Öttömös Község Képviselőtestületének 7/2003. (VIII.15.) Ktr. számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Átírás

1 Öttömös Község Képviselőtestületének 7/2003. (VIII.15.) Ktr. számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről egységes szerkezetben a 7/2004. (IV.08.), a 9/2005. (IX.01.), a 4/2006. (III.31.), a 13/2006. (XI.13.), a 7/2007. (III.30.), a 20/2007. (XII.22.), a 4/2008. (IV.29.), a 3/2009. (III.28.) és a 4/2011. (III.31.) rendeletek módosításaival Öttömös Község Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv-ben (a továbbiakban Gyvt.) kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtandó pénzbeli és természetbeni ellátásokról, a gyermekvédelem helyi rendszeréről a következő rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) alkotja. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. (1) 1 A rendelet hatálya kiterjed Öttömös község területén tartózkodó: a) A (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel a Öttömös község területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire, b) 2 A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. (2) E rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen a község területén tartózkodó gyermekeire is. (3) E rendelet szerint kell eljárni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a község területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelme érdekében, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével, vagy elháríthatatlan kárral járna. A gyermekek védelmének rendszere 2. (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásából kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. (2) A Képviselőtestület e rendeletben foglaltak szerint biztosítja a pénzbeli és természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, továbbá szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. 1 Módosította a 13/2006. (XI.13.) rendelet Hatályos november 13-tól 2 Módosította a 20/2007. (XII.22.) rendelet Hatályos január 1-től

2 (3) A gyermekek védelmét a képviselőtestület a következő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében biztosítja: a) Pénzbeli és természetbeni ellátás: - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. 3 b) Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása (óvoda, általános iskolai napközi). PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK Eljárási rendelkezések 3. (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a Polgármesteri Hivatalnál terjesztheti elő. (2) A pénzbeli ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más, családvédelemmel foglalkozó intézmény (természetes személy), illetve a gyermek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményezheti. (3) A jogosultsági feltételek közül a gyermeket gondozó családban közös háztartásban élő közeli hozzátartozók személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól a szülő (törvényes képviselő) a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében foglalt nyilatkozatot köteles benyújtani, továbbá köteles a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat, illetve az egy főre jutó jövedelem számításánál figyelembe vett körülmények igazolására az alábbi igazolásokat becsatolni: a) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot, b) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó megállapodást tartalmazó jegyzőkönyvet, c) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást, d) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszonyról, e) a jogosult házasságkötése esetében a házasság kötés tényét igazoló anyakönyvi másolatot. 4 (4) Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és a házastársa által bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével. (5) A jövedelem megállapításánál irányadó időszak: a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző három hónapot, egyéb jövedelmeknél az egy évet nem haladhatja meg. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. (6) A jövedelemszámításnál - a kérelem benyújtása időpontjában - közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni a) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát, b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, c) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket, d) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos (a továbbiakban: tartósan beteg, illetőleg fogyatékos) gyermeket, e) az a) - d) pontokba nem tartozó, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló évi IV. törvény alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont. 3 Módosította a 4/2006. (III.31.) rendelet Hatályos március 31-től 4 Módosította a 13/2006. (XI.13.) rendelet Hatályos november 13-tól

3 (7) A (6) bekezdés alkalmazásánál figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel (törvényes képviselővel) közös háztartásban élő valamennyi: vérszerinti és örökbefogadott gyermeket, és a házastárs gyermekeit. (8) A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, valamint aki 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül. (9) Környezettanulmányt csak akkor kell készíteni, ha kétség merül fel a kérelmezők által becsatolt nyilatkozat, illetve igazolások valóságtartalma tekintetében (1) Ha a döntésre jogosult hivatalos tudomása vagy a környezettanulmány megállapításai alapján a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatoknak, vizsgálni kell a család vagyoni helyzetét. (2) A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed az e rendelet 3. (6) bekezdésében meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára. (3) A vagyoni helyzet vizsgálata során a Gyvt ában meghatározottakat kell alkalmazni. 6 (4) PÉNZBELI ELLÁTÁSOK Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 6. (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható annak a gyermeknek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, és a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került (pl. a gyermek tartósan beteg, elemi kár, beiskolázás, szülők munkanélkülivé válása). 9 (2) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egyszeri összege gyermekenként legalább 1000 Ft, legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-ával megegyező összegű lehet. (4) A támogatás összegéről és formájáról határozatban kell rendelkezni. A határozatot indokolt esetben azonnal végrehajthatóvá lehet nyilvánítani. 5 Módosította a 13/2006. (XI.13.) rendelet Hatályos november 13-tól 6 Módosította a 4/2006. (III.31.) rendelet Hatályos március 31-től 7 Hatályon kívül helyezte a 4/2006. (III.31.) rendelet Hatályos március 31-től 8 Hatályon kívül helyezte a 13/2006. (XI.13.) rendelet Hatályos november 13-tól 9 Módosította a 4/2006. (III.31.) rendelet Hatályos március 31-től

4 TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK 7. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára. Elsősorban a gyermekintézményi étkezési térítési díj vagy annak egy része, továbbá élelmiszer, ruházat költségeinek átvállalása céljából, illetve ha a támogatás a gyermek tankönyv- és tanszerellátásának biztosítására irányul. 10 SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK Eljárási rendelkezések 8. (1) A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik. (2) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmét az intézmény vezetőjénél nyújthatja be. Gyermekjóléti alapellátások 9. (1) A gyermekjóléti alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. (2) A település közigazgatási területén élő ellátásra jogosultak részére a gyermekjóléti alapellátásokat a Képviselőtestület az alábbi, általa fenntartott saját intézményei közreműködésével biztosítja: gyermekjóléti szolgálat, napköziotthonos óvoda, általános iskolai napközi. Gyermekjóléti szolgálat 10. (1) A Képviselőtestület a gyermekjóléti szolgáltatást a védőnői szolgálat közreműködésével és annak keretében látja el. (2) A gyermekjóléti szolgálat feladatai különösen: a) folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, b) a gyermekek jogairól, a részükre biztosított támogatásokról tájékoztatást nyújt, az ezekhez való hozzájutást segíti, továbbá meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, c) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, d) szervezi a helyettes szülői hálózatot, e) segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, f) felkérésre környezettanulmányt készít, g) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit, h) az önkormányzat gyermekvédelmi rendelete hatályosulásának folyamatos figyelemmel kísérése, új ellátások bevezetésének kezdeményezése. (3) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. 10 Módosította a 4/2006. (III.31.) rendelet Hatályos március 31-től

5 Gyermekek napközbeni ellátása 11. (1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését és étkeztetését szervezi meg azok számára, akiknek napközbeni ellátásáról a szüleik, gondozóik munkavégzésük, egészségi állapotuk, vagy egyéb ok miatt nem tudnak gondoskodni. (2) A gyermekek napközbeni ellátásainak intézményi formái: napköziotthonos óvoda, általános iskolai napközi. Térítési díjak 12. (1) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az étkezésért térítési díjat kell fizetni. (2) Az intézményi térítési díjat a Képviselőtestület évente legfeljebb kettő alkalommal határozza meg. (3) 11 A gyermekétkeztetés intézményi térítési díja: - napközi otthonos óvoda esetében napi 214 Ft (napi háromszori étkezés, melyből a tízórai 43 Ft, az ebéd 139 Ft, az uzsonna 32 Ft) - általános iskola esetében napi 268 Ft (a tanulók napi háromszori étkezése, ebből tízórai 54 Ft, ebéd 174 Ft, uzsonna 40 Ft) 12 (4) 13 (5) Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díj fizetésére kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik. (6) Az étkezésért fizetendő térítési díjat az intézményvezető állapítja meg. a Gyvt (3), (4) és (5) bekezdésében foglaltak alapján -, melyről az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb annak igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet. (7) A térítési díjat egyhavi időtartamra előre, a hónap 10. napjáig kell megfizetni. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztja, az intézményvezető 15 napos határidővel felszólíthatja az elmaradt térítési díj megfizetésére. (8) Az intézményvezető a hátralékosokról nyilvántartást vezet, s erről kéthavonként tájékoztatja a Polgármesteri Hivatalt a díjhátralék behajtása céljából. Értelmező rendelkezések 13. A rendelet alkalmazásánál a Gyvt. 5. -ában szereplő értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni. Záró rendelkezések 14. (1) Ez a rendelet a szeptember 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 7/1998. (V.04.) Kt. sz. rendelet, valamint az ezt módosító 6/2000. (V.02.) Kt. sz., a 2/2001. Kt. sz. rendelet. 11 Módosította a 3/2009. (III.28.) rendelet Hatályos április 1-től 12 Módosította a 4/2011. (III.31.) rendelet Hatályos április 1-től 13 Hatályon kívül helyezte a 4/2006. (III.31.) rendelet Hatályos március 31-től

6 (3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az évi XXXI. törvény, továbbá a 133/1997. (VII.29.) Kormányrendelet és a 149/1997 (IX.10.) Kormányrendeletben foglaltak kell alkalmazni. Öttömös, augusztus 08. Bata Ferenc polgármester Gárgyán István jegyző Kihirdetve: augusztus 15.