Tartalomjegyzék 1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI... 5 2 AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZRENDSZERE... 6 3 NEVELÉSI-OKTATÁSI ESZKÖZRENDSZER... 9 4 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK... 11 5 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 13 6 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉST SZOLGÁLÓ FŐBB TEVÉKENYSÉGFORMÁK... 14 6.1 Kirándulások... 14 6.2 Kulturális programok... 14 6.3 Kultúrműsorok... 14 6.4 Környezetvédelmi nap... 14 6.5 Öntevékeny csoportok... 14 6.6 Iskolai diákönkormányzat... 14 6.7 Hagyományaink... 15 7 A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK... 16 8 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK... 17 9 A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 18 10 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM... 20 11 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK... 21 12 A SZÜLŐK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI... 22 13 AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA... 23 13.1 Helyzetelemzés, helyzetkép... 23 13.1.1 A környezeti nevelés színterei iskolánkban... 23 13.1.2 Erőforrások... 25
13.2 Alapelvek, jövőkép, célok... 26 13.2.1 Alapelvek, jövőkép... 26 13.2.2 Konkrét célok... 26 14 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA... 28 14.1 Egészségfejlesztés... 28 14.1.1 A prevenció területei... 28 14.1.2 Egészségnevelés... 29 14.2 Együttműködés más szolgálatokkal... 29 14.3 További célok... 30 15 A GIMNÁZIUMI OKTATÁS FORMÁI ÉS TANTERVEI:... 31 15.1 4 évfolyamos nappali tagozatos képzés, emelt óraszámú nyelvoktatással.... 31 15.2 9. nyelvi előkészítő évfolyam + 4 évfolyam gimnáziumi képzés nappali tagozaton.... 33 15.3 6 évfolyamos gimnáziumi képzés emelt óraszámú nyelvoktatással.... 34 16 AZ ISKOLAI SZAKKÉPZÉS SZAKMAI PROGRAMJA... 35 17 SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK TANTERVEI... 38 17.1 Pénzügyi-számviteli ügyintéző képzés OKJ száma: 52 34303 0000 00 00... 38 17.2 Internetes alkalmazásfejlesztő 54 481 02 0010 54 03... 40 18 A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI... 41 19 AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI... 41 20 AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA.... 43 21 AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA.... 43 22 OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI... 44 23 A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI... 44 24 A FELVÉTEL, ÁTVÉTEL SZABÁLYAI... 45 24.1 Felvétel a 7. és a 9. évfolyamra... 45 24.2 Átvétel másik iskolából... 46 24.3 Felvétel a szakképző évfolyamra:... 46 2
25 A FELNŐTTOKTATÁS PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... 46 25.1 Felnőttképzés rövid története iskolánkban... 46 25.2 Pedagógiai alapelveink... 47 25.3 A tagozat célkitűzései, feladatai... 47 25.4 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 48 25.5 Fejlesztendő területek:... 48 25.6 A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek... 49 25.7 A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek... 49 25.8 Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 49 25.9 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program... 49 25.10 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek... 49 25.11 A hallgatók értékelési rendje:... 50 25.12 Ellenőrzés, értékelés, beszámoltatás... 50 26 A TANKÖNYVEK ÉS A TANULMÁNYI SEGÉDLETEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI. 53 27 A TAGOZATRA VALÓ FELVÉTEL ÉS A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI... 53 27.1 A hallgatók felvétele, átvétele... 53 27.2 A hallgatói jogviszony megszűnése... 53 27.3 A magasabb évfolyamba lépés feltételei... 53 28 ÉRETTSÉGI... 53 28.1 A középszintű érettségi témakörök:... 54 29 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK... 63 29.1 Helyből távolugrás (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése)... 63 29.2 Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)... 64 29.3 Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel (A hasizmok erő-állóképességének mérése)... 66 29.4 Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)... 68 29.5 A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján:... 69 30 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE... 69 30.1 Magyar nyelv és irodalom... 69 30.2 Történelem... 70 3
30.3 Matematika... 72 30.4 Idegen nyelv... 72 30.5 Földrajz... 72 30.6 Biológia... 76 30.7 Fizika... 77 30.8 Kémia... 78 30.9 Számítástechnika... 79 30.10 Szakmai képzés... 79 30.11 Rajz... 79 30.12 Ének... 79 30.13 Testnevelés... 80 30.14 Mezőgazdasági szakmacsoport (lovas szakmákra előkészítés)... 81 4
Nevelési program 1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei A KT. 2. 4. bekezdése értelmében iskolánk felelősséget vállal a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a tanulói közösség kialakításáért és fejlődéséért, ennek érdekében - a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel, - a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő, oktató munkáját, - felkészíti a tanulót a családi életre, családtervezésre. Az oktatási törvény 4. -a szellemében az intézményünk nem elkötelezett egyetlen vallás, illetve világnézet mellett sem. Biztosítjuk a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetését. Az iskola a hit és vallásoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi, jogi személyekkel és a KT. 4. 4. bekezdésének szellemében szervezi meg a fakultatív hit- és vallásoktatást, a szülők és a tanulók igényei szerint, alkalmazkodva a kötelező tanórai foglalkozások szervezéséhez. Legfontosabb alapelveink: - személyiségfejlesztés - kultúra és értékközvetítés - megfelelő erkölcsi értékrend kialakítás - felelősséggel, kitartással végzett munka - minőségre törekvés - folyamatos fejlesztés elve - a módszerek szabad megválasztásának elve - differenciált bánásmód elve - az együttnevelés elve (szülőkkel, más partnerekkel) Mindezen alapelveket szem előtt tartva kívánja iskolánk a ráháruló feladatokat ellátni, mint a bakonytérségi kisrégió központja. Egyaránt fontosnak tartjuk iskolánk általános műveltséget megalapozó, 5
felsőfokú tanulmányok felkészítésére törekvő, s a munkába állást segítő jellegének megőrzését, további erősítését. 2 Az oktató-nevelő munka céljai, feladatai, eszközrendszere A középiskolai oktatásnak meghatározóan fontos szerepe van a személyiségfejlesztésben, a felelős társadalmi magatartás kialakításában, az esztétikai nevelésben egyaránt. A 6 osztályos képzés bevezetésével iskolánk célja, hogy a jó képességű, tehetséges gyerekeket kiemelve a sokszor húzóerőt nem biztosító környezetből - alapozzuk meg számukra a biztos továbbtanulás lehetőségét. Erre nagyobb esélyt szereznek azáltal, hogy a tananyagot a hat év alatt folyamatában és emelt szinten sajátíthatják el. Ennek alapja, hogy jó képességű és viszonylag azonos tudásszinten lévő gyerekek motiváltsága erős. A nevelés céljának meghatározásakor figyelembe vesszük: - az általános emberi értékeket - a tágabb és szűkebb társadalmi környezet igényeit - a szülők elvárásait - a tanulók életkori sajátosságait, érdekeit, elképzeléseit. A középiskolai oktatás céljaiból adódó feladataink: - ismeret és tudásközvetítés - összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra való nevelés - a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, felelős döntésekre való felkészítés - a tanulók teljes személyiségének fejlesztése - szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges fiatalok nevelése Ennek érdekében: - Iskolánk olyan ismereteket közöl, melyek megalapozzák az általános műveltséget, világszemléletet és segítik a tanulók eligazodását szűkebb és tágabb környezetükben. - Olyan értékeket szeretnénk tanítványainkkal elfogadtatni, hogy tiszteljék az emberi méltóságot, tanulják meg elítélni a háborút, az elnyomás és diszkrimináció különböző formáit, fogadják el a másságot. - Az erkölcsi értékeken belül fontos feladat a nemzethez tartozás etikai értékének, a helyes magyarságtudat kialakításának az elsajátíttatása. - Feladatunk az örökérvényű normák megismertetése, tudatosítása. - Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. - Az egészséges életre való nevelés keretében igyekszünk megtanítani diákjainkat önmaguk, mások, az élet, az egészség szeretetére, tiszteletére. 6
- Az iskola fontos feladatot vállal a megbízhatóan, pontosan kitartóan, szorgalmasan dolgozni tudó ember nevelésében. - Ki kell alakítani a tanulókban a vállalkozás, a kreativitás, az élet változó feltételeihez alkalmazkodás képességét. Ennek érdekében törekedni kell arra, hogy - a tanulók ismerjék saját lehetőségeiket - legyenek képesek reális célok kitűzésére - olyan szaktudást sajátítsanak el, amely széleskörű, mobilizálható, konvertálható - legyenek képesek új ismeretek befogadására, a munkaerőpiac által diktált változásokra, reálisan felmért, idejében végrehajtott pályamódosításra A nevelési és oktatási célokban megfogalmazottakat a kötelező és a nem kötelező időkeret felhasználásával, a tanulók érdeklődési körének, az iskola hagyományainak figyelembe vételével tudjuk megvalósítani. A kötött tanórai foglalkozások mellett a szabadon választható foglalkozások nagymértékben hozzájárulnak a képességek jobb kibontakozásához, a személyiségfejlődéshez. Céljaink akkor tekinthetők megvalósultnak, ha a végzős diákok személyiség jegyeiben, viselkedéskultúrájában, értékrendjében mindezek tetten érhetők, ha olyan tudásbázissal hagyják el iskolánkat, mely az általunk közvetített értékek és az állandó önművelés segítségével alkalmassá teszi őket választott céljaik megvalósítására, a sikeres szocializációra. A középiskolai évek alatt a képességek fejlesztése nem választható el a tárgyi tudástól, a nevelés legfontosabb színtere a tanítási óra, illetve az ezeket kiegészítő tanórán kívüli foglalkozásaink (szabadidős tevékenységeink rendszere). A következőkben néhány alapvető, tantárgyi tartalmak által fejlesztendő képességet sorolunk fel: Magyar nyelv és irodalom: - anyanyelvi tudatosság - írásbeli és szóbeli kommunikációs készség - beleérző képesség - stílusérzék - érzelmi tudatosság - elemzőkészség - az igényes olvasás iránti igény - önálló információszerzés képessége - esztétikai és erkölcsi ítélőképességük fejlesztése - önismeret kritikai érzék 7
Történelem: - térben és időben történő tájékozódás - magyarságtudat - a másság elfogadása - pozitív személyiségvonások tudatosítása - felelősségteljes magatartás - állampolgári tudatosság - helyes erkölcsi normák kialakítása, elfogadása - európai és magyar történelmi folyamatok aktualizálásának képessége - hazafiság Matematika: - önálló, rendszerezett logikus gondolkodásmód - kreativitás fejlesztés - az ismeretek produktív alkalmazása - fegyelmezett, rendezett munkavégzés - pontos, kitartó munkavégzés Idegen nyelvek: - az idegen nyelven történő önkifejezés eszközének kialakítása - kommunikációs készség Természettudományos tantárgyak: biológia, földrajz, fizika, kémia - a természettel való kapcsolat kiépítésének igénye - környezetvédelem a természet tudatos védelme - fegyelmezett és pontos munkavégzés - megfigyelőképesség fejlesztése - természettudományos gondolkodás - a természettudományos tantárgyak közötti összefüggések alkalmazása Rajz és művészettörténet: - vizuális látásmód tudatosítása - kreativitás, fantázia - esztétikai érzék - környezeti vizuális igényesség 8
Ének-zene: - érzelmi, értelmi jellemformálás - szép iránti fogékonyság - hazafiság Testnevelés: - egészséges test iránti igény - kultúrált mozgásformák - higiénia, egészséges életmód Számítástechnika: - logikus gondolkodás, kreativitás - ismeretlen dolgokban való tájékozódás a meglévő ismeretek felhasználásával Új műveltségi területek: társadalomismeret, tánc és dráma, mozgókép és média - A képességek még alaposabb kiteljesedését szolgálják, növelve a látókört, erősítve az önismeretet és a kritikai érzéket, a tájékozódás iránti képességet és igényt. 3 Nevelési-oktatási eszközrendszer A pedagógiai elméletében és gyakorlatában az eszközrendszer fogalma alatt több féle értelmezés is ismert. Mi eszközrendszer alatt a nevelési és oktatási módszereket és az azokhoz használható oktatási eszközöket, a nyomtatott és a nem nyomtatott anyagokat, valamint a nevelés és oktatás hatékonyságához szükséges objektív feltéteket értjük. Intézményünkben az úgynevezett hagyományos módszereket és eszközöket együttesen alkalmazzuk a korszerű oktatástechnikai és metodikai eszközökkel. A célunk az aktív tanulásra nevelés, ennek érdekében a különféle önálló ismeretszerzési technikák elsajátíttatását tartjuk szem előtt. Egyre nagyobb hangsúlyt kap az Internet tanulás szolgálatába való állítása, illetve a könyvtárhasználat. Az oktatás hatékonyságát segítik: szaktantermeink - Biológia kémia - fizika - menedzserasszisztensi szaktanterem - nyelvi labor - kettő számítástechnikai terem - gépíró terem - taniroda 9
Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: - Közvetlen /direkt/ módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolata révén hat a tanulóra. - Közvetett /indirekt/ módszerek azok, amelyekben a nevelőhatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. 10
4 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség külső hatásokra kialakított belső feltételeknek és öröklött adottságoknak az egyénen belül kialakult olyan egyedi, megismételhetetlen integrációja, amely meghatározza a viszonyulást, alkalmazkodást a környezethez. /Rubinstein/ Ezen meghatározás értelmében tehát az ember személyisége fejleszthető. A fejlesztésnek azonban nagyon megfontoltnak, tervszerűnek és céltudatosnak kell lennie. A személyiségfejlesztés legfőbb színterei a család és a különböző iskolatípusok. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a személyiségre nem csak a család és az iskola hat, hanem azon kívül számtalan tényező befolyásolja azt. Többek között a barátok, felnőtt és kortárs ismerősök, kulturális irányzatok stb. Ez az úgynevezett szociális környezet aktív módon viszonyul mindenkihez. Az iskola, mint oktatási intézmény, nem minden tevékenységi formájában képes olyan látványos életviteli lehetőséget felmutatni, ami a gyermekek számára követendő példa lehet, e4zért tanulóinkban olyan normákat kell kialakítani úgy, hogy a társadalom számára értékes személyiségvonásokat eredményezzen. Az iskolának a személyiségformálásban betöltendő feladatköre az utóbbi két évtizedben alapvető változáson ment át. Az átadandó ismeret megsokszorozódott. Az iskolai személyiségformálásnak váratlanul új feladatai születtek, a társadalom elvárja, hogy a pedagógus egy személyben képviselje: - a személyiségformálásban betöltendő fejlesztő funkciót - az oktató ismeretátadó funkciót - teljesítse a családi szocializáció mulasztásaiból rájuk háruló korrekciós funkciót Az iskola és vele együtt a pedagógusok mindezek szerepeknek nyilvánvalóan nem tudnak megfelelni, csupán az első kettő tartozik szorosan a pedagógiai munka elvárható követelményei közé. Nem szabad azonban elhanyagolni és teljes mértékben megfeledkezni a harmadik szerepről sem, mivel a sikeres munka elengedhetetlen feltétele a családi háttér megfelelő ismerete, az esetlegesen előforduló anomáliák tompítása, megszüntetése. Intézményünk sajátos helyzetéből adódik, hogy tanítványaink nem csak különböző előképzettségű, de igen eltérő személyiségjegyekkel rendelkező fiatalok is. Ezért iskolánk elsődleges feladata, hogy az általános iskolában már megkezdett személyiségfejlesztést folytassa úgy, hogy a 12. év végére a legalapvetőbb személyiségjegyekkel minden tanítványunk vagy legalább is többségük rendelkezzék. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. 11
A tanulók erkölcsi nevelése - Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása A tanulók értelmi nevelése - Az értelmi képessége, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi, társas kapcsolatokra felkészítő nevelése - Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi nevelése - Az élő, és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése - Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése - A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése - Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése, a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységre, az iskolai és helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése - Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakorlása. A tanulók testi nevelése - A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A személyiségfejlesztés az intézmény valamennyi tanárának a feladata, a szaktárgyi ill. szaktárgyaik adta minden lehetőséget ki kell aknázni a közösen megfogalmazott nevelési célok megvalósításához. Ennél hatásosabb azonban a személyes példamutatás. A tanár őszinte, nyílt magatartásával, munkaerkölcsével, munkatársaival kialakított kapcsolatával, becsületességével, segítőkészségével, egészséges, példás életvitelével, szavak nélkül is nevelhet. Kiemelt szerep jut még e tevékenységben az osztályfőnököknek. 12
Összességében a következetes és egységes személyiségfejlesztés iskolánk egyik legalapvetőbb feladata, melyben minden tanár egyformán részt vállal. 5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A nevelés közösségi értékeket közvetítő közösségre orientált tevékenység, melynek fő célja a társadalmi szocializációra való felkészítés. A közösséget egyén és társadalom közötti harmonikus kapcsolatot csak közös tevékenységgel lehet kialakítani, fejleszteni. A tanulók közösségben ill. közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői segítése. - Az iskolai élet egyes területeihez /tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez/ kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésébe Az önkormányzás képességének kialakítása - A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy maguk elé célt tudjanak kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, ill. az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése - A tanulói közösségeket segítő pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megvalósulásának segítése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása - A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 13
6 A közösségfejlesztést szolgáló főbb tevékenységformák 6.1 Kirándulások Az évente megszervezett osztálykirándulások, a különböző tanulmányi kirándulások, a közösséggé kovácsolódás színterei, ugyanakkor hozzájárulnak a természet és a társadalom harmonikus viszonyának megértéséhez. A táj szépségén és történelmi értékeink láttán fejlődik magyarságtudatuk és erősödik a hazafiság érzése. Az egynapos osztálykirándulások a diákok részéről önköltségesek, a pedagógusok költségeit az iskola fizeti. (útiköltség, túlóra) 6.2 Kulturális programok A közös múzeumlátogatások, kulturális programok /színház, filharmónia/ élménye, későbbi felidézése összekötőkapocs, közösség és jellemformáló tevékenység. E programok tanulói megszervezése növeli önállóságukat és megízlelhetik a közösségért cselekvés pozitív érzését. A fentiek önköltségesek foglalkozások, melyek akkor kerülnek megszervezésre, ha a szülői szervezet egyetért a tervezett programokkal. 6.3 Kultúrműsorok Kultúrműsorok összeállítása során, melyek az idősek napjával kapcsolatosak, ill. a helyi szociális otthon idős lakóit köszöntik, a tanulóknak mód nyílik nyitottságuk révén a másság elfogadására, sérült, fogyatékos embertársaink iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítására. 6.4 Környezetvédelmi nap Évi rendszerességgel megszervezett környezetvédelmi nap ill. egészségvédelmi nap (megszervezéséhez alapot nyújt a KT. 52. ) lehetőséget teremt, hogy mindenki számára nyilvánvalóvá váljon, hogy környezetünk értékeinek megőrzése, illetve egészségünk védelme milyen fontos feladat, a helyes higiéniai viszonyok és a megfelelő táplálkozás, a jó egészség alapfeltétele a jó munkának és közérzetnek. 6.5 Öntevékeny csoportok Az iskolai öntevékeny csoportok /diákkör, szakkör, énekkar, sportkör/ számos alkalmat kínál a pozitív jellemvonások előtérbe kerüléséhez, az egy mindenkiért, mindenki egyért elv alkalmazásához. 6.6 Iskolai diákönkormányzat Az iskola közösségeinek osztályközösségeknek munkáját összefogja, irányítja a demokratikus elvek alapján működő iskolai diákönkormányzat. Tevékenységüket meghatározza a Szervezeti és 14
Működési Szabályzatuk. Meghatározó fontosságú például a szervezésükben megrendezett diáknap, iskolai fenyő ünnep, gólyabál. 6.7 Hagyományaink következők: Közösségfejlesztésben alapvető szerepe van az összetartozást erősítő hagyományoknak. Ezek a Névadónkkal kapcsolatos hagyományaink - Látogatás Ácsteszérre. Önköltséges program. - Az első osztályok látogatást tesznek Táncsics szülőházánál, virágot visznek és egy-egy szavalattal emlékeznek névadónkra. - Vetélkedő - Így élt Táncsics Mihály című könyv alapján névadónk életéről szerzett ismeretek képezik a vetélkedő anyagát. A mások évfolyam rendezi az elsősök számára. - A diáknap, melyet áprilisban Táncsics születésnapján rendezünk, szintén névadónkhoz kapcsolódó program. A tanítás nélküli munkanapon vetélkedők, sportversenyek zajlanak. Támogatásokból és a Táncsics Alapítvány által finanszírozott program. Nemzeti ünnepeinkhez, történelmi évfordulókhoz kapcsolódó ünnepélyeink - Október 6. Iskolai szintű megemlékezés - Október 23. Az iskolai megemlékezést követően iskolánk diákjai adják az ünnepi műsort a városi szintű rendezvényen. - Március 15. Iskolai ünnepély - Holocaust emléknap - A kommunizmus áldozatainak emléknapja Egyéb iskolai rendezvények és ünnepségek - Tanévnyitó és tanévzáró, ahova tanítványaink szüleit is meghívjuk - Gólyabál - Karácsonyi műsor, ahol vendégként a társintézmények, a szülői szervezet, a Táncsics Alapítvány Kuratóriuma és az önkormányzati képviselők is részt vesznek - Nyílt nap - Szalagavató - Szavalóverseny - Költészet napja alkalmából megyei szavalóverseny rendezése - szernád - ballagás - tanulmányi kirándulás - Pedagógus nap - Osztályrendezvények 15
- Az osztályok év közben folyamatosan önköltséges színház- és mozi látogatásokat szerveznek, mikulás napot tartanak Tanulmányi munkához kapcsolódó hagyományok - Az Év Táncsicsosa tanulmányi verseny matematikából és történelemből. 7 A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek Ma már nem titok, hogy az erőfeszítések ellenére sem sikerült a sokak által megálmodott /csupa hasznos jó tulajdonságokkal rendelkező/ embertípus megformálása. Az évek múlásával mind többször jelentkeztek ellentmondások, szó és tett között, előtérbe kerültek az egyéni érdekek, amelyek az iskolától a beilleszkedési és magatartási nehézségek kezelését is elvárják. A magatartási zavarok enyhítése érdekében az osztályfőnökök a szaktanárokkal közösen próbálják feltárni a problémás tanulóknál az okokat, felveszik a kapcsolatot a szülőkkel, személyesen elbeszélgetnek a gyerekkel, barátaival, környezetével. Kapcsolatot tart fenn: - családsegítő szolgálattal - a helyi gyámügyi előadóval - az iskolaorvossal - az iskolai védőnővel A kamaszkor életkori sajátosságainak megfelelő átmeneti szocializációs és egyéb zavarok legtöbbször az iskolán belül megoldódnak, hiszen ilyen esetben elegendő lehet a bizalommal teli tanárdiák kapcsolat is. A jutalmazás és a fegyelmezés eszközeit is felhasználjuk a magatartászavarok enyhítése érdekében. (Ezek elveit és formáit az SZMSZ tartalmazza.) 16
8 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A gyerekben benne él a vágy, az értékek felismerésére. Kérdés, hogy az iskola ezt a vágyat érdeklődéssé, kíváncsisággá tudja-e érlelni. Ahhoz, hogy ezt elérjük Rogers optimista szemlélete, kell: Veled vagyok. Hiszek benned Fontos alapelvünk, hogy segítsük a gyereket abban, hogy meggyőződve saját értékeiről megtanulja elfogadni és becsülni önmagát. Ha ők elfogadják, ő is elfogadóvá válik. Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj, ami lehetőséget ad apró mag számára, hogy azzá a virággá váljon, amivé fejlődni képes. A föld csak lehetővé teszi a magnak, hogy virággá legyen. Felszabadítja a mag növekedési képességét, de ez a képesség teljességgel a mag belső meglévő tulajdonsága. A maghoz hasonlóan a fiatalok is teljes egészében a szervezetükben hordják a fejlődés képességét. /Gordon/ Rajtunk múlik csupán, hogy biztosítjuk-e a megfelelő talajt, hogy a szunnyadó képességeiket felélesztve azok a felszínre kerüljenek. Ezért egyfelől a tehetséges tanulóink fejlődéséről kell gondoskodnunk, másfelől pedig a különféle nehézségekkel küszködő tanulókat kell felkarolnunk. Iskolánk kettős célkitűzéséből eredően törekszünk a tehetséges gyerekek felkutatására, és hatékony segítséget kívánunk nyújtani képességeik kibontakoztatásához. A kötelező tanórákon ennek érdekében törekszünk a differenciált foglalkozások megszervezésére. Több illetve nehezebb feladatokat adunk az ezt igénylő tanulóknak, valamint lehetőséget biztosítunk beszámolók, kiselőadások megtartására, melynek témája mélyebben kitekint a kötelező tananyagra. A tanórai egyéni foglalkozásokon túl, e célt is szolgálja a csoportbontások képességek szerinti megszervezése /idegen nyelv/, felvételi és nyelvvizsga előkészítők. Emellett figyelemmel kísérjük a korosztályt érintő országos és megyei versenyeket, ösztönözzük a tanulókat az ezeken való részvételre, segítjük felkészülésüket. Hagyományainknak megfelelően házi versenyeket rendezünk, az Év Táncsicsosa cím eléréséért matematikából, történelemből, magyar irodalomból. A képességek kibontakoztatásának színtere a házi szavalóverseny is. A különösen ügyesen mozgó gyerekek az iskolai kézilabda csapatban és az atlétikai edzéseken bontakoztathatják ki tehetségüket. A törvényben előírtaknak megfelelően heti 8 X 45 percben sportköri foglalkozásokat biztosítunk, amelyek közül a gyerekek szabadon választhatnak. Fontosnak tartjuk a készségtárgyakban is a tehetség felfedezését /rajz, testnevelés, ének/. Az énekkar, a sportkör, a szakkör jó lehetőséget nyújt a tehetséggondozásra. A diákönkormányzaton belül kiválogatódnak a szervezési, irányítási tehetséggel bíró diákok. A diákönkormányzatot segítő tanár a munkamegosztás kialakítására adott tanácsaival, a szervezés esetleg szükséges koordinálásával hozzájárul, hogy a tehetséges szervező diák képességeit mind jobban kibontakoztassa. Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez a törvényesen előírt órakeret terhére. (Kt. 53. ) E foglalkozások 17
lehetnek tehetséggondozó jellegűek, lehetnek nyelvvizsga, érettségi és felvételi előkészítők, szakkörök, amelyeket a tanulók és a szülők igénye és kérése alapján indítunk, de lehetnek a művészeti fejlődést, az esztétikai nevelést elősegítők és az egészséges életmódot biztosító illetve segítő foglalkozások is. A szakköröket és előkészítőket az iskola kötelező és nem kötelező tanítása óra megszervezésére rendelkezésre álló órakeret terhére szervezzük, így a diákoknak ingyenes. A l2. évfolyamon, de még ideálisabb, ha már a 11. évfolyamon is indul felvételi előkészítő. Ez a forma magasabb szintű a tanóráknál, még a fakultációs órák színvonalánál is. Célja: tanítványaink magas szintű, sokoldalú felkészítése a felvételi vizsgákra. A szaktanár feladata eldönteni, hogy milyen pedagógiai módszert alkalmaz, hogy milyen tankönyveket, segédkönyveket használ fel és ajánl önálló feldolgozásra tanítványainak. E foglalkozás jellegéből következik, hogy ide a továbbtanulni szándékozó, céltudatos, jó képességű, szorgalmas tanulók járnak. A nyelvvizsga előkészítő bármelyik idegen nyelvből indítható, ha van megfelelő számú jelentkező. Mivel ez az előkészítő tehetséggondozó foglalkozásnak minősül, már 3-4 érdeklődővel működhet. Ilyen létszámmal a maximumot lehet és kell is kihozni a tanulókból. Az érettségi előkészítők minden érettségi tárgyból a tanév második félévétől működnek. (Kivételt képez a matematika.) 9 A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskolánkba bekerülő diákokat mielőbb meg kell ismerni több szempontból is, ezért nagyon fontos a családlátogatás. A családlátogatást az osztályfőnökök végzik, utazási költségeiket az iskola fizeti. A tanulási téren nyújtott eredmény nagyon szűk és egyoldalú megismerés. Fontos tudni, hogy diákjaink milyen családi háttérrel, milyen körülmények között élnek. Fontos számunkra, hogy a szülők is érezzék az iskola gyerekközpontúságát, és lehetőség szerint nyújtsanak segítséget nevelési, tanulási problémákban. A 14-18 éves korosztály fokozottan kitett a külső hatásoknak, nagyon érzékenyen reagálnak az őket ért családi-, anyagi munkahelyi /iskola/ és a tágabb környezet változásaira. Munkánk során kiemelt figyelmet szentelünk arra, hogy a diákok az őket ért hatásokra megfelelően reagáljanak. Igyekszünk felkészíteni őket a kudarcok leküzdésére, a problémákkal való szembesülésre, s azok megoldásaira. E munkában jelentős szerep jut az osztályfőnököknek és a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat segítő védőnőnek. Rendkívüli jelentősége van a negatív változás mielőbbi felismerésének. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: - felzárkóztató foglalkozások - tehetséggondozó foglalkozások - indulási hátrányok csökkentése 18
- differenciált oktatás és képességfejlesztés - pályaválasztás segítése - személyes, egyéni tanácsadás /tanulónak, szülőnek/ - egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése - családi életre történő nevelés - egészségügyi szűrővizsgálatok - a tanulók szabad idejének szervezése /tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek/ - a tanulók szociális helyzetének javítása /segély, szülőkkel való együttműködés/ - tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról Az iskolánkban a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek és ifjúságvédelmi felelős működik. Munkáját az osztályfőnökökkel összehangoltan végzi. Feladatai közé tartozik különösen - a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. Családlátogatásokon vesznek részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. - A veszélyeztető okok megléte esetén értesítik a gyermekjóléti szolgálatot. - A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezik. - Tájékoztatást nyújtanak a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: - nevelési tanácsadóval - gyermekjóléti szolgálattal - családsegítő szolgálattal - polgármesteri hivatallal - gyermekorvossal - továbbá a gyermekvédelemben részt vevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal Jelenleg iskolánkban sajátos nevelésű igényű gyermek nincs. Intézményünk ilyen gyermek nevelését nem tudja felvállalni. 19
10 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 9. évfolyamon a Comenius minőségbiztosítási programban meghatározott elvnek megfelelően szeptemberben matematikából és magyar nyelvtanból bemeneti mérést végzünk. Célunk kiszűrni azokat a minimumszinttől elmaradt tanulókat, akiknek felzárkóztató foglalkozáson való részvételre van szükségük. A mérés és a felzárkóztatás célja, hogy a tanulónak sikerélménye legyen, eljusson az érettségéig és megtalálja a helyét az életben. A sikeres középiskolai tanulmányok, a megfelelő pályaválasztás és munkába állás érdekében az alábbi tevékenységeket végzi iskolánk: - 9. évfolyamon felzárkóztatás - tanulószobai foglalkozások /ahol a tanulási módszert is tanítani kívánjuk/ - tanulópárok alakítása - az iskolai könyvtár valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata - a továbbtanulás irányítása, segítése - több tantárgyból bukásra álló, a középiskolai szintet teljesíteni képtelen diák esetén, megbeszélni a szülőkkel az iskolaváltás szükségességét. Végső megoldásként a más intézménybe való átirányításának kezdeményezése. 20