A versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Magyar Közgazdasági Társaság 55. Közgazdász Vándorgyűlése Eger, 2017. szeptember 8.
Összevetések Nemzetközi összevetés magyar vállalatok képesek-e helyt állni a hazai piacon és exportpiacokon külföldi versenytársaikkal szemben, vannak-e kompetitív előnyei velük szemben, keresettebbek-e termékeik? Képesek-e a változások érzékelésére és alkalmazkodásra? Hazai összevetés hozzájárul-e a szektor a gazdaság fenntartható növekedéséhez? Termelékenyek-e vállalataink? Piac igényeinek megfelelő mennyiséget és minőséget állítanak-e elő?
Főbb kihívások Klímaváltozás Piaci ciklikusság és árvolatilitás, fogyasztói szokások változása Támogatáspolitikák, kereskedelempolitikák változása Koncentrálódó és/vagy globális láncokba szerveződő piaci konkurencia Generációs kérdés és munkaerő kérdés Kell-e egyáltalán a jövőben termőföld és állat az élelmiszer előállításához?
Hol állunk most? Komparatív előnyeink EU-tagság és erős vásárlóerővel rendelkező európai piac közelsége; alacsony környezetterhelés; Kompetitív képességek, szakértelem színvonala megkondultak a vészharangok, tartalékainkat éljük fel szaktudásban Szabályozott szektor (környezetvédelmi és termelési oldalról, fogyasztók védelme miatt) ennek komoly adminisztratív és gazdasági terhei vannak nem változik, állami felelősség van benne (EU)
Hol állunk most? Támogatási rendszer jövedelemtámogatások, beruházási támogatások szerepe, kompenzációs támogatások. Változó üzemszerkezet kevesebb, de profibb és nagyobb termelési kapacitásokkal rendelkező mezőgazdasági termelő. Nem megy a szövetkezés szociokulturális és adózási okok miatt. Ágazati specialitások időjárási kitettség, növény- és állatbetegségek.
Hol állunk most? Alacsony innovációs képesség és hajlandóság élelmiszeriparban huszada az EU-s átlagnak a K+F ráfordításnak. Gépesítettség: az országos fajlagos motor teljesítményellátottsági mutató 2,5 kw/ha, ami több mint kétszerese a fejlődő országokénak és fele a legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országokénak. Érzékelhető talajromlás a mezőgazdasági területeken. Genetika nemzetközi piac kínálata mindenki számára elérhető.
7
Az egy hektárra jutó mezőgazdasági kibocsátás az EU-ban és Magyarországon 2016-ban (euró/hektár) 60% 3 000 2 500 2 631 124% 2 000 1500 1000 500 1 267 1 574 0 EU-15 EU-13 Magyarország Forrás: EUOSTAT 8
Az egy éves munkaerő egységre jutó mezőgazdasági kibocsátás az EU-ban és Magyarországon 2016 (euró/éme) 28% 70 000 68 502 60 000 50 000 40 000 133% 30 000 20 000 10 000 14 585 19 463 0 Forrás: EUOSTAT EU-15 EU-13 Magyarország 9
10
11
Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének aránya néhány EU tagországban 2014-ben 3,5 3,0 2,5 2,0 2,1 2,4 3,0 1,5 1,0 0,5 0,5 0,8 1,1 1,3 1,3 1,3 0,0 Forrás: EUROSTAT 12
Az agrártámogatások aránya az adózás előtti eredményből a növénytermesztésben 2011-2015 (%) Zöldséghajtatók 3,5 Szabadföldi zöldségtermesztők 18,5 Szőlőtermesztők 48,2 Gyümölcstermesztők Szántóföldi növénytermesztők 81,7 80,7 0 20 40 60 80 100 Forrás: AKI Tesztüzemi Rendszer 13
Az agrártámogatások aránya az adózás előtti eredményből az állattenyésztésben 2011-2015 (%) Vegyes gazdaságok Tejelő tehenészetek Juhtartók 106,7 127,9 129,3 Húsmarhatartók 168,4 Sertéstartók 395,4 Baromfitartók 71,2 0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 Forrás: AKI Tesztüzemi Rendszer 14
Versenyképesség növelése: kormányzati intézkedések Jövedelempótló támogatások kiszámítható bevételt, biztonsági hálót jelentenek, javítják a beruházások megtérülését, megkönnyítik a hitelhez jutást (KAP I. pillér 8,9 Mrd euró 2014-2020) Beruházási támogatások (mezőgazdaság: VP, élelmiszeripar VP+ GINOP) közvetlenül járulnak hozzá a versenyképesség növekedéséhez (teljes II. pillér 4,1 Mrd euró 2014-2020) Kedvezményes hitelek, hitelgarancia a mezőgazdaság sajátosságait figyelembe véve segítik a forgóeszközök finanszírozását (ASZK Folyószámlahitel esetén ténylegesen fizetendő kamat mértéke jelenleg 0,14 %/év körül alakul)
Versenyképesség növelése: kormányzati intézkedések Kétpilléres kockázatkezelési rendszer a növénytermesztés időjárási kockázatainak mérséklésével növeli a jövedelembiztonságot, ennek köszönhetően a beruházások megtérülését (75 ezer termelő tag, 3,71 millió hektár; 27 milliárd forintos kárenyhítési alap 2018 elejére) Áfacsökkentés: piac tisztulása, tisztességes vállalatok versenyképességének növelése Fiatal termelők többlet területalapú támogatása és a VP fiatal gazda támogatás a generációváltást ösztönzi
Továbblépési irányok Tudásalapú élelmiszergazdaság fejlesztése, tudásátadási csatornák teljes megújítása és az innováció ösztönzése; Információalapú gazdaság erősítése digitalizáció; Termelés hozzáadott értékének növelése; Termelékenység növelése; Hálózatosodás, jobban szervezett termékláncok; Árvolatilitásból, klímaváltozásból és természeti káreseményekből fakadó termelési kockázatok csökkentése; Rendelkezésre álló természeti erőforrások fenntartható kezelése.
Meggyőződésünk, hogy Magyarország képes a világ élelmiszerellátásért folyó versenyben a nyertesek oldalára állni.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 19