Történelem. az alapiskola 8. és a nyolcosztályos gimnázium 3. osztálya számára VYDAVATEĽSTVO MATICE SLOVENSKEJ

Történelem az alapiskola 8. és a nyolcosztályos gimnázium 3. osztálya számára VYDAVATEĽSTVO MATICE SLOVENSKEJ

VYDAVATEĽSTVO MATICE SLOVENSKEJ

Szerzői munkaközösség: PhDr. Marcela Bednárová, PhD., Mgr. Branislav Krasnovský, PhD., PaedDr. Barbora Ulrichová Szakértő: prof. PhDr. Róbert Letz, PhD.

Történelem az alapiskola és a nyolcosztályos gimnázium osztálya számára VYDAVATEĽSTVO MATICE SLOVENSKEJ 8. 3.

TÖRTÉNELEM az alapiskola 8. és a nyolcosztályos gimnázium 3. osztálya számára DEJEPIS pre 8. ročník základnej školy a3. ročník gymnázia s osemročným štúdiom Szerzők: PhDr. Marcela Bednárová, PhD. Mgr. Branislav Krasnovský, PhD. PaedDr. Mgr. Barbora Ulrichová Szakértő: prof. PhDr. Róbert Letz, PhD. Lektorálták: PhDr. Margita Miháliková PhDr. Peter Mulík, PhD. Az eredeti művet Dejepis pre 8. ročník základnej školy a 3. ročník gymnázia s osemročným štúdiom fordította Mgr. Lacza Tihamér Jóváhagyta a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudomány-, Kutatásügyi és Sport Minisztériuma 2011-12218/ /33804:6-919 számú rendeletével 2011 szeptember 14-én mint történelemkönyvet a magyar tanítási nyelvű alapiskola 8. és a nyolcosztályos gimnázium 3. osztálya számára. Ajóváhagyási bizonylat 5 évig érvényes. A projekt menedzsere: Mgr. Janka Smiešková Nyelvi szerkesztő: Magdaléna Karafová Grafikai elrendezés: Peter Ďurík Térképek: (13, 15, 21, 25, 38, 62, 63, 73, 74, 75, 89 o. ) Ján Lomenčík Illusztrációk: aszerzők archívumából Vladimír Zjavka (fénykép 19 o.) TIC Revúva (fénykép 59 o.) Postai bélyeg Poštová známka: R. W. Seton Watson reprodukció a Slovenská pošta a. s. engedélyével ISIFA (fénykép 79 o.) RNDr. Ján Lacika (fénykép 94 o.) Vydavateľstvo Matice slovenskej s. r. o., 2011 Mudroňova 1, 036 52 Martin info@vydavatel.sk www.vydavatel.sk Minden jog fenntartva. Ez a mű, sem bármely része nem reprodukálható a jogtulajdonos jóváhagyása nélkül. Első kiadás, 2011 Nyomda: Neografia a. s., Martin ISBN 978-80-8115-046-3 4 6 6 12 18 20 24 27 30 34 36 36 40 44 48 52 57 61 62 62 66 69 72 72 76 80 82 86 91 95 96 TARTALOM A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETŐ ÚTON A francia forradalom (1789 1799) Bonaparte Napóleon és a napóleoni háborúk A cári Oroszország Aforradalmak és a nacionalizmus forgatagában (1830, 1848/49) A nemzetállamok kialakulása Olaszország és Németország egyesítése Az ígéret földje Amerika Az ipari forradalom és a modernizálás Kultúra és művészet A MODERN SZLOVÁK NEMZET A szlovák nemzeti mozgalom Anton Bernolák A szláv kölcsönösség A Štúr-nemzedék Szlovákok és az 1848/49-es forradalmi év A Memorandumtól a Matica slovenskáig Mit tanultunk meg AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA Az osztrák magyar kiegyezés és a szlovákok A szlovákok önvédelmi törekvései A szlovákok kivándorlása AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ A világháború előestéjén Élet az 1. világháború (1914 1918) alatt Szlovák katonák a frontokon A szlovákok és a csehek ellenállása A szlovákok és a csehek közös államához vezető úton Milan Rastislav Štefánik és Tomáš Garrigue Masaryk Mit tanultunk meg Földrajzi nevek jegyzéke

Kedves tanulók és pedagógusok! Ennek a tankönyvnek a segítségével ismerhetitek meg azokat a történelmi folyamatokat, amelyek alapvető módon befolyásolták nemcsak elődeink, hanem a mi életünket is. Kezdődött mindez az Amerikai Egyesült Államokban és Franciaországban lezajlott forradalmakkal, amelyek a polgári és szabadságjogok új gondolatát győzelemre vitték. A (nagy) francia forradalom, amely leginkább befolyásolta az európai történéseket, megmutatta az új társadalomszemlélet erényeit és gyengéit. Ezzel párhuzamosan erős nemzeti mozgalmak és nemzetállamok alakulnak ki. A saját programjukkal színre lépnek a szlovákok is, akik más kultúrnemzetekkel egyenrangúaknak tekintik magukat. Nagy erőfeszítéseik ellenére nem találnak kellő támogatást követeléseikhez. Helyzetüket nehezíti a magyarosítás és a kedvezőtlen gazdasági körülmények is. A 19. századot az addig nem tapasztalt tudományos fejlődés jellemzi. Általában a gőz évszázadának nevezik, noha éppen abban az időben kezdték használni a villamosságot és végeredményben a belső égésű motorokat is. Óriási volt a fejlődés az orvostudomány, a kémia, a fizika, a biológia és a csillagászat terén. A modernizálás a társadalom minden területére kihatott. A nagy teljesítményű ipar új megélhetési forrásokat teremtett. Gyökeresen átalakult az életmód és ez magával hozta a népesség növekedését mind Európában, mind a világban. A legerősebb nagyhatalmak újabb igényeket fogalmaztak meg, de színre léptek azok is, akik szerettek volna felnőni melléjük. Nőtt a feszültség is, ami forradalmakba és háborúkba torkollt. A viharos fejlődésnek az első világháború iszonyata vetett véget a 20. század elején. Ez a tény arra figyelmeztet bennünket, hogy fontosak a magasabb erkölcsi, kulturális és emberi értékek is, amelyek a hatalom és az ismeretek megszerzéséért tülekedve mintha jelentéktelenekké váltak volna. A tankönyv a művelődési sztenderddel összhangban tárgyalja a tananyagot. De olyan fejezeteket is tartalmaz, amelyek túllépik a standard tantervi keretet (a cári Oroszország, Az ígéret földje Amerika). A négy témakört két összefoglaló fejezet egészíti ki. A törzsszöveg mellett a tankönyvben szakirodalomból, történelmi forrásokból vett szemelvények és képanyag is található. Korabeli karikatúrákkal is találkozhattok, amelyek színezik a korszak jellemzését és a történelmi megismerés érdekes forrásai. A tananyag jobb megértését szolgálják a források elemzései, a problematikus kérdésekkel kapcsolatos feladatok és miniprojektek. Bizonyos fejezetek a fogalmi térképek segítségével folytatott tanulás korszerű stratégiáját szemléltetik. A térképek a vizsgált probléma kézzel fogható képét kínálják, amelyhez bármikor visszatérhetünk, lehetővé teszik a tananyag könnyebb és hatékonyabb megjegyzését és alkalmazását. Minden tanuló létrehozhat magának saját fogalmi térképet, amely tükrözi korábbi ismereteit és azt, hogy mit ért belőlük most. Reméljük, hogy a tankönyv hatékony és vonzó vezetőtök lesz a modern történelem megismerésében. A SZERZŐK prof. PhDr. Róbert Letz, PhD. Mgr. Branislav Krasnov Történelemtudományi tanszék Pedagógiai Kar Pozsonyi/Bratislava Komenský Egyetem PhDr. Marcela Bednárová, PHD. Szlovák Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézete PaedDr. Barbora Ulrichová 1. Magángimnázium Bajkalská ul., Bratislava 5

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETÃ ÚTON 1. A FRANCIA FORRADALOM 1789 1799 Ismételjük át: Kik voltak a felvilágosodás képviselői? Értékeljétek munkásságuk hozadékát! 1789 a Bastille börtön elleni támadás, a francia forradalom kirobbanása az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának, valamint az új Alkotmánynak az elfogadása az alkotmányos monarchia létrehozása 1792 a királyság megdöntése és a köztársaság kikiáltása 1799 Napóleoni puccs Forradalmi hangulat A forradalom kíméletlenségével sok ellenséget szerzett magának. A forradalom ellenségei elœszeretettel mutattak rá karikatúrákkal is a forradalommal kapcsolatos erœszakra. A korabeli karikatúra a harmadik rend nem örömteli helyzetét szemlélteti, amely a vállain cipelte a nemesség és a papság privilegizált rétegét. Megfejtjük a forrásokat: Vegyétek szemügyre a karikatúrát. Ki látható a képen? Milyen viszonyban vannak a képen levő alakok? Milyen társadalmi jelenségre utal a szerző? A 18. század vége mozgalmas időszak volt Franciaországban. Az ország gazdasági problémákkal küszködött, a lakosság helyzete romlott. Az elégedetlenséget a felvilágosult értelmiségiek is szították, akik a társadalom gyökeres átalakítását követelték. Az államadósságot XVI. Lajos francia uralkodó újabb adókkal kívánta ellensúlyozni. Ehhez azonban a Rendi Gyűlés jóváhagyására volt szükség, amely már 175 éve nem ülésezett Franciaországban. 1789 májusában Párizsban összeültek a három rend képviselői. A nemesség és a papság privilegizált osztály volt, nem adózott és helyzetét féltékenyen őrizte. Az adófizetés terhe elsősorban a polgárok vállát nyomta, akiknek ez a tény nem tetszett. Első rend nemesség (290 képviselő) Második rend papság (270 képviselő) Harmadik rend polgárság (589 képviselő) Az egyes rendek képviselői között éles vitákra és összetűzésekre került sor. A helyzet odáig fajult, hogy a Harmadik rend képviselői kivonultak és Nemzetgyűléssé (később Alkotmányozó gyűléssé) nyilvánították magukat. Kijelentették, hogy addig nem oszlanak szét, míg a helyzet nem változik meg és nem fogadnak el olyan törvényeket, beleértve az alkotmányt az állam alaptörvényét, amely mindenkire vonatkozna. A Harmadik rend hívei a szabadság (franciául: liberté) egyenlőség (fr. égalité) testvériség (fr. fraternité) jelszó alatt egyesültek. A francia uralkodó mozgósította a hadsereget, amelynek a rend helyreállítása és a lázadás elnyomása lett volna a feladata. Amikor a Harmadik rend hívei hírét vették, hogy a királyi csapatok Párizs felé közelednek, megtámadták a Bastille börtönt és 1789. július 14-én elfoglalták. Franciaországban kitört a forradalom. A Nemzetgyűlés elfogadta a Jobbágyság Megszüntetéséről Szóló Nyilatkozatot, valamint az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát. A Nyilatkozatban törvénybe iktatták valamennyi nemesi kiváltság megszüntetését, a jogegyenlőséget, a hivatalok és a tisztségek betöltésének a lehetőségét, a szólásszabadságot, a gyülekezési jogot és a vallásszabadságot, akárcsak a magántulajdon sérthetetlenségét és a vállalkozás szabadságát. Az új alkotmány értelmében Franciaország alkotmányos monarchia lett (1789 1792). Az alkotmány korlátozta az uralkodó hatalmát. Elválasztották egymástól a törvényhozói és a végrehajtói hatalmat. A törvényhozó szerv a Nemzetgyűlés lett, amelynek csakis saját vagyonnal rendelkező polgárok lehettek a tagjai. A környező államok azonban kelletlenül figyelték a franciaországi eseményeket. A franciák elkezdték államosítani a nemesi birtokokat és börtönbe vetették az arisztokratákat. 6

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETÃ ÚTON A francia forradalom az abszolutizmus jelképének számító Bastille erœd elleni támadással kezdœdött. A börtönben akkor csak heten raboskodtak. Az elfoglalt erœdöt földig rombolták. Sok franciának menekülnie kellett. A szomszédos országok (főleg Anglia, a Habsburg Birodalom és Poroszország) elhatározták, hogy fellépnek a forradalommal szemben. A franciák azonban megelőzték őket és hadat üzentek a Habsburgoknak. A nem kielégítően felkészített francia alakulatoknak kezdetben semmiféle esélyük nem volt. Néhány vereséget követően az osztrák és a porosz seregek már Párizst fenyegették. Franciaország minden részéből érkeztek önkéntesek Párizs védelmére. Fontos szerepet játszottak közöttük a Marseille-ből jött önkéntesek, akiknek a harci éneke, a Marseillaise lett a forradalom himnusza (a mai francia himnusz). Georges Jacques Danton (1759 1794) a francia forradalom egyik vezetœje. Mérsékeltebb álláspontot képviselt. A radikális forradalmárok a jakobinusok vezére Robespierre, aki gyılölte Œt, keresztülvitte a kivégzését. A vesztœhelyen Danton állítólag ezt kiáltotta: Robespierre, a bitó vár téged Jössz utánam. Néhány hónappal késœbb szavai beteljesedtek és a hóhér Robespierreel is végzett. Az 1789-es év forradalom elœtti Párizsának hangulatát jellemzi a Rendi Gyılés tanácskozásáról készült festmény. A harmadik rend számára ez jelzés volt arra, hogy önálló útra lépjen. A francia katonák, akik hazájukat védték a külföldi seregek támadásaitól. A Marseillaise-t a forradalom dalát énekelve indultak a harcba. Ma ez a francia himnusz. 7

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETà ÚTON Megfejtjük a forrásokat: Olvassátok el a szemelvényt! A polgári nevelés órákon szerzett ismeretek alapján értelmezzétek az egyes pontokat és fejtsétek ki, milyen jogokról és szabadságról van szó. A források üzenete: Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak. Minden politikai társulás célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. E jogok: a szabadság, a tulajdon, a biztonság s az elnyomással szemben való ellenállás. Minden szuverenitás elve természeténél fogva a nemzetben lakozik; sem testület, sem egyén nem gyakorolhat hatalmat, ha (az) nem határozottan tőle ered. A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt. A törvény a közakarat kifejezése; alkotásában minden polgárnak joga van személyesen vagy képviselői révén közreműködnie. A törvény mindenkire egyformán vonatkozik. A köztársaság Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (fr. Déclaration des droits de l homme et du citoyen) az emberi jogokról szóló nyilatkozat volt, amelyet az Alkotmányozó Nemzetgyılés fogadott el 1789. 8. 26-án. Az volt a célja, hogy deklarálja az ember már létezœ és elidegeníthetetlen jogait és ezzel pontosabban kijelölni azokat a határokat, amelyeket az állam semmilyen esetben sem léphet át. A forradalom vezérei azonban az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát gyakran megsértették politikai döntéseikkel. A helyzet egyre feszültebb lett Franciaországban A köztársasági gondolat hívei kerültek előtérbe. A király, XVI. Lajos életét féltve családjával szökni próbált Franciaországból. Az uralkodót azonban menekülés közben elfogták és kivégezték guillotine-nal lefejezték. Feleségét, Mária Terézia Habsburg uralkodónő lányát, Mária Antoinette-t szintén kivégezték. Franciaország 1792-ben köztársaság lett. Új választásokat tartottak, az újonnan megválasztott parlament felvette a Konvent nevet és a kezében egyesítette a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalmat. A francia hadsereg számos súlyos vereséget szenvedett, ismét rosszabbodott a lakosság gazdasági helyzete, amit a jakobinusok vezette baloldal hívei használtak ki és kormányra kerültek. A jakobinus terror A köztársaságpárti (republikánus) jakobinusok Maximilien Robespierre vezetésével egy időre konszolidálták a helyzetet. Bevezették az általános hadkötelezettséget. Elfogadtak egy alkotmányt, amely Jean Jaques Rosseau gondolatain alapult; ez papíron minden alapvető jogot és szabadságot biztosított a polgároknak. A valóságban azonban ez az alkotmány sohasem lépett hatályba, mert a hatalmat a Közjóléti Bizottság és a Forradalmi Törvényszék vette át és diktatúrát vezetett be Franciaországban. Elkezdődött a forradalmi rémuralom, mindennapossá vált az ellenségnek kikiáltott polgárok meggyilkolása, még a gyermekeket sem kímélték. Ennek az időszaknak csak Robespierre és híveinek letartóztatása és kivégzése vetett véget 1794. júliusában. Beigazolódott az egyik később kivégzett képviselő kijelentése, hogy a forradalom felfalja gyermekeit. A francia forradalom a katolikus egyház ellen fordult. Kezdetben uralma alá akarta vonni, végül a jakobinusok vezetésével elhatározta a teljes megsemmisítését. A jakobinusok a kereszténységet a Legfelső Lény kultuszával váltották fel. Bevezettek egy új naptárt is, amely a köztársaság kikiáltásával kezdődött. Magyar jakobinusok Maximilien Robespierre (1758 1794) a francia forradalom vezetœ személyisége, a jakobinusok vezére. Hírhedt volt hajthatatlanságáról az általa helyesnek vélt célok megvalósításában. Mindenki csak megvesztegethetetlen -ként emlegette. à volt a nagy forradalmi terror elindítója, amelynek több tízezer francia esett áldozatául. Végül Œ is a guillotine alatt végezte. A franciaországi forradalom gondolataival a környező országokban és a Habsburg birodalomban is sokan rokonszenveztek, a történelmi Magyarországot is beleértve. II. Ferenc császár azonban szigorú rendőrségi megfigyelést vezetett be, üldözte és keményen megbüntette a radikálisan gondolkodó értelmiségieket. Ezért titokban szervezkedtek. A legjelentősebb csoportot a magyar jakobinusok alkották. Gyökeres demokratikus változásokra törekedtek. Terveik között szerepelt a történelmi Magyarország nemzeti elven alapuló föderatív köztársasággá történő 8

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETÃ ÚTON A korabeli illusztráció a magyar jakobinusok kivégzését ábrázolja Budán. átalakítása. Szlovákia mint Slavonica Tartomány önálló közigazgatási egységet alkotott volna. Az emberek közötti egyenlőséget úgy szerették volna elérni, hogy egyenjogúsították volna a közrendűeket és a nemeseket. 1794- ben a mozgalmat leleplezték, a főszervezőket kivégezték, a többieket sok évnyi börtönbüntetésre ítélték. A magyar jakobinusok vezére Martinovics Ignác József (1755 1795 ) volt. A lembergi (Lvov) egyetem oktatójaként ismerkedett meg a felvilágosult filozófusok mıveivel. A direktóriumtól Napóleonig (1794 1799) Robespierre és híveinek kivégzését követően nagy változások álltak be Franciaországban. Ismét új alkotmányt dolgoztak ki. Megváltozott a Nemzet Gyűlés is, amely ettől kezdve két kamarából állt (az 500-ak Tanácsa és az Öregek Tanácsa 250 képviselő). A köztársaság élén 5 tagú Direktórium állt. A Vendée-i felkelœk zászlaja jelképezi azokat az értékeket, amelyeket a felkelœk meg akartak védeni (monarchia a királyi liliomok a zászló kék színı sarki mezœiben a kereszt és Jézus szíve, a béke és a nyugalmas munka utáni vágy a zöld lombkoszorú). Az emberek nem mindenütt üdvözölték örömmel az új forradalmi rendet és nem akartak változtatni az életmódjukon. Vendée megye lakói fellázadtak a francia forradalom ellen és elhatározták, hogy védekezni fognak a terror ellen. Sokáig ellenálltak a forradalmi csapatoknak, végül azonban vereséget szenvedtek. 9

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETÃ ÚTON Kislexikon: Rendi Gyűlés valamennyi francia tartomány rendjeinek legfelsőbb gyűlése Alkotmányozó Nemzetgyűlés parlament Alkotmányos monarchia parlamentáris királyság, a király a parlamenttel együtt uralkodik Direktórium átmeneti kormánybizottság guillotine (gijotin) nyaktiló, lefejezésre használt kivégző berendezés, amelyet feltalálójáról neveztek el jakobinusok radikális forradalmárok, akik a párizsi Szent Jakab- -templomban gyülekeztek. polgár egy állam teljes jogú képviselője meghatározott jogokkal és kötelességekkel. Az ókori államokban a felnőtt szabad férfi lehetett polgár, aki a polgárságát nemzetségi származása révén nyerhette el. A feudalizmusban a polgárságot a közrendű városlakók jelentették. Az amerikai szabadságharc és a francia forradalom az egyenlőséget vezette be. Minden felnőtt férfinak, később pedig a nőknek is megadta a polgár státusát. girondisták mérsékelt köztársaságpártiak, akiknek a vezetői Girond megyéből származtak. Szerették volna megakadályozni a király kivégzését és lecsillapítani a kedélyeket az országban. thermidoriánusok a francia forradalom legradikálisabb erői, akik 1794 júliusában megdöntötték Maximilien Robespierre rémuralmát (a francia forradalmi naptár szerint termidor hónapban). ÁLLAM- FORMA ALKOTMÁNYOS MONARCHIA király Alkotmányozó Nemzetgyűlés A francia állam átalakulásai KÖZTÁRSASÁG Girondisták Konvent Jakobinusok Közjóléti Bizottság és Forradalmi Törvényszék direktórium Termidorok Direktorok + Konvent KONZULSÁG három konzul első konzul Bonaparte Napóleon CSÁSZÁRSÁG császár I. Napóleon A franciák azonban elégedetlenek voltak a Direktórium uralmával és gyakran lázadoztak. A Direktórium nem riadt vissza a fegyverek alkalmazásától sem. Mindinkább a hadseregtől függött, amelyben egyre magasabbra emelkedett a fiatal Bonaparte Napóleon tábornok. A Direktórium megbízta Napóleont az 1799 novemberében kitört felkelés leverésével. Napóleon azonban államcsínyt hajtott végre, és egy háromtagú konzuli testület vette át a hatalmat az országban. Az első konzul Bonaparte Napóleon lett. Tudjátok-e, hogy: A forradalom alatt megváltozott Franciaország politikai tagolódása? Ún. départementek (megyék) jöttek létre, ezek élén az önkormányzatok választott képviselői álltak. A forradalom során államosították az egyházi javakat, amelyeket aztán a forradalom leggazdagabb hívei kaptak meg? Robespierre a forradalom számos vezetőjét kivégeztette, köztük Dantont is? Nem minden polgár vehetett részt a választásokon (vagyoni korlát a szükséges tulajdonnal nem rendelkező, közvetlen adót nem fizető polgárok és a nők nem szavazhattak)? A könnyılovasság a huszárok csatája a 18. és a 19. század fordulóján. A könnyılovasság az ellenség elleni meglepetésszerı támadásokra szolgált, a csatatér királya azonban a gyalogság és a tüzérség volt (Bonaparte Napóleon tüzértiszt volt). 10

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETà ÚTON A francia királyi pár XVI. Lajos és Mária Antoinette. A mérsékelt forradalmárok kezdetben tolerálták a monarchiát, de többen osztották a radikálisok véleményét, akik a régi rend jelképének tekintették. A hóhér bemutatja a tömegnek XVI. Lajos király fejét Kérdések és feladatok. Gondolkozzunk. 1. Hogyan tagolódott a 18. század végén a francia társadalom? 2. Mi volt a Harmadik rend jelszava? 3. Az eseményekkel összefüggésben magyarázzátok meg az egyes szavak jelentését! 4. Soroljátok fel a francia forradalom kirobbanásához vezető okokat! Írjátok le a forradalom kitörését! 5. Kik voltak a magyar jakobinusok és milyen változásokat javasoltak? Sikerült megvalósítaniuk a céljaikat? 6. Állapítsátok meg, milyen változásokat hozott az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata! 7. Hasonlítsátok össze a Nemzetgyűlés és a Konvent politikai feladatait! MINIPROJEKT Dolgozzatok ki egy tervezetet Mária Antoinette francia királynőről! Különböző forrásokból gyűjtsetek érdekességeket a magánéletéről! Kulcsszavaim: szabadság egyenlőség testvériség Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata Alkotmányos monarchia köztársaság jakobinusok Direktórium A nyaktiló (fr. guillotine) a leggyakrabban használt kivégzœ eszköz a francia forradalom idején. A francia hóhérok nem gyœzték olyan gyorsan kivégezni áldozataikat, mint amilyen gyorsasággal a forradalmi bíróságok elítélték Œket. A névadója dr. Joseph Guillotin volt. Az elítéltek fejét egy ferde élı nehéz vasfejsze vágta le. A köztársaság radikális hívei dicsérték gyorsaságát és megbízhatóságát. 11

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETà ÚTON 2. BONAPARTE NAPÓLEON ÉS A NAPÓLEONI HÁBORÚK Ismételjük át: Melyek voltak a legfontosabb politikai és nemzeti jogok, amelyeket a forradalom hozott Franciaországnak? Írjátok le Napóleon hatalomra kerülését! 1792 II. Ferenc a Habsburg Birodalom uralkodója lett 1804 Napóleont császárrá koronázzák 1805 az austerlizi/slavkov csata (a három császár csatája Slavkovnál) 1809 a napóleoni seregek Pozsonyt/Bratislava lövik 1812 Napóleon oroszországi hadjárata 1813 a lipcsei csata ( a népek csatája ) 1814 1815 a bécsi kongresszus 1815 a Waterloo-i csata, Napóleon uralmának vége Napóleon szerencsés idœszaka Bonaparte Napóleon (1769 1821) az emberiség történelmének egyik legnagyobb hadvezére és stratégája. Közel 15 évig tartó uralma során elhúzódó háborúkkal kimerítette Franciaországot és megtizedelte férfilakosságát. Számızetésben halt meg a brit Szent Ilona-szigetén. Nevét évek múlva is sokan keserıséggel és gyılölettel emlegették. 1804-ben Bonaparte Napóleon teljhatalomra tett szert Franciaországban. Minden francia császárává kiáltotta ki magát és megkoronáztatta magát. Bár Napóleon felszámolta a köztársasági berendezkedést, számos forradalmi vívmányt megtartott. Kiadta a Code Civil elnevezésű polgári törvénykönyvet, amelyben rögzítette a törvény előtti jogegyenlőséget, a polgári szabadságjogokat, a vallásszabadságot, a magántulajdont, javított az állam pénzügyein. Támogatta a magánvállalkozást, tökéletesítette a közúthálózatot, de közben készült a nagy háborúra. Napóleon számos sikeres hadjáratot vezetett az osztrákok, a poroszok, az angolok és az oroszok ellen. Híressé vált az Austerlitz (ma: Slavkov) melletti ún. három császár csatája 1805-ben. Fokozatosan szinte egész Nyugat- és Közép- Európát uralma alá vonta. Egyik legnagyobb ellenfele Anglia volt, amelyet gazdaságilag is tönkre akart tenni. Kontinentális zárlatot rendelt el, azaz megtiltotta az angol áruk behozatalát a franciák által ellenőrzött területeken. Oroszország azonban továbbra is kereskedett Angliával, ezért Napóleon 1812-ben elhatározta Oroszország megtámadását. Korabeli karikatúra. Anglia és Franciaország a két nagyhatalom osztozik a világ felett. I. Napóleon császárnœvé koronázza elsœ feleségét, Jozefint. 12

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETÃ ÚTON Mihail Illarionovics Kutuzov (1747 1813). Orosz hadvezér, aki méltó ellenfele volt Napóleonnak. Tanácsait azonban II. Sándor cár figyelmen kívül hagyta, ezért Napóleon többször is legyœzte az orosz és a szövetséges osztrák sereget. Napóleon oroszországi hadjárata alatt Kutuzov defenzív harcmodorával kifárasztotta Napóleon csapatait, így aztán a katasztrofális orosz tél segítségével is az oroszok 1812-ben végül megverték Napóleont és hadseregét felmorzsolták. Európa a napóleoni háborúk idején A források üzenete: Részlet a Polgári Törvénykönyvből (Code civil), 1804) 213. cikkely: A feleség köteles engedelmeskedni a férjének. 217. cikkely: A feleség semmit nem ajándékozhat, nem adhat el, és nem is szerezhet (valamit), míg erre a férjétől engedélyt nem kap. 317. cikkely: A gyermek minden életkorban köteles tiszteletet és figyelmességet tanúsítani a szülei iránt. Az oroszországi hadjárat 1812 nyarán Napóleon egy hatalmas, közel 500 000 fős hadsereg élén elindult Oroszország felé. Kezdetben Napóleon győztes csatákat vívott, de győzelmei sok katonájának az életébe kerültek. Napóleon Moszkvában kívánt áttelelni, a várost azonban az oroszok felgyújtották, ezzel Napóleon terve meghiúsult. A rettenetes orosz tél miatt Napóleonnak el kellett menekülnie Moszkvából. A hideg tél, a kozákok és a helyi lakosság támadásai következtében a francia hadseregnek mindössze 50 000 katonája élte túl a hadjáratot. Az oroszok és a kegyetlen tél által megtizedelt francia hadsereg végül megsemmisült Oroszországban. Csak a sereg töredéke menekült meg, az is nyomorult állapotban lépte át Lengyelország határait és tért vissza Közép-Európába. Megfejtjük a forrásokat: Olvassatok el egy részletet a Code Civil törvénykönyvből! Magyarázzátok meg, hogyan értelmezi a törvénykönyv a férfi és a nő, illetve a szülők és gyermekek kapcsolatát. Mondjátok el véleményeteket az egyes cikkelyekről! Napóleon bukása A sikertelen oroszországi hadjárat véglegesen leszámolt Napóleon verhetetlenségének nimbuszával. A császárt fokozatosan cserben hagyták a szövetségesei (a poroszok, az osztrákok, a svédek), és a franciaellenes táborhoz csatlakoztak. Végül a népek csatájában Lipcsénél 1813-ban legyőzték Napóleont. Bár a franciák majdnem három napig ellenálltak a többszörös porosz, orosz és osztrák túlerőnek, az ütközet a franciák vereségével végződött. A szövetséges seregek behatoltak Franciaországba. Jelenet a napóleoni háborúból. A hesseniek Napóleon szövetségesei közé tartoztak. 13

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETà ÚTON A Waterloo-i csata Napóleon 100-napos császárságának a végét jelentette. Napóleon csapatai nem tudták megtörni a Wellington tábornok vezette brit gyalogság ellenállását. Wellington a bulldogi taktika (belemarni és tartani) híveként a Napóleon fölött aratott gyœzelmét követœen a brit politikai színtéren is fontos szerephez jutott. Napóleon megadta magát és száműzetésbe vonult Elba szigetére. Franciaországban ismét a Bourbonok kerültek hatalomra, megújult a királyság. Az emberek azonban nem tudtak megbékélni az új hatalommal és az idegen megszállókkal. Napóleonnak sikerült megszöknie Elba szigetéről és hűséges csapatai élén elindult Párizs felé. Napóleon 100 napra megújította a császárságot, de 1815. júniusában végérvényesen vereséget szenvedett Waterloo-nál, a mai Belgium területén. Az angolok ezt követően Szent Ilona-szigetére internálták, ahol hat évvel később, 1821-ben meghalt. Klemens Lothar Metternich herceg (1773 1859) külügyminiszter, késœbb osztrák kancellár, a Habsburg Birodalom jelentœs politikai személyisége. Az abszolutizmus, a szigorú rend híve volt. Nagy hatással volt a külpolitika irányára. Noha ki nem állhatta Napóleont, taktikai okokból azt tanácsolta uralkodójának, Ferenc császárnak, hogy lányát, Mária Lujzát adja nœül Napóleonhoz és legyen a szövetségese. Emellett még a következœ kijelentést is neki tulajdonítják: A diplomatának nem kell azt gondolnia, amit mond, de gondolnia kell arra, hogy mit mond. Megfejtjük a forrásokat: Olvassátok el a forrást. Hogyan reagált a francia hadsereg az angol bekerítésre? Hogyan végződött ez a háború? Mi lett Napóleon sorsa? A források üzenete: Amikor az angoloknak sikerült bekeríteniük Napóleon gárdájának egy részét, megadásra szólították fel a franciákat. Ekkor mondta a francia tábornok az elhíresült szavakat: A gárda meghal, de nem adja meg magát. De Napóleon seregének többsége, látva, hogyan szenvedett vereséget a hadsereg élcsapata, pánikba esett és hátrálni kezdett. A visszavonulás azonban csakhamar rendezetlen menekülésbe csapott át. A menekülési útvonalakat szekérroncsok, eldobált puskák, emberi tetemek és állati dögök borították. A katonák Charleroi felé futottak, Gennape városában azonban utolérték őket a híres porosz Halott huszárok egységei (a jelük egy koponya és két keresztbe fektetett csont volt), akik kegyelem nélkül legyilkolták a franciákat, a sebesülteket sem kímélték A Waterloo-i csata a napóleoni korszak végét jelentette. Carl von Clausewitz találóan jegyezte meg: Bonaparte utolsó erőit mozgósította arra, hogy megfordítsa az eseményeket, amikor már semmilyen fordulatra nem volt esély, az utolsó fillérig mindent kifizetett, majd koldusként szaladt el a harctérről és a birodalomból. A Waterloo-i csata (különbözœ források nyomán rövidítve és átdolgozva A. Z. Manfred: Napóleon. Gondolat, Bp. 1981, 486 488. o.). A bécsi kongresszus és a Szent Szövetség Napóleon vereségét követően a győztesek (Anglia, Oroszország, Ausztria és Poroszország) elhatározták az európai viszonyok megváltoztatását. Az államfők Bécsben ültek össze tanácskozni, ahol tárgyalni kezdtek az új európai elrendezésről. Ezt az összejövetelt Bécsi kongresszusnak nevezik. Amikor Napóleon ismét hatalomra került, a tárgyalásokat átmenetileg berekesztették. A tanácskozás nyomott légkörben zajlott. Az egyezmények lassan és nehezen születtek, végül azonban a nagyhatalmak mindenben megállapodtak. A tárgyalások során fontos szerepet játszott egy osztrák politikus: Metternich herceg. 14

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETà ÚTON Miről állapodtak meg 1815. június 9-én a bécsi kongresszuson: politikai változások Európa térképén Franciaország 1789 előtti határainak visszaállítása, a győzteseknek fizetendő francia jóvátétel mértéke. A Német-Római Birodalmat felváltotta a Német Szövetség, ahol a befolyásért Poroszország és Ausztria vetélkedett. Oroszország megerősítette pozícióját. Birtokba vette a Varsói Nagyhercegséget, amelyet Napóleon hozott létre (Lengyelország az 1772-es, 1793-as és 1795-ös felosztások miatt megszűnt önálló államként létezni), ebből a Lengyel Királyságot alakította ki, amellyel perszonálunióba lépett. Nagy-Britannia számos stratégiai fontosságú francia támaszpontot kapott az Atlanti-óceánban és a Földközi-tengerben. A bécsi kongresszuson új nagyhatalmi szervezet is létrejött: a Szent Szövetség. Tagjai megállapodtak, hogy közös találkozókat és tanácskozásokat fognak tartani. Elsőrendű céljuk az volt, hogy közösen felügyeljenek a rendre és a békére Európában. Nemcsak a monarchiába vetett hit és a keresztény elvek kötötték össze őket, hanem a forradalmak, az erősödő nemzeti mozgalmak és a liberalizmus elleni harc is. II. Ferenc (1768 1835) Habsburg uralkodó. II. Ferencként lépett a trónra, mint a Német- -Római Birodalom császára (1792 1806). A francia császárság létrejötte és a napóleoni háborúk következtében 1804-tŒl mint I. Ferenc osztrák császár uralkodott. A napóleoni háborúkban résztvevœ államok jelképei Osztrák zászló Kráľovstvo Angol zászló Európa térképe a bécsi kongresszus után Napóleon és a mai Szlovákia A nagy francia forradalom idején lépett a Habsburg Birodalom trónjára II. Ferenc. Igen gyorsan véget vetett elődei felvilágosult reformjainak. A forradalomtól tartva alattvalóit szigorú rendőri megfigyelés alá helyezte. Franciaország növekvő hatalma és Napóleon terjeszkedő politikája meggyengítette a Habsburg Birodalom helyzetét és megingatta Európa biztonságát. II. Ferenc az orosz cárral, az angol királlyal és más európai uralkodókkal együtt néhány katonai koalíciót hozott létre, hogy meggyengítse az egyre sikeresebb francia hadvezér és császár hatalmát. A háborús konfliktusokra közvetlenül a Habsburg Birodalom területén is sor került. A legismertebb ütközet az austerlitzi/slavkov csata, amelyet a három császár csatájának is neveznek. 1805. december 2-án a morvaországi Slavkov falu közelében a francia sereg nehézség nélkül diadalmaskodott az orosz cár és az osztrák császár túlerőben lévő egyesült hadserege felett. A súlyos vereséget követően a Habsburg Birodalom és Franciaország Pozsonyban/Bratislava aláírta a békét, amely eredményeként a monarchia jelentős területeket vesztett. Porosz zászló Francia zászló A cári Oroszország zászlaja 15

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETÃ ÚTON I. Napóleon és Ferenc császár találkozása az austerlitzi/slavkov csata után. Az 1805-ben lezajlott austerlitzi/slavkov csata Napóleon legendás gyœzelmét hozta. A békés időszak a két ország között nem tartott sokáig. Nem egészen négy év múlva a Habsburg Birodalom ismét háborúba keveredett Napóleonnal. 1809-ben a francia seregek megközelítették Pozsonyt/Bratislava és a Duna déli partjáról néhány napig lőtték. Rommá lett a Dévény vára/hrad Devín is, amelyet a franciák a levegőbe röpítettek. Napóleon fokozatosan egész Európa ura lett és Nagy Hadseregéről kialakult az a hiedelem, hogy legyőzhetetlen. Ferenc császár Napóleon szövetségese? A napóleoni csapatok Pozsonyt/Bratislava ágyúzzák 1809-ben. Pozsonynak/Bratislava akkoriban mintegy 25 000 lakosa volt. Megfejtjük a forrásokat: Hogyan szólt Napóleon a katonáihoz? Mik a tervei? Hogyan látja Napóleont az orosz cár az austerlitzi ütközet után? A számos vereség hatására II. Ferenc először vette fontolóra azt a lehetőséget, hogy szövetséget köt Napóleonnal. Ezt a változást Napóleon császárnak az a meglepő ajánlata okozta, hogy feleségül venné II. Ferenc lányát, Mária Lujza osztrák hercegnőt. Ez azonban ingatag szövetség volt. A régi európai hatalmak uralkodói csak arra a pillanatra vártak, amikor a francia seregek nehéz helyzetbe kerülnek. Ez a pillanat 1812-ben jött el, amikor Napóleon elszenvedte első komoly hadi kudarcát Oroszországban. Ferenc császár egy újabb koalícióba lépett Napóleon ellen és szövetségeseivel legyőzte vejét a lipcsei csatában, majd végérvényesen a Waterloo-i ütközetben 1815-ben. A Habsburg Birodalom, Anglia és Oroszország megerősítette pozícióját Európában. A források üzenete: A győztes austerlitzi/slavkov csatát követően 1805-ben I. Napóleon ezeket mondta katonáinak: Katonák! Elégedett vagyok veletek. Az austerlitzi napon teljesítették azt, amit rendíthetetlen bátorságotoktól vártam. Katonák! Amint elérjük mindazt, amire szükségünk lesz hazánk boldogulásának és jólétének biztosítására, visszavezetlek benneteket Franciaországba. Ott én leszek a ti atyai gondoskodótok. Népem örömmel üdvözöl majd benneteket, és elég lesz csak annyit mondanotok: Austerlitznél harcoltam, és ők azt válaszolják: Ez egy hős! Az orosz cár az austerlitzi/slavkov csata után ezt üzente Napóleonnak: Mondja meg az urának, hogy távozom. Mondja meg neki, hogy csodát művelt, hogy a csata megnövelte a csodálatomat iránta; olyan férfi, aki az égiek kegyeltje, és az én hadseregemnek száz évig is eltart, amíg egyenrangú lesz az övével. 16

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETà ÚTON Napóleon és Mária Lujza esküvœi menete Franciaországban 1810-ben. Tudjátok-e, hogy: Napóleon új művészeti stílust teremtett az empire-t (császári stílus)? A pontos geometriai formák jellemzik, és a klasszicizmusból indul ki. Elsősorban a lakáskultúrában és az öltözködésben jelentkezett. Az austerlitzi/slavkov csata napra pontosan egy évvel azt követően zajlott, hogy I. Napóleon Franciaország császárává koronáztatta magát (1804. december 2.)? A morvaországi Slavkov közelében és Ligetfalun/Petržalka minden évben eljátsszák a napóleoni csaták történelmi rekonstrukcióját? Kérdések és feladatok. Gondolkozzunk. 1. Soroljátok fel azokat a változásokat, amelyeket Napóleon polgári törvénykönyve, a Code Civil hozott! 2. Magyarázzátok el a kontinentális zárlat lényegét! 3. Állítsatok össze egy táblázatot a napóleoni háborúkról. Az 1805., az 1812., az 1813. és az 1815. évhez írjátok oda az ütközet helyét és eredményét! 4. Állapítsátok meg, miként kapcsolhatók össze a következő szigetek Korzika, Elba, Szent Ilona Napóleon életével! 5. Írjátok le Napóleon oroszországi hadjáratát! Mondjátok el, milyen stratégiát választottak az oroszok! 6. Soroljátok fel a bécsi kongresszus határozatait! Használjátok a térképet! 7. Jellemezzétek a Szent Szövetséget! 8. Magyarázzátok meg Napóleon és Ferenc császár kapcsolatát! 9. Gondolkodjatok el Napóleon kijelentéséről: Nem azoktól kell félni, akiknek más a véleményük, hanem azoktól, akiknek ugyan más a véleményük, de túl gyávák ahhoz, hogy ezt kimondják. MINIPROJEKT Készítsetek tervezetet Bonaparte Napóleonról. Elsősorban a magánéletére és tetteire összpontosítsatok. Vázoljátok fel, hogy milyen hatással volt a franciaországi társadalmi és kulturális életre, hogyan viszonyult a pápához, a Habsburgokhoz, a művészetekhez Kulcsszavaim: napóleoni háborúk, 100-napos császárság, bécsi kongresszus, Szent Szövetség Olvassátok el: HRADSKÝ, Juraj: Napoleon a Bratislava 1805, 1809. Bratislava: PT 2005. TARLE: Napóleon, Gondolat, Bp. 1961, 147 171. o. Sir Arthur Conan Doyle angol író, a híres Sherlock Holms alakjának megteremtœje e- gyebek mellett megírta a Gerard dandártábornok és a Gerard dandártábornok hœstettei címı könyvét is, amelyben leírja egy egyszerı és nem túlságosan eszes, de bátor és hı, I. Napóleon császárt szeretœ francia katona kalandjait. A könyv sok hívet szerzett magának az egész világon. Olvassátok el a könyvet és beszéljetek róla osztálytársaitoknak. Kislexikon: szövetség aliancia, szövetségi szerződés internálni kijelölni a tartózkodás helyét liberalizmus politikai irányzat, amely a politika és a gazdaság szabadságát, a toleranciát, az állam hatalmi befolyásának korlátozását, a magántulajdont hangsúlyozza konzervativizmus a hagyományos értékeken alapuló politikai és gazdasági mozgalom jóvátétel reparáció, a háborús károk megtérítése, ezt a legyőzött országnak kell fizetnie 17

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETà ÚTON 3. A CÁRI OROSZORSZÁG 1825 a dekabristák felkelése 1853 1856 a krími háború Oroszország hatalmi terjeszkedése A 18. század végén Oroszország Nagy Katalin cárnő vezetésével jelentősen megerősödött. Mindezt az orosz területszerzések is igazolják, amelyekre az oroszok Lengyelország felosztása során tettek szert. Oroszország jelentősége tovább nőtt I. Sándor cár uralkodása alatt, aki a napóleoni háborúk idején ült a trónon. Az oroszok (elsősorban Szuvorov és Kutuzov tábornok) több súlyos vereséget mértek a franciákra és jelentős mértékben hozzájárultak a francia katonai hatalom megtöréséhez. Másrészt az orosz gazdaság nem volt a kellő szinten és Európa után kullogott. A gazdasági gondok negatívan hatottak az orosz társadalom fejlődésére és ezek az okok a későbbi stagnáláshoz vezettek. I. Miklós cár és kora Az orosz dekabristák felkeltek az országukat uraló abszolutizmus ellen, de nem volt elegendœ erejük és támogatásuk ahhoz, hogy eszméiket megvalósítsák. Így az abszolutizmus fennmaradt Oroszországban. I. Miklós orosz cár 1825-ben léptett trónra. A forradalom és a liberalizmus ellensége volt. Leverte a dekabristák felkelését és a lengyelországi (1830 1831) és a magyar forradalmat is (1849, Világos). Európa csend- Œrének is csúfolták Œt. Szerette volna megerœsíteni Oroszország hatalmi helyzetét. Fáradhatatlan harcosa volt a törökök által elnyomott szlávok felszabadításának. Amikor I. Sándor 1825-ben elhunyt, a fiatal orosz tisztek egy csoportja, akik csodálták a francia forradalmat és Európát, államcsínyt szerveztek, amelyet a történelemkönyvek dekabrista felkelésként jegyeznek. Az új cár, I. Miklós leverte a felkelést és a legfőbb bűnösöket halálra vagy szibériai száműzetésre ítélték. I. Miklós nagy ellensége volt a forradalomnak és a liberalizmusnak. A forradalom Oroszország küszöbén áll, de esküszöm, hogy amíg élek, ide be nem teszi a lábát. Ehhez az esküjéhez a haláláig hű maradt. 1830-ban leverte a lengyelek felkelését és az oroszok ellen lázadozó lengyelektől, akik addig perszonálunióban éltek az oroszokkal, minden jogot és privilégiumot megvont és a Varsói Nagyhercegségből közönséges kormányzóságot hozott létre. Az 1848/1849-es forradalmi években az ifjú I. Ferenc József Habsburg uralkodónak is segítséget nyújtott a Habsburg Birodalomban kitört forradalom leverésére. Az orosz túlerő legyőzte a magyar honvédsereget, amely 1849. augusztus 13-án Világosnál letette a fegyvert. Az orosz cár ezzel megmentette a Habsburgok koronáját. A krími háború I. Miklós cár uralkodásának utolsó évei a krími háború (1853 1856) jegyében teltek. A cár a törökök ellen indított háborút, akik akkoriban az egész Balkánt birtokolták. A törököket azonban az angolok támogatták, akik közömbösek voltak a keresztények szenvedései iránt és csak a saját hatalmi céljaikat követték: megerősíteni befolyásukat a térségben. Az angolok vezetésével egy széles körű európai koalíció indított háborút Oroszország ellen. A szövetségesek a Krím-félszigeten szálltak partra. A korszerűen felfegyverzett szövetséges csapatok legyőzték az oroszokat, annak ellenére, hogy szívósan ellenálltak. Oroszország ráfizetett műszaki és gazdasági elmaradottságára rosszabb felszerelés, utánpótlási nehézségek, pénztelenség. Oroszország és az orosz reformkísérletek Miklós cár nem érte meg a háború végét. Oroszország számára hátrányos békét már utóda, II. Sándor (1855 1881) volt kénytelen megkötni Párizsban. Közben azonban tudatosította a krími háborúban elszenvedett vereség okait. Arra törekedett, hogy javítsa Oroszország gazdasági helyzetét és modernizálja birodalmát. 18

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETà ÚTON Az orosz csapatok, noha hœsiesen ellenálltak a bekerített Szevasztopolban, végül kapitulálni kényszerültek. A krími háborúban Oroszország szembe került Franciaországgal, Nagy-Britanniával, a Szárd Királysággal és az Oszmán Birodalommal. Ezt a háborút tekintik a történelem elsœ modern háborújának. A háború végeztével Oroszország egy idœre visszafogta külpolitikai aktivitását. 1861-ban felszámolta a jobbágyságot és reformokat hajtott végre az oktatásügyben, a hadseregben és az igazságszolgáltatásban. II. Sándor reformjainak köszönhetően Oroszország jelentősen megerősödött. Ugyanakkor számos belső problémával és főleg az erősödő baloldali forradalmi mozgalommal küzdött, amely gyengítette a helyzetét. Kérdések és feladatok. Gondolkozzunk. 1. Jellemezzétek Oroszország helyzetét a 18. század végén. 2. Magyarázzátok meg Miklós cár következő kijelentését: A forradalom Oroszország küszöbén áll, de esküszöm, hogy amíg élek, ide be nem teszi a lábát. 3. Kik voltak a dekabristák? Mi volt a céljuk és mi történt velük? 4. Jellemezzétek Oroszország szerepét a Habsburg Birodalomban kitört 1848/49- es forradalomban és szabadságharcban! 5. Vázlatosan rajzoljátok le a krími háborúban szembenálló feleket! Segítségül használjátok a történelmi atlaszt! Hogyan végződött a háború Oroszország szempontjából? 6. Keressétek meg a történelmi térképen Szevasztopol várost és a Krím-félszigetet! 7. Szerintetek milyen okok késztették II. Sándor cárt Oroszország modernizálására? 8. Soroljátok fel azokat a területeket, ahol reformokra került sor! Emlékeztek azokra az uralkodókra, akik hasonló reformokat hajtottak végre nálunk? A krími háború egyik résztvevœje volt az ismert orosz író, Lev Nyikolájevics Tolsztoj is. Kislexikon: jobbágyság az alattvalók földhöz kötöttsége, a jobbágy és a földbirtokos közötti viszony perszonálunió két vagy több önálló állam szövetsége egy közös uralkodó alatt stagnálás megtorpanás, leállás Kulcsszavaim: dekabristák krími háború Oroszország modernizálása A Romanov cári nemzetség címere. A Romanovok 1613 1917 között uralkodtak Oroszországban. 19