KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 0921 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 14. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Fontos tudnivalók A javítás során fel kell tüntetni a részmegoldásért járó részpontszámokat, és meg kell jelölni az előforduló hibákat és tévedéseket. A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni: 1. A teljes pontszám csak hibátlan feladat megoldásért adható meg. Hiányzó válasz esetén a válaszért adható részpontszámot le kell vonni! 2. Logikai vagy számolási hibával megoldott feladatnál a részpontszám felét le kell vonni a hibavétés helyén! A feladat későbbi részében a logikailag jó megoldás a tovagyűrűző számbeli eltérés ellenére is teljes értékűnek számít, tehát a későbbi részpontszámokat egyetlen hiba miatt nem kell csökkenteni! 3. Egy feladatnál csak egy megoldás értékelhető. 4. A számításoknál nem elegendő a végeredmény feltüntetése, a mellékszámításokat, a felhasznált képleteket is fel kell tüntetni! 5. Igaz-hamis kérdéseknél önmagában az I vagy a H megjelöléséért jár. A hibás megítélés mellett az önmagában szakmailag helyes indoklásért adható. (A javítási-értékelési útmutatótól eltérő, de szakmailag kifogástalan indoklásért is teljes pontszám adható.) 6. A feladatoknál többféle megoldás lehetséges. A javítási útmutatóban közölt eljárástól (szöveges megnevezéstől) eltérő megoldások is lehetnek teljes értékűek, ezekért is teljes pontszám jár. A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra kizárólag a megadott pontszámok adhatók. A megadott pontszámok további bontása csak ott lehetséges, ahol erre külön utalás van. Az így kialakult pontszámok csak egész pontok lehetnek. írásbeli vizsga 0921 2 / 16 2010. május 14.

MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK 3 x 1 = 3 pont Az alábbi feladatoknál húzza alá a helyes választ! 1. A felvett hitel kamata a. feláldozott haszon (opportunity cost) mint olyan jövedelem, amelyhez nem jutunk hozzá. b. a normálprofittal egyezik meg. c. explicit költség. 2. Egy vállalkozás munkaerő-keresleti függvénye megegyezik a. a munkaerő határköltség függvényével. b. a munkaerő határtermék-bevétel függvényével. c. a határtermék függvénnyel. 3. Ha a belső kamatláb magasabb, mint a piaci kamatláb, akkor a befektetést a. érdemes volt megvalósítani, mivel magasabb hozamot biztosít. b. hiba volt megvalósítani, mivel lassabb megtérülést mutat. c. nincs összefüggés a két kamatláb és a befektetés értékelése között. írásbeli vizsga 0921 3 / 16 2010. május 14.

II. IGAZ HAMIS ÁLLÍTÁSOK A következő állításokról el kell döntenie, hogy igazak (I) vagy hamisak (H)! Írja a megfelelő betűt az állítás mellett lévő kipontozott helyre! Válaszát röviden indokolja, igaz válasz esetén is! 4 x 2 = 8 pont 1. Ha a termelési lehetőségek határa függvény területén belül választunk ki egy pontot, akkor ott nem használjuk ki maximálisan a rendelkezésre álló erőforrásokat...i Igaz. A termelési lehetőségek határa függvény olyan görbe, amely a modell adott feltételei mellett két termék esetében megmutatja, hogy ha egy gazdaság az összes erőforrását felhasználja, mennyi terméket tud előállítani. A görbén belül elhelyezkedő pontok esetében a rendelkezésre álló erőforrásokat nem használják ki teljesen, tehát ezek a pontok nem hatékonyak, vannak felesleges vagy szabad kapacitások a rendszerben. 2. Ha egy tökéletesen versenyző piacon működő vállalkozás az átlagköltség minimuma alatti áron értékesíti a termékeit, akkor racionálisabb lenne szüneteltetnie a termelést...h Hamis. Az átlagköltség minimuma és az átlagos változó költség minimuma közötti piaci ár esetén a vállalkozás veszteségminimalizáló stratégiát folytat, azaz ha értékesíti a termékeit, akkor azok a változó költségeket még fedezik, sőt a fix költség egy részét is, s így kisebb a vesztesége, mintha nem termelne, mivel akkor a teljes fix költséget veszteségként számolná el. Az üzemszüneti pont az átlagos változóköltség minimumában van. 3. Azért magas a mezőgazdasági termékek ára, mert magas a föld bérleti díja...h Hamis. Az összefüggés éppen fordított: azért magas a föld bérleti díja, mert magas az azon előállított termékek ára. A föld kínálata rugalmatlan, állandó, a keresletét pedig a rajta előállítható termények iránti kereslet határozza meg. 4. Amikor a termelési függvény csökkenő ütemben nő, akkor a határtermék függvény csökken...i Igaz. A határtermék függvény ott veszi fel maximumát addig nő és onnan csökken, ahol a termelési függvény inflexiós pontja van, azaz ahonnan a termelési függvény már lassuló ütemben nő. írásbeli vizsga 0921 4 / 16 2010. május 14.

III. DEFINÍCIÓK Definiálja a következő fogalmakat! 2 x 2 = 4 pont 1. Gossen II. törvénye: A fogyasztó akkor költi el optimálisan jövedelmét, ha az utolsó pénzegység elköltésével nyerhető határhaszon bármely termékre vonatkozóan azonos. (Másként az előnykiegyenlítődés elve: a fogyasztó addig növelheti összhasznát, ameddig a nyert haszon meghaladja a feláldozott haszon mértékét. Az ideális esetben a nyert és feláldozott hasznok kiegyenlítődnek.) 2. Pozitív externália: Pozitív externáliáról akkor beszélhetünk, amikor a társadalmi határhaszon magasabb, mint az egyéni határhaszon. Pozitív externália esetén a külső gazdasági hatás által befolyásolt egyén számára az externália kedvezően befolyásolja a környezetet. IV. SZÁMÍTÁSI ÉS GEOMETRIAI FELADATOK 25 pont 1. feladat 14 pont Egy tökéletesen versenyző piacon működő vállalat következő adatai ismertek: L (fő) Q (db) AP L (db) MP L (db) MRP L =VMP L (Ft) 0 0 - - - 1 10 10 10 11 500 2 24 12 14 16 100 3 36 12 12 13 800 4 42 10,5 6 6 900 5 46 9,2 4 4 600 6 48 8 2 2 300 7 49 7 1 1 150 8 48 6-1 - 1 150 Az egyetlen változó input a munka, amelynek költsége 6 900 Ft/fő. írásbeli vizsga 0921 5 / 16 2010. május 14.

Feladat: 1.1. Számítsa ki a táblázat termelés, átlag- és határtermék oszlopainak hiányzó adatait! (Számításait jelölje ki!) Bármely két helyes megoldás ot ér. 8 x 1 = 8 pont AP L = Q / L = 10 / 1 = 10 MP L = ΔQ / ΔL = 10 / 1 = 10 Q = AP L x L = 12 x 2 = 24 MP L = ΔQ / ΔL = 14 / 1 = 14 Q n = Q n-1 + MP L = 24 + 12 = 36 AP L = Q / L = 36 / 3 = 12 Q n = Q n+1 MP L = 46 4 = 42 AP L = Q / L = 42 / 4 = 10,5 MP L = ΔQ / ΔL = 6 / 1 = 6 AP L = Q / L = 46 / 5 = 9,2 Q n = Q n-1 + MP L = 46 + 2 = 48 AP L = Q / L = 48 / 6 = 8 Q n = Q n-1 + MP L = 48 + 1 = 49 AP L = Q / L = 49 / 7 = 7 Q n = Q n-1 + MP L = 49 + ( 1) = 48 AP L = Q / L = 48 / 8 = 6 írásbeli vizsga 0921 6 / 16 2010. május 14.

1.2. Mennyi az output piaci ára? Határozza meg a munka határtermék-bevételének értékeit! MRP L = MP L x P X 2 pont 4 600 = 4 x P X P X = 4 600 / 4 = 1 150 VMP L értékek: 2 pont (Legalább három helyes megoldásért adható és legalább 6 helyes megoldás esetében 2 pont adható.) 10 x 1 150 = 11 500 14 x 1 150 = 16 100 12 x 1 150 = 13 800 6 x 1 150 = 6 900 2 x 1 150 = 2 300 1 x 1 150 = 1 150 1 x 1 150 = 1 150 1.3. Mennyi lesz a munkafelhasználás az optimumban? Optimális munkaerő felhasználás feltétele: MFC L = VMP L Tehát az adott vállalatnál az optimális munkaerő felhasználás 4. fő. 2. feladat 5 pont Egy vállalatnak két gép beszerzése között kell döntenie. A két gép hozama az első 4 évben azonos, de az első gép 4 évig képes üzemelni, míg a második, amely 400 ezer -val drágább, 5 évig. Ez utóbbinak a hozama az ötödik évben 600 ezer. A piaci kamatláb 10%-os. írásbeli vizsga 0921 7 / 16 2010. május 14.

Feladat: 2.1. Adjon tanácsot a vállalkozónak, melyik gépet vásárolja meg! Számításait írja le és válaszát indokolja! (A kamattényezőt kéttizedesre az euro értékeket egy tizedesre kerekítse!) A kerekítési hibákért összesen egy pontot kell levonni. A második gép 5. évi hozama jelenértéken = 600 / 1,1 5 = 600 / 1,61 = 372,7 ezer. 2 pont A többletbefektetés 400 ezer, a többlethozam jelenértéken: 372,7 ezer, tehát a nettó jelenérték: 27,3 ezer Mivel a nettó jelenérték negatív, ezért nem éri meg a drágább gépet megvenni. 2.2. Mekkora az az összeg, amennyivel többet még érdemes kifizetni a drágább gépért? Maximum az ötödik év hozamának jelenértéke, azaz 372,7 ezer. Így az NPV = 0, a befektetés épp megtérülne. 3. feladat 6 pont Az alábbi koordináta-rendszerben ábrázoltuk a tökéletesen versenyző piac és a monopolpiac határköltség és keresleti függvényeit! Jelölje be mindkét ábrán a fogyasztói többlet területét! Nevezze meg a monopolpiac esetében a berajzolásra kerülő függvényeket, nevezetes pontokat, az így keletkező egyes területeket! Igyekezzen pontosan ábrázolni! P P D D Fogyasztói többlet Monopólium Fogyasztói többlet p extraprofitja Holtterher veszteség. MC MC Q q MR Q Tökéletesen versenyző piac Monopolpiac Fogyasztói többlet a tvpiacon: Határbevételi fv. a monopolpiacon: Optimális termelési mennyiség és piaci ár megállapítása a monopolpiacon: Fogyasztói többlet, extraprofit és holtteher veszteség a monopóliumnál: 3 x 1 = 3 pont írásbeli vizsga 0921 8 / 16 2010. május 14.

V. KIFEJTŐ KÉRDÉS 10 pont Fejtse ki a kereslet rugalmasságáról tanultakat! Térjen ki a különböző rugalmassági mutatók tartalmára, kiszámításukra, értelmezésükre! A kereslet árrugalmassága megmutatja, hogy 1%-os árváltozás hatására hogyan változik a termék keresett mennyisége. Kiszámítása: ( ) 1 q 0 q : ( ) p 1 p 0 ( q + q ) 1 0 ( p + p ) 1 0 2 2 Az együttható értelmezése: Normál jószágok esetében a mutató előjele negatív, mivel az ár emelkedése csökkenti a keresletet és fordítva. Pozitív előjele van az árrugalmassági együtthatónak a presztízsjavaknál, az értékpapíroknál, a nemesfémek vagy műalkotások esetében stb. Rugalmas keresletű a termék, ha az együttható értéke 1 vagy 1-nél nagyobb, és merev vagy rugalmatlan a kereslete, ha 1-nél kisebb. Az árrugalmasságot befolyásolják - a termék tulajdonságai, eltarthatósága, szerepük a fogyasztásban, - a helyettesítő termékek léte: minél több helyettesítő terméke van egy jószágnak, annál rugalmasabb a kereslete, - a helyettesítő termékek ára, - a termék ára a fogyasztó jövedelméhez képest. A kereslet kereszt-árrugalmassága: kifejezi, hogy az egyik jószág árának változása milyen mértékben befolyásolja a másik jószág keresett mennyiségét. Kiszámítása: A( q 1 q 0 ) : B( p 1 p 0 ) ( q 1 q 0 ) 2 A + B ( + ) p 1 p 0 2 Az együttható értelmezése: Itt az együttható előjele számít, ha negatív, akkor a két termék kapcsolódó, kiegészítő keresletű, míg ha pozitív az előjel, akkor a két termék kereslete helyettesítő keresletűek, és ha a kereszt-árrugalmasság értéke 0, akkor a két termék kereslete egymástól független. írásbeli vizsga 0921 9 / 16 2010. május 14.

A kereslet jövedelemrugalmassága: kifejezi, hogy hány %-kal változik egy jószág keresett mennyisége, ha a fogyasztó jövedelme 1%-kal változik. q : ( ) Kiszámítása: ( q ) 1 0 j 1 0 ( q + q ) 1 0 ( j + j ) 1 0 2 2 j Az együttható értelmezése: Az együttható értéke normál jószágok esetében pozitív, mivel a jövedelem növekedése jellemzően növeli a keresletet is. Ez alól kivételek az ún. alsóbbrendű javak vagy inferior jószágok, melyek kereslete akkor nő, ha a fogyasztó jövedelme csökken, ill. ha a fogyasztó jövedelme nő, akkor ezen jószágok kereslete csökken. A luxusjavak kereslete nagyon rugalmas, ezért az együttható értéke esetükben 1-nél magasabb. írásbeli vizsga 0921 10 / 16 2010. május 14.

MAKROÖKONÓMIA VI. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK 3 x 1 = 3 pont Az alábbi feladatoknál húzza alá a helyes választ! 1. A fogyasztási hányad kifejezi, hogy a. a jövedelemnek hány %-át fordítják fogyasztásra. b. a többletjövedelemnek hány %-át fordítják fogyasztásra. c. hogyan aránylik egymáshoz a fogyasztás és a beruházás. 2. Ha változik a jövedelem %-ában meghatározott adó, akkor ennek hatására a. az összkeresleti függvény meredeksége változik. b. az összkeresleti függvény az eredetivel párhuzamosan eltolódik. c. a beruházási függvény eltolódik. 3. Ha nő a foglalkoztatás, akkor ennek hatására a. az infláció is nőni fog. b. a makrojövedelem is nőni fog. c. az infláció és a makrojövedelem is nő. VII. IGAZ HAMIS ÁLLÍTÁSOK 4 x 2 = 8 pont A következő állításokról el kell döntenie, hogy igazak-e (I) vagy hamisak (H)! Írja a megfelelő betűt az állítás mellett lévő kipontozott helyre! Válaszát röviden indokolja, igaz válasz esetén is! 1. A pénzmennyiség növekedése keresleti inflációt idéz elő. I Ha nő a forgalomban lévő pénzmennyiség, akkor az összkereslet is emelkedni fog, a makrokeresleti függvény jobbra, felfelé tolódik el. írásbeli vizsga 0921 11 / 16 2010. május 14.

2. Az import nem függ a jövedelemtől. H Hamis. Az import egy része az autonóm import, ami nem függ a jövedelemtől, de a másik része a jövedelemtől függő rész, amit az import határhajlandósága és a makrojövedelem határoz meg. IM = IM 0 + m*y 3. Ha az állam megtakarítása negatív előjelű, akkor az államnak tartozásai, hitelei vannak a belföldi és/vagy a külföldi gazdasági szereplők felé. I Igaz. A negatív megtakarítás minden esetben azt jelenti, hogy a bevételek kisebbek, mint a kiadások. Az állam esetében ezt a deficitet külföldi és belföldi hitelekkel finanszírozzák. 4. Pénzteremtésre a központi bank és a kereskedelmi bankok is képesek..i... Igaz. A pénzteremtés lényege, hogy hiteleket nyújtanak a monetáris pénzintézetek. Erre képesek a kereskedelmi bankok és a központi bank is. Az emisszió, a bankjegyek és érmék kibocsátása viszont a központi bank monopóliuma. VIII. DEFINÍCIÓK Definiálja a következő fogalmakat! 2 x 2 = 4 pont 1. Gazdasági szektor: Olyan gazdasági alanyok összessége, amelyek hasonló gazdasági célokat akarnak elérni, azonos erőforrásokkal és korlátozó tényezőkkel kell számoljanak, és mindezek alapján azonos jellegű gazdasági döntéseket hoznak. 2. Rugalmas vagy lebegő árfolyam: Az az árfolyam, amikor a valuta árfolyamát az adott valuta iránti kereslet és kínálat alakulása határozza meg. írásbeli vizsga 0921 12 / 16 2010. május 14.

IX. SZÁMÍTÁSI ÉS GEOMETRIAI FELADATOK 25 pont 1. feladat 14 pont Egy makrogazdaság adatai a következők: Jövedelem Fogyasztás Megtakarítás 1000 1200 200 1500 1600 100 2000 2000-2500 2400 100 3000 2800 200 Feladat: 1.1. Számítsa ki a táblázat hiányzó adatait! Mennyi a fogyasztási határhajlandóság, az autonóm fogyasztás, a megtakarítási határhajlandóság és az autonóm megtakarítás összege? Számításait jelölje ki! C = Y S = 1000 ( 200) = 1200 ĉ = ΔC / ΔY = 1600 / 2000 = 0,8 2 pont 1200 = 0,8 x 1000 + C 0 C 0 = 400 (vagy 2800 = 0,8 x 3000 + C 0 C 0 = 400) ŝ = 1 0,8 = 0,2 S 0 = 400 2 pont C(1500) = 1500 x 0,8 + 400 = 1600 S(1500) = 1500 1600 = 100 2 x 1 = 2 pont C(2000) = 2000 x 0,8 + 400 = 2000 S(2000) = 2000 2000 = 0 2 x 1 = 2 pont C(2500) = 2500 x 0,8 + 400 = 2400 S(2500) = 2500 2400 = 100 2 x 1 = 2 pont C(3000) = 2800 S(3000) = 3000 2800 = 200 írásbeli vizsga 0921 13 / 16 2010. május 14.

2. feladat 5 pont Tegyük fel, hogy egy háromszereplős gazdaságban az egyensúly Y = 5000-es szintnél alakul ki. Tudjuk továbbá azt is, hogy a háztartások minden újabb megszerzett jövedelemegység 75%-át fordítják fogyasztásra. A kormányzat a munkapiac élénkítése érdekében 150 egységgel növeli a kormányzati kiadások összegét. Feladat: Mennyivel fog emelkedni az egyensúlyi jövedelem? Mennyi lesz az új egyensúlyi jövedelem értéke? Kiadási multiplikátor = 1/(1 ĉ) = 1 / 0,25 = 4 Kiadási multiplikátor = ΔY / ΔG 4 = ΔY / 150 ΔY = 600 2 pont 2 pont Y = 5000 + 600 = 5600 3. feladat 6 pont Egy ország munkaerőpiacát a következő függvényekkel írhatjuk le: L D = 1600 3w/p, és L S = 300 + 2w/p. P = 2 és L minden egysége ezer főt jelöl. Feladat: 3.1. Határozza meg az egyensúlyi reálbért és a foglalkoztatotti létszámot! L D = L S 1600 3w/p = 300+2w/p 1300 = 5w/p 260 = w/p L f = 1600 3 x 260 = 820 ezer fő írásbeli vizsga 0921 14 / 16 2010. május 14.

3.2. Mekkora lenne a kényszerű és önkéntes munkanélküliek száma, ha a w = 660, és az aktív népesség száma 1200 ezer fő? L D = 1600 3 x 330 = 610 ezer fő L S = 300 + 2 x 330 = 960 ezer fő Túlkínálat (munkanélküliség) van a piacon. A kényszerű munkanélküliek száma ebben az esetben: 960 610 = 350 ezer fő Az önkéntes munkanélküliek száma: 1200 960 = 240 ezer fő X. KIFEJTŐ KÉRDÉS 10 pont Fejtse ki a költségvetési (fiskális) politikáról tanultakat! Térjen ki az adók, transzferek és kormányzati kiadások szerepére! A költségvetési politika az állami kiadások és bevételek nagyságát és összetételét meghatározó gazdaságpolitikai célok és eszközök rendszere. Az állam a költségvetési politikában szabályozza, hogy milyen alapú és mértékű adókat és egyéb bevételeket kíván szerezni, és hogy ezeket milyen arányban és mire kívánja fordítani. A költségvetési politika legfőbb célja a kibocsátás szabályozása. Ezt a kereslet befolyásolásán keresztül éri el. A költségvetési politika célja lehet a kereslet növelése: expanziós gazdaságpolitika (eszköze az adók csökkentése és/vagy a kormányzati kiadások és transzferek növelése, deficites költségvetés), vagy annak visszafogása: restrikciós gazdaságpolitika (az adók növelése, a kormányzati kiadások és a transzferek csökkentése). A költségvetési politika eszközei tehát az adók, a transzferek, a kormányzati kiadások, ill. az állam megtakarításai, más néven a költségvetés egyenlege. Az adó az állam kényszer útján behajtott jövedelme. Az adónövelés csökkenti az áruvásárlási keresletet, s így az összpiaci keresletet is. A változás hatására változik az egyensúlyi jövedelem is. Egységnyi adó hatását az egyensúlyi jövedelemre az adó multiplikátor írja le. (ĉ /1 ĉ ). 2 pont Az adók lehetnek: - jövedelemtől függőek vagy autonóm adók, - fogyasztáshoz vagy forgalomhoz kapcsolt adók, - közvetett vagy közvetlen adók, - vagyonhoz, felhalmozáshoz kapcsolt adók, - egyéb jogcímeken beszedett adók. írásbeli vizsga 0921 15 / 16 2010. május 14.

A transzferek hatásának mértéke az egyensúlyi jövedelemre megegyezik az adómultiplikátoréval, de ellentétes a hatása, a transzferek növelése növeli az összpiaci keresletet és az egyensúlyi jövedelmet. Ha a kormányzati kiadásokat növelik, akkor az az összkeresletre is növelően hat. A kormányzati kiadások növekedésének hatására az összjövedelem is nő. Az egységnyi G változásának hatását az egyensúlyi jövedelemre a kiadási multiplikátor (1/1 ĉ) határozza meg. Mivel a kiadási multiplikátor magasabb értékű, ezért a kormányzati kiadások befolyásoló hatása is erősebb, mint az adók változtatásának hatása. Haavelmo tétele: Ha a kormányzati kiadások nagysága megegyezik az adók összegével, akkor az egyensúlyi jövedelem változása megegyezik a kormányzati kiadások összegével. Ilyenkor a kormányzati kiadások multiplikátora 1. 2 pont írásbeli vizsga 0921 16 / 16 2010. május 14.