Az Európai Unió jelenlegi kihívásai A gazdasági válság kezelésére kidolgozott átfogó uniós gazdaságpolitikai intézkedéscsomag dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium
A válság hatásai Erős szabályrendszer (Stabilitási és Növekedési Egyezmény, SNE) hiányában a tagállamok eltávolodtak a kitűzött költségvetési hiánycéljuktól A gazdasági visszaesés enyhítésére nem volt elég költségvetési mozgásterük Az államadósságok fenntarthatatlan szintre emelkedtek Az euróövezet perifériája (PT, IE, IT, GR, ES) leszakadt A válság rávilágított, hogy nemcsak a fenntartható költségvetési politika kikényszerítésére van szükség, hanem a buborékok (pl. túlfűtött ingatlanpiac) kialakulásáért felelős makrogazdasági egyensúlytalanságok kezelésére is A jövőbeli válságok megelőzése és kezelése érdekében szorosabban össze kell hangolni a tagállamok gazdaságpolitikáját Az átfogó válságkezelő intézkedések kidolgozása a soros magyar elnökség idejére esik
Az intézkedéscsomag Az EU állam-és kormányfői márciusi csúcstalálkozójukon átfogó gazdaságpolitikai intézkedéscsomagot fogadtak el Elemei: Gazdasági kormányzás megerősítését célzó jogszabálycsomag Európai szemeszter Euró plusz paktum Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) Banki stressz tesztek az EBA felügyelete alatt
A gazdasági kormányzás megerősítését célzó jogszabálycsomag A hat jogszabály-tervezetet tartalmazó csomagot 2010. szeptember 29- én hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság Cél: a tagállamok megfontolt, átlátható és fenntartható költségvetési politikát folytassanak a makrogazdasági egyensúlytalanságok (pl. folyó fizetési mérleg hiány) a jövőben időben észlelhetők és kiigazíthatók legyenek Rendes jogalkotási eljárásban kerül elfogadásra Négy jogszabály együttdöntést, kettő konzultációt igényel az Európai Parlamenttel HU PRES egyik legfőbb prioritása a jogalkotási munka lezárása 2011 június végéig (az Ecofin Tanács 2011. március 15-én elérte az általános megközelítést)
A gazdasági kormányzás megerősítését célzó jogszabálycsomag II. Tartalom: SNE megelőző ágának szigorítása (megfelelő mértékű hiánycsökkentés) SNE kiigazító ágának szigorítása (a túlzott-deficit eljárás során sokkal nagyobb hangsúly helyeződik az államadósságra) Költségvetési felügyelet hatékony kikényszerítése szankciókkal Nemzeti költségvetési keretrendszer erősítése (hatékony és átlátható költségvetési tervezés) Új elem: túlzott egyensúlytalansági eljárás a túlzott-deficit eljárás mintájára Túlzott egyensúlytalansági eljárás hatékony kikényszerítése pénzügyi szankciókkal
Európaiszemeszter a gazdaságpolitikai koordináció egyik alapvető újítása 2010. júniusában döntöttek róla a tagállamok állam-és kormányfői Cél: a gazdaságpolitikai koordináció különböző folyamatait (Európa 2020 stratégia, stabilitási és konvergencia programok) egy ciklusba szervezni 2011 januárban indult el első ízben minden év áprilisában a tagállamok egyszerre készítik el és nyújtják be az Európai Bizottságnak stabilitási/konvergencia programjukat, illetve nemzeti reformprogramjukat a Bizottság értékelése nyomán a júniusi csúcstalálkozó hagyja jóvá az iránymutatásokat
Kormányközi megállapodás Euro plusz paktum 23 tagállam csatlakozott a paktumhoz (EU-17, BG, DK, LT, LV, PL és RO). HU, UK, SE és CZ egyelőre nem. Cél: a Gazdasági és Monetáris Unió gazdasági pillérének mélyítése a versenyképesség fokozása érdekében új minőségű gazdaságpolitikai koordináció megvalósítása a tagállamok közötti hatékonyabb konvergencia biztosítása A paktumban az alábbi célok elérését vállalták: 1. A versenyképesség javítását 2. A foglalkoztatás növelését 3. Az államháztartás fenntarthatóságához való hozzájárulást 4. A pénzügyi stabilitás megerősítését
Euro plusz paktum II. A paktum olyan területekre koncentrál, melyek nemzeti hatáskörbe esnek, például: 1. Oktatási rendszerek javítása, K+F, innováció és infrastruktúra ösztönzése, üzleti környezet élénkítése, adminisztratív terhek csökkentése, versenytől elzárt szektorok liberalizálása 2. Munkaerő-piaci reform, feketemunka visszaszorítása, élethosszig tartó tanulás, adóreform 3. Nyugdíjrendszer, egészségügy és szociális juttatások fenntarthatósága 4. Pénzügyi felügyeleti és szabályozási rendszer erősítése (pl. banki terheléspróbák, ún. stressz tesztek) + Adópolitikák koordinációja (cél: közös társasági adóalap bevezetése) Évente konkrét nemzeti vállalások, közös célok, ám ezek megvalósítása a tagállamok saját eszköztárával történik
Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) Állandó válságkezelési keretrendszer 2013 júniusától Külső pénzügyi segítség az euróövezet súlyos finanszírozási zavarokkal küzdő tagállamai számára Létrehozása miatt szükség van a Lisszaboni Szerződés 136. cikkének módosítására A jelenlegi (2010 májusában létrehozott), 750 milliárd euró nagyságú átmeneti rendszert váltja fel, melynek elemei: Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) 440 milliárd euró Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (EFSM) 60 milliárd euró IMF hitellehetőség 250 milliárd euró Az euróövezet tagállamai közötti szerződéssel kormányközi szervezetként hozzák létre, a nemzetközi közjog szerint, luxembourgi székhellyel Az IMF-fel való szoros együttműködésben nyújt pénzügyi segítséget
Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) II. A segítség szigorú gazdaságpolitikai feltételek alapján, makrogazdasági kiigazítási program keretében vehető igénybe Legfelsőbb döntéshozó szerve a Kormányzótanács lesz, amely az euróövezet pénzügyminisztereiből áll 700 milliárd EUR jegyzett tőkével és 500 milliárd EUR tényleges hitelezési kapacitással fog rendelkezni 80 milliárd EUR közvetlenül befizetés (2013 után 4 év alatt kell befizetni) 620 milliárd EUR értékben automatikusan lehívható források, valamint tagállami garanciavállalások Alaptőkéjéhez történő hozzájárulási kulcsot az Európai Központi Bank tőkejegyzési kulcs a alapján számítják ki Az IMF árazási gyakorlatával összhangban lévő fix és változó kamatozású hiteleket nyújt
Összefoglalás Az átfogó csomag elemei közül a soros magyar elnökség feladata: Az Európai szemeszter első ízben történő végrehajtása A márciusi csúcstalálkozó lezárta a szemeszter első szakaszát A tagállamok április 15-ig nyújtották be a Bizottságnak stabilitási és konvergencia programjaikat A hatos jogszabálycsomag jogalkotási munkájának lezárása EP-Bizottság-Tanács trilógus április 20 után kezdődhet meg Az EP plenáris ülése várhatóan júniusban szavazza meg Az ESM felállítása az Euró plusz paktum és a stressz tesztek végrehajtása nem tartozik elnökségi feladataink közé
Köszönöm a figyelmet.