NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 6/2003. (III.1.) számú. r e n d e l e t e

Átírás

1 NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 6/2003. (III.1.) számú r e n d e l e t e a 16/2000.(V.1.) számú gyermekvédelmi tárgyú helyi önkormányzati rendelet módosításáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 1. -ának (3) bekezdése, és 16. -ának (3) bekezdése alapján a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényből adódó egyes feladatokról szóló 16 /2000. (V.1.) számú / a továbbiakban: Ör./ helyi önkormányzati rendeletet az alábbiak szerint módosítja: 1. Az Ör.3. -ának g.) pontja az alábbiak szerint módosul és o.), p.), r.) pontokkal egészül ki: g) gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység: a gyermekjóléti alapellátás, illetve gyermekvédelmi szakellátás keretében - működési engedéllyel - végzett tevékenység, függetlenül a feladat ellátás e rendeletben nevesített formájától és módjától; a szolgáltató tevékenység célja a gyermekjólétnek, azaz a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása, o) várandós anya szociális válsághelyzete: olyan családi, környezeti, társadalmi helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ez által veszélyezteti a gyermek egészséges megszületését, p) fenntartó: az a természetes vagy jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli társasága, aki illetve amely a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység biztosításához szükséges feltételekről gondoskodik, r) intézmény: az e rendeletben meghatározott gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szervezet vagy annak szakmailag önálló szervezeti egysége, ideértve a helyettes szülői hálózatot is. 2. Az Ör.4. -ának b) és c) pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: E rendelet alkalmazásában

2 2 b./ c./ a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokon: a.) gyermekjóléti szolgáltatást b.) gyermekek napközbeni ellátását c.) gyermekek átmeneti gondozását személyes gondoskodást nyújtó intézményen: a.) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot b.) a Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóságot c.) a Gyermekek Átmeneti Otthonát d.) a Családok Átmeneti Otthonát kell érteni. 3. Az Ör.5. alcíme és bekezdéseiben használt kiegészítő családi pótlék elnevezés helyeibe a Rendszeres gyermekvédelmi támogatás lép. 4. Az Ör. 5. -ának (2)-(3)-(4)-(5)bekezdései az alábbiak szerint módosulnak és egészülnek ki: (2) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítása iránti kérelmek alapján induló szociális igazgatási eljárásokban a jövedelemnyilatkozatokban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható. Ha a környezettanulmány megállapításai alapján a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatoknak, akkor vagyonvizsgálatot kell tartani. (3) Amennyiben az önkormányzat vitatja a vagyoni helyzet vizsgálata során benyújtott nyilatkozat tartalmát akkor a vagyon tényleges forgalmi értékének megállapítása érdekében: a) ingatlan becsült forgalmi értékének megállapítása esetében az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalt; b) jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz becsült forgalmi értékének megállapítása esetében, a Vám és Pénzügyőrség illetékes parancsnokságát kell megkeresni. (4) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás összege 2003-ban 4.600,-Ft, azt követően a támogatás összegét a költségvetésről szóló törvény határozza meg évenként. (5) Ha a gyermek a jelen rendelet 3. abb) illetve k) pontjaiban meghatározott tartós betegségben, testi, érzékszervi, beszéd vagy más fogyatékosságban szenved a részére megállapítható rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi összege a (4)

3 3 bekezdésben meghatározottnál magasabb mértékű, amely az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-a. 5. Az Ör. 6. -ának (1) bekezdés d.) pontja az alábbiakkal egészül ki: (d) alkalmanként jelentkező többletkiadások különösen a szociális válsághelyzetben levő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése, a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés, betegség vagy iskoláztatás miatt. 6. Az Ör. 6. -ának (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (4) A tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló gyermek után a tárgyév júniusában járó egyszeri támogatás a (3) bekezdés alkalmazása során nem vehető figyelembe. 7. Az Ör. 7. -ának (1) bekezdésében használt kiegészítő családi pótlék elnevezés helyébe a rendszeres gyermekvédelmi támogatás lép. 8. Az Ör. 7. -ának (3) bekezdése az alábbiakkal egészül ki: (3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében a támogatás alapvető élelmiszerek, közszükségleti cikkek és tanszerek vásárlására jogosító utalványként felhasználható határozattal is nyújtható. 9. Az Ör. 8. -ának (1)-(2) bekezdései az alábbiakkal egészülnek ki: (1) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének érdekében e) biztosítja, hogy a gyermek és hozzátartozói a gyermekjogi képviselő személyét és a vele való kapcsolat felvételének módját megismerhessék (2) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében

4 4 c) a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása 10. Az Ör. 8. -ának (3) bekezdésének b.) pontja helyébe az alábbi lép: (3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében b) az egészségügyi és a szociális ellátás valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése 11. Az Ör. 9. -ának (2) bekezdése az alábbiakkal egészül ki: (2) A Szolgálat a tevékenységi körében a 8. -ban meghatározott feladatain túl i) biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket, j)részt vesz a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában, k)nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről. 12. Az Ör.11. -ának (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (4) A gyermek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart. 13. Az Ör ának (1)-(3) bekezdése az alábbiak szerint módosul és egészül ki: (1) A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását a működtető által készített egyéni gondozási-nevelési terv alapján saját háztartásában biztosítja. (3) A helyettes szülőt a működtető választja ki, kéri fel, készíti fel, veszi nyilvántartásba, szakmai tanácsadással segíti, továbbá folyamatosan ellenőrzi a nevelési díj és a külön ellátmány felhasználását. 14. Az Ör.13/A -ának (2)bekezdése az alábbiak szerint módosul:

5 5 (2) A családok átmeneti otthona a) befogadja az életvezetési problémák vagy más szociális és családi krízis miatt otthontalanná vált, továbbá védelmet kereső szülőt és gyermekét, b) befogadja a válsághelyzetben levő bántalmazott vagy várandós anyákat, illetve a szülészetről kikerülő anyát és gyermekét, c) biztosítja az ellátást igénylő gyermek átmeneti gondozását és befogadja otthontalanná vált szüleit, d) segítséget nyújt a szülőnek a gyermek teljes körű ellátásához, gondozásához, neveléséhez, e) biztosítja a szülő számára a gyermekével való együttes lakhatást és a szükség szerinti ellátást, f) a szülőknek az ellátás mellett jogi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget nyújt, g) közreműködik az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében. 15. Az Ör ának (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (5) A gyermek és a tanuló nappali rendszerű oktatásban történő részvételéig a) a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, b) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, c) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, d) kollégiumi, externátusi ellátásban részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 30%-át kedvezményként kell biztosítani(az a-d pont együtt: normatív kedvezmény). 16. Az Ör.17. -ának (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (2) A Közgyűlés a jelen rendeletben, illetve a rendelet bevezető részében felsorolt jogszabályokban meghatározott fenntartói jogosítványai közül az intézményvezetők intézkedéseit, vagy azok elmulasztását sérelmező, illetve az intézmények működésével kapcsolatos kifogások elbírálására irányuló jogosítványait az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottságra ruházza át.

6 6 17. Az Ör.18. -ának (2)-(3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (2) A kérelemhez mellékelni kell a kérelem benyújtását megelőző három hónap jövedelmére vonatkozó igazolást. (3) Az (1) bekezdésben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítását kezdeményezheti: nevelési-oktatási intézmény, gyermekjóléti szolgálat, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek védelmét ellátó társadalmi szervezet, a gyámhatóság, továbbá az, akit a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendelt. Ezen esetekben a kérelem elbírálásához szükséges bizonyítékok beszerzéséről hivatalból kell intézkedni. 18. Az Ör. 1.számú melléklet helyébe jelen rendelet 1.számú melléklete lép. 19. Az Ör. 2.számú melléklete helyébe jelen rendelet 2.számú melléklete lép. 20. (1) E rendelet a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel március 1.-jén lép hatályba. (2) E rendelet 4. (4) bekezdése január 1.-jén lép hatályba. Nyíregyháza, február 26. Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor jegyző E rendeletet március hó 1. napján kihirdetem. Nyíregyháza, március 1. Dr. Szemán Sándor jegyző

7 7 1.számú melléklet a 6/2003. (III. 1.) számú önkormányzati rendelethez A helyettes szülő részére megállapított nevelési díj, ellátmány mértéke A helyettes szülőt a nevelőszülőnek járó, azzal megegyező összegű nevelési díj és ellátmány illeti meg, amelyet a gyermek ellátására kell fordítania. A nevelési díj legalacsonyabb összege gyermekenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120 %-a. A nevelési díj az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-a, ha a nevelt gyermek a meghatározott szervek alapján készített szakvélemény szerint súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutat, illetve pszichoaktív szerekkel küzd, 140 %-a ha a nevelt gyermek tartósan beteg, illetve fogyatékos. A helyettes szülő a nevelési díj mellett külön ellátmányban részesül a gyermek ruházatára, tankönyvére, tanszerére és tanulmányai végzéséhez szükséges egyéb eszközökre, a gyermek költőpénzére, valamint a lakásfenntartás költségeinek kiegészítésére. Az ellátmány éves összege nem lehet kevesebb gyermekenként az éves nevelési díj 25 %-ánál. Ez az összeg még kiegészül az úgynevezett készenléti díjjal, ami havonta 7.000,- Ft tekintet nélkül arra, hogy van-e a szülőknél elhelyezett gyerek.

8 8 2. számú melléklet a 6/2003. (III.1.) számú önkormányzati rendelethez Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő Jövedelem határ* 80%-ig %-ig %-ig Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban nem részesülő Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban nem részesülő Gyermekek Kedvezmény mértéke száma 1 N+10% 30% N+5% 20% 30% 2 N+15% 50% N+10% 30% 40% 3 vagy több N+20% N+15% N *Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének %-ában. N = a normatív kedvezménnyel.

9 9 I N D O K O L Á S A 16/2000.(V.1.) számú gyermekvédelmi tárgyú helyi önkormányzati rendelet módosításához A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény módosítása az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében több kiegészítő, pontosító rendelkezést tartalmaz, amely indokolttá teszi a helyi rendelet módosítását. A módosítások érintették: Az értelmező rendelkezéseket, melyek kiegészültek új fogalmakkal. A kiegészítő családi pótlék átnevezését (rendszeres gyermekvédelmi támogatás), összegének emelését. A szociális válsághelyzetben lévő várandós anya jogosultságának bővítését a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek után évenként járó egyszeri többlettámogatás kifizetését, mely szeptember hónapról június hónapra kerül átütemezésre. A szolgáltatások területén a gyermekjóléti szolgáltatás és a családok átmeneti otthona feladatainak bővülését. A normatív kedvezményben részesülők körének és a kedvezmény mértékének változását. A kérelmezők és a jogosultak körének bővülését a gyámhivatal által kirendelt gyám személyével.