Házirend 2. rész AZ ELLÁTOTTAK JOGAI

Átírás

1 VII. AZ ELLÁTOTTAK JOGAI 1./ A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő lakónak joga van a szociális helyzetére egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás szolgáltatás igénybevételére. 2./ A szociális szolgáltatások biztosítása során tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen az ellátott neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, fogyatékossága, születési vagy egyéb helyzete miatt. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. 3./ Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére. A tájékoztató tartalmazza: a) az intézmény működési költségének összesítését, 1 / 40

2 b) az intézményi térítési díj havi összegét, c) az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét. 4./ A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különösen figyelemmel a.) az élethez, emberi méltósághoz, b.) a testi épséghez, c.) a testi-lelki egészséghez való jogra. 5./ Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Az intézményvezető köteles biztosítani továbbá, hogy az intézményi elhelyezés során az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényére. 2 / 40

3 6./ Az intézmény nem korlátozhatja, az ellátottat személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve a házirendben meghatározott azon tárgyak körét, amelyek veszélyt jelenthetnek az intézményben élők testi épségére. 7./ Az intézményvezetőnek gondoskodnia kell az ellátást igénybe vevők intézménybe bevitt vagyontárgyainak, személyes tárgyainak és értékeinek megfelelő és? szükség esetén? biztonságos elhelyezéséről, hogy az ellátást igénybe vevők milyen nagyságú, illetve milyen mennyiségű, az intézményi élethez szükséges, azzal összefüggő személyes tárgy intézménybe történő bevitelére jogosultak. 8./ Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézményen belüli és intézményen kívüli szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, biztonságára. 9./ Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátott jogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából. 10./ Az intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja: 3 / 40

4 - Az ellátott jogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről. - Az ellátott jogi képviselő elérhetőségéről. - Az ellátott jogi képviselő nevét és elérhetőségét jól látható helyen az intézmény egyes részlegeiben ki kell függeszteni. 11./ Az intézménybe történő felvételkor az intézményvető írásos formában tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt, illetve a törvényes képviselőjét a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képező korlátozó intézkedésre vonatkozó szabályairól, az intézményben alkalmazható korlátozó intézkedésekről, az intézkedéssel szembeni jogorvoslat módjáról, az ellátotti jogokról, az ellátott-jogi képviselő és az érdekképviseleti fórum megkeresésének, a panasz gyakorlásának lehetőségeiről, szabályairól. A tájékoztatás megtörténtét, annak tudomásulvételét az ellátott és/vagy törvényes képviselője, s az intézmény vezetője együttes aláírással nyilatkozatban dokumentálják. Az ellátást igénybe vevő személynek, törvényes képviselőjének joga van az ellátott állapotának felülvizsgálatával kapcsolatos információ megismerésére. Az ellátott állapotát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A Szakértői Bizottság az intézményi elhelyezést követően 5 évente felülvizsgálja az ellátott állapotát, annak változását. 4 / 40

5 Az intézmény vezetője a felülvizsgálatot megelőzően, valamint a felülvizsgálatot követően írásban tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt, annak állapotát figyelembe véve, illetve törvényes képviselőjét a felülvizsgálat céljáról, folyamatáról, annak eredményéről. A fogyatékos személyek jogainak érvényesülése érdekében figyelemmel kell lenni különösen az akadálymentes környezetet biztosítására, az információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítására. A képességek, készségek fejlesztésére, illetve az állapot fenntartás vagy javítás lehetőségének megteremtésére, az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartására, a társadalmi integrációjukhoz való jogra, más személyekkel történő kapcsolat létesítésére, kapcsolattartásra, valamint intézmények, szolgáltatások igénybevételére, elérésére. A./ Korlátozó intézkedések elrendelése: Az ellátott személy, veszélyeztető, vagy közvetlen veszélyeztető magatartása esetén korlátozó intézkedést kell alkalmazni. A korlátozó intézkedés végrehajtása előtt annak elrendeléséről és formájáról, valamint a korlátozó intézkedés feloldásáról az ellátottat szóban tájékoztatni kell. Amennyiben az ellátott személy, veszélyeztető, vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, el lehet tekinteni az ellátott beleegyezésétől az ezek elhárítását célzó korlátozások tekintetében, de a tájékoztatást ilyen esetben is a lehetőségekhez képest meg kell kísérelni. 5 / 40

6 A korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásának elrendelésére az intézmény orvosa, az orvos elérhetőségének hiányában a /vezető/ szakápoló jogosult. Ez utóbbi esetben a korlátozásról az intézmény orvosát a lehető legrövidebb időn belül értesíteni kell, akinek azt 16 órán belül írásban jóvá kell hagynia. A korlátozó intézkedés alkalmazása esetén? ide nem értve a pszichikai korlátozást? az 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet 6. számú melléklete szerinti adatlapot kell használni. Az adatlapot a gondozási tervhez kell csatolni. A korlátozó intézkedés időtartama alatti megfigyeléseket, állapotleírást a betétlapon kell részletesen feltüntetni. B./ Korlátozó intézkedés egyes formái, maximális időtartama: A korlátozó intézkedés elsődlegesen pszichés megnyugtatás, kivételesen szabad mozgásban történő korlátozás, farmako-terápia, intézményen belüli elkülönítés vagy ezen eszközök komplex alkalmazása. 1. pszichikai korlátozás: a pszichiátriai beteg felszólítása veszélyeztető, vagy közvetlen veszélyeztető magatartástól való tartózkodásra, ill. ilyen magatartások abbahagyására, valamint a veszélyeztető, ill. közvetlenül veszélyeztető magatartás elhárítását célzó beavatkozásokkal, kezelésekkel történő együttműködésre való felszólítás. 6 / 40

7 2. fizikai korlátozás: a pszichiátriai beteg szabad mozgásának megtagadása, illetve mozgási szabadságának testi kényszerrel, fizikai és mechanikai eszközökkel, berendezésekkel való korlátozása, elkülönítés, testi kényszer, rögzítés, lekötés. Az elkülönítés megfigyelésre alkalmas, balesetmentességet biztosító helyiségben folyamatos szakmai felügyelettel történhet. Rögzítés, lekötés esetén biztosítani kell a lakó kényelmét és az ellátott állapotától függően a rögzítésen maximum 2 óra múlva lazítani szükséges. Elkülönítés, testi kényszer, rögzítés és lekötés esetén a felülvizsgálatot és ennek dokumentálását legkésőbb 4 óránként (18 évet be nem töltött, valamint terhes személyek esetén legkésőbb 2 óránként) kell elvégezni. Ezt követően fenntartott egyéb korlátozó intézkedést az orvos ismételten, legkésőbb 72 óránként részletesen felülvizsgálja, és indokolással együtt dokumentálja. 3. kémiai, vagy biológiai korlátozás: a veszélyeztető, illetve a közvetlenül veszélyeztető magatartás elhárításához szükséges mennyiségű gyógyszer beleegyezés nélkül történő alkalmazása. Farmako-terápia esetén az orvos/szakorvos által előzetesen rendelt a veszélyeztető, illetve a közvetlenül veszélyeztető magatartás elhárításához szükséges mennyiségű gyógyszer adható, a napi maximális adag feltüntetésével, amit az egészségügyi dokumentációban azonnal rögzíteni szükséges. 7 / 40

8 4. egyéb korlátozó intézkedés: a 2.? 3. pontokban felsorolt fizikai, kémiai vagy biológiai illetve ezek komplex alkalmazásával történő korlátozás. Ha az ellátott közvetlen veszélyeztető magatartása csak azonnali gyógyintézeti kezelésbe vétellel hárítható el, az észlelő orvos intézkedik a pszichiátriai osztályra történő szállításról, melynek okait részletesen dokumentálja, indokolja. C./ A korlátozó intézkedés egyes formái mellé rendelt megfigyelés szabályai: A korlátozó intézkedés alkalmazásának ideje alatt az ellátott állapotának folyamatos, fokozott ellenőrzése szükséges, amely magában foglalja a fizikai, pszichikai, higiénés és egyéb szükségletek felmérését és ezeknek az ellátott állapotának megfelelő kielégítését. Az ellenőrzésnek arra is ki kell terjednie, hogy szükséges-e a korlátozó intézkedés további fenntartása, illetve az alkalmazott módszer megváltoztatása. Az ellenőrzés módját és gyakoriságát az orvos határozza meg és erre vonatkozó döntését az ápolási dokumentációban rögzíti. Az ellenőrzést, az ellátott megfigyelését végző személy haladéktalanul köteles jelezni az orvosnak az általa észlelt, egyéb korlátozó intézkedések alkalmazása szempontjából jelentős változásokat. Az ellenőrzés tényét és eredményét az ellátott egészségügyi dokumentációjában fel kell tüntetni. 8 / 40

9 D.) A korlátozás feloldásának szabályai: A korlátozó intézkedés folyamata addig tarthat, illetve az adott helyzethez igazodva olyan mértékű lehet, amely a veszély elhárításához szükséges, és az elrendelés oka fenn áll. Amennyiben az egyéb korlátozó intézkedés időtartama az elrendeléstől számított 16 órát meghaladja, annak fenntartását az orvos felülvizsgálja. Több lehetséges és alkalmas korlátozó intézkedés közül azt kell választani, amely az intézkedéssel érintettre a veszélyeztető, illetve közvetlenül veszélyeztető magatartás elhárításához szükséges legkisebb mértékű korlátozással, hátránnyal jár. A korlátozó intézkedés nem lehet büntető jellegű, embertelen vagy megalázó. A korlátozó intézkedés a veszélyeztető állapot megszüntetését szolgálja és az ellátott biztonságos helyzetének visszaállásáig állhat fenn. A veszélyhelyzet elhárulását követően annak feloldását a korlátozó intézkedést elrendelő személy írásban kezdeményezi. Értelmi fogyatékosság, dementia következtében tartós veszélyeztető magatartást mutató, szabad mozgásában folyamatosan korlátozott személyeknél az orvos által történő felülvizsgálatot és jelentést 168 óránként kell elvégezni és a beteg egészségügyi dokumentációjában rögzíteni. 9 / 40

10 E./ A korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos értesítési jogok, kötelezettségek: Az intézmény vezetője 48 órán belül köteles tájékoztatni az ellátott jogi képviselőt a korlátozó intézkedés, eljárás elrendeléséről, majd annak megszüntetéséről. Az intézmény vezetőjének az ellátott törvényes képviselőjét a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt, halaszthatatlan esetben a végrehajtás alatt, vagy azt követően 3 napon belül a korlátozó intézkedés elrendeléséről, formájáról, feloldásáról tájékoztatni kell. A feloldásról szóló tájékoztatással egyidejűleg az adatlap másolatát át kell adni, illetve meg kell küldeni az ellátottnak és törvényes képviselőjének. Az intézményben működő Érdekképviseleti Fórum fenntartó önkormányzatot képviselő tagját az alkalmazott korlátozó intézkedésekről készült írásos dokumentáció egy példányának megküldésével értesíteni kell. F.) A panaszjog gyakorlásának szabályai: 10 / 40

11 A korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazása ellen az ellátást igénybe vevő, vagy törvényes képviselője panasszal élhet az intézmény fenntartójánál. A panasz kivizsgálásához és a döntéshez a fenntartó szakértőként pszichiáter szakorvost vesz igénybe. A korlátozó intézkedés elleni panasz elintézése során, soron kívül kell eljárni. A korlátozó intézkedésről szóló eljárásrendet, az ellátottak és törvényes/meghatalmazott képviselői, valamint az intézmény dolgozói számára az intézményben hozzáférhető, jól látható helyen ki kell függeszteni. Szociális ellátást végzők jogai: A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. A szociális törvény alapján közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy: az intézményi ellátásban foglalkoztatott ápoló, intézményvezető ápoló, gondozó, szociális mentálhigiénés munkatárs, az előgondozással megbízott személy. Felhívjuk 11 / 40

12 az ellátottak figyelmét arra, hogy aki a munkatársakat jogszerű eljárásukban erőszakkal, fenyegetéssel akadályozza, feljelentés esetén büntethető. Az ellátást igénybe vevők részéről esetlegesen felmerülő veszélyhelyzet kezelésére vonatkozó belső utasítással. A szolgáltatásban foglalkoztatottak védelme érdekében, intézményben a lakók részéről esetlegesen felmerülő veszély helyzetekben a Veszélyhelyzetek kezelésére vonatkozó Szabályzat előírásait kell alkalmazni. VIII. A LAKÓK ÉRDEKVÉDELME Az otthonban a lakók érdekvédelmét az Érdekképviseleti Fórum és az ellátott jogi képviselő látja el. Az Érdekképviseleti Fórum tagjainak névsorát és elérhetőségét az otthon egyes részlegeiben jól látható helyen ki kell függeszteni. 12 / 40

13 Az Érdekképviseleti Fórum 1. Előzetesen véleményezi az intézmény vezetője által készített az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a Szakmai programot, az éves Munkatervet, a Házirendet, a lakók részére készült tájékoztatókat. 2. Megtárgyalja az intézményben élők panaszait? ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszüntetésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat - és intézkedést kezdeményez az intézmény vezetője felé. 3. Tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől a lakókat érintő kérdésekben az ellátás szervezésével kapcsolatos feladatokban. 4. Intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó felé, valamint más illetékes hatóságok, szervek felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel. Panasszal fordulhat a lakó/vagy törvényes képviselője illetve hozzátartozója, valamint a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet az otthon vezetőjéhez, illetve az Érdekképviseleti Fórumhoz, ha: - intézményi jogviszonyát, személyes jogait, kapcsolattartását sérelem éri, - az intézmény dolgozói megszegik szakmai-, titoktartási- és vagyonvédelmi kötelezettségeiket, 13 / 40

14 - az ellátás körülményeit érintő kifogása van. Az intézményvezető, illetve az Érdekképviseleti Fórum 15 napon belül írásban értesíti a panasztevőt a panasz kivizsgálásának eredményéről. A szükséges intézkedések megtételével felhívja a figyelmet a sérelem orvoslásának esetleges más módjára is. A lakó és/vagy törvényes képviselője, illetve hozzátartozója panasszal fordulhat a főpolgármesterhez is, amennyiben az otthon vezetője, vagy az Érdekképviseleti Fórum 15 napon belül nem intézkedik, vagy a lakó az intézkedéssel nem ért egyet. Az Érdekképviseleti Fórum is kezdeményezhet intézkedéseket a fenntartónál. Az Érdekképviseleti Fórum működése az intézmény székhelyén és telephelyein: Az Érdekképviseleti Fórum tagjai: 14 / 40

15 Zsira, Rákóczi F.u.12. székhely: 4 fő lakó, 1 fő hozzátartozó, illetve törvényes képviselő 1 fő az otthon dolgozóinak képviselője 1 fő a fenntartó önkormányzat képviselője Peresznye, Erdősor 1. telephely: 2 fő lakó, 1 fő hozzátartozó, illetve törvényes képviselő 1 fő az otthon dolgozóinak képviselője 1 fő a fenntartó önkormányzat képviselője 15 / 40

16 Az Érdekképviseleti Fórum tagjait lakógyűlésen, hozzátartozói képviselőt hozzátartozói értekezleten, az otthon dolgozóinak képviselőjét munkaértekezleten választják meg, egyszerű szavazati többséggel. A megválasztottak írásban nyilatkoznak tisztségük elfogadásáról. Az Érdekképviseleti Fórum tagjai maguk közül választják meg a Fórum elnökét. Az elnöki tisztet csak lakó, vagy a hozzátartozók képviselője töltheti be. Az Érdekképviseleti Fórum döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Azonos szavazat esetén az elnök dönt. Határozatképes az Érdekképviseleti Fórum akkor, ha a tagok 2/3-a jelen van, s biztosított a lakók, illetve hozzátartozóik legalább 50 %-os jelenléte. Az Érdekképviseleti Fórum üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, (a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: az eljáró szerv megnevezését, készítésének helyét és idejét, a meghallgatott személyek adatait és címét, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, és végül a jelenlévők és a jegyzőkönyvvezető aláírását), melynek egy-egy példányát az érintettnek, a tagoknak és az intézmény vezetőjének meg kell küldeni. 16 / 40

17 Az Érdekképviseleti Fórum tagjait 4 évre választják, első ülésén elnököt, elnökhelyettest választ, ügyrendjét saját maga határozza meg. Üléseit negyedévenként, illetve szükség szerint tartja. Az Érdekképviseleti Fórum elnökének feladata: - a napirend összeállítása és a tagok részére történő kiadása, - a Fórum üléseinek levezetése, - a Fórum üléseiről készített jegyzőkönyv biztosítása, - a Fórum képviselete az előzetesen kapott felhatalmazások alapján, - a tagok munkájának segítése, - a Fórum képviselete az előzetesen kapott felhatalmazások alapján. A tagok feladata: 17 / 40

18 az Érdekképviseleti Fórum ülésein való aktív részvétel, a lakók panaszainak összegyűjtése és szükség szerinti előadása. Az Érdekképviseleti Fórum tagság megszűnik: az intézményi jogviszony megszűnésével, lemondással, elhalálozással, visszahívással, annak a hozzátartozónak a halálával, vagy intézményi jogviszonya megszűnésével, akire tekintettel az illető tag az érdekképviseleti fórum tagja lehetett. Az Érdekképviseleti Fórum tagja lemondását írásban továbbíthatja az Érdekképviseleti Fórum elnökének. A tag visszahívása a megválasztásra vonatkozó eljárás szabályai szerint, indoklással, egyszerű szavazati többséggel történik. A tagság megszűnése esetén az Érdekképviseleti Fórum elnöke kezdeményezi új tag megválasztását. Amennyiben az elnöki tisztet betöltő tagság szűnik meg, úgy az intézmény 18 / 40

19 vezetője kezdeményezi az eljárás lefolytatását a választás szabályai szerint. A gondnokság alatt álló lakók érdekeinek védelmében az intézményvezető kezdeményezheti új gondnok kirendelését. Az intézményvezető köteles új gondnok kirendelését kezdeményezni, ha megítélése szerint a gondnok a gondnoki teendőket nem megfelelően látja el, vagy nem a gondnokolt érdekeinek megfelelően végzi. A lakó panaszával az ellátott jogi képviselőhöz is fordulhat. Az intézményvezető az ellátott jogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségeiről az ellátott jogi képviselő elérhetőségéről tájékoztatást ad. Ellátott jogi képviselő Az ellátott jogi képviselő az ellátást igénybe vevő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Az intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja az ellátott jogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről az ellátott jogi képviselő elérhetőségéről, melyről szóló tájékoztatót az intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni. 19 / 40

20 Az ellátott jogi képviselő feladatai - megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról, - segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában, - segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, segítséget nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában, - a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál, és ennek során - írásbeli meghatalmazás alapján - képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét, - az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során, - intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére, - észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél, 20 / 40

21 - amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti az illetékes hatóságok felé, - korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja. A szociális szolgáltató, intézmény vezetője, fenntartója, valamint az ellátott jogi képviselő által megkeresett hatóság a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül megvizsgálja az ellátott jogi képviselő észrevételét, kezdeményezését, megkeresését, és az ezzel kapcsolatos érdemi állásfoglalásáról, intézkedéséről őt tájékoztatja. Az ellátott jogi képviselő e célra létrehozott szervezet keretében működik. Az ellátott jogi képviselő jogosult: - a szociális szolgáltató vagy intézmény működési területére belépni, - a vonatkozó iratokba betekinteni, 21 / 40

22 - a szolgáltatást végző dolgozókhoz kérdést intézni. Az ellátott jogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. IX. AZ INTÉZMÉNYI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE Az intézményi jogviszony megszűnik: - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, - a jogosult halálával, - a határozott idejű intézményi elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha a törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható, 22 / 40

23 - az ellátottnak a Magyar Köztársaság területén való tartózkodási joga megszűnésével. Az intézmény jogutód nélküli megszűnése esetén a fenntartó gondoskodik az ellátott más intézménybe történő ellátásáról. Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult, és/vagy törvényes képviselője - kéri a jogviszony megszüntetését, ebben az esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában, a megállapodásban foglaltak szerint 30 napon belül, - másik intézménybe történő elhelyezése indokolt és felvételt nyert, - intézményi elhelyezése nem indokolt, 23 / 40

24 - a Házirendet súlyosan megsérti. A Házirend súlyos megsértésének minősül különösen, ha a lakó a) az intézményben lévő ellátott, vagy az ott dolgozó, vagy az intézmény sérelmére Büntetőtörvénykönyvbe ütköző, büntetéssel fenyegetett cselekményt követ el, b) személyi térítési díj tartozásának összege a 3 havi térítési díjat meghaladja. Az intézményi jogviszony megszüntetéséről az intézmény vezetője dönt. A megszüntetésről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat és/vagy törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult és/vagy törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, ill. a Bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz. 24 / 40

25 Amennyiben a fenntartó, ill. a bíróság jogerős és végrehajtható határozatával szünteti meg az intézmény jogviszonyt, az ellátás nyújtását haladéktalanul meg kell szüntetni. Az intézmény vezetője köteles az ellátás jogosulatlan igénybevételének megakadályozásáról intézkedni. Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezetője értesíti az ellátottat, ill. törvényes képviselőjét a.) a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről, rendjéről és feltételeiről; b.) az esedékes, ill. hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről, az intézménnyel, ill. az ellátottal szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról; Ha az intézményi jogviszonyt beutaló határozat alapozza meg, a jogviszonyt a beutaló szerv határozata szünteti meg. A fenntartó, illetve a beutaló szerv jogerős döntéséig a szociális ellátást változatlan feltételek 25 / 40

26 mellett fenn kell tartani. Az áthelyezéssel, a megszüntetéssel kapcsolatos kérelmeket az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. Az intézmény vezetőjének felelőssége gondoskodni arról, hogy az intézmény, illetve annak dolgozói a Házirendben foglaltaknak megfelelően lássák el feladataikat. X. Az intézmény területén belül működő?félúton Házak? ház szabályai (Zsira, Rákóczi F. u. 12.) A Félúton Házakra, valamint az ott lakókra a Házirendben foglaltakat kell alkalmazni, az e fejezetben foglalt eltérésekkel. 26 / 40

27 A?Félúton Házak? lakóit ugyanazon jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik, mint az intézmény lakóit, valamennyi szolgáltatásra jogosultak, amelyet az otthon a szakosított szociális ellátás részeként biztosít. Célja: a fogyatékkal élők társadalmi integrációjának, rehabilitációjának elősegítése, az önálló életre nevelés. 1. Az ellátás igénybevétele: E szolgáltatás igénybevételére azok az intézményben elhelyezettek jogosultak, akik az intézményben eltöltött idő alapján bizonyították az intézményen kívüli önálló életvitelre való alkalmasságukat. Ennek elbírálásához kérdőívet töltenek ki, melynek során bizonyítást nyer, hogy a kérelmező rendelkezik-e a mindennapi életvitelhez szükséges praktikus ismeretekkel. Az elhelyezés a lakó és/vagy törvényes képviselője kérelme alapján történik. A kérelmeket az otthon Szakmai Bizottsága (1 fő lakó, 4 fő dolgozó - intézményvezető, 1 fő orvos, 2 fő szociálismentálhigiénés munkatárs) személyes meghallgatás után bírálja el. Döntését egyszerű szavazati többséggel hozza, melyről jegyzőkönyvet készít és értesíti az érintetteket. 27 / 40

28 A jogosulttal és/vagy törvényes képviselőjével az otthon megállapodást köt, mely tartalmazza mindkét fél vállalásait és kötelezettségeit. Ennek megfelelően az intézmény gondoskodik: - a?házak? üzemeltetéséről, javításáról, karbantartásáról, - az önálló életvitelhez szükséges berendezések, felszerelési tárgyak, használati cikkek biztosításáról (pl. bútor, függöny, ágynemű stb.), - közüzemi díjak fizetéséről (kivételt képez ez alól a távolsági telefon használatért fizetendő díj), - napi háromszori főétkezésről, - orvosi ellátásról, - betegség esetén amennyiben szükséges betegszobai elhelyezésről, - segítségnyújtás a mindennapi életvitelhez ápoló-gondozó, ügyeletes nővér által. 28 / 40

29 A lakók feladata: - a házak berendezési és felszerelési tárgyainak rendeltetésszerű használata, - a biztonsági előírások betartása, - üzemeltetésből adódó meghibásodás esetén jelezni azt az ügyeletet teljesítő ápológondozónak, illetve az otthon intézményvezető-helyettesének, - takarítás, a megfelelő higiénés szabályok betartása, - tisztálkodási eszközök beszerzése, - távolsági telefon használatáért fizetendő díj teljes összegű megtérítése, - eltávozás, szabadság esetén bejelentési kötelezettséggel tartozik az ügyeletet teljesítő ápoló-gondozó, illetve intézményvezető-helyettes felé, - szórakoztató-elektronika tárgyainak használata során köteles figyelemmel lenni lakótársaira, - kisállatok tartása (kutya, macska stb.) szintén a lakótársak egyetértésével és a higiénés szabályok betartásával történhet. 29 / 40

30 2. Térítési díj A?Félúton ház? lakóinak térítési díj fizetési kötelezettsége megegyezik az intézmény Házirendjében meghatározottakkal. A lakók pénzükkel saját maguk rendelkeznek. A gondnokság alatt álló személyek költségtérítésen felüli jövedelmének kezelése a Pénzkezelési Szabályzat előírásainak megfelelően történik. 3. A?Félúton Ház? lakói és a társadalom közötti kapcsolattartás rendje A házon belüli szobatársak megválasztása önállóan történik. A lakók szüleikkel, hozzátartozóikkal saját belátásuk szerint tartanak kapcsolatot. Eltávozásra, szabadságra engedély nélkül, bejelentési kötelezettség mellett mehetnek. Látogatók, vendégek, valamint az intézmény dolgozói és lakói a?házlakók? meghívottjaként tartózkodhatnak az épületben. Valamennyi?Félúton Házban? a baleset és tűzvédelmi előírások betartásának ellenőrzése a szolgálatot teljesítő ápoló-gondozó kötelessége úgy, hogy azzal a lakók nyugalmát ne zavarja. 30 / 40

31 A?Félúton Ház? lakók az intézmény minden szolgáltatására jogosultak. Az otthon vezetőjének felelőssége gondoskodni arról, hogy az intézmény, illetve annak dolgozói a Házirendben foglaltaknak megfelelően lássák el feladataikat. XI. LAKÓOTTHONOKRA VONATKOZÓ HÁZSZABÁLYOK HÁZIREND [1] Az intézmény Házirendje kiegészül a Lakóotthon/ok/ra vonatkozó speciális szabályokkal. A Lakóotthonokra, valamint az ott lakókra az intézmény székhelye szerinti Házirendben foglaltakat kell alkalmazni az e fejezetben foglalt eltérésekkel. A lakóotthon lakóit ugyanazon jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik, mint a központi 31 / 40

32 intézmény lakóit, s valamennyi szolgáltatásra jogosultak, amelyet a székhely intézmény a szakosított ellátás részeként biztosít. A lakóotthon a már működő ápolást-gondozást nyújtó otthonhoz kapcsolódóan került kialakításra. Olyan elhelyezést biztosít, amely lehetővé teszi az ott élők egyéni igényeinek minél szélesebb körű kielégítését. XI/1. A lakóotthoni ellátás igénybevétele: Lakóotthoni elhelyezésre azok az intézményben élők jogosultak, akik - önellátásra legalább részben képesek, - elégséges jövedelemmel rendelkeznek az új életforma költségeinek viseléséhez, - folyamatos, tartós ápolást nem igényelnek. Az intézményen kívüli önálló életvitelre való alkalmasságuk elbírálásához kérdőívet töltenek ki, melyen szerepel az ideg-elme szakorvosi vélemény is. Az elhelyezés a lakó és/vagy törvényes képviselője kérelme alapján történik, a kérelmet az otthon Szakmai Bizottsága bírálja el. 32 / 40

33 A lakóval és/vagy törvényes képviselőjével az intézmény megállapodást köt. Ennek megfelelően az intézmény gondoskodik: - a ház üzemeltetéséről, - a szükséges berendezési, felszerelési tárgyakról, - napi háromszori főétkezésről, - orvosi ellátásról, - betegség esetén betegszobai elhelyezésről, - segítségnyújtásról a mindennapi életvitelhez. A lakók feladata: 33 / 40

34 - a lakóotthon felszerelési tárgyainak rendeltetésszerű használata, - a biztonsági előírások betartása, - tisztálkodási eszközök, és a takarításhoz szükséges szerek beszerzése, - az egyéni fejlesztésben aktív együttműködés, - a lakhatási költségek és a telefon használati díj kifizetése. A lakók részére a saját szoba berendezési tárgyainak megvásárlása (bútor, szőnyeg, stb.) egyéni igényeiknek és anyagi eszközük függvényében lehetséges. XI/2. A lakóotthoni ellátást igénybevevők jogai A lakóotthoni ellátást igénybevevők jogosultak látogatót fogadni, amely előzetes egyeztetés után történik. Barátaik meghívás alapján látogathatják a lakóotthonban élőket. A lakószobába az ott élő engedélye nélkül csak krízishelyzetben léphet a segítő. A krízishelyzetet pontosan dokumentálni kell a naplóban, ahol annak okai, a válaszlépések, 34 / 40

35 intézkedések szerepelnek. A takarítást a lakóotthonban élők maguk végzik. A szobáját mindenki maga takarítja, a közös helyiségeket meghatározott időben, a lakók felváltva, képességeiket figyelembe véve takarítják. Személyes használati tárgyaikat, bútoraikat elhelyezhetik lakószobájukban, azt díszíthetik, szépíthetik igényeiknek, ízlésüknek megfelelően. A lakónak jogában áll, hogy a személyes szükségleteihez igazodó egyéni fejlesztésben részesüljön. XI/3. A lakóotthon szakmai feladata Biztosítani kell a lakóhelyi, a munkahelyi és szabadidő eltöltésének szétválasztását, megszervezését. A lakóotthonban élő segítséget kap szabadidejének eltöltéséhez (kirándulások szervezése, mozi látogatás, kreatív foglalkozások, stb.), a rendszeres testedzés, sportolás lehetősége szabadidős programok keretében biztosított. A mindennapokban felmerülő problémák önálló megoldásának segítése, a szolgáltatások igény szerinti elérhetőségének megkönnyítése. XI/4. A lakóotthon napirendje 35 / 40

36 Felkelés ideje: A felkelés egyéni igény szerint történik, annak figyelembe vételével, hogy a korán kelők társaikat ne zavarják, és idejében érkezzenek a munkahelyükre. Lefekvés ideje: Az otthon lakóinak igénye szerint történik. A későn fekvőknek a nappali helyiségben van lehetőségük rádió hallgatásra, TV nézésre. Étkezés: Az étkezések időpontja az egyén szükségleteihez igazodik, elegendő idő áll rendelkezésre a kultúrált étkezéshez, az étkezés utáni mosogatásra, takarításra. Az otthonból való eltávozás: A szabadidejükben a lakók igényük szerint eltávozhatnak. A környező városokba való utazás a segítővel való előzetes egyeztetéssel lehetséges. Szabadságra bejelentési kötelezettség mellett mehetnek. 36 / 40

37 Dohányzás: A dohányzás az arra kijelölt helyen lehetséges, a tűzvédelmi előírások betartása mellett. Szeszesital fogyasztás: A szeszesital fogyasztása szigorúan tilos azon lakók esetében, akik egészségi állapotuk miatt, rendszeres gyógyszerelésben részesülnek. A lakóotthon lakói számára az alkohol fogyasztása nem ajánlott! Személyi higiéné: A szükséges tisztálkodási szereket igényüknek megfelelően a zsebpénzük terhére vásárolják meg. A személyi higiénéért a szociális segítő a felelős. Orvosi ellátás: 37 / 40

38 Tartós ápolást igénylő betegség esetén a lakóotthonban élő személy felgyógyulásáig a székhely intézményben kerül elhelyezésre. XI/5. A lakók pénzének kezelése A lakóotthonban élő személy költőpénzét, jövedelmét maga kezeli, kérésére a szociális segítő a felhasználáshoz útmutatást ad. XI/6. A lakók kapcsolata egymással és környezetükkel A szobatársak választása önállóan történik a házon belül. A lakók hozzátartozóikkal saját belátásuk szerint tartanak kapcsolatot. A szociális segítő feladata, hogy ösztönözze a lakót, valamint a hozzátartozót a kapcsolattartásra. A lakók részére a lehető legnagyobb választási lehetőséget kell biztosítani, meg kell adni a személyes döntés lehetőségét. A lakóotthon lakóit be kell vonni az otthon működtetésére vonatkozó döntések meghozatalába. Figyelembe kell venni a lakók kívánságait, döntéseit, akaratát, olyan teret kell biztosítani, ahol élhetnek lehetőségeikkel. Tisztában kell lenniük társaik szükségleteivel, azt méltányolniuk kell. Az egyén élettörténetének ismerete segítséget ad a szociális segítőnek feladata végzéséhez. A tolerancia elengedhetetlen úgy a lakók egymás közötti, mint a lakó és segítők közötti 38 / 40

39 kapcsolatban. A lakóotthonban való elhelyezéssel az ott élők életminősége pozitív irányba változik, közelít az általánosan elfogadott normákhoz. Az ott élők megadják a kellő tiszteletet a környezetükben élőknek (falu lakosai), de ugyanakkor ők is elvárják azt. A lakók és dolgozók közötti megállapodásokat közösen kötik és azt mindenki tiszteletben tartja. Ha szükséges, személyes jellegű bizalmas beszélgetés keretén belül a kérdésekre egyértelmű és érthető választ kap. A lakóotthonban élők az intézmény minden szolgáltatására jogosultak. A baleseti és tűzvédelmi előírásokat a ház lakóinak ismerni kell, betartásuk és annak ellenőrzése a szociális segítő feladata és kötelessége. Az intézmény vezetőjének felelőssége gondoskodni arról, hogy az intézmény, illetve annak dolgozói a Házirendben foglaltaknak megfelelően lássák el feladataikat. 39 / 40

40 Zsira, Hollósi Péter intézményvezető 40 / 40