KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEI A/ Kompetenciák 1. Közlekedési alapismeretek TÉMÁK 1.1 A közlekedésről általában Tudják megmagyarázni a közlekedési alapfogalmakat és ismérveit:(közlekedés, szállítás, fuvarozás, szállítmányozás, bérlet) Tudják ismertetni a közlekedés történeti áttekintését, alágazatonként. Tudják ismertetni a közlekedés és a környezet kapcsolatát (helyzetértékelés, prognózisok, feladatok). Érvekkel tudják bizonyítani a közlekedés termelőmunkájának értékét, értéknövelő tevékenységét. 1.2 A gépjármű közlekedés technikai elemeiről általában Tudják ismertetni a közúti közlekedés járműveit. Tudják ismertetni a személyszállító járművek műszaki paramétereit (személygépkocsi, autóbusz, motorkerékpár stb.), teherszállító járművek fajtáit, típusait, azok jellemzőit és alkalmazásukat, (nyitott, fedett, különleges gépkocsik, vontatók, pótkocsik, stb.), egyéb gépjárműveket (darus kocsik, rakodógépek, stb.) Tudják felsorolni a gépjárművek főbb részeit és tudják ismertetni azok működését. Tudják ismertetni a belsőégésű két- és négyütemű Tudják elemezni a közlekedés jelentőségét, sajátosságait, felbontását, rendszerezését (szárazföldi, vízi, légi, csővezetékes szállítás, hírközlés). Tudják érvekkel bizonyítani a közlekedési szükségletek és igények keletkezését, az áruáramlatok kialakulásának okait. Tudják kiszámítani a motor főbb méreteit, a motor teljesítményét, a szükséges vonóerőt, a teljesítményt, a szükséges tüzelőanyag mennyiségét, a fajlagos tüzelőanyag fogyasztást, a féktávolságot, a fékutat. Tudjanak megoldani a gépkocsi menet-stabilitásával összefüggő egyszerűbb feladatokat.
TÉMÁK benzin-és dízel-motorok működési elvét, működését és a tüzelő- és kenőanyagaik tulajdonságait, a főbb méreteinek kiszámítását, a teljesítmény, a fajlagos tüzelőanyag fogyasztás kiszámításának módját. Ismerjék a pálya és a jármű kapcsolatát, a vonóerő igényt, a teljesítmény szükségletet. Tudják ismertetni a fékezéssel kapcsolatos fogalmakat és azok meghatározását, a fékezéssel kapcsolatos nemzetközi és hazai előírásokat. Ismerjék a jármű stabilitását befolyásoló tényezőket ívmenetben és fékezéskor. Tudják definiálni közlekedés kiegészítő berendezéseit és létesítményeit. Ismerjék a raktárak fogalmát, csoportosítását, jellemzőit. 1.3 Vasúti közlekedés Tudják megmagyarázni a vasúti pálya (alépítmény, felépítmény, műtárgyak, biztonsági berendezések) jellemzőit. Tudják megmagyarázni a vasúti magas-építmények (vasútüzemi épületek, áruforgalmi épületek és berendezéseik, kiszolgáló üzemi létesítmények) feladatait. Ismerjék a vasúti járművek fajtái, csoportosításukat 1.4 Közúti közlekedés Tudják definiálni a közúti közlekedés pályája: az út (alépítmény), útburkolat, forgalmi berendezések, kiegészítő létesítmények, üzemanyagtöltő állomások, javítóbázisok, pihenők stb. jellemzőit. Tudja megtervezni a legcélszerűbb vasúti szállítási útvonalat. Tudja kiválasztani adott vasúti szállítási feladathoz a szükséges járműveket. Tudják alkalmazni konkrét szállítási feladat megoldása során a Magyarország és az európai kontinens közúthálózatáról tanultakat. Tudják kiválasztani az árú és a szállítási távolság 2
TÉMÁK Tudják elemezni a közutakat forgalmi, építési és fenntartási szempontból, Ismerjék a közúti járművek fajtáit, csoportosításukat, környezeti hatásukat. ismeretében a leggazdaságosabb közúti járműveket a feladat végrehajtásához. Az utasforgalom jellemzőinek ismeretében meg tudják tervezni a helyközi közlekedés közúti jármű szükségletét. 1.5 Vízi közlekedés Ismerjék a magyar hajózás jellemzőit. Tudják kiválasztani adott feladathoz az útvonalat, járműveket, a kikötőket, kikötői berendezéseket. 1.6 Légi közlekedés Ismerjék a magyar légi közlekedés jellemzőit. Tudják kiválasztani adott feladathoz a repülőgépek típusait utas- és áruforgalmi létesítményeket 1.7 Városi közlekedés Tudják csoportosítani a városi közlekedésben alkalmazott a járműveket. Ismerjék a járművek környezeti hatását. 1.8 Csővezetékes szállítás Ismerjék a csővezetékes szállítás technikai berendezéseit és technológiáját. 1.9 Távközlés és hírközlés Ismerjék a távközlés és hírközlés, szolgáltatásait. Ismerjék a távközlés szervezetét, a sajátos távközlési rendszereket. Az utasforgalom jellemzőinek ismeretében tudják megtervezni a városi tömegközlekedési jármű szükségletet.. Tudják kiválasztani a feladathoz igazodva az alkalmas távközlési és hírközlési eszközöket. 3
2. Közlekedési földrajz TÉMÁK 2.1 Általános ismeretek Ismerjék az általános természeti földrajz, az általános gazdasági földrajz és a közlekedési földrajz fogalmait, tárgyát, helyét a tudományok rendszerében. Tudják elemezni a földrajzi munkamegosztás kialakulását, kölcsönhatását a közlekedés fejlődésére. Ismerjék az általános közlekedés földrajzi fogalmakat. Ismerjék a szállítások forrásait és térbeli elhelyezkedésüket. Ismerjék a közlekedési hálózatot és legfontosabb csomópontjait. Tudják definiálni a közlekedési izokron vonalakat. Ismerjék az időszámítási módokat. Tudják elemezni Magyarország földrajzi helyét és természetföldrajzi környezetének hatását a közlekedésre. Tudják elemezni Magyarország gazdasági körzeteit, jelentősebb településeit. 2.2 Vasúti közlekedés Tudják ismertetni Magyarország vasúthálózatát. Ismerjék a vasúthálózat kialakulását, szerkezetét, jellemzőit és fejlődésének rövid történetét. Tudják alkalmazni konkrét feladat megoldásában a térképeket. Tudjanak térkép alapján távolságokat meghatározni. Térképek segítségével tudják megtervezni az igényekhez igazodva a szállítási útvonalakat. Tudják elemezni Magyarország vasúthálózatát. 4
TÉMÁK 2.3 A közúti közlekedés kialakulása 2.4 A közúti közlekedés jellemzői, úthálózatok Ismerjék a budapesti körvasutat. Ismerjék a Budapestről induló, illetve oda befutó fővonalakat és ezek elágazó vonalait. Ismerjék az átlós fővonalakat. Ismerjék a vasútvonalak számozását. Ismerjék a nemzetközi vasúti összeköttetéseket. Ismerjék a Magyarországot érintő nemzetközi személyforgalom legfontosabb vasútvonalait. Ismerjék a Magyarországot érintő nemzetközi teherforgalom fontosabb tranzit útvonalait. Ismerjék a MÁV vonalain közlekedő nemzetközi személyszállító vonatok jellemzőit. Ismerjék Magyarország és a szomszédos államok vasútjainak egymást érintő határállomásait. El tudják magyarázni Magyarország közúthálózatának fejlődését Tudják elemezni a közúti közlekedés jellemzőit. Ismerjék a közutak csoportosítását, műszaki jellemzőit. Ismerjék a hálózatsűrűséget. Tudják elemezni a útellátottságot, leterheltségüket. Tudják ismertetni hazánk és Európa közúthálózatát. Ismerjék a magyarországi közutak számozási rendszerét. Tudják ismertetni Magyarország elsőrendű és Tudják elemezni Magyarország közúthálózatának fejlesztéseit, és azok térségi hatásait. Szállítási útvonalakat tudjanak tervezni Magyarország és Európa egész területén a feladatok megoldásához. (Kerülő útvonalakat is) 5
TÉMÁK másodrendű főútjait. Tudják ismertetni és jellemezni a közúti határátkelőhelyeket. Ismerjék a körgyűrűk szerepét és környezetvédelemi jelentőségét. Tudják ismertetni a közúthálózatunk helyzetét, várható fejlődését. Tudják ismertetni Európa közúti fővonalait: "E" utakat és a Magyarországot érintő "E" utakat. 2.5 Városi közlekedés Tudják ismertetni a fővárosi tömegközlekedési hálózatot, és a gyorsvasúti hálózatot. Tudják ismertetni a légi közlekedés és a vízi közlekedés város területére eső hálózati elemeit. Tudják ismertetni az elővárosi közlekedés város területére eső hálózatait. Ismerjék a nagyvasúti közlekedés város területére eső hálózatait. 2.6 Vízi közlekedés Tudják ismertetni és elemezni a vízi közlekedést befolyásoló természeti, gazdasági, társadalmi tényezőket. Ismerjék a vízi közlekedés fajtáit. Ismerjék Európa belvízi közlekedését. Ismerjék a hajózható csatornákat Európában. Ismerjék Európa tengeri hajózását, főbb kikötőit. Tudják ismertetni és elemezni Európa Tudják elemezni a városi tömegközlekedési hálózatok kialakításának szempontjait, figyelemmel a lakókörzetek, valamint az ipari és hivatali létesítmények településen belüli elhelyezkedésére. Tudják elemezni és fiktív gyakorlati példákon bemutatni a belvízi közlekedés előnyeit, és célszerű felhasználási területeit. Tudják elemezni a Duna-Rajna-Majna vízi út jelentőségét az áruszállításban és az idegenforgalomban. 6
TÉMÁK hajózásának szerepét és jelentőségét az országok közötti keresksdelemben. Tudják ismertetni és elemezni Magyarország vízi közlekedését, a hajózható vízi utakat. Tudják ismertetni és elemezni a vízi áruforgalom földrajzi jellemzőit. Tudják ismertetni a vízi személyszállítást és jellemzőit hazánkban. 2.7 Légi közlekedés és szállítás Tudják ismertetni és elemezni a légi közlekedés szerepét, jelentőségét a nemzetgazdaságban. Tudják ismertetni magyarországi repülőterek földrajzi elhelyezkedését. Ismerjék légi közlekedést lebonyolító MALÉV Rt. Szervezeti felépítését. Ismerjék a regionális nemzetközi forgalmat és az egyéb légi közlekedési tevékenységeket. Ismerjék a magyar légi közlekedés várható fejlődését, a repülőterek jellemzőit. Tudják csoportosítani szállítási szempontból a légi járműveket. 2,8 Csővezetékes szállítás Tudják ismertetni a magyarországi csővezetékes szállítás kialakulását és a jelenlegi csővezeték-hálózatot. Tudják ismertetni az európai térség nemzetközi csővezetékes hálózatát. Szállítási feladatok teljesítéséhez (vállalásához) Európa területén tudjanak légi útvonalakat tervezni. Tudják elemezni a belföldi légi közlekedés helyzetét és szerepét a gazdasági életben. Tudják elemezni a csővezetékes szállítás előnyeit és problémáit. 7
3. Általános jogi ismeretek TÉMÁK 3.1 Az államra vonatkozó alapvető ismeretek 3.2 Az alkotmányra vonatkozó ismeretek Sorolják fel az államhatalmi ágakat. Tudják ismertetni a Magyar Köztársaság állami szerveit, államhatalmi, közigazgatási, bírósági és ügyészségi szerveit. Ismerjék a Magyar Köztársaság Alkotmányát, az alapvető állampolgári jogokat és kötelezettségeket. 3.3 Jogi alapfogalmak Tudják ismertetni a jog fogalmát, kialakulását. Értelmezzék az államot és a jogot. Ismerjék politika és a jog kapcsolatát. Ismerjék a gazdaság és a jog kapcsolatát. Tudják ismertetni a jogrendszert, jogágakat, jogforrásokat, jogszabályokat. Értelmezzék az írott jog és szokásjog közötti különbséget. Ismerjék a jogalkotást, jogalkalmazást, jogértelmezést. Ismerjék a jogszabályok hierarchiáját. Tudják felsorolni a Magyar Köztársaság jogalkotó szerveit. Tudják összehasonlítani az államtípusokat és az államformákat. Tudják elemezni az államhatalmi ágak közötti összefüggéseket Tudják megmagyarázni a Magyar Köztársaság állami szerveit, államhatalmi, közigazgatási, bírósági és ügyészségi szerveit, egymáshoz való viszonyukat. Tudják összehasonlítani az alkotmány típusokat. Tudják levezetni a Magyar Köztársaság Alkotmányából fakadó alapvető állampolgári jogokat és kötelezettségeket. 8
3.4 A Magyar Köztársaság jogrendszerének főbb jogágai Ismerjék a közigazgatási jogot. Ismerjék a közigazgatási szerveket és működésüket. Tudják felsorolni a kormányszerveket és minisztériumokat. Tudják felsorolni az önkormányzatok fontosabb közigazgatási feladatait. Ismerjék a közlekedést szabályozó törvények területeit. Tudják példák segítségével bemutatni a közigazgatási szerveket és működésüket. Tudják ismertetni a közlekedést szabályozó törvények területeit. 9
B/ Témakörök A középszintű és az emelt szintű érettségi vizsga közötti különbség elsősorban nem a tananyag tartalmában, hanem a vizsga követelményekben jelenik meg, ezért a témákban a középszint és az emelt szint között látszólag nincs különbség. Az emelt szintű vizsga sikeréhez a tantárgy témaköreiben elmélyültebb tudás és nagyobb begyakorlottság szükséges. 1. Közlekedési alapismeretek TÉMÁK 1.1 A közlekedésről általában Közlekedési alapfogalmak: közlekedés, szállítás, fuvarozás, szállítmányozás, bérlet fogalma, elemei, ismérvei. A közlekedés jelentősége: sajátosságai, a közlekedés gazdaságon és társadalmon belüli helye, szerepe A közlekedés felosztása: rendszerezése, szárazföldi közlekedés ( közút, vasút ), vízi közlekedés, légi közlekedés, csővezetékes szállítás, hírközlés. A közlekedés története: általános történeti áttekintés, közúti közlekedés története, (utak, járművek fejlődése), vasúti közlekedés története, vízi közlekedés történeti áttekintése, a repülés története, távközlés, hírközlés története. A közlekedés és környezete: a közlekedési szükségletek felmerülési helye, igények és szükségletek keletkezése, valamint megszűnése, áruáramlatok, a közlekedés és a környezet kapcsolata (helyzetértékelés, prognózisok, feladatok), a közlekedés a szállítóipar, a közlekedés termelőmunkájának értékelése. Közlekedési alapfogalmak: közlekedés, szállítás, fuvarozás, szállítmányozás, bérlet fogalma, elemei, ismérvei. A közlekedés jelentősége: sajátosságai, a közlekedés gazdaságon és társadalmon belüli helye, szerepe A közlekedés felosztása: rendszerezése, szárazföldi közlekedés ( közút, vasút ), vízi közlekedés, légi közlekedés, csővezetékes szállítás, hírközlés. A közlekedés története: általános történeti áttekintés, közúti közlekedés története, (utak, járművek fejlődése), vasúti közlekedés története, vízi közlekedés történeti áttekintése, a repülés története, távközlés, hírközlés története. A közlekedés és környezete: a közlekedési szükségletek felmerülési helye, igények és szükségletek keletkezése, valamint megszűnése, áruáramlatok, a közlekedés és a környezet kapcsolata (helyzetértékelés, prognózisok, feladatok), a közlekedés a szállítóipar, a közlekedés termelőmunkájának értékelése. 10
TÉMÁK 1.2 A gépjármű közlekedés technikai elemeiről általában A közlekedés technikai elemei: a pálya és a jármű kapcsolata. A közúti közlekedés járműveinek jellemző paraméterei, személyszállító járművek fajtái (személygépkocsi, autóbusz, motorkerékpár stb.), teherszállító járművek fajtái, típusai, azok jellemzői és alkalmazásuk, (nyitott, fedett, különleges gépkocsik, vontatók, pótkocsik, stb.), egyéb gépjárművek (darus kocsik, rakodógépek, stb.) A gépjárművek főbb részei és működésük. A belsőégésű két- és négyütemű motorok működési elve és működése, üzem- és kenőanyagai. A gépjárművek a vonóerő igénye, a motorok fő méretei és teljesítménye, a fajlagos tüzelőanyag fogyasztás. A pálya és a gépjármű kapcsolata. A vonóerő igény, teljesítmény szükséglet. A fékezéssel kapcsolatos fogalmak és azok meghatározása. A fékezéssel kapcsolatos hazai és nemzetközi előírások. A gépjármű stabilitását befolyásoló tényezők ívmenetben és fékezéskor. A közlekedés kiegészítő berendezései és létesítményei, raktárak fogalma, csoportosítása, jellemzői. 1.3 Vasúti közlekedés A vasúti pálya: alépítmény, felépítmény, műtárgyak (hidak, alagutak, viaduktok, átereszek stb.), biztonsági berendezések. A közlekedés technikai elemei: a pálya és a jármű kapcsolata. A közúti közlekedés járműveinek jellemző paraméterei, személyszállító járművek fajtái (személygépkocsi, autóbusz, motorkerékpár stb.), teherszállító járművek fajtái, típusai, azok jellemzői és alkalmazásuk, (nyitott, fedett, különleges gépkocsik, vontatók, pótkocsik, stb.), egyéb gépjárművek (darus kocsik, rakodógépek, stb.) A gépjárművek főbb részei és működésük. A belsőégésű két- és négyütemű motorok működési elve és működése, üzem- és kenőanyagai. A gépjárművek a vonóerő igénye, a motorok fő méretei és teljesítménye, a fajlagos tüzelőanyag fogyasztás. A pálya és a gépjármű kapcsolata. A vonóerő igény, teljesítmény szükséglet. A fékezéssel kapcsolatos fogalmak és azok meghatározása. A fékezéssel kapcsolatos hazai és nemzetközi előírások. A gépjármű stabilitását befolyásoló tényezők ívmenetben és fékezéskor. A közlekedés kiegészítő berendezései és létesítményei, raktárak fogalma, csoportosítása, jellemzői. A vasúti pálya: alépítmény, felépítmény, műtárgyak (hidak, alagutak, viaduktok, átereszek stb.), biztonsági berendezések. 11
TÉMÁK A vasútállomások feladatai, és típusai. Vasúti magas-építmények: vasútüzemi épületek, áruforgalmi épületek és berendezéseik, kiszolgáló üzemi létesítmények. Vasúti vontató járművek: gőzmozdonyokról, (mint a múlt vontató járműveiről), dízel-mozdonyok, motorkocsik, villamos mozdonyok Vasúti vontatott járművek: személyszállító kocsik típusai, berendezésük, üzemeltetésük, teherkocsik típusai, jellemzőik, használatuk, az egyes típusok alkalmazási területe. A magyar és európai vasúti hálózatról általában. 1.4 Közúti közlekedés A közúti közlekedés pályája az út: alépítmény, útburkolat, forgalombiztonsági berendezések, kiegészítő létesítmények (benzinkutak, javító bázisok, pihenők stb.) A magyar és az európai kontinens közúthálózatáról általában. A közutak csoportosítása forgalmi, építési és fenntartási szempontból. A magyar közúti személy- és áruforgalom jellemzői. 1.5 Vízi közlekedés A vízi közlekedés pályája. A vízi közlekedés járművei: belvízi hajók (önjáró hajók és gépnélküli uszályok), tengeri és folyamtengeri hajók, halászhajók, üzemi hajók, különleges hajók, a hajók méretei és szerkezeti felépítése, kikötők, áruszállítási és utasforgalmi berendezések. A vasútállomások feladatai, és típusai. Vasúti magas-építmények: vasútüzemi épületek, áruforgalmi épületek és berendezéseik, kiszolgáló üzemi létesítmények. Vasúti vontató járművek: gőzmozdonyokról, (mint a múlt vontató járműveiről), dízel-mozdonyok, motorkocsik, villamos mozdonyok Vasúti vontatott járművek: személyszállító kocsik típusai, berendezésük, üzemeltetésük, teherkocsik típusai, jellemzőik, használatuk, az egyes típusok alkalmazási területe. A magyar és európai vasúti hálózatról általában. A közúti közlekedés pályája az út: alépítmény, útburkolat, forgalombiztonsági berendezések, kiegészítő létesítmények (benzinkutak, javító bázisok, pihenők stb.) A magyar és az európai kontinens közúthálózatáról általában. A közutak csoportosítása forgalmi, építési és fenntartási szempontból. A magyar közúti személy- és áruforgalom jellemzői. A vízi közlekedés pályája. A vízi közlekedés járművei: belvízi hajók (önjáró hajók és gépnélküli uszályok), tengeri és folyamtengeri hajók, halászhajók, üzemi hajók, különleges hajók, a hajók méretei és szerkezeti felépítése, kikötők, áruszállítási és utasforgalmi berendezések. Kikötők és kikötői berendezések 12
TÉMÁK Kikötők és kikötői berendezések A magyar hajózás szervezete A magyar hajózás személy és áruforgalma. 1.6 Légi közlekedés A légi közlekedés eszközei: a repülőgépek típusai, használata, felhasználásuk szerinti felosztása, utasforgalmi létesítmények, helikopterek, azok használat szerinti csoportosítása, léghajók és egyéb légi közlekedési eszközök. A magyar légi közlekedés személy- és áruforgalma. 1.7 Városi közlekedés Járművek felhasználása a városi közlekedésben. A városi közúti tömegközlekedési járművek (villamos, városi autóbusz, trolibusz, különleges járművek). A gyorsvasúti járművek. A vízi közlekedés a városokban. Városi közlekedés állóberendezései: állomások, pálya, peronok, le-, kijáratok és átjárók, üzemi berendezések, azok felhasználása, üzemeltetése. A városi közúti tömegközlekedés berendezései. A helyi (városi) gyorsvasúti berendezések A helyi közúti személyközlekedés berendezései. 1.8 Csővezetékes szállítás A csővezetékes szállítás sajátos területei (kőolaj és származékai, földgáz szállítás, egyéb anyagok szállítása). A csővezetékes szállítás technikai berendezései és technológiája. 1.9 Távközlés és hírközlés Távközlés és hírközlés feladatai, szolgáltatásai. A távközlés és a postai szolgáltatás szervezete, A magyar hajózás szervezete A magyar hajózás személy és áruforgalma. A légi közlekedés eszközei: a repülőgépek típusai, használata, felhasználásuk szerinti felosztása, utasforgalmi létesítmények, helikopterek, azok használat szerinti csoportosítása, léghajók és egyéb légi közlekedési eszközök. A magyar légi közlekedés személy- és áruforgalma. Járművek felhasználása a városi közlekedésben. A városi közúti tömegközlekedési járművek (villamos, városi autóbusz, trolibusz, különleges járművek). A gyorsvasúti járművek. A vízi közlekedés a városokban. Városi közlekedés állóberendezései: állomások, pálya, peronok, le-, kijáratok és átjárók, üzemi berendezések, azok felhasználása, üzemeltetése. A városi közúti tömegközlekedés berendezései. A helyi (városi) gyorsvasúti berendezések A helyi közúti személyközlekedés berendezései. A csővezetékes szállítás sajátos területei (kőolaj és származékai, földgáz szállítás, egyéb anyagok szállítása). A csővezetékes szállítás technikai berendezései és technológiája. Távközlés és hírközlés feladatai, szolgáltatásai. A távközlés és a postai szolgáltatás szervezete, 13
TÉMÁK sajátos távközlési rendszerek. sajátos távközlési rendszerek. 14
2. Közlekedési földrajz TÉMÁK 2.1 Általános ismeretek Az általános természeti földrajz, az általános gazdasági földrajz és a közlekedési földrajz fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében. A térkép: a Föld felszínének ábrázolása, a méretarány és a vonalas arányméretek, a térkép jelrendszere, a térkép fajtái, mérések a térképen. A közlekedés kialakulását, fejlődését befolyásoló természet- és gazdaságföldrajzi tényezők. A földrajzi munkamegosztás kialakulása, hatása a közlekedés fejlődésére. Általános közlekedés-földrajzi fogalmak: szállítások forrásai és térbeli elhelyezkedésük, a közlekedési hálózat formái és legfontosabb pontjai, közlekedési izokron vonalak, időszámítási módok. Magyarország: Magyarország földrajzi helye és természetföldrajzi környezetének hatása a közlekedésre, Magyarország gazdasági körzetei, jelentősebb települései. 2.2 Vasúti közlekedés Magyarország vasúthálózata: a vasúthálózat kialakulása szerkezete, jellemzői, és fejlődésének rövid története. A budapesti körvasút felépítése, vonalvezetése, főbb állomásai. Budapest-nyugati pu. - Szob o.h. fővonal és elágazó vonalai, Budapest-nyugati pu. - Cegléd - Szolnok - Debrecen - Nyíregyháza - Záhony o.h. fővonal és Az általános természeti földrajz, az általános gazdasági földrajz és a közlekedési földrajz fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében. A térkép: a Föld felszínének ábrázolása, a méretarány és a vonalas arányméretek, a térkép jelrendszere, a térkép fajtái, mérések a térképen. A közlekedés kialakulását, fejlődését befolyásoló természet- és gazdaságföldrajzi tényezők. A földrajzi munkamegosztás kialakulása, hatása a közlekedés fejlődésére. Általános közlekedés-földrajzi fogalmak: szállítások forrásai és térbeli elhelyezkedésük, a közlekedési hálózat formái és legfontosabb pontjai, közlekedési izokron vonalak, időszámítási módok. Magyarország: Magyarország földrajzi helye és természetföldrajzi környezetének hatása a közlekedésre, Magyarország gazdasági körzetei, jelentősebb települései. Magyarország vasúthálózata: a vasúthálózat kialakulása szerkezete, jellemzői, és fejlődésének rövid története. A budapesti körvasút felépítése, vonalvezetése, főbb állomásai. Budapest-nyugati pu. - Szob o.h. fővonal és elágazó vonalai, Budapest-nyugati pu. - Cegléd - Szolnok - Debrecen - Nyíregyháza - Záhony o.h. fővonal és 15
TÉMÁK elágazó vonalai, Cegléd - Szeged fővonal és elágazó vonalai, (Budapest-keleti pu.) - Rákos - Újszász - Szolnok - Békéscsaba - Lökösháza o.h fővonalai és elágazó vonalai, Budapest-keleti pu. - Kelebia o.h. fővonal és elágazó vonalai,budapest-déli pu. - Dombóvár - Gyékényes o.h. és elágazó vonalai, Budapest-déli pu. - Székesfehérvár - Nagykanizsa - Murakeresztúr o.h. fővonal és elágazó vonalai, Budapest-keleti pu. - Győr - Hegyeshalom o.h. fővonal és elágazó vonalai. Átlós fővonalak. A Győr - Sopron - Ébenfurti Vasút Rt. (GySEV) vonala. A vasútvonalak számozása. Nemzetközi vasúti összeköttetések. A Magyarországot érintő nemzetközi személyforgalom legfontosabb vasútvonalai: - Magyarország - Ausztria - Németország Franciaország, - Magyarország - Ausztria Olaszország, - Magyarország - Ausztria Svájc, - Magyarország - Szlovákia - Csehország Németország, - Magyarország - Szlovákia (Csehország) Lengyelország, - Magyarország - Ukrajna Oroszország, - Magyarország - Románia Bulgária, - Magyarország - Jugoszlávia Görögország, - Magyarország - Jugoszlávia - Bulgária elágazó vonalai, Cegléd - Szeged fővonal és elágazó vonalai, (Budapest-keleti pu.) - Rákos - Újszász - Szolnok - Békéscsaba - Lökösháza o.h fővonalai és elágazó vonalai, Budapest-keleti pu. - Kelebia o.h. fővonal és elágazó vonalai,budapest-déli pu. - Dombóvár - Gyékényes o.h. és elágazó vonalai, Budapest-déli pu. - Székesfehérvár - Nagykanizsa - Murakeresztúr o.h. fővonal és elágazó vonalai, Budapest-keleti pu. - Győr - Hegyeshalom o.h. fővonal és elágazó vonalai. Átlós fővonalak. A Győr - Sopron - Ébenfurti Vasút Rt. (GySEV) vonala. A vasútvonalak számozása. Nemzetközi vasúti összeköttetések. A Magyarországot érintő nemzetközi személyforgalom legfontosabb vasútvonalai: - Magyarország - Ausztria - Németország Franciaország, - Magyarország - Ausztria Olaszország, - Magyarország - Ausztria Svájc, - Magyarország - Szlovákia - Csehország Németország, - Magyarország - Szlovákia (Csehország) Lengyelország, - Magyarország - Ukrajna Oroszország, - Magyarország - Románia Bulgária, - Magyarország - Jugoszlávia Görögország, - Magyarország - Jugoszlávia - Bulgária 16
TÉMÁK 2.3 A közúti közlekedés kialakulása 2.4 A közúti közlekedés jellemzői, úthálózatok Törökország, - Magyarország - Horvátország - Szlovénia Olaszország. Magyarországot érintő nemzetközi teherforgalom fontosabb tranzit útvonalai. A MÁV vonalain közlekedő nemzetközi személyszállító vonatok. A magyar és a szomszédos államok vasútjainak egymást érintő határállomásai. A közúti közlekedés kialakulása, technikai elemei. Magyarország közúthálózatának fejlődése. A közúti közlekedés jellemzői: közutak csoportosítása, műszaki jellemzői, hálózatsűrűség, útellátottság, közutak leterheltsége, áruforgalmuk. Hazánk és Európa közúthálózata. A magyarországi közutak számozási rendszere Magyarország elsőrendű főútjai. Magyarország másodrendű főútjai. Közúti határátkelőhelyek. A körgyűrűk szerepe, környezetvédelemi jelentősége. Közúthálózatunk helyzete, várható fejlődése. Európa közúti fővonalai: "E" utak. Magyarországot érintő "E" utak. 2.5 Városi közlekedés Városi közlekedés kialakulása, fejlődése. Városi közlekedési hálózatok: helyi (városi) közlekedési hálózat, városi tömegközlekedési hálózat, gyorsvasúti hálózat, légi közlekedés és vízközlekedés város területére eső hálózati elemei, Törökország, - Magyarország - Horvátország - Szlovénia Olaszország. Magyarországot érintő nemzetközi teherforgalom fontosabb tranzit útvonalai. A MÁV vonalain közlekedő nemzetközi személyszállító vonatok. A magyar és a szomszédos államok vasútjainak egymást érintő határállomásai. A közúti közlekedés kialakulása, technikai elemei. Magyarország közúthálózatának fejlődése. A közúti közlekedés jellemzői: közutak csoportosítása, műszaki jellemzői, hálózatsűrűség, útellátottság, közutak leterheltsége, áruforgalmuk. Hazánk és Európa közúthálózata. A magyarországi közutak számozási rendszere Magyarország elsőrendű főútjai. Magyarország másodrendű főútjai. Közúti határátkelőhelyek. A körgyűrűk szerepe, környezetvédelemi jelentősége. Közúthálózatunk helyzete, várható fejlődése. Európa közúti fővonalai: "E" utak. Magyarországot érintő "E" utak. Városi közlekedés kialakulása, fejlődése. Városi közlekedési hálózatok: helyi (városi) közlekedési hálózat, városi tömegközlekedési hálózat, gyorsvasúti hálózat, légi közlekedés és vízközlekedés város területére eső hálózati elemei, 17
TÉMÁK elővárosi közlekedés város területére eső hálózatai, nagyvasúti közlekedés város területére eső hálózatai. A Budapesti Közlekedési Vállalat helyi érdekű vasútjainak vonalhálózata (BKV-HÉV). 2.6 Vízi közlekedés Vízi közlekedés kialakulása, fejlődése, technikai elemei. Vízi közlekedés sajátosságai: előnyei, hátrányai, fő feladata, szerepe a hazai és nemzetközi szállításokban, a vízi közlekedést befolyásoló természeti tényezők, a vízi közlekedést befolyásoló gazdasági, - társadalmi tényezők. A vízi közlekedés fajtái: a belvízi hajózás, tengerhajózás folyam-tengerhajózás. Európa vízi közlekedés: Európa belvízi közlekedése. Hajózható csatornák Európában: Belgium jelentősebb csatornái, Hollandia jelentősebb csatornái, Németország jelentősebb csatornái, Oroszország területén épült csatornarendszer, a Duna - Majna - Rajna csatorna. Európa tengeri hajózása, főbb kikötői. Az európai hajózás szerepe és jelentősége az országok közötti kereskedelemben. Magyarország víziközlekedése: a hajózható vízi utak, a vízi áruforgalom földrajzi jellemzői, a vízi személyszállítás hazánkban, a magyar hajózás szervezete. elővárosi közlekedés város területére eső hálózatai, nagyvasúti közlekedés város területére eső hálózatai. A Budapesti Közlekedési Vállalat helyi érdekű vasútjainak vonalhálózata (BKV-HÉV). Vízi közlekedés kialakulása, fejlődése, technikai elemei. Vízi közlekedés sajátosságai: előnyei, hátrányai, fő feladata, szerepe a hazai és nemzetközi szállításokban, a vízi közlekedést befolyásoló természeti tényezők, a vízi közlekedést befolyásoló gazdasági, - társadalmi tényezők. A vízi közlekedés fajtái: a belvízi hajózás, tengerhajózás folyam-tengerhajózás. Európa vízi közlekedés: Európa belvízi közlekedése. Hajózható csatornák Európában: Belgium jelentősebb csatornái, Hollandia jelentősebb csatornái, Németország jelentősebb csatornái, Oroszország területén épült csatornarendszer, a Duna - Majna - Rajna csatorna. Európa tengeri hajózása, főbb kikötői. Az európai hajózás szerepe és jelentősége az országok közötti kereskedelemben. Magyarország víziközlekedése: a hajózható vízi utak, a vízi áruforgalom földrajzi jellemzői, a vízi személyszállítás hazánkban, a magyar hajózás szervezete. 18
TÉMÁK 2.7 Légi közlekedés és szállítás A légi közlekedés kialakulása, fejlődése, technikai elemei. A légi közlekedés szerepe, jelentősége a nemzetgazdaságban. A magyarországi repülőterek földrajzi elhelyezkedése. A légi közlekedést lebonyolító magyar vállalatok, regionális nemzetközi forgalom, a MALÉV tevékenysége. Egyéb légi közlekedési tevékenységek és az azt lebonyolító vállalatok. A magyar légi közlekedés várható fejlődése: repülőterek, járművek. 2.8 Csővezetékes szállítás A csővezetékes szállítás kialakulása, fejlődése, technikai elemei. A magyarországi csővezetékes szállítás kialakulása és a jelenlegi csővezeték-hálózat. Az európai térség nemzetközi csővezetékes hálózata. A légi közlekedés kialakulása, fejlődése, technikai elemei. A légi közlekedés szerepe, jelentősége a nemzetgazdaságban. A magyarországi repülőterek földrajzi elhelyezkedése. A légi közlekedést lebonyolító magyar vállalatok, regionális nemzetközi forgalom, a MALÉV tevékenysége. Egyéb légi közlekedési tevékenységek és az azt lebonyolító vállalatok. A magyar légi közlekedés várható fejlődése: repülőterek, járművek. A csővezetékes szállítás kialakulása, fejlődése, technikai elemei. A magyarországi csővezetékes szállítás kialakulása és a jelenlegi csővezeték-hálózat. Az európai térség nemzetközi csővezetékes hálózata. 19
TÉMÁK 3.1 Az államra vonatkozó alapvető ismeretek 3.2 Az alkotmányra vonatkozó ismeretek 3. Általános jogi ismeretek Az állam fogalma, kialakulása. Az államtípus és az államforma. Az állam szuverenitása. Az államhatalmi ágak. A Magyar Köztársaság állami szervei államhatalmi, közigazgatási, bírósági és ügyészségi szervei, és egymáshoz való viszonyuk. Az alkotmány fogalma, típusai. Az alkotmányosság fogalma és érvényesülése. A Magyar Köztársaság alkotmánya. Az alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek. 3.3 Jogi alapfogalmak A jog fogalma, kialakulása. Az állam és a jog. A politika és a jog. A gazdaság és a jog. Jogrendszer, jogág, jogforrás, jogszabály. Írott jog és szokásjog. Jogalkotás, jogalkalmazás, jogértelmezés. A jogszabályok hierarchiája. A Magyar Köztársaság jogalkotó szervei. 3.4 A Magyar Köztársaság jogrendszerének főbb jogágai A közigazgatási jog A közigazgatási szervek és működésük. A közigazgatási szervek feladatai, hatáskörük és illetékességük. A kormány és a miniszterek (minisztériumok). Az önkormányzatok lényegesebb közigazgatási feladatai. A közigazgatási eljárás főbb szabályai. A közlekedési jog, alágazati törvények Az állam fogalma, kialakulása. Az államtípus és az államforma. Az állam szuverenitása. Az államhatalmi ágak. A Magyar Köztársaság állami szervei államhatalmi, közigazgatási, bírósági és ügyészségi szervei, és egymáshoz való viszonyuk. Az alkotmány fogalma, típusai. Az alkotmányosság fogalma és érvényesülése. A Magyar Köztársaság alkotmánya. Az alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek. A jog fogalma, kialakulása. Az állam és a jog. A politika és a jog. A gazdaság és a jog. Jogrendszer, jogág, jogforrás, jogszabály. Írott jog és szokásjog. Jogalkotás, jogalkalmazás, jogértelmezés. A jogszabályok hierarchiája. A Magyar Köztársaság jogalkotó szervei. A közigazgatási jog A közigazgatási szervek és működésük. A közigazgatási szervek feladatai, hatáskörük és illetékességük. A kormány és a miniszterek (minisztériumok). Az önkormányzatok lényegesebb közigazgatási feladatai. A közigazgatási eljárás főbb szabályai. A közlekedési jog, alágazati törvények 20
III. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete A középszintű érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgából áll. A vizsga részei Teszt jellegű közlekedési földrajz írásbeli központi kérdéssor kitöltése Közlekedési alapismeretek írásbeli feladatsor megoldása A szóbeli vizsga tételei három tantárgy témaköreiből kerültek összeállításra, a következők szerint: a ) tételrész közlekedési alapismeretek, b ) tételrész közlekedési földrajz, c ) tételrész általános jogi ismeretek témaköreiből. A középszintű érettségi vizsgán nyújtott teljesítményt az írásbeli és a szóbeli vizsga összesített eredményei határozzák meg. Az egyes vizsgarészek időtartama és aránya Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Teszt jellegű közlekedési földrajz írásbeli központi kérdéssor megválaszolása Közlekedési alapismeretek írásbeli feladatsor megoldása Három tantárgy témaköreiből, tematikus szempontú bemutatás Perc Arány 60 30 120 70 15 100% Az írásbeli vizsga célja, hogy viszonylag teljes és ellenőrizhető képet adjon a tanuló tudásáról a képességek és ismeretek tekintetében egyaránt. A vizsga elősegíti, hogy a tanulók teljesítményei, az egyes iskolákban folyó vizsgák összemérhetőek legyenek, és hozzájárulhat ahhoz is, hogy az oktatás eredményessége objektívebben mérhető legyen. Tartalmi szerkezet A középszintű érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám 30%-70 % arányban tesztjellegű közlekedési földrajz írásbeli központi kérdéssor megválaszolásával, illetve közlekedési alapismeretek írásbeli feladatsor megoldásával érhető el. A központi írásbeli ismeretanyagának összeállítása az egyes témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A 15 kérdésből álló teszt-jellegű kérdéssorban közel azonos arányban jelennek meg közlekedési földrajz fogalmak, törvényszerűségek és összefüggések. A kérdéstípusok az előírt ismeret- és képességjellegű követelményeknek felelnek meg. 21
A közlekedési alapismeretek feladatainak megoldásai alkalmazás jellegű követelményekre építenek. A számolást is igénylő feladatok 4-5 feladatból áll. Egy egy feladat több részfeladatból is állhat. Kompetenciák % Teszt-jellegű Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása 15 kérdéssor Törvények, szabályok és összefüggések ismerete és 15 alkalmazása Feladatsor Pontos számolás, feladatmegoldás 35 Összefüggések ábrázolása és értelmezése 35 Összesen 100 Lehetséges feladattípusok 1. A gépjármű közlekedés technikai elemeiről általában 2. Vasúti közlekedés 3. Közúti közlekedés 4. Vízi közlekedés 5. Légi közlekedés 6. Városi közlekedés 7. Csővezetékes szállítás 8. Távközlés és hírközlés A feladatokra, részfeladatokra javasolt maximális pontszámok tükrözzék a feladatok, részfeladatok nehézségi fokát. Értékelés A teszt-jellegű kérdéssor és a feladatok értékelésénél kötelező a központilag összeállított javítási útmutatónak való megfelelés. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat az útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszámozást kell alkalmazni. Az útmutató összeállításánál a számolást is tartalmazó feladatsornál a z alábbi táblázat szerint történik az értékelés: Mennyiségi szempontok Minőségi szempontok A feladat megoldásának dokumentálása Elemei Aránya Elemei Aránya Elemei Aránya A megoldottság szintje 70% A megoldás logikája Kreativitás Pontosság A mértékegységek használata 20% Rendezettség Áttekinthetőség Szabványos jelölésék alkalmazása Műszaki, formai és esztétikai elvárásoknak megfelelés 10% 22
Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga tételei három tantárgy témaköreiből kerültek összeállításra, a következők szerint: a ) tételrész közlekedési alapismeretek, b ) tételrész közlekedési földrajz, c ) tételrész általános jogi ismeretek témaköreiből. Az a ), b ) és c ) tételrészek különböző témaköröket tartalmaznak azért, hogy egy témakörre adott kevésbé sikeres felelet hatása ne húzódjon végig az egész szóbeli feleleten. Tartalmi szerkezet A szóbeli témakörei a ) tételrész közlekedési alapismeretek tantárgy: A közlekedési alapfogalmak, a közlekedés technikai elemei, a vasúti-, a közúti-, a vízi-, a légi-, a városi közlekedés, a csővezetékes szállítás és a táv- és hírközlés alapvető ismérveit tartalmazzák. b ) tételrész közlekedési földrajz tantárgy: A természeti-, gazdasági- és a közlekedési földrajz alapvető fogalmait, a vasúti-, a közúti-, a vízi-, a légi- és a városi közlekedés úthálózatának ismérveit, a csővezetékes szállítás hálózatának jellemzőit, és a gyakoribb korszerű szállítási ismeretanyagát tartalmazzák. c ) tételrész általános jogi ismeretek tantárgy: Az államra vonatkozó alapvető ismereteket, az alkotmányra vonatkozó ismereteket, jogi alapfogalmak ismeretét, igazgatási ismereteket, a Magyar Köztársaság jogrendszere főbb jogágainak ismeretét, a közlekedési ágazatra vonatkozó jogi szabályozás ismeretét kéri számon. A tantárgyak témaköreiből összeállított tételeken belül az egyes tantárgyak különböző hangsúllyal szerepelnek. Tételtípusok Tantárgyak % Közlekedési alapismeretek 45 Közlekedési földrajz 40 Általános jogi ismeretek, 15 Mind a három tantárgy témaköreiből a kiválasztott témakörök a fenti táblázatban megadott arányok figyelembevételével. A tételcímek jellemzői, összeállításuk A szóbeli tételek a I/A táblázatban közölt kompetenciák (követelmények) alapján kerülnek összeállításra. Szakmai, pedagógiai és nyelvi lektorálást követően hagyja jóvá a szakképesítésért felelős miniszter. A tételek változtatása csak a szakmáért felelős minisztérium jóváhagyásával lehetséges. 23
Értékelés Az értékelés az alábbi szempontok alapján történjen: Szempontok, kompetenciák % A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése 20 Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása 20 Tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása 10 Tények, szabályok, összefüggések értelmezése 10 Világosság, szabatosság, a felelet felépítettsége 10 A szakmai nyelv használata 10 A jelenségek, összefüggések, megmagyarázása, alkalmazása, a folyamatok 20 törvényszerűségek összehasonlítása Összesen 100 24
EMELT SZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete A vizsga részei Írásbeli Szóbeli vizsga Az egyes vizsgarészek időtartama és aránya Írásbeli Szóbeli vizsga Számítási feladatok, rövid választ igénylő szöveges feladatok Szöveges (kifejtendő) feladatok megoldása Tematikus szempontú (problémaközpontú) bemutatás Perc 90 30 Arány 50 % 20 % 15 30 % Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsga célja, hogy viszonylag teljes és ellenőrizhető képet adjon a tanuló tudásáról a képességek és ismeretek tekintetében egyaránt. A vizsga elősegíti, hogy a tanulók teljesítményei, az egyes iskolákban folyó vizsgák összemérhetőek legyenek, és hozzájárulhat ahhoz is, hogy az oktatás eredményessége objektívebben mérhető legyen. Tartalmi szerkezet A feladatok ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A feladat típusok pedig az előírt képességjellegű követelményeknek felelnek meg. Arányok Az írásbeli feladatai olyan témák legyenek, amelyek objektív mérése kiemelkedően fontos, de a szóbeli vizsga felkészülési szakaszát indokolatlanúl meghosszabbítaná.. Elsősorban a továbbtanuláshoz fontos témák szerepeljenek a feladatok között. Közlekedési alapismeretek 70 % Közlekedési földrajz 30 % A feladat ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul, a feladattípusok pedig az előírt képességjellegű követelményeknek feleljenek meg. Az egyes képességjellegű követelményekhez rendelt arányok azt a célt szolgálják, hogy teljes egészében érvényesüljenek a megfogalmazott fejlesztési követelmények. A feladatok és a feladatsor jellemzői Az emelt szintű érettségi vizsga az írásbeli összpontszám 70%-ban számítási feladat, 30 %- ban rövid választ igénylő szöveges feladatok megoldásával teljesíthető 25
Kompetenciák % A számítási feladatok szakszerű és pontos megoldása 70 A rövid választ igénylő feladat megértése, tématartás, a 15 lényeg kiemelése A szaknyelv alkalmazása 15 Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok alatt azokat a többségében zárt végű feladatokat kell érteni, melyek legtöbbször pontosan körülírható válaszokat várnak el a tanulóktól. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott tartalmak (pl. név, adat, ábra) tudására és a fenti képességek mérésére irányulnak. Az emelt szintű egyszerű, rövid választ igénylő feladatsor 5-6 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatból is állhat. Lehetséges feladat típusok 1. Források egy-egy részletének összehasonlítása, a különbségek okainak értelmezése 2. Források alapján következtetések, értékelések megfogalmazása 3. Fogalmak magyarázata, hozzárendelése korhoz, területhez, személyekhez 4. Események, feladatok közötti sorrendiség megállapítása 5. Ok-okozati összefüggések feltárása, az eltérések bemutatása 6. Célok és következmények megkülönböztetése 7. Tényadatok rendezése megadott szempontok szerint 8. Egyszerű ábra, séma, táblázat készítése 9. Egyéb A számítási feladatok értékelésénél a javítási útmutató használata kötelező. Rövid szöveges feladat E feladatoknál általában néhány mondatban kell, 5-6 sorban (kb. 25-30 szóban) megoldani a kitűzött feladatot (pl. fogalmak magyarázata) Értékelés Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok értékelésénél kötelező a javítókulcsnak való megfelelés. A javítókulcstól való eltérés lehetőségeit a konkrét feladatlapok javítási útmutatói jelzik. Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga tételei komplex témákat ölelnek fel, így lehetőség nyílik egy téma több oldalról történő megközelítésére. Tartalmi szerkezet A szóbeli vizsga tételei komplexek, amelyek alapvetően három témakört ölelnek fel. A három témakör mindegyikének alapismerete fontos. 26
A szóbeli témakörei a) közlekedési alapismeretek b) közlekedési földrajz c) általános jogi ismeretek Egy-egy tételben a témakörök különböző hangsúllyal szerepeljenek. Témakörök % közlekedési alapismeretek 45 közlekedési földrajz 40 általános jogi ismeretek 15 Tételtípusok: A három témakörből kiválasztott témák bemutatása a fenti arány figyelembe vételével. A tételcímek jellemzői, összeállításuk A szóbeli tételek címét az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a vizsgaközpont által felkért szakértő állítja össze, szakmai lektorálását az illetékes egyetem végzi és a szakképesítésért felelős miniszter hagyja jóvá. A tételcímeket a szakértő a részletes vizsgakövetelményekben megfogalmazott képesség és tartalmi követelmények alapján állítják össze. A felsorolt témakörökből a szakértő összesen legalább húsz tételt fogalmaz meg. A tételcímek kijelölésekor törekedni kell változatos, a problémamegoldást ösztönző feladatok megfogalmazására. A konkrét szóbeli tételcímeknél is jelenjen meg a három nagy témakör a megfelelő arányban. Példa a tételcímere: 1. a) Ismertesse a közlekedés és a környezet kapcsolatát! b) Ismertesse a magyarországi vasúthálózat kialakulását, fejlődésének rövid történetét! c) Sorolja fel a Magyar Köztársaság jogalkotó szerveit! Értékelés Az értékelés az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik. Szempontok, kompetenciák % A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése 60 A megközelítés sokszínűsége 10 Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége 10 A szakmai nyelv helyes használata 20 27
MELLÉKLETEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL (Teszt-jellegű minta kérdéssor) 1. feladat 3 pont Sorolja fel Magyarország gazdasági körzeteit! 2. feladat 1 pont Mekkora Magyarország területe km 2 -ben? 3. feladat 3 pont Sorolja fel a Dunán átívelő, Budapestnél levő hidakat! 4. feladat 1 pont Írja le mit nevezünk térképnek? 5. feladat 3 pont Sorolja fel a térképfajtákat felhasználásuk szerint! 6. feladat 2 pont Sorolja fel a közlekedési hálózat formáit! 7. feladat 1 pont Melyik országgyűlés által létrehozott bizottság foglalkozott először a vasútépítés gondolatával? 8. feladat 2 pont Mikor és melyik vonalon indult meg Magyarországon először a gőzüzemű vasút? 28
9. feladat 2 pont Írja le Magyarország úthálózatának csoportosítását! 10. feladat 2 pont Írja le, hogy az (E60) számú út nyugaton hol lép be az országba és keleten hol lép ki az országból! 11. feladat 2 pont Hány egyes számjeggyel jelzett főútvonal található Magyarországon? 12. feladat 2 pont Hol lép ki az országból a 2-es számú fűút? 13. feladat 2 pont Sorolja fel, mely közúti határátkelőhelyeken léphetünk ki Horvátország felé! 14. feladat 2 pont Sorolja fel a közlekedési hálózatok legfontosabb pontjait! 15. feladat 2 pont Sorolja fel a vízi közlekedés előnyeit és hátrányait! 29
KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL (Írásbeli minta feladatsor) 1. feladat maximális pontszám: 20 pont Számítsa ki a négyütemű benzinmotor főbb méreteit (s = löket, r = forgattyú sugár, D = hengerfurat átmérő, l = hajtórúd hossz) mm-be! V h = 300 cm 3, ψ = s/d = 0,9, λ = r/l 1/3,5. 2. feladat maximális pontszám: 20 pont A gépkocsi biztonsága Írja le: a) mit nevezünk aktív biztonságnak, b) passzív biztonságnak! Sorolja fel: c) az aktív biztonság fontosabb összetevőit, d) a passzív biztonság fontosabb összetevőit! 3. feladat maximális pontszám: 20 pont Csővezetékes szállítás: Sorolja fel és röviden ismertesse a kistávolságú (helyi csővezetékes) belső anyagmozgatási és rakodási rendszereket! 4. feladat maximális pontszám: 10 pont Sorolja fel a hajtó gép alapján a mozdonyokat! Ismertesse röviden a felsorolt mozdonyokat! Az írásbeli vizsgafeladatok pontszámának osztályzattá alakítása: 0-33 pont elégtelen 34-49 pont elégséges 50-69 pont közepes 70-85 pont jó 86-100 pont jeles 30
KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA SZÓBELI TÉTEL 1. a ) Sajátos távközlési rendszerek b ) A térképekkel kapcsolatos alapfogalmak (térkép fajták, méretarány, alkalmazott jelölések stb.) c ) Az állam fogalma, kialakulása 2. a ) A közlekedési alágazatok kialakulásának történeti áttekintése b ) A magyarországi szárazföldi közlekedési hálózatok és fontosabb csomópontjaik c. ) A jog fogalma, kialakulása 3. a ) A közúti közlekedés járműveinek ismertetése b ) Magyarország vízi közlekedése c ) A jog és az állam kapcsolata 4. a ) A közúti gépjárművek főbb szerkezeti részei b ) Magyarország gazdasági körzetei c ) A Magyar Köztársaság állami szervei 5. a ) A teherszállító közúti járművek fajtái, típusai, alkalmazásuk b ) A magyarországi vasúthálózat kialakulása c ) A Magyar Köztársaság jogalkotó szervei 6. a ) A raktárak fogalma, csoportosítása, jellemzői b ) A földrajzi munkamegosztás kialakulása, kölcsönhatása a közlekedés fejlődésére c ) Az írott és a szokásjog közötti különbség 7. a) A közúti közlekedés kiegészítő berendezései és létesítményei b ) A közutak csoportosítása, műszaki jellemzői c ) A politika és a jog kapcsolata 8. a ) A vasúti pálya részei, jellemzői b ) A Magyarországi közutak számozási rendszere c ) A közigazgatási szervek és működésük 9. a ) A városi közlekedésben alkalmazott közúti járművek és környezetihatásuk b ) Magyarország közúthálózatának kialakulása c ) Magyar Köztársaság bírósági és ügyészségi szervei 10. a ) A közúti járművek stabilitását befolyásoló tényezők ívmenetben b ) Magyarország és a szomszédos államok egymást érintő határállomásai c ) A minisztériumok és fontosabb feladataik 31