SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u. 69. 1586-4/2004. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2004. november 07-én tartott /nyílt/ ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Rendelet módosítása. Sényő Község Képviselőtestületének 5/2004.(X.07.) Kt. számú rendelete A Képviselőtestület az egyes gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól Sényő Község Önkormányzat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18., 19., 21., 29., 31. és 131. -ának felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. Rész 1. Cím A rendelet célja 1. E rendelet célja, hogy az Önkormányzat közigazgatási határain belül lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek védelme érdekében, az előzőekben meghatározott jogszabályokkal összhangban, megállapítsa az Önkormányzat által pénzben és természetben biztosított gyermekvédelmi
ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit, a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi alapellátás igénybevételének rendjét, a fizetendő térítési díjak mértékét. (1) A rendelet hatálya kiterjed 2. Cím A rendelet hatálya 2. a) a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel a Sényő Község Önkormányzat közigazgatási területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire, b) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (2) E rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen az önkormányzat közigazgatási területén tartózkodó gyermekeire is. (3) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül az önkormányzat területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermekek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. 3. Cím Értelmező rendelkezések
E rendelet alkalmazásában (Gyvt. 5. ) 3. a.) gyermek: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12. -a (2) bekezdése szerinti kiskorú, b.) fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésekor 14. évét betöltötte, de 18. évét még nem, c.) fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be, d.) a gyermek hozzátartozói: a vér szerinti és az örökbefogadó szülők (a továbbiakban együtt: szülő), a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülő, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek, e.) a gyermek közeli hozzátartozói: ha e törvény másként nem rendelkezik a szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, a saját gyermek, f.) természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyermeket alapvető szükségleteinek kielégítésére az állam (önkormányzat) anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével és nyújtásával segíti, g.) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. -a (1) bekezdésének a.) pontjában meghatározottak, h.) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem, i.) vagyon: a rendszeres gyermekvédelmi támogatás tekintetében: az a hasznosítható ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, vagyoni értékű jog, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban a.) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének huszönötszörösét, vagy b.) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenötszörösét
meghaladja és amelyek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező megélhetésének feltételeit. Nem tekinthető vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű. A rendeletben fel nem sorolt értelmező rendelkezések tekintetében a Gyvt. 5. -ában foglaltakat kell alkalmazni. II. Rész A gyermekek védelmének e rendelet szerinti - rendszere 4. E rendelet alkalmazásában: a.) pénzbeli ellátáson: a.) a rendszeres gyermekvédelmi támogatást b.) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást b.) a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokon: kell érteni. a.) gyermekjóléti szolgáltatást b.) gyermekek napközbeni ellátását c.) gyermekek átmeneti gondozását III. Rész Pénzbeli és természetbeni ellátások 1. Cím
Pénzbeli ellátások 5. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás (1)Sényő Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a gyermeket rendszeres támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben, feltéve, hogy elrendelt vagyoni helyzet vizsgálata alapján az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a Gyvt 19. (7) bekezdésében meghatározott értéket. (2) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítása iránti kérelmek alapján induló eljárásokban a jövedelemnyilatkozatokban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható. Ha a környezettanulmány lefolytatása alapján a helyi önkormányzat a kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 70%-át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra. (3) Amennyiben az önkormányzat a (2) bekezdésben foglalt eljárása nem vezetett eredményre, akkor a vagyon tényleges forgalmi értékének megállapítása érdekében: a.) megkeresi az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalt; b.) jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz értékét a jármű, munkaeszköz forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és használtsága mértékének figyelembevételével állapítja meg. (4) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százaléka. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg számításánál a kérelem benyújtásának időpontjában közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni (Gyvt. 19. (4) bekezdés)
a.) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát, b.) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, c.) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket, d.) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket, e.) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos (a továbbiakban: tartósan beteg, illetőleg fogyatékos) gyermeket, f.) az a.)-e.) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont. (6) A rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évenként felül kell vizsgálni. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 6. (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nettó összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át nem haladja meg és a család időszakosan létfenntartási gondokkal kűzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, különösen: a.) ha a gyermek beteg és a szülő ezen okból, egy hónapot meghaladó időtartamú, táppénzes állományba kerül; b.) ha a gyermek átmeneti gondozását helyettes szülő látja el a gyermek családban történő visszakerülésének elősegítése érdekében; c) egyik vagy mindkét szülő elvesztése, vagy munkanélkülivé válása esetén az árvaellátás vagy munkanélküli ellátás folyósításának kezdetéig; d.) alkalmanként jelentkező többletkiadások különösen a szociális válsághelyzetben levő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése, a
gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés, betegség vagy iskoláztatás miatt. (2) A rendkívüli támogatás iránti kérelmek elbírálása során elsősorban az a.) és d.) pontokban meghatározott életkörülményeket kell figyelembe venni. (3) A rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (a családban bekövetkezett haláleset, baleset, a család lakásában bekövetkezett elemi kár, a gyermek súlyos betegsége) a képviselő-testület a jövedelem vizsgálatától eltekinthet. (4) Az egy naptári évben igénybe vehető rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresénél. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás alkalmanként adható összege nem lehet kevesebb a rendszeres gyermekvédelmi támogatás összegénél, de nem lehet több alkalmanként 10.000.- Ft-nál. (5) A tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló gyermek után a tárgyév júniusában járó egyszeri támogatás a (3) bekezdés alkalmazása során nem vehető figyelembe. 2. Cím Természetben nyújtott pénzbeli ellátások 7. (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás teljes vagy részösszege természetbeni formában is megállapítható: a.) a védelembe vett gyermek esetében a védelembe vétel időtartamára; b.) ha a gyermek napközbeni ellátásáért, vagy a részére nyújtott egészségügyi szolgáltatásért, illetve egyéb ellátásért fizetendő térítési díj megfizetése az arra köteles személy által nem biztosított, c.) ha a szülő, illetve törvényes képviselő életviteléből arra lehet következtetni, hogy a támogatás összegének felhasználására a céltól eltérően kerülne sor. (2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében a támogatás alapvető élelmiszerek, és közszükségleti
cikkek és tanszerek vásárlására jogosító utalványként felhasználható határozattal is nyújtható. (3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás is megállapítható természetbeni formában, az (1) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével. Helyi autóbusz közlekedési támogatás 7/A. (1) A területi hatály alá tartozó alsó-, illetve középfokú tanintézettel tanulói jogviszonyban álló rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult gyermeket helyi járatú autóbusz közlekedésre jogosító havi bérletjegy illeti meg. (2) A jogosult részére a közlekedési szükségletének megfelelő bérletigazolványt, illetve a havi bérletjegyet a tanintézet szerzi be és azt a diákigazolvány számával ellátva, adja át a jogosultnak. (3) Az (1) bekezdés szerinti ellátás pénzben nem váltható meg. IV. Rész A személyes gondoskodást nyújtó ellátások 1. Cím Gyermekjóléti szolgáltatás 8. (1) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében (Gyvt. 39. (2) bekezdés) a.) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájárulás segítése, b.) a családtervezési, pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,
c.) a szociálisan válságos helyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése, d.) szabadidős programok szervezése, e.) a hivatalos ügyek intézésének segítése (2) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a.) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint a magánszemélyek és szervezeteik részvételének a megelőző tevékenységben való elősegítése, a kapcsolattartás és együttműködés formáinak megszervezése, b.) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása az azok megszüntetésére irányuló javaslatok kidolgozása, c.) a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása. (3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében: a.) családgondozás a családban mutatkozó működési zavarok ellensúlyozására, a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különös tekintettel a házasság felbontásával összefüggésben felmerülő gyermek-elhelyezési, kapcsolattartási feszültségekre, b.) az egészségügyi és a szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése, c.) javaslat készítése a gyermek családi környezetéből történő kiemelésére és a leendő gondozási helyének kijelölésére, továbbá a szülő és gyermek közötti lehetőség szerinti kapcsolattartás elősegítése és a feltételek megszűnte esetén a gyermek családba való visszahelyezésének kezdeményezése. 2. Cím
A gyermekjóléti szolgálat 9. (1) A Képviselő-testület a 8. -ban meghatározott feladatait a Gyermekjóléti Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) útján látja el. A Gyermekjóléti Szolgálat a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás keretei között Kótaj székhellyel működik. (2) A Szolgálat a tevékenységi körében a 8. -ban meghatározott feladatain túl: a.) folyamatosan figyelemmel kíséri a község területén élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, b.) meghallgatja a gyermekek panaszát és azok orvoslása érdekében megteszi, illetve kezdeményezi a szükséges intézkedéseket, c.) elkészíti a védelembe vett gyermekgondozási- nevelési tervét, d.) szervezi a helyettes szülői hálózatot, e.) segíti a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatainak ellátását, f.) ez irányú megkeresés esetében vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit, g.) felkérésre környezettanulmányt készít, végül pedig, h.) kezdeményezi a képviselő-testületnél az új ellátások bevezetését, i.) biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket, j.) nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről 3. Cím A gyermekek napközbeni ellátása
10. (1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. (Gyvt. 41. (1) bekezdés) (2) A gyermekek napközbeni ellátást különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani a)akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, b) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül c.) akinek szülője, gondozója szociális helyzete miatt nem tud az ellátásáról gondoskodni. (3) A gyermekek napközbeni ellátását bölcsődében, óvodában, iskolában, vagy házi gyermekfelügyelet keretében kell biztosítani. 4. Cím Gyermekek átmeneti gondozása 11. (1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról /a továbbiakban: teljes körű ellátás/ kell gondoskodni. (Gyvt. 45. (1) bekezdés) (2) A gyermek átmeneti gondozását a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy beleegyezésével - ideiglenes jelleggel - teljes körű ellátással kell biztosítani, ha azt a szülő vagy más törvényes képviselő egészségügyi,
életvezetési problémája, illetve indokolt távolléte miatt a gyermek nevelését nem tudja megoldani. (3) A gyermek átmeneti gondozásának megkezdéséről a szülő lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerinti gyermekjóléti szolgálatot értesíteni kell. (4) A gyermek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb tizenkét hónapig tart. Helyettes szülői hálózat 12. (1) A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását a működtető által készített egyéni gondozási-nevelési terv alapján saját háztartásában biztosítja. (2) A helyettes szülő egyidejűleg - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb 5 gyermek gondozását végezheti. (3) A helyettes szülőt a működtető választja ki, kéri fel, készíti fel, veszi nyilvántartásba, szakmai tanácsadással segíti, továbbá folyamatosan ellenőrzi a nevelési díj és a külön ellátmány felhasználását. (4) A helyettes szülő tevékenységét külön jogszabályban meghatározott helyettes szülői jogviszonyban végzi. Gyermekek átmeneti otthona 13. (1) A gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetetett. (Gyvt. 50. (1) bekezdés) Családok átmeneti otthona
13/A. 1) Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől. (Gyvt. 51. (1) bekezdés) (2) A családok átmeneti otthona a felnőtt és a gyermek együttes ellátása során a.) befogadja az életvezetési problémák vagy más szociális és családi krízis miatt otthontalanná vált, továbbá védelmet kereső szülőt és gyermekét, b.) befogadja a válsághelyzetben levő bántalmazott vagy várandós anyákat, illetve a szülészetről kikerülő anyát és gyermekét, c.) biztosítja az ellátást igénylő gyermek átmeneti gondozását és befogadja otthontalanná vált szüleit, d.) segítséget nyújt a szülőnek a gyermek teljes körű ellátásához, gondozásához, neveléséhez, e.) biztosítja a szülő számára a gyermekével való együttes lakhatást és a szükség szerinti ellátást, f.) a szülőknek az ellátás mellett jogi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget nyújt, g.) közreműködik az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében. V. Rész Az intézményi és a személyi térítési díjak 1. Cím A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi térítési díja 14.
(1) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások körébe tartozó szolgáltatások közül, csak az étkeztetésért állapítható meg térítési díj. Az intézményi térítési díj összegét a Képviselőtestület rendeletben állapítja meg. (2) Gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja az étkeztetés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. (3) Az étkeztetésért fizetendő személyi térítési díjat az intézményvezető a (3) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint a (4)) bekezdésben meghatározott normatív, illetve a szociális rászorultságtól függő kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg. (4) Gyermekétkeztetés esetén a gyermek és a tanuló nappali rendszerű oktatásban történő részvételéig. (Gyvt. 148. (5) bekezdés) a.) a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, b.) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, c.) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, d.) kollégiumi, externátusi ellátásban részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 30%-át kedvezményként kell biztosítani (az a-d pont együtt: normatív kedvezmény). A (4) bekezdés a.) pontjában meghatározott óvodás, valamint bölcsődei ellátásban részesülő gyermek után az intézményi térítési díj további 50 %-át kedvezményként kell biztosítani. (Gyvt. 148. (6) bekezdés) (5) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek után gondozási helytől függetlenül nem vehető igénybe a normatív kedvezmény (6) Amennyiben a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legfeljebb száztíz százalékát nem haladja meg, az intézményvezető a gyermekenként fizetendő személyi térítési díjat - az egy főre
jutó jövedelemtől függően - a jelen rendelet 2. számú mellékletében meghatározott mértékeknek megfelelően mérsékelheti. (7) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. 2. Cím A gyermekek átmeneti gondozásának, valamint a családok átmeneti elhelyezésének térítési díja 15. (1) A gyermekek átmeneti gondozása, valamint a családok átmeneti elhelyezése intézményi térítési díjának alapja az egy ellátottra jutó önköltség napi összege. (2) A gyermekek átmeneti gondozásának, valamint a családok átmeneti gondozásának intézményi térítési díját a Képviselőtestület rendeletben állapítja meg. 3. Cím A személyi térítési díj megfizetése 16. A jelen rendeletben szabályozott személyi térítési díjakat - az ellátást igénybe vevő nagykorú jogosult, - az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő(k), vagy más törvényes képviselő, - az ellátást igénybe vevő gondnokolt esetén a törvényes képviselő (a továbbiakban: kötelezett) köteles megfizetni. VI. Rész Hatásköri és eljárási szabályok
17. (1) A Képviselő-testület a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatással kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre átruházza. 18. (1) A jelen rendelet III. Részében szabályozott rendszeres és nem rendszeres gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmeket az előírt formanyomtatványon a Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani. (2) Az (1) bekezdésben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítását kezdeményezheti: nevelési-oktatási intézmény, gyermekjóléti szolgálat, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek védelmét ellátó társadalmi szervezet, a gyámhatóság, továbbá az, akit a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendelt. Ezen esetekben a kérelem elbírálásához szükséges bizonyítékok beszerzéséről hivatalból kell intézkedni. (3) Az önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátások tekintetében a Gyvt-ben foglalt kivételekkel a jövedelem számításánál irányadó időszak a rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző három hónap, egyéb jövedelem esetén egy év. (4) A Gyvt-ben és ezen rendeletben meghatározott ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a pénzbeli ellátás visszafizetésére, természetbeni ellátás esetén a pénz egyenérték megfizetésére, személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az intézményi térítési díj összegének megfizetésére. A folyamatosan nyújtott ellátás megtérítését legfeljebb egy évre visszamenőlegesen lehet elrendelni. Az ellátás megtérítését az eljáró szerv az igénybevétel jogosulatlanságáról való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetve az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt. 19. (1) A személyes gondoskodás igénybevétele - ha e rendelet, vagy a Gyvt. másként nem rendelkezik - önkéntes és az ellátást igénylő kérelme alapján biztosítható.
(2) A jelen rendeletben szabályozott személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások igénybevételére irányuló kérelmeket közvetlenül a gondoskodást nyújtó intézmények vezetőihez kell benyújtani. (3) Ha a Gyvt. vagy e rendelet másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik: a.) a határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam illetve a meghosszabbított időtartam leteltével, b.) a jogosultsági feltételek megszűnésével. Záró rendelkezések 20. (1) E rendelet 2004. október 07. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni. Pehely Zoltán sk. Polgármester Dr. Kardos Csaba sk.. jegyző A kiadmány hiteléül: Sényő, 2004. december 20. CsobánTamara leíró