JÁNOSSOMORJA TELEVÍZIÓ A JTV választási műsorokat szabályzó etikai kódexe 2010 1
1. A JTV az országos szabályozás alapján alkotott szabályozása I. Célok és alapelvek 1. Az elektronikus médiában megjelenő politikai kommunikáció körébe tartoznak: - politikai hír- és politikai magazinműsorok, - szórakoztató műsorok, - egyéb műsorszámok (pl. vallási műsor, regionális híradó, események, rendezvények közvetítése) - médiumok hivatalos kampány-műsorai (pl. viták, kerekasztal-beszélgetések); - politikai hirdetések (fizetett médiaszereplés); - politikai közvélemény-kutatás eredményeinek ismertetése. 2. Az elektronikus médiában a politikai verseny (így a politikai kommunikáció) megjelenítésének törvényesnek és tisztességesnek kell lennie. 3. A politikai kommunikáció bármely típusába tartozó műsorszámot a társadalom iránt érzett felelősséggel kell elkészíteni. 4. A politikai kommunikációnak meg kell felelnie a választási törvény alapelveinek és a médiatörvény előírásainak, különös tekintettel a kiegyensúlyozottság követelményére és az egyenlő feltételek biztosítására a politikai versenyben részt vevők számára. 5. A politikai kommunikációnak a vélemények minél szélesebb spektrumát kell elfogulatlanul bemutatnia. 6. A politikai kommunikáció bármely megjelenési formájának figyelembe kell vennie a társadalom általánosan elfogadott erkölcsi-etikai normáit, valamint a közízlést. 7. A közszolgálati médiumok esetében a politikai kommunikáció megjelenítésekor fokozottan ügyelni kell a közszolgálat függetlenségére. II. Általános szabályok 1. Egyetlen rádió és televízió csatorna sem részesíthet előnyben valamely pártot, és nem fordíthat nagyobb figyelmet egyik jelöltre sem. 2. A választás napján 0 órájától a szavazás befejezéséig (kampánycsend) a jelöltek tevékenysége nem jelenhet meg a műsorokban. Ebben az időszakban azokat a témákat is kerülni kell, amelyek a jelöltek között vitára adhatnak okot. A szavazóhelyiségek nyitva tartásáról szóló beszámolók és a szavazók megjelenéséről szóló tudósítások nem tartoznak e körbe. 2
3. Kampányidőszak alatt az utca embere típusú riportokban, összeállításokban kerülni kell a résztvevő pártokkal és a képviselőjelöltekkel kapcsolatos véleményközlést. A nyilatkozóknak feltett kérdések a választás általánosságaira vonatkozzanak. 4. A választási kampány időszakában a pártok választási propagandaanyagaihoz felhasznált vers, zene vagy más művészeti alkotás, illetve ezek részletének sugárzása a párthoz kötődő műsorok, reklámok kivételével nem ajánlatos. 5. A kampány időszakában a kormányzat közérdekű döntéseiről lehetőség szerint a pártszereplést nem vállaló közigazgatási tisztségviselőktől kell tájékoztatást kérni. 6. A kampány időszakában az önkormányzatok közérdekű döntéseiről lehetőség szerint a pártszereplést nem vállaló közigazgatási tisztségviselőktől kell tájékoztatást kérni. 7. A hírműsorok, esemény-beszámolók, lapszemlék nem szolgálhatnak pártpropagandát. 8. Választási kampányidőszakban a politikai tartalmú híreknél, lapszemléknél, közvéleménykutatásoknál különösen ügyelni kell a hírforrás megjelölésre. III. A megjelenítés módja 1. Minden közvetítésnél, így különösen a pártok által szervezett rendezvényekről szóló tudósításoknál a vizuális megjelenítésnek azonos megközelítésűnek és tárgyilagosnak kell lennie, ezeken csak a pártok hivatalos jelképei és elnevezése használható. 2. A választási események képi megvalósításánál az operatőri munkának a korrekt vizuális megjelenítésre kell szorítkoznia. Kerülendők azok a képi elemek, amelyek az események tárgyszerű leírásán túlmutatnak. 3. Tilos a szereplőket hátrányos beállításban megjeleníteni. 4. Az események közönségéről készített képek elsősorban a jelenlévők számát és ne a közönség összetételét mutassák. IV. Választási időszakban politikus szereplése a politikai hír- és politikai magazinműsorokban 1. A hírműsoroknak objektívnek kell lenniük, a hírekhez fűzött véleményt, értékelő magyarázatot a forrás megjelölésével, a hírektől megkülönböztetve kell közzétenni. 2. A műsorszolgáltatók nem kötelezhetők arra, hogy a választási műsorok kivételével egyenlő időt biztosítsanak minden pártnak. A szerkesztőknek maguknak kell eldönteniük, hogy a 3
különböző politikai erők mekkora időtartamban jelennek meg. A döntésnél irányadó szempont lehet a párt parlamenti súlya, a párt (politikai erő) jelenlegi támogatottsága és a párt (politikai erő) által állított jelöltek száma. A műsorokban kívánatos politikai egyensúly és egyenlő bánásmód nem egy-egy műsorszámra, hanem a műsorfolyam, a kampányidőszaki adások egészére vonatkozik. 3. A parlamenten kívüli politikai erők, illetve a kampány idején nem képviselőtestületi tagként jelöltek megjelenítésére súlyukhoz mérten (pl. közvélemény-kutatási eredmények, országos és területi listák stb.) korrekt időtartamot kell biztosítani. 4. Amennyiben egy műsorba meghívják valamelyik párt képviselőjét valamely aktuális politikai és gazdasági téma kapcsán akkor az összes jelentősebb párt reprezentánsának fel kell ajánlani a szereplési lehetőséget. Ez biztosítja, hogy a különböző vélemények kifejezésre juthassanak ugyanabban a műsorban vagy műsortípusban. 5. A választási listák felállítása után minden műsorszámban, mely aktuális politikai témát vonultat fel, a politikus teljes nevét, pártállását hangalámondással vagy inzert segítségével fel kell tüntetni. 7. Aktív politikus műsorkészítőként (pl. szerkesztőként, riporterként, jegyzetíróként) nem jelenhet meg a műsorokban. V. Választási időszakban politikus szereplése a televízió szórakoztató műsorszámaiban 1. Ajánlatos, hogy a különböző szórakoztató programokban a politikusok és családtagjaik, valamint támogatóik (azon személyek, akik aktívan részt vesznek valamely párt kampányában) a kampányidőszak kezdetétől ne szerepeljenek. 2. A választási kampány idején komikus, humoros műsorszámokban, politikai szereplőkkel készített interjúrészletek bemutatása nem ajánlott, valamint kerülni kell a politikai viccek egyoldalúságát. VI. Választási időszakban politikus szereplése egyéb televíziós műsorszámokban 1. A kampányidőszak kezdetével különböző ismeretterjesztő, tudományos, zenei, sport stb. műsorokban a politikusokat nem ajánlott szerepeltetni. 2. A betelefonálós, interaktív műsorszámok tekintetében biztosítani kell, hogy az adott üggyel kapcsolatos releváns vélemények megjelenjenek kérdés formájában a műsor során. 3. A nézői telefonok, sms-ek közreadásakor kerülni kell a durva hangvételű, trágár, sértő vélemények megjelenítését. 4
VII. A médiumok választási műsorai A választási műsorokban és műsorrészekben a választáson induló jelöltek és jelölő szervezetek számára a kiegyensúlyozott és sokoldalú tájékoztatás követelménye alapján teljes esélyegyenlőséget kell biztosítani, megjelenésüket mindenben azonos feltételekkel kell lehetővé tenni. VIII. A politikai hirdetés specifikumai 1. A médiatörvény értelmében politikai hirdetést csak választási időszakban, illetve már elrendelt népszavazással összefüggésben lehet közzétenni. 2. A médiatörvény értelmében külföldre irányuló műsorszolgáltatásban politikai hirdetés közzététele tilos. 3. Politikai hirdetésben (sem képben, sem hangban) nem jelenhetnek meg a műsorszolgáltató azon munkatársai, akik rendszeresen szerepelnek hírközlő, időszerű politikai és tájékoztató műsorokban. 4. A politikai hirdetés nem tartalmazhat olyan elemeket, és nem kelthet olyan összhatást, amelyek sértik a társadalom általánosan elfogadott erkölcsi-etikai normáit. 5. A politikai hirdetésben a természeti, tudományos, kulturális, vallási értékek, emlékek alkalmazása nem sértheti azok megbecsülését. 6. A politikai hirdetés nem sérthet semmilyen világnézeti, vallási meggyőződést. Vallási jelképek, motívumok a politikai hirdetésben kizárólag a jó ízlés határai között és a tárgyhoz illő módon használhatók fel. 7. A politikai hirdetés nem tartalmazhat népek, nemzetiségek, etnikumok, nemek vagy korosztályok közötti hátrányos megkülönböztetést, illetve nem támogathat ilyen nézeteket. 8. A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek használatáról törvény rendelkezik. Az egyes megyék, települések jelképei csak az illetékes önkormányzat előzetes engedélyével használhatók fel a politikai hirdetésben. Mindezen jelképek használata során meg kell őrizni azok tekintélyét. 9. A politikai hirdetés nem tartalmazhat olyan elemeket, és nem kelthet olyan hatást, amely agresszív, erőszakos vagy törvénybe ütköző cselekedeteket ösztönöz, támogat vagy igazol. 10. A politikai hirdetés nem tartalmazhat olyan elemeket, és nem kelthet olyan hatást, amely az emberi élet, az egészség vagy a testi épség veszélyeztetését, a környezet és a köz- vagy magántulajdon károsítását, az állatok kínzását ösztönzi, támogatja vagy igazolja. 5
11. Politikai hirdetésben az erotika, a szexualitás öncélú a hirdetés tárgya, témája által nem indokolt felhasználása tilos. Az emberi testnek a jó ízlés határai között történő ábrázolása nem kifogásolható. 12. A politikai hirdetés nem tartalmazhat tudatosan nem észlelhető elemeket. 13. A politikai hirdetés nem sértheti a magyar nyelv szabályait, tisztaságát. 14. Politikai hirdetésben jogosulatlanul nem lehet olyan nevet, megjelölést vagy szlogent használni, amely más párt, politikus, illetve politikai irányzat, eszme jellemzője, jogos tulajdona. 15. A politikai hirdetés nem használhatja fel jogosulatlanul valamely személy nevét, képmását, hangfelvételét, nyilatkozatát. 16. A politikai hirdetés nem sértheti a már nem élő személyeket megillető történelmi vagy kulturális megbecsülést, illetve általában a kegyeleti érzést. 17. A politikai hirdetés megrendelőjét (finanszírozóját) a hirdetésben jól felismerhetően kell megnevezni. 18. A politikai hirdetésnek világosan felismerhetőnek és azonosíthatónak kell lennie a médiatörvény előírásai szerint. 19. Az olyan politikai hirdetésnek, amely anyagi támogatásra, adományozásra való felhívást tartalmaz, világosan és egyértelműen meg kell jelölnie a megbízó nevét és az adományok rendeltetését. 20. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében kívánatos, hogy a műsorszolgáltató hirdetési tarifáit úgy meghatározni, hogy azok egy jelölt számára se lehessenek nyilvánosság előtti megjelenés kizáró okai. Vagyis a hirdetések, reklámok árai minden jelölt számára kifizethetőek legyenek. (A mindenkori, magánszemélyek részére szabott ár az irányadó az árképzésnél.) 21. A műsorkészítők által összeállított politikai hirdetést és reklámot a politikai hirdtő rendelkezései alapján, vagy azzal egyeztetve jelenhet meg. A műsorok mellé illesztett politikai hirdetés, reklám sugárzási időpontját a hirdetővel egyeztetve, vagy annak előzetes rendelkezései alapján kell kijelölni. 22. A politikai hirdetéseket eltérő igény hiányában azonos nézettségi, hallgatottsági időszakban kell sugározni. 6
IX. Politikai párt támogatóként való megjelenése 1. Nem támogathat műsorszámot párt, politikai mozgalom. 2. Politikai hír- és időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám nem támogatható. X. Politikai közvélemény-kutatás eredményeinek ismertetése 1. A választási törvény értelmében a szavazást megelőző nyolcadik naptól a szavazás befejezéséig a pártokkal kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét nem szabad nyilvánosságra hozni. 2. A közvélemény-kutatási adatok ismertetésekor gondoskodni kell arról, hogy a közönség elegendő információhoz jusson az eredmények megítéléséhez. Ezért a politikai közvéleménykutatások bemutatásakor mindenkor meg kell jelölni: - annak forrását (a felmérést végző cég nevét), - a kutatás megrendelőjét, - a kutatásban alkalmazott módszert, - a minta nagyságát és a hibahatárt, - a kérdezés (felmérés) időpontját - a válaszmegtagadók arányát. 3. Az exit poll eredmények bemutatását csak a választás befejezésének időpontja után, az urnák bezárását követően lehet megkezdeni. XI. Felelősség a politikai kommunikáció megjelenítéséért 1. A politikai hirdetések tartalmáért a politikai hirdetés megrendelője felel. 2. A műsorszolgáltató nem nyilváníthat véleményt arról, hogy egyetért-e a politikai hirdetések tartalmával. Amennyiben a politikai hirdetés az Alkotmányba ütközik, a műsorszolgáltató megtagadhatja annak közzétételét. 3. A politikai kommunikáció egyéb formáinak megjelenítési módjáért mindenkor a műsorszolgáltató felelős. Készült az ORTT AJÁNLÁS A MAGYARORSZÁGI ELEKTRONIKUS MÉDIUMOK SZÁMÁRA A 2006-OS ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOKKAL KAPCSOLATBAN című dokumentuma alapján! 7
2. A JTV saját szabályozása: 2010 Helyhatósági Választások Választási műsorok A JTV nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a választások minél több szavazásra jogosult állampolgár vegyen részt. Ennek érdekében a kampány időszakában műsorstruktúrájába illeszkedően - folyamatosan és ingyenesen tesz közzé olyan önkormányzati és állami felhívásokat, amelyek a szavazáson való részvételre ösztönzik a választókat, illetve a választáshoz szükséges információkat (pl. jelöltlista) tartalmazzák. Csak olyan műsor mutatható be e lehetőség keretein belül, amelynél nem merül fel a részlehajlás, a választáson érdekelt bármely jelölt melletti kampány szándéka. E műsorok mennyiségéről, adásba kerülési módjáról (képújság, reklámfilm), illetve annak arányairól a televízió vezetője dönt a közlők igényeinek figyelembevételével. A JTV feladatának érzi, hogy a választókat a voksolás előtt a lehető legnagyobb mértékben tájékoztassa a helyhatósági választásokat érintő ügyekben, hogy azok minél megalapozottabb döntést hozhassanak. E tájékoztatásnál a televízió szigorúan betartja az objektív, hiteles és pontos tájékoztatás alapelveit, és a vonatkozó törvényi (lásd lent) és jogi rendelkezéseket. Ebbe beletartozik a különböző, a közérdeklődésre számot tartó, a lakosságot érintő rendezvényekről, eseményekről, (pl.: sajtótájékoztatók, bejelentések, stb.) való, a televízió szabályainak megfelelő tájékoztatás a JTV hírműsoraiban. Ide tartozhat még az esetleges beszélgetős-, illetve vitaműsorokban való megszólaltatás is. Ez adott esemény e kategóriát kimerítő voltáról a televízió, illetve az adott műsor felelős vezetője dönt. Amennyiben az adott jelölt több közéleti funkcióval bír, a televízió gondosan ügyel arra, hogy mindig a megfelelő funkcióban szólaltassa meg az adott jelöltet. Annak politikai szerepvállalása, képviselőjelöltsége csak indokolt esetben amennyiben ez a téma elkerülhetetlen része, illetve a közlendő teljességéhez, egészének megértéshez szükséges jelenjen meg a nyilvánosság előtt. Az esetleges kampánycélok érdekében történő szándékos és indokolatlan funkcióvegyítést a televíziónak, illetve a szerkesztőnek el kell hárítania! A JTV országgyűlési vagy helyhatósági választásokon jelöltként induló munkatársa hírközlő műfajú műsorban sem arccal sem hanggal nem jelenhet meg. A JTV a kampány időszakában a törvényi rendelkezéseknek megfelelően egyenlő esélyeket és feltételeket kínál minden jelölt számára saját hirdetése, reklámja, véleménye közzétételére. 8
A JTV a jelöltek hirdetéseinél, reklámjainál azokat folyamatos megkülönböztető képi jelzéssel látja el ( Fizetett politikai hirdetés, Fizetett politikai műsor, stb.). Ilyen típusú műsorok, reklámok előtt megkülönböztető képi és hangi elválasztással hívja fel a figyelmet e műsorszámokra. A JTV e szabályozásáról tájékoztatja a jelölteket illetve a lakosságot. A Televízió az alábbi díjmentes bemutatkozási lehetőségeket nyújtja azon jelöltek számára, akik hivatalosan bejelentik, hogy indulnak, vagy jelöltet indítanak a választásokon: Minden, a választásokon induló képviselőjelölt egy képújság-oldalnyi (30mp) felületet kap programja ismertetésére, bemutatkozásra. Ez tartalmazhat egy fotót, életrajzi adatokat, illetve a főbb programpontokat, képviselő-jelöltként fontosnak tartott üzeneteket is. Ezek tartalmért a hirdetőt terheli felelősség. A polgármester-jelöltek önmaguk, programjuk és egyéb közlendőjük bemutatására két képújságoldalnyi helyet kaphatnak. A diák szerkezete, stílusa egységes, csak a szövegben tartalmazhat eltérést. (Egységesen meghatározott, maximális karakterszám, a fotó számára kiszabott egységes terület, igény esetén jelölő vagy támogató politikai párt, civil szervezet szimbólumának megjelenítése.) Ezen oldalak kiegészíthetők továbbiakkal is, a megjelölt tarifák figyelembevételével! A tartalmat a jelölt köteles a JTV szerkesztőségének rendelkezésére bocsátania az oldal szándékolt megjelenése előtt számított minimum négy munkanappal. A diasor a megjelölt kampányidőszak kezdetétől indul. A dia tartalmának a megjelenés alatti változtatására csak korlátozott módon nyílik lehetőség, nagyobb, illetve gyakori változások költségeket vonhatnak maguk után! A bemutatkozó diasor a választások és a hivatalosan meghirdetett kampányidőszak időpontjaihoz igazodva jelenik meg. Annak szerkezetét a televízió főszerkesztője, illetve vele egyetértésben a JTV Képújság szerkesztője határozza meg. A JTV fenntartja magának a lehetőséget, hogy a kampány időszaka alatt választási, jelölti vitaműsort, polgármester-jelölti vitát kezdeményezzen a TV nyilvánossága előtt. Ennek szabályait azonban a jelöltekkel egyeztetni, és írásban elfogadtatni kell a felvétel előtt. A JTV ezen túlmenően a választás napján önálló választási műsorral jelentkezik, ahol, a szavazás lezárultával értékelő szakvélemények, jelölti interjúk, stb., hangozhatnak el. Az esetleges televíziós bemutatkozás, vitaműsor során semleges, egységes, a jelöltek által elfogadott hátteret, felvételi körülményeket kell biztosítani. A jelöltek maguk határozhatják meg öltözéküket, és az öltözéken elhelyezett szimbólumukat. A jelöltek egyéb dekorációt nem használhatnak fel. Nevük és a képviselt szervezet neve embléma nélkül, egységes színnel, a bemutatkozás alatt a képernyőn olvasható. 9
A JTV Heti Híradójában is kiemelten foglalkozik a választásokkal. Esetleges tematikus blokkját a híradón belül képi elkülönítéssel jelzi. A JTV a választási kampány alatt az 1996. évi I. törvény, valamint az 1997. évi C. törvény rendelkezéseit tartja műsorkészítésre irányadónak. Készült: Jánossomorja Televízió Jánossomorja, 2010.08.25. 10