ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az elektronikus kereskedelmi tevékenység jogszerűségének ellenőrzése, különös tekintettel a veszélyes termékek és a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kiszűrésére Budapest, 2012. november
N E M Z E T I F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I H A T Ó S Á G S Z O L G Á L T A T Á S - E L L E NŐ R Z É S I FŐOSZTÁLY F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I O S Z T Á L Y Iktatószám: FVO-558/2012. Témafelelős: dr. Fehér Mónika dr. Ütő Kristóf Benjámin Ö S S Z E F O G L A L Ó J E L E N T É S Az elektronikus kereskedelmi tevékenység jogszerűségének ellenőrzése, különös tekintettel a veszélyes termékek és a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kiszűrésére Budapest, 2012. november
1. Az ellenőrzés indoka, célja A világháló egy olyan dinamikusan fejlődő virtuális környezet, melynek előnyeit az üzleti életben résztvevők is megpróbálják kiaknázni. Az értékesítés elektronikus formája kényelmes a vállalkozások és a fogyasztók számára is, de utóbbiaknak számos kockázattal is számolniuk kell. Az online távolsági ügyletkötések során a felek nincsenek egyidejűleg és fizikailag jelen, ezért a gazdaságilag hátrányosabb helyzetben lévő vásárló információs hiányát jogszabályi előírások igyekeznek ellensúlyozni. Ezen jogszabályi rendelkezéseket a fogyasztóvédelmi hatóság évente visszatérően, kiterjedt vizsgálati szempontrendszer alapján ellenőrzi. A több hónapon keresztül tartó témavizsgálat lefolytatására okot adó körülmények azonban az elmúlt években megváltoztak. Amíg régebben ugyanis az internet megjelenésének újdonságával, ismeretlenségével volt magyarázható a hatósági jelenlét ezen a területen, addig manapság azért van igény hatósági ellenőrzésekre, mert a fogyasztók széles körében mindinkább készségszintűvé és ezáltal tömegessé vált az elektronikus kereskedelemben való részvétel. 2. Az ellenőrzés időtartama, résztvevői Az ellenőrzés lefolytatására a 2012. április 23-től 2012. október 5-ig tartó időszakban került sor. A témavizsgálatban Budapest Főváros, valamint a Pest Megyei, a Hajdú-Bihar Megyei, a Bács-Kiskun Megyei, a Csongrád Megyei, a Fejér Megyei, a Győr-Moson-Sopron Megyei és a Baranya Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége vett részt. 3. Az ellenőrzés tapasztalatai A vizsgálat teljes ideje alatt a felügyelőségek összesen 165 webáruházat vontak ellenőrzés alá, melyek közül 65 már a korábbi évek során is vizsgált és kifogásolt webshop volt. Az ellenőrzött webáruházak közül 116 esetében tártak fel a felügyelőségek valamilyen jogsértést, amely 70%-os kifogásolási arányt eredményezett. Ez a tavalyi vizsgálat 85%-os kifogásolási arányát tekintve nagymértékű javulásként értékelhető. Az ismételt ellenőrzések tekintetében is megállapítható ez a pozitív tendencia, miután a tavalyi 45%- os kifogásolási arány idén 32%-ra csökkent. Ellenőrzött és kifogásolt webáruházak száma (db) 180 160 165 140 120 116 100 80 60 65 40 20 21 0 Összes ellenőrzött Összes kifogásolt Ismételten ellenőrzött Ismételten kifogásolt 1
3.1 Az előzetes tájékoztatási követelmény teljesítése Miután az elektronikus úton történő szerződéskötések során a felek nincsenek egyidejűleg és személyesen jelen, ezért a fogyasztó kiszolgáltatottságának elkerülése érdekében az online áruházat üzemeltető vállalkozás köteles a fogyasztót bizonyos információkról a szerződéskötést megelőzően tájékoztatni. Az előzetes tájékoztatást elektronikusan, folyamatosan és közvetlenül, valamint egyértelműen, közérthetően és könnyen hozzáférhető (azaz átlátható) módon kell teljesíteni. Az előzetes adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a felügyelők az alábbiakban kifejtettek szerint részletesen ellenőrizték. 3.1.1 Előzetes tájékoztatási követelmény teljesítése a szolgáltató személyére vonatkozóan Minden szerződéses jogviszonyban alapvető fontosságú a másik fél ismerete, így nincs ez másképp az elektronikus kereskedelem világában sem. A fizikai jelenlét hiányában az interneten történő vásárlás során még hangsúlyosabb az eladó személyének beazonosítása a fogyasztó részéről. Erre szolgálnak azok a jogszabályi rendelkezések, melyek a szolgáltató személyére vonatkozó adatok feltüntetését követelik meg. Az ellenőrzött webáruházak közül mindössze egy esetében fordult az elő, hogy hiányzott a honlapról a szolgáltató megnevezése és az is, hogy milyen cégformában (gazdasági társaság, egyéni vállalkozás) folytatja kereskedelmi tevékenységét. A szolgáltató székhelye, telephelye, illetve lakcíme 17 webáruházban (10%-os kifogásolási arány) nem volt kiírva, míg 27 esetben (16%-os kifogásolási arány) mulasztották el feltüntetni a szolgáltatók a cégjegyzékszámot, egyéni vállalkozói nyilvántartási számot. A szolgáltató személyére vonatkozó adatok körében a legnagyobb arányban (37%) a vállalkozásokat, illetve vállalkozókat nyilvántartásba vevő cégbíróság vagy jegyző megnevezésének feltüntetése hiányzott. A fentieken túl a jogszabály megkívánja, hogy a webáruházat üzemeltető szolgáltatók tegyék közzé elektronikus levelezési címüket, illetve biztosítsanak legalább egy további elérhetőséget (például telefonszám vagy elektronikus bejelentőlap) a fogyasztók számára. A szolgáltatók e-mail címe 5 esetben hiányzott (3%-os kifogásolási arány) a honlapról, míg további egy webáruház nem rendelkezett egyéb elérhetőséggel. A szolgáltatók 14 esetben (8%-os kifogásolási arány) mulasztották el feltüntetni az adószámukat a honlapon, pedig annak szerepeltetése is kötelező a webáruházat üzemeltetők számára. 3.1.2 Előzetes tájékoztatási követelmények teljesítése a szerződéskötésre vonatkozóan Jogszabályi előírás vonatkozik arra nézve, hogy a honlapokon a szolgáltatók tájékoztatást adjanak a virtuális bevásárlás folyamatáról. Az elektronikus szerződéskötés lépései 19 webáruházban (12%-os kifogásolási arány) egyáltalán nem, 12 esetben (7%-os kifogásolási arány) pedig hiányosan kerültek fel a honlapra. A szerződéskötés feltételeinek feltüntetésére vonatkozóan további részletszabályokat ír elő a jogszabály a szolgáltatók számára, így például azt is, hogy a webshop oldalán tájékoztatni szükséges a vásárlókat arról, hogy az esetleges adatbeviteli hibák esetén milyen javítási lehetőségek állnak rendelkezésre (pl.: hogyan lehet törölni a kosárból a nem kívánt 2
terméket). Az erről szóló információk 23 alkalommal (14%-os kifogásolási arány) hiányoztak a honlapokról. A szolgáltatók kötelesek a fogyasztók megrendelésének megérkezését haladéktalanul elektronikusan visszaigazolni. Ennek jogi jelentősége van, hiszen amennyiben a visszaigazolás 48 órán belül nem történik meg, úgy a megrendelő nincs kötve a továbbiakban az ajánlatához. A visszaigazolást 6 szolgáltató mellőzte, amely az összes ellenőrzés 4%-át teszi ki. A webáruházat üzemeltető szolgáltatók több mint egyharmada továbbra sem veszi figyelembe, hogy a fogyasztókat tájékoztatnia kell arról, hogy a megkötött szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e (34%), a megkötött szerződést iktatják-e (38%), valamint ha iktatják, akkor utólag hozzáférhető lesz-e (35%). Emellett az ellenőrzések 32%-ában állapították meg a felügyelőségek, hogy nem történt utalás a szerződéskötés lehetséges nyelveire vonatkozóan, habár ez is kötelezően feltüntetendő információ. Amennyiben valamely szolgáltató magatartási kódexnek veti magát alá, akkor erről a tényről és a kódex elérhetőségéről a honlapján tájékoztatnia kell a fogyasztókat. Az ellenőrzések során a felügyelőségek mindössze 2 esetben találtak valamilyen kódexre utaló információt, amelyet megvizsgálva kiderült, hogy mindkét webshop a valóságnak megfelelően tette közzé az adatokat. A szolgáltatóknak a kötelező tájékoztatások feltüntetésén túl azt is biztosítaniuk kell, hogy az esetleges adatbeviteli hibák ténylegesen javíthatók legyenek, hiszen ezáltal a nem kívánt megrendelések törölhetőek, illetve visszavonhatók. Ezen felül a honlapon közzétett általános szerződési feltételek esetében követelmény a tárolhatóság és kinyomtathatóság. Pozitív eredmény, hogy ezeket az elvárásokat egyetlen kivétellel az ellenőrzött vállalkozások mindegyike teljesítette. 3.1.3 Előzetes tájékoztatási követelmények teljesítése a szerződés tárgyára és teljesítésére vonatkozóan Az eladó személye mellett a jogalkotó megköveteli a webshopban megvételre kínált termékek tulajdonságainak és a teljesítés körülményeinek feltüntetését is, mint olyan információt, melyek a távértékesítésre tekintettel különösen jelentősek. Az összes ellenőrzött honlap közül 6 webáruházban nem, vagy hiányosan kerültek feltüntetésre a szerződés tárgyának azaz a webáruház kínálatában található termékeknek a lényeges tulajdonságai. A webáruházban megvásárolható termékek lényeges tulajdonságai közé tartozik többek között annak ára, amely feltüntetésére az internetes boltokban is ugyanazon jogszabályi előírások alkalmazandóak, mint a hagyományos kereskedelemben. A honlapon szereplő ténylegesen fizetendő áraknak tehát a forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is magukban kell foglalniuk. A termékek ellenértékéről történő tájékoztatás 11 esetben nem volt megfelelő. Az ellenőrzött webáruházak közül 4 üzemeltetője nem a bruttó árakat tüntette fel, hanem csak a nettó árat vagy elkülönítetten a nettó árat és az általános forgalmi adót. További 7 szolgáltató pedig az egységár kiírására vonatkozó szabályokat sértette meg. A tavalyi vizsgálat eredményeihez viszonyítva ezek az adatok javulást jelentenek, hiszen 18%-ról 7%-ra csökkent az árfeltüntetésre vonatkozó kifogásolási arány. A felügyelőségek 22 szolgáltatónál (12%-os kifogásolási arány) állapítottak meg jogsértést amiatt, mert a honlapon nem tüntették fel a termék kiszállításának határidejét. További 3
4 webshop (2%-os kifogásolási arány) oldalán nem volt megtalálható információ a fizetési módokra vonatkozóan. A szállítás költségei és feltételei szintén lényegesek a fogyasztói döntések meghozatala szempontjából, így az ezekről szóló tájékoztatásoknak is előzetesen fel kell kerülniük a webshopok oldalaira. E körben 6 honlap (4%-os kifogásolási arány) semmilyen információt nem tett közzé teljesítésről, további 14 esetében (8%-os kifogásolási arány) pedig hiányos volt az erre vonatkozó tájékoztatás. 3 webáruház esetében azért volt jogsértő a szállítási feltételekről szóló tájékoztatás, mert csak utalt a postai vagy futárcég díjszabására, konkrét adatok nélkül. 7 áruháznál pedig csupán regisztráció után vagy a rendelési folyamat végén volt elérhető a szállítási költség összege. Az ellenőrzések során próbavásárlással derült fény egy olyan jogsértő esetre, amelyben a szolgáltató más szállítási díjat tüntetett fel a honlapján, mint amit ténylegesen alkalmazott. 3.1.4 Előzetes tájékoztatási követelmények teljesítése a fogyasztót megillető elállási jogra vonatkozóan Annak érdekében, hogy az internetes kereskedelemben jelentkező információhiány miatt fellépő fogyasztói kiszolgáltatottság csökkenjen, illetve a távollevők közötti jogügyletek kockázati tényezői minimálissá váljanak, a tájékoztatáshoz való jogosultság mellett az interneten vásárló fogyasztókat indokolás és feltétel nélküli elállási jogosultság illeti meg. Az elállási jog alapján a fogyasztó a vásárlást újból átgondolhatja és a már létrejött szerződést egyoldalúan, visszamenő hatállyal megszüntetheti. Elállás esetén a webáruház üzemeltetője köteles a termék visszaküldésének díján kívül minden egyéb kiadást a vételáron felül tehát a kiszállítás költségeit is viselni, a fogyasztó pedig visszaszolgáltatni a megrendelt árucikket. A jogszabályban foglaltak szerint a webáruházak kötelesek honlapjukon tájékoztatást nyújtani az elállási jogról, valamint érvényesítésének feltételeiről. Az ellenőrzöttek közül 6 szolgáltató (4%-os kifogásolási arány) meg sem említette honlapján az elállási jog intézményét, azonban amelyeknél megtalálható volt, azok közül is 61 üzemeltető (37%-os kifogásolási arány) valamilyen szempontból nem megfelelően tette közzé az elállással kapcsolatos információkat. 17 honlapon nem tette közzé az eladó, hogy az elállási jogot a fogyasztók indokolás nélkül gyakorolhatják, további 15 weblapon hiányzott az az információ, hogy az elállás lehetőségével a vásárlók 8 munkanapon belül élhetnek. Arról, hogy az elállásra nyitva álló határidő termékértékesítés esetén a termék átvételekor kezdődik, szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetén pedig a szerződés megkötésekor, 20 webshopban (20%-os kifogásolási arány) nem találtak a felügyelőségek információt. A webáruházat üzemeltetők viszonylag magas száma (54) nem tette közzé az arra való utalást, hogy írásban történő elállás esetén a fogyasztónak elegendő az elállási nyilatkozatot elküldeni határidőn belül. 14 webshop (8%-os kifogásolási arány) oldaláról hiányzott az a tájékoztatás, hogy az eladó a fogyasztó elállását követően legkésőbb 30 napon belül visszafizeti a vásárló által kifizetett összeget. Az elálláshoz kapcsolódó költségviselés tekintetében 24 honlapon nem volt feltüntetve, hogy a vásárlót csupán a termék visszaszolgáltatásának költsége terheli. Továbbá 25 szolgáltató (15%-os kifogásolási arány) honlapja szerint elálláskor csak a termék vételára kerül visszafizetésre, a kiszállítási költség nem. 4
37 honlapon (22%-os kifogásolási arány) nem került feltüntetésre, hogy a szolgáltató elállás esetén követelheti a fogyasztótól a megrendelt termék nem rendeltetésszerű használatából eredő kárainak megtérítését. A fogyasztó elállási jogára vonatkozó tájékoztatási hiányosságok (kifogásolási arány) írásban történő elállás esetén elegendő határidőben elküldeni a nyilatkozatot 33% elállás esetén a fogyasztót terheli a visszaküldés költsége 15% az elállásra 8 munkanapon belül van lehetőség 10% az elállási jog indokolás nélkül gyakorolható 10% a fogyasztót elállási jog illeti meg 4% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% Az elállási jogról szóló tájékoztatás 16 webáruház (10%-os kifogásolási arány) esetében azért nem volt megfelelő, mert csak a jogszabály számára utalt, a feltételek ismertetése nélkül. 2 esetben azt kifogásolták a felügyelőségek, hogy az elállás feltételeinek részletezése helyett a szolgáltató beidézte a teljes jogszabályszöveget. Önmagában ugyanis az ilyen formában közreadott tájékoztatás nem informál közérthetően a fogyasztót megillető elállási jog gyakorlásáról, illetve annak feltételeiről. 27 szolgáltató (16%-os kifogásolási arány) nyújtott az elállási jog gyakorlásával kapcsolatos olyan, a jogszabályban foglaltakkal ellentétes tartalmú tájékoztatást, amely szerint a termék csomagolásának felbontása esetén vagy a termék kipróbálását követően nincs lehetősége a fogyasztónak az elállási jogát gyakorolni. A vizsgált webáruházak egynegyede (42) azért esett kifogásolás alá, mert elálláskor megkövetelte a fogyasztóktól a termék eredeti csomagolásban történő visszaküldését. 9 honlapon (5%-os kifogásolási arány) az a jogsértő kikötés volt közzé téve, hogy az elállási jog érvényesítéséhez minden esetben szükség van az eredeti számla elküldésére is. Egy esetben fordult elő, hogy a szolgáltató az elállási jog gyakorlását kizárólag egy előre meghatározott formanyomtatványon tette lehetővé. Szűk körben ugyan, de bizonyos szerződésekre vonatkozóan a jogalkotó kizárta a fogyasztó elállási jogát, tehát ezáltal az elállási jog alóli kivételszabályokat határozott meg, amely azonban nem terjeszthető ki a szolgáltató által. A felügyelőségek erre tekintettel 4 webáruház (2%-os kifogásolási arány) esetében megállapították, hogy az üzemeltetők a jogszabályban meghatározott kivételek köréről valótlan tartalmú a kivételszabályokat az azok hatálya alá nem tartozó termékekre is kiterjesztő tájékoztatást adtak. Az ellenőrzések során 9 internetes kereskedő (5%-os kifogásolási arány) által közzétett tájékoztatást kifogásoltak amiatt a felügyelőségek, mert az elállási jog érvényesítését kizárták abban az esetben, ha a fogyasztó kiszállítás helyett a termék személyes átvételét választotta. 5
3.2 A termékek tényleges átvételétével (kiszállításával) járó próbavásárlások tapasztalatai A felügyelőségek az idei évben 39 webáruház vonatkozásában végeztek próbavásárlást, melynek keretében 32 esetben állapítottak meg jogsértést. A kifogásolási arány e tekintetben a tavalyi év adatával megegyezően 84% volt. 3.2.1 Az írásbeli megerősítés rendelkezésre bocsátásának teljesítése A webáruház üzemeltetője valamennyi internetes megrendelés esetében köteles a fogyasztó részére legkésőbb a termék átadásának időpontjáig ún. írásbeli megerősítést átadni. Ezen dokumentum tartalmazza azokat az információkat, amelyekre a fogyasztónak egy igényérvényesítés során szüksége lehet, így többek között a vállalkozás adatait, az esetlegesen fennálló jótállás feltételeit, valamint a kifogás megtételének a helyét. Fogyasztóvédelmi szempontból tehát kiemelt jelentőséggel bír, hogy a vállalkozás az írásbeli megerősítés rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos valamennyi jogszabályi kötelezettségnek maradéktalanul eleget tegyen. Sajnálatos tény, hogy az idei évben lefolytatott 39 próbavásárlás közül a felügyelőségeknek 20 esetben amiatt kellett jogsértést megállapítaniuk, mert írásbeli megerősítés egyáltalán nem került átadásra. Az átadott 19 dokumentum közül a tartalmi ellenőrzés pedig 12 esetben hiányosságot állapított meg a jogszabály által előírt adatok feltüntetése tekintetében (összességében tehát 82%-os kifogásolási arányt eredményezett a vizsgálat). A hiányos tartalommal kapcsolatban a leggyakoribb jogsértés (63%-os kifogásolási arány) az volt, hogy a vállalkozás nem adott tájékoztatást az elállás jogáról az írásbeli megerősítésben, a vizsgált dokumentumok közül mindössze 7 darab foglalta magában az erre vonatkozó információkat. Pozitívumként kiemelhető, hogy az átadott írásbeli megerősítések közül szinte valamennyi tartalmazta annak megjelölését, hogy a fogyasztó hol tehet kifogást, ezen hiányosság miatt mindössze 2 dokumentumot kellett a felügyelőségeknek kifogásolniuk. A jogszabály alapján, amennyiben az internetes vásárlás tárgya kötelező jótállás hatálya alá tartozó termék, a vállalkozásnak a jótállás feltételeiről is tájékoztatást kell adnia az írásbeli megerősítésben. A felügyelőségek a témavizsgálat ideje alatt összesen 30 darab jótállásköteles terméket próbavásároltak. Az átadott írásbeli megerősítés a jótállási feltételeket azonban csak 9 esetben tartalmazta. 3.2.2 A jótállási jegy átadásának teljesítése, illetve tartalmi vizsgálatának tapasztalatai A jogalkotó egyes tartós fogyasztási cikkek tekintetében kötelező jótállást rendel el, amelynek keretében előírja, hogy a vállalkozás köteles a jogszabályban előírt tartalmi elemeket magában foglaló jótállási jegyet kiállítani és azt a fogyasztónak átadni. A hatályos jogszabályok alapján nincs jelentősége annak, hogy a vállalkozás a terméket interneten keresztül vagy a hagyományos kereskedelmi formák szerint értékesíti-e. Az idei évben lefolytatott témavizsgálat keretében a felügyelőségek összesen 30 darab olyan terméket rendeltek meg, amelyekkel együtt a vállalkozásnak jótállási jegyet kellett volna átadnia. Nem tekinthető kedvező adatnak, hogy a vállalkozások csak 19 esetben biztosítottak jótállási jegyet a termékhez, amelyek közül mindössze 7 volt olyan, amely tartalmilag hiánytalan volt és nem tartalmazott megtévesztő tájékoztatást. Ennek alapján a kifogásolási arány 76% lett, ami a tavalyi év adatával (68%) összehasonlítva valamivel nagyobb jogsértési gyakoriságot mutat. 6
A témavizsgálat adatai alapján megállapítható, hogy a vállalkozások eltérő figyelmet fordítottak az egyes jogszabályban előírt tartalmi elemek jótállási jegyen történő feltüntetésére. A vizsgált 19 jótállási jegy közül a felügyelőségek 8 dokumentum esetében tártak fel jogsértést amiatt, mert a vállalkozás elmulasztotta feltüntetni a gyártó nevét és címét. Ezzel közel azonos mértékű volt a kifogások száma (7 darab) a tekintetben, hogy a termék gyártási száma nem szerepelt a jótállási jegyen. Import termék esetében kötelező az importáló nevének és címének jótállási jegyen történő feltüntetése. Ennek elmulasztása miatt a felügyelőségek az idei témavizsgálat során 5 darab jótállási jegyet kifogásoltak. A termék típusa a vizsgált jótállási jegyek közül 4 dokumentumon nem szerepelt. Ennél valamivel kisebb számban, összesen 2 esetben a vállalkozás az általa átadott dokumentumban elmulasztotta feltüntetni a termék megnevezését, míg a vásárlás időpontját 3 esetben nem rögzítették a jótállási jegyen. A jótállási jogokat az ellenőrzött vállalkozások 3 darab jótállási jegyen egyáltalán nem, 1 dokumentumon pedig hiányosan tüntették fel. Amiatt, hogy a jótállási jegy nem tartalmazott tájékoztatást arról, hogy a fogyasztó jótállási jogait milyen feltételekkel és hol jelentheti be, a felügyelőségek 3 esetben állapítottak meg jogsértést. Kedvező adat ugyanakkor, hogy a vizsgált jótállási jegyek közül csupán 1 volt olyan, amelyen nem szerepelt azzal kapcsolatban információ, hogy a fogyasztó jótállási jogait milyen határidőn belül gyakorolhatja. A témavizsgálat keretében a felügyelőségek mindössze 1 jótállási jegyet kifogásoltak amiatt, hogy abban a vállalkozás elmulasztotta feltüntetni a forgalmazó nevét és címét. A vizsgált jótállási jegyek közül 5 esetben került sor jogsértés megállapítására amiatt, hogy az átadott dokumentum nem utalt arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti. A felügyelőségek 2 jótállási jegyet kifogásoltak azon jogszabályi követelmény megsértése miatt, hogy a vállalkozás által rendelkezésre bocsátott dokumentumban foglaltak nem voltak egyértelműen és közérthetően megfogalmazva. Pozitívnak mondható, hogy az idei témavizsgálat keretében valamennyi átadott jótállási jegy magyar nyelvű volt, így e tekintetben a felügyelőségek nem állapítottak meg jogsértést. A felügyelőségek összesen 6 jótállási jegyet kifogásoltak megtévesztő tájékoztatás miatt. A leggyakoribb jogsértés (5 darab) e tekintetben az volt, hogy a vállalkozás a jótállási igény érvényesítésének feltételéül szabta a jótállási jegy és a pénztári blokk egyidejű felmutatását. A vállalkozások által adott jótállási jegyek közül 3 tartalmazott olyan megtévesztő tájékoztatást, miszerint a jótállási jogok csak abban az esetben gyakorolhatóak, ha a fogyasztó a termék eredeti dobozát, illetve csomagolását is visszajuttatja a vállalkozásnak. Kedvező tényként lehet értékelni, hogy a felügyelőségeknek az idei évben egy esetben sem kellett jogsértést megállapítaniuk amiatt, hogy a vállalkozás a jótállási jegyen a jogszabályban előírthoz képest rövidebb jótállási határidőt jelölt meg, illetve hogy egyes jótállási jogokat nem biztosított. 7
3.2.3 Egyéb tapasztalatok a próbavásárlás során A témavizsgálat keretében elvégzett 39 próbavásárlás közül mindössze egyetlen esetben fordult elő, hogy a vállalkozás nem tett eleget a nyugtaadásra vonatkozó kötelezettségének. A felügyelőségek 2 alkalommal tapasztalták azt, hogy a kiszállított termék nem felelt meg a honlapon közzétett tulajdonságoknak. Ugyancsak 2 esetben fordult elő, hogy a ténylegesen fizetendő vételár nem egyezett azzal, amelyet a vállalkozás a megrendelés elfogadásaként küldött visszaigazolásban megjelölt. Mindössze egy olyan próbavásárlás történt az idei témavizsgálat során, amikor a vállalkozás a megrendelt terméket a honlapon feltüntetettekhez képest később szállította ki. A próbavásárlások során 2 esetben fordult elő, hogy a felügyelők olyan terméket kaptak kézhez, amelyeknek a vonatkozó jogszabályi rendelkezés ellenére biztonságos jellegük nem volt megfelelően igazolva, többek között hiányzott róluk az előírt CE-jelölés. Kedvező tendenciának tekinthető, hogy az idei témavizsgálat során a vállalkozások szinte valamennyi esetben pozitívan reagáltak az eljáró felügyelők által kilétük felfedését megelőzően tett elállási nyilatkozatokra, vagyis nem akadályozták e fogyasztói joggyakorlást. A témavizsgálat keretében mindössze egyetlen olyan vállalkozás volt, amely az elállást követően nem fizette vissza a vételárat, illetve a kiszállítási költséget. 4. Alkalmazott jogkövetkezmények Az ellenőrzések során feltárt jogsértések miatt a felügyelőségek összesen 75 esetben adtak ki kötelezésről szóló határozatot. A vonatkozó jogszabályi előírások megsértését 2 alkalommal szankcionálták fogyasztóvédelmi bírság kiszabásával, melynek összege 80 000 Ft volt. A témavizsgálat ideje alatt a fogyasztóvédelmi hatóság nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt egy esetben élt szignalizációval a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes területi szerve felé. 5. Összegzés A témavizsgálat során kialakult 70%-os kifogásolási arány első látásra magasnak tűnhet. Abból a szemszögből tekintve azonban, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság elektronikus kereskedelem területét célzó ellenőrzéseinek kifogásolási aránya 2004 óta minden esetben meghaladta a 80%-ot, az idei év során tapasztalt érték kedvező tendenciaként értékelhető. Pozitív tapasztalat az ismételt ellenőrzések tekintetében, hogy a korábbi évekhez képest jelentősen csökkent azon vállalkozások aránya, akik nem tettek eleget a feltárt jogsértések megszüntetésére irányuló hatósági kötelezésnek. Mindemellett egyre emelkedik azon cégek száma, amelyek a jogszabályban előírt kötelezettségek jobb megismerése, a jogkövető magatartás kialakítása, a webáruház fogyasztóvédelmi szempontból kifogástalannak tekinthető működtetésének megteremtése érdekében a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulnak tájékoztatás kérése céljából. A fogyasztói tudatosság is nagy mértékben nőtt a vizsgált területen, az interneten vásárlók évről-évre gyarapodó tömege ugyanis nem csak egyre magabiztosabban használja a virtuális teret a 8