SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Budapest, 2013. február 8.
Tartalomjegyzék A. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A kutatóközpont jogállása 6 2. A kutatóközpont alapítása..6 3. A kutatóközpont adatai...6 3.1 Neve, rövidített neve 3.2 Székhelye és telephelye 3.3 Elnevezése, idegen nyelve(ke)n 3.4 Hivatalos elektronikus levélcímek 3.5 Illetékessége, működési köre 3.6 Irányító szervének neve, székhelye 3.7 A kutatóközpont felügyelete, működését irányító testületek 3.8 A kutatóközpont szervezeti egységeként működő tudományos intézetek 3.9 A kutatóközpont azonosító adatai 3.10 Hivatalos bélyegzője 3.11 Publikációs névhasználat 4. A kutatóközpont közfeladatként ellátott tevékenysége..8 4.1 A közfeladatként ellátott alaptevékenység köre 4.2 Az alaptevékenység tevékenységi körök szerinti részletes felsorolása az államháztartási szakfeladatok rendje szerint 4.3 Rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenysége 5. A kutatóközpont gazdálkodása..12 6. A vagyonnal kapcsolatos szabályok...12 7. Érdekeltségi rendszer.13 8. A kutatóközpont alapítói, tulajdonosi jogai gazdálkodó szervezetekben..13 9. A kutatóközpont alaptevékenységét és működését meghatározó jogszabályi és egyéb normatív rendelkezések...13 I. FEJEZET A KUTATÓKÖZPONT VEZETÉSE 10. A kutatóközpont vezetése... 14 II. FEJEZET A KUTATÓKÖZPONT SZERVEZETE 11. A kutatóközpont szervezeti felépítése, szervezeti egységeinek engedélyezett létszáma..15 2
III. FEJEZET AZ IRÁNYÍTÁSBAN ÉS A DÖNTÉSHOZATALBAN RÉSZTVEVŐ TESTÜLETEK 12. A testületi szervek működésének általános szabályai..16 13. A testületi szervek összetétele, feladata.16 13.1 Az Igazgatótanács 13.2 A Kutatóközpont Tudományos Tanácsa 13.3 A Külső Tanácsadó Testület 13.4 A kutatóközponti ülés 13.5 A tudományos intézet értekezlete 14 A közalkalmazottak részvételi joga a vezetésben..19 IV. FEJEZET A KUTATÓKÖZPONT MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 15 A kutatóközpont közfeladatai ellátásának módja.19 15.1 Centralizált feladatok 15.2 Decentralizált feladatok 16 Szakmai, funkcionális kapcsolatok.21 16.1 A kutatóközpont kapcsolata az akadémiai köztestületi szervekkel 16.2 Az információk fogadása és hasznosítása 16.3 A külkapcsolatok kialakításának és fenntartásának rendje 16.4 A közérdekű bejelentések és panaszok kezelése 17 Függelmi kapcsolatok..22 17.1 Szolgálati út 17.2 A vezetők kivételes beavatkozási joga 18 A jogkörök gyakorlása 23 18.1 A kutatóközpont képviselete 18.2 A kiadmányozás és az iratkezelés rendje 18.3 A kötelezettségvállalás, a kötelezettségvállalás ellenjegyzésének, a teljesítés igazolása és az érvényesítés, az utalványozás szabályozása 18.4 A gazdálkodással és a képviselettel kapcsolatos átruházott jogkörökben gyakorolt jogok 18.5 Bankszámlák feletti rendelkezés 18.6 A pályázatokkal elnyert támogatások, szerződéses munkák gazdasági, pénzügyi elszámolásának rendje 18.7 A szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos jogok 19 A kutatóközpont belső ellenőrzési rendszere 28 19.1 A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése 19.1.1 Kontrollkörnyezet 19.1.2 Kockázatkezelés 19.1.3 Kontrolltevékenységek 19.1.4 Információ és kommunikáció 19.1.5 Monitoring 3
19.2 A belső ellenőrzés 19.3 A vezetők ellenőrzési tevékenységének formái 19.4 A tevékenységi folyamatba épített ellenőrzés formái 20 Belső irányítás, szabályzatok 31 20.1 1-5. számú Mellékletek 20.2 A főigazgató által jogszabályi rendelkezés alapján, jelen szabályzattal összhangban kiadott további alapvető szabályozások 20.3 A főigazgató által megköthető, a jelen szabályzat mellékletét nem képező, megállapodások és szabályzatok felsorolása V. FEJEZET A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONNYAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 21 Az alapvető és egyéb munkáltatói jogok gyakorlásának rendje 33 22 A közalkalmazott jogviszonnyal kapcsolatos követelmények 33 22.1 Foglalkoztatási követelmények 22.2 Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel betölthető munkakörök 22.3 A közalkalmazottakkal szemben támasztott általános követelmények 22.4 A feladatok teljesítésével összefüggő kötelességek 22.5 A pályázatokkal kapcsolatos rendelkezések 22.6 Közszereplés, nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére 23. Munkavégzés, a munkakapcsolat és a munkaköri leírások 37 23.1 A munkavégzés és a munkakapcsolat általános szabályai 23.2 A munkaköri leírásokkal kapcsolatos eljárási szabályok 24. A közalkalmazottak teljesítményének értékelése 38 25. A munkakör átadás-átvétel rendje 39 25.1 A munkakör ideiglenes átadása-átvétele 25.2 A munkakör végleges átadása-átvétele B. KÜLÖNÖS RÉSZ I. FEJEZET A KUTATÓKÖZPONT VEZETŐINEK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 1. A főigazgató.39 1.1 Jogállása 1.2 Feladat- és hatásköre, a hatáskörök gyakorlásának módja 1.3 Helyettesítésének rendje 1.4 Felelőssége 1.5 Ellenőrzési kötelezettsége 1.6 A főigazgató a közalkalmazottak közösségével történő együttműködése 2. Főigazgató-helyettes..43 2.1 Jogállása 4
2.2 Feladata- és hatásköre, a hatáskörök gyakorlásának módja 2.3 Helyettesítésének rendje 2.4 Felelőssége 3. Gazdasági vezető 45 3.1 Jogállása 3.2 Feladat- és hatásköre, a hatáskörök gyakorlásának módja 3.3 Jogköre 3.4 Helyettesítésének rendje 3.5 Felelőssége 3.6 Ellenőrzési kötelezettsége kiterjed a kutatóközpont valamennyi gazdasági és általános ügyviteli tevékenységére 4. Intézetigazgatók 48 4.1 Jogállásuk 4.2 Feladat- és hatáskörük, felelősségük, és a hatáskörök gyakorlásának módja 4.3 Helyettesítésük 4.4 Ellenőrzési kötelezettségük 4.5 Felelősségük 5. Tudományos osztály vezetője.49 5.1 Jogállásuk 5.2 Feladat- és hatáskörük, a hatáskörök gyakorlásának módja 5.3 Helyettesítésük 5.4 Ellenőrzési kötelezettségük 5.5 Felelősségük 6. Szervezeti egységet nem vezető, meghatározó munkakört betöltő közalkalmazottak feladat- és hatásköre 50 6.1 Tudományos Titkár 6.2 Jogállása 6.3 Feladat- és hatásköre 6.4 Helyettesítése 6.5 Intézeti tudományos titkár 7 Belső ellenőrzési feladatokat ellátó közalkalmazott.51 II. FEJEZET AZ EGYES SZERVEZETI EGYSÉGEK MŰKÖDÉSE ÉS FELADATAI 1. A kutatóközpont kutatási feladatokat ellátó szervezeti egységeinek működése és feladatai 52 2. A gazdasági szervezet működése és feladatai..55 3. Egyéb szervezeti egységek és meghatározó munkakörök..56 MELLÉKLETEK 1. számú Melléklet: Szervezeti ábra 2. számú Melléklet: Szervezeti egységek engedélyezett létszáma 3. számú Melléklet: Munkáltatói jogok gyakorlásának rendje 4. számú Melléklet: Gazdálkodási szabályzat 5. számú Melléklet: Szabálytalanságok kezelésének eljárási rendje 5
ÁLTALÁNOS RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A kutatóközpont jogállása A kutatóközpont önálló jogi személy, amely gazdálkodási jogköre alapján önállóan működő és gazdálkodó köztestületi költségvetési szerv, hozzá más önállóan működő költségvetési szerv nem tartozik. 2. A kutatóközpont alapítása A kutatóközpont a Jogtudományi Intézet, az Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, és a Szociológiai Kutatóintézetnek a Politikatudományi Intézetbe beolvadásával jött létre. A kutatóközpont jelen Szervezeti és működési szabályzatának (a továbbiakban: szabályzat) jóváhagyásakor hatályos, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) elnöke E-1067/2012. számon adta ki, az alapító okirat 2013. január 1-jén lépett hatályba. 3. A kutatóközpont alapadatai 3.1 Neve, rövidített neve teljes neve: Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont (a továbbiakban: kutatóközpont) rövidített neve: MTA TK 3.2 Elnevezése idegen nyelve(ke)n: angol nyelvű megnevezése Centre for Social Sciences, Hungarian Academy of Sciences 3.3 Székhelye és telephelyei: székhelye: 1014 Budapest, Országház u. 30. telephelye: 1014 Budapest, Úri u. 49. Levelezési címe(i): Levelezési címe(i): 1250 Budapest. Pf.20. 3.4 Hivatalos honlapja és elektronikus levélcíme: http://www.tk.mta.hu; titkarsag@tk.mta.hu 3.5 Illetékessége, működési köre: országos 3.6 Irányító szervének neve: Magyar Tudományos Akadémia székhelye: 1051 Budapest, Széchenyi tér 9. 6
3.7 A kutatóközpont felügyelete, működését irányító testületek Az MTA tevékenységét a Közgyűlés döntéseinek és határozatainak megfelelően az MTA Alapszabályában meghatározott módon az MTA elnöke irányítja. Az elnök az MTA, mint központi költségvetési fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv vezetője. Az MTA főtitkára a Közgyűlés határozataival és az MTA elnökének iránymutatásaival összhangban az MTA Titkárságon keresztül ellátja a kutatóhálózat adminisztratív irányítását. A kutatóközpont testületi felügyeletét az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa (a továbbiakban: AKT) látja el. A kutatóközpont és intézetei tevékenységét, fejlesztési terveit külső tanácsadó testület elemzi, véleményezi. A kutatóközpont tudományos tevékenységéről és gazdálkodásáról évente beszámolót készít, amelyet a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvényben (a továbbiakban: MTA tv.) és az MTA Alapszabályában leírtak szerint értékel. 3.8 A kutatóközpont szervezeti egységeként működő tudományos intézetek: 3.8.1. MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet rövidített neve: MTA TK JTI angol nyelvű megnevezése: Institute for Legal Studies, Centre for Social Sciences, Hungarian Academy of Sciences 3.8.2. MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet rövidített neve: MTA TK KI angol nyelvű megnevezése: Institute for Minority Studies, Centre for Social Sciences, Hungarian Academy of Sciences 3.8.3. MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet rövidített neve: MTA TK PTI angol nyelvű megnevezése: Institute for Political Science, Centre for Social Sciences, Hungarian Academy of Sciences 3.8.4. MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet rövidített neve: MTA TK SZI angol nyelvű megnevezése: Institute for Sociology, Centre for Social Sciences, Hungarian Academy of Sciences 3.9 A kutatóközpont azonosító adatai: Törzskönyvi azonosító szám: 325181 Államháztartási azonosító szám: 039958 KSH statisztika számjel: 15325189-7220-342-01 Adóigazgatási azonosító szám: 15325189-2-41 EU-adószám: HU15325189 Előirányzat-felhasználási keretszámlát kezelő pénzintézet: Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) 7
számlaszám: 10032000-01716409-00000000 IBAN szám: HU75 1003 2000 0171 6409 0000 0000 SWIFT kód: MANEHUHB Alaptevékenység szakágazati besorolása: 722000 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés Devizaszámla EUR és USD 1. MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet HU46-1000-4885-1000-2010-0012-3936 2. MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet HU13-1000-4885-1000-2010-0101-3438 3. MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet HU34-1000-4885-1000-2010-0011-8138 PIC szám (Eu-s pályázatokhoz): 954694468 3.10Hivatalos bélyegzője Ovális bélyegző, a külső íven felül: Magyar Tudományos Akadémia; alul: Társadalomtudományi Kutatóközpont; középen: a Magyar Tudományos Akadémia allegóriája (védjegye). 3.11 Publikációs névhasználat A kutatóközpont tudományos tevékenységet végző közalkalmazottja publikációiban a kutatóközpontot is köteles feltüntetni, a kutatóközpont alapító okiratában meghatározottak szerint: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet, illetve MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet, illetve MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet, illetve MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet. Ennek megfelelően az idegen nyelvű publikációkban: Institute for Legal Studies, Centre for Social Sciences, Hungarian Academy of Sciences; illetve: Institute for Minority Studies, Centre for Social Sciences, Hungarian Academy of Sciences; illetve: Institute for Political Science, Centre for Social Sciences, Hungarian Academy of Sciences; illetve Institute for Sociology, Centre for Social Sciences, Hungarian Academy of Sciences. 4. A kutatóközpont közfeladatként ellátott tevékenysége A kutatóközpont autonóm módon vesz részt az MTA közfeladatainak megoldásában, önállóan is vállal közfeladatokat, továbbá egyéb tevékenységet is végezhet. A kutatóközpont közfeladatként ellátott alaptevékenységét az irányító szerv alapító okiratban határozza meg. 4.1 A közfeladatként ellátott alaptevékenység köre: 8
A Jogtudományi Intézetből, a Kisebbségkutató Intézetből, a Politikatudományi Intézetből és a Szociológiai Intézetből álló MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont alaptevékenysége elméleti, empirikus és összehasonlító kutatások folytatása a jogtudomány, a kisebbségkutatás, a politikatudomány és a szociológia területén. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont e területeken alapkutatásokat, alkalmazott és összehasonlító kutatásokat is végez, és tudományos munkáját szakmailag önállóan, politikai befolyástól függetlenül végzi. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont: megteremti és ápolja a kutatások hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerét; elősegíti a magyar jogtudomány, kisebbségkutatás, politikatudomány és szociológia területén végzett kutatások jelenlétét a tudományág nemzetközi életében; együttműködik hazai és külföldi tudományos műhelyekkel, velük közös kutatásokat folytat; közreműködik hazai és külföldi doktoranduszok, ösztöndíjasok továbbképzésében; kutatási dokumentációt és szakterületéhez kapcsolódó adatbázisokat épít, amelyet a tudományos közösség és a szélesebb nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz interneten vagy nyomtatott formában. A kutatóközpont és intézetei a kutatási alaptevékenység körében kiemelten foglalkoznak a következő tudományterületekkel és kutatási feladatokkal: A jogtudomány területén: jogtudományi kutatások folytatása elsősorban az alkotmányjog, a bűnügyi tudományok, a civilisztika, az emberi jogok, az európai jog, a jogelmélet, a közigazgatási jog, valamint a nemzetközi köz- és magánjog területén; reflektálás a hagyományos jogágak mellett bizonyos, a tudományos és technikai haladás nyomán jelentkező jogi problémákra; közreműködés a hazai és nemzetközi jogalkotási feladatok megoldásában; együttműködés jogalkalmazási tevékenységet végző hazai és nemzetközi intézményekkel; a hazai, a külföldi és a nemzetközi joggyakorlat, valamint a jelentősebb jogvédő intézmények tevékenységének figyelemmel kísérése, a vizsgált területeket meghatározó tendenciák feltárása és értelmezése; átfogó és összefoglaló jogtudományi munkák (lexikon, enciklopédia, nemzeti jogi bibliográfia stb.) készítése és közreadása; szakemberképzés és szaktanácsadás, szakvélemények készítése; a polgárok jogtudatának fejlesztése, jogi ismeretek terjesztése. A kisebbségkutatás területén: a magyarországi és európai nemzetiségek, etnikai kisebbségek közösségi jellemzőinek és társadalmi helyzetének feltárása, társadalomtudományi fogalmakkal való meghatározása, társadalomszerkezeti hatásainak vizsgálata, e célokból új módszertanok és értelmezési modellek kidolgozása; 9
a közép-európai integrációs folyamatok, etnopolitikai modellek, valamint a kisebbségek jogi helyzetének összehasonlító elemzése; a magyarországi és európai nemzetiségek, etnikai kisebbségek és a kisebbségi magyar közösségek demográfiai, gazdasági, politikai, és kulturális helyzete alakulásának történelemtudományi kutatása; a Magyarországot érintő migrációs folyamatok társadalmi hatásának és a migráns csoportok társadalmi helyzetének vizsgálata; az identitáskonstrukciók: az európai, nemzeti, lokális identitások tartalmi és formai változásainak elemzése; a közép-európai és a magyarországi zsidóság kutatásához szükséges judaisztikai (nyelvi, filológiai) alapkutatások. A politikatudomány területén: választáskutatás, politikai magatartás és politikai részvétel; pártkutatás, pártok és civil társadalom, pártok és állam viszonya; politikai kommunikáció és médiakutatás; politikai vezetés és hatalmi elitek, a politikai vezetők és a kormány- és köztisztviselők viszonyának kutatása; társadalmi és politikai értékek hazai és európai változásainak kutatása; a kormányzás és közpolitika (governance) új módjainak, nemzeti és európai szintű intézményi változásainak kutatása; a kormányzati teljesítmény mérése, értékelése és a demokratikus visszacsatolás kutatása; a magyar politikai és kormányzati rendszer, pártrendszer, a hatalommegosztás hazai intézményrendszerének tudományos kutatása; az EU integráció és globalizáció s annak hatásának vizsgálata a hazai kormányzati rendszerre; piac és állam viszonya, politikai gazdaságtani kutatások; az empirikus, normatív és analitikus demokráciaelméletek és politikaelmélet; állam és civil társadalom viszonyának kutatása; a közhatalom delegálásának és az ellenőrzési folyamatoknak a kutatása; a magyar politika meghatározó tendenciáinak leírása és értelmezése, valamint az ehhez szükséges tudományos eszköztár gazdagítása. A szociológia területén: a társadalmi egyenlőtlenségek, a piac és újraelosztás rendszerének és az esélyegyenlőségnek a kutatása; a hatalom és társadalmi rétegződés, az elitek és intézményeinek a kutatása; a család, a nemi egyenlőtlenségek, a kisebbségek, a migránsok, az öregedő társadalom, a fiatalok, a szegénység, a szociálpolitika társadalmi meghatározottságainak a kutatása; a szervezetek, a munka világának a kutatása; érték-, kultúra- és tudásszociológiai kutatások folytatása; környezet-, ökológiai- és éghajlat-változási folyamatok, a fenntarthatóság és azok társadalmi összefüggéseinek a kutatása; a helyi társadalom, a helyi hatalom és a helyi kormányzás kutatása; 10
a fejlesztési politikák, az EU fejlesztéspolitikája és a projektesítés társadalmi következményeinek a kutatása; a társadalom átrendeződő térszerkezetének, a város- és vidékfejlesztés, a vidéki és városi társadalmi változások és versenyképesség kutatása; kutatások folytatása a nemzetközi vagy kultúraközi empirikus összehasonlítás elméletének és módszertanának területén; a közép- és kelet-európai integráció és a szélesebb nemzetközi hatások magyar társadalmat érintő kérdéseinek kutatása. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatási feladataihoz kapcsolódó egyéb feladatok: tevékenységével összefüggésben tudományos, szak- és ismeretterjesztő kiadványokat jelentet meg; segíti a tudomány magyar nyelven való művelését; együttműködik hazai kutatóhelyekkel, velük közös kutatásokat folytat; kapcsolatokat tart fenn és létesít más országok tudományos intézményeivel, nemzetközi tudományos társaságokkal; elősegíti a magyar társadalomtudomány (jogtudomány, kisebbségkutatás, politikatudomány és szociológia) területén végzett kutatások jelenlétét a nemzetközi tudományos életben; hazai és nemzetközi tudományos programokat és konferenciákat szervez, pályázatokat ír ki; szorgalmazza és segíti a tudományos kutatások eredményeinek társadalmi és gazdasági hasznosítását; a felsőoktatási intézményekkel együttműködve részt vesz az oktatómunkában, közös kutatási, képzési és továbbképzési feladatokat lát el; szakkönyvtárat működtet. 4.2 Az alaptevékenység tevékenységi körök szerinti részletes felsorolása az államháztartási szakfeladatok rendje szerint: Az alapfeladatokhoz kapcsolódóan: 722000 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés komplex támogatása 722011 Gazdaságtudományi alapkutatás 722012 Gazdaságtudományi alkalmazott kutatás 722014 Jog- és államtudományi alapkutatás 722015 Jog- és államtudományi alkalmazott kutatás 722017 Szociológiai alapkutatás 722018 Szociológiai alkalmazott kutatás 722021 Filozófia- és történettudományi alapkutatás 722022 Filozófia- és történettudományi alkalmazott kutatás 722031 Nyelv- és irodalomtudományi alapkutatás 722032 Nyelv- és irodalomtudományi alkalmazott kutatás Az egyéb alapfeladatokhoz kapcsolódóan: 11
180000 Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység 581100 Könyvkiadás 581200 Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása 581400 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 581900 Egyéb kiadói tevékenység 631000 Adatfeldolgozás, web-hoszting, világháló-portál szolgáltatás 639990 Máshova nem sorolt egyéb információs szolgáltatás 730000 Reklám, piackutatás 749031 Módszertani szakirányítás 749050 Máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 823000 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 842151 Nemzetközi tudományos együttműködés 854213 Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító egyéb képzés 854231 Bölcsészettudományi képzési terület 854232 Gazdaságtudományok képzési terület 854233 Jogi és igazgatási képzési terület 854238 Társadalomtudományi képzési terület 854251 Bölcsészettudományi képzési terület 854252 Gazdaságtudományok képzési terület 854253 Jogi és igazgatási képzési terület 854258 Társadalomtudományi képzési terület 854281 Bölcsészettudományi képzési terület 854282 Gazdaságtudományok képzési terület 854283 Jogi és igazgatási képzési terület 854288 Társadalomtudományi képzési terület 855200 Kulturális képzés 855937 Máshova nem sorolt egyéb felnőttoktatás 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910122 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 910123 Könyvtári szolgáltatások 4.3 Rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenysége A kutatóközpont az E-1067/2012. számon kiadott alapító okiratában kapott felhatalmazás alapján vállalkozási tevékenység folytatására jogosult, e tevékenységből származó bevételeinek e tevékenységből származó bevételeinek felső határa a módosított kiadási előirányzatok egyharmada 5. A kutatóközpont gazdálkodása A kutatóközpont költségvetési rendszerben, az MTAtv., a vonatkozó államháztartási jogszabályok, az akadémiai Alapszabály és Ügyrend, az MTA közgyűlése által elfogadott Vagyongazdálkodási Irányelvek, továbbá az akadémiai Vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási szabályzat szerint gazdálkodik a rendelkezésére bocsátott pénzeszközökkel és saját bevételeivel, tevékenységében a költségvetési gazdálkodás elveit és szabályait érvényesíti. 6. A vagyonnal kapcsolatos szabályok A kutatóközpont közfeladatainak ellátása során használt ingó és ingatlan vagyon az MTA vagyonához tartozik. Az MTA ingatlan és ingó vagyonának (tárgyi eszközök, készletek) 12
használatára, illetve a tulajdonosként való rendelkezés feltételeire, a vagyoni értéket képviselő szellemi tulajdonnal való rendelkezésre, továbbá a gazdasági társaságokban birtokolt részesedésekkel, a pénzeszközökkel és a tevékenység eredményéből származó eszközökkel történő gazdálkodásra az MTAtv.-ben, az MTA Alapszabályában és Ügyrendjében, valamint az MTA Közgyűlése által elfogadott Vagyongazdálkodási irányelvekben, továbbá a Vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási szabályzatban foglaltak irányadók. 7. Érdekeltségi rendszer Alaptevékenység elszámolása előirányzat-maradvány Az alaptevékenységi feladatokat a jelen szabályzat 4.1 pontja tartalmazza. Az alaptevékenységre vonatkozó elszámolási szabályokat kell alkalmazni azon tevékenységek esetén is, amelyeket az Áht. V. vonatkozó rendelkezése alapján az alapító okiratban nem kell feltüntetni. Az alaptevékenység körébe tartozó feladatok kiadásainak és bevételeinek különbözete a költségvetési maradvány, amely a központi alrendszerbe tartozó köztestületi költségvetési szerveknél az előirányzat-maradvány. Az előirányzat-maradvány a módosított kiadási és bevételi előirányzatok és azok teljesítésének különbözete. Az előirányzat-maradványnak a megkötött szerződések teljesítésével összefüggő része nem tartozik az éves maradvány-elszámolás körébe. Ezeket a maradványokat a kutatóközpont szervezeteinek a megkötött szerződésekben foglaltak szerint kell felhasználniuk, és a megbízóval kell a maradvány összegéről elszámolniuk. A költségvetési év végén keletkezett előirányzat-maradványt a jogosultsági elszámolást követően, az Akadémia rendelkezésétől függően a következő évben (években) a szervezetek feladataik teljesítésére felhasználhatják. 8. A kutatóközpont alapítói, tulajdonosi jogai gazdálkodó szervezetekben A kutatóközpont gazdálkodó szervezetben alapítói, tulajdonosi jogokat nem gyakorol. 9. A kutatóközpont alaptevékenységét és működését meghatározó jogszabályi és egyéb normatív rendelkezések: 1994. évi XL. törvény a Magyar Tudományos Akadémiáról (MTAtv. a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és Ügyrendje a Magyar Tudományos Akadémia elnökének határozatai a kutatóközpont alapító okiratában foglaltak 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Áht. V.) 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 2000. évi C. törvény a számvitelről 13
370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről (Bkr.) 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről (Kbt.) 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.) 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 84/2011. (V. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a Magyar Tudományos MTA irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél, illetve más kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél történő végrehajtásáról (Kjt. V.) 2007. évi CLII. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről 2011. évi CCIV. törvény a felsőoktatásról 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról főigazgatói utasítások I. FEJEZET A KUTATÓKÖZPONT VEZETÉSE 10. A kutatóközpont vezetése A kutatóközpont egyszemélyi felelős vezetője a főigazgató, aki magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott. A főigazgató és az egyes szervezeti egységek között, valamint a szervezeti egységeken belül a feladatkörök és hatáskörök a főigazgató rendelkezése szerint decentralizáltak. A főigazgató valamennyi, a kutatóközpont működését érintő kérdésben az előirányzat-felhasználási keretszámlával rendelkezés kivételével, továbbá ha jogszabály, jelen szabályzat vagy egyéb akadémiai szabályozás eltérően nem rendelkezik önállóan dönt. A főigazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése alá tartozó magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott: gazdasági vezető főigazgató-helyettes. A főigazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése alá tartozó, vezető megbízással rendelkező közalkalmazottak: szervezeti egységként működő tudományos intézet igazgatója, A főigazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése alá tartozó, vezetői megbízással nem rendelkező, de meghatározó munkakört ellátó közalkalmazottak: könyvtár vezetője belső ellenőrzési feladatokat ellátó közalkalmazott, tudományos titkár 14
főigazgatói titkárságvezető informatikai felelős pályázati koordinátor szervezetileg közvetlenül a főigazgató alá rendelt szervezeti egység(ek) (kutatóilletve munkacsoportok) vezetője, A főigazgató irányítási jogainak jelen szabályzatban meghatározott körét jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kutatóközpont vezetői megbízással rendelkező közalkalmazottjára átruházhatja. A vezetők hatáskörét, jogait és felelősségét a vonatkozó hatályos jogszabályok, az irányító szerv rendelkezései, a kutatóközponti belső szabályzatok, főigazgatói rendelkezések (utasítások), és a jelen szabályzat tartalmazza. II. FEJEZET A KUTATÓKÖZPONT SZERVEZETE 11. A kutatóközpont szervezeti felépítése, szervezeti egységeinek engedélyezett létszáma A kutatóközpont szervezeti egységei a tudományos intézetek, a tudományos osztályok, a kutatócsoportok és a kutatómunka feltételeit biztosító egyéb szervezeti egységek. A kutatóközpont szervezeti felépítését az 1. számú melléklet tartalmazza. Tudományos szervezeti egységek megnevezése: Tudományos intézetek: 1. Jogtudományi Intézet 2. Kisebbségkutató Intézet 3. Politikatudományi Intézet 4. Szociológiai Intézet Továbbá a főigazgató közvetlen irányítása mellett működő, tudományos intézetbe be nem sorolt kutatócsoportok (pl. GYEP kutatócsoport). Ezek szakmai ellenőrzését a főigazgató a kutatóközpont közalkalmazottjára delegálhatja. További szervezeti egységek megnevezése: Gazdasági Osztály Könyvtár Főigazgatói Titkárság A kutatóközpont szervezeti egységeinek engedélyezett létszámát a 2. számú melléklet tartalmazza. III. FEJEZET AZ IRÁNYÍTÁSBAN ÉS A DÖNTÉSHOZATALBAN RÉSZTVEVŐ TESTÜLETEK 15
12. A testületi szervek működésének általános szabályai A testületi szervek a főigazgató egyszemélyi felelősségének érintetlenül hagyásával közreműködnek a kutatóközpont irányításában, véleményt nyilvánítanak, és javaslatokat tesznek a hatáskörükbe utalt témakörökben, de javaslatuk jogszabály vagy az irányító szerv által kiadott ellentétes rendelkezés hiányában a főigazgatót nem kötelezi. 13. A testületi szervek összetétele, feladata 13.1 Az Igazgatótanács Az Igazgatótanács (a továbbiakban: IT) a kutatóközpont főigazgatójának döntéselőkészítő és tanácsadó testülete, amely ülésein minden, a kutatóközpontot érintő fontosabb kérdésben véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet. A főigazgató az ülésen elhangzottak alapján önállóan dönt a hatáskörébe tartozó kérdésekben, az IT véleménye a főigazgatót nem kötelezi. Az IT elnöke a főigazgató. Akadályoztatása, távolléte esetén az IT üléseit a főigazgató-helyettes vezeti, aki a döntésekről utólagos beszámolással köteles tájékoztatni a főigazgatót. Az IT titkára a főigazgatói titkárságvezető. Az IT tagjai: a főigazgató, a főigazgató-helyettes, a gazdasági vezető, az intézetigazgatók és a főigazgatói titkárságvezető. Az IT ülésén az egyes napirendekhez kapcsolódóan meghívottként tanácskozási joggal részt vehetnek az érdekvédelmi szervezetek képviselői, illetve a főigazgató által felkért közalkalmazottak vagy más érdekelt személyek. Feladatai: A kutatóközpont egészének működését érintő kérdések megvitatása és döntések meghozatalának, szabályok bevezetésének kezdeményezése. Távlati kutatási stratégiák értékelése. A költségvetési és beruházási keretek felosztásának véleményezése. A kutatóközpont gazdasági döntéseinek véleményezése. A kutatóközpont bel- és külföldi kapcsolatai alapvető irányainak, azok megvalósulását szolgáló főbb intézkedésekre történő javaslattétel. Állásfoglalás a foglalkoztatás-politika általános elveiről. Állásfoglalás és javaslattétel a közalkalmazottakat érintő szociális kérdésekben. Az IT ügyrendjének kidolgozása. Az intézetek tudományos teljesítményének ellenőrzése, és az intézetek működésének figyelemmel kísérése. Az intézetek tudományos teljesítményét elősegítő, új szervezeti és strukturális változtatások, értékelési rendszerek kezdeményezése. Az SZMSZ megalkotásának előkészítésében, illetve módosításában való aktív részvétel. Működési elvei: Az IT üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az IT elnökének akadályoztatása esetén a tanács üléseit a főigazgató-helyettes vezeti, a főigazgató által meghatározott jogkörrel. 16
Az IT rendszeresen, előre meghatározott munkaterv szerint, legalább havonta ülésezik, szükség esetén igazgatói értekezlet összehívásával segítheti a döntések előkészítését. Szükség esetén rendkívüli ülést kezdeményezhet az IT bármely tagja. Az ülés napirendjét az IT-tagok javaslatai alapján az elnök állítja össze. Az IT üléseinek anyagát az IT titkára köteles megküldeni a résztvevőknek az ülést megelőzően legalább két nappal. A tanács üléseinek előkészítéséről, állásfoglalásainak, határozatainak szövegezéséről, és az írásos anyagnak a résztvevőkhöz juttatásáról a tanács titkára gondoskodik. Az IT üléseiről emlékeztető készül. Ennek elkészüléséről az IT titkára gondoskodik az ülést követő öt munkanapon belül, majd megküldi a tanács tagjainak. A tanács tagjai legkésőbb az emlékeztető tervezetének átvételét követő három napon belül kérhetik a tervezetben foglaltak kiegészítését, illetve módosítását. Ha a módosítási indítvány körül vita alakul ki, úgy azt a következő ülésen a tanács elé kell terjeszteni. A főigazgató köteles kikérni az IT véleményét az alábbi ügyekben hozandó döntések előtt: illetményemelések, jutalmazások elveinek kialakítása, tudományos tervek kialakítása, azok jelentősebb módosításai, a kutatóközponti munka rövid- vagy hosszabb távú értékelésének kérdései, a kutatóközpont könyv- és folyóirat kiadásával kapcsolatos főbb tartalmi, személyi és anyagi kérdések. A főigazgató köteles tájékoztatni az IT-t az alábbi ügyekben: A kutatóközpont hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerének aktuális eseményei. Az MTA-tól érkező, a központ egészét érintő megkeresések. A Központ pénzügyi- és létszámgazdálkodását érintő alapvető kérdések. Az IT a fentieken túl jogosult mindazon ügyekben véleményt nyilvánítani, amelyeket tagjai elé terjesztenek. 13.2 A Kutatóközponti Tudományos Tanács A Kutatóközponti Tudományos Tanács (a továbbiakban: KUTTA) a főigazgató tanácsadó szerve, amely a főigazgató egyszemélyi felelősségének érintetlenül hagyásával véleményt nyilvánít, és javaslatot tesz a kutatóközpont tudományos kutatási tevékenységével kapcsolatos lényeges kérdésekben, továbbá a kutatóközpont távlati kutatási stratégiájára. A KUTTA elnöke a főigazgató. A KUTTA tagjai: a főigazgató, főigazgató-helyettes, az intézetigazgatók, valamint a főigazgató által felkért tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező közalkalmazottak. A főigazgató felkérése alapján a KUTTA ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek olyan, nagy szakmai tekintéllyel és tudományos fokozattal rendelkező, nemzetközileg elismert személyek is, akikkel 17
a kutatóközpontnak már korábban is volt munkakapcsolata, és akik a művelt tudományterület különböző magyar és nemzetközi fórumain a kutatóközponti eredményeket hitelesen, szakszerűen és objektíven értékelik, és elfogulatlanul közvetítik. A KUTTA szükség szerint de évente legalább egyszer ülésezik. A KUTTA javaslatot tehet a művelt tudományos témákra, kezdeményezheti új kutatások indítását, továbbá szükség szerint részt vesz az Országgyűlés elé terjesztendő akadémiai beszámolóhoz készítendő részanyagok összeállításában. A KUTTA javaslatára is figyelemmel határozza meg a főigazgató a kutatóközpont tudományos munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaival szembeni követelményrendszert, és lefolytatja a minősítési eljárást. 13.3 A Külső Tanácsadó Testület A kutatóközpont munkáját és felügyeletét külső tanácsadó testület (KTT) segíti, az MTAtv.-ben és az MTA Alapszabályában meghatározott feladatkörében eljárva. A KTT a hazai és külföldi tudományos közösségek tekintélyes tagjaiból áll. A testület létszámát, összetételét és működését az MTA Alapszabálya határozza meg, működésére az MTA Ügyrendjében, illetve a testület saját ügyrendjében foglaltak irányadók. Tagjainak felkéréséről és felmentéséről az MTA elnöke gondoskodik, az MTA Alapszabályában rögzített eljárás alapján. A KTT figyelemmel kíséri a kutatóközpont munkáját, tanácsaival segíti terveinek kialakítását, az AKT felkérésére rendszeresen közreműködik a kutatóközpont munkájának elemzésében, értékelésében. A testület jogosult az elemzéshez, állásfoglalásához, véleményalkotásához szükséges minden információt bekérni. A működéséhez és kihelyezett üléséhez szükséges feltételek biztosításáról a főigazgatónak kell gondoskodnia. 13.4 A kutatóközponti ülés A kutatóközponti közélet fóruma, amelyen a kutatóközponttal közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak jogosultak részt venni. A kutatóközponti ülés feladata, hogy módot adjon a kutatóközpont egészét érintő kérdések megvitatására és ha szükséges a kutatóközponti közösség állásfoglalására. Az ülést a főigazgató hívja össze, a levezető elnöki funkciót az egyik (főigazgatói megbízással nem rendelkező) intézetigazgató tölti be. Kutatóközponti ülést évenként legalább egyszer kell tartani. Az ülés egyúttal betölti az éves munkaértekezlet szerepét, s ezen a főigazgató értékeli az előző év munkáját, ismerteti a kutatóközpont feladatait. Az ülésen a részvétel valamennyi kutatóközponti közalkalmazott számára kötelező. A főigazgató az IT meghallgatása után kutatóközponti ülést hívhat össze minden olyan alapvető, a kutatóközpont egészét érintő kérdés megtárgyalására, amelyben a kutatóközponti közösség véleménynyilvánítását szükségesnek tartja (például: jelentős fejlesztések, átszervezések stb.). Kutatóközponti ülést kell összehívni az AKT főigazgatói pályázatok elbírálására létrejött eseti bizottságának felkérése alapján, továbbá minden olyan, a tudományos tevékenységet érintő esetben, amikor a kutatóközpont tudományos munkakörben foglalkoztatott kutató közalkalmazottainak véleményét szükséges 18
megismerni. Ebben az esetben a tudományos munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak jogosultak a kérdésről szavazni. Kutatóközponti ülés összehívását, valamely kérdés napirendre tűzését a kutatóközponti közösség is kezdeményezheti. A kutatóközpont egészét érintő kérdések esetén a kutatóközpontban foglalkoztatott legalább 40 közalkalmazottaknak (illetve a közalkalmazottak legalább 30 %-ának) kezdeményezésére a főigazgató köteles a kutatóközponti ülést összehívni. 13.5 A tudományos intézet értekezlete A tudományos intézet értekezlete a kutatási egység munkafóruma, amelyet a kialakult gyakorlatnak megfelelő gyakorisággal tartanak. Ha a kutatóközpont működésének egészét érinti a napirend, ebben az esetben az értekezletre a főigazgatót is meg kell hívni. A tudományos intézethez tartozó közalkalmazottak jogosultak véleményt nyilvánítani az őket érintő, a kutatásokkal kapcsolatos, illetve személyi kérdésekben: pályázatok, kutatási együttműködés kutatóközponton, illetve a tudományos intézeten belül és kívül, nemzetközi kapcsolatok alakítása, tudományos eredmények megjelentetése, felhasználása, számítástechnikai fejlesztés, és egyéb a vezető által előterjesztett ügyek. 14. A közalkalmazottak részvételi joga a vezetésben A közalkalmazottakat a Kjt.-ben és az Mt.-ben foglalt rendelkezések szerint részvételi jog illeti meg a kutatóközpont vezetésében. A részvételi jogokat a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak közössége nevében az általuk közvetlenül választott közalkalmazotti tanács gyakorolja. A közalkalmazotti tanács működésével kapcsolatos szabályokat a közalkalmazotti szabályzat tartalmazza. IV. FEJEZET A KUTATÓKÖZPONT MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 15. A kutatóközpont közfeladatai ellátásának módja A kutatóközpont alapító okiratának megfelelően végzi tevékenységét és közreműködik az MTA közfeladatainak teljesítésében. A közfeladatokon túlmenően azonban, az elnyert pályázatok és kutatási-fejlesztési szerződések által behatárolt módon, az alapító okiratban foglaltakkal összhangban a főigazgató határozza meg a kutatóközpont feladatait, tevékenységét. A kutatóközpontban a feladatellátás centralizáltan, illetve decentralizáltan történhet. 15.1 Centralizált feladatok az MTA testületeivel, tudományos osztályaival, az MTA Titkárságának szervezeti egységeivel való kapcsolattartás a kutatóközpontot érintő ügyekben; tudományos beszámolók és munkatervek ellenőrzése, jóváhagyása, azonban a 19
feladatok végrehajtása delegálható a tudományos intézetekbe; tudományos és egyéb statisztikák készítése; kutatóközponti kötelezettségek szerződés szerinti szervezeti egységekre osztott feladatokból adódó megszervezése, ellenőrzése, végrehajtása; a kötelezettségvállalások, az utalványozások, az ellenjegyzések és az érvényesítések meghatározása; az egyes kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó teljesítés igazolására jogosult személyek kijelölése; kutatási és együttműködési szerződések megkötése, amelyek ha nem járnak pénzügyi kötelezettségvállalással, delegálhatóak a tudományos intézetekbe; alapvető munkáltatói jogok gyakorlása, humánpolitikai feladatok ellátása; nemzetközi tudományos intézményekkel való kapcsolattartás; pénzügyi-gazdasági feladatok ellátása; belső kontrollrendszer kialakítása és hatékony működtetése; a közalkalmazotti jogviszonyban, munkaköri kötelezettségként keletkezett, a szellemi tulajdon körébe tartozó tudományos művek, termékek felhasználási, kiadási joga; a gazdálkodással kapcsolatos ügyiratok, nyilvántartások kezelése, az eredeti iratok, elektronikusan tárolt információk központi megőrzése a személyi anyagoknál a biztonságos adatvédelem megoldása az akadémiai vagyon védelme munka- és tűzvédelem a Kutatóközpont honlapjának kezelése, frissítése a törvényben meghatározott kötelezően közzé teendő dokumentumok (alapító okirat, SzMSz, tudományos jelentések, éves gazdasági alapokmányok stb.) megjelentetése a honlapon 15.2 Decentralizált feladatok tudományos beszámolók és munkatervek készítése; nemzetközi tudományos intézményekkel való kapcsolattartás a tudományos szervezeti egységek konkrét a kutatóközpont tudományos feladataival összhangban lévő kutatási terveinek előkészítése, ütemezése, megvalósítása; kutatási és együttműködési szerződések előkészítése. a pályázati források felhasználásából adódó kötelezettségek szerződés szerinti megszervezése, ellenőrzése, végrehajtása a tudományos kutatás minőségbiztosítási rendszerének működtetése, a szakmai kontroll követelményeinek betartása és a betartatása; kutatási eredmények nyilvánosságának (pl. adatbázis nyilvános hozzáférése) 20
biztosítása; a kutatási eredmények rangos hazai és nemzetközi folyóiratokban, könyvekben való publikációjának ösztönzése, elősegítése; az intézeti szintű pályázati tevékenység ösztönzése; az intézeti kezdeményezésű nemzetközi kapcsolatok elősegítése; az intézeti kutatók szakmai célú külföldi utazásainak engedélyezése, ha a kutatóközpont pénzügyi erőforrását igényli, akkor a főigazgató előzetes engedélyével; a főigazgató által meghatározottak szerint az intézeteken belül működő gyakornoki program kialakítása és működtetése; az intézetek honlapjának kezelése, frissítése. a kutatómunka gazdaságos feltételeinek megteremtése; a kutatóközpont használatába adott akadémiai vagyon védelme; a tárgyi eszközök állagmegóvása és kihasználása; a 3. sz. mellékletben meghatározott egyéb munkáltatói jogok gyakorlása; a közalkalmazottak szakmai fejlődésének elősegítése, különös tekintettel a tudományos utánpótlásra (fiatal kutatók, ösztöndíjasok stb.). 16. Szakmai, funkcionális kapcsolatok Az irányító szervvel, annak tudományos testületeivel, az MTA Titkárságának szervezeti egységeivel, más akadémiai kutatóközpontokkal, kutatóintézetekkel, egyéb szervezetekkel, intézményekkel és gazdálkodó szervezetekkel a kapcsolatot főszabályként a főigazgató, és felhatalmazása alapján a jelen szabályzatban feltüntetett feladataik megvalósítása érdekében a főigazgató-helyettes, a gazdasági vezető és a tudományos intézetek igazgatói tartják. A főigazgató ennek megfelelően szabályozhatja a kapcsolattartás rendjét. 16.1 A kutatóközpont kapcsolata az akadémiai köztestületi szervekkel Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa Az MTAtv. alapján az akadémiai kutatóhálózat testületi felügyeletét az AKT látja el, az AKT tevékenységét a kutatóközpont vonatkozásában a Társadalomtudományi Szakbizottság segíti. Az AKT konzultatív testülete az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa. Az AKT a szakmai felügyelet körében gyakorolja az MTAtvben, valamint az akadémiai Alapszabályban és Ügyrendben meghatározott hatásköröket. MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya és IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya értékeli a kutatóközpont szakmai beszámolóját; közreműködik a kutatóközpont főigazgatójának kiválasztásában; az MTA elnöke vagy az AKT felkérésére állást foglal, és véleményt nyilvánít a kutatóközpont tevékenységéről, tagokat jelöl a kutatóközpont külső tanácsadó testületébe. MTA Titkársága 21
Az irányító szerv képviseletében a közvetlen kapcsolattartó szakmai ügyekben az MTA Titkárságának Kutatóintézeti Főosztálya, jogi jellegű ügyekben a Jogi és Igazgatási Főosztály, pénzügyi-gazdasági ügyekben a Gazdasági Igazgatóság. 16.2 Az információk fogadása és hasznosítása A hivatalos információk fogadására a kutatóközpont főigazgatója jogosult, akadályoztatása esetén e tekintetben szakterületüknek megfelelően a főigazgatóhelyettes és a gazdasági vezető is illetékesek. A hivatalos információk fogadására szakterületükön a tudományos intézetek igazgatói jogosultak. A főigazgató helyett eljáró magasabb vezető, valamint vezető az akadályoztatás megszűnésével minden lényeges kérdésben köteles utólag a főigazgatót tájékoztatni. 16.3 A külkapcsolatok kialakításának és fenntartásának rendje A Kutatóközpont külkapcsolatainak kialakítása és fenntartása a főigazgató és a tudományos intézeti igazgatók feladata. A külföldi jogi személyekkel, jogi személyiség nélküli szervezetekkel létesítendő kapcsolatok kialakításáért és fenntartásáért, a vendégkutatók fogadásával kapcsolatos (továbbá a nem magyar állampolgár kutatók magyarországi munkavállalásával összefüggő) eljárásokkal összefüggő feladatok ellátásáért a kutatóközpont főigazgatója felelős. A tudományos munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott hivatalos külföldi útjain törekednie kell arra, hogy a kutatóközpont kutatási témáihoz új, eredményes kapcsolatokat építsen ki, amelyek elősegítik a kutatóközpont nemzetközi projektjeiben való részvételét; a hivatalos külföldi úton szerzett tapasztalatokról jelentésben köteles beszámolni; részt vesz a kutatóközpont hazai, nemzetközi konferenciáin, műhelyvitáin, lehetőleg akkor is, ha nem előadóként vesz részt a programban; külföldi állampolgár hivatalos meghívására, meghívólevél küldésére a főigazgató és a tudományos intézet igazgatója jogosult; ha a meghívás kötelezettségvállalással is jár (pénzügyi kihatása van), az igazgató a külföldi állampolgár hivatalos meghívására és hivatalos meghívólevél kiküldésére a főigazgató jóváhagyásával jogosult; hivatalos külföldi utazásai és vendégfogadás tekintetében köteles betartani az MTA elnökének vonatkozó határozataiban foglaltakat és a Központ erre vonatkozó szabályait. 16.4 A közérdekű bejelentések és panaszok kezelése A közérdekű bejelentéseket és panaszokat a vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint kell kezelni, s eszerint kell a szükséges intézkedéseket megtenni. 17. Függelmi kapcsolatok 17.1 Szolgálati út A kutatóközpont szervezeti felépítésében a magasabb vezető megbízású vezető irányítja az alárendelt szervezeti egység(ek) vezetőjét; az alárendelt szervezeti egység(ek) vezetője közvetlenül irányítja a szervezeti egységéhez beosztott közalkalmazottakat. 22
Ha a magasabb vezető megbízású vezető az ügymenet gyorsítása vagy az alacsonyabb vezetői megbízású vezető akadályoztatása miatt a beosztottak részére közvetlenül ad ki utasítást, vagy közvetlenül intézkedik, az utasítást kapó beosztott közalkalmazott erről utólag haladéktalanul köteles közvetlen vezetőjét tájékoztatni. Nem kötelező a szolgálati út betartása: a kutatóközpont alapvető érdekeit, továbbá személyek és a kutatóközpont használatában lévő akadémiai vagyontárgyak biztonságát, épségét veszélyeztető esetekben. Az erről értesülő, vagy ezt észlelő közalkalmazott köteles a leggyorsabban elérhető vezetőt tájékoztatni, illetve az eset körülményeihez mérten köteles utasítás nélkül is intézkedni, illetve segítséget nyújtani; a személyes jellegű panaszok és kérelmek előterjesztése esetén, ha azokat a szolgálati út betartásával nem orvosolták, vagy összeférhetetlenség miatt szolgálati úton nem orvosolhatók. A vezető kötelessége a szolgálati út betartása érdekében, hogy vezető funkciói gyakorlásának akadályoztatása esetén beosztottai kellő időben kapjanak tájékoztatást arról, hogy mely vezető látja el helyettesítését, kitől fogadhatnak el utasítást. A vezetőnek tájékoztatnia kell erről a többi szervezeti egység vezetőjét is. 17.2 A vezetők kivételes beavatkozási joga A vezetőknek kivételes beavatkozási joga van. Ennek alapján a vezető amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik jogosult saját hatáskörébe vonni az alárendelt vezető(k) vagy közalkalmazott(ak) hatásköréből a döntési, intézkedési, végrehajtási jogkört konkrét ügyekben és az ügymenet bármely szakaszában, ha: megítélése szerint a döntést, intézkedést, végrehajtást megalapozó információk és egyébként döntésre, intézkedésre, végrehajtásra kötelezett közvetlen beosztottak nem állnak (vagy az ügy természetéből eredően nem állhatnak) rendelkezésre; az információk beszerzése körülményes, túlzottan időigényes, illetve lehetetlen, s ezek miatt az alárendelt vezető, közalkalmazott kellően megalapozott döntést, intézkedést, végrehajtást nem, vagy csak késedelmesen tud hozni; a kutatóközpont alapvető érdekeit, továbbá személyek és a kutatóközpont használatában lévő akadémiai vagyontárgyak biztonságát, épségét veszélyeztető esetekben. Az erről értesülő, vagy ezt észlelő közalkalmazott köteles a leggyorsabban elérhető vezetőt tájékoztatni, illetve az eset körülményeihez mérten köteles utasítás nélkül is intézkedni, illetve segítséget nyújtani. A vezető ezen intézkedéséről köteles az érintetteket tájékoztatni. 18. A jogkörök gyakorlása 18.1 A kutatóközpont képviselete A kutatóközpont általános képviseletére a főigazgató jogosult, aki e jogkörét általánosan meghatározott, illetőleg egyedi esetekben, állandó vagy ideiglenes jelleggel átruházhatja. A jogkörök átruházása a jogkör és az ellátandó feladat pontos megjelölésével történik. 23
18.2 A kiadmányozás és az iratkezelés rendje A kutatóközpontban központi iktatás működik. Az iratkezelés fogalmába tartozik az ügyiratok átvétele, átadása, iktatása, mutatózása, továbbítása, irattározása és selejtezése. Kiadmány a kutatóközponttól más szervhez, illetve a kutatóközponton belül valamely szervezeti egységtől a kutatóközpont vezetőjéhez, továbbá a kutatóközpont szervezeti egységei között megküldött, a kiadmányozó hiteles aláírásával ellátott, szükség esetén (külső kiadmányozás) bélyegzővel lepecsételt irat. A kiadmányozás a már felülvizsgált végleges kiadmánytervezet jóváhagyását, aláírását, elküldhetőségének engedélyezését jelenti a kiadmányozásra jogosult részéről. A kutatóközpont nevében, egy személyben kiadmányozásra a főigazgató jogosult, kötelezettségvállalást is jelentő kiadmányozás esetén a gazdasági vezető ellenjegyzésével. A főigazgató e jogkörét általánosan meghatározott, illetőleg egyedi esetekben, állandó vagy ideiglenes jelleggel írásban átruházhatja. Azon ügyekben, ahol a tudományos igazgató szakterületén eljárva jogosult a kutatóközpontot képviselni, megilleti a kiadmányozás joga is. Az ügyiratok kezelésével kapcsolatos részletes szabályokat az Iratkezelési szabályzat tartalmazza. A szabályzatban foglaltak végrehajtásáért, a szervezeti, működési és ügyrendi szabályok, az alkalmazott informatikai eszközök és eljárások, az irattári tervek és iratkezelési előírások folyamatos összhangjáért, az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakításáért és működtetéséért, továbbá az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosításáért, felügyeletéért a kutatóközpont főigazgatója felelős. A kutatóközpont hivatalos bélyegzőinek használatával kapcsolatos rendelkezéseket a Bélyegzők használati és nyilvántartási szabályzata tartalmazza. 18.3 A kötelezettségvállalás, a kötelezettségvállalás ellenjegyzésének, a teljesítés igazolása és az érvényesítés, az utalványozás szabályozása A kötelezettségvállalás, a kötelezettségvállalás ellenjegyzésének, a teljesítés igazolása és az érvényesítés, az utalványozás rendjét a 4. számú melléklet határozza meg. A kötelezettségvállalás Kötelezettségvállalásnak minősül az a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséről, szerződés (megállapodás) megkötéséről, illetve más, pénzben kifejezhető értékű szolgáltatás teljesítésére irányuló kötelezettség vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat, amelyet a költségvetési szerv a költségvetése előirányzatainak terhére vállal, ideértve az áru vagy szolgáltatás megrendeléséről elküldött és visszaigazolt megrendelést, a jóváhagyott feladat megvalósítása érdekében kötött, szerződéssel alátámasztott és a Kincstárnak az adott év december 20-áig bejelentett, az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint a feladatfinanszírozási körbe vont előirányzatok felhasználásához kapcsolódó okmányt, a kormányhatározat alapján átcsoportosított előirányzat felhasználására tett és a határozat megjelenésétől számított hatvan napon belüli intézkedés dokumentumát, továbbá a nyertes pályázókról kiadott döntési listát is. A közbeszerzésekről szóló törvény és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletek szerint a közbeszerzés megkezdéseként a közbeszerzési eljárást megindító feladott hirdetmény, megküldött részvételi, ajánlattételi felhívás, továbbá a pályázati kiírás, az azonos célú előirányzatok esetében a meghirdetett támogatási konstrukció dokumentumai a kötelezettségvállalást 24