ZALACSÁNY TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2018
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Értékeink, küldetésünk...9 Célok...9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)...10 1. Jogszabályi háttér bemutatása...10 2. Stratégiai környezet bemutatása...11 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége...12 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység...32 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége...44 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége...50 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége...55 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása...58 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága...61 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...62 1. A HEP IT részletei...62 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése...62 A beavatkozások megvalósítói...63 Jövőképünk...63 Az intézkedési területek részletes kifejtése...64 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...73 3. Megvalósítás...76 A megvalósítás előkészítése...76 A megvalósítás folyamata...76 Monitoring és visszacsatolás...78 Nyilvánosság...78 Érvényesülés, módosítás...79 4. Elfogadás módja és dátuma...hiba! A könyvjelző nem létezik. 2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Zalacsány Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása A település a Zalaegerszeget Keszthellyel összekötő 76. sz. út mellett található. Legközelebbi városok: Hévíz 9 km, Keszthely 14 km, Zalaszentgrót 17 km. A településen vasútvonal nincs, a tömegközlekedés buszjáratokon keresztül bonyolódik. A Zalaapáti felől egykor haladó római út a Zala-völgyet Zalacsányon keresztül szelte át, így valószínűsíthető, hogy már a római korban lakott volt a település. Első írásos emléke 1019-ből származik, amikor I. István király Chan mezőváros piaci vámját a zalavári apátságnak adta. A Haholt-Buzád nemzetségből származó Csányi család a 14. század közepe táján szerezhette meg a községet és környékét, mert az 1365-ös iratokban mint annak birtokosa szerepel. A család leghíresebb tagja a mártírhalált halt Csány László volt. A Batthyányiak az 1500-as évek táján kerültek erre a területre. A Batthyány család 19. század végén épült neobarokk kastélya jelenleg felújítva, szállodaként működik. 1990-től a település dinamikus fejlődésnek indult, előtérbe került a turizmus, és néhány ipari jellegű vállalkozás. Sok középülettel és lakóházzal gyarapodott a falu. A falu határában egy patak felduzzasztásával létrehozott 11 hektáros horgász- és fürdő-tó jött létre. A település turizmusa elsősorban a Batthyányi kastélyban működő hotelekre, a horgásztóra, és a kehidai termálfürdő vonzására épül. A településen újonnan épült egy közösségi centrum, amelyben a polgármesteri hivatal működik, a közösségi ház, és a posta. A település lélekszáma a 2012-es adatok szerint 1047 fő. Nevezetességei:Batthyány-kastély Malatinszky-Batthyány udvarház templom kápolna horgász- és fürdő-tó 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3
A település demográfiai adatai: 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás 2007 997 2008 1005 101% 2009 1011 101% 2010 1028 102% 2011 1036 101% 2012 1047 101% 1060 1050 1040 1030 1020 1010 1000 990 980 970 Lakónépesség 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 A lakosságszám alakulása az elmúlt években: A lakónépesség számának változása a termékenység és a halálozás függvénye. A termékenységnek a gazdasági és társadalmi fejlődéssel világszerte együtt járó jelentős csökkenése két tényezőre vezethető vissza: az egyik a nők tömeges munkavállalása, a másik a társadalombiztosítás bevezetése. Az előbbi a gyermeknevelés legfontosabb tényezőjét, az anya erőforrásait köti le más célokra, az utóbbi pedig azt az időskori biztonságot teremti meg, amit a szülők korábban nagyszámú, őket majdani öregségükben eltartó gyermekek vállalásával biztosítottak maguknak. A lakónépesség a vizsgált években az alábbiak szerint alakult: 2007-ben a településen élők száma 997 fő volt; 2008-ban 1005 fő. A 2009-es adatok szerint tovább nőtt a községben élők száma, ebben az évben 1011 fő volt, 2010-ben tovább nőtt, ekkor 1028 fő volt a település lakosságszáma, 2011 év végén a lakónépesség száma 1036 fő volt, 2012. december 31-én 1047 fő volt a településen. Az adatok alapján megállapítható, hogy az elmúlt években a község lakosságszáma folyamatosan növekvő tendenciát mutat. 2. számú táblázat - Állandó népesség 4
fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 523 524 1047 50% 50% 0-2 évesek 0-14 éves 68 73 141 48% 52% 15-17 éves 16 16 32 50% 50% 18-59 éves 304 336 640 48% 53% 60-64 éves 29 33 62 47% 53% 65 év feletti 106 66 172 62% 38% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 65 év feletti 20% Állandó népesség - nők 0-14 éves 13% 15-17 éves 3% 60-64 éves 6% 18-59 éves 58% 65 év feletti 13% 60-64 éves 6% Állandó népesség - férfiak 0-14 éves 14% 15-17 éves 3% 18-59 éves Zalacsány településen az állandó lakosság létszáma 2012. évben 1047 fő. A férfiak száma 524 fő, amely a település állandó lakosságának 50 %-a, a nők száma 523 fő, amely a település állandó lakosságának 50 %-a, amely alapján megállapítható, hogy a településen a női és féri lakosság aránya és létszáma azonosságot 5
mutat. A statisztikai adatok hasonlóságot mutatnak a több településen megismert adatokkal, amely vélhetően az országos átlaghoz közelít. Az állandó népességből a 0-14 éves korú lakosok száma 141 fő, amely az állandó lakosság 13%-a, a 0-14 éves korú nők száma 68 fő, amely az állandó lakosság 48%-a, férfiak száma szintén 73 fő, amely az állandó lakosság 52%-a. A település állandó lakosságában a 15-17 éves korú nők száma 16 fő, amely az állandó lakosság 1%-a; a 15-17 éves korú férfiak száma 16 fő, amely a település állandó lakosságának 1%-a. A 18-59 éves korú lakosságszámból a nők száma 304 fő, amely az állandó lakosság 29%-a, míg ebben a korcsoportban a férfiak száma 336 fő, amely az állandó lakosság 32 %-át jelenti. A 60-64 éves korú lakosságból a nők száma 29 fő, amely az állandó népesség 2 %-a, míg a férfiak száma 33 fő, amely a lakosság 3 %-át jelenti. A 65 év felettiek korcsoportjában a nők száma 106 fő, amely az állandó lakosság 10 %-a, míg a férfiak száma 66 fő, amely az állandó lakosság 6 %-a. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 67 189 35,4% 2008 127 153 83,0% 2009 139 145 95,9% 2010 149 143 104,2% 2011 158 138 114,5% 2012 172 141 122,0% Forrás: TeIR, Önkormányzati adat Az öregedési index adatai alapján megállapítható, hogy a településen túlsúlyban vannak a 65 év felettiek. A vizsgált 2008-2012 évek között az öregedési index %-os aránya folyamatosan nőtt, az öt év alatt a 2008-as adat aránya közel 40%-os növekedést mutat. E adatok figyelembevételével megállapítható, hogy a település lakossága elöregedő. Az öregedő népességszerkezet esetén az idősek fokozottabb ellátására van szükség. 140,0% 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% Öregedési index (%) 0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások 6
állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 24 18 6 2009 10 30-20 2010 18 20-2 2011 20 22-2 2012 18 20-2 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A belföldi vándorlások aránya a település vonzerejét mutatja. A fenti adatokból megállapítható, hogy a településre 2008. évben az odavándorlás volt a jellemző, vagyis többen költöztek a településre, mint amennyien elköltöztek, az azt követő években ez fordítottan volt jellemző. A legtöbb elvándorlás 2009. évben tapasztalható, hiszen az adatok alapján ebben az évben az előző évhez képest 60%-al nőtt az elvándorlásban érintettek száma. 10 Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 5 0-5 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017-10 -15-20 -25 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések halálozások száma száma természetes szaporodás (fő) 2008 9 15-6 2009 9 12-3 2010 15 11 4 2011 7 8-1 2012 5 3 2 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 7
6 természetes szaporodás (fő) 4 2 0-2 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017-4 -6-8 A településen 2008., 2009., 2011. években magasabb volt a halálozások száma, mint az élve születések száma, amelyből következik, hogy a településen a természetes szaporodás mértéke negatív értéket mutat, amely a település lakosságszámának folyamatos csökkenésére utal. Az élve születések száma 2010. és 2012. évben haladta meg a halálozások számát. 8
Értékeink, küldetésünk A község természeti adottságai, valamint elhelyezkedése szilárd alapjául szolgál a stabil mezőgazdasági és turisztikai tevékenységnek, amelynek fenntartása, illetve fejlesztése hosszú távon elősegítheti a helyiek foglalkoztatását, valamint a mélyszegénység felszámolását. A táj szépsége és a környező erdők az év minden szakában kellemes túralehetőséget nyújtanak azoknak, akik szeretik a csendet, a kikapcsolódást. Célok Zalacsány község Önkormányzata célként fogalmazta meg a lakosság helyben tartását, valamint az odavándorlás növelését. Ezzel együtt előirányozta a széles körű foglalkoztatottság megteremtését is, amely nagyban hozzájárul a mélyszegénységben élők számának a lehető legkisebb értékre történő csökkentéséhez. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Zalacsány település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 9
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Helyi szinten Zalacsány Község Képviselő-testületeinek a döntésein keresztül fejezi ki elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén, hiszen a jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a község civil szerveződéseivel, egyházközségével, önszerveződéseivel, társulásaival közösen törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén. Zalacsány Község Önkormányzata az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége során mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játszanak, elősegítve ezzel a község lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Fontos megemlíteni azokat a koncepciókat, programokat és terveket, melyek jóllehet egy- egy szektor konkrét célkitűzéseit és terveit határozzák meg, mégis szervesen és elválaszthatatlanul kapcsolódnak az esélyegyenlőség kérdésköréhez. - Zalacsány Község költésvetési koncepciója - Zalacsány Község közmunkaprogramja - Településszerkezeti terv - Társulási Megállapodás a Szociális és Gyermekjóléti feladatok ellátására A célzott helyi szabályozáshoz tartozik a pénzbeli és természetben nyújtott szolgáltatásokról és a helyi szociális szolgáltatásokról szóló 3/2013. (III.04.) számú önkormányzati rendelet célzottan a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, illetőleg mélyszegénységben élőkre vonatkozóan rendelkezik az aktív korúak ellátásáról, a rendszeres szociális segélyről, a lakásfenntartási támogatásról, az átmeneti segélyről, a temetési segélyről,, a köztemetésről, valamint a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozó részére adható ápolási díjról; az egészségi állapota miatt rászorulókra vonatkozóan a közgyógyellátásról; a koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, 10
szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt rászorulókra vonatkozóan az étkeztetésről; a koruk, illetőleg egészségi állapotuk miatt rászorulókra vonatkozóan a házi segítségnyújtásról; a koruk miatt rászorulókra vonatkozóan az idősek nappali ellátásáról; a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szorulókra vonatkozóan pedig a családsegítésről. A szociális rendelet tartalmazza a falugondnoki szolgálatra vonatkozó rendelkezéseket, amelynek megfelelően a települési önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatás megszervezésével segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi-, mentális állapotukból, vagy más okból származó problémáik megoldásában. Az esélyegyenlőség eszméjének egyre mélyebb és szélesebb körű társadalmi tudatosulása következtében Zalacsány Község Önkormányzata a következőkben felvázolt települési esélyegyenlőségi programot alkotja meg. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az Esélyegyenlőségi Program készítése során az alábbi stratégiákat, fejlesztési terveket, koncepciókat, tekintettük át az Esélyegyenlőségi Program készítéséhez: Zalaszentgróti Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció Zalaszentgróti Kistérség Közoktatás- Fejlesztési és Intézkedési Terv Zalaszentgróti Kistérség Közfoglalkoztatási Koncepció Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktum Háló projekt kutatásai Csány László Általános Iskola és Napközi otthonos Óvoda- Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve Zalacsány településen az esélyegyenlőségi szempont a község mindenkor hatályos költségvetési és szociális ellátásokról szóló rendeletében fontos szerepet kap, amelyek tartalmaznak rendelkezéseket az egyes célcsoportok vonatkozásában, főként az önkormányzat által nyújtható pénzbeli és természetbeli ellátások tekintetében. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Zalacsány községre vonatkozó, az esélyegyenlőség szempontjából releváns helyi szabályozás a Zalaszentgróti Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióból, a Zalaszentgróti Kistérség Közoktatás- Fejlesztési és Intézkedési Tervből, a Zalaszentgróti Kistérség Közfoglalkoztatási Koncepcióból, a Szociális és gyermekjóléti alapellátási feladat ellátására kötött megállapodásból, a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás társulási megállapodásából,a Zalaszentgróti Kistérségi Ifjúsági Stratégiájából és Cselekvési tervéből, a ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás hulladékgazdálkodási közszolgáltatási megállapodásából áll. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatokat a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A Helyi Esélyegyenlőségi Programban felhasznált adatok forrása a TEIR adatbázisban megtalálható adathalmazok, valamint a helyi adatgyűjtésből származó információk voltak. 11
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Jövedelmi és vagyoni helyzetre vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre Zalacsány községre vonatkozóan. A jövedelmi helyzet alakulására a településen nyilvántartott gépjárművek, illetve ismert közműtartozások figyelembe vételével tudunk következtetni. Lakásfenntartási támogatást 2012-ben 78 család vett igénybe, adósságcsökkentési támogatásban viszont egy család sem részesült. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Zalacsány község lakosságára vonatkozóan az alacsony szintű foglalkoztatottság, illetve magas munkanélküliségi ráta, továbbá az inaktív népesség magas aránya a jellemző. A munkavállalási korú népesség munkaerőpiacról történő távolmaradásának csak kisebbik része tekinthető a társadalom szempontjából kívánatosnak (gyermekgondozás, továbbtanulás). A településünkön továbbra is jelentős a tartósan munkanélküliek aránya, a munkakeresés átlagos időtartama is rövidül, de még mindig meghaladja a 180 napot. Az alacsony foglalkoztatási és munkanélküliségi rátában a munkaképes korú lakosságnak a fekete/szürke gazdaságban tevékenykedő, nem regisztrált munkavállalása is szerepet játszhatnak. A településen foglalkoztatottak, a munkanélküliek számát és arányát ezen fejezet 3.2.3. táblázata tartalmazza. A táblázatból kitűnik, hogy a 2012. évben a nyilvántartott álláskeresők száma és aránya csökkent. Az előző évben szereplő 10,5 %; 1,4 %-kal csökkent. A 2012. évben nyilvántartott álláskereső nők száma 3,7 %-kal alacsonyabb a férfiakénál. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 364 373 737 28 7,7% 57 15,3% 85 11,5% 2009 353 308 661 36 10,2% 71 23,1% 107 16,2% 2010 351 379 730 20 5,7% 62 16,4% 82 11,2% 2011 350 385 735 28 8,0% 49 12,7% 77 10,5% 2012 349 385 734 25 7,2% 42 10,9% 67 9,1% Forrás: TeIR, önkormányzati adat 12
25,0% Álláskeresők aránya 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 nők 2012 férfiak 2013 összesen 2014 2015 2016 2017 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 85 107 82 77 67 20 éves és fiatalabb fő 3 2 3 1 0 % 3,5% 1,9% 3,7% 1,3% 0,0% 21-25 év fő 9 10 8 3 2 % 10,6% 9,3% 9,8% 3,9% 3,0% 26-30 év fő 12 13 4 11 13 % 14,1% 12,1% 4,9% 14,3% 19,4% 31-35 év fő 9 13 15 14 9 % 10,6% 12,1% 18,3% 18,2% 13,4% 36-40 év fő 12 22 13 18 15 % 14,1% 20,6% 15,9% 23,4% 22,4% 41-45 év fő 12 13 14 3 9 % 14,1% 12,1% 17,1% 3,9% 13,4% 46-50 év fő 12 14 7 7 5 % 14,1% 13,1% 8,5% 9,1% 7,5% 51-55 év fő 10 12 14 14 6 % 11,8% 11,2% 17,1% 18,2% 9,0% 56-60 év fő 6 8 4 6 7 % 7,1% 7,5% 4,9% 7,8% 10,4% 61 év felett fő 0 0 0 0 1 % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 1,5% Forrás: TeIR, önkormányzati adat, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, 13
120 Álláskeresők száma (fő) 100 80 60 40 20 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 28 57 85 8 29 37 28,6% 50,9% 43,5% 2009 36 71 107 22 48 70 61,1% 67,6% 65,4% 2010 20 62 82 11 45 56 55,0% 72,6% 68,3% 2011 28 49 77 11 29 40 39,3% 59,2% 51,9% 2012 25 42 67 4 7 11 16,0% 16,7% 16,4% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Önkormányzati adat 14
80,0% 180 napnál régebben munkanélküliek aránya 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 nők 2012 férfiak 2013 összesen 2014 2015 2016 2017 b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága: 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 643 314 329 640 312 328 3 0,5% 2 0,6% 1 0,3% 2011 898 448 450 890 445 445 8 0,9% 3 0,7% 5 1,1% Forrás: TeIR, Önkormányzati adat A 3.2.6. számú táblázatból nyert adatok fényében megállapítható, hogy a 8 általános végzettséggel nem rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma 2008-ban 9 fő volt, ez a szám 2009-ben csökkenésnek indult, ekkor 7 fő volt, majd a következő években tovább csökkent. 2012-ben a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma és aránya az előző évekhez képest hasonlóságot mutat. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen 8 általánosnál alacsonyabb végzettség A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 85 9 10,6% 26 30,6% 50 58,8% 2009 107 7 6,5% 41 38,3% 59 55,1% 2010 82 7 8,5% 37 45,1% 38 46,3% 2011 77 5 6,5% 30 39,0% 42 54,5% 2012 67 2 3,0% 23 34,3% 42 62,7% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 15
120 Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 100 80 60 40 20 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 8 általánosnál alacsonyabb 8 általános 8 általánosnál magasabb 3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő Fő % 2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2012 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Önkormányzati adat Zalacsány településen nincs általános iskolai felnőttképzés. Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek létszámára vonatkozó 2012. évi adatok alapján, a zalacsányi lakosok közül senki sem vett részt általános iskolai felnőttoktatásban, illetőleg senki sem végezte el a 8. évfolyamot felnőttoktatás keretében. Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolára vonatkozóan 2012-ben a TEIR adatbázis nem tartalmaz adatot. Zalacsány településen nincs középfokú felnőttképzés. Mindazonáltal a munkaerő-piaci hátrányok csökkentése érdekében a jövőre nézve célként jelölhető meg az iskolázottság felmérése és annak eredménye alapján az iskolai végzettség javítására vonatkozó középfokú felnőttoktatás szervezése a település felnőtt korú lakossága számára partnerintézményekkel, mint a zalaszentgróti Deák Ferenc Többcélú Térségi Oktatási Központ. 16
c) közfoglalkoztatás: 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a év résztvevő résztvevők száma település aktív korú romák/cigányok száma lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 10 1% 10 10% 2011 10 1% 10 10% 2012 45 6% 32 32% Forrás: Önkormányzati adat 50 Közfoglalkoztatottak száma (fő) 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Közfoglalkoztatottak száma Közfoglalkoztatott romák száma Az elmúlt években sikeresen működik a központi költségvetésből finanszírozott közmunkaprogram, melynek célja a tartósan álláskeresők szakmailag irányított munkavégzésének elősegítése és egyben ezen foglalkoztatottak fokozatos visszavezetése a munka világába. A közfoglalkoztatás jelentős szerepet tölt be az álláskeresők jövedelmi helyzetének stabilitásában. Ennek eredményeképpen több helybeli lakos rövidebb vagy hosszabb távú foglalkoztatása megoldott. Zalacsány Községben évről-évre növekszik -a legmagasabb létszám 2012. évben tapasztalható - a közfoglalkoztatottak létszáma 45 fő. Az önkormányzat arra törekszik minél több országos közfoglalkoztatási programban részt venni, ezzel is esélyt nyújtani az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, és tartós munkanélküliek elhelyezkedésére. 17
d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) 3.2.10. számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások működő regisztrált Kiskereske állami foglalkoztatási vendéglátó kivetett befizetett foglalkoztatás vállalkozáso delmi szektorban programokban év helyek iparűzési iparűzési i programok k száma a üzletek foglalkoztatott részt vevők száma adó adó száma településen száma ak száma száma helyben 2008 118 11 9 9.102.240 7.430.019 0 0 2009 78 12 9 9.936.850 5.997.684 0 0 2010 84 12 9 8.363.550 6.080.522 0 0 2011 118 12 9 9.848.085 11.242.76 4 0 0 2012 40 12 9 1.390.150 1.922.252 0 0 Forrás: Önkormányzati adat 3.2.11. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés autóbusz átlagos elérhetőség járatpárok átlagos vonat járatok Kerékpár úton átlagos utazási átlagos ideje száma utazási idő átlagos száma való utazási idő idő autóval munkanapokon autóbusszal munkanapokon megközelíthetőség kerékpáron vonattal Legközelebbi centrum Hévíz 27 20 perc 0 0 0 0 Megyeszékhely Zalaegerszeg 32 35 perc 0 0 0 0 Főváros Budapest 5 3 óra 0 0 0 0 Forrás: Önkormányzati adat Zalacsány községben kevés álláslehetőség nyílik az emberek számára. A térség természeti adottságaiból adódóan a jellemző gazdálkodási tevékenység a szántóföldi növénytermesztés, a kertgazdálkodás és a szőlő- és gyümölcstermesztés. Legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. A munkavállalók nagy része a környező településeken és a megyeszékhelyen helyezkedik el, valamint egyre népszerűbb a fiatalok körében a külföldi munkavállalás. A gazdasági válság következményeként azonban a városokban is érezhetően kevesebb álláslehetőség nyílik, így felvételkor előnyben részesítik a helybéli lakosokat. A kistelepülési álláskeresők rendkívül hátrányos helyzetbe kerülnek a bejárás költségei miatt. 18
A községben élő munkanélküliek a Keszthelyi Járási Hivatal Munkaügyi központjával tartják a kapcsolatot, onnan kapják meg a szükséges információkat a munkalehetőségekről, képzésekről. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyét csökkenti a potenciális foglalkoztatottak objektív jellemzői (fogyatékkal élők, nagycsaládosok, egyedülálló szülő). A nagy adminisztrációs teherből fakadóan az alacsony vállalkozói kedv, tartós fennállása nem teremt stabil foglalkoztatotti környezetet. Ebből következően a helybeli vállalkozók által biztosított munkavállalói létszám minimális. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci elhelyezkedése különösen korlátozott, főként a munkáltató által a munkavállaláshoz elvárt szakmai tapasztalat hiánya miatt, amelynek következtében ebben a körben az álláskeresők aránya magas, végzettségüknek megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedésük nehéz. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 77 77 154 1 1,3% 4 5,2% 5 3,2% 2009 73 75 148 0 0,0% 2 2,7% 2 1,4% 2010 73 83 156 0 0,0% 5 6,0% 5 3,2% 2011 73 87 160 0 0,0% 2 2,3% 2 1,3% 2012 78 84 162 2 2,6% 6 7,1% 8 4,9% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 7 Pályakezdő álláskeresők száma 6 5 4 3 2 1 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nők férfiak A nyilvántartott pályakezdő nők száma 2009-ben 0 fő volt, nyilvántartott férfi pályakezdő ebben az évben 2 fő volt. 2010-ben nyilvántartott férfi pályakezdő 5 fő volt. Ebben az évben női pályakezdő nem volt. 2011- bentovábbra sem volt női pályakezdő, míg férfi 2 fő volt, amely a településen élő 18-29 éves lakosság számához képest 1,3%-os értéket jelent. A 2012. évben nyilvántartott férfi pályakezdő álláskereső 6 fő volt 19
a településen, míg női pályakezdő 2 fő volt. Az adatokból látszik, hogy a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya 2012. évben ugrásszerűen megnőtt. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Az önkormányzat folyamatosan kapcsolatban áll a Zala Megyei Kormányhivatal Járási Hivatal Munkaügyi Központjával. A Munkaügyi Központ által szervezett szakmai átképzések, továbbképzések a felnőttképzések lényegi bázisát jelentik. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A településen a mélyszegénységben élők és romák részére a foglalkoztatási lehetőség a közfoglalkoztatási programokban rejlik. Zalacsányban 2012-ben 45 fő közfoglalkoztatott dolgozott. A 2013-as évben március 1-ével kezdődött meg a közfoglalkoztatás a községben és összesen 37 fő embernek tudott munkát biztosítani. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetésként érinti a munkanélkülieket, hogy: - a nőket a gyermekvállalás miatt, vagy már a gyermek megléte miatt kevesebb számban foglalkoztatják, - a község távol esik a várostól, munkába járás költsége magas. A település a közmunkaprogramok révén tud szerepet vállalni a helyi lakosok foglalkoztatásában. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén a településen nem tapasztalható. 20