SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Gazdaság- és s Társadalomföldrajz ldrajz Tanszék k Szeged MAGYAROK A KÁRPÁT T MEDENCÉBEN Nemzetközi zi Földrajzi F Konferencia 2008. március m 6. Gábrity Molnár r Irén: Vajdaság g népességmozgása pességmozg sa az utóbbi fél f évszázadban zadban Kérdések? Néhány év v múlva m kikkel és s hány h lakossal fog Szerbia csatlakozni az Európai Unióhoz? A jelenlegi népessn pességmozgalmi mutatókkal, Szerbia/Vajdaság g lakosságának mi lesz a súlya a régir gió munkaerőpiac piacán n vagy politikai erőnl nlétében? A szerbek északra vonulása sa,, vagy a vajdasági magyarok számának zsugorodása sa mit hoz a jövőben? Mivel állítható le a negatív v migráci ciós s szaldó? 1
Demográfiai jellemzők: 1. Szerbia népessége alig növekszik: n 7.498.001 (2002) Népességnövekedés s 1945 óta pozitív, de a természetes szaporulat Koszovó nélkül l negatív Migráci ciós s szaldó negatív A városban v élő lakosság g aránya fél f évszázad zad alatt megháromszoroz romszorozódott. 2. Vajdaság népessége 1981 óta stagnál: 2 millió Természetes szaporulat erősen negatív Migráci ciós s szaldó negatív 3. A vajd.. magyarok vitális indexe: 0,51 (1 helyett). Zapadno-backi Severno-backi Severno-banatski Juzno-backi Srednje-banatski Sremski okrug Juzno-banatski Beograd-grad Macvanski Branicevski Kolubarski Sumadijski Pomoravski Borski Szerbia természetes szaporulata Rate Montenegro -18.0 - -7.0 Moravicki Zlatiborski -6.9 - -3.0 Raski Rasinski Topolicki Kosovsko-pomoravski Pecki Kosovski Nisavski Jablanicki Zajecarski Pcinjski Pirotski Vajdasággal Koszovó nélkül -2.9 -.0 Prizrenski.1-5.0 5.1-16.6 2
Szerbia lakosságának nemzetiségi összetétele tele Koszovó nélkül - 2002 Szerb 83% Egyéb 8% Magyar 4% Jugoszlá v 1% Roma 1% Bosnyák 2% Vajdaság g népessn pességének alakulása 1948-2002 Régió 1948 1961 1971 1981 1991 2002 Vajdaság 1 663 212 1 854 965 1 952 533 2 034 772 2 013 889 2 024 487 Magyarok 428 932 442 561 423 866 385 356 339 461 290 207 3
Vajdaság g kistérs rségeinek népessn pességében jelentős s eltérések vannak. A két k t népszn pszámlálás s között k 1991-2002: Észak-Bácska, Közép-Bánát, K Dél-Bánát D és Észak-Bánát t lakosainak száma csökkent, az alacsony natalitás és s az elvándorl ndorlás s miatt (pl. Ada és s Zenta ), míg g Nyugat-Bácska, Dél-Bácska D és s Szeréms mség lakosainak száma nőtt, n a betelepített tett menekülteknek köszk szönve (pl. Stara Pazova, Újvidék, Temerin). Népsűrűség a Vajdaságban (fő/km²) Évszám Vajdaság Bácska Bánát Szerémség 1991 93,64 109,9 76,6 90,9 2002 94,48 120,2 69,0 87,3 4
Vajdasági népessn pesség g természetes szaporulata negatív Tito idejében népessn pességnövekedés, utána stagnálás 5
Vajdaság g etnikai térkt rképe - 2002 Vajdaság g lakosságának (2.013.889) nemzetiségi összetétele-2002sszetételetele - 6
Tanulságos tendencia: lakosságcsere törtt rténik! A szerbek tömegesen t betelepülnek, lnek, a kisebbségek emigrálnak. - Tervezett betelepítések (kolóni niák) Tito idejében (180.000 boszniai szerb és s montenegrói), - Milosevity idejében a menekültek 3/4 része r délnyugat Bácskában és Szeréms mségben telepedett le: kb. 250.000 Eredmény: Vajdaság g lakosságának 13%-a friss menekült lt! Ma Vajdaságn gnak k 2/3-a a szerb kb. a fele őshonos (autochton), a másik m fele sajáts tságos mentalitású betelepített tett (kolonista, imigráns ns,, vagy menekült) lt). A kisebbségek begubóznak, kommunikáci cióhiány A vajdasági magyarok területi megoszlása sa tömbösödés s a Tisza mentén 7
A magyarok száma/részaránya a Vajdaságban: 1900- ban 60 év múlva 378 634 (+ 70 953) Növekvő népszaporulat Vajdasági lakosság részarányában: 26% Ettől l kezdve csökkenc kkenő népesség 1961 40 év múlva 2002 449 587 (- 159 380) 290 207 Részarány: 24% Gyors ütemű fogyatkozás Részarány: 14,28%. A vajdasági magyar népessn pesség g demográfiai állapotát t mutató jelzősz számok Határért rték Magyarok 65 évnél l idősebb népessn pesség g aránya az összes népessn pesség g százal zalékában 10,0% 16,59% 19,25% Átlagéletkorletkor 30 év 1971-ben 37,7 év 41,5 év 43,1 év Az öregedési index (a 60 évtől idősebbek aránya a 0 190 éves korcsoporthoz viszonyítva) 0,40 1971-ben 0,743 1,142 1,363 Átlagos gyermekszám 2,3 1,62 1,50 alatt 8
Lakosságöreged regedés Határérték Magyarok Születési ezrelék 14,3 10,68 9,60 Halálozási ezrelék 18,89 21,13 Születés és halálozás egymás közti aránya 1,00 0,52 0,50 Vitális index (0 14 évesek és 60 éves/idősebbek aránya) 1,00 1961-ben 1,37 0,71 0,51 A múlt m században: zadban: Bácskában kétszer gyorsabban növekedett a népesség,, mint Bánságban, és negyedével lassabban mint Szeréms mségben. A magyarok számának csökken kkenését t okozta (-50 000 a 90-es években) : 1. Tömeges T elvándorl ndorlás 2. Gyenge szület letési és s erős s haláloz lozási arány 3. Asszimiláci ció Szórv rványélet: A vajdasági magyarságnak gnak egyharmada hátrh trányos nyelvi-etnikai etnikai helyzetben él. Majdnem a fele (130.000), a szerbséggel nagy felületen leten érintkezve,, az egyre erősödő identitásve svesztés s folyamata fele halad. 9
A magyar érdekeltségű önkormányzatok nyzatok tömbmagyarság: g: Szabadka, Kishegyes, Topolya, Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Csóka, Óbecse Régió/község Összlakosság száma 2002 Magyarok száma 2002 % aránya Észak-Bácska: 200 140 87 181 43,56 Szabadka 148 401 57 092 38,47 Topolya 38 245 22 543 58,94 Dél-Bácska 593 666 55 128 9,28 Óbecse 40 987 20 018 48,84 Újvidék 299 294 15 687 5,24 Nyugat-Bácska 214 011 21 825 10,20 Észak-Bánát 165 881 78 551 47,35 Ada 18 994 14 558 76,64 Kanizsa 27 510 23 802 86,52 Zenta 25 568 20 587 80,52 Közép-Bánát 208 456 27 842 13,35 Nagybecskerek 132 051 14 211 10,76 Dél-Bánát 313 937 15 444 4,92 10
Emigráci ciós s hullámok Nyugat-eur európai és s a fejlett tőkés t országokban való ideiglenes munkavállal llalás a Tito világban, 1965 után n kezdődött 70-80 80-as években gazdasági gi emigráci ció - iránya a nyugat- és s közép-eurk európai országok: NSZK, Ausztria és s Franciaország 90-es években a gazdasági gi elvándorl ndorlást kiegész szítette a politikai emigráci ció iránya az óceántúli államok A délszld lszláv v háborh ború (1990-2000) A jugoszlávok kivándorl ndorlásának nak új j dimenziója: a távozt vozás s politikai és s pszichológiai jellegű; a háborh ború/katonai mozgósítás s veszélye, Leszegényed nyedés, hiperinfláci ció Jövőkép p hiánya a fiataloknál l tömeges t emigráci ciója: Kanada, Ausztrália, Németország, Magyarország Tíz év v alatt 200 ezer fiatal diplomás s ment el 11
A magyar emigráci ciós s veszteség A 2. világh gháború után n Jugoszlávi viából harmincezer magyar költk ltözött tt el, és s húszezer h vérbosszú áldozata lett (1945) 1948 1991 1991 között k 69 193 főf ment külfk lföldre - 1965 1970 1970 között k : 16 627-1980-as években: 25 228 90-es években: kb. 50 000 Legtöbb magyar a szabadkai, újvidéki, topolyai, zombori és adai községekből l kelt útra ldre (Kocsis) A vajdasági magyarság g nem csak számoss mosságában, identitástudat studatában és s emberi, közösségi jogaiban veszített sokat az elmúlt lt évtizedek során, de sokkalta súlyosabb s számára az a veszteség, amelyet viszonylagos gazdasági gi és intellektuális lis erőnl nléte, társadalmi t szerepe tekintetében szenvedett el. A súlyveszs lyveszítés, s, az emigráci cióval, asszimiláci cióval együtt tovább folytatódik. Szerbiában, ban, a privatizáci ciós és s vagyon-visszasz visszaszármaztatás kirekesztettjei/kárvallottjai rvallottjai a kisebbségek gek 12
Menekültk ltkérdés - atrocitások Menekülthull lthullámok Vajdaságban: 1990, 1993, 1995-ben több t mint 270 ezer menekült telepedett le az összes szerbiai menekült 40%-a, Vajdaság g lakosságának pedig 13%-a menekültek 92%-a a szerb nemzetiségű A menekültek száma Újvidéken 25 000, Rumán 6-8000, Zomborban, Pancsován, Indijában ban, Szabadkán 6000 fő. f A menekült lakosság eloszlása Vajdaságban Az UNHCR adatai: Szerbiában ban kb. 800.000 menekült tartózkodik, nagy része r véglegesen itt szeretne letelepedni, kisebbik hányaduk h vissza szeretne költözni szülőföldj ldjére, vagy más m s országba kíván n emigrálni. 13
Kb. félezer f incidens Vajdaság terület letén n (2003, 2004) JÖVŐTERVEK: BERUHÁZÁSOK ÉLETMINŐSÉG G EMELÉSE 1. A natalitás, gyemekvédelem emelése 2. teljességigényű, működőképes infrastruktúra 3. Regionális fejlesztési tervek kidolgozása az elitemigráció csökkentése céljából 4. Együttműködő határmenti kapcsolatok - a beruházási és vállalkozási hajlam emelése. STABIL INTÉZM ZMÉNYHÁLÓZATOK 1. Az oktatás- és a művelődési intézmények hálózata 2. Településkapcsolatok - arégiófejlesztési stratégia és együttműködés kidolgozása (folyamatos határon túli szakemberi közreműködés) 3. Az EU csatlakozás elősegítése, stabil jövőkép. 14