Az Országos kompetenciamérés (OKM) tartalmi kerete a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. melléklete alapján
Az OKM tartalmi keret Célja: definiálja azokat a tényezőket és szempontrendszereket, amelyek szerepet játszanak egy teszt összeállításában - Szövegtípusok/tartalmi területek - Gondolkodási műveletek - Tesztmátrixok, feladattípusok - Képességszintek - Egyéb jellemzői - Példafeladatok
OKM A matematikai eszköztudás A matematikai eszköztudás magában foglalja: az egyénnek azt a képességét, amelynek segítségével megérti és elemzi a matematika szerepét a valós világban; a matematikai eszköztár készségszintű használatát; az elsajátított matematikai tudás valós élethelyzetekben való alkalmazásának igényét és az erre való képességet; a matematikai eszközök használatát a társadalmi kommunikációban és együttműködésben az egyén életkorának megfelelő szinten. A kompetenciamérés matematikatesztje főként a mindennapi életben előforduló, matematikai problémákra visszavezethető feladatokból áll.
OKM matematika tartalmi területek 4 tartalmi területet különböztetünk meg: 1. mennyiségek és műveletek 2. hozzárendelések és összefüggések 3. alakzatok síkban és térben 4. események statisztikai jellemzői és valószínűsége
OKM matematika tartalmi területek 1. Mennyiségek és műveletek Számok, számérzék Számítások, műveletek Oszthatóság Mérés
OKM matematika tartalmi területek Mennyiségek és műveletek mintafeladat
OKM matematika tartalmi területek 2. Hozzárendelések és összefüggések Mennyiségek egymáshoz rendelése Arányosságok Paraméter algebra Szöveges egyenletek, egyenlőtlenségek Szabályjáték Halmazok Logika
OKM matematika tartalmi területek Hozzárendelések és összefüggések - mintafeladat
OKM matematika tartalmi területek 3. Alakzatok síkban és térben Alakzatok Transzformációk Dimenziók Tájékozódás síkban és térben Trigonometriai összefüggések alkalmazása
OKM matematika tartalmi területek Alakzatok síkban és térben - mintafeladat
OKM matematika tartalmi területek 4. Események statisztikai jellemzői és valószínűsége Adatgyűjtés Statisztikai számítások Valószínűség-számítás Kombinatórika Gráfok
OKM matematika tartalmi területek Események statisztikai jellemzői és valószínűsége - mintafeladat
OKM matematika tartalmi területek
OKM matematika gondolkodási műveletek Gondolkodási műveletek csoportjai a kompetenciamérésben: tényismeret és rutinműveletek, modellalkotás, integráció, komplex megoldások és kommunikáció
OKM matematika gondolkodási műveletek Tényismeret és rutinműveletek a matematikai nyelv legalapvetőbb fogalmainak ismerete alapvető matematikai tények, tulajdonságok, szabályok felidézése és egyszerű alkalmazása, végrehajtásának képessége A begyakorolt tudás mozgósítása Kontextusuk tisztán matematikai, illetve könnyen követhető, valós helyzetet írnak le, amely egyszerűen matematizálható.
OKM matematika gondolkodási műveletek Tényismeret és rutinműveletek Egyszerű matematikai definíciók, alapfogalmak, jellemzők felidézése Matematikai objektumok, valamint ekvivalens matematikai objektumok azonosítása Számítások végrehajtása Mérés Adatgyűjtés leolvasással Osztályozás, halmazba sorolás Rutinproblémák megoldása
OKM matematika gondolkodási műveletek Tényismeret és rutinműveletek:
OKM matematika gondolkodási műveletek Modellalkotás, integráció a diák számára szokatlan problémák matematikai modellezése több matematikai terület, művelet összekapcsolása Nem rutin jellegű problémák megoldása A feladatok megfelelő információk, műveletek, ismert módszerek, algoritmusok kombinációival, integrációjával megoldhatók.
OKM matematika gondolkodási műveletek Modellalkotás, integráció
OKM matematika gondolkodási műveletek Komplex megoldások és kommunikáció újszerű problémát tartalmazó feladat megoldása összetett matematikai modell felállítása önálló megoldási stratégia kidolgozása komplex műveletek kombinációinak alkalmazása A problémák elemezése, értelmezése, általánosítások megfogalmazása
OKM matematika gondolkodási műveletek Komplex megoldások és kommunikáció Összetett modell megalkotása, a modell érvényességi határainak kritikus vizsgálata Újszerű szituációban megjelenő összefüggés meghatározása, elemzése Összefüggések értelmezése Matematikai elképzelések, feltételezések, stratégiák, módszerek, bizonyítások értékelése és ezek kommunikálása Művelet érvényességének vagy állítás igazságának igazolása, bizonyítása, ezek kommunikálása Saját megoldási módszerek kitalálása, ismertetése, kommunikálása Általánosítás
OKM matematika gondolkodási műveletek Komplex megoldások és kommunikáció
OKM matematika tesztmátrix Tesztmátrix: Minden évfolyamra tartalmazza a gondolkodási műveletek és a tartalmi területek arányát a matematikatesztben (itt: 6. évf.) Gondolkodási műveletek Tartalmi területek Tényismer et és rutinműveletek (%) Modellalko tás, integráció (%) Komplex megoldások és kommuniká ció (%) A tartalmi területek aránya (%) Mennyiségek és műveletek 10 15 20 25 5 10 40 45 Hozzárendelések és összefüggések 5 10 10 15 5 10 20 25 Alakzatok síkban és térben 5 10 10 15 5 10 20 25 Események statisztikai jellemzői és valószínűsége 3 5 5 10 2 5 10 15 Műveletcsoport aránya 30 35 45 55 15 20 100
OKM a teszt összeállításának szempontjai Feladattípusok: Feleletválasztásos 60% - Nyílt végű 40% (az időbeli korlát miatt) A feladatsorban különböző nehézségű feladatok szerepeljenek. A teszt felépítése: könnyebb- nehezebb- könnyebb Rövid, lényegre törő feladatmegfogalmazás Rendelkezésre álló eszközök (Matematikai képletgyűjtemény)
OKM A szövegértési képesség A szövegértés A szövegértés komplex fogalom, amely a szövegekkel folytatott párbeszédet, az olvasó tapasztalatainak integrálását, az egymásra épülő gondolkodási műveletek alkalmazását foglalja magában. Az írott nyelvi szövegek megértésének, használatának és a rájuk való reflektálásnak a képessége annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását, képességeit, kikapcsolódjék, sikerrel alkalmazkodjon vagy vegyen részt a mindennapi kommunikációs helyzetekben.
OKM szövegtípusok A szövegtípusok jellemzői céljuk szerint Elbeszélő (élményszerző): pl. novellák, mesék, esszék, drámák, útleírások Magyarázó: pl. tudományos ismeretterjesztő cikkek, tanulmányok, kommentárok Dokumentum (adatközlő): pl. nyomtatványok, kérdőívek, szabályzatok A szövegtípusok aránya adatközlő (1/3) élményszerző (1/3) magyarázó (1/3)
OKM szövegtípusok A szövegtípusok jellemzői formájuk szerint Folyamatos : bekezdésekbe szerveződő összefüggő mondatokból áll, pl. regények, újságcikkek, esszék, novellák, beszámolók és levelek Nem folyamatos: listák, táblázatok, grafikonok, diagramok, hirdetések, időrendek, katalógusok, mutatók és űrlapok. Ide tartozik a két szövegfajtából összeadódó kevert típus is. A szövegtípusok formái nem folyamatos (1/3) folyamatos (2/3)
OKM szövegértés gondolkodási műveletek 1. Információ-visszakeresés a szöveg információinak (pl. tényeinek, adatainak) azonosítása, visszakeresése, (ki, mit, mikor stb. típusú kérdések) 2. Kapcsolatok és összefüggések felismerése A szövegben különböző tartalmi és logikai összefüggések felismerése. pl. ok-okozati, egyéb viszonyok és szerkesztésbeli elemek (bekezdések, egységek) közötti kapcsolatok 3. Értelmezés 1.Általános szövegértési feladatok, az üzenet felismerése 2. Reflektálás a szöveg tartalmi elemeire 3. Reflektálás a szöveg stiláris elemeire
OKM szövegértés gondolkodási műveletek Évf. Élményszerző Magyarázó Adatközlő Információ-visszakeresés (%) 6. 10-15 10-15 10-15 8. 8-12 10-15 8-12 10. 8-12 8-12 10-15 Kapcsolatokkövetkeztetések 6. 10-15 8-12 8-12 (%) 8. 10-15 10-15 10-15 10. 8-12 8-12 10-15 Értelmezés (%) 6. 10-15 8-12 8-12 8. 8-12 10-15 8-12 10. 10-15 10-15 10-15 Szövegtípusok aránya (%) 6. 34-40 30-36 30-36 8. 30-36 34-40 30-36 10. 30-36 30-36 34-40
OKM a szövegértés teszt feladattípusai Feleletválasztó feladatok Rövid választ igénylő nyílt végű feladatok Hosszú választ igénylő nyílt végű feladatok 55-65% 15-25% 15-25% - 4 lehetőség (disztraktor) - nagyjából azonos terjedelmű - félrevezető válaszok szerepelhetnek benne - igaz/hamis - egy-egy rövid elem (1 szó) - szövegrész aláhúzása, megjelölése - hosszabb magyarázat, bővebb kifejtés
OKM a szövegek egyéb jellemzői A kiválasztás szempontjai: Tematikai sokszínűség Stiláris sokféleség A korosztály érdeklődésének megfelelés Részpopulációnak való kedvezés elkerülése A tanulói háttértudás szerepe: Előzetes tudás szerepének minimalizálása Ismeretlen szöveg Nemzetközi kultúrszókincs mellőzése Szövegen kívüli tényezők hatásának minimalizálása Általános intelligenciával megoldható feladatok kerülése