Tartalom Tartalom Képjegyzék Elhelyezkedés Helytörténet Benépesedés Jelentősebb épületek Utcanevek A Bálint Mihály utca épületei Adottságok Területrendezés Pályázat Rendezési terv Források Képjegyzék A címlap képei a bal felső saroktól, olvasási sorrendben. A Rába part és a Rába utca Az un. fazekas-, vagy Magyarits-ház A Bálint Mihály utca keleti vége A rác templom tornya a Rózsa köz végéből nézve A Bálint Mihály utca egyik telkének cégéres kapuja A Bálint Mihály utca déli oldaláról néhány vegyes állagú ház A helyi szeméttelep A Kossuth utca háza, beépítetlen telken átlátva. A Cukrász köz a keleti végéről A Bálint Mihály utca egy felújított háza A rác templom a Bálint Mihály utcából Az un. kovácsház a Rába utcából nézve A Kossuth Lajos út 40. A Kossuth út utcaképe a Kispiac felől A zsinagóga kupolája Újváros keleti részének látképe a Rába partról Újváros kapuja, a Rát Mátyás tér Elhelyezkedés Győr belvárosától nyugatra, a Rába és az egykor itt (a Bercsényi liget helyén) folyó Rábca partjai között helyezkedik el Újváros, melynek északkelet-délnyugati irányú tengelyét az egykori Budapest-Bécs főközlekedési útvonalba illeszkedő Kossuth Lajos utca adja. Nyugatról Ikrény község határolja. A belvárosból a Rába kettős hídján, és a Petőfi hídon át lehet megközelíteni. A történelminek nevezhető keleti területen kívül jellegzetes részei a Cigánylapos (Iszpáka, Tűz és Zúgó utca), és Gorkijváros (mely mára önálló városrésszé nőtt). A Bálint Mihály utca, mely a Kossuth utcától délre, azzal csaknem párhuzamosan húzódik. A Petőfi tér délnyugati oldalánál indul, és a Bécsi útig terjed, 1220 m-es hoszszával. A tervezési terület a Bálint Mihály utca, Budai Nagy Antal utca, és Transzportház köz által közrefogott telkeket foglalja magában. Északi határvonala a Cukrász köz, illetve annak tervezett északkeleti meghosszabbítása. Győr belső területe, Újváros, és a tervezési terület Helytörténet Benépesülés Újváros Győr első, a váron kívüli kerülete. A középkorban még lakatlan területen, mely a városi káptalan földesúr fennhatósága alatt állt 1519- ben már néhány ház állt. Az 1560-as évektől a Győri vár fejlesztéseivel egy időben megindul a betelepedés. Több dunántúli magyar, és 1543 után Sokoró lakossága is idetelepül a törökök elől menekülve. A terület a természetes védelme (folyók) miatt vonzotta a lakosokat, melyet palánkokkal,
sánccal egészítettek ki egyes helyeken. 1548-ban még Újfaluként, 1572-ben már Újvárosként említik, mely a város fennhatósága alatt áll, mint annak Sub Urbio területe. Az 1594-es török megszálláskor a lakosság elmenekül, a visszafoglalás után inkább a városon belül kerestek lakhelyet a települők. Ennek következtében Újváros elnéptelenedik. A székes káptalan kezdeményezésére indul meg a városrész újjáélesztése. A betelepülőknek három esztendőre szabad letelepedést biztosít. Ennek az intézkedésnek köszönhető, hogy 1607-ben Vaicas Sava vezetésével rácok telepednek le. Velük a város 1612-ben szerződést köt, teljes függetlenségük biztosításáról. Később azonban a vár főkapitányának szolgálatába adják magukat. A görögkeleti hitet valló rácok mellet 1614-ben a protestánsok is kiszorulva a városból ide költöztek. A vallásilag vegyes összetételt mutatja, hogy a területen mind a négy történelmi egyház épített imahelyet. A lakosság zömmel munkásokból állt, téglavetők, fazekasok, kályhások telepedtek le, akik megfelelő agyag-földet is találtak a területen. A vizek mentén halászok éltek, de újvárosban dolgoztak a cserzővargák, kalaposok, tímárok, szőrmeszabók is, mivel Prajner János főkapitány az 1620-as években ide telepítette az állati termékeket feldolgozó iparágakat. A közvetítőkereskedelem fellendülésével újabb foglalkozási ágak jelentek meg, így a gabonaszállítmányozással foglalkozó burcsellások, szeszesitalmérők és molnárok száma is növekedett. A mai Kossuth utca mellett kiépültek más utcák is. Ezek közül az elsők a Rác, Rába, és az Achim András utcák. Az utcaszerkezet nagyjából a 18. század végére teljesen kialakult. A Cigánylapos benépesüléséről, és a romák letelepedéséről nincsenek adatok, egy 1789-es térképen már szerepelnek a Lapos utcái. Gorkijvárosba az első lakók engedélyek, és szabályozás nélkül telepedtek le. A nagy lakásínség idején (innen a trianoni telep elnevezés) megindult és tömeges mozgalommá vált a birtokfoglalás, melybe a város belenyugodott, ekkor kezdődött el a terület rendezése. Jelentősebb épületek A városrész jelentékenyebb épületeit többnyire a Kossuth utcán találhatjuk. Rát Mátyás tér 5. A püspökség vámszedő helye, kápolnával egybeépítve (tervezte: Hübner Jenő). Petőfi tér 5. Az evangélikus konvent épülete, zárt udvarában a barokk-copf jellegű torony nélküli templommal (épült: 1783-85), melyben művészi játékra kiválóan alkalmas orgona található. A konvent épületében volt az evangélikus algimnázium is. 1500 1519 1543 1548 1560 1572 1594 1598 1607 1612 1614 1615 1620 1701 1703 1713 1727 1749 1760 1765 1783 1789 1836 1842 1868 1892 1896 1906 1907 1913 1938 1963 1975 1978 1982 lakatlan néhány ház a várközeli részen Sokoró lakossága is betelepül Újfaluként említi közirat várfejlesztés, betelepülés kezdete Újvárosként említi közirat Győr török megszállása A város visszafoglalása rácok letelepedése szerződés függetlenségükről protestánsok kiszorulása a várból 92 házat számláltak az állati termékeket feldolgozó iparágak telepítése 488 házat számlálnak 509 ház; az első rác templom elkészülte 20 major Újvárosban A mai rác templom megépítése Mulatz Henrik közkórházat indít a kórház leég új kórház épül római katolikus plébánia építése evangélikus konvent építése kiépültek a Lapos utcái 591 házat számlálnak római katolikus templom építése evangélikus konvent átépítése zsinagóga építése Kossuth utca megkapja mai nevét Petőfi tér átnevezése református templom építése Rábca feltöltése Rác utca átnevezése Gorkijváros elfoglalásnak kezdetei Rát Mátyás tér névadása Rác utca, még egységes mezővárosi képben a város megveszi a zsinagógát a ráctemplom sisakjának rekonstruálása Kossuth Kollégium építése Varga Winkler felmérés tervpályázat a rendezésre - Az evangélikus konvent épülete
Kossuth Lajos utca 20. Arany Sas Gyógyszertár Kossuth Lajos utca 5. Neológ izraelita egyházközösség nyolcszög alaprajzú, neoromán zsinagógája (fenti kép), Fränkl bécsi építész tervei alapján. Számos európai, így a budapesti Rottembiller utcai zsinagóga építéséhez is példaként szolgált. Délnyugati oldalán emeletes iskolaépületben végződik (épült 1868-1870). A város az 1960-as években megvásárolta, kulturális célokra. Kossuth Lajos utca 7. Egykori Nádor-szálló (postakocsi-lóváltóhely), ma a Kossuth Lajos Ipari Szakmunkásképző Intézetnek ad helyet. Kossuth Lajos utca 28. Egykori Arany Bárány Szálló, melynek II. József, és Széchenyi István is vendége volt. Kossuth Lajos utca 9. Református templom és lelkészi hivatal, Csányi Károly tervei szerint, neogót stílusban (épült: 1906). (középső kép) Kossuth Lajos utca 30. Egykori Fehér Ló beszálló vendéglő. Kossuth Lajos utca 11. Római katolikus plébánia (épült: 18. sz. második felében) Kossuth Lajos utca 13. Egykor Győr első közkórháza. 1749-ben alapította Mulatz Henrik és felesége. A mai épület 1765-ben készült el. Kossuth Lajos utca 17. Barokk-eklektikus lakóház. Kossuth Lajos utca 19. A lakóház feljárólépcsője 1835-ből való, klasszicista vasajtóval, empire vázával Kossuth Lajos utca 21. Eklektikus lakóház, Nepomuki Szent János szobrával a homlokzatban. Kossuth Lajos utca 40. Lakóház a 18. századból. Kossuth Lajos utca 42. Római katolikus plébániatemplom, egyhajós, oldalkápolnákkal, Fruhmann Antal tervei szerint, homlokzati toronnyal, klaszszicista stílusban (épült: 1836-41). Kossuth Lajos utca 56, 60. Romantikus lakóházak Kossuth Lajos utca és a Városház köz kereszteződése A Pintugám-sarkon található a Kispiac., melynek funkcióját a Bercsényi liget vásárcsarnoka vette át.
Utcanevek A tervezési területen található, és a városrészben nagyobb jelentőséggel bíró utcák névtörténete: Bálint Mihály utca: Eredeti neve Rác utca. Ide telepedett le 1607-ben 54 rác család. 1913-ban nevezte el a város közgyűlése Bálint Mihályról (1840-1921), a győri színházügy bőkezű mecénásáról. Budai Nagy Antal utca: Korábbi neve Széles utca. Ebben az utcában laktak a burcsellésok. Cukrász köz: Eredeti név. Nincsenek adatok a név helytörténeti jelentőségére. Kossuth Lajos utca: Öreg utca, Fő utca, Hoszszú vagy Bécsi utca, Március 15-e utca, Fő utca, Kossuth Lajos utca. Névadója születésének 90. évfordulóján (1892) kapta máig használatos nevét. Petőfi tér: 1896-tól nevezik így, előtte Széna tér. Hosszú időn át gabona és fapiacként, valamint szénatérként üzemelt. Rába utca: Rábaszer, Rába utca, Újváros egyik legrégebbi utcája, eredeti névvel. Egykor bal oldalán is házak álltak, melyeket a töltés kialakításakor elbontottak. Rát Mátyás tér: Egykori Híd tér. Névadója hírlapíró evangélikus lelkész, Győr szülötte. Az első magyar nyelvű hírlap, a magyar Hírmondó elindítója, és szerkesztője (Pozsonyban). A tér mai nevét 1938-ban kapta. Rózsa köz: Eredeti név, valószínűleg egy közeli vendéglőről kapta. Transzportház köz: Egykor Fazekas utca, a Rába, és a Rác utca között volt a Transzportház (katonai anyagraktár, és szálláshely.) Eredeti nevét, a városból ideköltöző fazekasokról kapta. (kép lent) A Bálint Mihály utca épületei Az utca házainak egy része a 18. századból való, többségük parasztbarokk stílusban épült. Keleti szakasza jobbára zártsorúan, középső szakasza fésűsen beépített. Nyugati szakasza kevésbé egységes. Az 1960-as években még egységes mezővárosi képet mutatott. Sok ház belső udvarát oszlopos tornác díszíti/díszítette. A legjelentősebb épület az 54-es szám alatt az udvarban található rác, görögkeleti templom. Melyet a letelepülő rácok emeltek 1727-ben, egy 1703-ban ugyancsak általuk épített templom helyébe. Egyhajós, támpilléres barokk templom. Toronysisakját a második világháborúban szétlőtték, 1963-ban építették újjá. A templomban őrzött értékeket, mint az ikonosztázion, a misekönyv, és egyéb ötvösremekek, századunkban átköltöztették egy szentendrei múzeumba. A templom használóinak köre is egyre fogy. A templomhoz kapcsolódik egy plébániaépület, a Transzportház köz sarkán, mely jellegzetes saroképület, szép kapuval, árkádos udvari folyosóval. Már egy 1978-as felmérés is felhívja a figyelmet, az utca középső részének értékeire, és azok megőrzésére ösztönöz.
A felmérés a tervezési területen 7 épületet tart megőrzésre alkalmasnak. Ezek a Bálint Mihály utca 56-64. számú telkeken voltak megtalálhatók. Ma már csak az un. Fazekas- vagy Magyarits-ház áll kettős oromzatával, kerítésében kapuval, melyben fazekasműhely működött. A többi telken az épületeket elbontották, ill. az egyik saroktelken építkezés is indult. A Bálint Mihály utca ezen szakaszának déli oldalán még találhatók meglehetősen rossz állagú népi házelemek is, de többnyire már ezeket a telkeket is átépítették, beépítették nem minden esetben különb kinézetű új elemekkel. Az egyik népi építészeti emlék a Rába utca sarkán álló un. kovácsház, mely még romos, vakolatlan állapotában is kellemes látvány. A ház oromfalas homlokzatú a Bálint Mihály utca felé, belső homlokzata tornácos, födémszerkezete fagerendás. (Az utcában egyébként gyakori volt a boltozott térlefedés is.) Az utca északi oldalának Rózsa közön túli épületeit a felmérés nem tartotta jellegzetesnek, az utcavonal betartásával beépíthető telkekként jelöli. Az itt található házak állaga, kialakításuk korszerűsége, és építészeti igényességük mértéke indokolja az új épületek telepítését. Két telken már nem áll ház, illetve a régi romjai láthatóak. A helyiek szeméttelepként hasznosították a területet. A felmérésből készült terven az értékes házak sraffozással jelöltek, az átépíthetők kontúrján belül nincs jelölés. Fényképek: Fent: A Bálint Mihály út keleti fele Lent: Az út a tervezési terület végénél.
Adottságok A terület, és házainak gondozottsága rossz fényt vet Újvárosra. De meg kell látnunk értékeit. Újváros, mint az történetéből is látszik, Győr belvárosának kiegészítő területe. A belvárosból sétálva is csak pár percet vesz igénybe a városrész elérése. Építészeti, építészettörténeti, helytörténeti értékeket képviselő házaira biztos érdeklődők a városba érkező turisták. A Bálint Mihály utca középső részén, egyes házaknál, mintha megállta volna az idő, cseppnyi ízelítőt kaphatunk a városi iparosok életéből. Sajnálatos módon, máig nem indult be a terület jellegzetes házainak esetleges múzeumi célra történő felújítása, és berendezése (tekintve, hogy múzeumot építeni, és üzemeltetni nem kifizetődő). Ha a város hagyja a még álló kovács- és fazekasházat (és más értékes épületet) is az enyészet martalékává válni, akkor Győr helytörténetének ezen fontos része is csak könyvekből megismerhető mesévé válik. Beépíthető telkei ideálisak lehetnek családi házak építésére, a kialakult utcavonal, és karakter betartásával. A telekméretből kisebb városi életmódhoz jól illeszkedő lakóházak építhetőek. A rác templom apszisa a zárt udvarában Az utcák szűkössége a kis közök nem csak a telekhatárokat, de az embereket is közelebb hozhatják egymáshoz. A természet közelségét is megélhetik a lakók, egy Rába parton tett séta során, amely kiváló kutyafuttató helyként is szolgál. A Bálint Mihály utca utcaképe nyugodt, barátságos, emberszerű és emberléptékű (organikus), ezt a benyomást sikeresen erősíti az utca térburkolata is, elszórt akácfái. A nyugodt utcaképhez hozzájárul a szinte csak célforgalmi közlekedés is. A terület infrastruktúrája kiépült, de újítása fontos feladat. Építési telek a volt Rác utcában A belváros közelségével és az Újvárosban található alkalmas helyek egyre jobb kihasználtságával a kultúra is a lakók közelében van. A hely ideális értelmiségi életmódot élők lakhelyének. Területrendezés Pályázat Az 1978-as felmérés javaslatokat tesz a terület rendezésére is. 1982-ben Győr városa pályázatot írt ki Újváros és Sziget rendezési tervének módosítására. A pályázat lezártával kiadványban * összegezték, és értékelték a pályaműveket. * Dr. Peschka Alfréd: Tervpályázat Győr-Újváros rendezésére. 1982. Városépítési Tudományos és tervező Intézet
A pályaművek tanulságosak a kialakult rendezés megértésében. Általános jellemzőjük, hogy a Bálint Mihály utcában megpróbálják a Rác templomot kiszabadítani, a műemlékileg értékes épületeket együttesekké szervezni. Az első díjas terv érdekessége, hogy az épületeket egyesíti, a Cukrász köz folytatásával, parkszerű képződményekkel közösségi tereket hoz létre, de ugyanígy jár el A Bálint Mihály, és a Rába utca között is, ezzel megteremtve a találkozások helyszínét. A (első) második díjas terv a rác templom környékét skanzenszerűen alakítja át, ahol bemutatásra kerülhetnek ma már nem űzött mesterségek módszerei. A (második) második díjas terv közlekedés-centrikus, inkább a Rába partra koncentrál. A rác templom kerítését (ami építésének történelmi szükségszerűsége volt) elbontaná. A harmadik díjban részesülő terv intenzív átépítést, és a műemléki elemek konzerválását javasolja. Érdekes megoldás a Cukrász köz sorházasítása. Rendezési terv 1984-ben készül el a pályaművek alapján a részletes rendezési terv. A rác templom környezetét tekintve a(z első) második díjas terv elemeit lehet felfedezni. A rendezésben sokrétű idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújtó komplexum szerepel. A Rába, és Bálint Mihály között, ezekkel párhuzamos köz nem szerepel, de a Rózsa közt kivezetik a Rába partra. Az átépítések, új épületek mértéke kisebb, mint a pályaművekben. A terv elkészülte óta eltelt 18 év. Világunk állandóan változik, megtartandó házakat bontottak, és újakat építenek. Időszerűnek tűnik az elképzelések felülvizsgálata. Források [Dávid Lajos]: Arrabona 11. 1969, A győri múzeum évkönyve Czeglédi László: Győr 1987, Panoráma Varga István, Winkler Gábor: Győr-Újváros rekonstrukció 1978, kézirat Winkler Gábor: Győr Útikönyv Interpress, Budapest [Dr. Peschka Alfréd]: Tervpályázat Győr- Újváros rendezése 1982, Városépítés VATI: Győr Sziget-Újváros részletes rendezési terve 1984, Városépítési Tudományos és Tervező Intézet Tervek balról jobbra: Első díjas, tervezte: Jurcsik Károly, Bolberitz Henrik, Csajtei György. A két második díjas. Középső tervezői: Aczél Gábor, Szendrő Péter, Pál István, Lombár István, Lukovich Tamás. A szélső alkotói: Szemerey Márta, Kiss Lajos, Dörgő Erzsébet, Szóráth Katalin.