 Németország 3 0 3 1 2 3 0 17 4 3 *Mivel a megkérdezettek három választ adhattak, ezért a százalékok összege meghaladhatja a 100 százalékot. A táblázat csak azokat a cél-országokat tartalmazza, amelyek felé a Kárpát-medencei magyarság vagy cigányság legalább egy csoportja legalább 5 százalékos migrációs potenciált mutat. ** Az elemszám a válaszmegtagadók eltérő arányai miatt némileg eltérő a migráció három formája esetében. A kárpátaljai magyarság és cigányság körében nem csupán az érvényes, ami minden más esetben megfigyelhető, vagyis, hogy Magyarország a Kárpát-medencei magyarság és cigányság minden csoportja számára elsődleges cél-ország. A kárpátaljaiak számára Magyarország szinte az egyetlen ország, ahová mehetnek. 11

Németország mindhárom migrációs potenciál típus esetében a második legnépszerűbb célállomás. Németország a vajdasági cigányság, Ausztria a dél-szlovákiai magyarság és cigányság számára a munkavállalás szempontjából különösen jelentős 7. Az 5. sz. táblázatban összefoglalóan mutatjuk be a Kárpát-medencei magyar és cigány lakosság általános nyers migrációs potenciáljának mértékét a migráció tervezett hossza és kiterjedése szerint. 5 sz. táblázat Az általános nyers migrációs potenciál mértéke a migráció iránya és időtávja szerint a Kárpát-medencei magyar és cigány lakosság körében (%) Rövid távú munkavállalávállalás Hosszú távú munka- Kivándorlás Magyar lakosság (N=3583) Az egész világ 40 24 17 Csak a Nagyvilág 5 4 3 Csak Magyarország 21 11 10 Magyarország és a Nagyvilág 14 9 4 Cigány lakosság (N=1014) Az egész világ 54 36 22 Csak a Nagyvilág 5 6 5 Csak Magyarország 35 22 13 Magyarország és a Nagyvilág 14 8 4 Látható, hogy a cigányság egész világra vonatkozó migrációs potenciálja összességében jelentősen meghaladja a magyarokét. Épp ezért az ezen belüli eltéréseken kifejező migrációs stratégiák megoszlásainak összehasonlíthatósága a magyar és a cigány minta között korlátozott érvényességű. Sok szempontból igen hasonló a magyarok és a cigányok migrációs szándékainak irányok és időtáv szerinti struktúrája: 8 A Nagyvilág felé irányuló alacsony migrációs potenciál három időtáv szerinti típusának aránya például a magyarok és a cigányok között egyaránt alig tér el egymástól. 7 A fentieken túl a rövid távú migrációs potenciál cél-országaként szerepel még Olaszország és Spanyolország (az erdélyi magyarság és cigányság 3-3 százaléka), az USA (az erdélyi magyarság 4 százaléka, az összes Kárpátmedencei magyarság 3%), valamint 1-2% közötti értékekkel Anglia, Franciaország és Kanada. A hosszú távú munkavállalás cél-országaként Csehország a dél-szlovákiai cigányság számára (4-5%), Kanada a vajdasági cigányság számára (4-5%), az USA az erdélyi magyarság számára (3%) tűnik viszonylag fontosnak. Kivándorolni Kanadába a vajdasági cigányság 4-5 százaléka, Csehországba a dél-szlovákiai cigányság 3 százaléka szándékozik. 12

8 A csak Magyarországra irányuló migrációs szándékok küzöl a rövid távú tervek aránya sokkal nagyobb, mint a másik két migrációs potenciál típusé. 8 Mértékében és belső arányaiban is közel azonos a vegyes migrációs stratégia szerkezete a magyar és a cigány lakosság körében. Ezzel szemben, míg a magyarok körében a csak Magyarországra irányuló migrációs tervek esetében a hosszú távú munkavállalók és a kivándorlók aránya közel azonos, addig a cigányok esetében az előbbiek aránya sokkal magasabb. Ha azt vizsgáljuk, hogy a Magyarország felé orientálódók aránya (az 5. sz. táblázatban a csak Magyarországon és a Magyarországon és a Nagyvilágban munkát vállalni vagy kivándorolni szándékozók két csoportját együttesen kezelve) a tervezett migráció hossza szerint mekkora, akkor azt látjuk, hogy a magyarok körülbelül harmada (35%) tervez rövid, ötöde (20%) hoszszú távú magyarországi munkavállalást (is), és körülbelül hatoduk (17%) tervez Magyarországba bevándorolni. A cigány lakosság körében mindhárom általános nyers migrációs potenciál érték magasabb, rendre 49%, 30% és 17%. A 6.sz. táblázatban a munkavállalás és a migráció két, illetve három formájának kapcsolódási típusait mutatjuk be a migráció kiterjedése szerint a Kárpát-medencei magyarok és cigányok körében. 13

6 sz. táblázat Az általános nyers migrációs potenciál mértéke a migráció kapcsolódásának típusa és iránya szerint a Kárpát-medencei magyar és cigány lakosság körében (%) Kombinált Kumulált Migráció Munkavállalás Migráció Munkavállalás Magyar lakosság (N=3583) Az egész világ 48 44 9 20 Csak a Nagyvilág 8 7 1 2 Csak Magyarország 28 24 4 8 Magyarország 17 16 2 7 és a Nagyvilág Cigány lakosság (N=1014) Az egész világ 63 59 13 31 Csak a Nagyvilág 10 8 1 3 Csak Magyarország 42 40 6 17 Magyarország és a Nagyvilág 18 16 2 6 Az eddigi trendnek megfelelően, a cigányok kumulált és kombinált migrációs potenciálja az egész világra nézve magasabb, mint a magyaroké. A csak a Nagyvilág -ba illetve a Magyarországra és a Nagyvilág -ba tartó magyarok kombinált migrációs potenciálja nem tér el lényegesen a kombinált munkavállalási potenciáljától, ami azt jelenti, hogy minimális azok aránya (1-1%), akik munkavállalást nem, de kivándorlást terveznek a Nagyvilág -ba. A csak Magyarországba tartók között ez az arány valamivel több, 4%. A cigányok kombinált migrációs potenciálja esetében hasonló tendencia figyelhető meg, azzal a különbséggel, hogy minden irányban 2% azok aránya, akik munkavállalást nem, de kivándorlást terveznek. A magyarok kumulált migrációs potenciálja a csak a Nagyvilág -ba illetve a Magyarországra és a Nagyvilág -ba tartók esetén a legalacsonyabb, ami azt jelenti, hogy 1-2% azok aránya, akik rövid, hosszú távra, és kivándorolni egyaránt mennének a Nagyvilág -ba (is). A kumulált munkavállalási potenciál a csak Nagyvilág -ba tartók esetében szintén elenyésző (2%), a Magyarországra és a Nagyvilág -ba tartók esetében 7%. Csak Magyarországon vállalna rövid és hosszú távon munkát 8%, és mindhárom migrációs módon a magyarok 4%-a. 14

A csak Magyarország felé orientálódó cigányok kumulált munkavállalási potenciálja kiemelkedően magas, 17% tervez rövid és hosszú távú munkavállalást kizárólag Magyarországon. Ha azt vizsgáljuk, hogy a Magyarország felé orientálódók kapcsolati típusainak aránya (a 6. sz. táblázatban a csak Magyarországon és a Magyarországon is munkát vállalni vagy kivándorolni szándékozók két csoportját együttesen kezelve) mekkora, akkor azt látjuk, hogy a magyarok majdnem fele (45% és 40%) tervez legalább egyféleképpen (kombinált formában) magyarországi migrációt, illetve munkavállalást (is). Mindhárom migrációs módon, illetve mindkét munkavállalási (kumulált) formában tervez Magyarországra (is) jönni a megkérdezettek 6%-a, illetve 15%-a. A cigány lakosság körében az általános nyers migrációs potenciál valamennyi kombinált és kumulált értéke magasabb, rendre 60% és 56%, illetve 8% és 23%. A következő táblázatban térségenként vizsgálhatjuk a nyers migrációs potenciál kombinált és kumulált kapcsolódási formáinak elterjedtségét. 7. sz. táblázat A Magyarországra (is) irányuló kombinált és kumulált nyers migrációs potenciál mértéke a Kárpát-medencei magyar és cigány népesség négy csoportjában (%)* Erdély Kárpátalja Magyar Vajdaság Dél- Szlovákia Összesen Erdély Kárpátalja Cigány Vajdaság Dél- Szlovákia Összesen N 1982 493 495 591 3570 578 155 111 157 1014 Migráció (a kétféle munkavállalás és a kivándorlás együttesen) Kombinált 45 57 30 29 41 67 55 42 26 56 Kumulált 10 8 3 3 8 11 13 11 4 10 Munkavállalás (csak a rövid és hosszú távú munkavállalás) Kombinált 42 50 27 28 38 64 50 36 25 53 Kumulált 19 18 9 15 17 32 25 23 12 27 A 7. sz. táblázat tanúsága szerint a Kárpát-medencei magyarság körülbelül 40 százalékában van jelen kombinált migrációs potenciál. A Kárpát-medencei cigányság esetében ez az érték körülbelül 15 százalékkal magasabb. Nincs ilyen jelentős eltérés a Kárpát-medencei magyarság és cigányság között a kumulált nyers migrációs potenciál esetében. Mindkét esetben körülbelül a népesség tizedére jellemző, hogy mindhárom migrációs tervvel foglalkozik az egyén. A kombinált nyers migrációs potenciál a kárpátaljai magyarság és az erdélyi cigányság körében haladja meg legjobban az adott népesség átlagát. A kumulált nyers migrációs potenciál 15

sehol sem magasabb szignifikánsan az adott népesség átlagánál, de a vajdasági magyarság, valamint a Dél-szlovákiai magyarság és cigányság esetében igen alacsony. Amikor a migrációs potenciál mindhárom elemét vizsgáljuk (a 7. sz. táblázat felső része), akkor a következő eltéréseket találjuk a magyar és cigány lakosság négy csoportjának viselkedésében: 8 Míg az erdélyi magyarságra az átlagosnál valamivel nagyobb kombinált és kumulált migrációs potenciál jellemző, addig az erdélyi cigányság esetében csak a kombinált migrációs potenciál, de az igen nagy mértékben. 8 Míg Kárpátalján a magyarokra az átlagosnál sokkal nagyobb arányú kombinált, de csupán átlagos migrációs potenciál jellemző, addig a kárpátaljai cigányságra ennek ellentéte. 8 Míg a vajdasági magyarságra alacsony, addig a vajdasági cigányságra átlagos szintű kumulált migrációs potenciál jellemző. Sokkal több eltérést tapasztalunk a vizsgált térségek kombinált és kumulált migrációs potenciáljának mértékében akkor, ha csupán a munkavállalás két formáját vizsgáljuk (a 7. sz. táblázat alsó része): 8 Erdélyben a magyarságra az átlagnál alig, a cigányságra sokkal magasabb kombinált és kumulált migrációs potenciál jellemző. 8 A kárpátaljaiak közül csak a magyarok esetében és csak a kombinált migrációs potenciál (de az aztán igen nagymértékben) magasabb az átlagosnál. 8 A Dél-szlovákiai magyarok kumulált migrációs potenciálja átlagos, a Dél-szlovákiai cigányságé alacsony. Ennek ellentéte igaz a vajdaságiakra, ahol a magyarság kumulált migrációs potenciálja alacsony, a cigányságé átlag közeli. 16

II. 2 A speciális nyers, tisztított és tovább tisztított migrációs potenciál mértéke A 8. sz. táblázat szerint a magyarigazolványt a megkérdezettek többsége szándékozik kiváltani, s ezt munkavállalási szándékkal (tehát e speciális szempont szerint definiált nyers migrációs potenciál értelmében) teszi 8. 8. sz. táblázat A magyarigazolványt kiváltani, s azzal munkát vállalni szándékozók (speciális nyers migrációs potenciállal rendelkezők) aránya a Kárpát-medencei magyar és cigány népesség négy csoportjában (a teljes magyar és cigány mintán belül, %) Erdély Kárpátalja Magyar Vajdaság Dél- Szlovákia Összesen Erdély Kárpátalja Cigány Vajdaság Dél- Szlovákia Összesen N 1982 493 495 591 3570 578 155 111 157 1014 Kiváltja 84 93 86 74 84 78 67 80 60 74 Munkát akar 48 56 35 36 45 68 71 52 40 63 vállalni A magyarigazolvány kiváltásának szándéka az átlagosnál valamivel kisebb a dél-szlovákiai magyarság és cigányság (illetve a kárpátaljai cigányság) körében. A dél-szlovákiai magyarság és cigányság, illetve a vajdasági magyarság esetében a legalacsonyabb a magyarigazolvány munkavállalási szándékú alkalmazásának aránya. Ennek ellentéte a kárpátaljai cigányság esete, ahol kiugróan (s némileg érthetetlen, sőt gyanús módon) 9 magas a magyarigazolvánnyal munkát vállalni szándékozók aránya. A Kárpát-medencei cigányság esetében sokkal erősebb a magyarigazolvány munkavállalási célú kiváltásának motivációja, mint a Kárpát-medencei magyarság esetében. A magyarigazol- 8 A magyarigazolvány kiváltására és az ezen alapuló munkavállalási tervre két egymás után következő, de egymástól független kérdés vonatkozott (lásd 1. sz. melléklet 3. és 4. kérdések). Tehát attól is megkérdeztük, hogy szándékozik-e munkát vállalni a magyarigazolvány segítségével, aki az előző kérdésre adott válaszában tagadta, hogy ilyen igazolványt ki akarna váltani. A kutatói logikától való tudatos elszakadásunk oka az volt, hogy feltételeztük: a magyarigazolvány kiváltása és a munkavállalás csak a formál logika szerint függ szorosan össze, a valóságban az emberek elszakadhatnak ettől a logikától. Adataink szerint azon magyarok és a cigányok közül, akik munkát vállalni szándékoznak a magyarigazolványra hivatkozva, egyaránt egy kisebbség (3% és 2%) nem gondolt arra, hogy ehhez ki is kellene váltani a magyarigazolványt. 9 A kérdőív szerkesztésekor abból a feltételezésből indultunk ki, hogy lévén a magyarigazolvánnyal legfeljebb három hónapos (s ezt olykor meghosszabbíthatva, de semmiképpen nem évekre nyúló munkavállalás lehetséges csupán, az 1. sz. táblázatban szereplő rövid távú munkavállalást tervezők arányához képest a 8. sz. táblázat hasonló tartalmú közel azonos számokat fog tartalmazni. A két adatsor összevetése a legtöbb esetben valóban nem tér el nagymértékben egymástól. Az, hogy a legtöbbször az utóbbi esetben valamivel magasabb az arány, annak tudható be, hogy a speciális nyers migrációs potenciál kérdése nem bontotta szét a potenciális migránsok körét időtáv szerint. A kárpátaljai cigányság esetében talált kiugróan magas érték azonban (ami még a magyarigazolványt kiváltani szándékozók értékét is meghaladja) érthetetlen és gyanús. 17

ványt kiváltani szándékozó magyarok 50 százaléka, a cigányok 77 százaléka akarja az igazolványt munkavállaláshoz használni. A vajdaságiakra (magyarokra és cigányokra egyaránt) jellemző, hogy a magyarigazolványt az átlagosnál többen váltanák ki, de az átlagosnál kevesebben használnák fel ezt munkavállalás céljából. A magyarigazolvány segítségével tervezett migrációt annak időzítése alapján két típusba soroltuk, azonnali és későbbi ( nem rögtön, majd valamikor, nem tudja mikor ) migráció (lásd a kérdőív 4. sz kérdését az 1. sz. mellékletben). E felosztás alapján képezhetjük a speciális tisztított migrációs potenciál mutatót. Eszerint csak azok a munkavállalók a potenciális migránsok, akiknek konkrét és rövid távon megvalósítandó (esetünkben 2002-ben) migrációs terveik vannak. A 9. sz. táblázatból kitűnik, hogy a Kárpát-medencei magyarság fele, a Kárpát-medencei cigányság több mint háromnegyede rögtön (még 2002-ben) vagy folyamatosan (de már 2002- ben is) munkát vállalna Magyarországon. 18

9. sz. táblázat A magyarigazolvánnyal való munkavállalás időzítése a Kárpát-medencei magyar és cigány népesség négy csoportjában (%) Erdély Kárpátalja Magyar Vajdaság Dél- Szlovákia Összesen Erdély Kárpátalja Cigány Vajdaság Dél- Szlovákia Összesen N 943 276 166 192 1576 392 91 51 52 586 Rögtön (már 2002- ben) 49 51 32 47 47 83 69 59 57 76 Folyamatosan 2002- től Később vagy még nem tudja mikor 2 5 9 1 3 1 3 8 0 3 49 44 59 52 50 16 28 33 43 21 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 A migráció időzítése terén, a kárpátaljai magyarságon belül az átlagosnál magasabb, a vajdasági magyarságon belül alacsonyabb a rögtön munkát vállalni szándékozók aránya. A Kárpátmedencei cigányság esetében a választóvonal az erdélyiek és a másik három térség között húzódik, az erdélyi cigányságon belül az átlagosnál magasabb, a többiek (különösen a szlovákiak és a vajdaságiak) esetében alacsonyabb azok aránya, akik rögtön vállalnának munkát Magyarországon. A Kárpát-medencei magyarság és cigányság magyarigazolvánnyal munkát vállalni szándékozó csoportján belül a már 2002-ben a magyar munkaerő-piacon megjelenni szándékozók arányát (tehát a speciális tisztított migrációs potenciál (a továbbiakban TMP) mértékét) az 1. sz. ábra mutatja. 19

1. sz. ábra A tisztított migrációs potenciál (TMP) mértéke a Kárpát-medencei magyarok és cigányok körében, térségenként (%) 60 56 50 40 43 45 30 20 10 24 31 30 13 16 19 22 0 Erdély Kárpátalja Vajdaság Dél- Szlovákia Összesen Cigány Magyar Magyar Cigány A cigány lakosság TMP-je körülbelül kétszerese a magyar lakosságénak. A magyarság esetében a TMP mértéke a kárpátaljaiak között, a cigányság esetében az erdélyiek között a legmagasabb. A TMP alapjául szolgáló migrációs terv komolyságát három olyan megszorító feltételre való rákérdezéssel teszteltük, amelyek a státustörvény ekkor (2001 decembere) még csak feltételezett gyakorlatához közel állnak. Feltételeztük, hogy a munkavállalás szándékát csökkentheti hiszen a korábban is elterjedt feketemunka jövedelmeihez és (kétes) szabadságához képest kisebb jövedelem érhető el és több a kötöttség, ha a, a fizetésből a közterheket levonják, b, a munkavállalás időtartama nem lehet hosszabb három hónapnál, és c, ha a munkavégzést be kell jelenteni a munkaügyi hatóságoknál. A 10. sz. táblázat adatai arra utalnak, hogy feltételezésünk nem volt helyes: a Kárpátmedencei magyarok és cigányok túlnyomó többsége e három korlátozó tényező ellenére készen áll arra, hogy belépjen a magyar munkaerőpiacra. 20

10. sz. táblázat A korlátozó szabályok ellenére munkát vállalni szándékozók aránya a Kárpát-medencei magyar és cigány lakosság körében, térségenként (%) Akkor is dolgozna, ha Erdély Kárpátalja Magyar Vajdaság Dél- Szlovákia Összesen Erdély Kárpátalja Cigány Vajdaság Dél- Szlovákia Összesen N 818 272 148 182 1421 372 86 51 47 516 Levonnak a 94 93 89 91 93 92 82 88 84 90 béréből Legfeljebb három hónapig maradhat 90 88 79 87 88 95 94 94 92 95 Be kell jelentkezni a munkaügyi hatóságoknál 94 92 91 93 93 94 82 94 90 92 Ebből következik, hogy a TMP értékét ha kis mértékben is, de csökkenti az, ha a fenti három korlátozó tényező hatását is figyelembe vesszük. A speciális tovább tisztított migrációs potenciál (a továbbiakban TTMP) e szerint csak azokat tekinti potenciális migránsoknak, akik a magyarigazolvány segítségével 2002-ben és mindhárom korlát ellenére Magyarországon akarnak dolgozni. A TTMP aránya a Kárpát-medencei magyar és cigány népesség körében térségenként a 2. sz. ábrában látható. 21

2 sz. ábra A speciális tovább tisztított migrációs potenciál (TTMP) a Kárpát-medencei magyarok és cigányok körében, térségenként (%) 50 48 45 40 35 30 31 28 38 25 20 15 10 5 0 20 23 15 11 12 Erdély Kárpátalja Vajdaság Felvidék 18 cigányok magyarok Összesen magyarok cigányok II.3 A Kárpát-medencei magyar és cigány népesség migrációs potenciáljának összefoglaló adatai Mivel a továbbiakban ezekről lesz legtöbbször szó, a 11. sz. táblázatban összefoglalóan közöljük a speciális migrációs potenciál három mutatójának értékét a Kárpát-medencei magyar és cigány lakosság körében. 11. sz. táblázat A státustörvény alapján tervezett (speciális) nyers, tisztított és tovább tisztított migrációs potenciál mértéke a Kárpát-medencei magyar és cigány lakosság körében (%) Nyers Tisztított (TMP) Tovább tisztított (TTMP) Magyar lakosság (N=3583) 45 22 18 Cigány lakosság (N=1014) 63 45 38 A TTMP és az általános nyers migrációs potenciál változóinak összekapcsolásával érkezünk el végül ahhoz a tipológiához, amely a Kárpát-medencei magyar és cigány lakosság hazai munkaerőpiacon való megjelenésének mértékét és szerkezetét összefoglalóan mutatja be. Másként, arra a kérdésre keresünk választ, hogyan kapcsolódik össze a Magyarországra irányuló általános és a magyarigazolványhoz kötődő speciális migrációs potenciál. 22

Ez a megközelítés a várható migránsok munkaerő-piaci magatartásának egy lehetséges intézményes tipológiáját eredményezi. Ha feltételezzük ugyanis, hogy az általános gyakorlat idáig a feketemunka volt, akkor az is jogos feltételezés lehet, hogy a Magyarországra irányuló általános migrációs potenciál is e korábbi gyakorlat, tehát a feketemunka vállalását jelenti. Ezzel szemben a státustörvény kiváltotta speciális migrációs potenciálról feltételezzük, hogy ez formális munkaviszony létesítését feltételezi. A fenti két feltételezés alapján kettéosztva a munkaerő-piacot a következő potenciális migrációs típusokhoz jutunk el: 8 Vannak olyanok, akik csak az általános nyers kombinált munkavállalás formájában jönnének Magyarországra. Ők az informális munkaerőpiac leendő munkavállalói (a fekete munkások). 8 Vannak, akik csak a magyarigazolványra alapozva terveznek munkavállalást. A TTMP szerint munkát vállalni törekvők a formális gazdaságban fognak elhelyezkedni (fehér munkások). 8 A harmadik típus az, amikor a megkérdezettnek mindkét munkavállalási forma megteszi. Ők tehát színvakok, amennyiben nem tesznek különbséget fekete vagy fehér foglalkoztatás között, de mindképpen Magyarországra akarnak jönni dolgozni. A következő ábra a fekete és a fehér munkaerő-piaci részvétel szerint mutatja be a migrációs potenciál szerkezetét. 23

3. sz. ábra A migrációs potenciál intézményi típusai a Kárpát-medencei magyarok és cigányok körében (összes és potenciális migráns magyar, illetve cigány %) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 60 15 2 23 összes magyar összes cigány potenciális migráns magyar 43 33 4 20 0 37 6 57 0 57 8 35 potenciális migráns cigány fekete fehér színvak nem dolgozna Magyarországon A minta egészét nézve, a magyarok és cigányok munkaerő-piaci részvételében az alapvető különbség azon túl, hogy a cigányok migrációs potenciálja magasabb a színvakok arányában van: Míg a cigányok éppen egyharmada nem tesz különbséget fekete vagy fehér foglalkoztatás között, de mindképpen Magyarországon akar dolgozni, addig a magyaroknál ez az arány 15%. A potenciális migránsok belső megoszlásait összevetve, kisebb mértékben, de ugyanezt az eltérést tapasztaljuk: Míg a potenciálisan migráns magyarok, 37%-a színvak, addig a cigányok 57%-a. A magyarok viszont nagyobb arányban vállalnának feketemunkát, mint a cigányok (57 és 35%). 24

III. A Kárpát-medencei magyarság migrációs potenciálja az összehasonlító adatok tükrében A Kárpát-medencei magyarok migrációs potenciáljának mértékét, irányainak szerkezetét és társadalmi bázisát háromféle viszonyítási alapon lehet mérlegelni: 8 Abból a feltételezésből kiindulva, hogy a Kárpát-medencei magyarság munkaerőkínálata a hazai munkaerőpiac szerves folytatása, legalábbis kínálati oldalról 10 (a nyelvtudás és a korábbi (fekete)munkaerő-piaci kapcsolatok (Bíró, 1994, Oláh, 1994, Sik, 1999/a, Sik 1999/c) okán) adódik a korábbi magyar migrációs potenciál vizsgálatokkal való összehasonlítás lehetősége. 8 Abból a feltételezésből kiindulva, hogy a szomszéd országok munkaerőpiacainak szerves részei az ott élő magyarok is, adódik a romániai, jugoszláviai, szlovákiai és ukrán migrációs potenciál adatokkal való összehasonlítás lehetősége. 8 Végül a rendelkezésre álló korábbi Kárpát-medencei magyarság migrációs potenciálját vizsgáló kutatásokkal való összehasonlítás segítségével hozzávetőleges képet kaphatunk arról, hogy miként változott a migrációs potenciál az elmúlt években. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy az ezután sorra kerülő összehasonlítások csak tájékoztatásra alkalmasak, mivel (a korábbi magyar migrációs potenciál kutatások kivételével) az eltérő technikával készülő migrációs potenciál adatokat nem lehet megbízhatóan összehasonlítani. III.1 A Kárpát-medencei magyarok migrációs potenciáljának jellemzői a magyarországi migrációs potenciálhoz képest A Kárpát-medencei magyarok migrációs potenciálja a Magyarországon élőkhöz képest magasnak tekinthető. Ezt bizonyítják az 1993 és 1997 között közötti a mostani kutatás során alkalmazott módszerrel megegyező módon, és a 2000 és 2001 évben ezektől, s a mi vizsgálatunktól eltérő módszerrel nyert adatok egyaránt (Berencsi 1994, Berencsi-Sik 1995, Sik 1994/a, Sik 1994/b, Sik-Simonovits 2002). A magyarországi migrációs potenciál a rövid és hosszú távú külföldi munkavállalás esetében 3-4%, a kombinált migrációs potenciál (a kiván- 10 Amelynek értékét csökkenti, hogy a migráció szakirodalma szerint a migráció folyamatait sohasem a kínálati, hanem a keresleti oldal és a nemzetközi, illetve nemzeti állami (és nem-állami) szervezetek szabályozó tevékenysége határozza meg elsősorban (Massey, 2001). 25

dorlás is beszámítva) körülbelül 6% volt (Sik 1999/b). 2000-ben és 2001-ben az EU felé irányuló migrációs potenciál mértéke 11 11-13% volt (Sik- Simonovits, megjelenés alatt). A magyarországi és a Kárpát-medencei magyarok migrációs potenciáljának iránya természetesen attól eltekintve, hogy az utóbbiak esetében Magyarország az elsőrendű célállomás nagyon hasonló: valamennyi más kelet- és közép-európai ország munkavállalóihoz hasonlóan a legfontosabb célállomás Németország (Sik-Simonovits, megjelenés alatt). Végül, ami a migrációs potenciál társadalmi bázisát illeti, a migráció általános szabályszerűségei a magyarországi és a Kárpát-medencei magyarság esetében egyaránt érvényesek: a migrációs potenciál mértéke az átlagosnál magasabb a férfiak, a fiatalok, a munkanélküliek és a tanulók, az erősebb migrációs burokban 12 élők, valamint a nagyobb településeken élők körében (Sik-Simonovits, megjelenés alatt). Két lényeges eltérés tapasztalható a Magyarországról kifelé, illetve a Magyarország felé a Kárpát-medencei magyarság felől irányuló migrációs potenciál társadalmi összetételében. Míg a Magyarországról kifelé irányuló migrációs potenciál mértéke a legalacsonyabb iskolai végzettségűek és a nincstelenek között alacsony, addig a Magyarország felé törekvők esetében a migrációs potenciál (kis mértékben) az alacsonyabb iskolai végzettségűek és (nagyobb mértékben) a nincstelenek között magasabb az átlagosnál. 11 E mutató a nyers kombinált migrációs potenciál azon változatához hasonlít, ahol csak a munkavállalás két időtávja szerepel. Ám e kutatásban csak az EU országok szerepeltek potenciális célállomásként, s a kérdés nem a munkavállalás tervezésére, hanem annak esetleges szándékára kérdezett rá. 12 Ez az adott személy korábbi külföldi munkavállalásai során felhalmozott, valamint külföldi és hazai migránsokkal való kapcsolati tőkéjének erejét jelenti (Sik, 1999/b). 26

III.2 A Kárpát-medencei magyarok migrációs potenciáljának jellemzői a kibocsátó ország migrációs jellemzőinek fényében A kilencvenes évek elején végzett nemzetközi összehasonlító migrációs potenciál vizsgálatok finoman szólva kezdetlegesek voltak. A hat országban (1991-ben) feltett kérdés azt tudakolta, hogy a megkérdezett Szeretne-e családjával együtt néhány hónapra (egy-két évre, több évre, végleg) egy fejlett nyugati országba menni? (Brym, 1993) Ehhez a kivándorlási, s kevésbé munkavállalási szándékú kérdéshez hasonló kérdést tettek fel egy 1991-es romániai kutatás során is (Sik, 1993). Ezen belül nemzetiség szerinti bontásban ugyan nem elemezhetők az adatok, de a vallási alapú bontás segítségével (azzal a feltételezéssel élve, hogy aki nem ortodox vallású, az magyar, német vagy zsidó nemzetiségű 13 ) azt találtuk, hogy a nem-román kivándorlási potenciál körülbelül háromszorosa volt a román nemzetiségűek migrációs potenciáljának. A migráció társadalmi bázisát tekintve nem volt lényeges eltérés az országok között, mindenhonnan legnagyobb arányban a szakirodalom által predikált társadalmi csoportok (férfiak, fiatalok, e jelenükkel és jövőbeli kilátásaikkal elégedetlenebbek) terveztek kivándorolni (Brym 1993, Sik 1993). Ami a kivándorlás gyakorlatát illeti, a kilencvenes évek elejéről származó romániai adatok (Radulescu, 1991, Banciu, 1991) alapján főleg a németek, és részben a magyarok távozását lehet nyomon kísérni, de mivel ezek az adatok vagy a népszámlálások, vagy az útlevélt igénylők (tehát a formálisan kivándorolni szándékozók) adatai alapján készültek, ezért a potenciális migránsok számának becslésére alkalmatlanok. Az etnikai összetétel és a kivándorlás irányai annyiban fontosak számunkra, mert ezek a migrációs utak jelentik a későbbi potenciális migráció kapcsolati tőkéjét. Az adatok szerint a kilencvenes évek jellemző migrációs mozgásai az erdélyi városokból a németek (Németországba) és a magyarok (Magyarországra) irányuló kivándorlás volt a jellemző. A kilencvenes évek végén két nemzetközi összehasonlító migrációs potenciál kutatásra került sor (Wallace, 1998 és NDB, 1998). Az általunk vizsgált országok esetében a migrációs potenciál mértéke e két vizsgálatban (6. és 7. sz. ábra) a következőképpen alakult: 8 Magyarországhoz képest valamennyi szomszédos ország migrációs potenciálja magasabb, 13 S tudván tudva, hogy ebben az időben németek és zsidók már egyre kevesebben éltek Romániában. 27

8 s noha a kérdezés technikája, s ezért a mért migrációs potenciál értékek is eltérő volt, a rangsor azonos mindkét felvétel szerint: Szerbia(Jugoszlávia), Szlovákia, Románia, Ukrajna. 6. sz. ábra A migrációs potenciál mértéke 1998-ban (azok aránya, akik az adott időtávra külföldre szándékoznak menni, %) 70 60 50 40 30 20 10 0 Jugoszlávia Szlovákia Románia Ukrajna Magyarország Hét Hónap Év Végleg Forrás: Wallace (1998) 7. sz. ábra Az EU-ra vonatkozó migrációs potenciál mértéke 1998-ban (azok aránya, akik az adott időtávra külföldre akarnak menni, %) 70 60 50 40 30 20 10 0 Szerbia Szlovákia Románia Forrás: NDB 1998 A mindenképpen és a valószínűleg menne választ adók együttes aránya. A 2001. évi migrációs potenciálról esetében az általunk vizsgált kibocsátó országok közül csak Románia adatát ismerjük (8 sz. ábra). E szerint a romániai migrációs potenciál továbbra is sokkal magasabb a magyar migrációs potenciálhoz képest. Ukrajna Magyarország Hónap Év Végleg EU-ba Végleg bárhova 28

8. sz. ábra Az EU-csatlakozáshoz kapcsolódó migrációs potenciál 2000-ben és 2001-ben (Az EU csatlakozás kapcsán kínálkozó álláslehetőségek iránt érdeklődő és állást keresni megpróbálók aránya, %) 35 30 25 20 15 10 5 0 Románia Lengyelország Bulgária Magyarország Csehország 2001 2000 Forrás: CEORG, 2001. Ami a munkavállalás és kivándorlás irányait illeti, a 1998-as IOM adatok alapján (12. sz. táblázat) látható, hogy Németország dominanciája a Kárpát-medencei magyarokénál nem kisebb egyik poszt-szocialista országban sem. 12. sz. táblázat Hol szeretne dolgozni? (%) Magyarország Románia Szlovákia Jugoszlávia Ukrajna Németország 25 12 17 9 32 Ausztria 13 1 8 2 19 Franciaország 2 1 2 3 18 Anglia 3 1 4 3 20 Skandinávia 2 1 1 4 19 USA 5 6 6 6 20 Csehország 0 0 5 0 20 Szlovákia 0 1 X 0 18 Magyarország X 0 0 1 18 Forrás: Wallace, 1998. Azok az országok (vagy ország csoportok), ahová egyik országból legalább 5% akar dolgozni menni. Ukrajnát kivéve, ahonnan bárhova körülbelül azonos mértékben mennének dolgozni a megkérdezettek (csak kerüljenek el otthonról) a magyaroknak és szlovákoknak az osztrák, ez utóbbiakban a cseh, és valamennyi poszt-szocialista ország megkérdezettjeinek ha kis mértékben is az USA jön még szóba cél-országként. A 13. sz. táblázat tanúsága szerint Németország elsődleges cél-országi funkciója 2001-ben sem kétséges. 29

13. sz. táblázat Melyik EU tagországban szeretne dolgozni? (%) Magyarország Románia Csehország Németország 40 27 43 Ausztria 24 5 11 Franciaország 3 8 6 Olaszország 3 22 3 Spanyolország 2 10 3 Anglia 10 4 14 Forrás: CEORG, 2001 Azok az országok, amelyekbe egyik országból legalább 5% akar dolgozni menni. Magyarország és Csehország esetében Ausztria és Anglia (s az utóbbi esetben kisebb mértékben Franciaország), Románia esetében inkább a mediterrán országok és Franciaország számít még cél-országnak. III.3 A Kárpát-medencei magyarok migrációs potenciáljának jellemzői a korábbi migrációs potenciál vizsgálatok tükrében A Kárpát-medencei magyarok magyarországi munkavállalásának jellemzőit részben esettanulmányokból (Hárs, 1992, Hunyadi, 1992, Riba, 2000, Tibori Szabó 2001/a, 2001/b, Romhányi, 2002), részben a megtörtént vendégmunka antropológiai és szociológiai elemzéseiből (Bíró, 1994, Oláh, 1994, Szakáts Mara 1999, é.n., Sorbán és xxx é.n., Oláh, é.n., Sik 1999/c) 14. A jelenség történelmi-kulturális hátterét pedig elsősorban az Elvándorlók? Vendégmunka és életforma a Székelyföldön (1996) c. kötetből ismerhetjük meg. Nagyobb mintán alapuló migrációs potenciál felvételre az 1997-1999-es években került csupán sor (Csata, 2001). Az általunk vizsgált kérdések közül ezekből az adatfelvételekből a következő összehasonlítások lehetségesek. A 9. sz. ábra szerint 1997-ben, 1999-ben és 2000-ben egyaránt Kárpátaljáról került ki a legnagyobb, a Vajdaságból a legkisebb arányban vendégmunkásként dolgozó családtag. Ez a rangsor megfelel a jelen tanulmányban használt nyers általános és tisztított migrációs potenciál térségek szerinti rangsorának. A Dél-Szlovákiában élőknek 2000-ben a vajdaságiakhoz hasonló arányban végeztek vendégmunkát családtagjaik. A vizsgált időszakban, az erdélyi válaszolók vendégmunkát végző családtagjainak előfordulási aránya csökkent, a kárpátaljaiak kö- 14 A romániai romákról lásd Vajda-Prónai, 2002 30

rében 1997-és 1999 között némileg csökkent, majd 2000-re ismét emelkedett, és Vajdaságban lényegében nem változott. 9. sz. ábra A Magyarországon vendégmunkát végző családtagok előfordulásának aránya térségenként 1997-ben, 1999-ben és 2000-ben (%) 15 30 28 25 24 20 21 21 15 13 14 10 7 7 6 8 5 0 Erdély Dél-Szlovákia Kárpátalja Vajdaság 1997 1999 2000 Forrás: Csata (2001), Dobos (2001) A jelen kutatásban nem a Magyarországon jelenleg vendégmunkát végző családtagokra kérdeztünk rá, hanem arra, hogy az elmúlt 12 hónapban dolgozott-e valamelyik családtag Magyarországon, illetve a Magyarországon élő barátokra, illetve rokonokra. Az utóbbival BFI adatainak összehasonlítása nem látszik értelmesnek, az előbbivel az összehasonlíthatóság érvényessége korlátozott, mivel a BFI a jelenlegi helyzetre, a TÁRKI pedig az elmúlt évre kérdezett rá. A TÁRKI eredményei szerint 2001-ben a kárpát-ukrajnai magyarok 33%-ának, az erdélyi magyarok 19%-nak, a dél-szlovákiai magyarok 10%-ának, és a vajdasági magyarok 6%-ának dolgoztak családtagjai Magyarországon. Ezek az értékek nagyságrendjükben és sorrendjükben is megfelelnek a BFI eredményeinek. A BFI 2001-es a magyarországi munkavállalásra vonatkozó kérdés némileg más megfogalmazásban szerepelt eredményei szerint kárpátaljai magyarok 56%-ának, az erdélyi magya- 15 A BFI Dél-Szlovákiát 2000-ben vonta be az elemzésbe. 31