F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja

F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és 2015. december 1-jén, kedden elfogadott törvényjavaslatokról A köztársasági elnök által Alaptörvény-ellenesség miatt visszaküldött, az Országgyűlés 2015. április 28-i ülésnapján elfogadott Az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról Áder János köztársasági elnök úr az alkotmánybíróság 2015. június 1-jén kelt határozatával összefüggésben a 2015. április 28-án elfogadott Az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényt Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldte. Az Alkotmánybíróság határozatában az áprilisban elfogadott törvény több pontját is alaptörvény-ellenesnek ítélte Az Országgyűlés, a Köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság észrevételeit figyelembe véve, 2015. december 1-jén szavazott a törvény alaptörvény-ellenességét kiküszöbölő módosításáról. Az elfogadott javaslat elemei: - A magántulajdonú védett természeti területek kötelező kisajátítására vonatkozó határidő 2018. december 31-ig került meghosszabbításra. - A Birtokpolitikai tanács titkári pozíciójába az NFA elnöke került és pontosabbá vált a tanács feladatkörének meghatározása. - A szociális szövetkezetek számára kedvezményes feltételekkel történő földterületbiztosítás földbirtok-politikai irányelvként került meghatározásra. - Érvényüket vesztik az állami földekre vonatkozó haszonbérleti szerződések előhaszonbérletre vonatkozó kikötései. - Az önkormányzatok lehetőséget kapnak arra, hogy közfoglalkoztatás és szociális földprogram céljára termőföldet szerezzenek és használjanak. A törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslatról Az elfogadott törvényjavaslat célja, hogy a NAV a háromszintű kormányhivatalból kétszintű központi hivatallá alakuljon át. Megszűnik a hivatal hét régiós igazgatósága, ezeknek az egységeknek a munkatársai elsősorban a megyék, illetve a NAV központi irányítás munkáját segítik majd. A megyei vám- és adóigazgatóságok összevonásával egyszerűbb lesz az eljárás igazgatósági szinten is. Az új szervezeti struktúra garantálja majd a 1

gyorsabb ügyintézést és az egységes jogértelmezést. A felső szinten helyezkedik majd el az úgynevezett központi irányítás, amely az irányító szint, az alsó szinten pedig az állampolgárokkal, vállalkozásokkal közvetlen kapcsolatban álló megyei igazgatóságok állnak majd. A NAV vezetését a gazdasági tárca államtitkára és négy helyettes államtitkára látja majd el. A törvényjavaslattal együtt módosult a népegészségügyi termékadóról szóló törvény is, ami egy új adókedvezményt vezet be. Ez lehetővé teszi a fizetendő népegészségügyi termékadó (neta) összegének csökkentését az adóalany egészségügyi témájú társadalmi felelősségvállalási programjaira fordított költségeivel, legfeljebb az egyébként fizetendő adó 10 százalékának megfelelő összegben. A Magyarország és a Kazah Köztársaság között létrejött, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról Az egyre bővülő magyar és kazah gazdasági és jogi kapcsolatok indokolják az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény megkötését Magyarország és a Kazah Köztársaság között. A Magyarország és a Kazah Köztársaság között létrejött kiadatási egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról Az egyre bővülő magyar és kazah gazdasági és jogi kapcsolatok indokolják a kiadatási egyezmény megkötését Magyarország és a Kazah Köztársaság között. Az Egyezmény alkalmazása egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi majd a két ország között a kiadatási eljárást és elősegíti a nemzetközi bűnözés elleni hatékonyabb fellépést. Az egyezmény egyes cikkei megfelelnek a modern kiadatási egyezmények nemzetközileg elfogadott rendelkezéseinek, valamint a hatályos magyar jogszabályoknak. A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás fő célja a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítása az automatikus információcsere hatékony infrastruktúrájára épülő kölcsönös adóügyi segítségnyújtáson keresztül. Az információk első küldésére a számlák bizonyos köre tekintetében 2017 szeptemberében kerül sor, melyhez a Megállapodás által érintett számlák azonosítására vonatkozó eljárásokat 2016. január 1-ig kell kialakítani. A Megállapodás alapján a pénzügyi információk automatikus cseréjére a részes államok illetékes hatóságai között meghatározott eljárásban, közös sztenderd alapján kerül sor évi rendszerességgel. A pénzügyi információk részes felek között történő automatikus cseréjére a Megállapodás alapján a nemzetközi adóügyi megfelelés céljából kerül sor. A Megállapodás tartalmazza a pénzügyi információcsere automatikus cseréje során alkalmazott fogalmakat, jelentéstételi kötelezettség alá tartozó pénzügyi számlákat, megjelöli az információcsere határidejét és módját. A Megállapodás-modell a tőkejövedelmekre, számlaegyenlegre terjed ki, hatálya alá tartozik a pénzügyi intézmények széles köre (bankok, biztosítók, befektetési alapok), valamint a magánszemélyek és más jogalanyok (vállalkozások, alapítványok) által birtokolt számlák is. 2

Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról Az Egységes Szanálási Rendszer létrejötte a pénzügyi válságra adott egyik legfontosabb válasz annak érdekében, hogy az esetlegesen pénzügyi nehézségbe kerülő hitelintézetek szanálására, életképessé tételére ne költségvetési pénzekből, hanem túlnyomórészt a befektetők és nagybetétesek hozzájárulásából, ennek sikertelensége esetén az előre feltöltött pénzügyi alapból kerüljön sor. Az Egységes Szanálási Mechanizmus alapvető célja megszüntetni a bankok és tagállamok kockázatközösségét. A bankszektor válsága, a bankok kényszerűen közpénzekből történő feltőkésítése és megmentése, ennek pedig az euroövezet államadósságára gyakorolt hatásai, majd ennek a bankok kockázati megítélése közötti ördögi kör megszakításához új és hatékony megelőző mechanizmusokra és eltérő pénzügyi forrásokra van szükség, amelyből a szuverén államok közvetlen érintettsége kimarad. A Bankunió és annak szanálási lábához kapcsolódó kormányközi megállapodás azzal a céllal jött létre, hogy orvosolja az euroövezet működésével kapcsolatos súlyos hiányosságokat, amelyek a pénzügyi és gazdasági válság során a felszínre kerültek. Az euroövezet tagjainak kifejezett célja volt, hogy az euroövezet egésze stabilitásának megőrzése érdekében egységes felügyeleti és 26szanálási mechanizmus révén megfeleljenek az egységes európai piacon tevékenykedő banki struktúráknak, ezzel elkerülve a határokon átnyúló válságok negatív fiskális és stabilitási hatásait. Magyarország kezdettől fogva támogatásáról biztosította ezt a folyamatot. Miközben az Egységes Szanálási Rendszer szorosan kapcsolódik a Bankunióhoz, a Megállapodás aláírása és elfogadása nem keletkeztet kötelezettséget a Bankunióhoz történő csatlakozásra, illetve az ahhoz szükséges döntésre. A Megállapodáshoz való csatlakozásunk pedig lehetővé teszi a további Bankuniós lépések nyomon követését, ami a megfelelő és egyenlő feltételek kialakítása, a magyar érdekek védelme érdekében elengedhetetlen. Kiemelendő, hogy a pénzügyi védőháló kialakításáról szóló tárgyalások az Egységes Szanálási Mechanizmus felállásával indulhatnak meg. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat A Kormány az új közszolgálati életpálya bevezetéséről szóló 1846/2014. (XII. 30.) Korm. határozattal a közszolgálati rendszerek átalakítása, a rendészeti, a honvédelmi és a közigazgatási életpályák megteremtése érdekében elfogadta az új közszolgálati életpálya bevezetéséről szóló koncepciót, amelynek részeként a hivatásos szolgálati jogviszonyban foglalkoztattak tekintetében az Országgyűlés elfogadta a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvényt. 3

2015. július 1-jén az új szolgálati törvény hatálybalépésével történelmi léptékű változás következett be a rendvédelem hivatásos állományú tagjainak életében. Hosszú évek várakozását követően, az új törvény 2002 óta nem látott mértékű illetményemeléssel jelentős változást hozott a mintegy 60.000 fős hivatásos állomány anyagi megbecsülése terén, amely mellett egy új elveken nyugvó előmeneteli rendszer is bevezetésre került. A bérfejlesztés több lépcsős, ennek első üteme valósult meg 2015. július 1-jével. Az új előmeneteli rendszer szerinti besorolással és szükség szerint további, egyéni korrekciós intézkedéssel a hivatásos állomány valamennyi tagja részére állomány kategóriánként differenciált mértékű 30, 25, illetve 15 %-os illetményemelés került biztosításra, amelyet az elkövetkező négy évben további, átlagosan 5-5 %-os béremelés fog követni. A Hszt. jelenlegi módosításának fő célja a 2016. január 1-jei illetményfejlesztés szabályainak meghatározása. Az 2016-os illetményfejlesztés mellett változtatja a Hszt-ban a következőket: - személyügyi ügyintézést - tartalmaz technikai módosításokat az Igazságügyi Minisztérium kérésére - a vezetők előmeneteli rendszerét ugyanolyanná módosítja, mint a beosztottaké - besorolási kategóriákat módosít: plusz fizetési kategóriákat vezet be. A törvény 2016. január 1-jén lép hatályba, kivéve a 37. és a 43. (2) bekezdése 2016. július 1-jén lép hatályba. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, valamint ezzel összefüggésben egyes további törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról Az egységes jogalkalmazás megteremtése érdekében szükségessé vált a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.), valamint az ezzel összefüggő, a szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjst.) módosítása. A törvényjavaslat a korábbi szabályozáshoz képest koncepcionális módosításokat nem javasolt, azonban a jogalkalmazó szerveknek az új kódex hatálybalépése óta eltelt időszakban szerzett tapasztalatai, valamint az uniós jogi kötelezettségek teljesítése indokolták a módosítást. A törvényjavaslat tartalmazza a fiatalkorúak tekintetében a szabálysértési elzárás végrehajtás felfüggesztésének új jogintézményét, amely tovább szélesíti a bíróságok jogalkalmazói mozgásterét a fiatalkorúak esetén. A törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szabályozási elveinek, valamint a vonatkozó közösségi normákban megjelenő eljárási szabályoknak megfelelő alapjogi garanciákat biztosító keretet alkot, hasonlóan az egységes jogalkalmazást segítő, büntethetőséget kizáró okok rendszerének, valamint a kettős alakzatú cselekmények törvényi tényállása meghatározásának a Btk.-ra való utalással módosítására tett javaslathoz. A Btk. szabályozásával párhuzamosan kiegészítve a Btk.-ban foglalt bűncselekményt a megfelelő büntetendőség kialakítása érdekében, az ilyen jellegű cselekmények elterjedésének megakadályozása, valamint a visszatartó erő biztosítása érdekében a szabálysértések körében is indokolt új törvényi tényállás bevezetésével meghatározni a közérdekű üzem működésének megzavarásával elkövetett szabálysértések körét. 4

Az elfogadott törvényjavaslat az átlátható szabályozás megteremtése érdekében az egységes joggyakorlat elősegítése céljából pontosítja, rendszerezi a közérdekű munkára vonatkozó rendelkezéseket, amely kiterjed a közérdekű munka végrehajthatóságának elévülésére, valamint a végrehajtással kapcsolatban a munkakötelezettség teljesítése érdekében az állami foglalkoztatási szerv előtti megjelenési és ismételt megjelenési kötelezettségre. A nevesített közösségi joganyagból eredő jogharmonizáció megteremtése érdekében módosultak a képviseleti jogra vonatkozó szabályok, valamint biztosított lesz a jövőben a képviseleti jogokról történő lemondás lehetősége is. Új jogintézményként kerül bevezetésre a megkeresés és felismerésre bemutatás, amelyek a büntetőeljárási szabályrendszer mintájára, megfelelő garanciák mellett jelennek meg. A nyilvántartásokhoz való közvetlen hozzáférés lehetőségét a Szabs. tv.-ben indokolt megteremteni, tekintettel arra, hogy a különböző hatóságok külön törvényben meghatározott feladataik, jellemzően engedélyezési eljárásaik során közvetlenül hozzáférjenek az eljárásukhoz jogszabály által megkövetelt szabálysértési előéleti adatokhoz. A törvény 2016. január 1-jén lép hatályba. A 39. (3) bekezdése, 44. (2) bekezdése és a 45. (5) bekezdése 2016. március 1-jén lép hatályba. A Magyarország Kormánya és a Koszovói Köztársaság Kormánya között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról Az egyre bővülő magyar és koszovói gazdasági és jogi kapcsolatok indokolják a kölcsönös bűnügyi jogsegélyegyezmény megkötését Magyarország és a Koszovói Köztársaság között, melynek célja a két ország közötti bűnügyi eljárási jogsegélyforgalom jogi kereteinek megteremtése. Az Egyezmény alkalmazása egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a két ország között a bűnügyi együttműködést és elősegíti a nemzetközi bűnözés elleni hatékonyabb fellépést. Az Egyezményben Magyarország és Koszovó kötelezettséget vállal arra, hogy ilyen irányú megkeresés esetén bűnügyi jogsegélyt nyújtanak egymásnak. Az Egyezmény meghatározza a jogsegélykérelem megtagadásának kötelező és mérlegelhető okait, rögzíti a jogsegélykérelmek megküldésére és fogadására kijelölt központi hatóságokat, a jogsegélykérelem tartalmi elemeit és kötelező mellékleteit, továbbá költségviselési és adatvédelmi szabályokat tartalmaz. Az Egyezmény az általános szabályok mellett speciális szabályokat is tartalmaz. A Magyarország és a Kazah Köztársaság között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról Az egyre bővülő magyar és kazah gazdasági és jogi kapcsolatok indokolják a bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény megkötését Magyarország és a Kazah Köztársaság között. Az Egyezmény alkalmazása egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi majd a két ország között a bűnügyi eljárási jogsegélyek teljesítését és elősegíti a nemzetközi bűnözés elleni hatékonyabb fellépést. Az egyezmény egyes cikkei megfelelnek a modern bűnügyi jogsegély egyezmények nemzetközileg elfogadott rendelkezéseinek, valamint a hatályos magyar jogszabályoknak. A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvényjavaslat Ingyenes szolgáltatás A törvényjavaslat 2016. július 1-től ingyenessé teszi a lakosság számára a kéményseprő-ipari szolgáltatás időszakosan ismétlődő részét, a sormunka keretében végzett ellenőrzést és tisztítást. A kéményseprő ágazatban így a Kormány rezsicsökkentési politikája 100 5

százalékosan eléri célját és az állampolgárok ingyenesen vehetik igénybe a kéményseprő-ipari sormunka-szolgáltatást. Önkormányzatok választhatnak A törvényjavaslat értelmében a közszolgáltatásért felelős önkormányzatok önállóan dönthetik el, vállalják-e a jövőben is a hatályos közszolgáltatási szerződésük alapján a kéményseprőipari ellátást. A sormunkában végzett kéményseprő-ipari ellenőrzés és tisztítás az önkormányzati közszolgáltató munkavégzése esetén is ingyenessé válik a lakossági szektorban. A katasztrófavédelmi szerv belépése az ellátásba Fokozatosan az egész országban a hivatásos katasztrófavédelmi szerv látja majd el egységes rend és gyakorlat alapján a lakossági ágazatban térítésmentesen a kéményseprő-ipari sormunka-feladatokat, ha azt az önkormányzat már nem kívánja biztosítani. Azokon a településeken, ahol nem működik piaci kéményseprő-ipari magánszolgáltató, a közületi szektorban ugyancsak a hivatásos katasztrófavédelmi szerv végzi majd a kéményellenőrzéseket, azonban itt költségtérítés ellenében. Ezzel a szolgáltatás színvonalában és díjaiban régóta jelentkező területi különbségek megszűnnek. Az új szabályozási modell kiküszöböli a kéményseprő-ipari közszolgáltatásban több megyében felmerült ellátási zavarokat is, amikor szerződéses közszolgáltató hiányában közérdekű közszolgáltatót kellett átmeneti ellátásra kijelölni. A Kormány elsődleges célja ugyanis a kéményseprő-ipari tevékenység hosszú távú, zavartalan ellátásának biztosítása az emberi élet védelme és a vagyonbiztonság érdekében. Több szereplős modell Az új szabályozásban a közszolgáltatásért való felelősség több szereplő között oszlik meg: az önkormányzat folytathatja a feladatellátást, amíg a közszolgáltatási szerződése hatályban van. Ugyanakkor át is adhatja a feladatvégzést a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek, amely lakossági körben biztosítja az ellátást. A lakossági szektoron kívüli kéményseprő-ipari piac megmarad a magánvállalkozások számára, amelyek önkormányzati közszolgáltató hiányában a gazdálkodó szervezetek tulajdonában, illetve használatában álló ingatlanok esetében biztosítják a szolgáltatást. A piaci vállalkozások így továbbra is működőképesek maradhatnak és eredeti tevékenységi körüket fenntarthatják. Egyes hatósági eljárások illetékének és igazgatási szolgáltatási díjának megszüntetéséről szóló törvényjavaslatról Az elfogadott javaslat az illetékekről szóló törvény (Itv.) módosítása által, bővíti a tárgyi illetékmentes hatósági eljárások körét. Ennek elsődleges célja, hogy a bürokráciacsökkentéssel összhangban enyhítse az állampolgárok szükségszerű okmánycseréből adódó adminisztrációs és anyagi terheit. Illetékmentessé válik az állandó személyi igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás, az eltulajdonított okmány pótlására irányuló eljárás, a családi állapot változásából eredő névváltozás miatt indult, okmánycserére irányuló hatósági eljárás, a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának pótlásával kapcsolatos hatósági eljárás, a hatósági erkölcsi bizonyítvány, az oktatási igazolvány, a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelő jogosítvány, továbbá a vállalkozói igazolvánnyal, az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás, a népi iparművészeti igazolvánnyal kapcsolatos eljárás valamint a cégiratok kiállítása, és a cégiratok másolatának megküldése, amennyiben azt a cég tagja vagy képviselője kéri. A javaslat alapján illetékmentessé válik a gépjárművezetői engedély első alkalommal történő 6

kiállítása, valamennyi adóhatósági igazolás kiállítása, valamint az állampolgárok építési engedélyezéssel járó a 160 m2 hasznos alapterületnél kisebb, más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó lakóépület engedélyezési eljárása. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosítási kódok használatáról szóló törvény (Szatv.) módosításával az állampolgár mentesül az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól akkor is, ha az adóazonosító jelet, valamint a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet igazoló hatósági igazolvány pótlása annak eltulajdonítása miatt válik szükségessé. A 1996. évi LXXXV. törvény (Díjtörvény) értelmében az ingatlan-nyilvántartási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Ezért a javaslat, tárgyánál fogva díjmentessé teszi a tulajdonosváltozás bejegyzését az ingatlannyilvántartásba öröklés jogcímén, illetve a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzését hagyatékátadó végzés alapján, ezáltal is csökkentve az állampolgárok terheit az örökléssel összefüggő ügyekben. A 2006. évi V. törvény (Cégtörvény) módosításával megszüntetésre kerül a számviteli beszámoló közzétételéért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj. A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény módosításával a jelnyelvi tolmács névjegyzékbe vételéhez kapcsolódó hatósági eljárás ingyenessé válik. A törvény a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel 2016. január 1-jén lép hatályba, továbbá a 11. -a 2015. december 31-én lép hatályba. A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló törvényjavaslatról A javaslatot uniós jogharmonizációs cél és ennek kapcsán egyéb szövegpontosítási igények indokolták. Módosulnak értelmező rendelkezések. Az illegális kereskedelem megfékezését szolgáló új rendelkezések kerülnek a jogszabályba. Meghosszabbítja a másik tagállamban fellelt tárgyra vonatkozóan annak a megállapítására adott terninust, hogy a kulturális javak körébe tartozó tárgynak minősül-e, illetve visszaszolgáltatási eljárás megindítására rendelkezésre álló időtartamot. Szabályoz a Magyarországnak visszaszolgáltatandó kulturális javakra vonatkozó kérdéseket, pontosítja a visszaszolgáltatásokkal kapcsolatos együttműködést, feladatokat. Mindezeken túl szövegpontosításokat tartalmaz, és hatályon kívül helyezi a törvény mellékletét. A törvény 2015. december 18. napján lép hatályba. Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról Az elfogadott törvényjavaslatnak köszönhetően összesen hat törvény módosítására került sor: 1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény kisebb, jogtechnikai jellegű módosítása. 2. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításának célja elsősorban a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény 28. (2) bekezdése alapján, az atomenergia alkalmazási körében a sugárvédelem érvényesítése érdekében szükséges szabályok megalkotása. A törvényjavaslat célja továbbá a hiányzó, talált és lefoglalt nukleáris és egyéb radioaktív anyagokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata és korszerűsítése. A sugárvédelmi hatáskörátvétellel kapcsolatban törvényi szinten szükséges szabályozni az Országos Dozimetriai Nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseket, a sugárvédelmi szakértői tevékenységre 7

vonatkozó szabályokat, valamint a sugárvédelmi képzettség és annak nyilvántartására vonatkozó törvényi előírásokat. A törvénymódosítás tartalmazza a hiányzó, talált és lefoglalt nukleáris és egyéb radioaktív anyagok fogalmának meghatározását, továbbá egyértelművé teszi, hogy ezen anyagokkal, valamint az ezen anyagok jogellenes birtoklásával kapcsolatos bejelentést követő intézkedéseket kormányrendelet határozza meg. 3. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása a bírságolás, mint szankció árképzés során történő figyelembevételének kizárása és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter tájékoztatásának biztosítása érdekében volt szükséges. 4. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításának célja az elfogadásra került - az első villamos energia üzemi és kereskedelmi szabályzat, a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló - 2015. július 24-i, 1222/2015/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: CACM rendelet) jogharmonizációja. A törvény célja a CACM rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezések megállapítása. A törvény tartalmazza továbbá a szabályozott évenként megállapítandó, ún. pénzeszközök mértékére vonatkozó módosítási javaslatot, valamint a jogalkalmazás során felmerült gyakorlati módosítási javaslatokat is magában foglal. A módosítási javaslat célja továbbá a kötelező átvételhez (KÁT) kapcsolódó elszámolási rendszer egyszerűbbé és átláthatóbbá tétele, továbbá a szervezett villamosenergia-piacon (HUPX) a közeljövőben várhatóan bevezetésre kerülő napon belüli kereskedelem adta lehetőségekre való felkészülés. Az elszámolási rendszer egyszerűbbé válik. Megszűnik a fizikai allokáció, azaz a teljes KÁT-os energiamennyiség a HUPX-en kerül értékesítésre. Ez megnöveli a kereskedők és a fogyasztók mozgásterét portfóliójuk összeállításában. A fizikai allokáció megszűnése lehetővé teszi a tényadatokon alapuló utólagos elszámolást, így nem lesz szükség a terv és tény adatok eltéréséből fakadó korrekciókra. A KÁT finanszírozás többletköltsége egyszerűbben meghatározható és bemutatható a fogyasztóknak. A MAVIR által kiszámított és közzétett KÁT felár közvetlenül továbbhárítandó a fogyasztók felé. Ezáltal nem lesz szükség ehhez kapcsolódó kockázati felár beépítésére az árakba, ami a kereskedők nyilatkozatai szerint eddig bevett gyakorlat volt. Ezt a változást a fogyasztók képviselői is támogatták. A KÁT-os villamos energia részben napon belüli piacon történő értékesítése az értékesített és ténylegesen megtermelt energia pontosabb összehangolását teszi lehetővé, ami csökkenti a KÁT mérlegkör kiegyenlítési költségeit. 5. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény a gyakorlati tapasztalatok alapján kezeli a kereskedési platform működtetéséhez kapcsolódó együttműködést; továbbá megkönnyíti az egyetemes szolgáltató engedélyének visszavonásához kapcsolódó eljárást. Ezen túlmenően pedig a jogalkalmazás során felmerült gyakorlati módosítási javaslatokat is magában foglal. 6. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosításának célja az energetikai auditálással kapcsolatos szabályok egységes értelmezésének megkönnyítése. A hatályba lépést követő négy hónap során felmerült jogalkalmazási kérdések alapján kivegye a csupán az állami és önkormányzati tulajdonosi befolyás miatt nagyvállalatnak minősülő vállalkozásokat az auditálási kötelezettség alól, valamint, hogy megkönnyítse az energetikai auditálási kötelezettség teljesítésének ellenőrzését a nagyvállalatok kötelező regisztrációjának előírásával. 8

Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során a fogyasztók védelme érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról A törvény az árubemutatóval összekötött termékértékesítésre vonatkozó szabályokat szigorítja. Először is nevesíti ezt a tevékenységet a kereskedelmi törvényben, és a fogyasztóvédelmi törvény hatálya alá vonja az ott résztvevőket. Másodszor kimondja, hogy az ilyen tevékenységet folytató vállalatok kötelesek ügyfélszolgálatot fenntartani az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés helye szerinti megyeszékhelyen és az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés helyén, az árubemutató időtartama alatt is. A Javaslat felhatalmazza a Fogyasztóvédelmi Hatóságot, hogy mindezt ellenőrizze. A tervezet kimondja továbbá az ajándéksorsolás és ajándékjuttatást reklámozó tevékenység tilalmát, ugyanis ettől olyan népszerűek az ilyen termékbemutatók. A Javaslat a megtiltaná a termékbemutatót szervező cégeknek azt is, hogy fogyasztói hitelt közvetítsenek. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközök, mint a bankkártyák vagy a fesztiválkártyák nem esnek korlátozás alá. Hatálybalépés: Az ügyfélszolgálat felállítására és a fogyasztóvédelmi hatóság eljárására vonatkozó rendelkezések (2-4. ) a kihirdetést követő 45. napon lépnek hatályba. A többi szakasz a törvény kihirdetését követő napon lép hatályba. Az elfogadott törvény az alábbi törvényeket módosítja: A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosítása A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról A törvény azt a helyzetet kívánja rendezni, amikor egy követelést egy másik követelés biztosítása érdekében elrendelt bűnügyi zárlat keretében lefoglaltak és mint már esedékessé vált követelést a fedezetbiztosítás keretében a végrehajtói letéti számlára befizettek. Ilyen esetben, ha a követelést az eredeti hitelező akár végrehajtási, akár felszámolási eljárásban érvényesítené, az adós lényegében kétszer teljesítené azt, és külön eljárást kellene a hitelezőnek nem járó összeg visszafizetése érdekében kezdeményezni. A Javaslat kimondja, hogy csődeljárásban ezeket a követeléseket a vitatott követelések között veszi nyilvántartásba a vagyonfelügyelő, a felszámolási eljárás kezdeményezésének pedig akadályát képezi a jelzett helyzet. Ha pedig az eljárás már olyan szakaszban van, hogy már elrendelték a felszámolást, a bíróság a felszámolási eljárást hivatalból felfüggeszti, mindaddig, amíg a büntetőeljárásban el nem dől, hogy feloldja-e a bíróság a zár alá vételt vagy a követelés megfizetése tárgyában hoz döntést. Ezekben az esetekben a felszámoló kirendelését az eljárás felfüggesztése miatt nem kell visszavonni, és a törvényjavaslat szabályozza a felszámoló jogait, kötelezettségeit a felfüggesztés időtartama alatt. 9

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) módosítására azért kerül sor, hogy átutalási végzés meghozatalára a fent jelezett esetben ne kerülhessen sor, a végzés meghozatalára irányuló eljárásban ugyanis az adós nem vesz részt, a követelés időközbeni teljesítésére vonatkozó kifogással nem tud élni. A törvény módosítja továbbá csődtörvény élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető állapot elhárításával kapcsolatos költségekre vonatkozó rendelkezéseit. E szerint a zálogtárgy értékesítéséből befolyt bevételből a megőrzésre, állagmegóvásra fordított költség az értékesítés költségeihez hasonlóan levonható, másfelől kifejezetten nevesítésre kerülnek e költségek a felszámolási költségek között abban az esetben, ha azok megelőlegezése államháztartási forrásból történik. Fontos hangsúlyozni, hogy kizárólag az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot elhárításával közvetlenül összefüggő, hatósági határozattal elrendelt munkálatok igazolt költségei tarozhatnak ide. A Javaslat rögzíti azt is, hogy a felszámoló a nettó vételár legfeljebb 1%-nak megfelelő mértékű összeget vonhatja le az adós iratanyagának rendezésével, elhelyezésével és őrzésével kapcsolatos költségként. Hatályba lépés: A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. A bírósági végrehajtásról szóló 1994 évi LILI. törvény 81. (1) bekezdése hatályát veszti. A törvény által módosító törvények: A bírósági végrehajtásról szóló 1994 évi LILI. törvény módosítása, A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról Az elmúlt években a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást kínáló egyes biztosítók az új biztosítási időszakra kedvezőbb ajánlatot csak az új ügyfelek részére tettek, így régi ügyfeleik szerződése az újakhoz képest rosszabb feltételekkel módosult. A törvényjavaslat ezt a tendenciát kívánja megfordítani úgy, hogy a biztosítók korábbi ügyfeleik hűségét tudják csak díjtarifájuk kialakításánál elismerni. A Javaslat megköveteli a biztosítóktól, hogy az ügyfeleket figyelemfelhívásra alkalmas módon értesítsék az évforduló előtt arról, hogy a díjtarifa a már meglévő ügyfél számára nem lehet hátrányosabb a biztosító új ügyfeleihez képest, továbbá arról, hogy a régi ügyfél javára hogyan módosul a szerződés az új szabályozás bevezetésének eredményeként. A Javaslat kifejezetten rögzíti, hogy a díjtarifák közötti különbségtételre csak a régi ügyfél javára van lehetőség. Ennek a tényét a biztosító köteles a honlapján és az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben folyamatosan feltüntetni. A törvény a kihirdetésétől számított hatvanadik napon lép hatályba, az új szabály az ezt követő naptól meghirdetett díjtarifa által érintett összes szerződésre vonatkozni fog. Hatályba lépés: A törvény a kihirdetését követő kilencvenedik napon lép hatályba, így a tarifahirdetés előtt a biztosítóknak 30 nap felkészülési idő áll rendelkezésére a nyilvántartások, informatikai rendszerek és szabályzatok módosítására. 10

A törvény által módosított törvények: A törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról A törvényjavaslat arra irányul, hogy a Miniszterek Tanácsa által elfogadott 2014/107/EU irányelvet átültesse a magyar jogba, ami a korábbi 2011/16/EU irányelvet módosította. Ez azért fontos, mert így a különböző országok adóhatóságai között megteremti a gyors és hatékony adat-, valamint információ csere lehetőségét. Annak érdekében, hogy mind az adóhatóságok, mind a gazdasági szereplők költségei és adminisztratív terhei minimálisak legyenek, alapvetően fontos annak biztosítása, hogy a megtakarítások adóztatásáról Liechtensteinnel kötött meglévő megállapodás módosítása összhangban legyen az uniós és nemzetközi fejleményekkel. Ez fokozni fogja az adóügyi átláthatóságot Európában, és a módosított megállapodás jogalapként fog szolgálni az automatikus információcserére vonatkozó nemzetközi OECD-standard végrehajtásához. Az Európai uniós irányelvek átültetésén túl a törvényjavaslat rendelkezik a Szerencsejáték szervezésről szóló és a Szja törvény módosításáról is. A törvényjavaslathoz a Törvényalkotási Bizottság összegző módosító javaslatot nyújtott be, ami a szövegpontosításokon és hatálybeléptetésen túl még az alábbiakról rendelkezik: a játékkaszinók, és az online játékkaszinók játékadójának három százalékát is játékos védelmi célra kell fordítani, valamint a játékosok nyilvántartását, átvilágítását szabályozza. A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról Az elfogadott törvényjavaslat a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) köztestületté válásával kapcsolatos szabályokat tartalmazza. A PNT, a módosítás szerint, jogi személyiséggel rendelkező köztestületként a származás-, minőség és eredetvédelemmel, a pálinka piacra jutásának elősegítésével és a pálinka, mint nemzeti kincs megóvásával kapcsolatos közfeladatokat látja el. Elfogadásra kerültek a PNT szervezetére és működésére, tisztségviselőire, az elnökére, a felügyelő testületére és gazdálkodására vonatkozó szabályok. Ezek közül a legfontosabbak: - A PNT-nek kötelezően tagjai azok a szakmai érdekvédelmi szervezetek, melyek legalább 10 szeszfőzde adóraktári engedéllyel rendelkező taggal és öt lezárt gazdasági évvel rendelkeznek. A PNT ezen kívül dönthet arról, hogy más szervezetek önkéntes alapon csatlakozhassanak a testületez. - A tanácsban minden szervezetet egy fő képvisel, azonban minden tagszervezet plusz egy főt delegálhat minden 30. szeszfőzde adóraktári engedéllyel rendelkező tag után. Az egyes szakmai szervezetek ily módon nem szerezhetnek több szavazatot, mint az összes szavazat 40 %-a. - A PNT legalább negyedévente ülésezik. Az ülésekre az agrárpolitikáért felelős miniszter kettő, az adópolitikáért felelős miniszter egy tagot delegál, akik tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen. 11

- A tanács elnökét a képviselők választják meg. Az elnök munkáját legfeljebb két alelnök segítheti. A PNT tisztségviselője csak pálinka előállítással és forgalmazással foglalkozó személy lehet. - A PNT közfeladatainak ellátására központi költségvetési forrásokat kap. A tanács felett a földművelésügyi miniszter gyakorolja a törvényességi felügyeletet. Az új, köztestületként működő PNT a törvénymódosítások elfogadását követő 120. napon (2016. március 30.) alakul meg. A jelenlegi PNT a törvény hatálybalépésekor átmeneti testületté alakul át és előkészíti az új PNT megalakulását. A javaslat egy kisebb módosítása szerint kötelezővé válik a pálinka-zárjegy alkalmazása a pálinka előállítók számára. A törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Egyes honvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló A törvényjavaslat célja, hogy a honvédek és a Honvédségnél foglalkoztatott közalkalmazottak munkaidejére vonatkozó rendelkezések amennyiben a katasztrófavédelmi feladatokban, vagy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésében személyesen működnek közre közös megállapodás alapján több rugalmasságot biztosítsanak e feladatok biztonságos ellátásához. A törvényjavaslat további módosítása a korábbiakhoz képest annyit vezet be, hogy fegyveres biztonsági őrséggel tehermentesíti a válsághelyzet miatt leterhelt honvédséget, így a honvédség jobb és hatékonyabb működését szolgálja ez a rendelkezés is. Az elfogadott törvényjavaslat a fentiek mellett, a Magyar Honvédség katasztrófavédelmi feladatokban való közreműködésével, valamint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet jogintézményének bevezetésével és az első alkalommal történő alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok alapján egyes jogállási kérdések pontosítására irányul. A különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi törvény szerinti, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésével kapcsolatos közreműködői feladatainak ellátása szükségszerűen jelentős létszámú személyi állomány fokozott intenzitású, időben elhúzódó igénybevételével járhat. A rendelkezésre álló személyi feltételek objektív nagyságára és az elvégzendő feladatok jelentős mennyiségére tekintettel emiatt szükségessé vált a honvédek jogállásáról szóló törvény vonatkozó fejezetének kiegészítése a kivételes és speciális feladatellátás személyügyi kereteinek rugalmasabbá tétele érdekében. Ennek tekintetében a más helységbe történő vezénylésre, a szolgálatteljesítési időre, valamint az ezekhez kapcsolódó illetményelemekre vonatkozó rendelkezések alkalmazása felfüggesztésre kerülhet. Az alkalmazandó munkaszervezési intézkedéseket a szolgálati érdekre, különösen a szolgálat biztonságos ellátásának érdekére, valamint a jogkorlátozások tekintetében a szükségesség és arányosság követelményére figyelemmel a szolgálat megszervezéséért felelős elöljáró állapíthatja meg. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról Az Országgyűlés tisztelettel emlékezve meg a hadiesemények során tanúsított példás helytállás következtében hősi halált halt, vagy megrokkant katonákról, polgári lakosokról és ezek hozzátartozóiról, elismerve, hogy hadieredetű veszteségek a jelenben és a jövőben is bekövetkezhetnek 1994-ben törvényt alkotott a Hadigondozásról. Ekkor hazánkban mintegy 25 ezer hadigondozott (nyolcezer hadirokkant és tizenhétezer hadiözvegy) élt, életkoruk nagyrészt a 70. életév felett volt. 12

A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény többek között meghatározza a hadigondozásra jogosultak körét, a járadékok kereteit, az ellátás nemeit, a hadigondozási járadék folyósításának szabályait, valamint a hadigondozottak kedvezményeit is. A törvény értelmében az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt veszteségeket szenvedett személyek is hadigondozásra jogosultak, továbbá külön ma is hatályos paragrafusban kitér arra is, hogy az 1945 után politikai diszkrimináció folytán a juttatásokból elesett hadigondozottak egyösszegű kárpótlásban részesülhetnek. Látva az elmúlt közel hét évtized szomorú mulasztását, a magyar Országgyűlés 2015. évi CIV. törvénnyel, 2015. július 4-i hatállyal módosította a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvényt annak érdekében, hogy a második világborúban elesett, eltűnt és hadifogságban elhunyt katonák özvegyeinek és árváinak hadiözvegyeknek, hadiárváknak kifejezendő a nemzet tiszteletét és együttérzését anyagi támogatást nyújtson. A törvénymódosítási javaslat alapján ezen anyagi támogatás mindazokat is megilleti, akiknek férje, édesapja 1938. november 2-a és 1945. május 9-e között a volt magyar királyi honvédség és csendőrség kötelékében szolgált, függetlenül állományviszonyától és rendfokozatától és attól a ténytől, hogy az 1947. február 10-én Párizsban, Magyarország képviselői által aláírt békeszerződés következtében mely ország állampolgárává vált. A magyar Országgyűlés ezzel a törvénnyel is szeretette volna kifejezni a nemzet azon akaratát, amely elutasítja azt az 1949-ben meghozott politikai döntést, amely a felsoroltakat ellátásuktól megfosztotta, ezzel nem egy esetben a méltó emberi életlehetőségét elvéve az özvegyektől és árváktól. A jogszabály mindazonáltal kifejezésre kívánta juttatni a határokon átívelő nemzetegyesítés jelentőségét, egyenrangúként kezelve mindazokat, akik magyar állampolgárként, kötelességüket teljesítve áldozták életüket a Hazáért. A jelenlegi törvénymódosítás a T/4972. számú törvénymódosításhoz képest pontosítja azok körét, akik jogosultak lehetnek a hadigondozásra. A törvényjavaslat ennek megfelelően szövegpontosítást tartalmaz az értelmező rendelkezésekben annak érdekében, hogy a hadigondozási ellátást a Magyarország a magyar állam érdekében veszteséget szenvedetteknek támogatást nyújtson. A jogalkotói szándéka korábbi hatályos szövegtől nem tér el. A törvény hatálya ugyanis immáron a határon túli magyarokra is kiterjed, ám a jogalkotónak nem volt célja az olyan (kettős-) magyar állampolgár hadigondozásba vétele, mely egy nem magyarországi vagy magyar érdekű esemény vagy veszteség miatt következett be. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról A Nemzeti Kulturális Alapról (NKA) szóló törvény módosításával formalizálódik az Magyar Művészeti Akadémia szerepe az NKA-ban, mely a testületekben 1/3-os képviseletet kap, ide nem értve a nem művészeti tematikájú szakmai kollégiumokat. A miniszter által felállítható ideiglenes bizottságok tekintetében rendelet szabályoz. A javaslat rendelkezik a működés szabályairól, illetve erre vonatkozóan felhatalmazást tartalmaz, és kitűzi az új struktúra létrehozásának határidejét (2016. jan. 1.). A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvénymódosításával (a továbbiakban: Kultv.), a könyvtári állomány nyilvántartásáról, az állomány ellenőrzéséről és a könyvtári dokumentumoknak a könyvtári állományból történő kivezetéséről szóló alapvető szabályozás új törvényi alapokra kerül. Tartalmazza a kiadványok kötelespéldányainak az elektronikus kiadványokra is kiterjedő 13

szolgáltatására vonatkozó új, a hatályos rendelkezéseknél pontosabb szabályozását, továbbá a muzeális intézmények gyűjtési tevékenységére és gyűjtőkörére vonatkozó szabályozás kiegészítését. Feladatokat von el a MANDA archiválási feladataiból. A törvény pontosítja a települési könyvtárak fejlesztésének feladatait, és elősegíti a megyei könyvtárak helytörténeti gyűjteményeinek hozzáférhetővé tételét, rendelkezésre bocsátását. Ez a törvény a (2)-(4) bekezdésekben előírt kivétellel 2016. január 1-jén lép hatályba. A 13., a 15. és a 16. 2016. szeptember 1-jén lép hatályba. A 17. 2017. január 1-jén lép hatályba. A 29. a Magyarország Kormánya és a Francia Köztársaság Kormánya közötti Filmkoprodukciós Megállapodás hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba. A (4) bekezdésben meghatározott hatálybalépés és a 29. -ban meghatározott hatályvesztés naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása. Rögzíti a felsőoktatás tekintetében a Kjt.-ben foglalt előmeneteli rendszertől történő eltérés kereteit a tervezett béremeléshez, illetve a bérarányok tartós rendezésére. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása. Büntetőjogi eljárás idejére kimondja az üggyel kapcsolatban indult hatósági eljárások felfüggesztését. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása. A köznevelési hatósági eljárásokban az eljáró hatóság számára folyamatban levő büntetőeljárás esetén eljárás felfüggesztési kötelezettséget ír elő. Kitér a diákigazolvány elektronikus kártyaként való kibocsátáshoz szükséges törvényi szintű szabályokra. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása. Rögzíti a már bejelentett felsőoktatási intézmény átalakításokat. Új rendelkezéseket tartalmaz az intézmény működésére vonatkozóan, kijelölve az SZMSZ kereteit. Kötelezettséget ír elő a felsőoktatási hatósági eljárás felfüggesztésére, amennyiben az üggyel összefüggésben büntető eljárás indult. Megteremti a diákigazolvány elektronikus kártyaként való kibocsátáshoz szükséges törvényi szintű szabályokat. Tisztáz a duális képzés, valamint a közösségi felsőoktatási képzési központok működésével kapcsolatos egyes kérdéseket. Az előzetes bejelentéseknek megfelelően átalakítja a doktori képzést. Emeli a tudományos képzés követelményeit. Támogatja a hallgatókra vonatkozóan a finanszírozási formák közötti átjárhatóság hatékonyabb megvalósítását. Egyéni felkészítéshez kapcsolódóan megteremti a lehetőséget az első, képzési és kutatási szakasz kihagyásával a doktori képzés második, kutatási és disszertációs szakaszába történő belépésre. Elősegíti, hogy az ipari, vállalati kapcsolatok, együttműködések erősödéséből származó tudományos és anyagi haszon elsősorban ne az állami felsőoktatási intézmények által alapított gazdasági társaságoknál, hanem közvetlenül a szigorúbb elszámolási kötelezettségeket teljesíteni köteles, költségvetési szervi formában működő intézményeknél jelenjen meg. A speciális szabályozású felsőoktatási kutatásfejlesztési vállalkozási tevékenysége körét, e vállalkozási tevékenységek végzésének és elszámolásának szabályait egyértelműen, az államháztartási forrásokból végzett kutatás- 14

fejlesztési tevékenység körétől élesen elhatárolva határozza meg, biztosítva ezzel az elszámolásuk ellenőrizhetőségét. Párhuzamosan megtörténik a kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenység körébe eső tevékenységek gazdasági társaságokból való visszaszervezése, illetve ilyen célú új társaság alapításának, abban való részesedés szerzésének tilalma. A javaslat meghatározza a kutatás-fejlesztési tevékenység körét, és ahhoz rendel kivételi szabályokat. A törvény a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel 2016. január 1-jén lép hatályba. A 35., a 42. (3) bekezdése, a 45. (2) bekezdése és a 3. melléklet 2016. július 1-jén lép hatályba. A 15., a 22-25., a 29., a 31., a 37. (1) bekezdése, a 40-41., a 46. b)-d) pontja, a 47. c)-d), n)-o), valamint q)-r) pontja 2016. szeptember 1-jén lép hatályba. 15