OSZTÁLYOZÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK 2. ÉVFOLYAM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

OSZTÁLYOZÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK 2. ÉVFOLYAM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV: -Ismerje a magyar ábécét,állítson szavakat betűrendbe -különböztesse meg a magán-és mássalhangzót -Ismerje az elválasztás szabályait -Képes legyen a szótő és toldalék felismerésére -Ismerje fel a kijelentő -és kérdő mondatot -Alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat (időtartam,-j,-ly,hangkapcsolatok,nevek írása,mondathatárok.) OLVASÁS,SZÖVEGÉRTÉS -Olvasson némán kb.fél-egy oldal terjedelmű szöveget és oldja meg a hozzá kapcsolódó feladatokat önállóan -Olvasson hangosan felkészülés után 6-8 mondatos szöveget minél kevesebb hibával -Ismerje fel a mesék szereplőit,helyszíneit,időpontját ÍRÁS -Alakítsa és kapcsolja szabályosan a betűket -Másoljon egy perc alatt 20-25 betűt Másoláskor és tollbamondáskor ne ejtsen írástechnikai hibát (betűcsere,betűkihagyás,betűtévesztés) -Legyen írása tetszetős,jól olvasható

3. osztály magyar nyelv és irodalom továbbhaladási feltétele év végén Magyar irodalom: 1 oldal terjedelmű- a tanuló életkorának megfelelő szöveg megértése néma olvasással. Az olvasottakkal kapcsolatban elmondja az olvasottak lényegét, véleményt nyilvánít. Kérdésekre válaszol. Felkészülés után folyamatosan, kevés hibával érthetően olvassa fel a szöveget. A memoritereket szöveghűen mondja el. A tanuló gondolatait értelmesen, érthetően fogalmazza meg. A tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával 8-10 mondatos terjedelmű elbeszélő fogalmazást készít. A tartalmi egységek kezdetét bekezdéssel jelzi. Magyar nyelv: Felismeri, megnevezi és megfelelően jelöli a mondatfajtákat. Toldalékos formájukban, szövegben is felismeri és megnevezi a tanult szófajokat. A szövegkörnyezetnek megfelelően használja az igeidőket és az igekötőket. A mondatokat nagybetűvel kezdi és írásjellel zárja. A mondat szavait külön írja. A begyakorolt szókészlet körében biztonsággal alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Tulajdonnevek, ragos főnévi alakok, -ó, -ő, -ú, -ű végű főnevek, - ít, -ul, -ül végű és a kiejtéstől eltérő írásmódú igék, -s végű toldalékos melléknevek írása. A j hang biztonságos jelölése a tanult szófajok körében.

Követelmények 4. osztályban Magyar nyelv és irodalomból Minimum szint Beszédművelés Legyen képes folyamatos, érthető beszédre a mindennapi kommunikációban. Legyen képes a tartalomnak megfelelő tempóban, hangerővel, hanglejtéssel, helyes artikulációval elmondani a tanult verseket és szövegrészeket. Hibáit tudja javítani nevelői minta alapján. Legyen képes a beszédszünetek megtartására, vers- és szövegmondáskor. Vegyen részt csoportos történetalakításban. Szóbeli kifejezés Tudja összefüggően elmondani az olvasott meséket, mondákat, és történeteket. Tudja használni az irodalmi művek szavait, kifejezéseit kellő előkészítés után. Tudjon összefüggően beszámolni olvasott ismeretterjesztő szövegről (szükség esetén kérdések segítségével). Tudjon összefüggően beszámolni közös vagy egyéni élményről. Olvasás és szövegértés Olvasson a tanuló némán 1,5 oldal terjedelmű, könnyen tagolható szépirodalmi és 1 oldal terjedelmű ismeretterjesztő szöveget (a szövegek terjedelmét 4. évfolyam olvasókönyvének betűnagyságához mérjük!). Bizonyítsa a szépirodalmi szöveg megértését a feladatok szóbeli és írásbeli megoldásával: nevezze meg a szereplőket és a hozzájuk kapcsolódó főbb eseményeket, az események színhelyét, idejét, sorrendjét. Értelmezze és alkosson véleményt a szereplők magatartásáról. Kérdések segítségével tudja tagolni a szöveget. Fogalmazza meg egy-egy gondolategység lényegét szóban és írásban. Ismerje fel a rokon értelmű szavakat, ellentétes jelentésű szavakat, jelzős szerkezeteket tanítói kérdés segítségével. Bizonyítsa az ismeretterjesztő szöveg megértését, emeljen ki lényeges információkat önállóan. Készüljön fel előzőleg megtárgyalt 8-10 mondatos szöveg hangos olvasására. Olvasson folyamatosan a természetes beszéd ütemének megfelelően. Hangos olvasása legyen szöveghű. Olvasson a hangkapcsolati törvényeknek megfelelően. Felolvasás során szükség esetén, nevelői minta alapján - alkalmazza az érzelmek kifejezésére a tanult mondatfonetikai eszközöket (hangerő, hanglejtés, hangsúly) és az értelemszerű szünettartást.

Irodalmi és társadalmi ismeretek, tevékenységek Ismerje fel a tanuló az olvasott népművészeti alkotások közül a népmesét, a mondát és a népdalt. Ismerje a népmesék fajtáit, tudja, hogy a népmesék általában a nép vágyát fejezik ki, amelynek teljesülését gyakran csodás elemek segítik. Vegye észre, hogy az állatmesékben az állatoknak emberi tulajdonságai vannak. Tudja, hogy a mondák történelmi személyekhez, eseményekhez, illetve adott földrajzi helyekhez fűződő történetek. Tudja, hogy a népdalok népünk életét, sorsát, érzéseit, gondolatait tükrözik, és gyakran együtt születik a szöveg a dallammal. Különböztesse meg a népköltészeti és műköltészeti alkotásokat. Ismerje fel a műköltészeti alkotások közül az elbeszélést és az ifjúsági regényt. Figyelje meg a versekben a rímeket, vegye észre a szépirodalmi szemelvényekben (próza, vers) a művészi stílus eszközei közül a rokon értelmű szavakat és a jelzős szerkezeteket. Ismerje nemzeti történelmünk néhány kiemelkedő eseményét és személyiségét az irodalmi szemelvényekből. Használja a lexikonokat és a szótárakat a tanító segítségével. Jegyezze fel négy kedvenc könyvének címét, írójának nevét. Olvasson el (tanító és a tanuló közös megegyezése alapján kiválasztott) egy ifjúsági regényt. Tudjon az iskola könyvtárában könyveket keresni. Tudja a könyvek tartalomjegyzékét önállóan használni. Tanuljon meg 10 új szólást vagy közmondást. Fogalmazás, írásbeli kifejezés Tudjon a tanuló elbeszélést írni képsor, egyéni vagy közös illetve olvasmányélmény alapján, kellő előkészítés alapján. Tudjon a tanuló leírni tárgyakat, személyeket, állatokat, tájakat kellő előkészítés után. A mondatok az adott témáról a lényeges mondanivalót tartalmazzák. Legyen képes a gondolatok, tulajdonságok megfelelő elrendezésére, továbbá a pontos szóhasználatra kellő előkészítés után. Legyen képes a figyelem átirányításával a felesleges szóismétlést elkerülni rokon értelmű kifejezések beépítésével. Tudja tagolni fogalmazását a tartalomnak megfelelően közösen készített szerkezeti vázlat alapján. A fogalmazás terjedelme 6-10 mondat legyen. Tudjon a tanuló levelet, üdvözletet írni kellő előkészítés után. Törekedjen a helyzethez illő megszólításra, hangnemre, elköszönésre. Használja a helyesírási szótárt. Nyelvtan A felismerés és a megnevezés szintjén ismerje a tanuló a tanterv alábbi témáit: az ige ragozása, személyragok, a személyes névmás, igekötős igék, a gyakori igekötők. Képes

legyen a tanult szófajokat felismerni és helyesen leírni. Legyen képes a szótő és a toldalék felismerésére. Ismerje fel példák segítségével a mondatfajták és az igemódok kapcsolatát. Az alsó tagozatban tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek legyenek. Helyesírás Legyen képes hibátlanul jelölni a mondatkezdést, mondatvégi írásjelet, szóhatárt. Ismerje az elválasztás szabályait, alkalmazza helyesen a névutókat, jelölje hibátlanul a magánhangzók időtartamát a szavakban és a szavak végén, mássalhangzók időtartamát (a kiejtés elve alapján) a szótövekben és a toldalékos alakokban. Legyen képes hibátlanul jelölni a kiejtéstől eltérő betűkapcsolatokat (dj, dt, nj, lj, ts, tj) igében, főnévben. Alkalmazza helyesen a ly és j t a gyakorolt esetekben. Alkalmazza helyesen a tulajdonnevek kezdő betűjét, toldalékokat, a többes szám és a múlt idő jelét, ismerje és alkalmazza helyesen a melléknév fokozását, és a számnevek helyesírását. Tudjon pontosan keltezést írni. Írásbeli munkái legyenek rendezettek, olvashatóak. Legyen képes munkájának önkorrekciójára.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az osztályozó vizsga követelményei 5-8. évfolyamon A vizsga írásbeli feladatlapból és szóbeli vizsgarészből áll minden évfolyamon. Ajánlott könyv: Radóczné Bálint Ildikó és Virág Gyuláné: Irodalom Sokszínű magyar nyelv tankönyv és munkafüzet AZ 5. ÉVFOLYAMON Kötelező memoriterek: Petőfi Sándor: Pató Pál úr Petőfi Sándor: Egy estém otthon vagy István öcsémhez Petőfi Sándor: Egy telem Debrecenben Petőfi Sándor: A négyökrös szekér Petőfi Sándor: János vitéz 10-12 vszk. A 6. ÉVFOLYAMON Arany János: Rege a csodaszarvasról 1-6. versszak ÉS a 46-53. versszak Petőfi Sándor: Arany Jánoshoz Arany János: Toldi - Előhang - Tizenkettedik ének: 19-20. vszk. - 5 vszk. Arany János: A walesi bárdok Gárdonyi Géza: Egri csillagok A 7. ÉVFOLYAMON - Dobó esküje (a fiúknak) - a várnép esküje (a lányoknak) Petőfi Sándor: Szeptember végén Kölcsey Ferenc: Himnusz Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet Petőfi Sándor: A XIX. század költői Vörösmarty Mihály: Szózat Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz - részlet A 8. ÉVFOLYAMON Szabó Lőrinc egy szabadon választható verse (vagy 2 vers a Tücsökzenéből) Ady Endre 2 verse az alábbiak közül: A föl-földobott kő Lédával a bálban Őrizem a szemed Párisban járt az Ősz Góg és Magóg fia vagyok én József Attila: A Dunánál: 1. rész Juhász Gyula: Milyen volt ÉS Anna örök József Attila: Curriculum vitae részlet József Attila: Születésnapomra Radnóti Miklós: Nem tudhatom

Magyar nyelv 5. évfolyam Témakör Kommunikáci ó. A szavak szerkezete. A szavak jelentése. A nyelv szerkezete Tanany ag Mindennapi kommunikációs szituációk: kapcsolatfelvétel, bemutatkozás, kérdés, kérés, beszélgetés. A szavak szerkezete: szótő, toldalékok, összetett szavak tagjai. Hangalak és jelentés kapcsolata a szavakban. Az állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások. A leggyakoribb mindennapi metaforák. A magyar hangok rendszere és főbb képzési jellemzőik: magánhangzók, mássalhangzók; magánhangzók: magas, mély; rövid, hosszú; mássalhangzók: zöngés, zöngétlen; rövid, hosszú. A hangok kapcsolódási szabályszerűségei: hangrend, illeszkedés, teljes és részleges hasonulás, kiesés, összeolvadás, Kulcsfogalmak Beszédhelyzet, arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső, zenei eszközök (dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet). Szótő, toldalék, képző, jel, rag. Egyjelentésű szó, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes jelentés; hangutánzó szó, hangulatfestő szó, állandósult szókapcsolat, közmondás, szólás; beszélt nyelvi metafora Magas, mély magánhangzó, zöngés, zöngétlen mássalhangzó, hangrend, illeszkedés, teljes hasonulás, részleges hasonulás, kiesés, összeolvadás, rövidülés.

Helyesírás. Helyesír ási alapelve k. rövidülés. A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása. Törekvés az írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra. Az alapvető helyesírási elvek (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve) ismerete, eseteik felismerése és tudatos alkalmazása. Ábécé, helyesírási alapelvek (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve), elválasztás. Magyar irodalom 5. évfolyam Mesék Témakör Petőfi Sándor: János vitéz Táj, szülőföld. Tanany ag Nép- és műmesék: magyar és más népek meséi. Verses és prózai formájú mesék. Állatmesék verses és prózai formában. Petőfi Sándor: a János vitéz cselekménye, szerkezete. A mű mesei elemei (cselekmény, hősök) népies elbeszélő költemény/verses mese. Kukorica Jancsi útja, tettei, választásai (értelmezés, jellemzés). A megjelenítés eszközei. Petőfi Sándor: Az Alföld (és más műve, pl. István öcsémhez, Egy estém otthon, Szülőföldemen, Úti levelek). Epikai művek (részletek) és lírai alkotások magyar tájakról, városokról. Kulcsfogalmak Népmese, tündérmese, csalimese, állatmese (fabula), meseregény, mesealak, meseformula, meseszám; vers, ritmus, próza. Epika, elbeszélő költemény; hasonlat, megszemélyesítés, metafora, ellentét, párhuzam; ütemhangsúlyos verselés, verssor, ütem, felező 12-es sorfajta, páros rím. Tájleíró költemény, úti levél, útleírás, téma, motívum.

Család, gyerekek és szülők; barátság, emberi kapcsolatok. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk házi olvasmány Próbatételek, kalandok, hősök Családi, baráti kapcsolatok sokfélesége az irodalmi művekben, a mitológiai és bibliai történetektől (pl. Daidalosz és Ikarosz; Jákob és Ézsau; Jézus példázatai) a kortárs irodalomig; magyar és világirodalmi szemelvényekkel, ill. kisepikai (pl. Kosztolányi), nagyepikai (teljes művek és részletek, pl. Jules Verne, E. Kästner, Kertész Erzsébet, Szabó Magda), és lírai alkotásokban. Arany János: Családi kör versértelmezés. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk sok szempontú megközelítés. Tér- és időviszonyok (cselekményidő/külső, történelmi idő), cselekmény, szerkezet, szereplők/jellemek, kapcsolatok, konfliktusok. Elbeszélői nézőpont. A mű fontos témái (pl. barátság, közösség, önfeláldozás, gyerekekfelnőttek, hűség-árulás). A hősies magatartás néhány példája, változata; a próbatételek, kalandok szerepe a görög mitológiából és a Bibliából. Biblia, mitológiai történet, életkép, elbeszélés, novella, regény Ifjúsági regény, cselekmény, tér- és időviszonyok, szerkezet, konfliktus, elbeszélői nézőpont. Próbatétel, kaland

Magyar nyelv 6. évfolyam Témakör Alapszófajok, ige, igekötő. A főnév. Melléknév, számnév, névmás. Helyesírás. Tanany ag Az alapszófajok típusai, szerkezetük. Az ige szerkezete, az igekötők szerepe az ige folyamatosságának, irányultságának kifejezésében. A főnevek kategóriái, a tulajdonnevek fajtája, helyesírása, szerkezete. A névszók többi típusa: melléknév, számnév, névmás, ill. ezek fajtái, helyesírásuk, szerkezetük, mondatbeli szerepük. A névmások szövegszervező szerepének megfigyelése, alkalmazása a szövegalkotásban. A szófajokhoz kapcsolódó legalapvetőbb és leggyakoribb helyesírási szabályok alkalmazása. A helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a helyesírást segítő segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.) önálló használata. Kulcsfogalmak Alapszófajok (ige, igekötő). Alapszófajok, főnév, a tulajdonnevek típusai: (pl. személynév, intézménynév, földrajzi név stb.) Melléknév, számnév, névmás, a számok írásmódjai, keltezés.

Magyar irodalom 6. évfolyam Témak ör Monda, rege Ballada Arany János: Toldi Tanany ag Magyar mondák, történeti mondák, helyi mondák feldolgozása, megértése. Arany János: Rege a csodaszarvasról műértelmezés. A csodaszarvas-monda feldolgozása és a történeti források. Két népballada értelmezése. A műfaji sajátosságok megfigyelése, elemzése (szaggatottság, kihagyás, elhallgatás stb.), magatartásformák, erkölcsi értékek elemzése. Arany János: A walesi bárdok című balladájának értelmezése. A Toldi cselekménye, szerkezete. Toldi Miklós helyzete, tettei, magatartása, kapcsolatai, konfliktusai. Arany lélekábrázolása (családi kapcsolatok; bűn és megtisztulás). A megjelenítés eszközei, a poétikai eszközök elemzése (pl. hasonlat, megszemélyesítés, metafora; alakzatok, pl. ellentét, párhuzam, túlzás, felsorolás, részletezés, szótőismétlés). Kulcsfogalmak Monda, rege, eredetmonda, felező 8- as ritmus Időmértékes verselési rendszer, versláb, jambus, jambikus verselés, spondeus, félrím, belső rím, alliteráció, szórendcsere. Előhang, mottó, expozíció, kaland, allegória, epizód, késleltetés, körülírás, felező 12-es, sormetszet.

Próbatételek, kalandok, hősök. Érzelmek, hangulatok, gondolatok (lírai alkotások). Gárdonyi Géza: Egri csillagok házi olvasmány A klasszikus és a kortárs ifjúsági irodalomból kis- és nagyepikai művek, műrészletek. Fazekas Mihály: Lúdas Matyi műértelmezés, szerkezet. Témák, motívumok lírai alkotásokban (pl. természet, évszakok, napszakok, szerelem). Szemelvények a magyar irodalom különféle műfajú alkotásaiból, pl. Balassi Bálint egy műve, Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez és még egy műve, értelmezések, poétikai és verstani gyakorlatok. Gárdonyi Géza: Egri csillagok. Tér- és időviszonyok, cselekmény, szerkezet; a szereplők csoportjai, kapcsolataik, konfliktusok. Elbeszélői nézőpont, jellemábrázolás, ábrázolásmód. Bornemissza Gergely életútja. A mű fontos témái és motívumai. Próbatétel, kaland (cselekményszervező), ismétlődő motívum, vándortéma, daktilus, spondeus, kötött verssor, hexameter Líra, lírai alany, téma, motívum, versforma, rímszerkezet. Történelmi regény, ifjúsági regény, kalandregény; téma, motívum.

Magyar nyelv 7. évfolyam Témakör A nyelv szerkezete és jelentése I. A nyelv szerkezete és jelentése II. A nyelv szerkezete és jelentése III. A nyelv szerkezete és jelentése IV. Tanany ag A mondat nyelvi funkciója, felépítése, szerkezete, mondatfajták, ezek szövegszervező ereje. Szószerkezetek típusai, fajtái: hozzá-, mellé-, alárendelés. Fő mondatrészek szerepe, funkciója és fajtái, mondatbeli viszonyaik. A tárgy. A határozó és fajtái. A jelző és fajtái. Fogalmak Mondatfajta, kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó mondat. Egyszerű és összetett mondat; tagolt és tagolatlan mondat; minimális és bővített mondat. Mondatrész, alany, állítmány, tárgy. Határozók: idő, hely, mód, társ, eszköz, állapot. Viszonyszó, névelő, kötőszó, névutó, partikula, segédige, igekötő. Mondatszó, indulatszó, módosítószó. Jelzők: minőség, birtokos, mennyiség. Magyar irodalom 7. évfolyam Témakör Tanany ag Az egyes kisepikai műfajok Kisepikai sajátosságai. (pl. kisregény, nézőpont, Fogalm ak tér-, időviszonyok, előreutalás, késleltetés,

alkotások Lírai műfajok Nagyepikai alkotás Jókai: A nagyenyedi két fűzfa a romantikus korstílus Egy korstílus a romantika Nagyepikai alkotás regényelemzés: Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője elbeszélés, novella, anekdota) Alkotások műfaji szempontokból a magyar irodalom különféle korszakaiból pl. Janus Pannonius, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János műveiből és kortárs magyar lírai alkotásokból. Tér- és időviszonyok, cselekmény, szerkezet. Hősök, magatartásformák, erkölcsi választások a szereplők jellemzése. A romantika megjelenési formái. A korszak jellemző alapvetései, törekvései és irodalmi stílusjegyei Tér- és időviszonyok, cselekmény, szerkezet, anekdotikusság. A szereplők jellemzése. szerkesztésmód, szereplők, hangnem, téma, motívumok Óda, himnusz, elégia, dal, epigramma; verselési rendszer, időmértékes verselés, versláb, spondeus, trocheus, daktilus, hexameter, pentameter, disztichon; rím, rímelhelyezkedés; szókép, hasonlat, megszemélyesítés, metafora; alakzat, ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, szórendcsere. Romantikus regény; történelmi regény; romantikus hős, jellem, ábrázolásmód. Műfaji fogalmak (pl. óda, epigramma, rapszódia); romantikus ellentétezés, romantikus képalkotás. Nagyepika, szerkezet, időviszony, térviszony, cselekmény, fordulat, epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; anekdotikus; magatartásforma.

Magyar nyelv 8. évfolyam Témakör A nyelv szerkezete és jelentése I. A nyelv szerkezete és jelentése II. A nyelv szerkezete és jelentése III. A nyelv állandósága és változása II. Helyesírás Tanany ag Az alárendelő mondat és fajtái. A mellérendelő mondat és fajtái. A szóösszetételek típusai, jelentésük változása, helyesírási szabályai. A szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggései. Ritkább szóalkotási módok (pl. mozaikszó). A magyar nyelv eredete (finnugor rokonság), helye a nyelvek között. Az írásjelek, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai. A párbeszéd és az idézetek írásmódja. Összetett szavak helyesírásának megismerése, alkalmazása. A mozaikszók helyesírása. Fogalmak Egyszerű és összetett mondat; tagolt és tagolatlan mondat. Alárendelő és mellérendelő mondat és azok fajtái. Szóösszetétel (alárendelő, mellérendelő, ikerszó, jelentéssűrítő összetétel), szóképzés, mozaikszó. Nyelvrokonság, nyelvcsalád, uráli és finnugor nyelvcsalád. Központozás, írásjel (vessző, pont, kérdőjel, felkiáltójel, kettőspont, gondolatjel). Egyenes, szabad függő, függő idézet. Mellérend elő szóösszeté tel (szóismétlés, valódi mellérendelés, ikerszó), alárendelő szóösszetétel;

mozaikszó.

Magyar irodalom 8. évfolyam Témakör Kisepikai alkotások Lírai műfajok, műtípusok Tanany ag Kisepikai alkotások - pl. novella, elbeszélés, kisregény, anekdota, karcolat; ballada; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem Móricz Zsigmond: Hét krajcár Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok, pl. óda, dal, epigramma, elégia, ekloga, életkép, tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra. Verstani, poétikai ismeretek. A Nyugat Szerelmi költészet: Ady Endre, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső Szimbolista tájvers: Ady Endre: A Magyar Ugaron Impresszionista tájvers: Juhász Gyula, Babits Mihály Számvetések: Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós Fogalmak Kisepika; anekdota, novella, egyperces novella, ballada; szerkezet, időrend, elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet. Óda, himnusz, elégia, dal, epigramma, ekloga; időmértékes verselés, rímelhelyezkedés, szóképek, alakzatok. Stílusirányzatok a 20. század elején (klasszikus modernség) Az impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió stílusés formajegyei. Jellemző művek, ábrázolásmódok. Tóth Árpád: Körúti hajnal Krúdy Gyula: Egy Aranykéz utcai éj emléke Impresszionizmus, szimbolizm us, szecesszi ó, szinesztézia, allegória, szimbólum, összetett költői kép.

Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a szórakoztató irodalom köréből Drámai műfajok - egy komédia A népszerű irodalom műfajai, megoldásai, hatása; hangnemei, szemelvények és Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig! Shakespeare: Rómeó és Júlia Tér- és időviszonyok, szereplők rendszere, alapszituáció, cselekmény, konfliktusok. Drámai szerkezet. Népszerű irodalom, bűnügyi történet, kalandregény, irodalom, humoros hangnem. Dráma, komédia, komikum, dialógus, konfliktus, alapszituáció, drámai nyelv, drámai jellem.

Az osztályozó vizsga követelményei 9-12. évfolyamon Ajánlott tankönyv: Mohácsy Károly: Színes irodalom tankönyv és szöveggyűjtemény Antalné Szabó Ágnes-Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció tankönyv és munkafüzet 9. évfolyam: Magyar irodalom Írásbeli Szóbeli témakörök feladatsor és szövegalkotás Mítosz, mitológia-istenek születése, az ember keletkezése Az ókori görög irodalom: Homérosz eposzai: szemelvények a szöveggyűjteményből A görög líra és műfajai, alkotói A görög dráma kialakulása, az Antigoné elemző bemutatása A római irodalom A középkor irodalma és világképe: Dante: Isteni színjáték-szemelvények a szöveggyűjteményből Villon költészete Az európai reneszánsz: Petrarca, Boccaccio A magyar reneszánsz: Janus Pannonius költészete Balassi Bálint költészete Az angol reneszánsz: Shakespeare: Rómeó és Júlia/Hamlet A barokk irodalma: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem-szemelvények a szöveggyűjteményből A kuruc kor költészete: Mikes Kelemen A francia klasszicista dráma: Moliere: Tartuffe Kötelező memoriterek Homérosz: Iliász, Odüsszeia: Segélykérés és témamegjelölés 32-35 sor a görög és római lírikusoktól Ómagyar Mária-siralom Dante: Isteni színjáték I. 1-6. vszk. ÉS III.

1-3. vszk. Janus Pannonius: Egy dunántúli mandulafáról ÉS Shakespeare: LXXV.szonett Balassi Bálint: Adj már csendességet Magyar nyelv Írásbeli Szóbeli teszt A kommunikáció A nyelvi szintek grammatikája Helyesírás Jelentéstan A szöveg és a szövegösszetartó erő 10. évfolyam: Magyar irodalom Írásbeli Szóbeli témakörök Kötelező memoriterek feladatsor és szövegalkotás Az európai felvilágosodás irodalma A magyar felvilágosodás első szakaszának irodalma: Csokonai Vitéz Mihály költészete Berzsenyi Dániel lírája Az európai romantika Puskin: Anyegin Gogol: A köpönyeg A francia realizmus: Balzac: Goriot apó A magyar reformkor irodalma és a magyar színjátszás kezdete: Katona József: Bánk bán Kölcsey Ferenc lírája Vörösmarty Mihály költészete Petőfi Sándor költészete Jókai Mór: Az Az aranyember Berzsenyi Dániel: Osztályrészem vagy A közelítő tél Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz II. Kölcsey Ferenc: Zrínyi dala Vörösmarty Mihály: A Guttenberg-albumba ÉS Gondolatok a könyvtárban (18-20 sor) Petőfi Sándor: Európa csendes, újra csendes Petőfi Sándor: A természet vadvirága

Magyar nyelv Írásbeli Szóbeli teszt Szövegtípusok A hétköznapi érintkezésben használatos szövegek Jelek és jelrendszerek Stilisztika A különféle kommunikációs színterek szövegtípusainak stilisztikai jellemzői 11. évfolyam Magyar irodalom Írásbeli Szóbeli témakörök Kötelező memoriterek feladatsor és szövegalkotás Arany János életműve: versei, balladái és a Toldi estéje Madách Imre: Az ember tragédiája Mikszáth Kálmán novellái Az orosz realizmus: Tolsztoj: Ivan Iljics halála Drámairodalom a 19. század második felében: Csehov: Sirály Ibsen: A vadkacsa Új szellemi, művészeti, irodalmi irányzatok a 19. század második felében: impresszionizmus, szimbolizus, szecesszió A 20. század első felének irodalma: Nyugat Ady Endre költészete Móricz Zsigmond: novellái és a Rokonok c. regénye Babits Mihály költészete Kosztolányi Dezső költészete és az Édes Anna c. regénye Juhász Gyula költészete Tóth Árpád költészete Arany János: Epilógus Arany János: Letészem a lantot Arany János 1 balladája a szaktanár választása alapján Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok ÉS A Magyar Ugaron ÉS Párisban járt az Ősz Babits Mihály: Jónás imája Kosztolányi Dezső: Boldog, szomorú dal Magyar nyelv Írásbeli Szóbeli témakörök feladatsor és szövegalkotás Retorika Az érvelés A vita Anyanyelvünk változatai: társadalmi és

területi nyelvváltozatok A nyelvművelés Nyelvi tervezés, nyelvi politika 12. évfolyam Magyar irodalom Írásbeli Szóbeli témakörök Kötelező memoriterek feladatsor és szövegalkotás Az avantgard mozgalmak A 20. század első felének irodalma: Thomas Mann: Mario és a varázsló Kafka: Az átváltozás József Attila életmű Örkény István: Egyperces novellák, Tóték Szabó Lőrinc költészete Brecht: Kurázsi mama Kertész Imre: Sorstalanság Márai Sándor: Halotti beszéd 1-35. sor Szabó Lőrinc: Semmiért Egészen József Attila verseiből 30-32 sor a szaktanár választása alapján József Attila verseiből 30-32 sor a szaktanár választása alapján Radnóti Miklós: Erőltetett menet Radnóti Miklós 1 eclogája a szaktanár választása alapján Magyar nyelv Írásbeli Szóbeli témakörök feladatsor és szövegalkotás Nyelv és társadalom A magyar nyelv története A határon túli magyarok nyelvhasználata