LŐRINCZY GYÖRGY PÁLYÁZATA A BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ FŐIGAZGATÓI POSZTJÁRA

1 LŐRINCZY GYÖRGY PÁLYÁZATA A BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ FŐIGAZGATÓI POSZTJÁRA 2014

2 Tartalomjegyzék Személyes előszó 10 + 1 cél Kerényi Miklós Gábor: Miért ajánlom Lőrinczy Györgyöt főigazgatónak? Batta András, Yvonne Kálmán és Lévay Szilveszter ajánlása Életrajz Lőrinczy György 4 7 9 12 15 I. vezetőség és társulat 1. Vezetőség 1.1. A menedzsment nyilatkozata 1.2. Vezetőtársak, főbb munkatársak, Színházi Stratégiai Tanács 2. A társulat 2.1. Meghatározó kreatívok állandó és visszatérő művészeti munkatársak 2.2. Szólisták operett 2.3. Szólisták musical 2.4. A zenekar 2.5. A társulat csoportos tagjai, a karok 2.5.1. Énekkar 2.5.2. Balettkar 2.5.3. Ensemble a Musical Együttes 2.6. Pesti Broadway Stúdió, Operett Akadémia 2.7. Műszaki dolgozók 2.8. Egyéb területek 18 19 20 21 24 25 27 27 28 29 29 29 29 30 30 31 II. A Budapesti Operettszínház műsorpolitikai koncepciója 32 1. Operett 1.1. Klasszikus operett-előadások Kálmán Imre és Lehár Ferenc tollából 1.2. Népszerű, egyéb magyar szerzők kiemelkedő művei 1.3. Operai igényű nagyoperettek 1.4. Könnyebb zenés játékok és operettek 2. Musical 2.1. Magyar rockoperák, musicalek tulajdonképpen nemzeti musicaljátszás 2.2. Irodalmi és kultúrtörténeti értéket képviselő, ifjúság-orientált musicalek 34 35 36 36 36 37 38 38

3 3. Ifjúsági és gyermek-előadások, családi programok 4. Műfaji kalandozások, kísérleti produkciók 5. Az Operettszínház játszóhelyei 5.1. Nagyszínpad 5.2. Külső játszóhelyek 5.3. Raktárszínház 6. Vendégjátékok egyéb programok 6.1. Belföldi vendégjátékok 6.2. Külföldi vendégjátékok és koprodukciók 6.3. Zenés-színházi fesztivál és nemzetközi versenyek 6.4. Kiegészítő rendezvények 7. Több évre szóló produkciós tervek 7.1. A repertoár-rendszer felépítése, előadásszámok 7.2. Műsorstruktúra 7.3. A jelenlegi repertoár 7.4. A következő évadok műsorterve III. A színház gazdálkodása 1. Gazdálkodási terv 2015 2018 2. Felzárkózás a nemzeti intézmények bérszínvonalához 3. A Budapesti Operettszínház gazdálkodási stratégiája IV. pr és Marketing 1. Brandépítés az ország egyik vezető márkája 2. Arculatépítés a nemzeti kategória megjelenítése 3. Sajtó- és médiaaktivitások, marketing-eszközök, kampányok 4. Közönségszervezés és jegyeladás 5. Belső kommunikáció V. Bel- és külföldi együttműködési szándéknyilatkozatok 39 40 41 41 41 42 43 43 46 50 51 52 52 53 53 55 58 60 61 63 69 70 71 73 78 83 85 Mellékletek és nyilatkozatok 127

4 SZEMÉLYES ELŐSZÓ Alulírott, Lőrinczy György színházi menedzser, kreatív producer a következőkben leírtak szerint megpályázom a Budapesti Operettszínház főigazgatói álláshelyét. 47 éves vagyok, pontosan 30 éve, 1984 nyarán dolgoztam először profi zenés-színházi előadásban a szegedi István, a királyban táncosként azóta közreműködtem rengeteg különféle pozícióban színházi (elsősorban zenés-színházi) területen megszámlálhatatlan produkciót és kulturális esemény megvalósulását segítve. Foglalkoztam jegyeladással (Színházak Központi Jegyirodája), művészeti titkári munkával (Honvéd Együttes), marketing és rendezvény területtel (Magyar Állami Operaház), művészmenedzsmenttel (Miklósa Erika, Érdi Tamás), szerzői jogokkal (Operettszínház, Szegedi Szabadtéri Játékok), valamint turnék és koprodukciók szervezésével (Operaház, Operettszínház, Rockszínház, Madách Színház). Voltam táncos (Magyar Elektra, Szarvassá változott fiak), rendezőasszisztens (Miss Saigon), sajtótitkár (Agrippina, Makrancos Kata), produkciós menedzser (A sevillai borbély, Elektra, Ory grófja), magyarországi jogtulajdonos (Elisabeth, Rómeó és Júlia), nemzetközi koprodukciós menedzser (Rudolf, A Bajadér), producer (Könnyű préda, Háry János), szerkesztő (Mesterségek Ünnepe, Tavaszi Fesztivál, Operett Gálák, Gálaműsorok), casting direktor (Bánk bán film), kreatív producer (Lépcsőházi matiné, Musicalmesék, Amerikai komédia), egyes gálaműsoroknál még rendező is (Várkert Bazár megnyitó). 17 éve vezetem az ország legelső és legnagyobb zenész-színházi ügynökségét, a Pentatont. 2001-ben Várhegyi Attila kulturális államtitkár megbízásából én voltam az akkor megnyíló Millenáris első programigazgatója, 2012-től a Városi Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójaként és a hódmezővásárhelyi Bessenyei Ferenc Művelődési Központ művészeti vezetőjeként is dolgozom. Bevallom, évek óta foglalkoztat a gondolat, hogy a színházi területen szerzett sokrétű tapasztalataimat és kapcsolatrendszeremet (feladva független arany életemet ) egy intézmény első számú vezetőjeként kamatoztathassam, hogy bizonyítsam, alkalmas színházi vezetőnél nem válik el szigorúan a művészi, szakmai vezetői munka a szervezési és gazdasági feladatoktól. Meggyőződésem ugyanis, hogy egy színházban nincs művészi döntés szervezési, pénzügyi következmény nélkül és fordítva: nincs gazdasági döntés, aminek ne lenne kihatása a művészi teljesítményre, színvonalra Külön öröm, hogy mesterem és barátom, Kerényi Miklós Gábor rám gondolt utódjaként, és a pályázat elnyerése esetén így vele, mint művészeti vezetővel visszük tovább a zenés népszínház a hazai operett- és musicaljátszás ügyét, és páratlan megtiszteltetés, hogy ebben a tervben a színház teljes jelenlegi rendkívül sikeres igazgatói gárdája támogat minket. Külön ajándék lesz, ha igazgatóként egy olyan színházban mutatkozhatom be, melynek menedzsmentjét és társulatát ismerem, sokra tartom sőt bevallom, elfogultan szeretem. Pályázatom, pályázatunk (az egyes és többes számot tudatosan keverem, keverjük majd dolgozatomban ) bevezetéseként szeretnék három okot kiemelni (sokkal több van), hogy mi

5 adott erőt és magabiztosságot egyben motivációt e nagy múltú intézmény, a Budapesti Operettszínház főigazgatói álláshelyének megpályázásához. CSALÁDI SORSSZERŰSÉG Egy nem éppen vidám történet családomat már születésem előtt az Operettszínházhoz kötötte. Apám, Lőrinczy György fegyveres összeesküvés vádjával elítélt politikai fogolyként, huszonkét évesen, 1956 tavaszán szabadult Rákosi börtönéből, és két héten belül állást kellett találnia. Nagyapám, Dr. Lőrinczy Szabolcs, aki a háború előtt a Klebelsberg-féle kultuszminisztérium osztályvezetője volt, jó kapcsolatokat ápolt a művészértelmiség prominenseivel, így apám a börtönévek után a díszlettervező Varga Mátyás közreműködésével világosítóként az Operettszínházban kaphatott munkát. Egy évvel később, a Csárdáskirálynő eljegyzési jelenete közben a fejgépállásban kérte meg anyám, Jankovich Gabriella kezét. Két bátyám után 1967-ben megszülettem én is. Apám politikailag megbélyegzett osztályidegenként a létezett szocializmusban diplomáról és igazi karrierről nem is álmodhatott, megragadt a színházban, ahol fővilágosítóként, majd műszaki vezetőként működött, így aztán én gyerekkorom javarészét ott tölthettem a nézőtéren és a kulisszák mögött, ámulva, rajongva, boldogan... AKIK TANÍTOTTAK, BÍZTATTAK, TÁMOGATTAK A családi háttéren túl is elképesztően szerencsés vagyok, mert eddig is rengetegen segítették a pályámat megtiszteltek azzal, hogy munkatársuknak fogadtak, példát mutattak, bővítették színházi ismereteimet, biztattak, kritizálták, vagy dicsértek. Azokat szeretném a következőkben felsorolni, akik nagy hatással voltak rám az elmúlt évtizedekben és akiknek köszönhetem mindazt a tudást és tapasztalatot, ami alkalmassá tehet egy színház vezetésére. A teljesség igénye nélkül a nálam idősebb, legjelentősebb és legnagyobb egyéniségek a szakmából: Seregi László, Petrovics Emil, Vámos László, Szinetár Miklós, Pál Tamás, Oberfrank Géza, Gregor József, Ruszt József, Zsámbéki Gábor, Selmeczi György, Foltin Jolán, Polgár László, Makláry László, Várkonyi Mátyás, Kincses Veronika, Hamari Júlia, Pártay Lilla, Harangozó Gyula, Kerényi Imre, Lévay Szilveszter, Müller Péter Sziámi, Miklós Tibor, Kocsák Tibor, Szakcsi Lakatos Béla, Frank Wildhorn, Michael Kunze, Rudas Tibor, Kürthy András, Jordán Tamás, Nikolényi István. Van három ember, akikről külön kell szót ejtenem, mert nekik különleges szerepük van az életemben és ebben a pályázatban is. Mesterek, akik nélkül nem létezik egy sikeres karrier sem. Elsőként Novák Ferencet, a rendkívüli koreográfust, pedagógust, társulatvezetőt és menedzsert említem, aki 11 évesen a Bihari Táncegyüttes utipoti csapatában ismert meg, és bár később, az együttes táncosaként profi előadóművészi és táncoktatói képesítést is szereztem és bőszen koreográfusnak készültem a szervezés irányába terelt, sőt keményen megmondta, ezen a területen lát bennem tehetséget, ha színházban szeretnék érvényesülni. Majd elsőként adott maga mellett menedzselési feladatokat, a Bihari, majd a Honvéd Együttesben. Másodikként Zimányi Zsófiát, nemzetközi hírű művészeti menedzsert, fesztivál- és színházigazgatót, aki 28 évesen felkért a Pentaton Művész- és Koncertügynökség irányítására, ezzel páratlan kiugrási lehetőséget biztosítva. Ő az, aki mindvégig segítte és támogatta szakmai fejlődésemet. Közös munkánk során rengeteg feladatot és önállóságot adott.

6 Végül, de nem utolsósorban hiszen a pályázat kapcsán is neki köszönhetek a legtöbbet Kerényi Miklós Gábor legendás színidirektort rendezőt és pedagógust, aki mindig hitt bennem és biztatott. 1990-ben egy közös munka után ő ajánlott a Magyar Állami Operaházba, majd az ő rendezői munkája és ötlete alapján lettek az első produceri, jogkezelői feladataim is. Színházi látásmódja, szervezőkészsége, logikája, menedzserként is kimagasló képessége, mindig előremutató gondolkozása, elhivatottsága, kifogyhatatlan energiája rengeteg mindenre rávett és megtanított. Mindig érdekelte a véleményem, kész volt a vitákra, sőt megfogadta a tanácsaimat. 14 éve az Operettszínházban rengeteg közös öröm és eredmény köt minket össze. Meggyőződésem szerint a Színház további sikeres működésének záloga és pályázatom alapja egyben nekem nagy megtiszteltetés és páratlan lehetőség, hogy továbbviszi és vállalja a művészeti vezetői szerepet megválasztásom esetén. KÜLFÖLDI PÉLDÁK, PÉLDAKÉPEK A hazai nagy mogulok mellett nagy erőt és magabiztosságot adnak a külföldi kollégák példái. Azoké, a nagy részben támogató nyilatkozatot is adó kollégáké, szakmai barátoké, akik a magyar gyakorlatban (sajnos) még kicsit szokatlanul menedzserként, kreatív producerként vezetik a saját zenés-színházi intézményüket. Thomas Drozda, a bécsi Vereinigte Bühnen Wien, Jurij Schwarzkopf, a Szentpétervári Zenés Komédia Színház, Alina Moldován, a Bukaresti Ion Dacian Nemzeti Operettszínház, Egon Kulhanek, a Prágai Karlín Színház, Ralf Kokemüller, a német BB Promotion, vagy Philippe Gamba, a Disney színházi csoportjának igazgatója mind-mind élő bizonyítékok rá, hogy egy menedzser típusú (alapvetően nem művész) vezető sikerre vihet nagy nemzetközi műhelyeket. Sőt külföldön művész-igazgatóra lenne nehezebb példát hozni Meggyőződésem, hogy egy menedzser igazgató előnye, hogy művészi tevékenységét nem kell az igazgatóival összeegyeztetnie. E szemponton kívül biztosan tudom ma már, hogy a színház pláne a zenés színház és különösen a sikeres zenés színház kiemelten CSAPATMUNKA. A sikeres csapat összeállításához és egybentartásához pedig nagy szükség van mindig egy kicsit kívülálló, de mégis a részleteket, az okokat és szempontokat, valamint a célokat ismerő mediator típusú vezetőre. Én erre törekednék összehozva minél több sikeres produkciót megálmodó és lebonyolítani tudó győztes csapatot! A három biztató szempont után az Operettszínház által képviselt műfajokról. Írhatnám sablonosan, hogy kisgyermek koromban elbűvölt a televízióban Fényes Szabolcs Mayája, vagy a Funny Girl, hogy láttam többször is minden zenés darabot az Operettszínházban, a Rockszínházban, a Vígben, de még Kaposváron is Beszámolhatnék arról, hogy az Operaházban én gondoztam kérésemre az Orfeusz az alvilágban, vagy a Denevér sajtóját Hogy rajongtam Németh Sándorért, Galambos Erzsiért, Felföldi Anikóért, Csere Lászlóért, Kalocsai Zsuzsáért, Lehoczky Zsuzsáért, Oszvald Marikáért vagy Nagy Anikóért. Leírhatnám, hogy hány kortárs, vagy nálam fiatalabb zenés színésszel, rendezővel, tervezővel, koreográfussal dolgoztam, segítettem a karrierjüket vagy ápolok fontos szakmai barátságot, de ez nagyon sablonos lenne. Inkább csak annyit írok mindig is azok az előadóművészeti produkciók érdekeltek, amik sok és sokféle embert szólítanak meg és a szívhez, a lélekhez szólnak. Ilyen a zenés népszínház is az OPERETT és a MUSICAL. Mára talán már ismerem és értem, de ami a legfontosabb, nagyon szeretem

7 10 + 1 CÉL 10 +1 cél, melyet főigazgatóként szeretnék elérni: A Színház fokozott elismertetése! Az Operettszínház művészeinek és produkcióinak, eddigi eredményeinek, nemzetközi jelentőségének fokozott elismertetése a hazai döntéshozóknál, szakmai elitnél és a sajtóban. Színvonal minden áron! Sokakat megszólító, expresszív zenés népszínházi hagyományokat követve a magas zenei és színházi színvonal fenntartása és fejlesztése, kizárólag élő zenekarral és kórussal megvalósított produkciókon keresztül. Az operett, mint hungarikum, itthon és külföldön A hungarikumok közé sorolt magyar operett XXI. században is érvényes színpadra állítása és hagyományainak ápolása, itthon és külföldön Ősbemutatók a színpadra! Új magyar zenés darabok színpadra állítása, nagyzenekarral. Különös tekintettel az irodalmi, történelmi és kultúrtörténeti értékek bemutatására, valamint nagy számú fiatal nézőnkre. Szélesebb körű tanácsadói csapatot Színházi stratégiai tanács létrehozása, melyben a színház vezetői, vezető művészei, és érdekvédelmi szervezetei mellett olyan meghívott külső művészek és producerek vesznek részt, akik segíthetik az Operettszínház fejlődését, művészi, koprodukciós és marketing szempontból egyaránt. Új tehetségek, sztárok felfedezése, nevelése Új zenés színházi művészgeneráció (primadonnák, bonvivánok, musicalhősök, tervezők, dramaturgok, szövegírók, szerkesztők, rendezők, koreográfusok ) keresése, nevelése, feladathoz segítése.

8 Arányos bérezést a nemzeti intézmény közalkalmazottjainak! A színház megnövekedett feladataihoz és jelentőségéhez (nemzeti intézmény, hungarikum) méltó a többi nemzeti kategóriás budapesti előadóművészeti szervezettel arányos közalkalmazotti bérezés biztosítása, a partner-intézményekkel fennálló bérfeszültségből adódó elvándorlás megállítása. A szervezeti rend újragondolása A fokozott üzemmódot biztosítani tudó, újragondolt SZMSZ és működési rend kialakítása, a kordináció elősegítése. Külső kapcsolati és partneri viszonyok továbbfejlesztése! A régi fontos stratégiai partnerek magtartása (Németország, Oroszország, Izrael, Ausztria, Románia, Szeged, Baja, Sopron, Debrecen), kihűlt kapcsolatok újraépítése (Japán, Thália Színház, Siófok, Tavaszi Fesztivál, Csehország), új kapcsolatok keresése (Törökország, Arab országok, Várkert Bazár, Zeneakadémia, Szombathely, Fertőd, Vigadó, Tokaj, Szarvas). A marketing tevékenység újragondolása a változó világban A XXI. századnak és a mai trendeknek megfelelő, megújuló közönségkapcsolati szolgáltatás és kommunikáció, külső szakemberek bevonásával. Összefoglalva: A megkezdett munkát folytatva és kiteljesítve a Budapesti Operettszínház magas szintű művészi és szervezeti működését, méltó helyének biztosítása Magyarországon és a legjelentősebb európai zenés színházak között. Végül egy személyes az Operettszínházon kicsit túlmutató, de a pályázattal jelentősen összefüggő cél és ambíció: + 1 cél Kinevezésem esetén egy nemzeti intézmény vezetőjeként kiterjedt és kipróbált szakmai kapcsolataimat felhasználva szeretném elősegíteni a színházi élet ízlésbeli, politikai és érdekharcai mentén kialakult szekértáborok szakmai párbeszédét. Egy olyan előremutató, egymást tisztelő és elismerő korrekt együttműködés elősegítését, melyre eddigi pályámon is mindig törekedtem.

9 Kerényi Miklós Gábor: Miért ajánlom Lőrinczy GYörgyöt FŐIGAZGATÓNAK? Miben rejlik az Új vezetői struktúra lényege és előnye? Majd 14 évig, három igazgatói cikluson át vezettem a Budapesti Operettszínházat, és úgy érzem, mind a mai napig bírom a fenntartó bizalmát, és különösen a múlt évi pályázat tükrében, jelen pályázaton is lenne esélyem. Ugyanakkor a 2013-as év vége két óriási sikert hozott: elértük, hogy a magyar operett-játszás egyedüliként a színházi műfajok közül hivatalosan is Hungarikum minősítést kapott, valamint sok évi fáradozás után az Operettszínház végre méltó helyére került. Az állam vagyis a Minisztérium hivatalosan is átvette a fenntartás-felügyelet feladatát. Úgy gondolom, az eredmények, az új helyzet, a társulat nagysága, a nemzetközi porondon elfoglalt helyünk szinte magától értetődően a vezetés szerkezetének átalakítása mellett szólnak. Nyilvánvaló, hogy művészileg továbbra is az eddigi út folytatását kell keresni, de közben rengeteg előremutató lehetőség kínálkozik, szervezeti és szerkezeti kérdésekben, a gazdasági modell kialakításban, kül- és belföldi együttműködésekben, amelyek teljes értékű, önálló vezető személyiséget követelnek. Ezért alakult ki az a meggyőződésem, hogy színházunknak ma rám mint felelős művészeti vezetőre van szüksége, és az a jó, irány, ha mellettem-előttem egy kreatív producer-menedzser típusú vezető áll a kereszttűzben. Azt gondolom, a színházi pályán nem gyakoriak a tartós, megkérdőjelezhetetlen barátságok. Nekünk szerencsénk volt és van. Lőrinczy Györggyel 25 éve mondhatjuk egymást barátnak, fegyvertársnak, hasonló gondolkodónak. 22 évesen ismertem meg, akkor asszisztált mellettem (én 40 voltam). Nagyon alkalmas színházi embert láttam benne, és a következő évben beajánlottam sajtósnak a Magyar Állami Operaházba, ám 1992-ben igen fiatalon ő került kreatív produceri helyzetbe, és engem hívott Sevillai borbélyt rendezni Szentendrére A darab felejthetetlenül jól sikerült, Gregor Józseffel, Ulbrich Andreával. A kettőnk között levő munkakapcsolat pedig azóta is ilyen: Hol én, hol Ő ül elöl a bakon. Számtalan közös munkánk valószínűleg azért tűnik visszatekintve oly sikeresnek, mert a különböző területeken művészi és menedzser-produceri úgy egészítjük ki egymást, hogy hasonló gondolkodásunk és feltétlen bizalmunk jegyében soha nem választjuk szét mereven a dolgokat, s így soha nem maradunk semmilyen döntésben egyedül Lőrinczy György látóköre és tevékenységi energiái igen szélesek. Egyszerre foglalkozik produkciók menedzselésével, Színházunk bel- és külföldi impresszálásával, egyes művészek képviseletével, egy

10 saját kisebb előadóművészeti műhely vezetésével és mindezen túl a Budapesti Operettszínház szinte minden ügyével, szereposztásoktól a próbamenetekig Ugyanakkor a gyakorlati munka se idegen tőle, több éve szervez-rendez sikeres gálaműsorokat nagy sportcsarnokokban, legutóbb pedig az ő alkotói munkáját dicséri a pompásan sikerült Várkert Bazár nagy nyitóelőadása, amelyről csak pozitív visszhangot lehetett olvasni Az elmúlt 14 év különösen sok közös munkát hozott. Ezalatt gyakorlatilag a színház visszanyerte népszerűségét, előadásszámban és nézőszámban megsokszorozta addigi eredményeit és az ország egyik vezető színházává vált, miközben létrejött két tagozat (operett musical). Ebben a munkában sok nagyszerű kollégám (elsősorban Sárdy Mihály, Makláry László, Borbély László) kiváló alkotó szintű munkája mellett Lőrinczy György volt a legfontosabb gondolkodó, kontrollban és ötletekben gazdag, időt, fáradtságot nem kímélő színházi munkatársam. Ő volt a színház szürke eminenciása belső megszólításként a játékos, de nagyon komoly Richelieu bíboros címmel illették Megerősítettük, helyreállítottuk az operett műfaj becsületét, jórészt eredményeinknek köszönhetően mára egyre több a vidéki operetta-előadások száma: újra divat lett operettet játszani-nézni. Mindeközben elismertté és fontossá tettük a nemzeti musical játszás kérdését, számtalan új magyar bemutatónkkal ugyancsak fontos példát nyújtottunk ezen a téren is. Ifjúsági és gyermekelőadás-sorozatokat tartottunk, beüzemeltük a kísérleti jellegű Raktárszínházat, még operaelőadásokra is futotta erőnkből! Gazdasági eredményeink példaértékűek lettek, költségvetésünk igen magas arányát bevételeinkből biztosítottuk. Sztárokat indítottunk a pályán: Dolhai, Szabó P., Szinetár D. Jászai-díjat kaptak, Kerényi M. M. Soós Imre és Junior Prima-díjas lett, Janza, Boncsér, Peller, Fischl, Bordás, Bereczki, Mészáros, Brasch, Szabó Dávid (és még hosszan sorolhatnám) neve igen jól cseng mindenkinek a fülébe. Közben a régiek közül Lehoczky Kossuth-díjas, Makláry Érdemes és Kiváló Művész, Kalocsai Zsuzsa és Oszvald Marika Érdemes művészek lettek. Ezalatt két nagysikerű zenés rendező is született falaink közt, Béres Attila és a Nádasdy-díjas Somogyi Szilárd személyében. Mindeközben külföldi elismertségünk is folyamatosan nőtt. Mára kétségkívül Európa vezető zenés színházainak egyike vagyunk, Budapest erős versenyben van Béccsel az operett fővárosa címért, operetta-vendégjátékaink óriási sikerrel zajlanak Münchentől Tel Avivig, miközben a saját fejlesztésű előadások replika-szerű exportja is rendszeressé vált. Ugyanez idő alatt sikerült megjelenni musicalekkel is a nyugati piacon, és így az évente kb. 120 külföldi előadás nagyjából 150 000 néző előtt kultúrpolitikailag de úgy gondolom mindenféle politikai szempontból egyetlen más színházzal sem összehasonlítható nagy eredmény. Ezalatt a 14 év alatt Lőrincy György volt hivatalosan a Színház bel-és külföldi szerepléseinek gondozója, számtalan új magyar musical kreatív produceri létrehozója, külföldi darabok magyar jogkezelője, és nem hivatalosan minden művészi-szervezeti kérdésben legfőbb tanácsadóm Mindezek alapján érezzük úgy (és itt a többes szám kettőnkön kívül a Színház menedzsmentjére is vonatkozik), hogy világosan látszik: a Budapesti Operettszínház jelenlegi működésében az a célravezető, ha én művészeti vezetőként minden időm és energiám a művészetre fordítom, míg Lőrinczy György előrelép, és mint kreatív producer-menedzser jellegű főigazgató valósíthatja meg a színház összefogott fejlesztését.

11 Ez egyébként még színházunk jelenlegi működésében sem olyan nagy újság, hiszen elárulhatom, a külföldi partnerekkel való tárgyalás során gyakorlatilag több éve Lőrinczy György az alap döntéshozó, és én a művészeti oldalért felelek Téved, aki azt gondolja, itt egyszerű szerepcserét tervezünk, s tulajdonképpen semmi sem változik. Reményeink szerint a fő kérdésekben való teljes egyetértésünk mellett Lőrinczy György rengeteg friss elképzelést, újdonságot valósít meg, melyeknek többsége ugyan az eddigiekből fakad, de bőven nyit majd más távlatok felé is, mind munkatársak, mind együttműködő partnerek terén. Ugyanakkor meg kell nyugtatnunk azokat, akik azt gondolják, hogy most aztán fenekestül fordul fel minden. Eddigi közös munkánk, s ezen túl személyem továbbra is lényeges szerepe tökéletes biztosíték az értékek feltétlen megőrzésére és továbbvitelére. Összefoglalva: a művész-főigazgató helyett egy kreatív producer-menedzser típusú főigazgató központba helyezésével korszerű példát szeretnénk a világnak mutatni arról, hogyan lehet egy 14 éven át alakuló, jól működő rendszert úgy tovább folytatni, hogy ne megcsontosodott színházi kövület, hanem dinamikus, minden ízében fejlődőképes szervezet legyen. Befejezésül hadd húzzam újra alá: ha a következő fejezetekben megismétlődnek gondolatok az én előző pályázatomból, avagy az elmúlt évek sikereire történik hivatkozás, ez semmiképpen nem véletlen, pláne nem plágium! Ez a vezetői struktúra-váltás ugyanis kettőnk feltétlen bizalmi kapcsolatának eredménye, és csakis közös gondolkozásunk, céljaink és eredményeink alapján jöhet létre! Reméljük és hisszük, hogy ez az út újabb magaslatok felé vezeti azt az operett-játszást és nemzeti musicaljátszást amelyeket, mint fő feladatokat mindenképpen meg kívánunk tartani a Budapesti Operettszínházban.

12

13

14

15 ÉLETRAJZ Lőrinczy György Személyes adatok Név: Lőrinczy György Születési hely: Budapest Születési idő: 1967. szeptember 8. Állampolgárság: magyar Családi állapota: nős, Velich Rita jelmeztervező, gyermekek: András (1988), Lia (1997) Tanulmányok és iskolai végzettség 1981 1985 Budapesti József Attila Gimnázium érettségi 1993 1997 Janus Pannonius Tudományegyetem művelődésszervező 2010 2012 Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Teatrológia, Színházi menedzsment Magyar nyelvű tagozata (Románia) (Impresszárió) master fokozat Alkalmazotti, vagy szerződéses munkahelyek: 1985 Színházak Központi Jegyirodája, Almássy Téri Szabadidőközpont közönségszervező 1986 1988 HVDSZ Jókai Művelődési Központ népművelő 1989 1990 Honvéd Együttes művészeti titkár 1990 1994 Magyar Állami Operaház PR-marketing menedzser, sajtótikár 1995 Tennigkeit Opernagentur (Düsseldorf) manager 1996-tól Pentaton Művész- és Koncertügynökség ügyvezető igazgató 2012-től Városi Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgató 2012-től Bessenyei Ferenc Művelődési Központ (Hódmezővásárhely) művészeti tanácsadó

16 A Pentaton ügyvezetőjeként: 1996 2011 A Budapesti Tavaszi fesztivál operett-, opera-, folk- és szabadtéri programjainak szerkesztője, producere 2001-ben 2001-től a Millenáris nyitó fél éves rendezvénysorozat programigazgatója a Budapesti Operettszínház külső igazgatói tanácsadója és a külföldi kapcsolatokért és szerzői jogokért felelős menedzser Néhány fontosabb projekt, melyekben producerként (részfeladattal, vagy átfogó szervezőként) az elmúlt években dolgoztam: A sevillai borbély, Don Pasquale Szentendrei Nyár, Teátrum Agrippina Óbudai Nyár Elektra Budapeti Tavaszi Fesztivál Unió Színházi Fesztivál José Carreras, Luciano Pavarotti koncert Táncháztalálkozó Europa Musicale Elisabeth, Mozart!, Rómeó és Júlia c. musical magyarországi jogai, CD-producere Frankfurti Könyvvásár zenei programjai Ulmi Donaufest magyar programjai Stuttgarti magyar napok rendezvényei Millenniumi koncert a Vatikánban Berlini ITB megnyitó Budapesti Búcsú Millenniumi állami ünnepségek Európa Nap A Westel, az OTP Bank, az Antenna Hungária, a Raiffeisen Bank, a CAIB és más cégek gálaestjei 62. FIFA Congress Farewell Party A Szépség és a Szörnyeteg musical 3 éves németországi turné Operett turnék és koprodukciók a világ 13 országában

17 Oktatási munka: 2011 óta a Budapesti Kommunikációs Főiskola Arts and Bussines szakán a kulturális projektmenedzsment tantárgy témavezetője és előadója Társadalmi funkciók: AEAA (Európai Művészeti Menedzserek Szövetsége) elnökségi tag Magyarországi Művészeti Ügynökségek és Koncertszervezők társelnök Pesti Broadway Alapítvány, Pentaton Alapítvány elnök Nyelvismeret: német, angol A pályázatban előírt öt év szakmai gyakorlatnak az Operaházban eltöltött közel hat évet tekintem (a kiírásnak megfelelő igazolás a mellékletek között). Hároméves vezetői gyakorlatnak amennyiben a Pentatonban eltöltött 18 évem a Kft. működési forma miatt nem megfelelő bár erre a kiírás nem utal a Városi Színház Nonprofit Kft., mint regisztrált előadóművészeti szervezet élén eltöltött 2 évet és a Millenáris programigazgatójaként eltöltött egy évet számítom összeadva.

18 I. VEZETŐSÉG ÉS TÁRSULAT

19 1. VEZETŐSÉG 1.1. Menedzsment nyilatkozata

20

21 1.2. Vezetőtársak, főbb munkatársak, Színházi Stratégiai Tanács a személyes művészi, gazdasági hitellel rendelkező, szűkebb és tágabb körű, önálló kreatív lehetőségekkel bíró vezetői testület: A Budapesti Operettszínháznak több éve erőssége, hogy a vezetői testület csapatmunkában dolgozik. A következő időszak vezetői csapatából sokan már több éve együtt dolgozunk és öröm, hogy sem a politikai, sem a színházi változások vihara nem tépázta meg bizalmunkat egymás iránt. Nagy dolog ez! A következőkben felsorolt vezető beosztásban dolgozó munkatársak mind szándéknyilatkozatot adtak, hogy főigazgatói kinevezésem esetén folytatni kívánják nagyon sikeres és magas színvonalú tevékenységüket! Legtöbben ötleteltek, sőt fejezeteket írtak a pályázatomhoz kapcsolataikat, tapasztalataikat adták hozzá így ez közös pályázat. A felsővezetői gárda három ponton változna. A produkciós igazgatói feladatkör nem lenne betöltve, viszont egy új pozíció, a művészeti vezetői kerülne beiktatásra. A főrendezői poszt továbbra sem kerülne betöltésre, viszont első karmesteri poszt ismét gazdára találna. Vezetői státuszok tekintetében azonban ez így nem okozna létszámnövekedést. Művészeti vezető: Kerényi Miklós Gábor KERO, Kossuth-díjas, érdemes művész. Bevezetőmben már méltattam, most megerősítem, evidensen csak vele tudom elképzelni, mint művészeti vezetővel az Operettszínházat, nincs más, aki a korábbi sikerek és eredmények folytatásaként alakíthatná a színház művészeti koncepcióját, vezetné művészeti állományát. Ügyvezető igazgatóként a nemrégiben kinevezett Borbély Lászlóval kívánom folytatni a több mint egy évtizede kipróbált közös munkát, akinek felkészültsége, színházi gyakorlata, nyugalma biztosíték a kiszámítható, tervszerű intézményvezetés során. Színházunk anyagi egyensúlyának biztosításában meghatározó szerepe van. Az igazgatósági rendszer átalakulása miatt részben tovább vinné a produkciós igazgatói feladatokat is. Gazdasági igazgatóként Oros Péter, a kiváló szakember folytatja tovább az elmúlt évek sikeres tevékenységeit. Dinamikus, erőteljes, elemzőkész és remek színházi érzékkel bíró munkatárs!

22 Zeneigazgatóként Makláry László Kiváló és Érdemes művész lenne továbbra is legközelebbi munkatársam. Nem kérdés, a zenés színházi szakma legkiválóbb karmestere vitathatatlanul ő. Tapasztalata, dinamikussága, műfajismerete, vezetői képessége elengedhetetlen. Első karmesterként a színházban vendégként évek óta dolgozó Bolba Tamás szerződne 2015 januártól a Budapesti Operettszínházhoz. Felkészült, alapos zenész, zeneszerző, karmester, aki élvezi a művészeti vezetés, a zenekar és a szólisták bizalmát. Olyan valakit kerestünk, aki nem ugródeszkaként foglalkozik a könnyű műfajjal, hanem élethivatásának tekinti azt! Műszaki igazgató: Somfai Péter, a még mindig nagyon fiatal, hihetetlen terhelhetőségű, nagyon kreatív munkatárs, aki egyébként kiváló fénytervező is egy személyben, valamint, ha kell, angol, német, francia nyelven kommunikál, sőt, a fényjeleket még japánul is tudja közölni. Biztos, hogy a közeljövőben középvezetőket kell találnunk alá, akik segítik a színház kiterjedt tevékenysége által megnövekedett munkáját. A művészeti középvezetői gárdára nagy teher hárul. Lőcsei Jenő Érdemes művész balettigazgatóként, Drucker Péter karigazgatóként, Rogács László a Musical Együttes vezetőjeként áll majd a vártán, Foczmann Istvánnal együtt, aki az üzemigazgatás hatalmas feladatát viszi majd. Kerényi Miklós Gábor az Amerikai komédia c. darab sikere után a társulattól nyugdíjba vonuló Kállai István helyére szerződtette vezető dramaturgként testvéremet, Lőrinczy Attila drámaíró dramaturgot, aki korábban a kecskeméti és tatabányai színház, illetve a Vígszínház irodalmi vezetője is volt. Bár ez meglepetésként ért, de bevallom, örömmel töltött el. Természetesen folytatni kívánom vele a közös munkát, mert különleges képességeiben nem csak testvérként hiszek. Mivel a munkáltatói jogokat a művészeti vezető fogja felette gyakorolni, összeférhetetlenség nem áll fenn. Mellette Töreki Attila lesz a dramaturgia munkatársa. Sajtófőnökként Lencsó Rita kezeli ennek a szerteágazó színháznak és rengeteg produkciónak a sajtó és egyéb média ügyeit. Ez az elmúlt évben igen jól működött, s reményeink szerint a továbbiakban is bizakodhatunk. Az irodai menedzsment tagjai ugyanúgy nagyon fontosak lesznek a jövőben is. Közülük kiemelt szerepet játszik Mátrai Bori művészeti főtitkár asszony. Számos olyan fontos, remek kolléga van az Operettszínházban, akiknek a munkájára a továbbiakban is számítok, és akikre hivatásukból, feladatkörükből kifolyólag vezető szerep hárul egyes produkciókban és a színház teljes működésében egyaránt.