Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatási Terve 2009. év Elfogadva: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 172/2009. (IV.2.) közgy. határozatával

Tartalom 1. Bevezetés 3 2. A Közfoglalkoztatási terv jogszabályi háttere 5 3. A Közfoglalkoztatási terv célja, változások iránya 7 4. Fogalmak 8 5. Gazdasági, társadalmi helyzetkép 10 5.1. Békés megyei gazdaságföldrajzi helyzete 10 5.2. Demográfia 11 5.3. Foglalkoztatás, munkanélküliség 12 5.4. A hátrányos helyzetű csoportok jellemzői 14 5.4.1. A roma népesség helyzete 15 5.5. Átlagkerestek 16 6. A közfoglalkoztatás formái 17 7. A szociális törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeleteinek módosítása, a pénzbeli ellátások új szabályai 20 7.1. Jogosultsági feltételek 20 7.2 Kizáró okok 21 7.3.1. A kérelem benyújtása 21 7.3.2. A határozat meghozatala 23 7.4. Az aktív korúak ellátása 23 7.4.1. A közfoglalkoztatás megszervezése 24 7.4.1.1. Közcélú munka megszervezése 25 7.4.1.2. Foglalkozás-egészségügyi vizsgálat 27 7.4.1.3. A munkafeladatok, munkakörök megnevezése 27 8. Az aktív korúak pénzbeli ellátásának típusai 28 8.1.1. A rendelkezésre állási támogatás 28 8.1.2. A rendszeres szociális segély 28 8.2. Az ellátások megszüntetése 29 8.3. Az aktív korúak együttműködési kötelezettsége 30 8.3.1. Az előzetes együttműködés 30 9. A közfoglalkoztatás érdekében történő együttműködések 32 9.1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat együttműködése 32 9.2. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltségével történő együttműködés 35 9.3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat által fenntartott intézményekkel történő együttműködés 35 10. Összegzés 36 Mellékletek: 1. sz. melléklet 37 2. sz. melléklet 39 3. sz. melléklet 42 4. sz. melléklet 43 5. sz. melléklet 44 2

1. Bevezetés A rendszerváltást követő társadalmi-gazdasági átalakulás fájdalmas következménye a munkaerő-piac átrendeződése, a nyílt, tömeges munkanélküliség megjelenése. Mára napjaink egyik legégetőbb problémájává vált a tartós munkanélküliség, amely jelentős részben a gazdasági szektorok átalakulásának, a gyorsan változó munkaerő-piaci viszonyoknak a következménye. A munkanélküliség elleni küzdelem permanens kihívást jelent több ágazat számára, mint pl.: az oktatás, a szociális terület, de kihat az egészségügy, a közbiztonság, a lakáspolitika területére is. A gazdasági szerkezet átalakulásának következményeként a gazdaság által már nem keresett szakképzettséggel rendelkezők ugyanúgy kiszorulnak a munkaerőpiacról, mint a szakképzetlen munkavállalók. Ismert tény ugyanis, hogy a foglalkoztatás helyzetét alapvetően a gazdaság általános állapota, az oktatási rendszer minősége, a szakképzés rugalmassága stb. határozza meg A munkaerő-piacról kiszorult emberek és családjaik egyre jelentősebb arányban válnak a segélyezési rendszer alanyaivá. Új tendencia, hogy az utóbbi években egyre több azoknak a fiatalok száma is, akik egyáltalán nem találnak állást, így munkatapasztalat megszerezésére sem kapnak lehetőséget. A tartós munkanélküliség elszegényedést, a lakhatási körülmények romlását, a szegénység átörökítését idézheti elő, kitörni belőle az idő előrehaladtával egyre nehezebb. A helyzeten változtathat, ha a segélyezési rendszer passzív eszközei helyett az aktív eszközök kerülnek előtérbe. A tartós munkanélküliek esetében ez a rendszeres segélyezés helyett a különböző közfoglalkoztatási programokban való részvételt jelenti, amikor a munkaerő-piaci programban való részvétel és a képzés kap a korábbiaknál képest nagyobb hangsúlyt a segítés folyamatában. Az Út a munkához elnevezésű program célja, hogy komplex intézkedések sorozatával járuljon hozzá, hogy a jelenleg tartós munkanélküliek közül azok, akik munkára képesek, a korábbiaknál nagyobb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak, és közelebb kerüljenek a munka világához. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közfoglalkoztatási Terve a program helyi szintű végrehajtását tartalmazza. Célunk, hogy a szociális biztonsághoz való jog garantálása mellett az aktivitás megőrzését és az öngondoskodás elvének erősítését, a munkaerőpiacon való elhelyezkedést gátló tényezők felszámolását is biztosítani tudjuk az arra rászorulók számára. Ezen belül szeretnénk elérni, hogy akiknél csak lehetséges, a munka világába való visszakapcsolódást segítsük elő. Azt is tudomásul kell azonban vennünk azonban, hogy nem mindenki - és főleg nem azonnal vagy direkt módon - vezethető vissza a munkaerőpiacra. Egyes esetekben az igénybe vevők személyes jellemzői és foglalkoztathatósági helyzetük, más esetekben a helyi munkaalkalom elégtelensége nehezíti a munkaerő-piaci re-integrációt, de ezekben az esetekben is cél a társadalmi integráció erősítése, a pszichoszociális szinten tartás és/vagy az értelmes, a helyi közösség szempontjából is hasznos tevékenységek előmozdítása. 3

Rendkívül fontos, hogy a szociális ellátórendszerben lévő és bekerülő emberek foglalkoztatása gördülékenyen, szervezett keretek között történjen. Ezért kiemelt jelentőségű a közfoglalkoztatás szervezése, és a közfoglalkoztatási terv a Békéscsaba településen élők adottságaihoz és a helyi sajátosságokhoz, lehetőségekhez igazodó elkészítése. Ennek kidolgozása a települési önkormányzat feladata, de a helyi munkaerő-piaci szerv - Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltsége - is részt vett az előkészítés folyamatában, illetve részt vállal a megvalósítás segítésében. Ez a program ugyanis csak akkor lehet sikeres, ha az önkormányzat és a munkaügyi szervezet közös erővel, együttműködve látják el a feladatokat. Meglátásunk szerint a program és az intézményi szolgáltatások tervezésekor támaszkodni kell a szociális munka széles eszköztárára. A beilleszkedési programok legszélesebb spektruma a családsegítő szolgáltatás keretében jelenik meg, mivel a szociális és mentális problémák kezelését lehetővé tevő programokat is biztosítanak. Békéscsaba Megyei Jogú Város jól kiépített személyes szociális alapszolgáltatási rendszere erősítheti a program megvalósítását. A településen működő civil szolgáltatókkal hosszú évek óta kiépített együttműködési és partneri kapcsolatok révén sokféle erőforrással és többféle szolgáltatással bővíthető a program működtetése. A Békéscsaba Megyei Jogú Város Közfoglalkoztatási Tervének végrehajtása meggyőződésünk szerint akkor lehet a legeredményesebb, ha ebben a programban is megvalósul a források összekapcsolása, szervezetközi és szektorközi együttműködés. 4

2. A Közfoglalkoztatási terv jogszabályi háttere 2009. január 1. napjától az egyes szociális és foglalkoztatási törvények módosításáról szóló 2008. évi CVII. törvény alapján (továbbiakban: Eszft.) módosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, (továbbiakban Szt.), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) Módosultak a végrehajtási rendeletek is, az önkormányzatokat érintően a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 341/2008. (XII. 30.) Korm rendelettel. Így módosult a pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. Rendelet is. A Közfoglalkoztatási Tervvel összefüggésben a fentebb részletett törvényi szabályozáson felül természetesen a Magyar Köztársaság jogalkotó szerveinek még több - különböző szintű - jogszabálya állapít meg a hatálya alá tartozó személyekre, jogviszonyokra és intézményekre nézve - közvetve vagy közvetlenül - normatív rendelkezéseket, illetve kapcsolódik a témához valamilyen szinten. Jogszabályok: 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya (továbbiakban: Alkotmány) 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és munkanélküliek ellátásáról (továbbiakban: Flt.) 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyve (továbbiakban: Mt.) 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Szt. ) 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről (továbbiakban: Met.) 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (továbbiakban: Gyvt.) 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőség biztosításáról (továbbiakban: Esélytv.) 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról (továbbiakban: Cst.) 2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2004. évi CXXIIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év felettiek munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról (továbbiakban: Pmtv.) 5

2005. évi CLXXX. törvény a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről (továbbiakban: Fbrt.) 89/2005. (VIII. 14.) Kormányrendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról (továbbiakban: Fer) 219/1996. (XII. 24.) Kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések jegyzékéről 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóság és eljárásának részletes szabályairól 62/2006.(III. 27.) Kormányrendelet az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól (továbbiakban: Er.) 63/2006.(III. 27.) Kormányrendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló (továbbiakban: Ptr). 240/2006. (XI. 30.) Kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről 321/2008. (XII. 29.) Kormányrendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról (továbbiakban: Klmr) 1089/2006. (IX. 30.) Kormányhatározat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács létrehozásáról 1021/2004. (III. 18.) Kormányhatározat a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételéről (továbbiakban: SzCsM rendelet) 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról Ezen jogszabályok együttesen, egymást kiegészítve tartalmazzák azokat a szabályokat a munkanélküliekkel foglalkozó szervezetek számára, amelyek összhangot teremtenek hatóságok tevékenységében. Az Eszft. átalakítja a rendszeres szociális segélyezést, rögzíti az önkormányzat foglalkoztatási feladatait és kötelezettségét, egyszerűsíti az igazgatási feladatokat a munkaügyi szervezettel való kapcsolattartásban. Nem csökkennek viszont az igazgatási feladatok 2009. év elején, amikor az Eszft. felülvizsgálati szabályai miatt valamennyi, jelenleg rendszeres szociális segélyben részesülő személy jogosultságát és egyéb szociális körülményeit át kell tekinteni és az új szabályok szerint értékelni. Az önkormányzatok foglalkoztatási feladatainak tervezhetőségét segíti az egyik új eleme a rendszernek, a közfoglalkoztatási terv. 6

3. A Közfoglalkoztatási terv célja, változások iránya A Közfoglalkoztatási terv célja, hogy komplex intézkedéseivel járuljon hozzá ahhoz, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak, és közelebb kerüljenek a munka világához. A változások célja többirányú: a segélyezettek munkaerő-piaci pozíciójának javítása, a segélyezés munka ellen ösztönző hatásának mérséklése, a foglalkoztatás növelése, a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködésének erősítése a segélyezettek integrációja érdekében. Az előkészítés során figyelembe vett és alkalmazott alapelvek: együttesen érvényesüljön a társadalmi szolidaritás és az egyéni felelősség, aki képes dolgozni, az munkával járuljon hozzá a közteherviseléshez, a minimum szintű ellátást továbbra is biztosítani szükséges az arra rászorulóknak, a segítségnyújtás és az együttműködéssel szemben támasztott körülmények, valamint ezekhez kapcsolódó szankciók együttesen kerüljenek alkalmazásra. Az Szt. módosításával 2009. január 1. napjától a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személyek ellátórendszere differenciálódik, a rendszeres szociális segély már csak egyik formája az önkormányzati ellátásoknak. Mindez kifejeződik a törvény alcímében is Aktív korúak ellátása, amelynek szabályai sokkal jobban figyelembe veszik az egyéni élethelyzetet, képességeket, a munkára való ösztönzést. Az ellátásra jogosultak közül: a.) a munkavégzésbe bevonhatók: közfoglalkoztatásban vesznek részt és különböző típusú munkaerőpiaci, valamint szociális szolgáltatások járnak részükre, pénzbeli ellátásként pedig rendelkezésre állási támogatás (továbbiakban: RÁT) illeti meg őket, ha közfoglalkoztatásban nekik nem felróható okból, nem tudnak részt venni, b.) képzésbe bevonhatók: a szociális ellátás folyósításának feltétele, hogy aki 35. életévét nem töltötte be, és általános iskolai végzettséggel nem rendelkezik olyan képzésben köteles részt venni, amely az általános iskolai végzettség megszerzésére, vagy a szakképzés megkezdéséhez szükséges kompetenciák megszerzésére irányul. A képzés időtartamára, ha keresetpótló juttatást nem állapítanak meg részükre, a RÁT illeti meg őket. c.) a munkavégzésre nem kötelesek: továbbra is rendszeres szociális segélyt kapnak (továbbiakban: RSZS), számukra a közfoglalkoztatásban való részvétel nem előírás, ugyanakkor a segélyre jogosult személy is vállalhatja az önkormányzattal kötött megállapodásban, hogy részt vesz a közfoglalkoztatásban, (ebben az esetben a RÁT szabályokat kell rájuk alkalmazni). 7

Az aktív korúak ellátására jogosultak körébe tartozó személyek közül a közfoglalkoztatásban, vagy képzésben részt vevőket az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként veszi nyilvántartásba, és velük álláskeresési megállapodást köt. Emellett ez a személyi kör közfoglalkoztatásban vesz részt, amelynek feltételeit a települési önkormányzatok biztosítják. A munkavégzés időtartamára természetesen munkabér jár, pénzbeli ellátást, azaz a rendelkezésre állási támogatást pedig, csak arra az időtartamra kell folyósítani, amikor a jogosult számára az önkormányzat éppen nem tud munkát biztosítani. A közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása érdekében a települési önkormányzatoknak, egyéves időtartamra közfoglalkoztatási tervet kell készíteniük. A fenti változások az eddigiekhez viszonyítva sokkal inkább igénylik a települési önkormányzatok és a munkaügyi kirendeltségek szoros együttműködését, egymás munkájának, szabályrendszerének ismeretét, és a rendszeres kapcsolattartást a szervezetek között. Az önkormányzatoknak is ismerniük kell az ellátásban részesülők tájékoztatása érdekében a munkaügyi szervezetek eszközrendszerét, amely a munkavállalás segítésében igen széleskörű. Az Flt. szerinti ellátások és szolgáltatások mellett kiemelt jelentősége van a képzésben, továbbképzésben, átképzésben való részvétel biztosításának. A munkaügyi kirendeltségek állásközvetítési lehetőségei - nemcsak a közfeladatok államilag finanszírozott ellátására korlátozódnak, mint az önkormányzatoké, hanem - az elsődleges munkaerőpiacra történő elhelyezésre is kiterjednek. 4. Fogalmak Nyilvántartott álláskereső: az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem tanuló, nem nyugdíjas, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres, munkavégzésre rendelkezésre áll és a Foglalkoztatási Szolgálattal álláskeresési megállapodást kötött. Nyilvántartott pályakezdő álláskereső: a nyilvántartott álláskereső, aki a 25.életévét felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetén 30. életévüket nem töltötte be, és tanulmányai befejezését követően munkanélküli ellátásra nem szerezett jogosultságot. A nyilvántartott álláskeresők relatív mutatói: a nyilvántartott álláskeresők zárónapi létszáma az előző év január 1-i gazdaságilag aktív népesség, ill. a munkavállalási korú népesség százalékában. Álláskeresési járadékban részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik álláskeresővé válásukat megelőzően járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tettek és így a Flt-ben meghatározottak szerint álláskeresési járadék folyósítására jogosultságot szereztek. Az Flt. 2005. nov. 1-i változása 2006. jan. 1-től volt vállalkozók belépését is lehetővé teszi. A törvényváltozás következtében 2007. januártól az álláskeresési járadék 8

folyósításának első és második szakaszában lévők valamint a vállalkozói járadékban részesülők száma. Álláskeresési segélyben részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, a) akik min. 180 napra megállapított álláskeresési járadék folyósítási idejüket kimerítették, b) akik min. 200, max. 364 nap munkaviszonnyal rendelkeznek és c) akiknek a kérelem benyújtásakor reájuk irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik és a legalább 140 napra megállapított álláskeresési járadék folyósítási idejüket kimerítették. Nyugdíj előtti munkanélküli segélyben részesülők: a regisztrált munkanélküliek közül azok, akik a munkanélküli járadék folyósítási idejét kimerítették és az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik, valamint megfelelnek az Flt.-ben meghatározott egyéb feltételeknek. (Az Flt. 2005. nov. 1-i változása után kifutó eszköz.) Aktív korúak ellátása: az Szt. értelmében az aktív korú hátrányos munkaerő-piaci helyzetű személyek a jövőben a rendszeres szociális segély helyett az ún. aktív korúak ellátására szerezhetnek jogosultságot, amelynek keretében pénzbeli ellátásként rendelkezésre állási támogatás (RÁT) vagy rendszeres szociális segély, emellett közfoglalkoztatás és különböző típusú munkaerő-piaci, valamint szociális szolgáltatások járnak. Az ellátási rendszerbe történő bekerülés jogosultsági szabályai a jelenlegi segélyezési szabályokkal azonosak, tehát a jogosultak körben nincs változás. Ugyancsak nem változik a jelenlegi segélyezési szabályokhoz képest az a személyi kör, amely a továbbiakban sem lesz jogosult ellátásra. Az új szabályok alapján az aktív korúak ellátására jogosult személyek egyik csoportját a közfoglalkoztatásban vagy képzésben részt vevők alkotják. Az e csoportba tartozó személyeket az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként nyilvántartásba veszik és velük az állami foglalkoztatási szerv álláskeresési megállapodást köt, valamint részükre a települési önkormányzatok biztosítják a közfoglalkoztatásban való részvétel feltételeit. Speciális szabály vonatkozik azokra a 35 év alatti fiatalokra, akik az általános iskola 8. évfolyamát nem végezték el. Esetükben a segélyezett életforma állandósulásának megakadályozása érdekében az együttműködés fő formája nem a közfoglalkoztatás, hanem a képzésben való részvétel. Aktív foglalkoztatási eszközökben résztvevők létszáma: a létszám a Munkaerőpiaci Alap Decentralizált Foglalkoztatási Alaprészéből finanszírozott, a TÁMOP 1.1.2 programban valamint a Központi Foglalkoztatási Alaprészből finanszírozott munkahelyteremtő támogatásokban résztvevők létszámát jelenti. Csoportos létszám-leépítési bejelentésekben érintett munkavállalói kör: Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint a) Húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz, b) Száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka, c) Háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló munkaviszonyát kívánja harminc napos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni. 9

Ha a munkáltató csoportos létszámcsökkentés végrehajtását tervezi, a döntést megelőzően legalább tizenöt nappal köteles az üzemi tanáccsal, üzemi tanács hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek és a munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottsággal (a továbbiakban együtt: a munkavállalók képviselői) konzultációt kezdeményezni és azt a döntésének meghozataláig vagy a megállapodás megkötéséig folytatni. A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről az érintett munkavállalót a rendes felmondás, illetve a jognyilatkozat közlését megelőzően legalább harminc nappal írásban tájékoztatja. 5. Gazdasági, társadalmi helyzetkép 5. 1. Békés megye gazdaságföldrajzi helyzete Békés megye az ország dél-keleti részén, a Körös és a régi Maros folyók hordalékán fekszik. Dél-keleti határa a mintegy 140 km hosszú magyar-román határszakasz, északon Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok, nyugaton Csongrád megyével határos. A megye területe 5631 km 2, az ország területének 6,1%-a. A megyére az ún. óriásfalvas településhálózat a jellemző. A Dél-alföldi régió - így Békés megye - településszerkezetét leginkább tanyákkal körülvett, jelentősebb lakosságszámú mezővárosok és óriásfalvak alkotják. Az aprófalvakban és a kisfalvakban élők aránya nagyon alacsony (2,5%). Dél-Alföldön a lakosság legnagyobb része (44,7%) a 2 000-10 000 fős nagy- és óriásfalvakban, valamint a 20 000-50 000 lelket számláló mezővárosokban (21,3%) koncentrálódik. Egyes kistérségekben, városhiányos területeken, nincsenek 10 000 fő feletti települések. Békéscsaba, mint megyeszékhely településszerkezete a 19. század elejére vált véglegessé, melynek végeredményeként az óriásfalu regionális szerepkörű várossá lett. Békés megye Magyarország délkeleti részén helyezkedik el. Sajátos jelentőséggel bír, hogy keleti oldalán a román országhatár húzódik. A megye általános jellemzőinek alakulását, jelenlegi állapotát, fejlődési irányát földrajzi és történelmi tényezők egyaránt befolyásolják. Ezen tényezők mentén feltárható adottságai jelentős mértékben meghatározzák, behatárolják jövőbeni lehetőségeit is. Békés megye jelenleg 75 közigazgatásilag önálló településsel rendelkezik, melyből 18 város, 57 pedig község. A községek átlagos népessége közel kétszerese az országos átlagnak, ugyanakkor a megye lakónépességének mintegy héttizede városokban él. A megye legnagyobb népességű és legrégebbi városai: Békéscsaba, Orosháza, Gyula, Békés és Szarvas. A megye az ország egyik legmélyebben fekvő, egyben a legegyenletesebb domborzatú területe, gyakorlatilag tökéletes síkság. Természetes vizei a Körösök, a Berettyó és a folyókat övező holtágak, melyek vízminősége viszonylag tiszta, halállományuk gazdag. A megye legfőbb természeti kincse a termőföld, melynek minősége kedvezőbb az országos átlagnál. Összes földterülete 540 ezer hektár, amelynek 85 százaléka termőterület, s csak 15 százaléka van művelés alól kivonva. A termőterület 96 százalékát a mezőgazdaság hasznosítja, s mindössze 3 százaléka az erdő, a többi nádas és halastó. Nyersanyaglelőhelyek tekintetében e vidék igen szegényes. A folyóvízi 10

üledékekből gazdaságilag is hasznosítható kavics-, homok- és agyaglerakódásokra települt a tégla- és cserépipar. A terület földtani felépítése kedvező geotermikus adottságokat teremt. Ennek köszönhetően a megye területén jelentős számú kútból, 800 méteres mélységből, általában 50 C-ot meghaladó hőmérsékletű gyógy- és termálvíz nyerhető. 5. 2. Demográfia Békéscsaba Megyei Jogú Város lakosságának száma a rendszerváltást megelőzően kezdett el csökkenni, és elmúlt 25 évet tekintve mintegy 4000-5000 fős fogyás tapasztalható. Ennek oka, egyrészt, hogy az élve születések és a halálozás számának különbsége évről-évre negatív egyenleget mutat. Bár a város megyeszékhely, és a mobilizáció szempontjából beletartozik a környező települések vonzáskörzetébe, a településvándorlási egyenlegi szintén negatív, ami azt jelzi, hogy többen költöznek el a településről, mint ahányan ide költöznek. A város korösszetételére jellemző adatok a következők (a népesség-nyilvántartás alapján): - a lakosság 17,5%-a a 0-18 éves korosztály, - a lakosság 59,8 %-a 19-59 éves korosztály, - a 60 éven felüli lakosok aránya: 22,7%. 1.sz. táblázat Forrás: Polgármesteri Hivatal 11

5.3. Foglalkoztatás, munkanélküliség Békéscsaba lakossága elsősorban a kereskedelemben, jelentős mértékben az iparban és a mezőgazdasághoz kapcsolódó élelmiszeriparban foglalkoztatott. A teljes foglalkoztatási létszám kb. 34 %-a iparban, kb. 51 %-a kereskedelemben és szolgáltatásban, míg kb. 15 %-a a mezőgazdaságban dolgozik. A településen elsősorban a térség nyersanyag-előállításának feldolgozóiparai honosodtak meg, és biztosítanak nagyobb foglalkoztatási és munkalehetőséget az itt lakók számára. A rendszerváltást követő gazdasági recesszió egyik hatása a foglalkoztatottak számának csökkenése volt. Ez a folyamat az iskolai végzettségtől és a fogyatékosság tényének fennállásától függetlenül a társadalom tagjaira sokkolólag hatott. Egy új, korábban nem tapasztalt társadalmi probléma jelent meg a mindennapok szintjén: a munkanélküliség. 2005. novemberéig a regisztrált munkanélküliek ezt követően a nyilvántartott álláskeresők megnevezést használják a szakemberek. Békéscsabán a munkaképes korúak száma 42.723 fő (ÁFSZ - 2008. december). Akik nem dolgoznak, többnyire valamilyen egyéb rendszeres pénzellátásban részesülnek, mely lehet rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, ápolási díj, vagy rendszeres szociális segély. Az önkormányzat által 2008. december 31.-én rendszeres szociális segélyben részesülők száma 755 fő. Nyilvántartott álláskeresők létszáma összesen 2969 fő, közülük járadék típusú ellátásban 683 fő, segély típusú ellátásban 340 fő részesül. A Békéscsabán 2008. decemberi adatok alapján a relatív mutató 1 7,01%. A relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya 0,98%. Ugyanez a mutató Békés megyében 10,09%, országosan 7,18%. Az elmúlt éveket tekintve nőtt azoknak a tartós álláskeresőnek (munkanélkülinek) száma, - akik több mint 180 napja keresnek munkát, csakúgy mint azoknak, akik több mint egy éve (365 napot meghaladóan) keresnek munkát. A százalékos megoszlásokból arra lehet következtetni, hogy a nők nehezebben tudnak elhelyezkedni, mint a férfiak. Nem Nyilvántartott álláskeresők nemenkénti megoszlása Békéscsabán 2008. december Regisztrált (fő) Belépő (fő) 2.sz. táblázat Tartós (fő) Férfi 1 440 305 314 Nő 1 529 222 483 Összesen 2 969 527 797 Forrás: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ 1 A relatív mutató a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség százalékában 12

3. sz. táblázat Nyilvántartott álláskeresők korcsoportos megoszlása Békéscsabán 2008. december Korcsoport 17 év 17-21- 26-36- 46-51- 56-60 év Össz. alatt 20 25 35 45 50 55 60 fölött Fő 1 130 395 760 752 354 397 168 12 2969 Forrás: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ A nyilvántartott álláskeresők száma 2008. decemberében 2969 fő volt. A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma az elmúlt éveken jelentősen nem változott. A nyilvántartott álláskeresők 2/3-ada fizikai, 1/3-ada szellemi foglalkozású. Ez az arány nyilvántartott álláskeresők számától függetlenül évről évre megmarad. 4. sz. táblázat Iskolai végzettség (2008. december) Regisztrált (fő) Belépő (fő) 8 általánosnál kevesebb 15 3 2 Tartós (fő) Általános iskola 603 149 137 Szakmunkásképző 942 196 255 Szakiskola 59 5 17 Szakközépiskola 632 85 174 Technikum 154 28 35 Gimnázium 336 35 111 Főiskola 180 17 50 Egyetem 48 9 16 Összesen 2 969 527 797 Forrás: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása szoros összefüggést mutat az állománycsoportonkénti alakulással. Békéscsabán a regisztrált álláskeresők közel egyötöde mindössze 8 általános iskolai végzettséggel, vagy azzal sem rendelkezik. A legmagasabb a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők aránya. Valamivel több az érettségizettek aránya, míg a felsőfokú, egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezők aránya még mindig legkisebb a regisztrált munkanélküliek közt, azzal együtt, hogy arányuk nőtt az elmúlt időszakban az alacsony iskolai végzettségűekhez képest. Az iskolai végzettség és a potenciális munkaerő-piaci részvétel közötti összefüggés ismert. Ezért is fontos, hogy az álláskeresők olyan iskola végzettséggel rendelkezzenek, amely összhangban van a munkaerő-piaci kereslettel. A munkanélküliek egy része csak alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik. Másik probléma típus, hogy bizonyos végzettségekkel nem, vagy csak nagyon nehezen lehet elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon. A megváltozott munkaképességükre és a romákra vonatkozó munkanélküliséggel kapcsolatos nyilvántartás nem áll rendelkezésre. Szintén nem áll rendelkezésre adat arra vonatkozóan, hogy a Munkaügyi Központ révén hány békéscsabai lakos vett részt képzésen az elmúlt év folyamán. A Békéscsabai 13

kirendeltség ide vonatkozói adatai viszont ismerek. Eszerint 2008 teljes évét figyelembe véve 689 fő került be valamilyen képzési programba. A Békéscsabai kirendeltséghez az alábbi települések tartoznak: Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz, Kétsoprony, Telekgerendás, Csorvás, Gerendás, Szabadkígyós, Újkígyós, Csárdaszállás, Köröstarcsa, Mezőberény. Az alábbiakban bemutatott 5. számú táblázatból is látható, hogy az iskolai végzettség és az elhelyezkedési esélyek közötti összefüggés. Minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál nagyobb eséllyel talál munkát a nyílt munkaerő-piacon. 5. sz. táblázat Rendszeres szociális segélyben részesülő nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség, nem és korcsoport szerint felosztása 2008. december 31. napján Létszám 35 évesnél 35-54 éves 55 éves és Összesen fiatalabb idősebb 8 általánosnál férfi 0 1 0 1 kevesebb nő 0 1 0 1 általános iskola férfi 18 26 8 52 nő 30 70 6 106 szakmunkásképző férfi 45 64 19 128 nő 45 68 5 118 szakiskola férfi 3 2 0 5 nő 5 6 1 12 szakközépiskola férfi 19 25 4 48 nő 35 66 8 109 technikum férfi 9 11 2 22 nő 7 5 1 13 gimnázium férfi 13 15 3 31 nő 23 26 6 55 főiskola férfi 3 15 2 20 nő 5 12 2 19 egyetem férfi 0 6 1 7 nő 2 4 1 7 nincs adat férfi 0 0 0 0 nő 1 0 0 1 Összesen 263 423 69 755 Békéscsaba Megyei Jogú Városban közfoglalkoztatás keretén belül ellátható munkakörök részletes felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza. 5.4. A hátrányos helyzetű csoportok jellemzői Az Európai Bizottság javaslatára és a sajátos magyar adottságok figyelembe vételével hat olyan esélyegyenlőségi terület került kijelölésre, melyek fejlesztése hozzájárulhat az ÚMFT-ben vállalt esélyegyenlőségi célok eléréséhez, azaz az esélyegyenlőség erősítéséhez, különös tekintettel a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség, a fogyatékkal élők és a roma emberek esélyegyenlőségének erősítéséhez. 14

A hat terület: Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése A nemek közötti egyenlőség erősítése Az akadály-mentesítés előrehaladása A fogyatékos személyek életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítása A roma emberek életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítása Más hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci és társadalmi esélyeinek javítása. Hátrányos helyzetű munkavállaló (a 68/2001/EK rendelet alapján) minden olyan 25. életévét be nem töltött személy, aki még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban, minden olyan súlyos testi, szellemi vagy lelki betegségből fakadó fogyatékossággal élő személy, aki ennek ellenére szeretne belépni a munkaerőpiacra, minden olyan, a közösség területére munkavégzés végett beköltöző vagy már beköltözött, vagy ott letelepedett migráns munkavállaló, aki és/vagy nyelvi képzésre szorul, minden olyan személy, aki legalább három évi kihagyás után dolgozni kíván, különösen azok, akik munkájukat a családi élet és a hivatás összeegyeztetésének a nehézségei miatt adták fel, a munkába állás utáni első hat hónapban, minden olyan 45. életévét betöltött személy, aki nem szerzett középfokú vagy azzal egyenértékű képesítést, minden hosszú távon, azaz megszakítás nélkül 12 hónapig munkanélküli személy, a munkába állás utáni első hat hónapban. Természetesen a helyi - békéscsabai - társadalmi viszonyokat áttekintve további csoportok képezhetőek az esélyegyelőség célterületeihez kapcsolódóan, mint pl. az idősek, gyermeküket egyedül nevelők. A települési önkormányzat aktív beavatkozásainak lehetőségeit tekintve a roma népesség, a megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők helyzetének áttekintésére kerül sor az alábbiakban. 5.4.1. A roma népesség helyzete A roma népességre vonatkozó hivatalos adat kevés. Békéscsabán a 2001. évi népszámláláskor 287 fő vallotta magát cigány származásúnak. Ennél a számnál azonban nyilvánvalóan jóval többen élnek a város területén - a Cigány Kisebbségi Önkormányzat szerint számuk Békéscsabán 2000-2500 fő, - többségük a város Berényi- Szarvasi út és a 4-es Honvéd-Bánát-Tessedik utca által határolt részén, jellemzően saját tulajdonú családi házaikban. Arról nincs információ, hogy körükben milyen arányban nem megoldott a lakhatás, de az tény, hogy a szociális bérlakásokra kiírt pályázatok iránt rendszeresen az érdeklődés a roma lakosság köréből. Ingázó, vándorló csoportokról nincs ismeretünk. A fiatalabbak közül szinte mindenki elvégzi az általános iskolát, többen szakképesítést szereznek, leérettségiznek, illetve van példa arra is, hogy a felsőoktatásban szereznek diplomát. Ma már a szülők is felismerik, hogy a szakképesítés megszerzése fontos 15

gyermekük számára. Az idős- és középkorú generációra ugyanakkor az alulképzettség jellemző. Békéscsaba Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata kiemelten foglalkozik az itt élő roma lakosság foglalkoztatásának elősegítésével. Ennek érdekében a közfoglalkoztatási formák és a különböző munkaügyi programok keretében együttműködik az illetékes társszervekkel. A közoktatási intézményekben nincs szegregáció. Az óvodákban, iskolákban évtizedek óta az integráció, a segítségnyújtás határozza meg a pedagógiai munkát. A gondos gyermekvédelmi ellátásnak, a széles körű szociális háló védelmi rendszerének köszönhetően diszkriminációnak minősíthető panasz nem érkezett az önkormányzathoz. Az ösztöndíj programok tovább javítják a közép- és felsőfokú végzettségű roma fiatalok arányát. 5.5. Átlagkeresetek Az országos viszonylatban a legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a bruttó átlagkeresetek 2008-ban 7,5 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 6,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. 2008. évben a reálkereset 0,7 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint. Éves átlagban a költségvetési szférában 722 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 953 ezren dolgoztak az országban. A költségvetési intézményekben összességében közel 3,6 százalékkal csökkent a létszám, míg a versenyszférában 1,0 százalékkal emelkedett. Hazánkban, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 2008-ban 198 942 Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 192 400 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 219 000 Ft-ot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 7,5 százalékkal nőttek az előző évhez képest. A költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete 6,2 százalékkal, a versenyszférában dolgozóké pedig 8,4 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Átlagot meghaladó mértékben emelkedtek a keresetek az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (12,9%), pénzügyi tevékenység (10,9%), szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (9,2%), valamint a kereskedelem, javítás (8,6%)gazdasági ágakban. 2008-ban a nemzetgazdasági átlagos nettó kereset 122 000 Ft volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 90 500 Ft-nak, a szellemi foglalkozásúaké 157 200 Ft-nak felelt meg. A megye átlagkereseti adatai az országon belül elfoglalt helyzet vonatkozásában 2008- ban sem hoztak kedvező irányú változást, a Békés megyei bérek még mindig az országos átlag 80%-án állnak. A fizikai munkások ennél valamivel magasabb (87,5%), a szellemi munkát végzők ennél alacsonyabb (78%) országos átlagkereseti szintet mutatnak. 2008-ben a Békés megyében alkalmazásban állók átlagkeresete bruttó 151.502,-.Ft/fő/hó, a fizikai dolgozóké nem éri el a bruttó 100 ezer Ft-ot (112.239,- Ft/fő/hó), a szellemi munkát végzőké 206.245,-Ft/fő/hó. A legjobbak a banki és informatikai területen, a legrosszabbak az egészségügyben és a textiliparban a fizetések. Két és félszeres is lehet a különbség az egyes ágazatok átlagfizetései között. Ugyanazért a munkáért a legrosszabbul Békés megyében, a legjobban Budapesten fizetnek. 16

Mindazonáltal az állami és a magánszféra átlagbéreinek összehasonlításából az is tetten érhető, hogy a belföldi magántulajdonú cégeknél a legalacsonyabb az átlagfizetés: havi bruttó 160 600 forint. A külföldi tulajdonú vállalatok nagy része a legjobban fizető kategóriába sorolható. 6. A közfoglalkoztatás formái A gazdasági aktivitás növelésére irányuló törekvésekben és a szociális feszültségek enyhítésében három közfoglalkoztatási forma közhasznú, közcélú és a közmunka tölt be szerepet. Az azonos jellegű, de eltérő finanszírozási alapokon nyugvó eszközökhöz, a támogatásokhoz való hozzájutás feltételei is különböznek. Közmunka Támogatás nyújtható a közfeladatok ellátásának elősegítésére, illetve az Országgyűlés, vagy a Kormány által meghatározott cél elérésére irányuló közmunkaprogramban megvalósuló közfoglalkoztatáshoz. Az Flt. 58. (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott munkanélküliek 2 és az Szt. 37/A. (1) bekezdésének b) 3 pontjában meghatározott rendszeres szociális segélyben részesülők számára teremtenek munkaalkalmat. A programok támogatási rendjét a 49/1999. (III.26.) Kormány rendelet tartalmazza. A közmunkavégzéshez erre a célra elkülönített központi költségvetési forrásból pályázati eljárás alapján adható támogatás. Közhasznú munka A közhasznú munkavégzést az Flt. 16/A. -a illetve az Szt. és a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet szabályozza. A közhasznú munka körébe háromféle tevékenység tartozik a lakosságot, vagy települést érintő közfeladat ellátása; önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot, illetve a települést érintő feladat ellátása és közhasznú tevékenység folytatása. 2 Álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. 3 A rendszeres szociális segély a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki nem foglalkoztatott, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított. Ebbe az esetben a rendszeres szociális segély megállapításának feltétele, hogy vállalni kell a beilleszkedését segítő programban való részvételt. Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. 17

A támogatás csak a munkaügyi központ által meghatározott paraméterekkel rendelkező regisztrál munkanélkülieknek nyújtható, és az illetékes munkaügyi központtal kötött hatósági szerződésben foglaltak szerint igényelhető. (www.pestesely.hu) Nemzetközileg elfogadott definíció: a közhasznú foglalkoztatás, mint a munkanélküliség alternatívája, az állástalanok munkaerő-piaci re-integrációját átmenetileg biztosító kényszermegoldás, amely a piaci erők természetes munkahelyteremtő képességének az elégtelensége miatt, a versenyszféra működését nem zavaró módon hoz létre közpénzek támogatásával pótlólagos munkaalkalmakat a közületi és non-profit szektor közérdekű feladatainak ellátására. (Frey, 2003) Közcélú munka Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították - a 37/B. -ban foglaltak szerinti kivétellel 4 - az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásában foglaltakat, illetőleg közfoglalkoztatásban vesz részt. A köztudatban gyakran keveredik, ezért fontos megemlíteni a szabálysértésről szóló 1999. évi LXIX. törvény és a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978.évi IV. törvény által szabályozott közérdekű munkát, ami nem tartozik ebbe a közfoglalkoztatás körébe. A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó szakmai feladatokat 2009. február 1-től a Szociálpolitikai Osztály Közfoglalkoztatási Csoportja látja el. Legfontosabb feladata a rendelkezésre állási támogatásban részesülők munkába állítása. Ezt a feladatot a Szociálpolitikai Osztály Szociális és Egészségügyi Csoportjával és a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltségével közösen végzik. Amennyiben az érintett a felajánlott munkalehetőséget nem vállalja el, együttműködés hiánya miatt nem vállalónak minősül, így kizárja magát a támogatásokból. A legalább 200, vagy 365 nap közfoglalkoztatási jogviszony után álláskeresési segélyre vagy az álláskeresési járadékra lehet jogosultságot szerezni. A foglalkoztatottak munkáltatója Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az intézmények létszámigényét az intézményvezetők, vagy a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályai jelzik a munkacsoport felé. A közfoglalkoztatottak által elvégzendő kommunális munkák egyeztetése a Városüzemeltetési Osztály osztályvezetője által kijelölt személyekkel és a Közterület Felügyelet és Mezei Őrszolgálat csoportvezetőjével történik. 4 37/B) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) az 55. életévét betöltötte, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. (3) bek.] nem tudják biztosítani, rendszeres szociális segélyre jogosult 18

6.sz. táblázat Közfoglalkoztatás főbb adatai Békéscsabán 2006-2008. évben 2006. év 2007. év 2008. év Foglalkoztatottak havi átlagos 59 fő 115 fő 135 fő létszáma Támogatási összeg 40.880.080 Ft 82.433.050 Ft 101 487 591 Ft Önkormányzati önrész 12.002.000 Ft. 24.501.582 Ft 33 116 963 Ft Összesen: 56.882.080 Ft 106.934.632 Ft 134 604 554 Ft Forrás: Polgármesteri Hivatal A 2008. évben olyan közmunkaprogram volt meghirdetve, melyen a nem hátrányos helyzetű kistérségek is nyerhettek, így a Békéscsabai Kistérség által 2009. évre átnyúlóan még a közmunka programban is történt foglalkoztatás kistérségi szinten. 38 békéscsabai lakos vehetett részt ebben a programban 2008. december 15. - 2009. március 31. időszakban. 2006. évben a foglalkoztatottak havi átlagos statisztikai létszáma 59 fő, legnagyobb számban, szeptemberben 119 fő dolgozott a közfoglalkoztatás keretein belül. 2007. évben átlagosan havonta 115 fő munkanélküli kapott munkalehetőséget az Önkormányzat segítségével, augusztus és november hónapokban a legmagasabb számban, 231-231 fő. 2008. évben átlagosan 135 fő dolgozhatott. A foglalkoztatottak létszáma legmagasabb 2008. év szeptemberében volt. Ebben a hónapban 219 fő kapott munkalehetőséget. A közfoglalkoztatás 2006. évi havi átlaglétszámához viszonyítva 2008. évben mintegy 224%-os a növekedéssel lehetett számolni. Ez azt jelenti, hogy a 2006. évi adatokhoz képest havonta átlag 73 fővel többen részesültek ebben a foglalkoztatási formában. Ez egyrészt a közcélú foglalkoztatás nyújtotta lehetőségek hatékonyabb kihasználásának, másrészt a Regionális Munkaügyi Központ által nyújtott közhasznú támogatások nagyobb mértékének tudható be. Kiemelendő, a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltségével kialakult kiváló munkakapcsolat, mely nélkül ezek az eredmények nem jöhettek volna létre. A kirendeltséggel a foglalkoztatást szervező munkacsoport napi kapcsolatban áll, a prioritásokat közösen kerülnek meghatározásra. A közfoglalkoztatás létszámának növeléséhez elengedhetetlen volt mindazoknak a munkaköröknek a biztosítása, ahol a munkanélkülieket hasznos, értékteremtő munkavégzés céljából vannak foglalkoztatva. A városüzemeltetési feladatok ellátására megnövelt létszámú brigádok álltak a Városüzemeltetési Osztály és a Közigazgatási Osztály rendelkezésére, ezen felül az önkormányzat által fenntartott intézmények is partnerek a foglalkoztatás megvalósításában. A közfoglalkoztatásban résztvevők egy része hosszabb ideje közfoglalkoztatás-segélyközfoglalkoztatás körében mozog. Egy alacsony iskolai végzettsége, mentális állapota miatt képtelen kilépni a nyílt munkaerőpiacra. A végzett munka hasznosságának tudata, a támogató környezet mégis nagyon sokat jelent számukra. A re-integrációt még hatékonyabbá tenné, ha a munka-lehetőség munkavállalásra felkészítő, fejlesztő tréningekkel, és képzésekkel lehetne összekapcsolni. A roma programok révén mintegy 50-80 fő roma lakos juthatott rövidebb-hosszabb ideig legális munkához, illetve munkabérhez 2008 évben. 19

2009. évben a vésztői gesztorsággal működő, vasúti meghívásos közmunka pályázat április 14-én indul 6 hónapos időtartamra 2009. október 14-ig, melynek keretében 14 békéscsabai lakos kap munkalehetőséget. A fél éves foglalkoztatáshoz az önkormányzatnak önrésszel kell hozzájárulni 104 000 Ft/fő összegben. 7. Az szociális törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek módosítása, a pénzbeli ellátások új szabályai A munkanélküli ellátások rendszerében 2009. január 1. napjától az állami munkanélküli ellátás (álláskeresési támogatás) folyósítási idejének kimerítése után, vagy egyéb együttműködések teljesítése esetén a jegyző által megállapítható ellátások új elnevezése összefoglalóan az aktív korúak ellátása. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő- piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. 7.1. Jogosultsági feltételek Az ellátási rendszerbe történő bekerülés jogosultsági szabályai az eddigi segélyezési szabályokkal azonosak, tehát a jogosultsági körben nincs változás. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek, a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy c) aki fogyatékossági támogatásban részesül (az a)-c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy), vagy d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. -ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet - ide nem értve a közfoglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát - nem folytat. 20

Ezen személyi kör jogosultsága alapvetően nem változott a korábbi szabályokhoz képest. További feltétel a jogosultság tekintetében, hogy a kérelmező saját magának és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet ide nem értve a közfoglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát nem folytat. Ez a szabály korábban is megvolt, és nem változik a jogosultság jövedelemhatára sem. Továbbra is a fogyasztási egység marad a viszonyítási alap, és a nyugdíjminimum 90 %-át nem haladhatja meg az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem. Szintén feltétele a jogosultság megállapításának, hogy a családnak ne legyen vagyona. 7. 2. Kizáró okok Ugyancsak nem változik az eddigi segélyezési szabályokhoz képest az a személyi kör, amely a továbbiakban sem lesz jogosult ellátásra. Az Szt. 2009. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint a korábban kizáró, illetve megszüntető okokként ismert tételek többsége, más sorrendben, de érvényes maradt. A megszüntető okok külön az Szt. 37/F. -ban kerültek szabályozásra, és a szankciók erősebbek lettek. A kizáró okok azt jelentik, hogy a benyújtott kérelem vizsgálatakor, ha ezek bármelyike fennáll, a kérelmet el kell utasítani, azaz a jogosultságot nem lehet megállapítani. Ilyen kizáró okok: a) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti, b az Szt. 3. (3) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, c) gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül, d) gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig, e) az Flt. szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik, f) katonai szolgálatot teljesít, g) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül. Ezek az okok eddig is ismertek voltak, új vizsgálati szempont nem jelenik meg bennük a kérelem elbírálása során. 7.3.1. A kérelem benyújtása A kérelmet a Ptr. 3. számú mellékletében meghatározott formában és tartalommal kell benyújtani. A kérelem nyomtatvány személyi adatokra vonatkozó része kiegészült a kérelmező iskolai végzettségére és szakképzettségére utaló kérdésekkel, valamint a kérelmező által tett nyilatkozatokkal, továbbá változnak a jogosultság megállapításának jogcímei (egészségkárosodott, állástalan), 21