II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolája Arany János Általános Iskolája SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2016.
Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 2 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja... 2 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése... 2 2. Az intézmény alapító okirata, feladatai... 2 2.1 Az intézmény neve, alapító okirata... 2 2.2 Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje... 3 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői... 4 3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre... 4 4. Az intézmény szervezeti felépítése... 4 4.1 Az intézmény vezetője... 4 4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre... 5 4.3 Az intézmény szervezeti felépítése... 7 4.4 Az intézmény vezetősége... 9 4.5 A pedagógiai munka ellenőrzése... 9 5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok... 11 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai... 11 5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje... 13 5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje... 14 5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére... 15 6. Az intézmény munkarendje... 16 6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása... 16 6. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása... 16 6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások... 19 6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje... 20 6.5 Munkaköri leírás-minták... 20 6.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama... 50 6.7 Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények... 50 6.8 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje... 51 6.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje... 52 6.10 A dohányzással kapcsolatos előírások... 52 6.11 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok... 53 6.12 A mindennapos testnevelés szervezése... 53 6.13 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások... 54 6.14 Hagyományok... 56 7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei... 59 7.1 Az intézmény nevelőtestülete... 59
7.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei... 60 7.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei... 60 7.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége... 61 8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje... 64 8.1 Az iskolaközösség... 64 8.2 A munkavállalói közösség... 64 8.3 A szülői munkaközösség... 65 8.4 Az intézményi tanács... 65 8.5 A diákönkormányzat... 65 8.6 Az osztályközösségek... 66 8.7 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái... 67 8.8 A külső kapcsolatok rendszere és formája... 68 9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok... 69 9.1 A tanulói hiányzás igazolása... 69 9.2 Kedvezmények nyelvvizsgára, nemzetközi vizsgára... 70 9.3 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények... 70 9.4 A tanulói késések kezelési rendje... 71 9.5 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése... 71 9.6 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás... 71 9.7 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai... 72 9.8 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai... 73 10. Az iskolai könyvtár működési szabályzata... 74 1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez... 78 2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez... 81 3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez... 83 4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez... 85 5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez... 87 11. Mellékletek Ügyviteli és Adatkazelési Szabályzat Adatvédelmi Szabályzat @-Napló Működési Szabályzat 12. Záradék... 123 1
1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 1 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján http://csami.sulinet.hu. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2016. augusztus 31-ét követő első munkanapon határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 2. Az intézmény alapító okirata, feladatai 2.1 Az intézmény neve, alapító okirata Az intézmény neve: Címe: 8840 Csurgó, Kossuth utca 3. Oktatási azonosítója: 201 108 Alapító adatok: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapító okiratának kelte: Kaposvár 2017. szeptember 07. 1 Figyelem: a 2012-ben bevezetett új jogszabályok szerinti új szabályozást az egész szabályzatban kurzív betűkkel emeltük ki. 2
Az intézmény alapításának időpontja: 2007. augusztus 31. Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény szervezeti egységekkel rendelkezik, viszont gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. Intézményegységei, telephelyei: 1. 8840 Csurgó, Kossuth u.3. 2. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolája 8840Csurgó,Rákóczi u.61. 3. Arany János Általános Iskolája 7515 Somogyudvarhely, Kossuth u.19. 2.2. Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje: Szakfeladat száma Szakfeladat megnevezése 8510 Iskolai előkészítő oktatás 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényű iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852024 Általános iskolai felnőttoktatás (5-8. évfolyam) 85591 Közoktatáshoz kapcsolódó egyéb nevelés 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 889108 Gyermekek egyéb napközbeni ellátása 8901 Esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód megvalósulását célzó tevékenységek 890114 A hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok 890115 Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok részére Egyéb tevékenységek 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 931102 Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése 931202 Utánpótlás-nevelési tevékenység támogatása 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és - támogatása 931205 Fogyatékossággal élő iskolai, diáksport- tevékenysége 3
és - támogatása 931301 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása 931903 Máshova nem sorolható egyéb sporttámogatás 821900 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás 890442 Közhasznú foglalkoztatás Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet. 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre 3.1.1. A szerv a gazdálkodása megszervezésének módjára tekintettel részben önállóan gazdálkodó. A szerv az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szerint teljes jogkörű. 3.1.2. Az intézmény külön megállapodásban rögzített pénzügyi, gazdálkodási feladatainak ellátására köteles önállóan gazdálkodó költségvetési szerv neve, székhelye: Neve: Kaposvári Tankerületi Központ Székhelye: 7400 Kaposvár Szántó utca 5. 3.1.3. Az önállóan, illetve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv közötti munkamegosztás és a felelősségvállalás rendje a külön megállapodás szerint kerül jóváhagyásra. 3.1.4. A feladatellátást szolgáló vagyon: A feladat ellátását szolgáló alapításkori az alapító okirat jóváhagyásakor meglévő, Csurgó, Kossuth u.3.sz., Csurgó, Rákóczi u. 61.sz.. alatti ingó és ingatlan vagyon a Csurgó Város Önkormányzatának tulajdonát képezik. 3.1.5. A vagyon feletti rendelkezési jogosultság: A vagyon feletti rendelkezési jogosultság a 3.4. pontban felsorolt, valamint az intézmény működéséhez szükséges vagyontárgyak illetve a működés során keletkező vagyontárgyak esetében az alapító és intézményfenntartó Kaposvári Tankerületi Központ illetik meg. 4. Az intézmény szervezeti felépítése 4.1 Az intézmény vezetője 4.1.1 A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat a kinevezés és munkaviszony megszüntetése kivételével, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos 4
feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, a gondnokra átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, a gondnok és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. 4.1.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az intézményvezető általában az intézmény székhelyén tartózkodik, Az intézmény struktúrájának sajátossága és a vezetői teendők ellátására nem megfelelő létszám miatt az intézményvezetőnek gyakran kell megjelennie a különböző tagintézményekben. (Legtöbb esetben tervezhetetlen és kiszámíthatatlan) Az intézményvezető távollétében a tagintézmények és intézményegységek vezetői mint igazgatóhelyettesek helyettesítenek. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. 4.1.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat. a gondnok az iskola higiénikus és biztonságos működéséért felelős ezért ezen a területen ellenőrzési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik, ugyanakkor a biztonságos működés érdekében a műszaki területen is ellenőrzési és bizonyos rendkívüli esetekben intézkedési jogkörrel rendelkezik 4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettesek, a gondnok. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át munkáját a alsós munkaközösségi vezetők, 5
ennek során az intézmény igazgatójával egyeztetve bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. Más esetben írásos megbízás esetén bármelyik kolléga helyettesíthet. Részletesebben: Az igazgatóhelyettesek az igazgató közvetlen munkatársai, felelősséggel vesz részt az iskolakoncepció kialakításában, a tervek elkészítésében, a kitűzött célok megvalósításában, végrehajtás ellenőrzésében. Munkájával és magatartásával hozzájárul a nyugodt iskolai élet és demokratikus légkör kialakításához, megtartásához. A nevelő-oktató munka irányításában: - Részt vesz a pedagógiai program kialakításában, az igazgatóval és vezetőtársaival együtt kialakított munkarend szerint kidolgozza annak egy részterületét. - Részt vesz az iskola éves munkatervének elkészítésében. - Az igazgatóval együtt irányítja, segíti és ellenőrzi a szakmai munkaközösségek munkáját. - A vezetői munkamegosztásban megjelölt területen fokozott figyelemmel kíséri a nevelők munkáját, óralátogatásokat végez, szakmai tanácsaival segíti a nevelő-oktató munkát, alkalmanként felméréseket végez, ellenőrzi az adminisztrációs munkát. Tapasztalatairól a munkatervnek megfelelően elemzéseket készít, folyamatosan tájékoztatja az igazgatót. - Közvetlenül irányítja és felügyeli a következő felelősök és dolgozók munkáját: - munkaközösség-vezetők - pályaválasztási felelős (8. évfolyam osztályfőnökei) - gyermekvédelmi felelős - könyvtáros - Részt vesz a nevelők minősítésében, ellenőrzési tapasztalatait (a felelősségre vonás vagy elismerés kezdeményezésével is) közli az intézmény igazgatójával. - A szülőkkel: - rendszeresen látogatja a szülői értekezleteket, - egyéni fogadóórát tart, - az óvodával közösen szervezi az iskolaérettségi vizsgálatokat. - jelen van az ÁNTSZ, a Tűzoltóság ellenőrzésein, az ellenőrzési jegyzőkönyvek alapján megteszi a szükséges intézkedéseket. - Az igazgató felkérésére képviseli az intézményt a különböző szakmai, társadalmi és érdekvédelmi szervezetek rendezvényein (alkalmanként meghatározott tárgyalási, javaslattételi, döntési, aláírási jogkörrel). Aláírási és ellenőrzési jogköre kiterjed a következő területekre: - A tanulói jogviszony igazolása - Az iskola címére érkező küldemények átvétele, a nem névre szólók felbontása, - Anyagi felelősség az általa kezelt értékekért, - Joga az irattár és az értékek őrzésére szolgáló lemezszekrény kezelése, ellenőrzése - A tanulók, szülők és dolgozók személyiségjogait érintő információkat, különösen a munkája során tudomására jutott adatokat a Kjt. szabályai szerint megőrzi. A vezetők közötti helyettesítés rendje: Az iskola irányítását, a nevelő-oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését az iskola működésével kapcsolatos minden tevékenységet az igazgató, valamint az igazgatóhelyettesei látják el. Az intézmény vezetője és a helyettesek közötti munkamegosztást a munkaköri leírások és az adott tanévek munkatervei szabályozzák. 6
Az igazgató távollétében a megbízott helyettese minden kérdésben, amely az iskola oktatónevelő munkát érinti, teljes döntési joggal rendelkezik. A gondnok hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. Felel a munka- és a tűzvédelmi oktatás megszervezéséért, a tűzriadó terv mindenki által naprakész megismeréséért. Figyelemmel kíséri az egyéb balesetvédelmi előírásoknak való megfelelést. Ellenőrzi az intézmény szerződésiben foglaltak teljesítését., figyelemmel kíséri és javaslatot tesz a gazdaságosabb működésre. Javaslatot tesz a technikai dolgozók szabadságolásának tervezésére és lebonyolítására. 4.3 Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését a következő oldalon szereplő szervezeti diagram tartalmazza. 7
Igazgató Csurgói Eötvös József Általános Iskola Igazgatóhelyettesek II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Tagintézmény-vezető Arany János Általános Iskola Somogyudvarhely Tagintézmény-vezető Szülői szervezet Alsós Munkaközösség vezető Iskolatitkár adminisztrátor, asszisztens Alsós Munkaközösség vezető, Osztályfőnöki mk. vezető Gyermekvédelmi felelős Diákönkormányzatok Munkaközösség vezetők Munkaközösség vezetők Iskolatitkár, adminisztrátor asszisztens Gondnok Csurgón lévő iskolatitkár, adminisztrátor HR Karbantartók, Városgazdálkodási Kft (szerződés) Takarítók, Városgazdálkodási Kft (szerződés) Rendszergazda A munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök, pedagógusok, etika/ hit- és erkölcstan, gyermekvédelmi felelősök, Diákönkormányzatokat segítő pedagógusok és az adott nevelésioktatási intézmény igazgatóhelyettesek, illetve tagintézményvezetők közvetlen alárendeltjei.
4.4 Az intézmény vezetősége 4.4.2 Iskolavezetőség: Összetételét az intézmény igazgatója határozza meg, figyelemmel az intézmény alapfeladatai ellátásához szükséges szervezeti struktúrájára és a vezetés irányaira. A demokratikus és egységes vezetési szemlélet érdekében működik. Biztosítja az iskolában működő szakmai és társadalmi, érdekvédelmi szervezetek részvételét a vezetésben, a megvalósításban. Feladata az iskola pedagógiai koncepciójának, helyi nevelési rendszerének kialakítása, véleményezése. Kialakítja közös döntés alapján az intézmény évi programját és a végzett munkát értékeli. Biztosítja a folyamatos információáramlást. Az iskolavezetőség tagjai fogadóóráikon kötelesek a tanulók és szülők részére tájékoztatást adni az intézmény nevelési programjáról illetve a pedagógiai programról. Tagjai: intézményvezető intézményvezető-helyettesek tagintézmény-vezetők munkaközösség-vezetők Az iskolavezetés üléseinek rendje: Az iskolavezetés rendszeresen kéthavonta tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Megbeszéléseit az igazgató vezeti. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. 4.4.3 Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. Nevelőtestület: A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő dolgozók. A nevelőtestület a magasabb meghatározott döntési, véleményezési és általános javaslattételi jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület jogkörei közül, fegyelmi jogkörének gyakorlását az iskola Fegyelmi Bizottságára ruházza át. Nevelőtestületi értekezletek: - Tanévnyitó értekezlet, félévi beszámoló, értékelő értekezlet - Nevelési értekezlet - Osztályozó értekezletek, munkaértekezletek - Rendkívüli értekezletek 9
A nevelőtestületi értekezleteket az intézményvezető vagy a helyettesei hívják össze, melyen a nevelők részvétele kötelező. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50 %-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: - nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály ill. az SZMSZ másként nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A tantestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része (többnyire az azonos beosztásban dolgozók) vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet: - egy osztályban tanítók értekezlete - alsó tagozat nevelőinek értekezlete - felső tagozat nevelőinek értekezlete Ezekről az értekezletekről emlékeztetőt kell vezetni. 4.5. A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg 2013. augusztus 31-ig. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: az általános iskolai intézményvezető-helyettesek a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, a pedagógusok A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az intézményvezető-helyettesek és a munkaközösségvezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az intézményvezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén az igazgató külön megbízására ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. 10
A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők), tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, a digitális napló folyamatos ellenőrzése,(bevezetését követően) az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. 5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: a szakmai alapdokumentum a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). 5.1.1 A szakmai alapdokumentum A szakmai alapdokumentum tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény szakmai alapdokumentumát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. 11
5.1.2 A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26. (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét, 2 ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. az SNI tanulók integrált oktatásával kapcsolatos célokat és feladatokat A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 5.1.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. 2 2013. szeptember 1-jétől a választott kerettanterv megnevezésével. 12
Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. 3 A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. 5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 46, 17/2014 (III.12) EMMI rendelet 20/2012 EMMI rendelet Ugyanezen törvény 29. (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. 4 A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 5.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata 5.2.1.1 Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait a KELLÓ Közhasznú Nonprofit Kft látja el. 5.2.1.2 Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. 5.2.1.3 Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. 5.2.2. A tankönyvfelelős megbízása 5.2.2.1 Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el a Könytárellátó nonprofit Kft-vel (KELLÓ) együttműködve. 5.2.2.2 Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, 5 amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok 3 Ld. a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. (1)-(2) bekezdésében foglaltakat. 4 Figyelem: ez az egyetlen (véletlenül a jogszabályokban maradt) egyetértési jog, amellyel az iskolaszék és a diákönkormányzat az SzMSz készítésekor rendelkezik. 5 Ld. a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet 22. (7) bekezdésében foglaltakat, továbbá a 23. (1) és (6) bekezdéseit. 13
ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. 5.2.3. A tankönyvrendelés elkészítése 5.2.5.1 A tankönyvfelelős minden év április 30-ig elkészíti a tankönyvrendelését, majd jóváhagyatja a fenntartóval. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a 5.2.2.2 pontban szereplő megállapodás szabályozza. 5.2.5.2 A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. 5.2.5.3 A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. 5.2.5.4 Az iskolának legkésőbb június 10-ig a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. 5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 5.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei statisztika. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 5.3.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Mint azt már korábban jeleztem az igazgatói pályázatomban és az éves munkatervében, hogy intézményünkben szeretném bevezetni az elektronikus napló használatát. 14
Az SZMSZ 5.3.2. pontban megfogalmazott szabályozása csak az elektronikus napló bevezetését követően lép hatályba. Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása ideiglenesen az iskola e célra használatos szerverén történik, a frissítés legalább egyórányi gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által bejegyzett órákat, azokat elsődlegesen pedagógusonként, másodsorban dátum szerint sorba rendezve ki kell nyomtatni. A pedagógusok a havonta megtartott óráikat kötelesek aláírni, az aláíráskor nem kell minden megtartott órát külön aláírni, de az aláírásnak át kell nyúlnia az aláírt tartományon. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény vezetőjének vagy helyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben. 5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: bombariadó ) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskola karbantartói mindennapi feladatok végzésekor kötelesek ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. 15
Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: 5.4.1 Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gondoknak vagy az iskolatitkárnak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. 5.4.2 A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. 5.4.3 Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület ezzel ellentétes utasítás hiányában a kézilabdapálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. 5.4.5 Amennyiben a bombariadó vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles gondoskodni a vizsgák mielőbbi folytatásának megszervezéséről. 5.4.6 Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. 5.4.7 A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. 6. Az intézmény munkarendje 6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője, helyettesei vagy a helyettesítési rendben meghatározott személyek közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az intézményvezető vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.30 és 17.00 óra között pénteken 7.30 és 16.00. óra között, míg Somogyudvarhelyen 8-16 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. 6. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai a június hónap kivételével heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb 16
munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. A pedagógusok napi munkaidejüket az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, (tantestületi értekezletek, szülői értekezletek, pályaválasztási szülői értekezlet, nevelési értekezletek, stb.) fogadóórákat (a szülői értekezleteken) az éves munkatervben rögzített napokon tarjuk. Ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. Az értekezletek általában csúsztatva tartjuk, hogy az intézmény vezetője lehetőleg tudjon mindegyiken megjelenni. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. 6.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötött munkaidő b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 6.2.1.1 A kötött óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) énekkar, szakkörök vezetése, f) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, h) könyvtárosi feladatok. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 17
6.2.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) kísérletek összeállítása, f) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, g) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, h) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, i) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, j) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, k) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, l) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, m) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, n) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, o) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, p) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, q) kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, r) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, s) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, t) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, u) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, v) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, w) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, x) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 6.2.1.3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok 6 meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: a 6.2.1.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, g, pontokban leírtak. Az intézményen kívül végezhető feladatok: a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, g, pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembevételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról figyelembe véve a köznevelési 6 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 7. (1) bek. 18
törvény 62. (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit a pedagógus maga dönt. 6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 6.3.1 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. 6.3.2 A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a titkárságon 7 6.3.3 Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. 6.3.4 A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. 6.3.5 A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 6.3.6 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 7 Ezt az előírást jogszabály nem rögzíti, intézményvezetői döntésen alapul. 19
6.3.7 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelőoktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. 6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető vagy a helyettese írásos utasításával történik. 6.5 Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból a pedagógusoknak egy általános munkaköri leírást adunk és ha van további megbízatása akkor azt kiegészítjük azért, hogy pusztán a feladatok ellátásának megszűnése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. A következő tanévtől 2013-2014-es tanévtől minden intézményi dolgozó új munkaköri leírást fog kapni a szabályzatok megváltozása miatt. 20
6.5.1 Tanító munkaköri leírás-mintája MUNKAKÖRI LEÍRÁS A dolgozó neve: Munkaköre: tanító Megbízatásai: osztályfőnök A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: intézményvezető Utasítást adó felettes munkakörök: - intézményvezető - intézményvezető-helyettes - az alsós munkaközösség vezetője A munkavégzés helye: 1. Általános kötelezettségek: Felelősséggel és önállóan végzi munkáját az intézmény Pedagógiai programja, a pedagógiai és szaktárgyi és módszertani útmutatók, a munkaterv, a szervezeti és működési szabályzat, továbbá az igazgató és a felügyeleti szerveknek az igazgató által adott útmutatásai alapján. - A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magába, amelyek az intézmény rendeltetése szerint nevelő-oktató munkából, az egyes munkaköröknek (tanító, tanár, napközis nevelő) megfelelően, minden nevelőre kötelezően vonatkoznak. - Az intézmény egészére kötelezően háruló feladatok közül egyes teendőket, - az intézményen belüli szakértelmen és az egyenlő teherviselés elvein alapuló munkamegosztás szerint egy-egy pedagógus lát el. - Nevelő-oktató munkáját az egységes pedagógiai elvek alapján folytatja. - Fejleszti szaktárgyi és általános műveltségét, módszertani kultúráját. - Részt vesz a számára előírt képzésben, a meghatározott időszakonként szervezett továbbképzésben. - Gondoskodik a szülői ház, az iskola együttműködéséről. - Egész tanévi munkáját tanmenetében a tanév kezdetén megtervezi. - Aktívan bekapcsolódik az iskolai rendezvényekkel kapcsolatos feladatokba. - Naprakészen ismeri az intézmény érvényes munkaterveit, szabályzatait. - A munkaterv által tartalmazott ünnepségek, megemlékezések és rendezvények rendjét ismeri, az egyes feladatokból az esemény forgatókönyve alapján kiveszi részét. - Magatartása példamutató, megtartja a pedagógus etikai és a szolgálati titoktartás követelményeit. - A nevelési és szülői értekezleteken felkészülten, aktívan vesz részt, idejével úgy gazdálkodik, hogy azon a szükséges mértékben jelen legyen. - Munkahelyén olyan időpontban jelenik meg, hogy munkaidejének kezdetekor a munkavégzésre rendelkezésre álljon. /Tanórája, foglalkozása előtt 15 perccel. / Akadályoztatása esetén távolmaradását legalább annyival előbb jelenti, hogy szakszerű helyettesítéséről gondoskodni lehessen. 21