Hírlevél 2009. február 2. - február 6. Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja Tartalom Kiemelt hírek: Példa nélküli átfogó vita a kisebbségekről az Európai Parlamentben - Tabajdi Csaba (Strasbourg, 2009. február 3.) A kisebbségek védelme megkerülhetetlen uniós feladat! - Tabajdi Csaba (Strasbourg, 2009. február 4.) Magyar kezdeményezés a vadon védelmében - Hegyi Gyula (Strasbourg, 2009. február 3.) Belső piac, szolgáltatások, fogyasztóvédelem: A szolgáltatási irányelv bevezetése segíthet a válság leküzdésében - Herczog Edit (Prága, 2009. február 2.) Keményebb fellépést a fogyasztói jogokért - Herczog Edit (Brüsszel, 2009. február 3.) Egészségügy: A civil összefogás győzelme - Lévai Katalin (Strasbourg, 2009. február 4.) Emberi- és kisebbségi jogok: Biztonságban kell tudnunk gyermekeinket - Lévai Katalin (Strasbourg, 2009. február 3.) Több százezer polgárnak nincs választójoga egy uniós országban!- Tabajdi Csaba (Strasbourg, 2009. február 4.) Átfogó jogi normákkal a kisebbségekért - A válságban nem hagyhatjuk magukra a kisebbségeket - Lévai Katalin (Strasbourg, 2009. február 4.) Magyar-szlovák találkozó Bécsben a történelmi tapasztalatakról, a fennálló problémákról, az értelmes és konstruktív párbeszéd esélyeiről - Tabajdi Csaba (Bécs, 2009. február 6.) Energiapolitika: Közös infrastruktúra és a tagállamok együttes fellépése segíthet elkerülni a következő energiakrízist - Herczog Edit (Budapest, 2009. február 5.) A kutatás-fejlesztés a jövő záloga - Herczog Edit (Budapest, 2009. február 6.) Esélyegyenlőség, nők jogai: Ne vegyük el a választási lehetőséget!- Gurmai Zita (Strasbourg, 2009. február 3.) 1
A nők megfelelnek a kihívásoknak - Gurmai Zita (Athén, 2009. február 4.) Gazdaság Mentőövet az európai vállalkozásoknak! - Herczog Edit (Strasbourg, 2009. február 5.) Környezetvédelem: A gazdasági válságból a zöld beruházások jelenthetik a kiutat - Tabajdi Csaba (Strasbourg, 2009. február 4.) A víz a legfontosabb stratégiai kincsünk! - Hegyi Gyula (Strasbourg, 2009. február 4.) A jövő ma kezdődik - Harangozó Gábor (Strasbourg, 2009. február 4.) Külpolitika: A schengeni álom a magyar-osztrák határon - Dobolyi Alexandra (Strasbourg, 2009. február 2.) Válasszuk az EU és Oroszország közötti pragmatikus partnerséget - Dobolyi Alexandra (Strasbourg, 2009. február 3.) Az EP-ben nagyra értékelik a belgrádi Európa-barát kormány rugalmasságát - Tabajdi Csaba (Strasbourg, 2009. február 4.) Mezőgazdaság: A magyar agrárium kitörési pontja a szaktudás - Tabajdi Csaba (Budapest, 2009. február 2.) Munkaerőpiac, szociális jogok: Még élnek a szép remények a munkaidő irányelv elfogadására - Kósáné Kovács Magda (Strasbourg, 2009. február 3.) Ne feledkezzünk meg senkiről! - Kósáné Kovács Magda (Strasbourg, 2009. február 5.) Magyarországi események Tiszta vizet a pohárba! Európa-ellenes párt a Fidesz? - Tabajdi Csaba (Strasbourg, 2009. február 2.) Szociális és közösségteremtő kezdeményezés - Lévai Katalin (Budapest, 2009. február 5.) Strasbourgi események: A megtalált Európa a magyar szocialisták sikere az Európai Parlamentben - Tabajdi Csaba (Strasbourg, 2009. február 3.) 2
Kiemelt hírek Példa nélküli átfogó vita a kisebbségekről az Európai Parlamentben Strasbourg, 2009. február 3. Az Európai Parlament ma plenáris vitát folytat a nemzeti kisebbségek, a romák és a bevándorló közösségek európai szintű védelméről. Ilyen átfogó vitára még soha nem került sor az Unió intézményeiben. A vitát a Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup nevében Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegáció vezetője kezdeményezte, amikor szóbeli kérdést tett fel az Európai Bizottságnak. Tabajdi kiemelte, hogy a kisebbségek védelme össznemzeti ügy, amelyben pártpolitikai csatározásokon felülemelkedő összefogás alakult ki a magyar EPképviselők között. "Áttörés, hogy az Európai Parlament plenáris ülésen foglalkozik a történelmi nemzeti kisebbségek problémáival" - emelte ki Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegáció vezetője, az EP-ben működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup elnöke. A mai vitát kezdeményező Európai Bizottsághoz intézett beadványban Tabajdi érzékeny kérdéseket tesz fel. Mikor számítanak a kisebbségi jogsértések belügynek és mikor nem? A koppenhágai kisebbségvédelmi kritériumok csak a tagjelölt országokra vonatkoznak, vagy a tagállamokra is? Szükség van-e egy átfogó, kötelező érvényű európai uniós kisebbségvédelmi szabályozásra? A szubszidiaritás alapján az autonómia/önkormányzatiság segítheti-e a többség és kisebbségek közötti feszültségek oldását? Az Alapjogi Ügynökségnek prioritásként fogja-e kezelni a kisebbségi ügyeket munkája során? A Bizottság a regionális és kisebbségi nyelveket is beleérti-e az uniós többnyelvűségi politikába? Tervezi-e a Bizottság egységes uniós normák kidolgozását az új, bevándorló kisebbségek integrációja tekintetében? Minden tagállamnak ratifikálnia kellene a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt és a Nyelvi Kartát? Tabajdi elmondta, hogy a kisebbségek védelme össznemzeti ügy, amelyben pártpolitikai csatározásokon felülemelkedő összefogás alakult ki a magyar EP-képviselők között. Gál Kinga, Szent-Iványi István, Schöpflin György, Bauer Edit, Sógor Csaba, Tőkés László szorosan együttműködnek a Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup keretében, és együtt támogatták a mai vita napirendre kerülését. A kérdést támogatta az EP négy legnagyobb frakciója, a Néppárt, a Szocialisták, a Liberálisok és a Zöldek, többek között Michl Ebner dél-tiroli, Ignasi Guardans Cambó és Raul Romeva katalán, Henrik Lax svédajkú finn, Eluned Morgan walesi, Tatjana Zdanoka lettországi orosz, Mikel Irujo baszk, Milan Horacek németországi cseh képviselők. 3
A kisebbségek védelme megkerülhetetlen uniós feladat! Nézzünk szembe végre az európai kisebbségek problémáival Strasbourg, 2009. február 4. Mérföldkő az Unió történelmében: az Európai Parlament először folytatott átfogó vitát a nemzeti kisebbségek védelméről és a bevándorló közösségek integrációjáról. Tabajdi Csaba, a vita kezdeményezője szerint miközben az EU célja a kulturális sokféleség megőrzése, kisebbségi nyelveket, népcsoportokat fenyeget a kihalás veszélye. Az egyre növekvő bevándorló közösségek integrációs válsággal néznek szembe. Nem lehetünk gyávák, ne engedjük át ezt az ügyet a politikai szélsőségeknek! A szubszidiaritás és az önkormányzatiság (autonómia), a hatalommegosztás és az együttdöntés alapelvei hatékony megoldást jelentenek a konfliktusok megelőzésére és a történelmi nemzeti kisebbségek problémáinak kezelésére. "Az európai kontinensen több mint 300 különböző nemzeti és etnikai kisebbség, nyelvi közösség él, az EU-27-ek polgárainak majd 15%-a valamely történelmi nemzeti kisebbség, vagy bevándorló közösség tagja.". - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegáció vezetője, az összpárti alapon, magyar nemzeti és nemzetközi összefogással működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup elnöke, aki az Európai Bizottsághoz benyújtott szóbeli kérdésével kezdeményezte a február 3-án este lefolytatott európai parlamenti plenáris vitát. Tabajdi szerint miközben az EU célja a kulturális sokféleség megőrzése, kisebbségi nyelveket, népcsoportokat fenyeget a kihalás veszélye. Az egyre növekvő bevándorló közösségek integrációs válsággal néznek szembe, elég, ha a francia külvárosok lázadására, a londoni terrortámadásokra vagy a hollandiai etnikai feszültségekre gondolunk. "Vajon hiteles-e az Európai Unió, amikor az emberi és kisebbségi jogsértéseket bírál harmadik országokban? Vajon az EU döntéshozói adekvát módon közelítik-e meg a most felvételükre váró nyugat-balkáni országokban a nemzeti és etnikai kisebbségek problémáit, ha néhány tagállam erre otthon nem képes, sőt ezzel ellentétes belső gyakorlatot folytat?" - tette fel a kérdést Tabajdi. A magyar EP képviselő szerint, aki ezekkel a kérdésekkel nem akar szembenézni, aki homokba dugja a fejét, az Európa jövőjével játszik. A mai vitát aggodalmaskodó hangok előzték meg, egyesek szerint ez a kérdés túl érzékeny. Mivé lenne az Unió, ha csak azokat a kérdéseket tárgyalnánk, amelyek nem sértenek érdekeket? Nem lehet szőnyeg alá söpörni a problémákat. Európa polgárai érdemi válaszokat várnak tőlünk. "Az Európai Uniónak szavatolnia kell helyi, regionális, nemzeti, uniós szinteken az őshonos, a történelmi kisebbségek, a romák, a többmilliós kisebbségi státuszban élő, önálló államisággal nem rendelkező népek, nemzetek, mint a katalánok, a baszkok, a skótok, a bretonok, az elzásziak, a korzikaiak, a walesiek, a romániai, a szlovákiai, szerbiai magyar nemzeti közösségek és más "társnemzetek" jogait." - mondta az Intergroup elnöke. "A szubszidiaritás és az önkormányzatiság, a hatalommegosztás és az együttdöntés alapelvei hatékony megoldást jelentenek a konfliktusok megelőzésére és a történelmi nemzeti kisebbségek problémáinak kezelésére. Ezért támogatnunk kell a többség és a kisebbség közötti megegyezésen alapuló - a tagállamok szuverenitását és területi integritását teljes mértékben tiszteletben tartó - együttdöntési és önkormányzati, autonómiaformák létrehozását." 4
"Az államnak a bevándorló kisebbségekhez tartozó személyek esetében a minél teljesebb beilleszkedést, integrációt, a fogadó ország nyelvének minél tökéletesebb elsajátítását kell támogatnia. Ez elengedhetetlen feltétele az egyre inkább multietnikussá és multikulturálissá váló Unió belső társadalmi stabilitása fenntartásának. Ha az EP valódi hatalmi centrummá akar válni, szembe kell néznie a "tüskés problémákkal" is. Az európai jogi szabályozás hiányosságai ellenére nagyon sok múlik a politikai akaraton. Az Európai Parlament - kivált összehasonlítva az EU más intézményeivel - eddig úttörő szerepet játszott a kisebbségek védelmében. Nem lehetünk most sem gyávák, ne engedjük át ezt az ügyet a politikai szélsőségeknek!" Tabajdi szerint szomorú paradoxon, hogy Európa sajnos az esetek többségében azon nemzeti kisebbségeket jutalmazta, amelyek erőszakos eszközökkel léptek fel, holott a békés, alkotmányos eszközökkel küzdő nemzeti kisebbségeket kellett volna jutalmaznia. A kárpát-medencei kisebbségi helyzetben lévő magyar nemzeti közösségek mindenkor kizárólag békés, alkotmányos, parlamentáris eszközökkel harcoltak jogaikért. Sajnálatos, hogy az őket megillető teljes vertikumú anyanyelvű oktatás, a személyi elvű (perszonális, vagy más néven a kulturális) autonómia, a kisebbségi vagy települési önkormányzatiság, vagy a területi autonómia különböző formáit máig nem biztosítják számukra Romániában, Szlovákiában és Szerbiában. - zárta felszólalását a magyar szocialista politikus. Magyar jelentés a vadon védelméről Imponáló többség a természet mellett Strasbourg, 2009. február 3. Lényegében egyhangúan, hatszáznál több igen szavazattal fogadta el kedden az Európai Parlament Hegyi Gyula jelentését a vadon védelméről. A magyar szocialista képviselő azt sürgeti, hogy az unió szigorúbb jogszabályokkal és jelentősebb anyagi támogatással védje az emberi civilizációtól érintetlen, vadon területeket. Európa összterületének már mindössze 1-2 százalék vadon terület, a többit így, vagy úgy, de átrajzolta az emberi civilizáció. Ezért is fontos, hogy legalább az eddig megmaradt őstermészet méltó védelmet kapjon. Hegyi Gyula azt javasolja, hogy a Natura 2000 természetvédelmi program keretén belül biztosítsanak fokozottabb védelmet a vadonnak. A magyar képviselő azt is fontosnak tartja, hogy a Natura 2000 közösségi finanszírozása is érdemben javuljon, ami a természeti értékekben gazdag Magyarország számára is fontos lenne. Hegyi Gyula úgy látja, hogy a magyar és szlovák természetvédők együttműködésével az aggteleki cseppkőbarlangot és környékét európai védettségű vadonná, úgynevezett PAN-parkká lehetne alakítani. 5
Belső piac, szolgáltatások, fogyasztóvédelem A szolgáltatási irányelv bevezetése segíthet a válság leküzdésében Prága, 2009. február 2. A jelenlegi gazdasági válság kezelésének egyik kulcslépése lehet a szolgáltatási irányelv küszöbön álló bevezetése, hiszen csak az egységes európai piac végleges kialakítása tompíthatja a recesszió hatásait - hangsúlyozta Herczog Edit EP képviselő a Szolgáltatások jövője a belső piacon címmel Prágában megrendezett konferencián. A szocialista politikus nyitóelőadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a szolgáltatások szabad áramlásának létrehozása egyike az Unió alapításakor megfogalmazott alapelveknek, megvalósítása azonban 50 évet váratott magára. A többéves vita után elfogadott irányelv végrehajtására kapott időből két év már lejárt. A 2009-es év döntő jelentőségű, hiszen a tagállamoknak még ez az év áll rendelkezésükre, hogy meghozzák a megfelelő intézkedéseket, elfogadják a szükséges jogszabályokat, illetve módosítsák azokat. Sokan a jelenlegi gazdasági válságra hárítanák a szolgáltatási irányelv bevezetésének késlekedését, pedig éppen ez az uniós rendelkezés segíthet új életet lehelni gazdaságunkba és főként az európai kisvállalkozói szektorba összegezte Herczog Edit a tapasztalatokat. A képviselő szerint a tanácskozás helyszíne szimbolikus jelentőségű, hiszen a 2002-es nagy moldvai árvíz után sem késlekedtek a prágaiak az újjáépítéssel és így ma egy modern, 21. századi városrész áll a folyó partján. A gazdasági világválság idején a szolgáltatási irányelv megfelelő átültetése a belső piaci stratégia legfontosabb kérdései közé tartozik, hiszen az egyablakos ügyintézési pontok kialakítása, a nemzeti jogalkotás egyszerűsítése és a szükséges intézkedések meghozatala elősegíti a kis- és középvállalkozások új piacokra való bejutását és hozzájárul munkahelyteremtés fokozásához. A fogyasztók jogai hatékonyabban érvényesülnek a nyitott piacon, ez pedig egyértelműen a szolgáltatási kínálat bővüléséhez, a minőség javulásához vezet - mondta Herczog Edit. Ha teljes mértékben ki akarjuk használni a szolgáltatási irányelv adta lehetőségeket, akkor az összes függőben lévő projektnek működnie kell az év végéig. Ehhez a tagállamoknak mielőbb meg kell győződniük arról, hogy megadtak-e minden szükséges forrást és segítséget az irányelv bevezetéséhez figyelmeztetett az EP képviselő. Háttér: Az Európai Parlament többéves vita után fogadta el 2006-ban a szolgáltatási irányelvet (services directive), melynek teljes körű és minden tagországra kiterjedő bevezetésére 2009 végéig kerül sor. Magyarországnak szintén 2009. december 28-ig kell hatályba léptetniük mindazokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, melyek az irányelvnek való megfeleléshez szükségesek. A régi és új tagállamok képviselői közötti erőteljes vitában megszületett uniós direktíva célja, hogy a Római Szerződésben kimondott négy alapszabadság egyike, az áruk és szolgáltatások szabad áramlása végleg érvényre jusson. A rendelkezés ennek érdekében 6
megszűnteti, vagy legalábbis jelentősen csökkenti a jogi és adminisztratív korlátozásokat a szolgáltatások piacán. Ennek köszönhetően bármely európai vállalkozás az otthoniakkal azonos feltételek mellett nyújthatja szolgáltatásait a 27 tagállam bármelyikében. Keményebb fellépést a fogyasztói jogokért Brüsszel, 2009. február 3. "A hatóságok keményebb fellépése és a fogyasztói tudatosság javítása kell ahhoz, hogy a fogyasztói jogok megfelelően érvényesüljenek a szolgáltatások területén reagált Herczog Edit EP-képviselő az Európai Bizottság Fogyasztói piacok eredménytáblája" címmel hétfőn napvilágot látott, második éves jelentésére. A felmérés szerint az európai fogyasztók számára legtöbb bosszúságot okozó három szolgáltatási terület az energiaipar, a tömegközlekedés és a bankszektor. Herczog Edit üdvözli, hogy a Bizottság további vizsgálatot tervez a lakossági villamosenergia-piacon, mert ez a szolgáltatási színvonal javulását és akár a háztartási kiadások csökkentését is eredményezheti. Herczog Edit, az MSZP fogyasztóvédelmi szakpolitikusa sajnálatosnak nevezte, hogy az öt feltétel árak, váltás egyik szolgáltatóról a másikra, elégedettség, panaszok és biztonság alapján végzett összeurópai fogyasztói vizsgálat eredményei szerint a szolgáltatások piaca az árupiacoknál is siralmasabb képet mutat. A mai technológiai feltételek mellett szinte a nap minden percében fogyasztunk, különböző szolgáltatásokat veszünk igénybe. Nem mindegy azonban, hogy milyen színvonalon és mennyiért tehetjük ezt meg reagált a képviselő. Az európai kutatás eredményei szerint azokban az ágazatokban, ahol egyszerűbb a szolgáltatóváltás és erősebb a verseny, kisebb arányban találunk elégedetlen fogyasztókat. A Bizottság jelentése szerint a szolgáltatóváltás az energiaágazatban a legkevésbé valószínű: gázszolgáltatót a fogyasztók mindössze 7 százaléka, áramszolgáltatót pedig 8 százaléka váltott (összehasonlításként: 20 százalék körüli az internet- vagy mobilszolgáltatót, biztosítót váltók aránya). Ugyanitt voltak a legrosszabb véleménnyel a fogyasztók az ajánlatok összehasonlíthatóságáról, illetve a szolgáltatóváltás gördülékenységéről is. Herczog Edit támogatja, hogy a háztartási kiadások közel 6 százalékát felemésztő energiaszolgáltatások, különösen a villamosenergia lakossági piacán 2009-ben további az ajánlatok összehasonlíthatóságára, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra és számlázásra vonatkozó piacelemzést végezzenek. Mint a szakpolitikus megjegyezte, a versenyt korlátozó magatartások elleni keményebb hatósági fellépés, illetve a fogyasztói tudatosság növelése érdekében tett lépések hosszú távon mindenképpen a szolgáltatások színvonalának javulásával járnak és akár a lakossági energiaárak csökkenését is előidézhetik. 7
Egeszségügy A civil összefogás győzelme Strasbourg, 2009. február 4. - Emberségből jelesre vizsgázott az Európai Parlament, mert uniós szintre emelte a küzdelmet az Alzheimer-kór ellen jelentette ki Lévai Katalin február 4-én, szerdán Strasbourgban, miután hivatalos állásfoglalás lett az az írásbeli nyilatkozat, amelyet mint a Nemzetközi Alzheimer Társaság alelnöke kezdeményezett. A nyilatkozatot Françoise Grossetête francia, John Bowis brit, Antonios Trakatellis görög néppárti képviselőkkel valamint Jan Tadeusz Masiel, a Nemzetek Európájáért Unió Képviselőcsoportja lengyel tagjával közösen adta be az Alzheimer-kór elleni küzdelem prioritásairól. A magyar képviselő kiemelte, hogy az Alzheimer-kór jelenleg 6,1 millió európait érint és a népesség elöregedésével ez a szám 2050-ig kétszeresére vagy háromszorosára fog növekedni. Ezért kérte fel képviselőtársaival a Bizottságot, hogy az Alzheimer-kórt tekintsék az európai közegészségügy egyik kiemelt kérdésének és dolgozzanak ki európai cselekvési tervet, támogassák a kór megelőzésével és kezelésével kapcsolatos páneurópai kutatást, ösztönözzék a betegség korai felismerését, egyszerűsítsék a betegek ügyintézését s javítsák életminőségüket. Lévai Katalin az állásfoglalás jelentőségét értékelve elmondta, hogy Magyarországon sajnos még nem épült ki az a hálózat, mely naprakész segítséget tud nyújtania az Alzheimer-kór mind nagyobb számban jelentkező betegeinek. A számukat sem tudják pontosan felmérni, és most van csak készülőben gazdasági és szakmai terv az általános szűrő- és gyógyító hálózat kiépítésére. Emberi- és kisebbségi jogok Biztonságban kell tudnunk gyermekeinket Strasbourg, 2009. február 3. - Világszerte 40 millió 12 év alatti gyermek szenvedő alanya valamilyen erőszakos cselekedetnek jelentette ki Lévai Katalin, amikor február 3-án, kedden Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén felszólalt Roberta Angelilli, a Nemzetek Európájáért Unió Képviselőcsoportja tagjának Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia ellen témájú jelentésének vitájában. - Az internet fejlődésének, a pedofília on-line nyomulásának köszönhetően, kiemelten fontos, hogy védjük gyermekeinket, akik különösen fogékonyak a csábítással szemben. Az elmúlt hetekben megdöbbentően erőszakos cselekményekről szereztünk tudomást iskoláinkban, kiskorú gyerekek körében. 8
A magyar képviselő hangsúlyozta, hogy ez sajnos általános jelenség. Az Eurobarometer adatai szerint a kiskorúak 74%-a használja napi szinten az internetet, ezáltal ki vannak téve erőszakos vagy pornográf részeknek. Az Internet Watch Foundation felmérése szerint az elmúlt években 16%-al növekedtek a gyermekekkel szembeni internetes visszaélések. A hatékony védelem érdekében Lévai Katalin javasolta az ú.n. ingyenes családi ismeretterjesztő e-csomagok európai bevezetését. A csomagok játékos segítséget nyújtanak a családnak az internet biztonságos használatában. Javasolta továbbá, hogy a csomagok tartalmazzanak ingyenes gyermekbarát böngésző programot is, amely web-szűrőként működve távol tartaná a gyerekeket a világhálón elérhető nem kívánatos tartalmaktól. Lévai Katalin szólt annak érdekében is, hogy nemcsak az interneten, de a köz- és magánintézményekben is biztonságban kell tudnunk gyermekeinket. Egyes, gyermekekkel kapcsolatos állásoknál a munkaadók végezzenek pszichológiai és más vizsgálatot, hogy kiszűrjék az alkalmatlan vagy veszélyes személyek felvételét. Kiemelten fontos, hogy mindenkit, aki munkája során rendszeresen kapcsolatba kerül gyermekekkel, kötelezzenek arra, hogy azonnal jelentse, ha gyanítja, hogy szexuális visszaélés történt. - Gyermekeink mentális védelme a jövő nemzedék egészséges fejlődésének záloga - zárta felszólalását a magyar szocialista képviselő. Több százezer polgárnak nincs választójoga egy uniós országban! Strasbourg, 2009. február 4. Tabajdi Csaba szerint a lettországi orosz hontalanok helyzete ma az egyik legsúlyosabb emberi jogi probléma az Európai Unióban. Elfogadhatatlan, hogy több százezer polgárnak nincs választójoga egy uniós országban. Az Uniónak nyomást kell gyakorolnia Lettországra a helyzet rendezése érdekében. "A lettországi orosz hontalanok helyzete ma az egyik legsúlyosabb emberi jogi probléma az Európai Unióban" - emelte ki Tabajdi Csaba az Európai Parlament plenáris ülésén február 3-án kedden késő este a lettországi hontalanok helyzetéről folytatott vitában, amelyet négy frakció, köztük az Európai Szocialisták részéről Dobolyi Alexandra kezdeményezett. Tabajdi elmondta: megértjük és együtt érzünk lett barátainkkal a szovjet elnyomás okozta történelmi sérelmek tekintetében. Ez a kis nép szörnyű asszimilációs nyomásnak volt kitéve az elmúlt évtizedekben. Mindez azonban nem vezethet revánshoz, nem szabad bosszút állni a mai lettországi orosz kisebbségen. "Javaslom, hogy kövessék Finnország példáját, amely több évszázadnyi svéd uralom után sem torolta meg sérelmeit a svédajkú finneken. Épp ellenkezőleg: nagyvonalú politikával széleskörű jogokat biztosított számukra, amely messzemenőkig kifizetődött: a svédajkú finnek abszolút lojális polgárai Finnországnak." - emelte ki a magyar szocialista EP képviselő. 9
Tabajdi Csaba szerint a lettországi oroszokat sem elűzni, sem asszimilálni nem lehetséges, az egyetlen járható út jogaik biztosítása, mindenekelőtt pedig az állampolgárság megadása. "Mélyen csalódott vagyok az Európai Bizottság közönyös, sőt elzárkózó magatartásán. Nem lehet azzal védekezni, hogy ez belügy, hogy erre az Uniónak nincsen kompetenciája. Több százezer polgárnak nincs választójoga egy uniós országban! Az Uniónak nyomást kell gyakorolnia Lettországra a helyzet rendezése érdekében. Meg kell találni a történelmi kompromisszumot a lett többség és az orosz kisebbség között a békés együttélés érdekében." - mondta Tabajdi. Háttér A Baltikumban a szovjet korszak előtt is éltek őshonos orosz nemzeti kisebbségek. Tény, hogy a Szovjetunión belüli spontán vagy irányított migráció, az iparosítási, betelepítési politika következtében, s annak folytán a "russzifikáció", pontosabban "szovjetizáció" Lettországban lényegesen megváltoztatta az etnikai arányokat. Lehet, hogy az Oroszországon kívül rekedt orosz kisebbségeket fél-történelmi, fél- migráns formációként, "köztes", "hibrid" nemzeti közösségeknek kellene definiálni. A terminológiai tisztázatlanság azonban nem adhat arra ürügyet, hogy az orosz nemzeti kisebbségek és társnemzetek jogait, beleértve a megoldatlan állampolgársági ügyeket ne rendezzék sürgősen Lettországban. Egy uniós tagállamban ez az állapot tarthatatlan. Fel kell gyorsítani a honosítási folyamatot, az állampolgárság mihamarabbi megszerzésének biztosítását. Miközben bátorítanunk kell a hontalanokat, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt ennek érdekében, az állam felelőssége az elsődleges! Az uniós csatlakozás feltételeként szabott koppenhágai kritériumok, a demokrácia és a kisebbségek védelme megkövetelik, hogy a lett hatóságok az állampolgársággal nem rendelkező lakosoknak haladéktalanul adjanak teljes választójogot a több százezer hontalannak. Átfogó jogi normákkal a kisebbségekért A válságban nem hagyhatjuk magukra a kisebbségeket Strasbourg, 2009. február 4. - A jelenlegi gazdasági válság nem kedvez a kisebbségeknek, elmérgesíti a konfliktusokat, teret enged a szélső jobboldali demagógiának. Európa nem hagyhatja magára a kisebbségeket! jelentette ki Lévai Katalin, a Jogi Bizottsága tagja, az EP szocialista pártcsoportjának romaügyi szóvivője február 3-án, kedden, késő este az EP strasbourgi plenáris ülésén abban a vitában, amelyet a szocialista képviselőcsoport kezdeményezett a hagyományos nemzeti, etnikai és bevándorló kissebségek védelméről Európában. - 45 millióra tehető az 57 különböző kisebbséghez tartozó lakosok száma kontinensünkön. A rasszizmus, a többségi nemzetállami sovinizmus fölerősödése tapasztalható Közép- és Kelet-Európában, ahol a különböző nemzeti kisebbségi közösségekhez tartozó állampolgárok összlétszáma lényegesen nagyobb, mint Nyugat-Európában és problémáik is összetettebbek. Sajnos az EU mindeddig nem dolgozott ki a nemzeti kisebbségek identitásának megőrzését szolgáló, valamennyi tagországra érvényes 10
szabályozást. A kisebbségi kérdés változatlanul a tagországok belügye maradt, a kisebbségi közösségeknek rendszerint azzal kell beérniük, amit saját kormányaiknál kialkudtak. Ahhoz, hogy minden kisebbség és a többség egyaránt otthon érezze magát, az európai törvényhozásnak átfogó jogi normákkal kell megteremtenie a kisebbségvédelem jogi keretét. Olyan politikai berendezkedésre van szükség, amely nem kizárólagosságra tör, hanem megosztja a hatásköröket, nagyobb teret ad a kisebbségi véleménynek, ezáltal felértékelődnek a nemzeti közösségek, s új esélyt kapnak nyelvük, kultúrájuk megőrzésére. Kulcsfontosságú a Lisszaboni Szerződés 2. cikkelyének ratifikálása, mely a magyar kormány munkájának köszönhetően a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is magában foglalja. Elfogadása jelentős előrelépés lenne az EU történelmében zárta felszólalását Lévai Katalin. Magyar-szlovák találkozó Bécsben a történelmi tapasztalatakról, a fennálló problémákról, az értelmes és konstruktív párbeszéd esélyeiről Bécs, 2009. február 6. Az Európai Parlament Szocialista Frakciójának Szlovákia Munkacsoportja a mai napon Bécsben magyar és szlovák történészek, kisebbségi jogi szakértők és európai parlamenti képviselők részvételével konferenciát tart a magyar- szlovák kapcsolatokról. A konferencián a résztvevők a két ország kapcsolatának történelmi hátterét, a fennálló problémák gyökereit, a magyar és a szlovák identitást vizsgálják. A konferencián magyar részről részt vesz Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegációjának vezetője, a Táncsics Mihály Alapítvány képviseletében Szabó Vilmos országgyűlési képviselő, a Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának alelnöke, Szarka László, a Magyar-Szlovák Közös Történészbizottság magyar tagja és Romsics Ignác, akadémikus, az ELTE professzora. A munkacsoportot Hannes Swoboda, az Európai Szocialista Frakció alelnöke vezeti. A konferencia keretében a Szlovákia Munkacsoport meghallgatja Dusan Csaplovics, szlovák miniszterelnök-helyettest és Csáky Pált, a Magyar Koalíció Pártjának elnökét is. A Szlovákia Munkacsoport osztrák és holland vezetői értetlenül fogadták, hogy Dusan Csaplovics miniszterelnök-helyettes Bécsben semleges helyszínen, a média kizárásával sem volt hajlandó leülni és párbeszédet folytatni Csáky Pál MKP elnökkel. Tabajdi Csaba a konferencia kapcsán elmondta, a Szlovákia Munkacsoport 2006-ban a Szlovákiában felerősödő kisebbségi jogsértések kivizsgálására, és a Robert Fico vezette kormány kisebbségpolitikájának nyomon követésére jött létre. A Munkacsoport legutóbb 2008. szeptember 19-én Pozsonyban vizsgálta, a magyar nemzeti közösséget ért kisebbségi jogi sérelmeket, illetve Pilisszentkereszten a helyi szlovák kisebbségi szervezetek és az önkormányzat között kialakult vitáról és annak megoldásáról tájékozódott. Az európai szocialistákat aggasztja a Szlovákián belüli romló etnikumközi viszony, illetve az ennek következtében a két szomszédos állam viszonyában jelentkező feszültség. Szabó Vilmos hangsúlyozta, hogy a magyar-szlovák kapcsolatokat ma döntően a viták, a konfliktusok, az egyet nem értés jellemzi. A kétoldalú viszony a szinte teljesen átpolitizálódott, a rendszerváltás óta a bizalom a két ország politikai elitjének meghatározó része között a legalacsonyabbra süllyedt, illetve megszűnt. Ezeket a folyamatokat meg kell állítani és vissza kell fordítani. Ez elsősorban a két ország politikai elitjének történelmi felelőssége. A bizalom újraépítése lassú folyamat, kis lépéseken, apró gesztusokon keresztül lehetséges csak. Mindkét országnak alapvető nemzeti érdeke a 11
jószomszédi viszony, az együttműködés. Megfelelő akarat esetén van mire építkeznünk. A sikeres euro-atlanti csatlakozásra, a két országban élő kisebbségek ebben játszott pozitív szerepére, az Alapszerződésre, a két ország szélesebb körű szellemi elitjére, a civil társadalomra. értékelt a Külügyi- és Határon Túli Magyarok Bizottságának szocialista alelnöke. Szabó Vilmos szerint a megfelelő lépéseket a két ország vezető demokratikus politikai erőinek, politikusainak kell megtenniük. Kellő önmérsékletet tanúsítva kell keressük és erősítenünk azt, ami összeköti a két országot, kiemelt jelentőséget biztosítva a két országban élő nemzeti kisebbségeknek és gesztusokat tetnni, kompromisszumokat kötni ott, ahol problémák, konfliktusok vannak. Energiapolitika Közös infrastruktúra és a tagállamok együttes fellépése segíthet elkerülni a következő energiakrízist Budapest, 2009. február 5. Amíg a tagállamok ragaszkodnak ahhoz, hogy az energiapolitika saját hatáskörükben maradjon, addig a közös infrastruktúra kialakítása és az együttes fellépés tehet pontot az ideihez hasonló krízishelyzetek végére érvelt az európai együttműködés mellett Herczog Edit szocialista EPképviselő a Táncsics Alapítvány mai, budapesti rendezvényén. Az energiapolitika és az energiagazdálkodás témakörét körbejáró Táncsics Este vendégeként Herczog Edit arra figyelmeztetett, hogy hosszú, vagy akár középtávon is számos globális kihívással kell szembesülnünk. A világméretű népességnövekedés emeli energiaigényünket, miközben a globális felmelegedés, a víz- és élelmiszerhiány, illetve a kritikus mértékű levegőszennyezés rémképe fenyeget. Ezt tetézi, hogy a rendelkezésre álló nyersanyagok lassú kimerülésével tovább szűkül a lehetséges, felhasználható energiaforrások köre, amely akár energiahiányhoz is vezethet. A globális problémák a világ fejlettebb, így szerencsésebb térségeihez tartozó Európai Uniót is elérhetik, ha nem készülünk fel időben véli Herczog Edit. A képviselő szerint a felelős energiapolitikának akár még nagyobb hatása is lehet a jövő biztonságos élelmiszer-ellátására, mint a mezőgazdasági politikának, hiszen az európai energiapolitika lényeges pillérét alkotja a hosszú távú fenntarthatóság és a szolidaritás igénye, a törvényességi és ellátásbiztonsági szempontok érvényesítése mellett. Mivel az energiapolitika nem közösségi európai politika, kizárólag a tagállamok közös fellépése, illetve a tagállamok közti hálózatok összekötésével létrejövő, európai gáz- és elektromosáraminfrastruktúra kialakítása segíthet abban, hogy hosszú távon úrrá legyünk az idén januárihoz hasonló krízishelyzeteken hívta fel a figyelmet Herczog Edit. Magyarország elemi érdeke, 12
hogy támogasson minden olyan stratégiai fejlesztést, amelynek célja a közös infrastruktúra és a közös intézmények kialakítása mutatott rá a szocialista politikus. Az európai léptékű gázhálózat kialakítása erősítheti hazánk tranzitország szerepét egyben geopolitikai jelentőségét. Az egész Európát behálózó, közös villamosenergia-hálózat pedig akár szolgáltatói szerepünket is megalapozhatja. Hosszú távon arra kell készülnünk, hogy ne csak vásároljunk, de adjunk is elektromos áramot, ezzel alapozhatjuk meg regionális energiaközpont-szerepünket összegezte a képviselő a legfontosabb feladatokat. Új stratégiai szerepünknek csak akkor tudunk megfelelni, ha nem engedjük külföldre a versenyképes mérnöki tudást. Fejleszteni kell kutatóműhelyeinket, és újabb nemzetközi intézetek ideköltözése mellett kell lobbiznunk, csak így válhatunk az energetika terén is európai tudásközponttá zárta előadását Herczog Edit. A kutatás-fejlesztés a jövő záloga Budapest, 2009. február 6. "Szükség van a rugalmas és több forráson alapuló energiatermelés fenntartására az Európai Unióban azért, hogy a biztonságos energiaellátásból, a széndioxid kibocsátás csökkentéséből és a villamos energia elérhető áron való szolgáltatásából eredő összetett kihívásokra válaszolni tudjunk. A fenti célok elérésének egyik kulcseleme az atomenergia, melynek politikai megítélés és társadalmi elfogadottsága még ma sem egyértelmű" - mondta Herczog Edit a KFKI Atomenergia Kutatóintézetében tartott, pénteki előadásában. Az EP képviselő bemutatta az Európai stratégiai energiatechnológiai tervet, mely szerint a maghasadás az egyik kulcsfontosságú technológia a széndioxid-kibocsátás csökkentéséhez. A SET-terv célja, hogy támogassa a kis széndioxid-kibocsátású technológiák kutatását és fejlesztését, mint például a nukleáris energiáét, amely más kiskibocsátású energiaforrásokkal együtt hozzájárulhat a kis széndioxid-kibocsátású gazdaságra 2050-ig történő áttéréshez az Európai Unióban. Herczog Edit felszólalásában kitért arra, hogy mintegy húsz éves negatív megítélés után, ma a nukleáris energia reneszánszát éli, jóllehet az atomerőműveknek több kihívással kell szembenézniük. Az időtényező mellett (az erőművek élettartama 40-60 év, az építési idő engedélyeztetéssel 10-25 év) az egyik legnagyobb gondot a szakemberhiány okozza, erre pedig Magyarország adhat megoldást, ahol a képzés folyamatos és magas szintű. Az oktatói, kutatói színvonal mellett különleges adottságot jelentenek még például a debreceni kutatóreaktor vagy a paksi tanműhely, amely egyedülálló Európában. Az unióban a közeljövőben kell döntést hozni az európai kutatás-fejlesztés nagyszabású infrastrukturális beruházásáról, az Európai Neutronkutató Központ helyszínéről, illetve elindításáról. Az ESS jelenleg az EU egyik legnagyobb tervezett közös kutatás-fejlesztési berendezése, amelynek létesítését az indokolja, hogy a neutronforrások iránti igény az elkövetkező évtizedekben jelentősen nő. A neutronkutatás békés célú, XXI. századi anyagvizsgálati módszer, veszélye nincs a környezetére, még a vizsgált anyagot sem roncsolja. Az újgenerációs neutronforrások, mint az ESS, lehetőségei 10, sőt 100- szorosan is meghaladják a jelenleg elterjedt kutatási célú atomreaktorok lehetőségeit úgy, hogy a projekt élvezi az európai 13
tudományos közösség és tudománypolitikai fórumok támogatását, kétségkívül az európai tudományos és műszaki haladás kulcsfontosságú eleme. A neutronforrások kutatása terén a magyar tudósok által elért kimagasló eredmények, továbbá hazánk jelenlegi kedvező geopolitikai adottságai alapján joggal mondhatjuk, hogy az ESS Magyarországon történő felépítése kiváló lehetőség a magyar tudomány és technika ugrásszerű fejlesztésére és arra, hogy a tudomány egy adott területén világszínvonalú beruházást valósítsunk meg zárta hozzászólását Herczog Edit. Esélyegyenlőség, nők jogai Ne vegyük el a választási lehetőséget! Strasbourg, 2009. február 3. Az Európai Unió soros cseh elnöksége három hete ismertette programját a képviselőkkel az Európai Parlamentben. Már akkor világossá vált, hogy nem tartozik az elnökség prioritásai közé az unió úgynevezett Barcelonai Célkitűzéseinek 1 teljesítése. Vladimir Spidla foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztos, Poul Nyrup Rasmussen, az Európai Szocialisták Pártjának (ESZP) elnöke, Gurmai Zita, az ESZP Nőszervezetének elnöke és belga, görög, román, ír, szlovén szociáldemokraták többször tiltakoztak a konzervatív megközelítés ellen, és biztosították az állampolgárokat arról, hogy mindent megtesznek a célkitűzések érvényesüléséért. Anna Záborská szlovák néppárti képviselő a nemi alapú megkülönböztetés mentességről és a generációk közötti szolidaritásról szóló jelentését strasbourgi plenáris ülésén tárgyalta az Európai Parlament. Gurmai Zita, az EP Nőjogi és Esélyegyenlőségi bizottságának alelnöke írásban beadott hozzászólásában kiemelte, hogy "a családi kötelezettségek, illetve a családi élet és a munka összeegyeztetése tekintetében a férfiak és nők közötti egyenlőség kérdése nyilvánvalóan igen fontos ahhoz, hogy az európai családok új lendületet kaphassanak." Hangsúlyozta azonban, hogy "szintén kritikus fontosságú a megfelelő minőségű és mennyiségű gyermekgondozási lehetőség biztosítása azoknak, akik a gyermekvállalás mellett fizetett munkát is szeretnének végezni." Gurmai Zita a szavazás után örömét fejezte ki, hogy nem fogadták el az eredeti, a konzervatív cseh állásponttal egybecsengő jelentést, hanem egy, a zöldek által benyújtott alternatív állásfoglalást szavazott meg az EP, amely a szocialisták álláspontjával is összhangban van. 1 A barcelonai Európai Tanács célként jelölte meg, hogy 2010-re a 3 év és az iskolakötelezett kor közötti gyermekek 90%-a számára, míg a 3 éven alatti gyermekek legalább 33%-a számára rendelkezésre álljon megfelelő gyermekmegőrzés. 14
A nők megfelelnek a kihívásoknak Athén, 2009. február 4. A Pán-Hellén Szocialista Mozgalom (PASOK) Athénban tartott konferenciát "A gazdasági válság kezelése, a nők támogatása" címmel. A konferencia arra keresett választ, hogyan érinti a jelen gazdasági válság a nőket, milyen speciális lépésekre van szükség annak érdekében, hogy a nők terhei enyhüljenek, illetve a nők aktív résztvevői lehessenek a válság rendezésének. A rendezvényen Gurmai Zita európai parlamenti képviselő, az Európai Szocialisták Pártja (ESZP) Nőszervezetének elnöke a "Nők foglalkoztatatása és társadalmi biztonsága" panelbeszélgetés során hangsúlyozta, hogy a gazdasági válságról folytatott vitákban nagyon ritkán térnek ki a nők speciális helyzetére, annak ellenére, hogy ők az egyik, a problémák által leginkább érintett csoport. Kiemelte, hogy az egyedülálló szülők között több a nő és a nőket nagyobb arányban foglalkoztatják azokban a szakmákban, ahol bizonytalanabbak a munkakörülmények, kevesebb a fizetés. Amikor a pénzügyi válság begyűrűzött a reálgazdaságba, ezek voltak azok a területek, ahol először szűntek meg munkahelyek, az általános jövedelemcsökkenés pedig az egy keresettel rendelkező háztartások megélhetését kérdőjelezi meg. Gurmai Zita a lehetséges megoldásokról beszélve elmondta, hogy az ESZP álláspontja szerint fontos a gazdaság élénkítése, új munkahelyek létesítése és a pénzügyi piac megfelelő szabályozása. Hozzátette, hogy mindeközben nem szabad elfeledkezni a kiszolgáltatott emberekről, így a nők gazdasági ellehetetlenüléséről sem. "Továbbra is szem előtt kell tartani a Lisszaboni és Barcelonai célokat, hiszen ezáltal érhető el a nők munkaerő-piaci emancipációja és hosszú távon a válság rendezése is! A nők már sokszor bebizonyították, hogy válságban megbízhatóak és képesek megfelelni a kihívásoknak." - zárta beszédét. Gazdaság Mentőövet az európai vállalkozásoknak! Strasbourg, 2009. február 5. "A jelenlegi gazdasági helyzetben mindent meg kell tenni az európai foglalkoztatás gerincét adó kis - és középvállalkozások megsegítéséért, hiszen a válságkezelésnek ez lehet az egyik legfontosabb eleme. A működő kereskedelmi védelmi intézkedések mellett a rendkívüli szituációkban ideiglenes védőintézkedésekkel is segíteni kell a kkv-kat" hívta fel a figyelmet Herczog Edit, amikor üdvözölte, hogy az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 15
nagy többséggel elfogadták az európai kis- és középvállalkozások világkereskedelemben betöltött szerepének megerősítéséről szóló jelentést. A szocialista politikus, akinek több módosító indítványát is elfogadták, külön felhívta a figyelmet arra, hogy az európai uniós vállalkozások döntő hányadát a kkv-k teszik ki, sőt az új állások 80 százaléka is itt jön létre. Ezért kiemelten fontos a kis- és középvállalkozások támogatása, kereskedelmi tevékenységük megsegítése, különös tekintettel a napjainkban zajló elbocsátási tendenciákra. "A gazdaság újraélénkítéséhez Európának több olyan emberre van szüksége, aki hajlandó vállalkozást indítani, ahhoz azonban, hogy a kkv-k boldoguljanak is, megfelelő feltételeket kell teremteni" - mondta Herczog Edit EP képviselő. Az állásfoglalás szerint a versenyképesség biztosítására világos és működőképes normatív keretek kell létrehozni, kiemelten kell kezelni a kis-és középvállalkozások vezetőinek és munkavállalóinak képzését. A EP felszólítja a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a harmadik országokban alkalmazott, kis-és középvállalkozásokra hátrányos szabályok, illetve a jelentős részben innen érkező hamisítványok és egyéb, a szellemi alkotásokkal kapcsolatos visszaélések megakadályozására. Az állásfoglalás sürgeti a nemzetközi megállapodások, illetve elsősorban az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Beruházási Alap keretén belül történő támogatások előmozdítását. Herczog Edit emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió vállalkozásainak 99 százaléka kis- és középvállalkozás, melyek a magánszektor munkahelyeinek kétharmadát biztosítják. A kkv-k súlya, nagy számuk, korlátozott forrásaik és viszonylagos felaprózódottságuk miatt azonban alulmarad a nagy vállalatokénak, amelyek régóta a politika figyelmének központjában állnak úgy nemzeti mint közösségi szinten. Bár az EU megpróbálta kompenzálni ezt a súlyos egyensúlytalanságot, és politikai lépéseket tett a kkv-k támogatása érdekében, például az Európai Kisvállalkozói Törvény (Small Business Act) ambiciózus terve révén, számos tennivaló marad még annak érdekében, hogy minden európai vállalkozás valódi nemzetközi szerephez jusson. "A kkv-k nemzetközivé válása valószínűleg az egyik legkomolyabb és legérzékenyebb kihívás az egész lisszaboni stratégián belül. A harmadik országok piacainak megnyitása az európai kkv-k előtt új munkahelyek létrehozását és a létezők megvédését jelenti, hozzájárul a tudás és az európai ipar sajátosságainak megőrzéséhez, és stabil, tartós gazdasági növekedést biztosíthat az EU országai számára" - mondta Herczog Edit. Környezetvédelem A gazdasági válságból a zöld beruházások jelenthetik a kiutat A piacgazdaság új modellje lehetne a "Zöld New Deal" Strasbourg, 2009. február 4. A gazdasági világválság negatív hatásait ellensúlyozó állami gazdaságélénkítő csomagokban hangsúlyos szerepet kell szánni a zöld beruházásoknak - fogalmazott Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Éghajlatváltozási Ideiglenes Bizottságának tagja az EP mai plenáris ülésén megvitatott, a tagállamok számára egységes klímapolitikai ajánlásokat nyújtó Florenz jelentés vitájához benyújtott írásbeli hozzászólásában. Azok a beruházások, amelyek a megújuló energiaforrások hatékonyabb kihasználását, az energifogyasztás mérséklését, a széndioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését szolgálják a gazdasági előnyök mellett jelentős társadalmi hasznot hoznak. Magyarország érdeke, hogy ezeket az erőfeszítéseket az 16
európai tagállamok egymással koordinálva, egymást erősítve végezzék, és egységesen lépjenek fel az ENSZ keretében harmadik országokkal folytatott klímapolitikai tárgyalásokon. A Florenz jelentés még a tavaly decemberben elfogadott energia- és klímacsomagnál is ambíciózusabb célkitűzéseket fogalmaz meg. A jelentés javasolja, hogy 2020-ra ne 20%- al, hanem 25-40%-al, 2050-re pedig 80%-al fogják vissza az európai tagállamok és az iparosodott országok szén-dioxid kibocsátásukat. Tabajdi ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a környezeti célkitűzések során figyelemmel kell lenni az uniós tagállamok gazdasági és szociális teljesítőképességére is. Csak olyan célkitűzést szabad vállanunk, amelyet teljesíteni tudunk, figyelemmel a gazdasági válság hatásaira is. Az MSZP EP delegáció vezetője úgy értékelte, hogy az energia- és klímacsomag tavaly decemberi elfogadásával az Európai Unió az éghajlatváltozás elleni globális küzdelem élharcosává vált. Európa vállalta, hogy 2020-ra 20%- al csökkenti a széndioxid kibocsátást, 20%-ra emeli a megújulók arányát a teljes energiatermelésen belül és 20%-os energiahatékonyság-javulást ér el. A célkitűzések csak társadalmi összefogással teljesíthetőek, ehhez nem elegendő a kormányzati cselekvés, fokozatos társadalmi szemléletváltásra van szükség. A Florenz jelentésben tett konkrét cselekvési javaslatok, például a nulla energia felhasználású, ún. passzív házak építésének támogatása, a megújuló források kutatására létesítendő európai alap, az energiahálózatok európai szintű összekapcsolása, és az uniós polgárok, különösen a gyermekek tájékoztatása, mind ezt a társadalmi szemléletváltást segítik elő. Emellett arra kell törekednünk, hogy a XXI. században is megőrizzük Európa technológiai előnyét környezetvédelmi fejlesztések terén és ezt gazdasági-, társadalmi előnnyé formáljuk. Magyarországnak kiváló mezőgazdasági adottságaira támaszkodva komoly lehetőségek nyílhatnak a biomasszából történő energia-előállításra, vagy a növényi- és állati eredetű melléktermékek egyébként hasznosításra alkalmatlan hulladékok- biogázként való felhasználására. Tabajdi Csaba biogázról szóló, tavaly elfogadott EP jelentése számos konkrét és előremutató javaslatot tartalmazott a megújuló energiaforrások vonatkozásában. A víz a legfontosabb stratégiai kincsünk! A magyar vízügyre európai szerep vár Strasbourg, 2009. február 4. A klímaváltozás hosszú távú következményei közül az egyik legsúlyosabb az édesvíz források szűkülése, az egészséges ivóvíz fokozódó hiánya, emelte ki Hegyi Gyula az Európai Parlament klímavitájához beadott szerdai hozzászólásban. A magyar képviselő szerint a huszonegyedik század elsőszámú stratégiai kincse a víz lesz. Az európai környezetvédelmi politikának ezért az eddiginél határozottabban kell szolgálnia a vízbázisok védelmét, a víz- és talajszennyezé s megelőzését, a természetes és mesterséges vízi élőhelyek megfelelő kezelését. Az árvizek és az aszályos időszak váltakozása, a szélsőséges időjárás megköveteli a csapadékvízzel való jobb gazdálkodást. Hegyi Gyula az európai politikusok figyelmébe ajánlja, hogy 17
nincs felesleges víz, csak rosszul kezelt víz - azaz minden csepp lehullott csapadékot hasznosítani lehet és kell. Az MSZP-s képviselő hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak a következő parlamenti ciklusban és az új hétéves költségvetésben komoly összegeket kell biztosítani az árvizek megelőzésére, a vízbázisok védelmére, a városi élővizek növelésére és a víztisztasági programokra. Hegyi Gyula kiemelte, hogy Magyarország vízügyi adottságai kiválóak, a magyar vízépítő mérnökök közel kétszáz éve nagyszerű munkát végeznek. Magyarországra ezért aktív és konstruktív szerep vár a kialakítandó, egységes európai vízpolitikában. A jövő ma kezdődik Strasbourg, 2009. február 4. Az Európai Parlament mai plenáris ülésén tárgyalta a "2050: a jövő ma kezdődik" című, integrált környezetvédelmi politikát indítványozó javaslatot. Harangozó Gábor szocialista európai parlamenti képviselő írásbeli hozzászólásában a válság és a zöld fejlesztések kapcsolatára hívta fel a figyelmet. "Őszintén hiszek abban, hogy a válság lehetőségeket nyújt számunkra. Az olajalapú gazdaság, a túlzott energiafüggőség negatív gazdasági hatásain túl biztonságpolitikai kockázatokat is jelent. Ezért kell kutatnunk az olyan innovatív megoldások után, melyek nem a kialakult helyzetet eredményező állapotokhoz, műszaki színvonalhoz vezetnek minket vissza, hanem előremutató választ adnak súlyos problémáinkra." A vitában elhangzott, hogy az Európai Parlament 20 helyett 25-40 százalékkal csökkentené a károsgáz-kibocsátást 2020-ra, 2050-re pedig akár 80%-os csökkentés is elképzelhető lenne. "Ma már nem kérdőjelezik meg a klímaváltozás tényét, a folyamat gyorsabb és sokkal mélyebben érinti mindennapi életünket, mint azt korábban gondolhattuk. Az élet szinte minden területén kell változtatnunk, a "zöld forradalom" szinte minden ágazatot érint. Az új közlekedési technikák, a bioüzemanyagokat környezetbarát módon előállító mezőgazdaság, a környezettudatos turizmus, az oktatás, az egészségügy mind-mind érintettje a célkitűzéseknek." "Nem maradhatnak érintetlenül az eddigi EU politikák, támogatások sem- mondta Harangozó-, nyilvánvaló, hogy integrált megközelítés szükséges a merész célok eléréséhez, továbbá erősíteni kell az EU-s támogatások környezetvédelmi jellegét is. Intenzívebben kell támogatni a megújuló energiák felhasználását, a nulla szén-dioxid kibocsátású épületek mellett az olyan tömeges modernizációs folyamatokat is erőteljesebben kell segíteni, mint a panelfelújítás, amely több millió európai számára okoz felesleges és elkerülhető költségeket. Az is egyértelmű viszont, hogy nem lehet a jelenlegi politikák nyakába varrni az környezetvédelmi fejlesztéseket. A "zöld fejlesztések" végrehajtásához új forrásokra is szükségünk van"- összegzett Harangozó Gábor. 18
Külpolitika A schengeni álom a magyar-osztrák határon Strasbourg, 2009. február 2. Dobolyi Alexandra európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament Petíciós Bizottságának szocialista szóvivője az Európai Parlament mai strasbourgi ülésén cselekvésre szólította fel az Európai Bizottságot és annak illetékes igazgatóságát a magyar-osztrák határmenti közlekedési problémák miatt benyújtott petíció kivizsgálása érdekében. Dobolyi, aki ad hoc munkabizottságot hozott létre az Európai Parlamentben annak érdekében, hogy sikeresen és eredményesen tudjanak válaszokat találni a magyar-osztrák határ mentén kialakult vis szás helyzet megoldására, megjegyezte: "Megengedhetetlen, ahogyan az Európai Bizottság illetékesei kezelik ezt az ügyet. A Bizottságnak négy hónapjába tellett, hogy végül tavaly novemberben válaszolni szíveskedjék a fél oldalas petícióra, ígéretet téve arra, hogy keresni fogják a petíció benyújtóját további információkért az ügy megoldása érdekében!" Mint tudjuk tavaly júliusban petíció érkezett az Európai Parlament Petíciós Bizottságához, - amelyik közvetlenül foglalkozik az Unió 480 millió állampolgárának panaszaival és beadványaival - a magyar-osztrák határ Rajka, Fertőrákos, Zsira és Sopron környékének lakóinak panaszai nyomán. Ismert, hazánk 2007. december 21-én csatlakozott a Schengeni övezethez, amely lehetővé tette a szabad és ellenőrzéstől mentes utazást a schengeni térség 24 tagállamában, Portugáliától Magyarországig, Görögországtól Finnországig. Ezzel egyidőben ugyanakkor Ausztria Burgenland tartományában néhány település önkényesen és egyoldalúan, különböző közúti tiltó táblákkal és más eszközökkel megakadályozta az átjárhatóságot az immáron szabadnak nyilvánított határokon. A frissen felállított tiltó jelzések helyi rendelettel, de egyes hírek szerint tartományi (Burgenland) sőt országos hatósági intézkedéssel kerültek kihelyezésre. Indoklásként az osztrák fél azt állítja, hogy közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi okok tették szükségessé az említett lépéseket. A képviselő asszony megjegyezte, hogy ez a probléma rendkívüli módon akadályozza azon magyar állampolgárokat, akik a szomszédos országban dolgoznak, élnek, illetve rokonaik, hozzátartozóik révén kapcsolatban állnak az osztrák területekkel. Dobolyi felszólalását a következőképpen zárta: "Két hónappal a Bizottsági választ követően, az irodám szorosan próbálja követni az eseményeket, kapcsolatba lépni a Bizottsággal, a petíció benyújtójával. Sajnos azt kell, hogy mondjam tisztelt Barroso és Barrot Biztos Úr, ahogyan a Bizottság "törődik" ezzel az üggyel, úgy nem csodálkozom azon a legfrissebb Eurobarometer adatsoron, miszerint az állampolgárok kiábrándulnak és elfordulnak az Európai Uniótól és annak intézményeitől. Ezért itt hívom meg Önöket, hogy együtt menjünk a helyszínre és mondják Maguk személyesen a petíció benyújtójának, vagy bármelyik európai uniós állampolgárnak a szemébe, aki segítségért fordul az Európai Bizottsághoz: Ne aggódjon, valamit majd csinálni fogunk!" 19
Válasszuk az EU és Oroszország közötti pragmatikus partnerséget Strasbourg, 2009. február 3. Dobolyi Alexandra európai parlamenti képviselő, a Külügyi Bizottság tagja, a Szocialista Internacionálé FÁK, Kaukázus és Fekete-tengeri Bizottságának a társelnöke az Európai Parlament strasbourgi "A közelmúltbéli válság következményei a gáz területén" című vitája kapcsán megjegyezte: "Ahhoz már hozzászoktunk, hogy telente csökken az orosz gázmezőkről Ukrajnán keresztül Európába juttatott földgáz mennyisége, de arra még nem igen volt példa, hogy ez a csökkenés a csapok teljes leállításával járjon. 2009 januárjában ez is bekövetkezett." Dobolyi szerint Ukrajna túszként kezelte az EU tagországait 2009 első heteiben, amelynek vezetői szolgáltatási elszámolási vitát kezdeményeztek Moszkvával a gázszállítmányok ára miatt. Kijev arra alapozta fellépését, hogy a hagyományos nyugat- és kelet-európai orosz ellenesség révén maga mellé állítja az EU legtöbb országát. Nyilvánvalóan politikai baklövés történt. "Az EU-nak ki kell végre törni saját ördögi köréből. Ezek közül csak az egyik az energia fóbia, miszerint muszáj elviselnünk az oroszokat, különben elzárják a gázcsapot. Ebből a téves pontból csak hibás következtetések vonhatók le! A kérdés nemcsak az energiáról szól!" - mondta a képviselő asszony "A közös energia- és külpolitika hiánya, az energiafelhasználás diverzifikációjának háttérbe helyezése az egyes történelmi sérelmek, illetve kereskedelmi előnyök előtérbe kerülése sérülékennyé teszi uniónkat! A tagállamok kormányai pedig gyakran arra használják a válságot, hogy a saját napirendjüknek szerezzenek nagyobb befolyást az unióban." "Ha az EU kitart az együttes (egyöntetű) szavazás szándéka mellett, akkor a mai állapotok szerint Oroszország esetében jobb, ha belenyugszik a tarkabarka kétoldalú kapcsolatok kavalkádjába." Dobolyi hozzászólásában emlékeztetett mindenkit: "Persze ha létezne akarat a sérelmi (történeti) politikákon való túllépésre, akkor Oroszország hamar megtapasztalná, hogy mit jelent egy pragmatikus, haszonelvű, homogén döntéseket gyorsan meghozni képes, hatalmas közösséghez igazodni. Az egységes EU elgondolkodtatná Moszkvát, mert ilyent még nem láthatott. A szeszélyesen politizáló országokkal szemben viszont a hatalmas Oroszország könnyedén érvényesítheti akaratát." "Válasszuk az EU és Oroszország közötti pragmatikus partnerséget! Sokkal, sokkal többről szól ez, mint az energiáról! Nota bene, most még választhatunk!" - zárta hozzászólását Dobolyi. 20