EZT TUDTUK 21-BEN VIZEINKRİL KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TISZA-VÖLGYRE Dr. Konecsny Károly Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıség Budapest
Globális vízgazdálkodási problémák 21-ben - Egészséges ivóvíz, öntözési, ipari, energetikai és jóléti hasznosítású víz biztosítása a növekvı népesség részére; - Az éghajlatváltozás miatt fokozódó vízjárási szélsıségek kezelése az emberi életekben gazdaságban és természeti környezeti károk mérséklése árvíz, belvíz, aszály-kisvizek; - Vízminıségi, vízszennyezési, szennyvíz kezelési problémák; - Nemzetközi konfliktusok kockázata a vízkészletek hasznosítása és szennyezése tekintetében az együttmőködés támogatása. "Tiszta vizet az egészséges világért!" Clean Water for a Healthy World A tematikus nap az élıvizek tisztaságának megırzésére, az iható, tiszta víz fogyasztásának fontosságára, s a takarékosabb, átgondoltabb vízhasználatra ösztönöz bennünket.
EZT TUDTUK 21-BEN VIZEINKRİL KÜLÖNÖSEN A TISZA-VÖLGYRİL 1.) Vízgyőjtık területhasználata, vízjárási szélsıségek 2.) Vízrajzi monitoring rendszerek 3.) Nemzetközi vízügyi együttmőködés
1.) Vízgyőjtık területhasználata, vízjárási szélsıségek
11% 8% Tisza nemzetközi vízgyőjtı - 5 ország: Ukrajna, Románia, Szlovákia, Magyarország, Szerbia 31% 45% 5% Vízhozam (m3/s) 8 7 6 5 4 3 2 1 158 2 km 2, a Duna-vízgyőjtı 19,5%-ka, 946 km Qköz=89 m 3 /s (Titel) 196-79 198-99 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII A sokévi maximális havi vízhozam átlagai a víztározók üzembe helyezése elıtt- (1979) és után Túr Garbolc (Konecsny 22) H max tört (cm) 11 1 9 8 7 6 5 573 Tiszabecs Tivadar 848 865 68 78 958 736 114 1947-48 197 1998 21 Az észlelt legnagyobb vízállások a Felsı-Tiszán
A Nagyág vízgyőjtıje és erdısültsége Vucskómezıig A vízgyőjtı lefolyási viszonyainak megváltozása feltehetıen 4 antropogén hatásra vezethetı vissza: 1.) Az erdıvel borított terület csökkenése. 2.) A mezıgazdasági mővelésben bekövetkezett változások (pl. melioráció, vízrendezés). 3.) Az urbanizáció hatása (szilárd burkolatok, belterületi csatornázás). Vízgyőjtıterület 718 km 2 Erdısültség - 1896-ban 46 % - 1998-ban 3 % Különbség - 16 % 4.) A folyók betöltésezése, víztározók létesítése. Erdıborítottság (%) 8 7 6 5 4 3 2 1 Fehér-, Fekete- Tisza Kaszó, Apsa, Szopor Visó Iza Tarac, Huszt, Talabor Nagyág, Batár 191. év 2. év Borzsa Túr Tisza Tivadar Az erdıborítottság változása a XX. században a felsı-tiszai vízgyőjtıkön (Illés- Konecsny 2 nyomán)
Vízhozam [m 3 /s] 11 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Az egységnyi csapadék [mm/nap] Egységcsapadékra adott válaszfüggvények: - az eredeti erdıborítottság esetén - csökkentett erdıborítottság esetén - különbsége (növekmény) Idı [nap] 5 1 15 2 25 3 35 4 45 5 A vízgyőjtınek az egységnyi csapadékra adott válasza a kimeneti szelvényben (Bálint-Konecsny-Szabó 21) A lefolyt vízmennyiség változása (%) az erıborítottság függvényében különbözı csapadékimpulzusok esetén a Felsı-Tiszán Tokajnál (Bálint-Konecsny-Szabó 21) 14 éves lefolyt víztömeg 12 1 8 6 4 2 y =,8183x - 1,8951 y =,9249x - 4,9919 5 1 15 2 1957-1978 1979-2 Lineáris (1957-1978) Lineáris (1979-2) éves csapadék Felsı-tiszai éves csapadék és lefolyás közötti összefüggés két rész idıszakban (1957-1978, 1979-2) (Bálint-Konecsny-Szabó 21)
Fİ KONKLÚZIÓK A TERÜLETHASZNÁLAT VÍZJÁRÁSMÓDOSÍTÓ HATÁSÁRÓL 1. Az erdık mennyiségi és minıségi mutatói - nem drasztikus mértékben, de - kedvezıtlenül változtak. A XX. században, az erdık területe 17-2 %-al csökkent. 2. A csapadék-lefolyás modellel végzett szimulációs vizsgálatok kimutatták, hogy a Felsı-Tiszán nagy csapadék esetén kialakuló árvizek esetén az erdıterület akár 2-3 %-os csökkenése sem okozná az árvízszintek számottevı emelkedését. A 9 %-os erdıborítottságú ısi állapothoz viszonyítva akár 2 %-al is nıhetett a közepes lefolyás és az árvízi tetızések átlagos szintje. 3. A meteorológiai és hidrológiai adatsorok alapján végzett statisztikai vizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy az elmúlt 5 évben a csapadék trendje csak helyenként nıtt, többnyire csökkent. A lefolyás viszont mindenütt számottevıen nıtt, ami vélhetıen azt bizonyítja, hogy érzékelhetıen nıtt az emberi beavatkozások változásának hatása a lefolyásra.
Az 1998 november 2-5 közötti csapadék kalibrált radarkép (Illés-Konecsny 21) Az ukrán oldali töltésszakadások hatása a Tisza-Tiszabecs az 1998. novemberi árhullámképre (Illés-Konecsny 21) Laborc Ondava Tapoly Ung Ungvár Turja Latorca Bodrog Tisza Lónyay-fıcsat. Nyíregyháza Tisza Túr Borsa Tisza Nagyág Talabor 28 Tarac Tisza Fekete-Tisza Kraszna Szamos Almás Kolozsvár Kis-Szamos Lápos Szamos Visó Beszterce 12 8 Csapadék (mm) 35 3 25 2 15 1 5 Max. 34.2 mm Összeg = 169.1 mm / 52 óra 3.25 mm/óra átlagos hevesség 12 Csapadék 21.3.3-5 (Konecsny 24) 1 5 9 13 17 21 1 5 9 13 17 21 1 5 9 13 17 3.márc 4.márc 5.márc 21 Óra Elöntések a magyar-ukrán határ térségében 21.3.3-5 (Bálint 24)
A Túr vízgyőjtı domborzata, vízhálózata, észlelı állomások Debite (m3/s) 25 2 15 1 5 Debite afluente Debite evacuate 1 3579 11 13 15 17 19 21 23 13579 11 13 15 17 19 21 23 13 5 79 11 13 15 17 19 21 23 13579 11 13 15 17 19 21 23 13579 11 13 15 17 19 23 13579 11 13 15 17 19 21 23 13579 11 13 15 17 19 21 23 13579 11 13 15 17 19 21 23 13579 11 13 15 17 3 4 5 6 7 8 9 1 11 A Kányaházai víztározóba befolyt és kifolyt vízhozamok Túr belvíz fcs. Tisza Nábrádi halastó Fehérgyarmati halastó Fehérgyarmat S Z A T M Á R I S Í K S Á G Gıgı-Szenke fcs. Jelmagyarázat: Túr belvíz fcs. Tapolnok fcs. Túr vízgyőjtıhatár Országhatár Vízfolyás Töltésezett vízfolyás Település Hegycsúcs Vízmérce Túr Tisztaberki Sár csat. Védı körtöltés Sonkád Rozsály-Zajtai csat. Garbolc Túr Túrterebes Túrc Nagygérce Nagybúny Pasunea Mare Racta Avaslekence Taina Túrc AVAS HEGYSÉG Komorzán Kislekence Kányaháza Kányaházi tározó Visi-kı 917 m Valea Rea Valea Alba Lajosvölgy Avasfelsıfalu Égetı-hegy 865 m Fenyér-hegy 193 m Kerek-hegy 1241 m ROZSÁLY HGYS. Víztérfogat (millió m3) 2 15 1 5 6,5 5,9 5,7 9,6 15,7 18,9 15,1 12,6 1,9 9,5 8,6 7,9 7,1 III.1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13 A Kányaházai víztározó - vízmennyiség változása (március) Az árhullámot kiváltó csapadék (mm) és a maximális fajlagos lefolyás (l/s km 2 ) 21. március 2-5. (Konecsny et al 21) Tisza Huszt Tisza Huszt Tiszaújlak Tiszaújlak Técsı Técsı Túr Túr Garbolc Garbolc Túrterebes Túrterebes Nagyecsed Nagybúny Kányaháza Nagyecsed Nagybúny Kányaháza Csenger Szatmárnémeti Avasfelsıfalu Csenger Szatmárnémeti Avasfelsıfalu Szamos Szamos Ágerdımajor Fernezely Ágerdımajor Fernezely Domahida Hirip Szamosborhíd Domahida Hirip Szamosborhíd
A Nagy-Küküllı vízgyőjtı földrajzi helyzete a Tisza vízgyőjtın belül Nagy-Küküllı vízgyőjtıter. 366 km 2 - domborzata hegy- és dombvidék - tszf. magasság 3-18 m 4 35 368 / 25.8.23 Vízhozam (m3/s) 3 25 2 15 1 131 135 84, 64,1 72,5 71, 54,2 5 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 21 23 25 A 25. augusztusi hirtelen árvíz a Nagy-Küküllı mellékvízfolyásain (Konecsny 26)
A 25. augusztusi hirtelen árvíz következményei Székelyudvarhely térségében
Adatok: - 21 év (1986-27) napi adatai; - 5 ország - 35 állomás (34 % hegyvidéken): - Hóvastagság (cm); - Jellemzı dátumok-idıszakok; - Hóvízkészlet (km3) részvízgyőjtıkre A Tisza vízgyőjtıben megbízható hó-adatokkal rendelkezı állomások földrajzi helyzete (Konecsny 27)
Hóvastagság (cm ) 45 4 35 3 25 2 15 Lomnici csúcs Ungvár Jezer Biharfüred Kékestetı Nagybecskerek b.) Hóvízkészlet (milliárd m3) 12 1 8 6 4 2 4,9 1985/86 1,3 1986/87 2,7 1987/88 4,8 1988/89 1,8 1989/9 3,7 199/91 5,7 4,2 1991/92 1992/93 4,2 3,4 1993/94 1994/95 5,6 1995/96 4,6 3,8 1996/97 1997/98 11,3 1998/99 1,8 1999/ 2,1 2/1 5,5 21/2 8, 7,3 7,1 6, 22/3 23/4 24/5 25/6 1 Idényenkénti maximális hóvízkészlet a Tisza Szeged feletti vízgyőjtın 1985-26 között (Konecsny et al. 27) 5 12 11,3 VIII IX X XI XII I II III IV V VI VII A sokévi (1987/88-26/7) maximális havi hóvastagság (Konecsny et al. 27) Hóvízkészlet (milliárd m3) 1 8 6 4 2 Átlag Max Min 2,4 1,7 1,9 1,1 1,3,9,7,9,4,3,4,5,2,2,2 1,4 2,7,5 3,4 8, 1,3 5,5 1,8 Tisza Tiszabecs Szamos Csenger Bodrog F.berecki Sajó- Hernád tork Hármas- Kör. Gyoma Maros Makó Tisza Polgár Tisza Szeged A sokévi átlagos, maximális és minimális hóvízkészlet értékek a Tiszán és mellékfolyóin (VITUKI-OVSZ adatok alapján Konecsny et al. 27)
16 14 12 1 8 6 4 2 Hóvastagság (cm) dec.1. dec.11. dec.21. dec.31. jan.1. jan.2. jan.3. febr.9. febr.19. már.1. már.11. már.21. már.31 ápr.1. ápr.2. ápr.3. máj.1. máj.2. Jezer B.füred Kékest. Varság Ungvár A hóvastagság napi alakulása 25. december-26. április között (Konecsny et al. 27) 12 1 8 Átlag Maximum Minimum 25/26 6 4 2 A hóvízegyenérték területi eloszlása 26. március 5-én (Konecsny et al. 27) A hóvízkészlet alakulása a 25/26 idényben a Tisza Szegedi vízgyőjtı területén és a sokévi átlag értékek (VITUKI- OVSZ adatai alapján (Konecsny et al. 27) Hóvízkészlet (millió m3) Dec.1. Dec.9. Dec.17. Dec.25. Jan. 2. Jan. 1. Jan. 18. Jan. 26. Febr.3. Febr.11. Febr.19. Febr.27. Márc.7. Márc.15. Márc.23. Márc.31. Ápr. 8. Ápr. 16. Ápr. 24. Máj. 2. Máj. 1. Máj. 18. Máj. 26.
12 1 8 6 4 2 8 6 4 2-2 -4-6 -8 III.2. III.22. III.24. III.26. III.28. III.3. IV.1. IV.3. IV.5. IV.7. IV.9. IV.11. IV.13. IV.15. III.28. III.3. IV.1. IV.3. IV.5. IV.7. IV.9. IV.1. IV.12. IV.14. Hóvízegyenérték és Csapadék (mm) Léghımérséklet (C fok) Vízhozam (m3/s) Csap Hóvízegy Léghı a.) 45 4 35 3 25 2 15 1 5 Max.: 34,5 / IV.1. 17 óra 11,2 / IV.4. 17 óra b.) Nagyküküllı Sz.varság Sikaszó Sikaszó A hóvízegyenérték, csapadék és a reggeli léghımérséklet alakulása az olvadás idıszakában Székelyarságnál 26. március 2-április 15. között (a) és a lefolyt vízhozamok (b) (Konecsny et al. 27) 16 14 12 1 8 6 4 Max.: 134 / III.29. 17 óra Tarac Kir.mezı Borzsa Dolha 63,3 / III.29. 17 a.) 13 b.) Rahó Tokaj Szolnok Szeged 11 9 7 5 2 III.21. III.23. III.25. III.27. III.29. III.31. IV.2. IV.4. IV.6. IV.8. Vízhozam (m 3/s) 3 1 III.2 III.24 III.28 IV.1 IV.5 IV.9 IV.13 IV.17 IV.21 IV.25 IV.29 V.3 V.7 V.11 V.15 V.19 V.23 V.27 V.31 Vízállás (cm) A hóolvadásból 26. tavaszán lefolyt vízhozamok Tarac Királymezı és Borzsa Dolha vízmércéknél (a), valamint tiszai árhullámképek (b) (Konecsny et al. 27)
11 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 y =,325x + 439,12 Max. 114 cm Átlag 455 cm Min 5 cm 11 1 9 8 y =,1188x + 63,14 7 6 5 4 3 2 1 Vízállás (cm) 191 1981 196 1911 1916 1921 1926 1931 1936 1941 1946 1951 1956 1961 1966 1971 1976 1981 1986 1991 1996 21 26 191 196 1911 1916 1921 1926 1931 1936 1941 1946 1951 1956 1961 1966 1971 1976 Vízállás (cm) 1986 1991 1996 21 26 Max.: 19 cm Átlag: 61 cm Min.: 234 cm A jelentıs hóvízkészlető idıszak (I-IV) vízállás maximumainak lineáris trendje Tisza Tivadar és Tisza Szeged vízmércéknél (191-27) (Konecsny et al. 27)
Az ukrán részvízgyőjtıre tervezett árvízi tározók helye (Illés 26) Víztározók a Felsı-Tisza mellékfolyóin (576 millió m 3 ) Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program (VTT) elkészült és tervezett beavatkozások (www.vizugy.hu) 18
Cigándi-tiszakarádi árvíztározó Szamos-Krasznaközi árapasztó tározó A VTT keretében a Tisza mentén megvalósuló árvízi vésztározók (www.vizugy.hu) 19
Q köz és Q nap min tél /Q nap min nyár (m 3 /s): Kisvizek vízhiány (Konecsny 21) Túr Túrterebes 9,73,113/,1 Túr Garbolc 1,2,517/,158 Szamos Szatmárnémeti 127 4,9/8,75 Szamos Csenger 131 112,2/11,8 Kraszna Domahida 5,3,78/,72 Kraszna Ágerdımajor 6,6,18/,36 Berettyó Szalárd 6,39,141/,2 Berettyó Pocsaj 9,7,56/,5 Sebes-Körös Nagyvárad 24,5,99/1,2 Sebes-Körös Körösszakál,13/,128 Fekete-Körös Nagyzaránd 32,5,15/,125 Fekete-Körös Sarkad 1,69/,43 Fehér-Körös Kisjenı 23,9,4/,83 Fehér-Körös Gyula,97/,34 Maros Arad 184 15,4/26,9 Maros Makó 186 25,5/25,5
Q (m 3/s) 8 7 6 5 4 3 2 1 Satu M are ÉviMin ÉviN apiközmin Lineáris (ÉviN apiközmin) Q (m 3 /s ) 4 3 2 1 S z alárd Qmin Qnapi köz min Lineáris (Qnapi köz min) Q (m 3/s) 14 12 1 8 6 4 2 Arad Qm in Qmin napi közép Lineáris (Qmin napi közép) 1953 Q(m 3/s) 1963 1973 1983 1993 23 1 9 5 3 1 9 6 3 1 9 7 3 1 9 8 3 1 9 9 3 2 3 1951 1961 1971 1981 1991 21 8 7 6 5 4 3 2 1 195 C se nge r 196 Szamos Berettyó Maros 197 198 199 Év imin Év inapiköz Min Lineáris (Év inapiköz Min) 2 Q (m 3 /s ) 9 8 7 6 5 4 3 2 1 195 196 B erettyóú jfalu Qmin Qm d min Lineáris (Qm d min) 197 198 199 2 Q (m 3/s) 14 12 1 8 6 4 2 195 Makó 196 197 Qm in Qm in napi k öz ép Lineáris (Qm in napi közép) 198 199 2 Az évi pillanatnyi minimális és a napi közepes minimális vízhozamok alakulása és lineáris trendje 195-27 között (Konecsny 21)
1 8 6 4 2 5, 25 S z alárd 1961.V I.17-XII.12 Szamos Sz atmárném eti 1961.6.29-12.31 Arad 1961.7.5-1962.1.2 4,5 186 nap Q o = 42,5 m 3/s Wde f = 362 millió m3 Szamos Berettyó Maros A leghosszabb vízhozam küszöbérték alatti kisvizes idıszakok hossza 1961-ben (Konecsny 21) Q (m3/s) 1961.6.17 12 1 8 6 4 2 2 15 1 5 S z amos C senger 1961.6.29-12.3 185 nap Q o = 42,5 m 3/s Wde f = 426 millió m3 25 2 15 1 5 Maros Makó 1961.7-1962.1 183 nap 55 nap Q o = 92,6 m 3/s Wde f= 644 mill m3 Q (m 3/s) 19 61.6.1 8 62.3.1 19 61.7.1 9 19 61.8.1 9 19 61.9.1 9 19 61.1.2 19 61.11.2 19 61.12.2 1 61.6.1 61.7.11 61.8.11 61.9.11 61.1.12 61.11.12 61.12.13 61.6.1 61.7.1 61.8.1 61.9.1 61.1.1 61.11.1 61.12.1 62.1.1 62.2.1 Vízhozam (m3/s) 61.7.9 61.8.9 61.9.9 61.1.1 61.11.1 61.12.11 1 9 6 1. 7. 1 1 9 6 1. 8. 1 1 9 6 1. 9. 1 1 9 6 1.1. 2 1 9 6 1.1 1. 2 1 9 6 1.1 2. 3 Q (m 3/s) 1 9 6 2. 1. 3 4, 3,5 3, 2,5 2, 1,5 1,,5, 181 nap Q =1,38 m 3/s W de f = 13,4 millio n m3 179 nap Q= 86,6 m3/s W d e f= 588 mill. m3 5, 4,5 4, 3,5 3, 2,5 2, 1,5 1, Berettyóújfalu 1961.VI.16-XII.3. 198 na p Q =2,66 m 3/s W de f = 29,6 m illió m 3 Q (m3/s) 1961.7.18 1961.8.18 1961.9.18 1961.1.19 1961.11.19 1961.12.2 61.6.8 Q (m 3/s),5,
25 Satu M are 2 S z alárd Ara d 15 1 5 1973 1983 1993 23 1 9 5 3 1 9 6 3 1 9 7 3 1 9 8 3 1 9 9 3 2 3 1951 1961 1971 1981 N a p Szamos Berettyó Maros 3 C se nge r Be re ttyóújfa lú 2 5 2 1 5 1 5 197 198 199 2 1 9 5 1 9 6 1 9 7 1 9 8 1 9 9 2 1951 1961 1971 1981 N a p 25 2 15 1 5 Kisvízhozam küszöbérték alatti napok száma évente (Konecsny 21) Nap 195 1953 196 1963 25 2 15 1 5 25 2 15 1 5 Nap N ap 1991 21 3 25 M akó 2 15 1 N a p 1991 21 5
15 Satu M are S z alárd 1 5 1973 1983 1993 23 1 9 5 3 1 9 6 3 1 9 7 3 1 9 8 3 1 9 9 3 2 3 1951 1961 1971 1981 W (m illió m 3 ) Szamos Berettyó Maros 45 B e re ttyóújfalú 4 35 3 25 2 15 1 5 197 198 199 2 1 9 5 1 9 6 1 9 7 1 9 8 1 9 9 2 1951 1961 1971 1981 W (m i l l i ó m 3 ) 5 4 3 2 1 A kisvízi idıszakok évi víztömeg hiánya (Konecsny 21) W def(m il. m 3) 195 1953 196 1963 5 4 3 2 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 C se nge r Arad W def (m il. m 3) W def m il. m 3 1991 21 1991 21 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Makó W def m il. m 3
35 35 3 25 S atu Mare C senger 3 25 Arad Makó % 2 15 % 2 15 1 1 5 5 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII I II III IV V V I V II V III IX X XI XII 35 3 25 S zalárd B erettyó újfalu % 2 15 1 5 I II III IV V V I V II V III IX X X I X II Az évi minimumok havonkénti gyakorisága (Konecsny 21)
Összefoglaló megállapítások a kisvizes-vízhiányos idıszakokról - 195-27 között az évek döntı részében észleltek vízhozam küszöbérték alatti kisvízi idıszakot, csak néhány évben nem fordult elı ilyen kis érték; - A kisvízi idısorok alapján megállapítható hogy csökkent a vízhiány mértéke: - nıttek a minimális vízhozamok; - csökkent a kisvizes idıszakok hossza; - csökkent a kisvízi idıszakok víztömeghiánya. - A kisvízi vízjárás változása elsısorban az emberi tevékenység hatására következett be. - Az ısszel és télen fordul elı leggyakrabban évi minimális vízhozam, tavasszal-nyár elején csak nagyon ritkán. - Az emberi beavatkozások miatt nem mutathatók ki az éghajlatváltozás kisvízi lefolyásra gyakorolt hatásai.
2.) Vízrajzi monitoring rendszerek
Kaszó TOKAJ Tapoly Bodrog Ondava NYÍREGYHÁZA KÖZPONT Laborc SZLOVÁKIA Tisza Tiszabercel Dombrád Lónyay-fõcs. Kótaj Nagyberezna Latorca Záhony Tisza Kocsord Ung Ljuta UNGVÁR központ Turjamezı patak Szabolcsveresmart Kántorjánosi Tunyogmatolcs Munkács Malomrét Sóhát UKRAJNA Tivadar Sonkád V.oroszi Turja Tiszabecs Alsóverecke Polena Szolyva Garbolc Zalomiszko Fülöpfalva Repenye Ökörmezı Pláj Borsa Huszt átjátszó Tisza Túr átjátszó Vásárosnamény Vezérszállás Alsóhideg- Dolha Nagyág Huszt (Tiszakirva) Talabor Toronya Alsókalocsa átjátszó Alsókalocsa (Rókarét) Nyéresháza Técsı Kraszna átjátszó Tarac Királymezı Kaszómezı Tisza Dragobrat Rahó átjátszó Jelmagyarázat: Vízgyőjtı határ Fekete-Tisza Rahó Nagybocskó Körösmezı Láposmezı Országhatár Csapadék és léghımérséklet Vízállás Vízállás TACIS Csapadék TACIS Vízállás USGS Csapadék USGS Vízminıség Távmér ı központ Iza A Nyíregyháza-Napkor idıjárási radar Császárszállás Nagyecsed Ágerdımajor Csenger Szamos ROM Á NIA NAGYBÁNYA A felsı-tiszai magyar-ukrán vízrajzi távmérı rendszer (Konecsny-Lucza-Bálint 27) Visó Egy vízrajzi távmérı állomás sematikus rajza A Nagybánya-Rozsály-tetı (137 m) idıjárási radar
A felsı-tiszai közös magyar-ukrán vízrajzi távmérı rendszer szerkezeti felépítése (Konecsny 25, 27)
Tisza Tiszabecs vízrajzi távmérı állomás (Konecsny 25, 27) A Tisza Técsı vízrajzi és vízminıségi, Tisza Huszt vízrajzi távmérı állomás Kapnik Kapnikbánya és Túr Kányaháza állomások Felsı-tiszai négyoldalú közös digitális adatbank és folyamatos adatcsere egy lehetséges változata egy NATO projekt alapján (Joint Ukraine-NATO Project on Flood Preparedness and Response in Carpathian Region. Bruxelles. 22)
3.) Nemzetközi vízügyi együttmőködés 21-ben
Nemzetközi vízgyőjtık 263 tó és folyó, -145 ország területe nemzetközi vízgyőjtıre esik -a Föld felületének 5%-ka, -33 ország területének több mint 95 %-ka nemzetközi vízgyőjtıre esik, -a lakosság több mint 4 %-ka nemzetközi vízgyőjtın él. A Duna a világ legnemzetközibb vízgyőjtıje, 19 országon folyik keresztül. Magyarország folyóinak sokévi középvízhozama (m 3 /s) Átlagos évben a folyók vízhozamának 95%-ka külföldrıl érkezik, döntı része külföldre távozik!!!
Magyarország által kötött egyezmények a határokon túlnyúló vizekrıl 1924-ben magyar-román általános vízügyi egyezmény. 1927 Ausztriával, 1937 Csehszlovákiával A II. Világháború után az 1948-49. évi tiszai árvíz után - Szovjetunióval és Romániával. Legkésıbben Ausztriával és Jugoszláviával az ötvenes évek közepén. A kilencvenes évek elején létrejött a független Ukrajna, Szlovénia, Horvátország és Szlovákia. Egyezmény a Magyar Köztársaság és Románia között a határvizek védelme és fenntartható hasznosítása céljából folytatandó együttmőködésrıl -Aláírva 23. szept. 15-én, Hatályba lépett 24. május 17-én -Magyar-Román Vízügyi Bizottság, -Albizottságok: Hidrometeorológiai albizottság, Távlati vízgazdálkodási tervezési albizottság, Vízminıségi albizottság, Vízkárelhárítási. - Szabályzatok: Határátlépés, Információ-csere és kölcsönös vizuális megfigyelı repülések, Meteorológiai és hidrológiai adatcsere, Vízrajzi észlelések és a közös készlet meghatározása, Árvízvédekezés, Belvízvédekezés, Vízszolgáltatás és belvízszivattyúzás költségeinek elszámolása, Vízminıség követése, Rendkívüli vízszennyezések, Békési duzzasztó és az Anti szivattyútelep összehangolt üzemeltetése.
Vízpótlási lehetıségek a Fehér-Körös vízgyőjtıterületén (Konecsny 28) Vízügyi együttmőködés lehetısége Romániával a Fehér-Körös völgyében