Cím: 2509 Esztergom-Kertváros, Dr. Niedermann Gyula út 1. Tel: 06-33/511-270 Fax: 06-33/511-277 o Esthajnal Időskorúak Otthona Pilismarót-Basaharc o Zöldfenyő Idősek Otthona Esztergom o Fogyatékosok Otthona Tokodaltáró o Pszichiátriai Betegek Otthona Esztergom o Szent Rita Fogyatékosok Otthona Esztergom Pszichiátriai Betegek Otthona 2509 Esztergom-Kertváros, Dr. Niedermann Gyula út 1. e-mail: vodicska.ildiko@kemiszi.hu Telefon: 06-33/511-290 SZABÁLYZAT a veszélyeztető állapot illetve közvetlen veszélyeztető állapot megelőzésére és kezelésére Korlátozó intézkedés elrendelésének szabályai
TARTALOMJEGYZÉK I. Meghatározások... 3 1) Veszélyeztető magatartás... 3 2) Közvetlen veszélyeztető magatartás... 3 II. Megelőzés... 4 III. Az ellátottak fizikai, gyógyszeres korlátozásának okai, módja... 6 1) A korlátozó intézkedés általános lépései... 7 2) Alkalmazható korlátozó intézkedések veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető magatartás esetén... 8 3) Előre nem látható helyzetben tehető intézkedések... 9 4) Értékelés... 11 5) A korlátozó intézkedések kötelező dokumentációi... 11 - Adatlap... 11 - Betétlap... 12 6) Tájékoztatási kötelezettség... 12 7) Jogorvoslati lehetőség... 12 Mellékletek... 13 Adatlap korlátozó intézkedések elrendeléséhez... 13 Betétlap a korlátozó intézkedés időtartama alatt végzett ellátás dokumentálásához... 14 2
A pszichiátriai betegeket ellátó bentlakásos intézményben, ha az ellátott személy saját vagy mások épségét veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, a szakdolgozók korlátozó intézkedés megtételére jogosultak. Ezen intézkedésekről szóló általános tájékoztatást kapnak az ellátottak és törvényes képviselőjük a beköltözés napján. A korlátozó kényszerintézkedés megtételének kötelezően betartandó szabályai vannak. A pszichiátriai betegek otthonában veszélyeztető illetve közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsító személy nem gondozható, ilyen esetben gyógykezelésre akut pszichiátriai gyógyintézménybe szállítását eszközöljük. A korlátozó intézkedést az orvos illetve a mentő megérkezéséig szükséges alkalmazni, illetve abban az esetben, amennyiben állapota akut pszichiátriai gyógyintézeti kezelést nem igényel. Alapelv Személyes szabadságában - bármely módon - kizárólag a veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsító személy /ellátott/ korlátozható! Korlátozó intézkedés alkalmazására csak az ellátott pszichés megnyugtatásának megkísérlést követően kerülhet sor. I. MEGHATÁROZÁSOK 1. Veszélyeztető magatartás Ha az ellátott - pszichés állapotának zavara következtében - saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére nézve komoly veszélyt jelenthet, és a megbetegedés jellegére tekintettel sürgős intézeti gyógykezelésbe vétele nem indokolt. 2. Közvetlen veszélyeztető magatartás Ha az ellátott - pszichés állapotának akut zavara következtében - saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére közvetlen és súlyos veszélyt jelent. A veszélyesség, veszélyeztetés lényeges eleme, hogy az egyén aktuális állapota, (viselkedése, magatartása) megjósolhatóan veszélyessé válhat másokra vagy önmagára pl. az ellátott feltételezhető, hogy (valószínűleg) öngyilkosságot követ el a következő huszonnégy órában, vagy ellátott társainak, a gondozó személyzetnek testi épségét, egészségét veszélyeztető magatartást tanúsíthat, ha nem részesül megfelelő gondoskodásban. 3
II. MEGELŐZÉS 1. Az intézmény mindennapi életét úgy szervezzük, alakítjuk, hogy az ellátottak életkorának, általános állapotának, korábbi életritmusának és az együttélés szükségszerűségéből eredő követelményeknek is megfeleljen: A felkelés, lefekvés, étkezések idejének megválasztását az ellátottakkal történt közös megegyezés alapján, a házirendben rögzített időpontokban határoztuk meg. Szükséges mértékű fizikai ellátást, és változatos, hasznos, tartalmas időtöltést kínálunk. Segítjük a családdal, ismerősökkel való kapcsolattartást. Kimenőt, hosszabb eltávozási lehetőséget biztosítunk egészségügyi és pszichiátriai állapotnak megfelelően. Következetesen törekszünk a házirend betartására és betarttatására. 2. Az intézményben élő ellátottak nyugalmát csak úgy tudjuk biztosítani, ha a konfliktusokat, problémákat kellő határozottsággal, de következetesen tisztelettel és indulatok nélkül kezeljük. 3. A gondozás és ellátás során az ellátott emberi méltóságát minden munkatársnak a legszélsőségesebb esetekben is tiszteletben kell tartania, ennek megfelelően TILOS az ellátottat: megütni, egyéb módon bántalmazni, megfélemlíteni, megfenyegetni, sértő kifejezésekkel illetni (különösen vallási, nemi és etnikai hovatartozását illetően), indulatosan, durván szólítani-ellátni, megszégyeníteni, kiszolgáltatottság érzését szándékosan erősíteni, büntetésből bezárni, holmijától megfosztani. Ezen szabályok megszegése fegyelmi felelősségre vonást eredményez! 4. Az ellátottak általános állapotának, hangulatának, kapcsolatainak, tartózkodási helyének folyamatos, tapintatos nyomon követése, az ellátottakkal való rendszeres beszélgetés sok olyan információt kínál, mely előre jelezheti komolyabb konfliktus kialakulását. 4
A gondozó, ápoló és foglalkoztató személyzet kötelessége, hogy időben észlelje és jelezze a vezető ápoló, az igazgató, illetve orvos felé a készülő konfliktushelyzeteket. 5. A vezető ápoló feladata, hogy gondozási egységenként szükség szerint, de legalább heti egy alkalommal rendszeres megbeszélést tartson, aktuális problémák megoldására javaslatot tegyen. Ennek keretében intézkedik: Havi rendszerességgel nagycsoport összehívásáról. Beszélgetést kezdeményez az érintett ellátottakkal (esetleg ápolókkal, gondozókkal) a konfliktusok rendezésére, felhívja a figyelmet az intézmény Házirendjében foglalt szabályokra. Javasolja a közösséget érintő problémák megbeszélését a lakógyűlésen, nagycsoporton. A konfliktusok megelőzése érdekében dönt az érintett ellátott/ak másik szobába, gondozási egységbe helyezéséről. Az igazgatónak javasolja az ellátott más munka jellegű, illetve foglalkozási csoportba irányítását. Normasértés (mások megbotránkoztatása, nyugalmának zavarása, agresszív, másokat megfélemlítő viselkedés) esetén az Érdekképviseleti Fórumhoz fordul. Sorozatos részegség esetén az ellátottnak segítő kapcsolatot (rendszeres egyéni foglalkozást), gondozói, kórházi kezelést ajánl, javasolja költőpénzének az e feladattal megbízott dolgozó által történő beosztását, a racionális felhasználásban való segítségnyújtást. Alkalmazkodást megnehezítő tünetek (pl.: horkolás, tájékozatlanság, inkontinencia) betegség (pl.: nyugtalanság, agresszivitás, szorongás, lehangoltság) gyanúja esetén javasolja az orvosnak az ellátott szakvizsgálatát, kórházi beutalását. Ha az ellátott gyakran zaklatott; nyugtalan; erős fájdalmai vannak; vagy indokolatlanul agresszív - szükség esetén alkalmazható gyógyszerre, korlátozó eszközre, módszerre orvosi javaslatot, egyéni intézkedési terv kidolgozást kér. Ha az ellátott fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt nem képes megfelelően kezelni a vagyonát, pl.: indokolatlanul költekezik, kedvezőtlen üzleteket köt, többször becsapják, kihasználják, az orvos felé a gondnokság alá helyezésre javaslatot tesz. Az ellátott átmeneti készpénzkezelésre képtelen állapotát tapasztalva (pl.: ágyhoz kötött betegség; huzamosan tartó rendszeres részegség; átmeneti jellegű gyógyszerhatás) az ellátott érdekében orvosi javaslatot kér, ennek birtokában megbízza a gazdasági nővért (szociális ügyintézőt) a költőpénz felhasználásban való 5
segítségnyújtásra (pénzkezelési szabályzatban leírtak szerint). Az állapot tartós fennállása esetén a költőpénz kezelésben nyújtott intézményi segítségről az ellátott és a törvényes képviselője írásban nyilatkoznak. Sorozatos normaszegés, állapotváltozás (pl.: betegség, fogyatékosság) esetén az intézményvezető felé az ellátott áthelyezésére, gondozásának megszüntetésére tesz javaslatot. III. AZ ELLÁTOTT FIZIKAI, GYÓGYSZERES KORLÁTOZÁSÁNAK OKAI, MÓDJA Mivel sem az orvos sem a gondozó nem képes előre jósolni az előre nem látható veszélyeztető állapotot, kivéve a legnyilvánvalóbb eseteket - a gyakorlatban igen nehéz a jogszabályi előírásnak megfelelni. Nehézséget jelent meghatározni, hogy az ellátott képes-e megfelelően ellátni önmagát aktuális egészségi,- pszichiátriai állapota, életkora, esetleg mentális betegsége folytán. A súlyosan korlátozott cselekvési-, belátási képesség fogalmak is igen tágan értelmezhetők: Jelenthetik azt, hogy az egyén képtelen megfelelően tájékozódni (térben, időben, személyek tekintetében) vagy odafigyelni saját öltözködésére, ruházatára, arra, hogy megfelelően táplálkozzon, folyadékot fogyasszon. Jelenthetik azt, hogy aktuálisan nem tudja megítélni, hogy cselekedete vagy mulasztása kárt okoz, esetleg bűncselekménynek minősül. Az ellátott akaratának, képességeinek korlátozottsága (pl.: betegség, fogyatékosság, részegség esetén) az ellátás szempontjából a kötelezés, a kötelező-korlátozó beavatkozás kritériumai közé tartozik, a veszélyeztetés egyik alternatívájának tekintendő. Egyértelmű, hogy azon ellátottak, akiknek belátási képessége korlátozott, nem feltétlenül jelentenek közvetlen veszélyeztetést önmagukra, azonban fokozott gondoskodásra szorulnak, szükség esetén akaratuk ellenére is. Az ellátás-gondozás szempontjából szerencsésebb a biztonság oldalára történő tévedés, semmint egy veszélyeztető egyén számára lehetővé tenni, hogy elhagyja az intézményt, vagy kedve szerint bármit megtegyen, saját vagy társai, az intézmény dolgozói személyes épsége ellen, illetve az intézmény tárgyi eszközeiben súlyos anyagi kárt tegyen. 6
Azonban a kórelőzményben szereplő korábbi veszélyeztető magatartás nem elégséges ok arra, hogy az adott személyt aktuálisan önmagára vagy másokra veszélyesnek ítéljük, korlátozását elrendeljük, foganatosítjuk. Az intézmény pszichiáter szakorvosa és a vezető ápoló által egyénre szóló intézkedési terv készül a jósolhatóan érintett személyek számára, amely rögzíti a megelőzés, illetve a veszélyeztető, közvetlen veszélyeztető állapot kezelését szolgáló terápia részletes leírását. Az ebben felsorolt lépések az ellátott akarata nélkül is megvalósulhatnak, amennyiben aktuális viselkedése, magatartása, állapota ezt megkívánja. Természetesen a cél minden lépésnél az ellátott személlyel való megállapodás. Az ellátott korlátozása, szándékának/cselekményének megakadályozása nem okozhat nagyobb kellemetlenséget, fájdalmat, egészségkárosodást, mint amit maga a veszélyeztető cselekmény okozott volna, ha bekövetkezik. Korlátozó intézkedésnek minősül: - a szabad mozgásban történő korlátozás, - a farmakoterápia, - az intézményen belüli elkülönítés, - ezen eszközök komplex alkalmazása. 1. A korlátozó intézkedés általános lépései Veszélyeztető állapot fellépése esetén az első lépés, hogy az ellátott együttműködését megszerezzük, megtartsuk, meggyőzzük a szükségesnek ítélt terápiás változtatás elfogadására. Itt alapozhatunk az előzményekre (egyéni megállapodásra, beszélgetésekre, nagycsoportra stb.). Ha az ellátott nem működik együtt, akkor léphet fel a szakdolgozó korlátozó intézkedéssel, amely a veszélyeztető állapot megszüntetését szolgálja, és csak az ellátott biztonságos helyzetének visszaállításáig állhat fenn. A korlátozó intézkedést nem elég csupán elrendelni, az ellátottat a cselekvés közben folyamatosan tájékoztatni szükséges! Mivel az agresszió megnyilvánulásának kezelése feszültséget okoz a környezet számára (ezáltal erősíti a beteg ezen érzéseit is) külön helyiségben (melyben számára nincs veszélyt jelentő eszköz, tárgy) kell folytatni a veszélyeztető helyzet elhárítását. 7
Veszélyeztető állapot esetén korlátozó intézkedésre mindig csak felügyelet mellett kerülhet sor. Korlátozó intézkedés alkalmazása esetén az ellátott nem hagyható folyamatos felügyelet nélkül! Minden esetben szükséges két ápoló jelenléte és tevékenysége az orvos előírásai alapján (egyénre szabott intézkedési terv). Az orvos távolléte miatt az előzőleg leírt kompetenciahatárok megjelölésével készült kényszerintézkedésről szóló folyamatszabályozást a vezető ápoló vagy műszakvezető ápoló irányításával kötelező betartani. A kényszerintézkedés szükségességéről lehetőség szerint az orvost azonnal értesíteni kell, de maximum 2 órán belül értesíteni kell a kényszerintézkedés megtételéről utólagos jóváhagyás céljából. Az egyéni intézkedési tervek az ápoló-gondozók tartózkodási helyén az ellátott egészségügyi anyagában vannak elhelyezve. Bármely korlátozó intézkedés maximális időtartama: 2 óra. További kezelés - teendők - végzése kizárólag orvosi utasítás alapján történhet. Fontos a beteg megnyugtatásához, hogy ismerjük azokat az eszközöket és azt a tevékenységet, amelyek számára megfelelőek, elfogadhatóak, hisz így könnyebben érhető el az együttműködése. A veszélyeztető állapot felmérése - a szakápoló-gondozó folyamatos jelzése alapján - az orvos feladata. (Orvos elérésének hiányában utólagos értesítéséig az előzőekben tárgyaltak szerint a műszakvezető ápolónak, majd a vezető ápolónak kell eljárnia). 2. Alkalmazható korlátozó intézkedések veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető magatartás esetén: Szabad mozgásban való korlátozás Amennyiben az ellátott a megpróbált pszichés megnyugtatást követően sem mutat együttműködést, illetve a veszélyeztető magatartás nem szűnik meg az ellátottat a szakdolgozó a korlátozó intézkedést elrendelő személy utasítása szerint mozgásában átmenetileg korlátozhatja, lefoghatja, illetve az intézményben külön erre a célra rendszeresített eszközökkel rögzítheti. Ennek során tekintettel kell lenni az ellátott biztonságára, testi épségére. 8
Farmakoterápia - kizárólag orvosi utasítás alapján, illetve - az egyéni intézkedési tervben meghatározott orvosi utasítás alapján A szakdolgozó a korlátozó intézkedést elrendelő személy utasítása szerint nyugtató gyógyszert, vagy injekciót adhat be a veszélyeztető, vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsító ellátottnak. Az ezen esetben beadható nyugtató gyógyszereket, illetve injekciókat az intézmény orvosa az egyes ellátottak egészségügyi dokumentációjában előzetesen meghatározza. Intézményen belüli elkülönítés Az intézményen belüli elkülönítés az elrendelő személy utasítása alapján az erre szolgáló helyiségben történhet. Az elkülönítésre szolgáló helyiségnek biztonságosnak kell lennie. Fokozatosan kell ügyelni arra, hogy az ellátott ne tudjon olyan eszközöket birtokolni, amelyekkel önmaga testi épségét, életét veszélyeztetni tudja. A megfigyelés szabályai: Dokumentáció: átadófüzet, ápolási-gondozási dokumentáció, adatlap, betétlap kitöltése. A kórházi elhelyezés biztosítása az ellátott állapotváltozásának függvénye, amelyről az orvos nyilatkozik. 3. Előre nem látható helyzetben tehető intézkedések Kritikus, előre nem látható helyzetben az ápoló a következő intézkedéseket teheti, ha az ellátott önmagát vagy mások egészségét, testi épségét veszélyeztető magatartást tanúsít: A veszélyeztető magatartás elhárítását követően megteszi a korlátozó intézkedést (rögzítést, vagy elkülönítést); A veszélyt okozó eszközt elkérheti, annak átadására határozottan utasíthat, elvétele érdekében indokolt mértékben fizikai erőt alkalmazhat, így az ellátottat lefoghatja, mozgásában átmenetileg akadályozhatja. Szükség esetén akár másik ellátottól, - ha ezzel nem veszélyezteti - segítséget is kérhet. Közben az ellátottat tájékoztatja azokról az intézkedésekről, amelyek ebben a szituációban történni fognak vele. Az ellátott biztonságba helyezését követően segítséget kér, jelzi a műszakvezető ápolónak a hirtelen fellépő veszélyhelyzetet és annak irányításával azonnal megkezdi az intézkedési terv, a folyamatszabályozás lépéseit. Jelzi a veszélyeztető helyzetet az orvosnak, vezető ápolónak. 9
Amennyiben csak pszichés megnyugtatásra került sor az első lépésben, akkor a veszélyhelyzet elhárítását követően különös figyelmet kell fordítani a veszélyhelyzetet okozó ellátottra: Meg kell akadályozni az ellátott személynek az intézményből való eltávozását, ha az veszélyt jelent önmagára vagy másokra. Ha ez másképp nem oldható meg, a távozás vagy egyéb veszélyeztető cselekmény megakadályozása érdekében határozottan felszólíthatja az érintett ellátottat, illetve kíséretet biztosíthat számára a lakószobájába, illetve a betegszobába való eljutáshoz (ahol biztonságban lehet, vagy másoktól biztonságosan elkülöníthető). Ha az ellátott továbbra sem jelzi együttműködési szándékát, illetve a veszélyhelyzet nem szűnik meg, akkor vagy elkülönítéssel, vagy ágyhoz történő rögzítéssel (maximum 16 óra) gondoskodik a személyzet a biztonságról (a rögzítésen - állapotától függően - maximum 2 óra múlva lazítani szükséges). Rögzítés esetén is biztosítani kell az ellátott viszonylagos kényelmét, nyugalmát, figyelmének elterelésével, beszélgetéssel törekedni kell arra, hogy a kritikus helyzetet megszüntessük. Az ellátottat felügyelet nélkül hagyni tilos! A rögzítésnél követendő irányelvek: - A rögzítésnél használt eszköz minimum 8-10 cm széles alapterületű, belül párnázott bőr vagy hevederöv lehet (ez megakadályozza a végtag elszorítását). - A rögzítés erőssége a szükséges minimalizáció elvét kövesse. - Rögzítésnél a végtag, az adott ízület normál mozgási tartományon belüli tartása fontos követelmény. - Rögzítés alatt folyamatos felügyeletet szükséges biztosítani, ahol az ellátott állapotváltozását figyelni, jelezni, dokumentálni kell, illetve a szükséges terápiás reakciókat, változásokat végre kell hajtani. - Fontos a lakóval való folyamatos kommunikáció, az állandó tájékoztatás. - A korlátozásról az orvost haladéktalanul értesíteni kell, akinek az intézkedést 2 órán belül jóvá kell hagynia. Tehát orvosi jóváhagyás hiányában a korlátozás maximális időtartama 2 óra lehet. - A korlátozás nem lehet büntető jellegű, csak addig tarthat, amíg az ok fennáll! - A többi lakó előtt zajló látványos konfliktushelyzetről, a fizikai kényszer vagy a gyógyszer alkalmazásáról beszélni kell a csoportos foglalkozás keretében. 10
4. Értékelés Ha a veszélyeztető állapot kezelése befejeződött, és az ellátott állapota stabilizálódott, a lezajlott eseményt meg kell beszélni az ellátottal, a lakótársakkal egyaránt. Fontos pontról pontra feldolgozni az eközben lezajlott tünetek, feszültségek, szorongások jellemzőit, erősségét. Szükség esetén az ellátottal együtt ki kell dolgozni egyéni problémamegoldási folyamatot a veszélyeztető helyzetre való felkészülés érdekében. /Egyéni intézkedési terv/ Értékelni kell a megoldási folyamatot, illetve meg kell beszélni a később felmerülő hasonló esetek kezelése érdekében a megoldási utakat. Ezek az értékelések szakmai csoporton belül, az orvos és/vagy vezető ápoló irányításával történhetnek. A lezajlott események után a közösségben a feszültségeket oldani kell. Nagycsoporton a felmerülő kérdéseket meg kell beszélni, természetesen az ellátotti jogok figyelembevételével. A munkacsoportban is szükséges értékelni a veszélyeztető állapot kezelését, a felmerülő kétségeket, beszélni kell az esetleges jobb megoldási utakról. A veszélyeztető állapot, a közvetlen veszélyeztető állapot fennállása esetén külön dokumentációs lapot kell vezetni, a korlátozó intézkedés elrendeléséről: Adatlap, Betétlap (melléklet szerint) 5. A korlátozó intézkedések kötelező dokumentációi Adatlap A korlátozó intézkedésről való döntést az alkalmazást megelőzően, ha erre nincs lehetőség, akkor az intézkedést megtételét követően azonnal a mellékelt adatlapon dokumentálni kell! A dokumentációs lapnak tartalmaznia kell: A személyi adatokat. Az elrendelő, illetve az intézkedésben részt vevő személyek neve, beosztása, aláírása. Pszichiáter jóváhagyásának időpontját - aláírását. Az elrendelés előzményét (a tüneteket). Az elrendelés indoka. Az elrendelés kezdetének időpontját. Azon intézkedések sorát, amelyeket a kényszerítő intézkedés előtt megtettek. A korlátozó eljárások formája, leírása (pl. injekció adása, mozgáskorlátozás, rögzítés stb.). A folyamatos állapotváltozásról a feljegyzést, az értékelést, az eredményességet. A feloldás időpontját. 11
Betétlap A veszélyeztető állapot fennállásának ideje alatt, illetve a kórházba szállításig fokozott, folyamatos megfigyelés szükséges. A megfigyelt tüneteket, a magatartásváltozást dokumentálni kell, az adott állapottól függően: minimum óránként vagy gyakrabban, akár negyedóránként, félóránként, akut állapot elmúltával óránként (melyet a szakorvos határoz meg az intézményi tervben). A veszélyeztető állapotok fellépéséről, tüneteiről, kezeléséről, eredményességéről az ellátott dokumentációján belül feljegyzést szükséges vezetni (az előbbiekben megjelölt dokumentáció ebben ad segítséget), hogy minél eredményesebb megoldásokat lehessen alkalmazni, illetve az előzmények minél korábbi felismerésére lehessen következtetni. 6. Tájékoztatási kötelezettség Az ellátottat szóban tájékoztatni kell a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt annak elrendeléséről és formájáról, valamint a korlátozó intézkedés feloldásáról is. A korlátozó intézkedés feloldásával egyidejűleg az adatlap másolatát át kell adni az ellátottnak, valamint meg kell küldeni törvényes képviselőjének. Az ellátott törvényes képviselőjét tájékoztatni kell: - a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt, ha ez nem megoldható, akkor a korlátozás alatt, vagy azt követően 3 napon belül a korlátozó intézkedések elrendeléséről és formájáról, - a korlátozó intézkedések feloldásáról. Az intézmény vezetője a korlátozó intézkedés elrendelésétől számított 48 órán belül köteles tájékoztatni az ellátottjogi képviselőt. 7. Jogorvoslati lehetőség Az ellátott, illetve törvényes képviselője a korlátozó intézkedés ellen panasszal élhet az intézmény vezetőjénél, az ellátottjogi képviselőnél, valamint a fenntartónál. A panasz kivizsgálásához pszichiáter szakorvos közreműködésének igénybevétele szükséges. Esztergom-Kertváros, 2015. március 5. Szőke-Szabó Mónika főigazgató Vodicskáné Ráczkövi Ildikó telephely igazgató 12
ADATLAP korlátozó intézkedés elrendeléséhez Az ellátott neve:... Születési idő:... A korlátozó intézkedés kezdetének időpontja: év:... hó:... nap:... óra:... perc:... A korlátozó intézkedés formája és leírása: A) fizikai: szabad mozgás korlátozása:... fokozott ellenőrzés:... B) kémiai:... adása, i.m., i.v. Az elrendelő neve:...beosztása:... - orvos, - vez.ápoló Ha nem orvos, akkor az orvosi jóváhagyás időpontja: év:... hó:... nap:... óra:... perc:... Az elrendelés rövid indokolása: A korlátozó intézkedés feloldása: év:... hó:... nap:... óra:... perc:... A korlátozó intézkedés során szolgálatot teljesítő egészségügyi, szociális dolgozó(k) Neve:... beosztása:... Neve:... beosztása:... Neve:... beosztása:... Neve:... beosztása:... Az intézet pszichiáter orvosának tájékoztatása megtörtént: év:... hó:... nap:... óra:... perc:... További intézkedés: - szükséges - nem szükséges... intézményvezető aláírása... intézmény orvosának aláírása 13
BETÉTLAP A korlátozó intézkedés időtartama alatt végzett ellátás dokumentálásához Név:. Születési idő:... Szobaszám:... Diagnózis:... Terápiás terv elkészítésének időpontja veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető állapotra:... 1. Az intézkedés elrendelését megelőző állapotváltozás, tünetek feljegyzése:...... 2. Korlátozás folyamata, eredménye: Ápolási diagnózis Ápolási cél Ápolási feladatok Ápolási eredmény Aláírás 3. Eseménynapló: Dátum, idő Esemény leírása Aláírás 4. Lezajlott esemény megbeszélésének időpontja, illetve fenti eseményre készült terápiás terv módosítása az ellátottal: 5. A korlátozás eredményességének rövid összefoglalása: 6. Ellátottjogi képviselőhöz eljuttatva:... intézményvezető aláírása... intézmény orvosának aláírása A korlátozó intézkedés során szolgálatot teljesítő eü./szociális dolgozó(k) aláírása: 14