UJVÁRI MIHÁLY. Egy évszázad a katonai ruházati ellátás szolgálatában

UJVÁRI MIHÁLY Egy évszázad a katonai ruházati ellátás szolgálatában 1

A HM HADTÖRTÉNETI INTÉZET ÉS MÚZEUM KIADVÁNYAI Sorozatszerkesztõ: Dr. Holló József Ferenc altábornagy fõigazgató 2

UJVÁRI MIHÁLY Egy évszázad a katonai ruházati ellátás szolgálatában HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Budapest, 2009 3

Ujvári Mihály, 2009 Szerkesztette: Szilágyi László Szakmailag ellenõrizte: Böröcz Ferenc Tasnádi Lajos A képeket A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum valamint a szerzõ bocsátotta rendelkezésre A címoldalon Archív felvétel a Ruházati Ellátó Központ belsõ udvaráról A hátsó borítón Korok egyenruhái Kiadja HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2009 Felelõs kiadó Dr. Holló József altábornagy 1014 Budapest, Kapisztrán tér 2 4. PETIT REAL Könyvkiadó Felelõs vezetõ Szakály Gábor Borítóterv és grafikai munkák Fõnix Grafikai Stúdió ISBN 978 963 7097 40 9 ISSN 1789 3593 Minden jog fenntartva. Sokszorosítás, audiovizuális és számítógépes másolatkészítés, nyilvános elõadás, rádió- és televízióadás, idegen nyelvre fordítás kizárólag a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a szerzõ és a PETIT REAL Könyvkiadó hozzájárulásával Nyomás és kötés: ADYV Grafika Kft., Budapest Felelõs vezetõ: Tóth Katalin Terjedelem 11 A/4 ív 4

TARTALOMJEGYZÉK MOTTÓ............................................................................. 8 ELÕSZÓ............................................................................. 9 1. fejezet A KATONAI RUHÁZAT A SZÁZADFORDULÓN........................................ 11 Szakmai elõzmények.............................................................. 12 Történelmi és katonapolitikai elõzmények.............................................. 12 KALANDOZÁSOK. A császár sikeres hadvezére: Joseph Wenzel Radetzky von Radetz............. 14 A M. KIR. HONVÉD KÖZPONTI RUHATÁR LÉTREHOZÁSA.............................. 16 A Honvéd Központi Ruhatár feladata, szervezete és mûködése............................. 19 Az átvételi-tároló osztályok által kezelt anyagok........................................ 19 A raktár beszerzési, raktározási és ellátási tevékenysége.................................. 20 Tiszti és csapatruházati gazdálkodás.................................................. 21 A ruhatár csapatellátási tevékenysége................................................. 22 2. fejezet AZ ELSÕ VILÁGHÁBORÚ ÉVEI..................................................... 23 Az Osztrák Magyar Monarchia országai és tartományai 1913-ban......................... 24 A háború nemzetközi politikai és katonai elõzményei..................................... 24 IDÕGÉP. Az elsõ világháború fontosabb eseményeinek kronológiája............................ 25 A M. KIR. KONVÉD KÖZPONTI RUHATÁR TEVÉKENYSÉGE AZ ELSÕ VILÁGHÁBORÚBAN.................................................... 27 Az ellátandó haderõ nagysága, összetétele............................................. 27 A háborús ruházati ellátás........................................................... 27 KALANDOZÁSOK. Horthy Miklós a tengerész kadét, a flottaparancsnok....................... 32 AZ ELSÕ VILÁGHÁBORÚ UTÁN..................................................... 34 Az átmeneti idõszak eseményei...................................................... 34 A Tanácsköztársaság egyenruházatáról................................................ 35 A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT...................................................... 36 Politikai, gazdasági és katonai elõzmények............................................. 36 Közép-Európa és Magyarország helyzete.............................................. 37 A RUHÁZATI RAKTÁR TEVÉKENYSÉGE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT................ 38 3. fejezet A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ÉVEI.................................................. 43 A háború nemzetközi politikai, gazdasági és katonai elõzményei............................ 44 A második világháború lefolyásának fõbb jellemzõi...................................... 44 IDÕGÉP. A második világháború eseményeinek kronológiája.................................. 45 A hadba lépés politikai elõzményei................................................... 47 Magyarország hadba lépése a Szovjetunió ellen......................................... 48 Térképek a második világháború éveibõl............................................... 49 A 2. magyar hadsereg a Donnál (1943. január 12.)....................................... 50 Hitler Európája (1942)............................................................. 50 Hadjárat a Balkánon (1940 1941)................................................... 50 A magyar gyorshadtest elõretörése (1941. július 10. október 30.)......................... 50 KALANDOZÁSOK. Egy gigantikus vállalkozás a szovjet hadiipar áttelepítése keletre........... 52 5

A M. KIR. HONVÉD KÖZPONTI RUHATÁR TEVÉKENYSÉGE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN................................................. 53 Áttérés a háborús viszonyokra....................................................... 53 Jelentések, vélemények a hadsereg ruházati ellátásáról.................................... 57 A raktár helyzete a háború végén..................................................... 58 KALANDOZÁSOK. Meteorológiai ismeretek a háború szolgálatában.......................... 61 A HÁBORÚ KÖVETKEZMÉNYEI, HATÁSAI............................................ 62 Politikai következmények........................................................... 62 Az ország területének és népességének változásai (1938 1941)............................ 63 A magyar hadsereg embervesztesége a Szovjetunió elleni háborúban (1941 1944)............ 63 IDÕGÉP. Az 1946 és 1970 közötti események kronológiája.................................... 63 Rákosi-éra, Varsõi Szerzõdés, Kádár-korszak........................................... 67 4. fejezet A HONVÉDSÉG HELYZETE A HÁBORÚ UTÁN........................................ 69 A néphadsereg megalakulása........................................................ 70 A raktár és a ruházati ellátás helyzete 1946 és 1950 között................................ 71 A raktár tevékenysége 1950 és 1953 között............................................. 73 Az intézet helyzete és tevékenysége 1953 és 1956 között.................................. 76 Az intézet az 1956-os forradalom idején............................................... 77 Változások 1956 után.............................................................. 77 KALANDOZÁSOK. Dr. Balázs György a reformer, aki szót értett a miniszterrel................ 79 5. fejezet A NAGY FEJLESZTÉSEK IDÕSZAKA. AZ MN RUHÁZATI ELLÁTÓ KÖZPONT MEGALAKULÁSA, MÛKÖDÉSE ÉS MEGSZÛNÉSE, 1957 2001.............. 81 ALAPVETÕ VÁLTOZÁSOK A KATONAI RUHÁZAT TERÜLETÉN 1957 UTÁN............... 82 A katonai ruházat és felszerelés általános fejlesztése..................................... 83 A 65 M hadi-, gyakorlóruházat fejlesztése.............................................. 84 KALANDOZÁSOK. A korszerû szakmai tisztképzés úttörõi................................... 86 A pihentetés és a tábori elhelyezés (sátor) fejlesztése.....................................87 A kényelmes ruházatok fejlesztése.................................................... 87 KALANDOZÁSOK. A csapatélet szép, de nehéz............................................ 89 A gazdálkodási és számviteli rendszer fejlesztése........................................92 A mozgósítás ruházati biztosításának fejlesztése......................................... 93 Két fontos esemény 1968-ban és 1973-ban............................................. 93 IDÕGÉP. Az 1971 és 2000 közötti események kronológiája.................................... 94 SZERVEZETI MÓDOSÍTÁSOK A MAGYAR NÉPHADSEREG RUHÁZATI SZOLGÁLATÁBAN.................................................... 98 Változások a textiltisztítási ágazatban................................................. 98 Az MH Ruházati Ellátó Központ megalakulása......................................... 99 KALANDOZÁSOK. Az MN (MH) ruházati szolgálatfõnökség a szakma csúcsa................ 102 A kezdet nehézségei és sikerei...................................................... 103 KALANDOZÁSOK. A Jácint akció a jemeni küldetés.................................. 106 AZ MN (MH) REK TEVÉKENYSÉGE AZ 1980-AS ÉVEKBEN ÉS A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN.................................................. 109 A gazdálkodási rendszer fejlõdése.................................................... 109 Az egyenruházat minõségi fejlesztése................................................. 110 Az MN REK (MH REK) szervezetének módosulása.................................... 112 6

KALANDOZÁSOK. A Sivatagi vihar a magyar egészségügyi csoport beöltöztetése.......... 114 A vezetés helyzete és a munkarend kialakulása......................................... 116 A hadiruházati ellátás.............................................................. 116 A selejtezés és a szolgáltatások ellenõrzése............................................ 117 AZ MH REK INTÉZETEINEK TÖRTÉNETE ÉS MÛKÖDÉSE AZ 1980 90-ES ÉVEKBEN..... 120 MH REK 1. Ruházati Raktár, Budapest............................................... 120 MN Ruházati Szolgáltató Üzem, Budapest............................................ 122 MH REK 2. Ruházati Raktár, Táborfalva.............................................. 124 MH REK 3. Ruházati Raktár, Debrecen............................................... 126 MH REK 4. Ruházati Raktár, Karcag................................................ 127 Ruházati Raktár részleg, Nagykanizsa.............................................. 129 A TEXTILTISZTÍTÁS HELYZETÉNEK ALAKULÁSA.................................... 130 KALANDOZÁSOK. A Katona-karácsony hadmûvelet................................... 131 A NEMZETKÖZI HÍRNÉV KIVÍVÁSA................................................. 133 A számítógépes rendszer kiépítése és mûködtetése...................................... 133 A közbeszerzés kísérleti bevezetése.................................................. 136 A feleslegessé vált készletek hasznosítása............................................. 137 Magas szintû rendezvények, bemutatók............................................... 139 Külföldi delegációk az intézetben................................................... 140 Az ellátó központ logisztikai átvilágítása.............................................. 141 6. fejezet KULTÚRA, SPORT ÉS HAGYOMÁNYÕRZÉS AZ MH REK-NÉL........................ 143 KALANDOZÁSOK. MH REK nõnapok felhõtlen öröm és kacagás.......................... 144 Kulturális élet, rendezvények....................................................... 145 Sportolás, testedzés............................................................... 147 KALANDOZÁSOK. Spartakiádok amikor nem a gyõzelem a fontos......................... 148 Nyugdíjastalálkozók.............................................................. 149 Szakszervezeti mozgalom az intézetnél............................................... 151 AZ ESEMÉNYEK MEGÖRÖKÍTÉSE................................................... 151 Múzeum (szakgyûjtemény) a Daróczi úton............................................ 152 KALANDOZÁSOK. Túl az Óperencián távol-keleti úton................................. 153 A rehabilitált katonák ruházati ellátása............................................... 155 KALANDOZÁSOK. Konzultáció két nagyhatalom hadseregénél.............................. 157 ÁTSZERVEZÉSEK, LÉTSZÁMCSÖKKENTÉSEK, AZ MH REK MEGSZÛNÉSE.............. 159 BÚCSÚZÓ BÚCSÚSZÓ. Személyes emlékek a 100 éves Daróczi úti intézetrõl................ 160 AZ MN (MH) RUHÁZATI SZOLGÁLATÁNAK VEZETÕ BEOSZTÁSÚ TISZTJEI 1949 ÉS 2000 KÖZÖTT............................. 166 FELHASZNÁLT IRODALOM......................................................... 168 KÉPEK A RUHÁZATI KÖZPONT MINDENNAPJAIBÓL.................................. 169 7

MOTTÓ Vallom, hogy egy nemzet történelmének, kultúrájának formáló-alkotó része a nemzet hadtörténete. Aki megélte, köteles e történelem értékeit, emlékeit megõrizni, hagyományápolásként közkinccsé tenni. Munkámban a magyar katonai ruházati ellátás évszázados történetét kíséreltem meg áttekinteni és átnyújtani a szervezetben tevékenykedõknek, a téma iránt érdeklõdõknek, a kor átélõinek-túlélõinek, de a mai ifjú korosztályok tagjainak is. Mindnyájuknak szánom köszönetül munkámat, s üzenetképpen ajánlom e néhány keresetlen, õszinte, biztató verssort. AZ EMLÉKEK HÍDJA Múltunk képeit õrzi az emlékezet, felidézni azért néha öröm lehet. Ahogy nõ a megtett út mögötted, úgy csökken a jövõ egyre elõtted. Ne búsulj ezért, ne bánkódj hiába, ez az élet rendje, így adjuk írásba. A régi idõket újra átélheted, hunyd le szemed, pereg a képzelet. Újra alkotsz és újra szerethetsz, emlékek hajóján vígan evezhetsz. Néha keverednek álmok, emlékek, a természet játéka vibrál elménkben. Emlékezés közben mosolyogsz magadban, lelkedben kissé megint tavasz van. Ifjabbak nem értik néha e változást, mert nem élik át a lelked mámorát. UJVÁRI MIHÁLY 8

ELÕSZÓ Érdekes, hasznos és különleges könyvet tart a kezében a kedves Olvasó. A könyv írója nem kevesebbet vállalt, mint hogy egy szolgálat, egy intézet története kapcsán bemutassa a huszadik század fontosabb történéseit, eseményeit. Mindezt úgy, hogy a század elején épített és 1905-ben átadott m. kir. Honvéd Központi Ruhatár és jogutód szervezetei, majd az 1960-as évektõl a ruházati szolgálat egésze történetét leírva, az intézet világából kitekintve vizsgálja, elemzi a történelmi fordulatokban, katonai és hadi eseményekben gazdag évszázad történéseit. A könyv, amely látszólag csak egy kis részletét világítja meg, mutatja be Magyarország huszadik századi történetének, mégis jelentõs értéket képvisel, mivel az egyes részterületek összessége teszi teljessé, világítja meg sokoldalúan az évszázad krónikáját. A könyv írója hiteles adatokra támaszkodva, élményszerûen mutatja be a katonai ellátás folyamatában jelentõs szolgálat és intézményei munkáját. A szerzõ katonai pályája során mindig a ruházati szolgálat területén dolgozott, és közel 25 évet szolgált a Daróczi úti objektumban mint a MN Ruházati Szolgálatfõnökség tisztje, majd az MN (MH) Ruházati Ellátó Központ parancsnoka. Így nemcsak a kutató, hanem az eseményeket megélõ sokszor befolyásoló vezetõ szemszögébõl írhatta meg a történetet. A könyv olvasása közben érezhetõ, hogy az elsõ ötven év borús, világháborúkkal tarkított története és az ötvenes évek szomorú, ellentmondásos idõszaka után a történet hogyan alakul át folyamatosan a szemtanú által hitelesített vallomássá. Az intézet megalakulásának, a két világháború során végzett munkájának, az elkövetett hibák feltárásának máig ható intelemként kell hatnia azokra, akik a mindenkori magyar katonák ellátásáért felelõsek. Sokat tanulhatnak az utódok az ötvenes évek viszonyainak leírásából is. Az olvasó számára mégis az az idõszak nyújthatja a legtöbb örömet, amely a reformok megvalósításáról, a szolgálat és az intézet sikereirõl, a hazai és nemzetközi elismertség kivívásáról szól, mert a sikerek, még így visszatekintve is, erõsítik az összetartozás, a szakmai büszkeség halványuló emlékképeit. A könyv szerkezete, felépítése is újszerû. Mivel történelmi események sokasága jellemzi az elmúlt évszázadot, a könyv írója a történések sorrendjét, kronológiáját négy Idõgép segítségével mutatja be az olvasónak. Ezzel segíti a szakmai történet beillesztését a nagy történelmi események folyamába. Ezzel azt is sikerül elérnie, hogy kevesebbet kell foglalkoznia a mások által már sokszor leírt politikai és katonai események taglalásával. A négy kronológia lényegében az elsõ világháború, a második világháború, az ötvenes-hatvanas évek, majd az évszázad utolsó negyedének eseményeit foglalja magában. A könyv szerkezetének másik különlegessége a Kalandozások címû részek beépítése, amely az egyes idõszakokhoz kapcsolódó érdekes események részletes, élményszerû leírásával teszi lehetõvé az olvasó számára, hogy egy novellához hasonlóan átélhesse, részesévé válhasson a leírt eseményeknek. Az elsõ négy rész történései még csak lazán köthetõk az intézethez vagy a szolgálathoz, de a többi rész már a szakma egy-egy érdekes eseményét taglalja az eseményeket átélõ vagy közvetlenül érzékelõ szemtanú hitelességével. A kalandozások másik feladata, hogy oldja a szakmai könyvek, históriák óhatatlan monotonságát, és a hasznos tudnivalók mellett élményt is adjon az olvasónak, fõleg az eseményeket konkrétan megélõk körében. A kötet végén található Búcsúzó búcsúszó fejezet avagy személyes emlékek a 100 éves Daróczi úti intézetrõl a régi munkatársak és a leendõ olvasók egy csoportjának vallomásait gyûjti csokorba. Ezek a vallomások az intézet és a szakma szeretetérõl, egymás tiszteletérõl, a katonák ruházati ellátásáért érzett felelõsségrõl szólnak a jelenkor olvasói és a jövõ nemzedékei számára. A szerzõ a könyvben az események leírása kapcsán több olyan hibára, téves helyzetmegítélésre, rosszkor és rosszul meghozott vezetõi és szakmai döntésre is rávilágít, amelyek döntõen befolyásolták a katonák ruházati ellátásának minõségét, a csapatok hadrafoghatóságának gyakorlati kérdéseit is. Szomorú, de igaz tény, hogy az elkövetett vezetõi és szakmai hibák, a katonák gyatra vagy késõi ellátása fõleg a két világháborúban hozzájárult számos katona értelmetlen halálához is. Még mindig visszacseng a könyv befejezõ részében Kéri Kálmán, egykori vezérkari ezredes (rehabilitálás után vezérezredes), második világháborús veterán intelme: Jegyezze meg, fiam, háborúba csak jól kiképzett és jól felszerelt katonákkal szabad elindulni. 9

A békeidõk hibái is tanulságosak lehetnek a következõ generációk számára, bár ezek inkább gazdasági, mint a katonák életére kiható következményekkel jártak. A szerzõ a könyv megírása során fõleg az elsõ részben fokozottan támaszkodott a korábban e témában megjelent szakirodalom adataira, és gyakran idéz e mûvekbõl, és támaszkodik a huszadik század történéseit feldolgozó számos történelmi és katonai irodalmi mû és tanulmány megállapításaira, adataira is. A kötetben számos kép, térképrészlet és más illusztráció szerepel. Ennek egyfelõl az a jelentõsége, hogy kellõen hitelesíti a leírtakat, másfelõl sok egyébként elfekvõ képi emléket ad közre, melyek a könyv kiadásával már megmaradhatnak az utókor számára. A képi illusztrációk ugyanakkor azok részére is jobban érthetõvé teszik a leírtakat, akik nem ismerik a katonai tevékenység ezen területeit, és csak kíváncsiságból veszik kézbe a könyvet. A szerzõ arra törekedett, hogy az intézet és a szolgálat történetének leírása mellett emléket állítson az ott dolgozóknak is. Jó, hogy ez a könyv megjelenik. Érdekes színfoltja lehet a huszadik század katonai irodalmának, tovább gazdagítva a katonai témával foglalkozó eddigi könyvek sorát. Köszönet illeti e kötet kiadása kapcsán mindazokat, akik ösztönözték és segítették a könyv megírását, kiadását. Így a Hadtörténeti Intézet és Múzeum fõigazgatóját, a budapesti Katonai Logisztikai Szakgyûjtemény vezetõjét, a könyv szerkesztõit, a szakmai lektorokat, a Búcsúzó búcsúszó fejezetben szereplõket és kiemelten a könyv szerzõjét, aki idõt nem kímélve gyûjtötte össze az adatokat, és írta meg ezt a könyvet. Tisztelettel ajánlom a kedves Olvasónak Ujvári Mihály ezredes Egy évszázad a katonai ruházati ellátás szolgálatában címû könyvét. Remélem, a kötet nemcsak új ismeretekkel szolgál, de olvasása élményt is nyújt, és jó kikapcsolódást is jelent. Hazuga Károly vezérõrnagy a Magyar Honvédség Összfegyvernemi Haderõ Parancsnokság parancsnokhelyettese 10

1. fejezet A KATONAI RUHÁZAT A SZÁZADFORDULÓN Szakmai elõzmények Történelmi és katonapolitikai elõzmények Kalandozások. A császár sikeres hadvezére A m. kir. Honvéd Központi Ruhatár létrehozása A Honvéd Központi Ruhatár feladata, szervezete és mûködése Az átvételi-tároló osztályok által kezelt anyagok A raktár beszerzési, raktározási és ellátási tevékenysége Tiszti és csapatruházati gazdálkodás A ruhatár csapatellátási tevékenysége 11

Szakmai elõzmények A katonai ruházati ellátás története viszonylag rövid idõszakot ölel fel. A régebbi korokban használt harci eszközök, fegyverek, hadviselési módok nem tették szükségessé, hogy a harcoló felek öltözetét a ruházat külsõségei alapján különböztessék meg egymástól. A kisebb csoportokban, szálfegyverrel megvívott, ember ember elleni küzdelmekben a felek ismerték egymást, így nem fordulhatott elõ két azonos oldalon harcoló személy összecsapása. Késõbb, amikor már egyre nagyobb tömegek részvételével folyt a küzdelem, a területi, nemzeti öltözködési hagyományok miatt a felek jellegzetesen megkülönböztethetõk voltak egymástól. A harccselekményeket egyre nagyobb létszámú katonai szervezetek összecsapása jellemezte. A háborúkat tömeghadseregekkel vívták meg. Szükségessé vált olyan egyenruha (mundér) létrehozása és bevezetése, amely lehetõvé tette, hogy a küzdõ felek viszonylag távolról is megkülönböztethetõk legyenek egymástól. Az egyenruha azóta is megtartotta azt az alapvetõ funkcióját, hogy a katonák védelme mellett kifejezésre juttassa viselõik együvé tartozását, illetve az ellenség öltözetétõl való formai és színbeli különbözõségét. Az egyenruha kialakulásának elsõ idõszakában a túlzó, cifra, színes, tarka egyenruhák domináltak. A 19. század végére, a fejlettebb országok hadseregeiben fokozatosan megszûntek a szélsõséges színek és formák, s szigorúbb, egyszerûbb, kevésbé feltûnõ ruházatokat, felszereléseket vezettek be. Ezek a változások természetesen még nem a tudományos fejlesztések következményei, sokkal inkább a kisebb háborúk, a kiképzések során összegyûjtött tapasztalatok eredményei. Az egyenruháknál a tompább, kevésbé feltûnõ színek (csukaszürke, khaki, olívzöld stb.), majd egyenesen a rejtõ, tereptarka anyagok kerültek elõtérbe. Az ipari fejlõdés ugyan új technológiai lehetõségeket hozott, de a tömeggyártási igények is az egyenruhák egyszerûsítése irányába hatottak. A katonai ruházat mint gyûjtõfogalom az egyenruházatot, a hadi- (harci) ruházatot, speciális, haderõnemi (fegyvernemi) ruházatot, viselési módok szerint pedig ünnepi (társasági), köznapi és általános (speciális) ruházatot s a hozzá kapcsolódó felszereléseket foglalja magába. A 19. század végére olyan politikai helyzet alakult ki Európában, amelynek hatására az egyes államok növelték katonai potenciáljukat, a haderõ létszámát, korszerûsítették a fegyverzetet, ruházatot és felszerelést. Ehhez új ellátási, tartalékolási rendszerre, megfelelõ ellátó és tároló szervezetek létrehozására volt szükség. Történelmi és katonapolitikai elõzmények Európa és Észak-Amerika a 19. század második felében a történelemben korábban sohasem látott mértékû társadalmi-gazdasági fejlõdésen ment keresztül. Ennek lehetõségét a második ipari forradalom alapozta meg, amely 1850 után bontakozott ki. A robbanásszerû fejlõdés elsõsorban a tudomány, a technika, a technológia és fõleg a nehézipar területén következett be. Az egyes országokban a fejlõdés üteme, mértéke eltérõen alakult. Az Egyesült Államok mellett legdinamikusabban a német gazdaság fejlõdött, és a századfordulóra veszedelmes vetélytársává vált a korábban vezetõ szerepet játszó Angliának, Franciaországnak. A német törekvések a kontinentális Európában a vezetõ szerep elérésére irányultak. A német elképzelések azonban sértették Anglia, Franciaország és Oroszország érdekeit, ezért ellenállásukba ütköztek. A világ más részein is feszültséggócok alakultak ki. A politikai, gazdasági, katonai érdekeket és ellentéteket a helyi háborúk sokasága sem tudta feloldani. Küszöbön állt egy eddig sohasem látott méretû összecsapás a világháború... Az 1848 49-es magyar szabadságharc leverése után a Habsburg Birodalom területén átmenetileg önkényuralmi rendszer alakult ki. Ennek megfelelõen alakították át az állam szervezeteit, így a katonai erõket is. Az újjászervezett haderõ négy hadseregbõl, tizennégy hadtestbõl állt. A 3. hadsereg parancsnoksága Pesten volt. Alárendelt négy hadtestje Magyarország és Erdély területén állomásozott, állományát nem magyar katonák alkották. A magyar kiegészítésû alakulatokat a birodalom más területein helyezték el. A császári haderõ elsõ erõpróbája 1859-ben az olasz-francia osztrák háború volt, mely a császári erõk Solferinónál elszenvedett vereségével végzõdött. Ez a vereség sürgetõvé tette a Habsburg Birodalom belsõ helyzetének rendezését. Közben megkezdõdtek, illetve folytatódtak a belsõ tárgyalások a magyar vezetõ politikusok és a Habsburg-ház között a helyzet konszolidálására, a kiegyezés elõkészítésére. A megegyezést a külpolitikai események is gyorsították. Az 1866 júniusában kitört porosz osztrák háború Königgrätznél a poroszok gyõzelmét hozta. A porosz erõk kiképzése, mozgósítása, vezetése, fegyverzete és ellátása összehasonlíthatatlanul szervezettebb, fejlettebb volt. A porosz vezérkari fõnök, von Moltke tábornok hadmûvészeti képessége felülmúlta a császári csapatok vezetését, a császáriaknak esélyük sem volt a gyõzelemre. Új fejezet nyílt a fegyveres 12

küzdelem történetében, elkezdõdött az íróasztalnál megtervezett és iparszerûen menedzselt háborúk korszaka a csatákat lóhátról irányító tábornokok ideje végképp leáldozott. A két háború következményeként megszületett az olasz, a német belsõ egység. Ausztria kiszorult mind Itáliából, mind Németországból. Meggyengült a Habsburg Birodalom nagyhatalmi pozíciója, a belsõ helyzet stabilizálása elodázhatatlan volt. Megtörténhetett a kiegyezés, létrejött az Osztrák Magyar Monarchia. 1867. február 17-én a császár nevezte ki magyar miniszterelnökké Andrássy Gyula grófot, az országgyûlés megszavazta az Osztrák Magyar Monarchiát megteremtõ XII. törvényt. A dualista államban bevezették a parlamentáris rendszert, a külügyet, a hadügyet és a pénzügyet közös, a többit önálló minisztérium alá rendelték. Ennek megfelelõen sor került az egységes véderõ kialakítására. Magyarország a közös véderõben való részvétele mellett nem mondhatott le a nemzet szuverenitását jelentõ saját honvédség létrehozásáról. Heves viták után az uralkodó szentesítette a véderõrõl, a honvédségrõl, a népfelkelõkrõl szóló törvényeket (40., 41., 42. törv. 1868. dec. 5.), megkezdõdhetett a közös haderõ mellett a m. kir. honvédség megalakítása is. A közös katonaság létrehozására Magyarországnak évente 40 000 fõt kellett kiállítani. A katonai szervezeteket a közös hadügyminisztérium irányította. A létrehozott 14 hadtestbõl 6 Magyarország, illetve Horvátország területén állomásozott. A szolgálati idõt 3 év tényleges és 7 év tartalékos szolgálatban határozták meg. Megkezdõdött a honvédség személyi feltöltése, kiképzése. A létrehozott katonai szervezetek elsõ felszerelési szükségleteit zömében a hazai ipar biztosította, lökést adva az ország ipari fejlõdésének. A Honvédelmi Minisztérium az ipar viszonylagos fejletlensége ellenére kitartott azon alapelv mellett, hogy a nemzet áldozatkészségébõl honvédségünk fenntartására szánt sok millió a hazai ipar pártolására és fejlesztésére fordíttassék, és e pénzáldozatok révén a nemzeti vagyon gyarapíttassék. (Részlet a parlamenti határozatból.) A létszámnövekedés, a háborús felkészülés és a tartalékok megalakítása szükségessé tette olyan szakmai vezetõ szervek és ellátó, tároló intézetek létrehozását, amelyek irányították, illetve gyakorlatilag végezték is a beszerzési, raktározási, ellátási, tartalékolási feladatokat. Az 1866-os porosz osztrák háború Königgrätznél a poroszok gyõzelmét hozta 13

KALANDOZÁSOK A császár sikeres hadvezére: Joseph Wenzel Radetzky von Radetz Újév napján kissé álmatlanul, gyûrötten ébredünk, kikászálódunk az ágyból, megfõzzük az év elsõ kávéját. Beleülünk egy fotelba, szürcsöljük a kávénkat és bekapcsoljuk a televíziót. A Bécsi Filharmonikusok lágy zenéjére elábrándozunk, visszagondolunk az elmúlt év eseményeire. S amikor jön a pattogós, jókedvû, mozgalmas induló, a Radetzkymarsch, melynek ritmusára mozogni kezd a lábunk, menten felébredünk. Nem gondolunk rá, hogy Strauss e remeke annak idején a Habsburg-ház talán utolsó sikeres tábornoka tiszteletére íródott. Azt tudjuk, hogy a hadiszállítók és a katonai raktárak között milyen kapcsolat alakult ki, de hogyan kapcsolódik Radetzky marsall a hadiszállítókhoz? 14 Radetzky õsi cseh nemesi családban született 1766. november 2-án. Õsei között sok németet, sõt, skótot is találunk. Közös jellemzõjük, hogy szinte valamennyien a császár szolgálatában álltak. Szinte magától értetõdött tehát, hogy a fiút is katonai pályára szánták. Tizennyolc évesen lépett katonai pályára hadapródként. Az elkövetkezendõ évtizedek nem szûkölködtek hadi eseményekben. A franciaországi változásokkal párhuzamosan Napóleon hatalomra jutása alkalmat adott a szakadatlan háborúzásra. Radetzky közben gyorsan haladt elõre a ranglétrán, számos igen magas kitüntetést kapott, a harcok során hétszer sebesült meg. Az 1809-i wagrami csatavesztés után nevezték ki a frissen altábornaggyá elõléptetett Radetzkyt az újonnan felállított vezérkar élére. Ausztria készült a visszavágásra. Ennek lehetõségét az 1813-as év hozta meg. Európa hatalmainak hatodik koalíciója alakult meg a franciák és császáruk ellen. A szövetséges osztrák porosz orosz csapatok hadmûveleti terveit Radetzky dolgozta ki, s noha Napóleon Drezdánál még gyõzelmet aratott, néhány hét múlva, Lipcse mellett, a több napig tartó, véres népek csatája a koalíció fényes gyõzelmét hozta. Radetzky altábornagyra ismét kitüntetések vártak, meglepõ hát, hogy 1816-ban felmentését kérte a vezérkar fõnöki tiszte alól. Nem tudhatjuk, a bécsi intrikákban fáradt-e el, vagy személyes gondjai késztették e döntésre. Az utóbbiakból akadt bõven, a tábornok adósságai egyre nyomasztóbb méreteket öltöttek, olyannyira, hogy miközben a legnagyobb dicsõséget aratta a Napóleon elleni hadjáratokban, feleségét az adósok börtöne fenyegette. A régi Monarchia ugyanis gyalázatosan fizette katonáit... Az ötvenéves tábornok élete utolsó posztjának tekinthette az olmützi erõd parancsnoki tisztét. Közben emlékiratokat, elemzéseket készített az európai helyzetrõl, és javaslatokat írt a hadsereg fejlesztésére. A memorandumok sorra elsüllyedtek az Udvari Tanács irattárában. Az egyik emlékirattal mégis csoda történt. Frimont János gróf, a magyarrá lett lovassági tábornok 1829-ben felfigyelt rá, és helyettesének hívta a lombard-velencei királyság katonai parancsnoka. A következõ évben Ferenc császár már Radetzkyt bízta meg a felsõ-itáliai hadsereg parancsnokságával. Radetzky a következõ húsz évben arra törekedett, hogy rendet és nyugalmat tartson a Habsburgok észak-olasz érdekeltségi területein.. 1848-ban az itáliai forradalmi mozgalmak ellen ért el kétes dicsõséget az akkor már agg tábornagy. Kezdeti sikertelenség után Sommacampagna mellett, másnap Custozánál döntõ gyõzelmet aratott Károly Albert felett... A következõ év tavaszán ismét megmutatta zseniális hadvezéri képességeit, Novaránál megsemmisítõ csapást mért Károly Albert csapataira. Még szilárdan kezemben tartom a kardot, melyet hatvanöt esztendõn át megannyi csatatéren becsülettel viseltem. Ezután még nyolc évig maradt kezében a kard... Metszõ hideg szél lobogtatta a birodalom fekete-sárga és a gyász fekete lobogóit. A lebontásra ítélt bástyákon álló ütegek utoljára köszöntötték díszsortûzzel azt a tábornagyot, aki annyi dicsõséget szerzett Ausztriának. Joseph Wenzel Radetzky von Radetz hamvait kísérték utolsó útjára ezen a fagyos januári napon. Alig tíz hónappal nyugállományba helyezését követõen ragadta el a tüdõbénulás a 92 éves hadvezért... Az Arsenál fegyvermúzeumában ravatalozták fel az agg marsallt... régi páncélok, pallosok, számszeríjak, ágyúk és puskák, zsákmányolt fegyverek és dicsõséget látott zászlók... társaságában. Másnap aztán leszállították a marsall porhüvelyét a császárvárosba... Hat hollófekete mén húzta a halottaskocsit, mögötte páncélos lovag léptetett a régi dicsõség örök erényeit megtestesítõ jelképként. Húszezer katona állt díszben, Bécs még sohasem látott ekkora parádét.