NÖVÉNYVÉDŐSZER-MARADÉK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

NÖVÉNYVÉDŐSZER-MARADÉK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK NÖVÉNYI TERMÉNYEKBEN, FELDOLGOZOTT NÖVÉNYI ALAPÚ ÉLELMISZEREKBEN ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI MINTÁKBAN 2007 MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL KÖZPONT NÖVÉNY, TALAJ ÉS AGRÁRKÖRNYEZET- VÉDELMI IGAZGATÓSÁG

A MgSzH NTI Analitikai Hálózat növényvédőszer-maradék vizsgálati eredményei 2007 TARTALOM ÖSSZEFOGLALÁS 1. BEVEZETÉS 2. MINTAVÉTEL 3. ANALÍZIS ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS 4. ADATOK RÖGZÍTÉSE ÉS ÖSSZEGZÉSE 5. HATÓSÁGI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI 5.1. HAZAI MINTÁK 5.2. IMPORT MINTÁK 5.3. CSEMEGE-, BORSZŐLŐ VIZSGÁLATOK 5.4.NÖVÉNYI ALAPÚ FELDOLGOZOTT ÉLELMISZEREK 5.5. KÖRNYEZETVÉDELMI VIZSGÁLATOK 6. EGYÉB MINTÁK VIZSGÁLATA 6.1. HATÓSÁGI EGYÉB MINTÁK VIZSGÁLATA 6.2. EU KOORDINÁLT MONITORING VIZSGÁLATOK 7. ÉLELMISZERBIZTONSÁGI ELLENŐRZÉSEK 8. RASFF, ÉLELMISZERBIZTONSÁG ÉS AZ NÖVÉNYVÉDELMI HATÓSÁG 9. NEMZETKÖZI KÖRVIZSGÁLATOK 10. NEMZETI REFERENCIA LABORATÓRIUMOK 11. ÁTMENETI TÁMOGATÁSÚ PROJEKT - ÖSSZEGZÉS 12. SZAKMAI RENDEZVÉNYEK, NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK, PUBLIKÁCIÓK Mellékletek 1. melléklet: Az analitikai hálózat laboratóriumai által vizsgált mintaszámok 2007-ben 2. melléklet: Termőhelyi minták részletes elemzése 3. melléklet: Hazai piaci minták részletes elemzése 4. melléklet: Határérték feletti és nem engedélyezett szermaradék tartalmú hazai minták 5. melléklet: Termőhelyi minták kezelésére használt növényvédő szerek 6. melléklet: Határérték felett mért szermaradékot tartalmazó import minták 7. melléklet: Import minták részletes elemzése 8. melléklet: Növényi alapú feldolgozott élelmiszerek elemzése 9. melléklet: Környezetvédelmi minták elemzése 10. melléklet: EU koordinált monitoring vizsgálatok összesítése 11. melléklet: Élelmiszerbiztonsági fokozott ellenőrzések kifogásolt tételei 2

ÖSSZEFOGLALÁS A 2007-s évben 3575 db hatósági minta analízisét végezte el az analitikai hálózat a mintavételi program keretében. A vizsgálat típusa szerinti megoszlásban 1589 db hazai és 1511 db import (Uniós tagállam és harmadik ország) friss zöldség-, gyümölcs minta, 166 db növényi alapú feldolgozott élelmiszer és 181 db bébiétel-, ital vizsgálatára került sor. Feldolgozott élelmiszer 5% EU monitoring 4% Bébiétel-, ital 5% Termőhelyi 19% Import piaci import 42% Hazai piaci 25% A vizsgált 1589 db hazai (piaci, termőhelyi és export) minták 67,5 %-a nem tartalmazott szermaradékot kimutatható mennyiségben. Határérték feletti mennyiségben mért szermaradék tartalom miatt a minták 0,9 %-a, nem engedélyezett növényvédő szer használata miatt pedig 0,3 %-a minősült kifogásoltnak. Az 1511 db import mintából 19 db mintában mértek megengedett határérték felett szermaradékot, illetve 10 db mintában Magyarországon nem engedélyezett növényvédő szer hatóanyagot. A minták 1,9%-a volt kifogásolt, míg 41 %- n egyáltalán nem volt kimutatható szermaradék. A 166 db növényi alapú feldolgozott élelmiszer minták 35,5%-a tartalmazott kimutatható mennyiségben szermaradékot, míg a 181 db bébi étel, ital minták nem tartalmaztak kimutatható szermaradékot. A környezetvédelmi felszíni víz monitoring vizsgálati program keretében a hálózat 48 db vízmintában 1680 vizsgálatot végezett el. Környezetvédelmi egyéb vizsgálatok során a hálózat ebben az évben, környezetvédelemmel kapcsolatos víz, talaj és más mintát vizsgált, összesen 30 darabot. 3

1. BEVEZETÉS 2007. januárjában kormányrendelettel létrejött a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH), amely a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt működő központi hivatal. Az MgSzH Központ az egész országra kiterjedő illetékességgel rendelkezik, bizonyos feladatait területi szervei útján látja el. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Élelmiszerlánc-biztonsági Állat- és Növényegészségügyi Főosztályának, szakmai felügyelete alatt működő MgSzH Központ Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság (NTAI) és a megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságok (NTI) székhelyén, 2007-ben 6 regionális Növényvédőszer Analitikai Laboratórium látta el, az ország növénytermelésével összefüggő növényvédőszer-maradék vizsgálati feladatokat. Az ellenőrzések kiterjedtek a hatósági: friss zöldség-, gyümölcs esetében az export, import, termőhelyi és piaci, a növényi alapú feldolgozott élelmiszerek, a bébiétel, ital, valamint a környezetvédelmi vizsgálatokra. A laboratóriumok az MgSzH Központ NTAI központi koordinációjával, területi illetékességgel végzik hatósági és egyéb tevékenységüket. 2007-ben, a szermaradék ellenőrzési program keretén belül, az ellenőrzés alá vont kultúraféleségek kiválasztása, vizsgálata a magyar fogyasztási szokások, illetve az előző évek vizsgálati tapasztalatainak figyelembe vételével történt. A hazai vizsgálati minták mintavétele betakarításkor a termőhelyen, a piaci elárusító helyeken, az import vizsgálati minták mintavétele pedig a határállomásokon és a nagykereskedelmi láncokban történt. A hatósági (piac, termőhelyi, export, import, feldolgozott élelmiszer, bébiétel-ital) és környezetvédelmi vizsgálatok minta- és vizsgálati számai az 1. táblázat szerint alakultak. 1. táblázat Sorszám Vizsgálat típusa Mintaszám db. Vizsgálati szám db % (1-7) hatósági mintára vonatkoztatva % összesen (1-11) összes mintaszámra vonatkoztatva 1. piaci (P) 895 81353 25 19 2. termőhelyi (T) 693 49414 19 15 3. export (E) 1 3 4. EU monitoring 128 8310 4 3 5. import (+piaci import) (I) 1511 150988 42 33 6. feldolgozott élelmiszer 166 6510 5 3 7. bébiétel-ital 181 11570 5 3 8. környezetvédelmi monitoring 48 1680 1 9. környezetvédelmi 30 948 1 egyéb 10. hatósági egyéb 29 422 1 11. egyéb 937 20369 20 1. - 3. hazai (P,T,E)minták 1589 130770 1. - 7. hatósági minták (piac, termőhelyi, export, import, feldolgozott 3575 308148 élelmiszer, bébiétel-ital) 8. - 9. környezetvédelmi minták 78 2628 Mindösszesen: 1-11. 4619 331567 4

2. MINTAVÉTEL A határérték feletti mennyiségben szermaradékot tartalmazó minták kiszűrésének igénye, illetve azok számának csökkentése hatékony mintavételi stratégiát kíván, a garanciát pedig a jó mezőgazdasági gyakorlat jelenti. A mintavételezések eljárásrendjét a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásáról szóló 7/2001.(I.17.)FVM rendelet, az Uniós előírásokat harmonizáló 34/2004.(IV.26.) ESzCsM mintavételi rendelet, illetve az 5/2002.(II.22.) EüM - FVM együttes rendelet határozzák meg. Az alkalmazott szűrővizsgálati programmal 1589 db hazai és 1511 db import termény vizsgálatára került sor 230 különböző hatóanyagra kiterjedően, az 1. táblázat szerint. A vizsgált hatóanyagkör kiválasztásánál az alábbi szempontok érvényesültek: - ismert eredetű (a kezelési körülményeket ismertnek tekintve) terményeknél a termelő által vezetett permetezési napló, - ismeretlen eredetűeknél az adott kultúrában engedélyezett szerek és az alkalmazástechnológia, valamint a RASFF gyorsriasztási rendszer bejelentései, - exportra menő terményeknél a fogadó ország esetleges külön előírásai, valamint az Európai uniós előírások. A mintavételezések: 32 féle gyümölcs kultúrára, 33 féle zöldség kultúrára, 4 féle gabona kultúrára, 26 féle feldolgozott élelmiszerre, 63 féle bébiétel-, ital termékre terjedtek ki. Hazai minták Ebben az évben a vizsgált hazai minták számának 55 %-a zöldségféle, 36,6 %-a gyümölcsféle és 8,4%-a szántóföldi kultúrából származott. Az export minták száma, az utóbbi éveket tekintve a legalacsonyabb volt, mindössze 1 db. Ebbe a mintavizsgálati típusba csak a megrendelésre történő, exportra szánt minták vizsgálatát soroljuk. A hálózati mintavételi program elsősorban a fő fogyasztási szokásokat reprezentáló terményekre irányult, de maradt kapacitás egyéb kultúrákra is. A kora tavaszi (februártól - április végéig terjedő) időszakban a laboratóriumok, 130 db hazai eredetű mintát vizsgáltak meg. A minták 15 kultúraféleségből, elsősorban zöldségfélékből, (saláta, retek, uborka, paradicsom, paprika) tevődtek össze. A leggyakrabban vizsgált kultúrák a 130 db mintaszámra vonatkoztatva: saláta 30 %; retek 14,6%; uborka 9,2 %; paprika 7,7 %, paradicsom 6,9 %; volt. A korai időszakban vizsgált zöldségfélék az éves hazai 1589 db mintaszám 8,2%-t képviselték. Import minták A tárgyévben 1511 db import (határállomásokon és nagykereskedelmi áruház láncok elárusítóhelyein mintázott) termény vizsgálatára került sor, 53 kultúraféleségben, 180 különböző hatóanyagra kiterjedően. 5

Az import termények esetében a vizsgálandó hatóanyagok kiválasztása az importáló ország növényvédelmi gyakorlata, illetve a termény tárolásakor alkalmazott készítmények figyelembe vétele alapján történt. A minták 42 országból származtak: Törökország (280 db. minta, 19 kultúraféleség), Görögország (264 db. minta, 15 kultúraféleség), Spanyolország (263 db. minta, 22 kultúraféleség), Olaszország (236 db. minta, 25 kultúraféleség), Hollandia (56 db. minta, 11 kultúraféleség), Egyiptom (52 db. minta, 11 kultúraféleség), összesen 1151 db, ez az import minták 76,2 %-a. A fennmaradó 360 db minta 36 beszállító ország között oszlott meg. A vizsgált kultúra csoportok mintaszám megoszlása az alábbiak szerint alakult: déligyümölcs (10 féle) 579 db minta 38,32 %, egyéb gyümölcs (12 féle) 418 db minta 27,66%, zöldség (19 féle) 514 db minta 34,02 %, 3. ANALÍZIS ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A minták vizsgálata során általános elv, hogy multiresidue módszerek alkalmazásával a lehető legtöbb hatóanyagot mutassunk ki. A hálózatban általánosan használt, az Unióban is alkalmazott etil-acetátos extrakciós módszer, illetve 2007-ben bevezetésre került az új multi residue módszer- mely a nemzetközi irodalomban QuEChERS (Quick, Easy, Cheap, Effective, Rugged and Safe) - néven ismeretes. Ezen kívül csoport szelektív módszereket alkalmazunk, így például a ditiokarbamát hatóanyag csoportra. A fennmaradó hatóanyagokat pedig egyedi módszerekkel vizsgáljuk. Az alkalmazott szűrővizsgálati programban a fenti módszerekkel, 150 230 különböző hatóanyag ellenőrzése vált lehetővé. A fő detektálási módok: GLC, HPLC technika. Konfirmálásra GC/MS és LC/MS/MS és TLC-s technikákat használunk. A hálózati laboratóriumok OECD-GLP minőségbiztosítási rendszer szerint dolgoznak. Mind a 6 laboratórium akkreditált minősítésű, azaz ügyrendjük megfelel a 31/1999 (VIII. 6.) EüM- FVM illetve a 9/2001 (III. 30.) EüM-FVM együttes rendeleteken alapuló minőségbiztosítási gyakorlatnak. Az OECD-GLP minőségbiztosítási rendszer egységes, követhető és ellenőrizhető irányvonalat ad a hálózat analitikus szakembereinek. Szabvány Műveleti Előírásokban (SZME) rögzített vizsgálati módszereket használunk, melyek segítik a minőségi követelményszint fenntartását. Az SZME-k körének bővítése, aktualizálása 2007-ben is fontos feladata volt a hálózatunknak. A növényvédőszer-maradék analitikai tevékenységet rendszeresen ellenőrzi a hálózat független minőségbiztosítási egysége. A minőségbiztosítási felügyelők helyszíni ellenőrzései (inspekciók) és a vizsgálati tervek, jelentések felülvizsgálatai (auditok) biztosítják a munka hatékonyságának és színvonalának további javítását. 6

Az MgSzH Központ Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságán folyamatosan feldolgozásra került - az 5/2002.(II. 22.) EüM-FVM együttes rendelet, 1 számú mellékletében - valamennyi az Unióban, irányelvek formájában szabályozott, hatóanyagokra vonatkozó szermaradék határérték előírás, illetve az engedély okiratok nemzeti határérték előírásai. 4. ADATOK RÖGZÍTÉSE ÉS ÖSSZEGEZÉSE Az egységes adatfeldolgozó rendszerrel a vizsgálati eredmények megyei és országos szinten feldolgozásra kerülnek. Az adatok összesítésére fél-, illetve évente kerül sor. Az értékelés szempontjai szerint lehet válogatni az adatbázisban. A számítógépes adatfeldolgozást többször korszerűsítettük. Jelenleg egy összetettebb, Windows, kétnyelvű (magyar/ angol), statisztikai és vizuális feldolgozást lehetővé tevő adatkezelő program működik a hálózatunkban. 5. HATÓSÁGI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI A laboratóriumok vizsgált mintaszámainak részletes megoszlását az 1. melléklet tartalmazza. 5. 1. Hazai minták 5.1.1. A megvizsgált 1589 db hazai (piaci, termőhelyi és export) mintából 1073 db, azaz 67,5 % nem tartalmazott szermaradékot kimutatható mennyiségben. 5.1.2. Mérhető, de nem kifogásolt mennyiségű szermaradékot 497 db minta, a hazai minták 31,3 %-a tartalmazott. A mérhető szermaradékot tartalmazó termőhelyi, illetve piaci minták sok esetben több hatóanyagot is tartalmaztak kimutatható mennyiségben. Részletes elemzésüket a 2. melléklet és 3. melléklet tartalmazzák. A termőhelyi minták kultúra megoszlását, illetve szermaradék vizsgálati eredményeinek összegzését az 1. ábra tartalmazza. 7

1. ábra Termőhelyi minták - 2007 Gabona 10% Egyé b 8% Gyüm ölcs 51% 1%0,3% 29,7% Zölds é g 31% 70% Gyümölcs 341 minta 1% 47% Zöldség 208 minta 1,4% 0,9% 9,5% Gabona 71 minta 0% 17% 52% 88,2% 83% határérték felett mért szermaradék nem engedélyezett szer használat nem kifogásolt szermaradék tartalom nem tartalmaz szermaradékot Az ismert kezelésű termőhelyi minták esetében, a legnagyobb számban vizsgált alma kultúrában a minták 56,7%-a (2006-ban 75,9 %-a), míg a kajszibarack minták 82,6 %-a tartalmazott kimutatható mennyiségben szermaradékot. A szermaradékot tartalmazó mintaszám százalékos arányának alakulását az elmúlt három évben, az összes mintaszámot tekintve a 2. ábra tartalmazza. 2. ábra 90 80 70 60 50 40 30 20 10 kajszibarack alm a 0 2005 2006 2007 A hazai, piaci minták esetében a vizsgált kultúrák, illetve a mért szermaradék megoszlását a 3. ábra szemlélteti. 8

3. ábra Hazai piaci minták - 2007 Egyéb 0,5% Gyüm ölcs 23% 0,8% 0,3% 31% Zöldség 76,5% 67,9% Gyümölcs 199 minta Zöldség 657 minta 1% 0,8% 0,4% 29,4% 41% 58% 69,4% határérték felett mért szermaradék nem engedélyezett szer használat nem kifogásolt szermaradék tartalom nem tartalmaz szermaradékot Az ismeretlen kezelésű piaci kultúrák esetében, a gyümölcsfélék közül: körte, meggy kultúrákban, illetve a zöldségfélék közül: fejes saláta, paprika, paradicsom, uborka kultúrákban detektáltunk nagyobb gyakorisággal szermaradékot. A fent említett zöldségfélék szermaradék tartalmának változását 2005. 2007. között a 4. ábra szemlélteti. 4. ábra 70 60 50 40 30 20 fejes saláta paprika paradicsom uborka 10 0 2005 2006 2007 9

Megállapíthatjuk, hogy az uborka kivételével a felsorolt kultúrák esetében a szermaradék tartalom 2007.-ben csökkent. Kifogásolt minták - határérték feletti mennyiségben mért szermaradék tartalom miatt 15 db minta (a vizsgált hazai minták 0,9 %-a) minősült kifogásoltnak, melyeket tételesen a 4. melléklet tartalmazza. A minták 8-féle kultúrából (2 zöldségféle, 5 gyümölcsféle, 1 olajos magvú) származtak, nevezetesen alma, fejes saláta, kajszibarack, őszibarack, ribiszke, szilva, uborka. - nem engedélyezett hatóanyag jelenléte miatt a vizsgált hazai minták 0,3%-a bizonyult kifogásolhatónak. Ezek a hatóanyagok általában az adott kultúrában nem, de hasonló termesztésű más kultúrában engedélyezett, és a gyakorlatban használt szerek hatóanyagai. A nem engedélyezett hatóanyagot tartalmazó hazai mintákat a 4. mellékletben foglaltuk össze. A 2007-s évben Magyarországon a leggyakrabban használt növényvédő szerekre utalnak a 693 db termőhelyi minta esetében feltüntetett növényvédő szeres kezelések. A vizsgált termőhelyi kultúrák kezelésére felhasznált növényvédő szereket, valamint azok felhasználási gyakoriságát szemlélteti az 5. melléklet. Nem kifogásolt, de mérhető mennyiségben szermaradékot tartalmazó minták: A vizsgált hazai minták 36,2%-ában (664 db minta) különböző hatóanyagok (főként gombaölő és rovarölő szerek hatóanyagai) voltak kimutathatók. A termőhelyi és piaci minták tekintetében a mért szermaradék aránya az összes mintaszámhoz viszonyítva 29% és 32%. Ugyanez az arány a termőhelyi és piaci zöldségfélék esetében 9,5% és 29,6%, illetve a gyümölcsféléknél 46,5% és 41,2%. A 2007. évi hazai hatósági vizsgálatok kiterjedtek a bio termesztésből származó kultúrákra is. A megvizsgált 17 db biotermék közül három esetben mutattunk ki mérhető, de nem kifogásolható szermaradékot. A termőhelyi és hazai piaci mintákban detektált hatóanyagokat, illetve előfordulásuk gyakoriságát az 5.- 6. ábrák szemléltetik. 10

5. ábra Hatóanyagok detektálási gyakorisága termőhelyi mintákban Hatóanyag Esetszám db. ditiokarbamátok 90 kaptán 43 fenhexamid 20 lambda-cihalotrin 19 foszalon 15 diazinon 14 deltametrin 12 azoxistrobin 11 endoszulfán 11 dimetoát 10 klórpirifosz 9 klórpirifosz-metil 9 diquat-dibromid 7 procimidon 7 procimidon diquat-dibromid klórpirifosz-metil klórpirifosz dimetoát endoszulfán azoxistrobin deltametrin diazinon foszalon lambda-cihalotrin fenhexamid kaptán ditiokarbamátok Esetszám db. 0 20 40 60 80 100 6. ábra Hatóanyagok detektálási gyakorisága hazai piaci mintákban Hatóanyag Esetszám db. ditiokarbamátok 67 deltametrin 51 endoszulfán 28 procimidon 28 dimetoát 24 kaptán 18 vinklozolin 16 azoxistrobin 15 cipermetrin 14 széndiszulfid 14 folpet 11 iprodion 10 lambda-cihalotrin 10 klórpirifosz 9 klórpirifosz lambda-cihalotrin iprodion folpet széndiszulfid cipermetrin azoxistrobin vinklozolin kaptán dimetoát procimidon endoszulfán deltametrin ditiokarbamátok Esetszám db. 0 20 40 60 80 A leggyakrabban detektált hatóanyagok, mind a piaci-, mind a termőhelyi minták esetében a ditiokarbamát hatóanyagok, valamint a kaptán, endoszulfán, procimidon és dimetoát hatóanyagok voltak. 2007-ben 234 db hatósági minta analízisét végeztük el nehézfém tartalomra (ólom és kadmium). A megvizsgált mintaszám 19 különböző zöldség-, és gyümölcs kultúrából tevődött össze. Az ellenőrzés alá vont minták 5,6%-ban mutattak ki szakembereink nehézfém tartalmat, nem kifogásolható mennyiségben. Mintegy 15 db fejes saláta és spenót mintában pedig nitrát volt kimutatható, szintén nem kifogásolt mennyiségben. 11

Az export minták száma, a korábbi évekhez hasonlóan drasztikusan csökkent, a 2006. évi 25 db-hoz képest 2007-ben egyetlen vizsgálatra került sor. 5.2. Import minták A vizsgált 1511 db import mintából 19 db mintában mértek laboratóriumaink határérték feletti szermaradék mennyiséget (1,3 %), nem engedélyezett szermaradékot pedig 10db (0,7%) mintában detektáltak, melyeket tételesen a 6. melléklet tartalmazza. Az import minták gyakoribb határérték túllépése, elsősorban a származási ország eltérő jogi szabályozásából adódik. Számos esetben a származási ország megengedett szermaradék előírása bizonyos hatóanyagokra magasabb a Magyarországon előírtnál. A kifogásolt import minták 53%-a olyan hatóanyagokat érintett, melyek megengedett határértékei még nem kerültek Uniós harmonizációra, illetve Magyarországon nem rendelkeznek engedéllyel az adott kultúrában, így ebben az esetben a 0.01 mg/kg mennyiség az elfogadott. Az import minták esetében a vizsgált kultúrák, illetve a mért szermaradék megoszlását a 7. ábra szemlélteti. 7. ábra Import, piaci import minták elemzése Zöldség 34% 40,8% 1,3% 0,7% Gyümölcs 66% 57,2% Gyümölcs 997 minta Zöldség 514 minta 34,5% 1,1% 0,4% 1,4% 0,6% 64% 53,7% 44,3% határérték felett mért szermaradék nem engedélyezett szer használat nem kifogásolt szermaradék tartalom nem tartalmaz szermaradékot A minták 40,8 %-a nem tartalmazott szermaradékot kimutatható mennyiségben. Mérhető mennyiségben a minták 57,2 %-a, 865 db tartalmazott hatóanyag maradékot. Sok esetben, egy-egy mintában több hatóanyag is detektálható volt. 12

Az import minták 60,6 %-a származott Uniós tagállamokból, míg 39,4 %-a harmadik országból. A szermaradékot tartalmazó mintaszám arányát az adott országból származó összesen vizsgált mintaszámhoz viszonyítva a 2. táblázat mutatja be. 2. táblázat Uniós tagállam Összes mintaszám Szermaradékot tartalmazó mintaszám % Harmadik országok Összes mintaszám Szermaradékot tartalmazó mintaszám Ausztria 23 12 52 Argentina 26 19 73 Belgium 17 9 53 Brazilia 6 3 50 Ciprus 2 2 100 Chile 29 21 72 Franciaország 11 7 64 Dél-Afrikai Köztársaság 46 39 85 Görögország 264 104 39 Egyiptom 49 35 71 Hollandia 56 16 29 Jordánia 15 8 53 Lengyelország 3 1 33 Kína 16 2 13 Nagy-Britannia 7 2 29 Kolumbia 9 6 67 Németország 23 10 43 Marokkó 35 26 74 Olaszország 234 152 65 Panama 8 5 63 Spanyolország 263 156 59 Törökország 280 53 19 Szlovákia 6 3 50 Uruguay 4 2 50 % A szermaradékot tartalmazó import zöldség és gyümölcsféléket összehasonlítva, megállapíthatjuk, hogy míg a gyümölcsfélék 65%-a tartalmazott szermaradékot, addig a zöldségfélék 46%-a. Az import mintákra vonatkozó szermaradék vizsgálatok részletes eredményeit a 7. melléklet tartalmazza. A részletes elemzések alapján megállapíthatjuk, hogy a vizsgált, import eredetű kultúrákból a citrom, csemegeszőlő, grapefruit, körte, mandarin, narancs, őszibarack, paprika, paradicsom esetében a szermaradékot kimutatható mennyiségben tartalmazó minták száma, az összesen vizsgált mintaszámhoz viszonyítva, igen magas volt. Ugyanakkor a szermaradékot tartalmazó import minták aránya magasabb volt a hazai arányhoz képest. Ennek oka valószínűleg a származási ország éghajlati viszonyaira vezethető vissza, melynek következtében a védekezéshez erőteljesebb növényvédő szer felhasználásra van szükség. Az import minták származási helyeinek növényvédelmi gyakorlatára vonatkozóan ritkán áll rendelkezésre adat, ezért a vizsgálandó hatóanyagok körének kiválasztásánál elsősorban az adott kultúra-hatóanyag párra érvényben lévő hazai, EU és FAO/WHO Codex Committee on Pesticide Residues (CCPR) előírásokat vesszük alapul. Ez természetesen ország specifikus hatóanyagkör kiválasztását nem teszi lehetővé. Az import mintákban detektált hatóanyagokat, illetve előfordulásuk gyakoriságát a 8. ábra szemlélteti. A leggyakrabban detektált hatóanyagok, elsősorban a déli gyümölcsök felületkezelésére használt imazalil és tiabendazol voltak, valamint az állománykezelésre használt klórpirifosz és ditiokarbamát hatóanyagok. 13

8. ábra Hatóanyagok detektálási gyakorisága import mintákban Hatóanyag Esetszám db. klórpirifosz 257 ditiokarbamátok 221 imazalil 161 procimidon 72 endoszulfán 68 tiabendazol 60 ciprodinil 50 o-fenil-fenol 45 klórpirifosz-metil 40 iprodion 38 pirimifosz-metil 37 lambda-cihalotrin 35 deltametrin 34 metidation 34 metidation deltametrin lambda-cihalotrin pirimifosz-metil iprodion klórpirifosz-metil o-fenil-fenol ciprodinil tiabendazol endoszulfán procimidon imazalil ditiokarbamátok klórpirifosz Esetszám db. 0 50 100 150 200 250 300 Említésre méltó az egy kultúrában detektált több hatóanyag jelenléte (1 9 hatóanyagig). Pillanatnyilag nemzetközi szinten sem tisztázott a friss zöldség-, gyümölcsben detektált ún. hatóanyag-koktél hatása az emberi szervezetre. Jelenlétük okára számos magyarázat adható: részben a különböző hatású növényvédő szer készítmények egymás utáni használata (különböző kártevők elleni védekezésre használt más-más hatású készítmény), több hatóanyag kombinációját tartalmazó készítmények használata, célzott hatóanyagváltás, a kártevők kialakult rezisztenciájának legyőzésére, a tárolás-, illetve a szállítás során használt készítményekkel, valamint, az a tény, hogy az adott tétel több termelő termékeiből áll össze. A több hatóanyag egyidejű jelenlétének toxikológiai értékelésére alkalmas módszerek meghatározásán már dolgoznak nemzetközi szinten. 5.3. Csemege-, borszőlő vizsgálata A 2006. évi vizsgálati eredmények alapján a csemegeszőlő minták igen nagy arányban tartalmaztak szermaradékot. Ezért a 2007. évi monitoring tervben külön projektet képezett a hazai és import eredetű csemege- és borszőlő vizsgálata. A vizsgált minták megoszlását a 3. táblázat tartalmazza. 14

3. táblázat Kultúra Vizsgálat típusa Mintaszám Vizsgálatok száma Határérték feletti szermaradékot tartalmazó mintaszám Nem engedélyezett szermaradékot tartalmazó mintaszám Nem kifogásolt szermaradékot tartalmazó mintaszám Nem tartalmaz szermaradékot Borszőlő termőhelyi 19 1765 0 0 16 3 piac 3 285 0 0 0 3 Csemegeszőlő termőhelyi 27 2279 0 0 14 13 piac 18 1325 0 0 12 6 piaci import 132 13189 3 1 108 20 import 20 1293 0 0 13 7 Összesen 219 20136 3 1 163 52 A vizsgálati eredmények alapján az import minták tartalmaztak - mind kifogásolt-, mind mérhető, nem kifogásolt mennyiségben - a legnagyobb esetszámban szermaradékot. Az importból származó csemegeszőlő minták vizsgálati eredményeinek megoszlását, a származási országot tekintve a 4. táblázatban foglaltuk össze. 4. táblázat Származás Csemegeszőlő - import Összes mintaszám Szermaradékot tartalmazó mintaszám Argentina 3 2 67 Brazília 1 1 100 Chile 8 5 63 Dél-Afrikai Köztársaság 6 5 83 Egyiptom 5 1 20 Görögország 1 1 100 India 5 3 60 Marokkó 1 1 100 Olaszország 98 93 95 Spanyolország 1 1 100 Törökország 21 14 67 A fogyasztókhoz kerülő, elsősorban importból származó csemegeszőlő minták esetében egy minta több hatóanyagot (1 8) is tartalmazott, az 5. táblázatban feltüntetettek szerint. 5. táblázat Egy mintában kimutatott hatóanyagok száma 1 2 3 4 5 6 7 8 Argentína 1 1 Brazília 1 Chile 1 1 3 Dé-Afrikai Köztársaság 3 2 Egyiptom 1 Görögország 1 India 2 1 Marokkó 1 Olaszország 30 23 22 9 7 1 1 Spanyolország 1 Törökország 7 5 2 A hazai, termőhelyi csemegeszőlő minták 52%-a tartalmazott nem kifogásolt mennyiségben szermaradékot, az egy mintában detektált hatóanyagok tekintetében, 10 mintában (1), 3 mintában (2), és 1 mintában (3) hatóanyagot. % 15

A hazai borszőlő minták ugyan tartalmaztak kimutatható mennyiségben szermaradékot, de nem estek kifogás alá. A detektált hatóanyagokat elemezve, az importból származó szőlő minták esetében 45 különböző hatóanyagot, míg a hazai eredetű minták esetében 10 különböző hatóanyagot mutattak ki analitikusaink. A gomba-, és rovarölő szerek hatóanyagainak előfordulási gyakoriságát a 6. táblázatban összesítettük. 6. táblázat Hatóanyagok előfordulási gyakorisága Hazai csemegeszőlő Import csemegeszőlő ditiokarbamátok 16 ditiokarbamátok 62 deltametrin 9 ciprodinil 39 azoxistrobin 3 klórpirifosz 22 klórpirifosz 3 deltametrin 20 cipermetrin 2 pirimetanil 16 kaptán 2 klórpirifosz-metil 13 iprodion 1 procimidon 14 Az elkövetkező évek monitoring tervének továbbra is része marad a csemegeszőlő vizsgálata. 5.4. Növényi alapú feldolgozott élelmiszerek, bébi étel-, ital vizsgálatok 2007-ben tovább folytattuk a hatósági vizsgálatok keretében a növényi alapú élelmiszerek és ezen belül a bébi ételek-, italok vizsgálatát. A 166 db vizsgált termék nem tartalmazott kifogásolt mintát. A vizsgált minták köre 28 különböző termékre terjedt ki, melyek a mélyhűtött termékek, lisztféleségek, müzlik, illetve gyümölcs italok közül kerültek ki. A minták mindössze 35,5%-a tartalmazott mérhető, nem kifogásolt mennyiségben szermaradékot. A vizsgálati eredményeket a 8. melléklet tartalmazza. A bébiétel-, ital vizsgálatok elsősorban zöldség-, és gyümölcs alapú kész ételekre terjedtek ki, emelt mintaszámmal, 181 db (2006. - 80db) vizsgálatára került sor. 41 különböző bébiétel, illetve 11-féle bébi italra terjedtek ki ellenőrző vizsgálataink, melyek részletes eredményeit a 8. melléklet tartalmazza. 5.5. Környezetvédelmi vizsgálatok 5.5.1. Környezetvédelmi monitoring vizsgálatok Felszíni víz monitoring vizsgálatok A Fejér megyei laboratórium a 2007. évi feladatterv előírásainak megfelelően végezte a felszíni víz monitoring vizsgálatokat. 2007-ben 48 db felszíni vízminta került ellenőrzés alá, 1680 vizsgálati számmal. A vizsgált 48 minta 50%-ban (24 db) detektáltunk kimutatható mennyiségű növényvédő szer hatóanyagot. Az utóbbi években előfordult pozitív esetek vizsgálati számra vetített alakulását az 7. táblázatban foglaltuk össze. 16

7. táblázat Év Vizsgálatok száma Pozitív esetek száma (db) (db) (%) 2001 7127 99 1.39 2002 7396 129 1.74 2003 6821 162 2.37 2004 7380 401 5.34 2005 2094 64 3.06 2006 3151 149 4.73 2007 1680 50 2.97 A pozitív minták mérési eredményeinek összesítését, mintavételi helyenkénti bontásban a 9. melléklet tartalmazza. A hatóanyagok előfordulási gyakorisága a 8. táblázatban látható. 8. táblázat HATÓANYAGOK ESETSZÁM KONCENTRÁCIÓ TARTOMÁNY (µg/l) BENTAZON 10 0,016-0,22 DIKAMBA 7 0,02-0,06 2,4-D 6 0,02-0,06 ATRAZIN 5 0,10-0,62 TERBUTILAZIN 5 0,08-7,90 ATRAZIN-DEZETIL 4 0,14-0,16 ACETOKLÓR 2 0,14-0,45 S-METOLAKLÓR 2 0,32-0,56 MCPA 2 0,01-0,03 DIKLÓRPROP 2 0,01 KLÓRPIRIFOSZ 2 0,04-0,06 PROMETRIN 1 0,03 PROPIZOKLÓR 1 0,15 ALAKLÓR 1 0,04 ÖSSZESEN 50 A leggyakrabban detektált hatóanyagok a bentazon, dikamba, 2,4-D, atrazin és terbutilazin. Az adatokat megvizsgálva megállapítható, hogy 2007-ben a kimutatott növényvédő szer hatóanyagok száma csökkenést mutat, visszaállt a 2004 előtti évek átlagos szintjére. A bentazon és a fenoxi ecetsav származékok gyakori megjelenése a kimutatási határ értékének lényeges csökkenésével magyarázható, melyet a LC-MS/MS detektálás tett lehetővé. Látható, hogy a savas komponensek esetén a kimutatott értékek nagyon alacsony, 0,01 µg/l körüli értékek, melyeket korábban kimérni nem tudtunk. A detektált hatóanyagok kimutatási határ és mért szermaradék értékeit a 9. melléklet tartalmazza. A 9. ábrán a felszíni vízmintákban meghatározott hatóanyagok gyakoriság-eloszlása látható. 17

9. ábra Kimutatott hatóanyagok gyakoriság-elosztlása BENTAZON DIKAMBA 2,4-D ATRAZIN TERBUTILAZIN ATRAZIN-DEZETIL ACETOKLÓR S-METOLAKLÓR MCPA DIKLÓRPROP KLÓRPIRIFOSZ PROMETRIN PROPIZOKLÓR ALAKLÓR A felszíni vízmintákból 14-féle hatóanyag, volt meghatározható, nagyobb gyakorisággal bentazon, dikamba, 2,4-D hatóanyagok. 5.5.2. Környezetvédelmi egyéb vizsgálatok A Fejér megyei MgSzH NTI Növényvédőszer Analitikai Laboratóriuma a Velencei tavi figyelő-kutakból 27 db felszín alatti vízmintából 945 vizsgálatot végzett el a monitoring program szerinti hatóanyagokra. A program jelenleg 35 komponens vizsgálatát foglalja magába mintánként, beleértve néhány metabolit (atrazin-dezetil, atrazin-dezizopropil, forát-szulfon, endoszulfán-szulfát) analízisét is. A minták 44%-ban (12 db) mintegy 22 hatóanyagot detektáltak, melyek között: fenoxisavak (7), terbutilazin (3), atrazin (3), atrazin-dezetil (2), prometrin (2) hatóanyagokat. Három darab iszap minta vizsgálatát a százhalombattai Vízélettani laboratórium (Fővárosi és Pest Megyei MgSzH NTI) megkeresésére vizsgálta a laboratórium, acetoklór hatóanyagra az ország több pontján jelentkező nagymértékű kagylópusztulás miatt (felmerült az a gyanú, hogy esetleg az acetoklór hatóanyag szerepet játszhatott). A minták a Hortobágyi Halgazdaság területéről két halastóból és egy tápcsatornából származtak. A gyanú nem igazolódott be, acetoklór hatóanyagot nem detektáltak az iszap mintákban. 6. EGYÉB MINTÁK VIZSGÁLATA 6.1. Hatósági egyéb vizsgálatok A Csongrád megyei laboratórium által végzett vizsgálat: kőrisfa vizsgálatát végezték el lakossági bejelentésre. A Róna Kft. Pledge 50WP és Guardian Max növényvédő szerekkel permetezett Hódmezővásárhely külterületén a panaszos tanyájának közelében. Néhány fán perzselésre utaló tünetek jelentek meg, 18

azonban emberi fogyasztásra alkalmas növényre nem került a szerből, a Kft növényvédelmi szakirányítóját helyszíni bírsággal sújtották. A Fejér megyei laboratórium által végzett vizsgálatok: Méhpusztulás kivizsgálása miatt 9 db minta (1 db árpa-, 2 db. búza-, és 6 db repcenövény) vizsgálata történt fipronil hatóanyagra. A mintákban szennyezés nem volt mérhető. Növényvédő szer elsodródás gyanúja miatt 3 db gyümölcs minta (alma, kajszibarack, szilva) vizsgálatára került sor az év folyamán. Diquat-dibromid és tiakloprid hatóanyagok ellenőrző vizsgálatára került sor, melyek jelenlétét a vizsgálatok nem támasztották alá. Technológia ellenőrzés okán, 4 db. maláta minta vizsgálata történt meg, diklórfosz, klórpirifosz, klórpirifosz - metil hatóanyagokra. Három mintában diklórfosz hatóanyag kimutatható volt. Ugyancsak technológia ellenőrzés miatt 1 db. kajszibarack mintát szűrővizsgálatnak vetettek alá. A vizsgálat során ditiokarbamát és iprodion hatóanyagokat mutattak ki szakembereink. Fejlődési (csírázás) rendellenesség vizsgálatát végezték el 3 db. burgonya mintában. Klórprofám hatóanyag jelenlétét a vizsgálatok nem igazolták. Lakossági bejelentés kivizsgálására 2 db paprika minta szűrővizsgálatára került sor. A mintákban szennyezés nem volt mérhető. A Központi Károsító Diagnosztikai Laboratórium (Budapest) részére a laboratórium folyékony hulladékot vizsgált etidium-bromidra. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei laboratórium vizsgálatai: 2 db szőlőlevél minta vizsgálata, helytelen növényvédő szeres kezelésből származó károsodás kivizsgálására. növényvédő szer elsodródásból származó kár igazoló vizsgálata 1 db szilva mintában. 6.2. EU koordinált monitoring vizsgálatok Az Unió által koordinált növényvédőszer-maradék monitoring program keretén belül, laboratóriumaink a 9. táblázatban összefoglalt kultúrákat vizsgálták. 9. táblázat Vizsgálatot végző laboratórium Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Somogy Jász-Nagykun-Szolnok Vas Kultúra alma, szamóca nektarin, őszibarack fejes saláta, póréhagyma paradicsom rozs, zab fejeskáposzta Az adott kultúrákban a vizsgálatok során kimutatható mennyiségben mért szermaradékot a 10. melléklet tartalmazza. A fejes káposzta és rozs minták nem tartalmaztak kimutatható mennyiségű szermaradékot. 19

A vizsgálati eredményeket elemezve megállapíthatjuk, hogy a legtöbb szermaradékot tartalmazó kultúrák, az alma-, fejes saláta és a paradicsom voltak. A 82 kötelezően vizsgált hatóanyag közül, leggyakrabban detektált hatóanyagok gomba- és rovarölő típusú növényvédő szer hatóanyagok: ditiokarbamátok, kaptán, klórpirifosz voltak. 7. ÉLELMISZERBIZTONSÁGI ELLENŐRZÉSEK A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szakemberei évente három alkalommal Húsvét előtt, a nyári turista szezonban, Karácsony előtt - fokozott ellenőrzéseket tartanak, annak érdekében, hogy egészséges élelmiszer kerüljön a fogyasztók asztalára. Az MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságok, Növényvédőszer Analitikai Laborhálózata 2007-ben is a három alkalommal, 433 az adott időszak szezonális termékeinek ellenőrzését végeztük el. A megvizsgált 433 db (486.000 kg) termék 26 országból - 35 % hazai, 44 % Uniós tagállamból, 21% harmadik országból származott, mintegy 39 kultúraféleségből. A leggyakrabban ellenőrzött termékek: Paprika (77), paradicsom (50), uborka (40), csemegeszőlő (38), fejes saláta (28), citrom (23), őszibarack (21), körte (16). A megvizsgált termékekből, 23 esetben mutattak ki az MgSzH NTI Növényvédőszer Analitikai Laboratóriumai megengedett határérték feletti növényvédőszer maradékot, illetve nem engedélyezett szer használatot, amely a vizsgált összes minta 5.3 %-t képezte. A kifogásolt termékek tételesen a 11. melléklet foglalja össze. A kifogásolt termékek 30%-a hazai, 43%-a Uniós tagállamból és 27%-a harmadik országból származott. A több növényvédő szer hatóanyagot tartalmazó minták száma igen magas arányú volt a fokozott ellenőrzések során. A legnagyobb számban szermaradékot tartalmazó kultúrákat a 10. ábra szemlélteti. 10. ábra 80 70 60 50 szermaradékot nem tartalmazó mintaszám kimutatható szermaradék tartalom 40 30 20 10 0 fejessaláta paprika paradicsom uborka csemegeszőlő citrom 20

Az Élelmiszerbiztonsági ellenőrzések esetében átlagosan 100-150 különböző hatóanyagra történt vizsgálat. A vizsgált hatóanyagokból 61 különböző hatóanyagot mutattak ki analitikusaink az egyes termékekben. A legnagyobb gyakorisággal detektált hatóanyagok, gombaölő és rovarölő szerek hatóanyagait a 11. ábra mutatja be. 11. ábra folpet (0.02-7.00) kaptán dimetoat tiabendazol metidation iprodion pirimifosz-metil klórpirifosz- metil azoxistrobin imazalil ciprodinil procimidon klórpirifosz ditiokarbamát (0.04-2.70) (0.02-0.34) (0.05-10.80) (0.02-0.40) (0.13-9.10) (0.01-0.74) (0.01-0.08) (0.02-13.00) (0.06-2.77) (0.01-0.50) (0.01-2.44) (0.01-0.14) (0.04-2.28) 0 10 20 30 40 50 60 70 80 Az egyetlen kultúrában kimutatott növényvédő szer hatóanyagok száma alapján a következő kultúrákat emelhetjük ki: körte csemegeszőlő citrom, fejes saláta, narancs paprika, uborka 8 hatóanyag 7 hatóanyag 5 hatóanyag 4 hatóanyag A kifogásolt termékek aránya 5,3 % - jóval magasabb az éves 1-2% körüli átlagnál. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az 5% körüli kifogásolt minta arány nem változott, hiszen 2005 2006. évi fokozott ellenőrzések során is hasonló mértékű volt. A széleskörű ellenőrzés kiterjedt a megmintázott termékek nehézfém-, illetve nitrát tartalmának vizsgálatára is, melyet az MgSzH NTI Talajvédelmi Laboratóriumaiban vizsgáltak szakembereink. A nehézfém tartalom (ólom, kadmium) kimutatható mennyiségben kizárólag a saláta mintákban volt kimutatható, nem kifogásolható mennyiségben. A nitrát tartalom a saláta mintákban a megengedett határérték alatt 301 865 mg/kg közötti mennyiségekben volt jelen. 21

8. RASFF, ÉLELMISZERBIZTONSÁG ÉS A NÖVÉNYVÉDELMI HATÓSÁG Az EU élelmiszer-biztonsági szabályozása egyike a világ legszigorúbb szabályozásainak, melyhez a magyar hatóságok is kapcsolódnak munkájukkal. Az Unió által létrehozott RASFF (Rapid Alert System for Feed and Food), gyors vészjelzési rendszer, garantálja, hogy probléma esetén az élelmiszer láncban az információt gyorsan továbbítva, a legkisebb mértékűre csökkenti a fogyasztót fenyegető veszélyt. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal, illetve a közvetítésükkel a DG. SANCO gyorsriasztási rendszerébe 2007-ben a Növényvédőszer Analitikai Laboratóriumok vizsgálati eredményeik alapján 8 esetben jelentettek növényvédőszer-maradék túllépést, melyeket tételesen a 10. táblázatban foglaltuk össze. 10. táblázat Bejelentés Kultúra Származás Hatóanyag Mért szermaradék mg/kg 150 paprika Spanyolország izofenfosz-metil 0.04 AMQ paprika Spanyolország metomil 0.20 AMX szamóca Egyiptom ciprodinil 0.19; 0.16 240 uborka Törökország oxamil 0.61 AVG paprika Törökország metomil 0.48 249 szamóca Marokkó karbendazim 3.75 CVZ citrom Törökország dimetoát 0.21 910 körte Olaszország iprodion 9.1 tiabendazol 10.8 Az egyes tagállamok által tett bejelentések számának megoszlását a 12. ábra tartalmazza. 12. ábra 2007 - RASFF bejelentések megoszlása növényvédőszer - maradék Ausztria Csehország bejelentések száma Olaszország Magy arország Ciprus Spany olország Belgium Finnország Anglia Hollandia Németország 0 10 20 30 40 50 22

2007-ben a DG Sanco, RASFF gyorsriasztási rendszerében, 161 db riasztást (notification, information) regisztráltak friss zöldség-gyümölcs kategóriában, a tavalyi 71 bejelentéssel szemben. A bejelentések 44,7 %-a vonatkozott gyümölcsfélére, legnagyobb számban csemegeszőlő és körte kultúrákra. A zöldségfélék a bejelentések 52,2%-t tette ki, kiemelve a paprika, zöldbab, és paradicsom kultúrákat. 5 bejelentés pedig gyümölcs alapú bébiételt tartalmazott. A bejelentések egy igen jelentős száma az Európában nem engedélyezett izofenfosz-metil rovarölő szer hatóanyag paprikában való jelenlétét jelezték. Emellett a kifogás alá eső termékek, dimetoát - ometoát, karbendazim, monokrotofosz, oxamil és procimidon hatóanyagokat tartalmaztak megengedett mennyiség felett. 9. NEMZETKÖZI KÖRVIZSGÁLATOK Az Európai Unió minden évben körvizsgálatot szervez abból a célból, hogy értékelje a tagországok növényvédő szer maradék analitikai laboratóriumainak felkészültségét, vizsgálati eredményeik megbízhatóságát és összehasonlíthatóságát, melyek elengedhetetlenül fontosak mind a nemzeti mind a közös uniós monitoring programokban kapott szermaradék vizsgálati eredmények reális megítélésében. 2007.-ben a 9. European Proficiency Test-en Európa 132 laboratóriuma vett részt. Szervezetünk 6 növényvédőszer-maradék vizsgálatot végző laboratóriuma mellett további 126: Ausztria (2), Belgium (3), Bulgária (1), Ciprus (1), Cseh Köztársaság (2), Dánia (2), Észtország (2), Finnország (2), Franciaország (7), Németország (23), Görögország (8), Izland (1), Írország (1), Olaszország (20), Lettország (1), Litvánia (1), Luxemburg (1), Norvégia (1), Lengyelország (15), Portugália (2), Románia (1), Szlovákia (1), Szlovénia (3), Spanyolország (14), Svédország (2), Svájc (3), Hollandia (1), Törökország (1), Egyesült Királyság (4) laboratóriumból érkezett vizsgálati eredmény. A vizsgálandó szamóca homogenizátumból, a lehetséges 80 hatóanyag, illetve hatóanyag metabolit közül kellett azonosítani és mennyiségileg meghatározni 19 szermaradékot. Az eredményeket a következő kritériumok szerint értékelték: A kategória: azok a laboratóriumok kerültek ebbe a csoportba, akik a 16 hatóanyag közül legalább 14-et (~ 90 %) azonosítottak; ezen kívül nem követtek el szermaradék azonosítási hibát. A kategórián belül a laboratóriumokat, az eredmények súlyozott Z-scoretól (WSZ) függően jó (Z 2), megfelelő (2 Z 3) és nem megfelelő (Z > 3) csoportokba sorolták. B kategória: az A kategória kritériumait nem teljesítő laboratóriumok ebbe a csoportba kerültek és a teljesítményüket elégtelennek minősítették. A minta vizsgálata komoly szakmai feladat elé állította a laboratóriumokat, melyek közül 51,5% (68 labor) kapott A minősítést a következő megosztásban: jó 48 %, megfelelő 10 %, nem megfelelő 5,3 %. Szervezetünk nagy gyakorlattal és szakmai tudással rendelkező szakemberei az A kategórián belül is - a korábbi évekhez hasonlóan - kiemelkedő eredményt értek el. 23

10. NEMZETI REFERENCIA LABORATÓRIUMOK 2007. szeptember 26. 29. között nemzeti referencia laboratóriumaink - növényvédőszermaradék ellenőrzés területén - a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei MgSzH NTI és a Fejér megyei MgSzH NTI Növényvédőszer Analitikai Laboratóriumok szakemberei részt vettek a nemzeti laboratóriumok továbbképzéssel egybekötött éves értekezletén Valenciában. Az értekezleten a SANCO EU QC Guidelines - Method validation and quality control procedures for pesticide residues analysis in food and feed - véglegesítése történt meg. 11. ÁTMENETI TÁMOGATÁSÚ PROJEKT A 2005/17/520.01.01 A magyar élelmiszer-biztonság intézményi kapacitásának megerősítése című,több évet átívelő projekt célja a Magyar Hatóságok megerősítése egy nemzeti élelmiszer-biztonsági stratégia kialakításában, az Unió előírásainak megfelelően. A projekt komponensei: a regionális és speciális laboratóriumok vizsgálati műszer és eszköz feltételének javítása, adatfeldolgozó és információ rendszerfejlesztés az élelmiszer-biztonsági információs rendszer hatékony működtetéséhez szükséges számítógépes programok és kapcsolati rendszer kifejlesztése az érintett hatóságok között az informatikai rendszer kiépítéséhez szükséges hardver biztosítása szakemberek továbbképzése az élelmiszerekben és takarmányban előforduló szermaradékok és szennyező anyagok korszerű vizsgálati módszereinek a témakörében. A laboratóriumi műszerek beszerzése és leszállítása 2007. szeptember - októberében az egyes laboratóriumokba megtörtént. Az informatikai rendszer fejlesztése 2007 októberében elkezdődött, és 2008 végére zárul le, míg a továbbképzési komponens 2008. első félévében valósul meg. 12. SZAKMAI RENDEZVÉNYEK, NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK, TOVÁBBKÉPZÉSEK A Fejér megyei MgSzH NTI analitikus szakemberei, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) által koordinált kutatási programban vettek részt: Minta előkészítés hatékonyságának és bizonytalanságának vizsgálata élelmiszerszennyezők meghatározása esetében címmel. A többéves program keretében 2007.-ben, a nagyméretű gyümölcs és zöldség minták különböző részei közötti hatóanyag eloszlás hatását vizsgálták a mérési eredményre. A vizsgálatokat dinnye és tök mintákkal végezték el. 2007. év október 2. -5. között Argentínában Neuquénben koordinációs értekezletre került sor - 3 rd Research Coordination Meeting IAEA CRP D6.10.23 - ahol a vizsgálati eredményeket a szakemberek közösen értékelték. A többéves kutatási program 2008. év elején összesítő zárójelentéssel zárul és ezt követően tudományos publikációk látnak majd napvilágot. A National University del Comahue at Neuquenben megtartott értekezlettel egyidejűleg egy toxikológiai konferenciára és laborakkreditálási továbbképzésre is sor került Toxicology 24

Association Congress, pre-congress course: Laboratory Accreditation in Food Surveillance Laboratories - melynek keretében dr. Solymosné dr. Majzik Etelka laborvezető az alábbi angol nyelvű előadásokat tartotta: Introduction to the OECD GLP Principles Quality Assurance / Quality Control (QA/QC) in pesticide residue analytical laboratories Documentation of work according to GLP Standard Operating Procedures A Fejér megyei MgSzH NTI analitikus szakemberei a Varian GC / GC-MS készülékek használatához kapcsolódó továbbképzésen vettek részt. Dr. Visi Éva Somogy megyei MgSzH NTI munkatársa - 2007-ben több alkalommal részt vett Pármában, az European Food Safety Authority (EFSA) szakértői ülésein. 12.1. Publikációk, előadások Benyhe János: Határértékek értelmezése, szermaradék vizsgálatok tapasztalatai Növényvédő szakmérnökök továbbképzése (a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Csongrád megyei területi Szervezetének rendezésében) Hódmezővásárhely, 2007.02.15 és 2007.12.12 Mike Zsolt, Benyhe János: Növényvédőszer-maradék vizsgálatok a Dél- Alföldi régióban (a Magyar Tudományos Akadémia Környezetvédelmi Bizottságának kihelyezett ülésén) előadás - Szarvas, 2007.09.06. Dr. Solymosné dr. Majzik Etelka, dr. Ferenczi Miklósné: Felszín alatti vizek növényvédő szer koncentrációjának vizsgálata a Velencei tó vízgyűjtő területén Növényvédelem 2007. októberi száma Orosz Ferenc, dr. Horváthné Csiszár Margit: Ismeretterjesztő előadások a Kaposvári Egyetem, valamint a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara hallgatóinak Ambrus Árpád, Bihari Edit, dr. Győrfi László, Karajz György, Szabó István, Vanyúr Rozália, Vásárhelyi Adrienn: Az élelmiszerekben előforduló növényvédőszer-maradékok élelmiszerbiztonsági megítélése (1), (2) Növényvédelem, 43. évfolyam 1,4 szám Dr. Győrfi László: Az élelmiszerbiztonság növényvédelmi vonatkozásai előadás Növényvédelem és élelmiszerbiztonság 2007 Országos Fórum Szent István Egyetem, Gödöllő, 2007.03.08 Vásárhelyi Adrienn: A Növényvédőszer Analitikai Hálózat szerepe az élelmiszer-biztonság területén előadás Növényvédelem és élelmiszerbiztonság 2007 Országos Fórum Szent István Egyetem, Gödöllő, 2007.03.08 Dr. Győrfi László, Vásárhelyi Adrienn: A növény- és talajvédelem szerepe az élelmiszerbiztonság területén / Kifogásolt, a megengedett határértéket túllépő minták elemzése Élelmiszer-biztonság, 2007. május 25

Vásárhelyi Adrienn: Növényvédőszer-maradékok élelmiszereinkben előadás MÉBiH, Kémiai Élelmiszerbiztonsági Fórum, 2007.11.14. 26

1. melléklet Az analitikai hálózat laboratóriumainak vizsgált mintaszámai 2007 MEGYE / mintaszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 <1-3> <1-7> <1-11> Piaci+piaci célzott Termőhelyi Export lmport+piaci import Növényi alapú feldolgozott élelmiszer Bébiétel- ital EU monitoring Környezet védelmi monitoring Környezet védelmi egyéb Hatósági egyéb Egyéb HAZAI HATÓSÁGI ÖSSZES msz msz msz msz msz msz msz msz msz msz msz msz msz msz BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN 107 218 1 431 31 4 125 326 788 917 CSONGRÁD 81 98 306 14 1 233 179 499 733 FEJÉR 188 111 267 14 40 34 48 30 24 146 299 654 902 JÁSZ- NAGYKUN- SZOLNOK 177 144 207 14 316 321 542 858 SOMOGY 159 76 168 69 53 23 99 235 548 647 SZABOLCS -SZATMÁR-BEREG 24 1 24 25 VAS 183 46 131 83 64 12 17 229 519 536 ÖSSZESEN 895 693 1 1510 166 181 128 48 30 29 937 1589 3575 4619 msz mintaszám

Termőhelyi minták részletes elemzése - mintaszámok megoszlása 2. melléklet Kultúra Mintaszám Vizsgálatok száma R>T T<R>K R<K Alma 90 7832 3 48 39 Bodzavirág 3 123 0 1 2 Borszőlő 19 1765 0 16 3 Csemegeszőlő 27 2279 0 14 13 Cseresznye 19 1559 0 14 5 Dió 1 4 0 0 1 Görögdinnye 12 1200 0 0 12 Kajszibarack 23 2652 1 18 4 Körte 17 1268 0 10 7 Köszméte 4 143 0 1 3 Málna 14 1877 0 1 13 Meggy 42 4201 0 16 26 Nektarin 8 722 0 2 6 Őszibarack 15 1367 0 5 10 Ribiszke 8 1032 1 2 5 Ribiszke (fekete) 4 551 0 3 1 Sárgadinnye 1 95 0 0 1 Szamóca 11 931 0 6 5 Szeder tövis nélküli 14 1951 0 0 14 Szilva 12 1292 0 3 9 344 32844 5 160 179 Zöldség Burgonya (áru) 38 3174 0 0 38 Cukkíni 1 69 0 0 1 Csemegekukorica 14 843 0 1 13 Fejeskáposzta 8 481 0 3 5 Fejessaláta 20 1512 3 4 13 Gomba 7 1028 0 0 7 Karalábé 1 140 0 0 1 Kelkáposzta 1 95 0 1 0 Kínai kel 2 138 0 0 2 Paprika 24 2319 0 4 20 Paprika fűszer 15 657 0 2 13 Paprika üvegh-i 1 101 0 0 1 Paradicsom 23 1409 0 1 22 Retek 1 72 0 0 1 Sárgarépa 4 420 0 0 4 Sóska 1 30 0 0 1 Spárga 1 97 0 0 1 Termesztett gombák 25 250 0 1 24 Torma 1 94 0 0 1 Uborka 11 513 0 3 8 Vöröshagyma 3 105 0 0 3 Zöldborsó (fejtett) 8 837 0 0 8 210 14384 3 20 187 Gabona Árpaszem 11 269 0 1 10 Árpaszem tárolt 14 671 0 8 6 Búzaszem 28 197 0 0 28 Búzaszem tárolt 14 531 0 4 10 Kukorica tárolt 1 37 0 1 0 Napraforgószem tárolt 6 147 0 1 0 Rozsszem 2 10 0 0 2 Rizs hántolatlan 5 21 0 0 5 Rizs hántolt 1 1 0 0 1 82 1884 0 13 62 Egyéb Cukorrépa 10 44 0 0 10 Máriatövis mag 1 2 0 0 1 Napraforgószem 37 294 1 8 28 Olajtökmag 6 119 0 1 5 Tökmag 3 61 0 0 3 57 520 1 9 47

2. melléklet Termőhelyi minták részletes elemzése több hatóanyag egyidejű jelenlétének kultúránkénti megoszlása Kultúra Összesen vizsgált hatóanyag Egy termőhelyi mintában detektált hatóanyagok száma db. 1 2 3 4 5 Alma 87 24 24 2 2 Árpaszem 25 6 3 Borszőlő 19 9 6 4 1 Búzaszem 38 3 1 Csemegekukorica 14 1 Csemegeszőlő 27 11 4 Cseresznye 19 9 5 1 Fejeskáposzta 8 4 Fejes saláta 18 3 2 Gomba 1 1 Kajszibarack 29 5 6 3 4 1 Kelkáposzta 1 1 Körte 17 10 Köszméte 4 1 Málna 14 1 Meggy 42 6 8 2 Napraforgószem 37 8 1 Nektarin 8 2 Olajtökmag 6 1 Őszibarack 15 5 Paprika 25 3 1 Paradicsom 23 1 Ribiszke 12 8 Szamóca 11 3 3 Szilva 12 3 Uborka 11 3

2. melléklet Termőhelyi minták részletes elemzése növényvédőszer-maradék, hatóanyagonkénti megoszlása Hatóanyag Esetszám % Mért szermaradék mg/kg Medián mg/kg acetamiprid 4 1 0.1-0.3 0.03 alfametrin 3 2 0.5-1.0 0.02 azoxistrobin 11 3 0.03-0.74 0.24 cipermetrin 2 0 0.03-1.5 0.77 ciprodinil 2 5 0.02-0.11 0.07 deltametrin 12 3 0.02-0.11 0.06 diazinon 14 3 0.01-0.14 0.02 dieldrin 1 0 0.01 n diflubenzuron 1 0 0.12 n dimetoát 10 2 0.01-0.8 0.03 diquat-dibromid 7 33 0.07-0.32 0.25 ditianon 1 33 0.09 n ditiokarbamátok 93 29 0.02-2.28 0.21 endoszulfán 5 2 0.03-0.05 0.03 endrin 1 0 0.01 n eszfenvalerát 1 0 0.01 n etefon 1 100 0.04 n fenarimol 1 0 0.15 n fenhexamid 20 13 0.01-0.27 0.08 fenitrotion 3 1 0.03-0.12 0.10 fluquinkonazol 1 0 0.08 n folpet 2 1 0.1-0.48 0.29 foszalon 15 3 0.01-0.37 0.06 glifozát 1 9 0.64 n hexakonazol 1 0 0.02 n iprodion 4 1 0.12-1.30 0.47 kaptán 43 11 0.01-2.70 0.09 karbendazim 1 0 1.18 n klórpirifosz 9 2 0.01-0.10 0.03 klórpirifosz-metil 9 2 0.02-0.65 0.05 klórtalonil 3 1 0.02-0.05 0.05 lambda-cihalotrin 19 4 0.01-0.07 0.03 lufenuron 1 0 0.06 n malation 1 0 0.01 n metamidofosz 1 0 0.025 n miklobutanil 2 0 0.30-0.36 0.33 penkonazol 1 0 0.01 n piridaben 1 0 0.28-0.30 n pirimetanil 3 1 0.21-0.66 0.48 pirimifosz-metil 2 0 0.02-0.11 0.07 pirimikarb 2 0 0.08-0.39 0.24 procimidon 8 2 0.01-0.66 0.12 propamokarb 1 1 1.30 n rézvegyületek 7 100 0.13-2.50 1.18 TMTD (tirám) 1 17 0.49 n trifloxistrobin 1 0 0.04 n vinklozolin 1 0 0.01 n