, ivatai'a 2012. évi... törvény 2012 MÁJ 15. Magyarországon 1931. január 1-je és 1960. december 31-e között lezajlott járványo s gyermekbénulást túlélő betegek anyagi kárpótlásáró l Az Országgyűlés a Gyermekbénuláson Átesett Betegek életkörülményeinek javítása és azon emberfeletti erőfeszítések elismerése érdekében, amelyeket a Gyermekbénuláson Átesett Betegek annak érdekében fejtettek ki, hogy Magyarország hasznos, megbecsült állampolgárai lehessenek a következő törvényt alkotja : A törvény hatály a 1. E törvény alapján kárpótlásra jogosult minden olyan él ő magyar állampolgár, aki 1931. január He és 1960. december 31-e között járványos gyermekbénulásban betegedett meg, és a megbetegedése idején magyarországi lakóhellyel rendelkezett. A kárpótlási igény érvényesítés e 2. (1) Az 1. szerint kárpótlásra jogosult Gyermekbénuláson Átesett Beteg 2012. november 1. és 2013. május 31. között nyújthatja be kárpótlás iránti kérelmét a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal). (2) A kérelemhez mellékelni kell vagy a Gyermekbénuláson Átesett Betegnél már meglév ő, vagy a Magyar Honvédség Honvédkórház Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézete álta l kiállított, a BNO 91-es kódot is feltüntető, eredeti (vagy közjegyz ő által hitelesített) igazolást, a betegség fennállásáról. (3) A Hivatal a kérelmek teljesíthetőségével kapcsolatban a közigazgatási eljárás é s szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerint jár el, azzal, hogy az ügyintézési határid ő a kérelem benyújtásától számított hatvan nap, amelyet a Hivatal vezetője egy ízben legfeljebb negyvenöt nappal meghosszabbíthat a Gyermekbénuláson Ateset t Beteg személyes vizsgálata céljából. (4) A személyes vizsgálat időpontjáról és helyéről a Hivatal vezetője minősített postai küldeményben értesíti a Gyermekbénuláson Átesett Beteget. (5) Amennyiben a Gyermekbénuláson Átesett Beteg a személyes vizsgálata céljából a Hivatal előtt rajta kívülálló okok miatt megjelenni nem tud, és ezt a személyes vizsgála t időpontjától számított nyolc napon belül, hitelt érdemlően igazolja, úgy a Hivatal vezet ője a vizsgálat elvégzésére, a határnap megjelölésével kijelöli a Gyermekbénuláson Atesett Bete g lakóhelye szerint illetékes szakrendelést.
(6) Mind az (1) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása, mind pedig a (4 ) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása tekintettel az (5) bekezdésben írottakra i s jogvesztéssel jár. (7) A mulasztás miatt igazolásnak nincs helye. (8) Amennyiben a Hivatal a kérelmet teljesíthet őek találja, erről határozatot hoz, amelynek egy-egy példányát, egyidejűleg megküld minősített postai küldeményként a a) Gyermekbénuláson Átesett Betegnek, és a b) Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban : MÁK), továbbá az c) Államháztartásért felel ős minisztériumnak. (9) Amennyiben a Hivatal a kérelmet nem találja magalapozottnak, err ől határozatot hoz, amelynek egy példányát megküldi minősített postai küldeményben a Gyermekbénuláson Atesett Beteg részére. A kárpótlást kizáró okok 3. Nem nyújthat be anyagi kárpótlás iránti kérelmet az a kárpótlásra egyébként jogosul t Gyermekbénuláson Átesett Beteg, aki a járványos gyermekbénulással kapcsolatban fennáll ó egészségi állapotára tekintettel akár a Magyar Államtól, akár az Európai Unió más államátó l ilyen jogcímen részesült már anyagi kárpótlásban. A kárpótlás összege és kifizetése, valamint adómentesség e 4. (1) Az e törvény szerinti kárpótlás kötelez ő legkisebb összege (a továbbiakban: Kötelező Legkisebb Összeg), valamennyi kárpótlásra jogosult Gyermekbénuláson Atesett Bete g esetében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított 2012. január 1-t ől érvényes bruttó személyi alapbér kötelez ő legkisebb összegének (a továbbiakban: Minimálbér) huszonötszörös összege. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg a) 50%-kal emelkedik, amennyiben a I. Hivatal megállapítása szerint, vagy II. Gyermekbénuláson Átesett Betegnél már meglév ő, és becsatolt igazolás Hivatal által történt - jóváhagyása alapján, vagy III. a Magyar Honvédség Honvédkórház Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet e által kiállított igazolás - Hivatal által történt - jóváhagyása alapján a Gyermekbénuláson Atesett Beteg egészségkárosodásának mértéke 50% nál nagyobb, de 100 %-nál kevesebb, és b) 100%-kal emelkedik, amennyiben a Gyermekbénuláson Átesett Bete g egészségkárosodásának mértéke 100%-os mértékű.
(3) A Kötelező Legkisebb Összeg valamennyi kárpótlásra jogosult Gyermekbénuláson Ateset t Beteget alanyi jogon illeti meg. Az (1) illetve a (2) bekezdésben megállapított összeg a jogosult döntésétől függ ően egy összegben, vagy életvégig tartó járadék formájában kerül kifizetésre. (4) A Hivatal által hozott jogerős határozat alapján járó kárpótlási összeg kifizetését a MÁ K vagy a Gyermekbénuláson Átesett Beteg lakóhelye szerint illetékes Megyei igazgatóság a végzi, a Hivatal által hozott jogerős határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül. (5) A Hivatal által hozott jogerős határozat alapján járó kárpótlási összeg folyósítását a MÁK vagy a Gyermekbénuláson Átesett Beteg lakóhelye szerint illetékes Megyei igazgatóság a végzi, a kérelem benyújtását követő hónap első napjától számított visszamenő hatállyal. Felhatalmazó rendelkezé s 5. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény alapján indítható kárpótlási eljárás és a kárpótlás folyósításának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. Módosuló rendelkezések 6. (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. (2) bekezdésének jelenlegi 36-38. pontjai 36-41. pontokra módosulnak, ezzel egyidej űleg a bekezdés új 42. ponttal egészül ki : [(2) Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illet őleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások.] 36. az európai területi együttm űködési csoportosulásban történő részvétel jóváhagyására irányuló eljárás ; 37. a külön törvényben meghatározott szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, közoktatási, fels őoktatási, kulturális közfeladatot ellátó intézmény fenntartója által a központ i költségvetésből igénybevett normatív állami hozzájárulások és támogatások megállapításár a irányuló eljárás ; 38. az egészségügyben működő szakmai kamarai tagsági viszony els ő létesítésére irányuló eljárás ; 39. a hadkötelezettséggel és a honvédelmi kötelezettségekkel kapcsolatos államigazgatás i eljárás, valamint az azokkal kapcsolatos hatósági igazolás céljára kiállított közokirat ; 40. a hitelszerződésből ered ő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természete s személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a települési önkormányzat jegyzője által a szociális rászorultság fennállásáról kiállított igazolás, valamint a kincstár álta l a családi pótlékra való jogosultságra vonatkozóan kiállított igazolás ; 41. a megváltozott munkaképesség ű személyek ellátásai megállapítására irányuló eljárás. 42. Gyermekbénuláson átesett betegek kárpótlására irányuló eljárás.
(2) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet 6.1. pontjának c) alpontjának helyébe a következ ő rendelkezés lép : [6.1. az a juttatás, amelyet a magánszemély kap] c) kártalanításként (ideértve a kisajátítás alapjául szolgáló közérdek ű célra megvásárolt ingatlan vételárát is), kárpótlásként, kártérítésként, kivéve a jövedelmet pótló kártalanítást, kárpótlást és kártérítést, ideértve a gyermekbénuláson átesett betegek kárpótlását is, Hatálybalépés E törvény 2012. november 1-jén lép hatályba és a következő napon hatályát veszti. 7.
INDOKOLÁS Általános Indokolás Az utóbbi hat évtized során az egymást váltó történelmi korszakokban a különböz ő állami intézkedések elmaradása, (pl. a Gyermekbénuláson Átesett Betegek számára nélkülözhetetle n rehabilitáció elmaradása, ill. a nem kell ő, vagy kés ői volta) alapjaiban befolyásolta a Gyermekbénuláson Átesett Betegek egészségi állapotát, hozzájárult az egészségü k visszafordíthatatlan károsodásához. A károsodás a Gyermekbénuláson Átesett Betegek egészségét, fizikai állapotát érint ő állapotromlás megel őzésének elmaradása folytán jött létre. A kár egyfel ől az érintettek leromlott (és immár végleges és visszafordíthatatlanul egyr e romló) fizikai és egészségi állapotában, elnehezült életviszonyaiban, kilátástalan élethelyzetében nyilvánul meg, másfel ől abban, hogy mivel 1977 és 2000 között a Magyar Állam jogsértő magatartása következtében nem volt a betegségcsoportra szervezett célzott rehabilitáció, nem volt megelőzhető az említett állapotromláson túl pl. a betegség utóhatásaként jelentkező post-polio syndroma (röviden : PPS.) jellemző tünetei a következ ők: Pl. 1. túlzott fáradékonyság, 2. izomgyengeség, 3. izom és ízületi fájdalom, 4. alvászavar, 5. érzéstelenítésre, hidegre és fájdalomra való fokozott érzékenység, 6. nyelési és légzési nehézségek), amely tovább rontotta a betegek egészségi állapotát, életminőségét. Az emberi élethez és méltósághoz való jog alkotmányos alapelv lényege éppen az, hogy a z államnak az általános ellátási kötelezettsége alapján biztosítania kell az egészséghez való jog, és az emberhez méltó megélhetéshez szükséges ellátásra való jogosultsághoz való jo g megvalósítását, pl. a konkrét esetben azáltal, hogy speciális rehabilitáció s intézmény(ek)et, stb. állít fel, és működtet. Az 1990. évi népszámláláskor a fogyatékos személyek létszámának felmérésére is sor került, és ezek az adatok ebben az időben már ismertek voltak. Ezen adatok szerint a fogyatékos személyek száma összességében 368 000 fő volt, ami a népesség 3,5%-át jelentette. Az 1990. évi népszámlálás megállapítása szerint a fogyatékos személyeknek 40%-a, azaz 147 200 fő volt testi fogyatékos mozgássérült. A mozgássérültek közül pedig kb. 9 500 10 500 fő volt az, aki a járványos gyermekbénulásnak köszönhette állapotát. Az állam kötelezettségei különös tekintettel arra, hogy az "emberi élet és méltósá g védelme" és a "szociális biztonsághoz való jogosultság" érvényesülése alkotmányo s követelmény más dimenzióba kerülnek akkor, ha a szokványos szociális és egészségügy i gondok között olyan esetek bukkannak fel, amelyeknél a megélhetési feltételek valamelyi k elemének (pl. a megfelel ő anyagi háttér) hiánya miatt a Gyermekbénuláson Átesett Betegek
emberi méltóság a is közvetlen veszélybe kerülhet. Ilyenkor a Gyermekbénuláson Atesett Betegek állapotromlásával összefüggésben bekövetkezett károsodást elismer ő államnak erkölcsi kötelessége, hogy intézkedései által, vagy elmaradt intézkedései miatt okozot t károsodások elszenved őit anyagi kárpótlásban létesítse, mivel az elszenvedett károsodáso k ma már nem gyógyíthatók. Részletes indokolás Az I. -hoz A kárpótlás személyi hatályát azokra a jelenleg is él ő magyar állampolgárokra indokol t kiterjeszteni, akik jelenleg is magyarországi lakosok, illetve azokra, akik a megbetegedésü k idején magyarországi lakosok voltak. A 2. -hoz A megbetegedés időpontjának és fennállásának igazolása mellett az egészségkárosodá s mértékének bizonyítása is szükséges a kárpótlás megítéléséhez, összegének megállapításához, melyhez a szakvéleményt az illetékes Orvos Szakért ői Szerv adja meg. Az igényérvényesítés a Ket. szabályainak szükségszer ű speciális szabályokkal módosított alkalmazásával történhet. A 3. -hoz Aki a betegséggel összefüggésben más módon korábban már részesült valamifél e kárpótlásban, nem tarthat igényt újabb kárpótlásra, hiszen méltánytalan és indokolatlan voln a egyeseket kétszeres kárpótlásban részesíteni. A 4. -hoz A betegség következményei nagyon nehezen fej ezhetők ki pénzben; az ország teljesít őképességét is figyelembe véve méltányos kárpótlási mérték meghatározása szükséges. A törvény-tervezet 4. (1) bekezdésben írottak szerint a Kötelez ő Legkisebb Össze g valamennyi kárpótlásra jogosult Gyermekbénuláson Átesett Beteg részére alanyi jogon jár. A 4. (2) bekezdésben írott korrekció összegét a számítások megkönnyítése érdekében a Gyermekbénuláson Atesett Beteg egészsége károsodásának a mértékéhez köti szem el őtt tartva, hogy az egészség-károsodás mértéke objektív módon befolyásolja, hatványozotta n rontja a Gyermekbénuláson Atesett Beteg társadalmi részvételi lehet őségeit. Az 5. -hoz A törvény szerinti eljárások 2012. november 1-jén történ ő megkezdéséig szükséges az eljárási részletszabályok kormányrendeleti szinten történ ő kidolgozása. A 6. -ho z Az igényérvényesítés annak tárgyára tekintettel illetékmentes, illetve adómentes. A javaslat az Illetéktörvény módosított szakaszában található kodifikációs hibát is javítja.
A 7. -hoz A jogszabály elegend ő felkészülési id őt kíván biztosítani a jogalkalmazó szervek számára a törvényben meghatározott jogintézmény bevezetésére, ezért a hatálybalépést 2012. november 1. napjára tolja el, emellett deregulációs rendelkezést tartalmaz.
országgyűlési képviselő Képviselői önálló indítvány Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr! Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján benyújtjuk a Magyarországon 1931. január 1-je és 1960. december 31-e között lezajlott járványos gyermekbénulást túlélő betegek anyagi kárpótlásáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat indokolását csatoljuk. Budapest, 2012. május :~. Tisztelettel : Dr. Gyenes! r. Kiss Sándor országgyűlési k = v,..e országgyűlési képvisel ő JOBBIK Magyarországert Mozgalom JOBBIK Magyarországért Mozgalom