Vízjogi engedélyezés időszerű kérdései Előadó: Maincz Tamás Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály Szolgálatvezető-helyettese
A vízügyi-vízvédelmi hatóság bemutatása
I. fokú vízügyi hatóságok szervezeti változásai: 2003.12.31-ig 12 Vízügyi Igazgatóság 2004.01.01-től 2004.12.31-ig 12 Vízügyi Felügyelet 2005.01.01-től 2006.08.31-ig 12, majd 2006.09.01-től 2013.12.31-ig 10 Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2014.01.01.-től 2014. 09.09-ig 12 Vízügyi Hatóság (Vízügyi Igazgatóságban) 2014.09.10-től 12 Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság I. fokú vízvédelmi hatóságok szervezeti változásai: 1990.12.31-ig 12 Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 1991.01.01-től 2004.12.31-ig 12 Környezetvédelmi Felügyelőség 2005.01.01-től 2006.08.31-ig 12, majd 2006.09.01-től 2013.12.31-ig 10 Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2014.01.01-től 2014.09.09-ig 10 Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014.09.10-től 12 Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
I.fokú vízügyi és vízvédelmi hatóságok jelenleg a 223/2014. (IX.4.) Kormányrendelet 10.. (1) bekezdés szerint: Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Illetékességi területük: a 223/2014. (IX.4.) Kormányrendelet 2.sz. mellékletének meghatározása szerint (megegyezik a területi vízügyi igazgatóságok működési területével)
Katasztrófavédelmi szervezet hatásköreinek változása 186 186 + 145
A katasztrófavédelmi szervezet célkitűzései a vízügyi-vízvédelmi hatósági tevékenység vonatkozásában: Országosan egységes jogalkalmazás Integrált szemlélet kialakítása, fejlesztése (tűz-víz-iparbiztonság-polgárvédelem) Informatikai fejlesztések (RZS, OKIR, HADAR, TESZIR, VKJ, VIZIKÖNYV) Ügyfélbarát ügyintézés (megoldás keresés) Aktív együttműködések (ügyfelekkel, más igazgatási szervekkel) Katasztrófavédelmi szervezetben rejlő potenciál (humán erő-eszköz) optimális kihasználása Gyakorlati, valós élethez igazított, a jog- és szakszerűséget kielégítő intézményrendszer és módszertan kialakítása Ügyfélbarát, de szigorúan ellenőrző hatósági gyakorlat.
A katasztrófavédelmi szervezet feladatai során a legfontosabb a megelőzés elvének érvényesítése: Magyarország Alaptörvénye: az alapjogok védelme az állam elsőrendű kötelezettsége (az élethez való jog, a testi és lelki egészséghez való jog, az egészséges környezethez való jog) - tehát az államnak tevőleges magatartást kell gyakorolnia a jogok védelme érdekében, amelyek között a megelőzés primátusa érvényesítendő Katasztrófavédelmi szervezet hatósági feladata: Hatósági eszközökkel történő megelőzés és a kockázatok lehető legkisebbre csökkentése a hatósági engedélyezési, szakhatósági eljárások, egyéb hatósági véleményezések és hatósági ellenőrzések során.
Vízügyi, vízvédelmi hatóság működése a katasztrófavédelmi szervezetben: I. fokú vízügyi-vízvédelmi hatóság, szakhatóság: -12 megyei katasztrófavédelmi igazgatóság hatósági osztály (területi vízügyivízvédelmi hatóság) II. fokú vízügyi, vízvédelmi hatóság, szakhatóság: -BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Hatósági-koordinációs és Műveletelemzési Főosztály (országos vízügyi-vízvédelmi hatóság) I.fokú vízügyi-vízvédelmi hatósági, szakhatósági feladatok integrációja: -Integrált Hatósági osztályokkal (tűzvédelem, polgárvédelem, iparbiztonság, vízügyvízvédelem), továbbá vízügyi referensek segítségével -Meglévő eszközök hatékony használatával -Belső szabályozók megfelelő kialakításával
Katasztrófavédelmi szervezetben rendszeresített hatósági igazolvány:
A vízügyi-vízvédelmi hatóság feladatkörei: -vízjogi engedélyezés: elvi, létesítési, üzemeltetési, fennmaradási -szennyezőanyag kibocsátás engedélyezése: felszíni vizekbe -szennyezőanyag elhelyezés és bevezetés engedélyezése: felszín alatti vízbe, földtani közegbe, közvetlenül vagy közvetetten -létfontosságú vízgazdálkodási rendszerelemek és vízilétesítmények kijelölése -szakhatósági állásfoglalás adása: más hatóságok eljárásaiban -vízügyi ellenőrzés: engedélyezés előtti, megvalósítás közbeni, üzemelés során -vízvédelmi ellenőrzés: kibocsátások, szennyezőanyag elhelyezések - nitrátvédelmi ellenőrzés: állattartó telepek trágyatárolása -kárelhárításra intézkedés: vizeket és talajt érő környezeti káresemények esetén -kivizsgálás és kármentesítés szükségességének megállapítása: felszín alatti vizeket és talajt ért szennyezés esetén -kivizsgálás és kármentesítési eljárás: felszíni vizeket ért szennyezés esetén -kötelezés, bírságolás, végrehajtás: előírások be nem tartása esetén -hatósági jóváhagyás: önellenőrzési terv, települési szennyvízelhelyezési program -szakvéleményezés: rendezési tervek, településfejlesztési koncepciók, környezeti hatások vizsgálata, jogszabály tervezetek -szennyvíztisztító telep kijelölése: a nem közművel összegyűjtött (szippantott) háztartási szennyvizeket befogadásáára
-közhiteles és egyéb nyilvántartások vezetése: vízikönyvi, vízkészletjárulék, nem közművel összegyűjtött szennyvíz szállítással foglalkozó közszolgáltatók, lehatárolt vízbázis védőterületek, OKIR (KAR / FAVIENG, FAVIENGNY, FAVIMIRK, FEVISZ-EMISZ, FEVISZ-VALVÉL, FEVISZ-ENGNY/, Hatósági Nyilvántartó Rendszer /HNYR/), TESZIR, HADAR -adóhatósági tevékenység: vízkészletjárulék behajtás terén Tulajdonjogi nyilvántartásba való bejegyzéssel járó feladatok: -vízvezetési szolgalom alapítása (közcélú) -vízhasználati szolgalom alapítása -vízbázis védőterület, védőidom, védősáv kijelölése (ivóvíz, ásvány- és gyógyvíz használat) -partvonal megállapítása -nagyvízi mederben, parit sávban, árvízi tározó területén való elhelyezkedésnek megállapítása -mederhasználati jog alapítás (nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében elhelyezett mederhasználati vízilétesítmények esetében) A hatóság nem tervez, nem méretez, nem kivitelez és nem üzemeltet, nem veszi át a tervezői, műszaki ellenőri, kivitelezői és üzemeltetői felelősséget! A hatóság a jogszabályoknak való megfelelőséget vizsgálja, az elé tárt adatok, dokumentumok és a megismert információk alapján.
A vízügyi-vízvédelmi hatóság feladatköre kiterjed: -vízkészletek minőségi és mennyiségi védelmére -ivóvízbázis védőterületek kijelölésére -vízhasználatokra (felszíni, felszínalatti, hideg, termál, gyógy) -vízbeszerzés létesítményeire (fúrt kutak, parti szűrésű kutak, forrásfoglalás, felszíni vízkivételek) -víztisztító és vízellátó hálózatokra (ivóvíz, ipari víz) -szennyvíz gyűjtőhálózatokra -szennyvíz tisztítókra -szennyvíz előtisztítókra -vízfolyásokra és műtárgyaikra, rendezésre, mederalakítására, építésére, fenntartására -tavakra és műtárgyaikra, rendezésre, alakítására, építésére, fenntartására -külterületi vízelvezetés, melioráció létesítményeire -belterületi csapadékvíz elvezetés létesítményeire -öntözés létesítményeire -árvízvédelmi művekre -nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtésére és elhelyezésére -szennyezett vizek közvetlen és közvetett kibocsátására vízbe és földtani közegbe -szennyezőanyag elhelyezésekre földtani közegbe, felszín alatti vízbe -vizeket és földtani közeget érő szennyezés kárelhárítására -felszíni vizeket érő szennyezések kármentesítésére
Vízügyi-vízvédelmi szakhatósági tevékenység (42 féle eljárásban): Építéshatósági eljárásokban: 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet Magyar Kereskedelmi Engedélyezési hivatal sajátos ipari építmények építéshatósági eljárásaiban: 31/2014. (II.12.) Korm.rendelet Közlekedéshatósági eljárásokban: 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet Média és hírközlési hatóság eljárásaiban: 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet Népegészségügyi eljárásokban való részvétel: 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet Telepengedélyezési eljárásban: 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet Felszámolási eljárásban: 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet Bányakapitánysági eljárásokban: 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet Földhivatali eljárásokban: 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet Állami Főépítészi területrendezési eljárásokban: 76/2009 (IV.8.) Korm. rendelet Környezetvédelmi eljárásokban: 71/2015 (III. 30.) Korm. rendelet Talajvédelmi hatósági eljárásban: 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet Erdészeti hatósági eljárásban: 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet Halászati hatósági eljárásban: 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet Műszaki biztonsági hatóságok eljárásaiban: 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Hőtermelő létesítmények létesítésére vonatkozó és vezetékjogi eljárásaiban: 157/2005. Korm. rendelet Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal gördülő fejlesztési terv jóváhagyására irányuló eljárásában: 58/2013. (II.27.) Korm.rendelet
Helyszíni ellenőrzési és vizsgálati kötelezettségek: A vízügyi felügyeleti ellenőrzéseket a vízügyi hatóság ellenőrzési terv alapján végzi. A vízügyi hatóság a vízilétesítményeket a létesítmény jellegére és a térség vízgazdálkodásában betöltött szerepére figyelemmel, I IV-ig terjedő felügyeleti kategóriába sorolja. A besorolás tényét a vízjogi üzemeltetési engedély tartalmazza. (72/1996. (V.22.) Korm.rendelet) A környezetvédelmi hatóság a vízvédelmi hatóság bevonásával környezetvédelmi ellenőrzési kerettervet készít. A környezetvédelmi hatóság a vízvédelmi hatóság bevonásával az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó létesítményekben a tevékenység megkezdését követő évben, azt követően az ellenőrzési kerettervben meghatározott gyakorisággal helyszíni ellenőrzést tart. (314/2005. (XII.25.) Korm.rendelet) Engedélyezett kibocsátásmál fellépő rendkívüli szennyezés esetén a vízvédelmi hatóság a szennyezést okozó kibocsátónál a szennyezés tudomására jutását követő legrövidebb időn belül mintavételezéssel egybekötött helyszíni ellenőrzést tart, és azt a rendkívüli szennyezés időszaka alatt, szükség szerinti gyakorisággal megismétli (27/2005. (XII.6.) KvVM rendelet)
A mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelem érdekében előírtak végrehajtását, a vizek nitrátszennyezésének veszélyével járó tevékenységek esetében az állattartó telepen a vízvédelmi hatóság ellenőrzi. (27/2006. (II.7.) Korm.rendelet) A meghatározott ellenőrző szervek ellenőrzik, hogy a közvetlen kifizetésekben részesülő, támogatásban részesülő kedvezményezett betartja az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II.sz. mellékletében meghatározott közösségi jogi aktusokban foglalt gazdálkodási követelményeket, valamint teljesíti a helyes mezőgazdasági és környezeti állapotban való tartásra vonatkozó előírásokat. Az állattartó telepen hatáskörrel rendelkező ellenőrző szerv az első fokú vízvédelmi hatóság. (322/2007. (XII.5.) Korm.rendelet) A felszíni vizeket, felszín alatti vizeket és a földtani közeget ért környezetkárosodás esetén a VIZIG haladéktalanul köteles a vízügyi hatóság bevonásával az esetet a helyszínen kivizsgálni. A környezetkárosodás általános minősítéséről és a beavatkozás szükségességéről a VIZIG, NPI javaslata alapján a vízügyi hatóság dönt. (90/2007. (IV.26.) Korm.rendelet)
A vízvédelmi hatóság a felszíni víz jelentősen kedvezőtlen állapotának valószínűségéről birtokába került adat, információ alapján vizsgálatot folytat le három hónapon belül. A vizsgálat alapján dönt a kárelhárítás szükségességéről és megteszi a szükséges intézkedéseket. (220/2004. (VII.21.) Korm.rendelet) A vízvédelmi hatóság indokolt esetben a vízügyi igazgatóság bevonásával a földtani közeg, felszín alatti víz terhelésére, minőségének veszélyeztetésére, szennyezésére, károsítására, birtokába került információkat kivizsgálja három hónapon belül. A kivizsgálás alapján dönt az információk helyességéről, az azonnali kárelhárítás szükségességéről, vagy az ügynek az engedélyező hatósághoz történő áttételéről. (219/2004. (VII.21.) Korm.rendelet) A hatáskörét érintő panaszokat és közérdekű bejelentéseket a hatóság kivizsgálja és elbírálja 30 napon belül. (2013. évi CLXV. tv.) Nem üzletszerű szálláshely-szolgáltatás vizekre gyakorolt hatásainak ellenőrzése a nyilvántartásba vételt követően (173/2003. (X.28.) Korm.rendelet). A vízvédelmi hatóságnak szennyezőanyag elhelyezésére adott szakhatósági állásfoglalását legalább 4 évenként felül kell vizsgálnia (219/2004. (VII.21.) Korm.rendelet)
A vízügyi eljárások során használt általános jogszabályok: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról (Vgtv.) 223/2014. (IX.4.) Kormányrendelet a vízügyi valamint vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 366/2015. (XII.2.) Kormányrendelet a vízvédelmi igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról (Vhjr.) 13/2015. (III.31.) BM rendelet a vízügyi és vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről (Vkmr.) 147/2010. (IV.29.) Kormányrendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 30/2008. (XII.31.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre vonatkozó műszaki szabályokról
A vízvédelmi feladatokkal kapcsolatos általános jogszabályok: 1995. évi LIII. tv. a környezetvédelméről 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet a felszíni vizek védelméről 221/2004. (VII.21.) Kormányrendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás szabályairól 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátási határértékéről 30/2004. (XII.30)KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatáról 31/2004. (XII.30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyeléséről 27/2005. (XII.6.) KvVM rendelet a használt- és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzéséről 10/2010. (VIII.18.) VM rendelet felszíni víz szennyezettségi határértékeiről 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet az ivóvízbázisok védelméről 50/2001. (IV.3.) Kormányrendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági elhelyezéséről 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez kapcsolódó szabályokról 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet a környezetvédelmi vizsgálatokról
A vízügyi-vízvédelmi eljárások során használt egyéb speciális jogszabályok: 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről 21/2002. (IV.25.) KöViM rendelet a víziközművek üzemeltetéséről 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról 58/2013. (II.27.) Kormányrendelet a víziközmű szolgáltatásról 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről 12/1997. (VIII.29.) KHVM rendelet a gázveszélyes vízkészlet igénybevételéről 25/2002.(II.27.) Kormányrendelet a Nemzeti települési Szennyvízelvezetési programról 26/2002. (II.27.) Kormányrendelet a szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról 83/2014. (III.14.) Kormányrendelet a nagyvízi medrek és vízjárta területek használatáról 74/2014 (XII.23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízvízszintjéről 43/1999. (XII.26.) KHVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet a vízgazdálkodási nyilvántartásról 2000. évi CXII. Törvény a balatoni területrendezési Szabályzatról 283/2002. (XII.21.) Kormányrendelet a balatoni vízpart-rehabilitáció követelményeiről 455/2013. (XI.29.) Kormányrendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás szabályairól 97/2007. (XII.23.) KvVM rendelet a kiemelt jelentőségű vízilétes. megfigyeléséről 541/2013. (XII.30.) létfontosságú vízilétes. azonosításáról, kijelöléséről, védelméről
Az 1995. évi LVII. törvény 28. (1) bekezdés szerint: Vízjogi engedély szükséges jogszabály által bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve a vízimunka elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez (létesítési engedély), továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (üzemeltetési engedély) Az 1995. évi LVII. törvény fogalommeghatározása szerint: Vízimunka: az a tevékenység, amelynek az a rendeltetése, hogy a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrét, partját a vizek kártételeinek elhárítása, a víz hasznosítása, minőségének és mennyiségének megfigyelése, ásványi és földtani kutatások végzése, ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja Vízilétesítmény: az a mű (víziközmű), műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártéte-leinek elhárítása, a vizek hasznosítása ideértve a víziközművekkel végzett szolgáltatást -, minőségének és mennyiségének megfigyelés, ill. ásványi és földtani kutatások céljából befolyásolja Vízhasználat: az a tevékenység, amelynek következménye a víz lefolyási, áramlási viszonyainak, mennyiségének, minőségének, továbbá medrének, partjának a víz hasznosítása érdekében történő befolyásolása
A 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet 1. (1)-(2) bekezdés szerint: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben, valamint e rendeletben meghatározott, a vízgazdálkodással összefüggő vízügyi hatósági jogkört első fokon: a) a területi vízügyi hatóság b) a települési önkormányzat jegyzője (helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört) c) a járási hivatal (közcélú vízilétesítmény, vízimunka költségeinek kivetése) gyakorolják. A 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet 24. (1) bekezdés szerint: A települési önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélye szükséges: a) Az 500 m 3 /év mennyiséget nem meghaladó és kizárólag házi, kommunális szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény megépítéséhez, használatbavételéhez, átalakításához és megszüntetéséhez. b) Olyan kút létesítéséhez, használatbavételéhez és megszűntetéséhez, amely a létesítő házi vízigényének 500 m 3 /év mennyiségig terjedő kielégítését szolgálja, valamint - parti szűrésű és a karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül kizárólag a talajvíz felhasználásával működik. A 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet 2.sz. melléklet I/B. fejezete tartalmazza a helyi önkormányzat jegyzőjének engedélyéhez kötött kutak létesítéséhez szükséges terv tartalmát.
A 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet 25. (1) bekezdés szerint: A jegyző dönt: a) A települések belterületén a vizek természetes áramlásának, lefolyásának önkényes megváltoztatása folytán a szomszédos ingatlanok tulajdonosai között felmerült vitában b) A közműves vízellátással és szennyvízelvezetéssel kapcsolatos eljárásban a szolgáltatót és a fogyasztót érintő jogokról A 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet 25. (2) bekezdés szerint: A járási hivatal dönt a vízitársulat hiányában a helyi közcélú vízilétesítmények, ill. közcélú vízimunkák költségeinek az érdekeltekre történő kivetéséről
A vízügyi-vízvédelmi eljárásokban kijelölt szakhatóságok: Az eljárásokba kijelölt, azaz bevonandó szakhatóságok körét a 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet 11.-13. -ai határozzák meg. A szakhatóságok az eljárásban akkor kereshetők meg, ha a szakhatósági eljárás díjának befizetését a kérelmező igazolta. A szakhatóságok eljárásának díját (ha van) és a fogadó számla számát szakhatóságonként külön rendeletek határozzák meg. A szakhatóságok szükség esetén hiánypótlásra hívhatják fel a kérelmezőt. A szakhatóság kezdeményezheti az eljárás felfüggesztését, amennyiben más hatóság döntésének meg kell előzni a tényállás tisztázását. A szakhatóságok jelentős részét 2015. április 1-től a Kormányhivatalokba integrálták, főosztályokba szervezték, elnevezésük változott.
A közép-dunántúli területi vízügyi-vízvédelmi hatóság bemutatása
Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság H-8000 Székesfehérvár, Szt. Flórián krt. 2. : 8050 Székesfehérvár, Pf.: 947. Tel: (22) 512-150 (ügyeleti is) Fax: (22) 512-168 E-mail: fejer.mki@katved.gov.hu Honlap: fejer.katasztrofavedelem.hu Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály (vízügyi-vízvédelmi hatóság) Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. Tel:(22) 514-318, (70) 4439349 E-mail: fejér.vizügy@katved.gov.hu Fax: (22) 313-564 Ügyfélfogadás és ügyintézői telefonos ügyfélfogadás: Vízügyi és vízvédelmi hatósági ügyekben előzetes időpont-egyeztetést követően az ügyfelek az alábbi időpontokban fordulhatnak kérdéseikkel személyesen a hatósághoz, illetve tekinthetnek be az eljárás során keletkezett iratokba: Hétfő, szerda: 9:00-12:00, 14:00-16:00; Péntek: 9:00-12:00 (Előzetes egyeztetés alapján a fentiektől eltérő időpont is biztosítható!)
A közép-dunántúli területi vízügyi-vízvédelmi hatóság illetékességi területe: -Fejér megye teljes területe -Tolna megye területe, kivéve: Attala, Báta Duna bal partjára eső része, Csikóstőttős, Jágónak, Kaposszekcső, Kapospula, Lápafő, Nak, Váralja Völgységi patak jobb partjára eső részét, Várong, Kismányoknak és Nagymányoknak a Völgységi patak jobb partjára eső részét, a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló területét (Paksi Atomerőmű is!) -Veszprém megye területe, kivéve: Egyházaskesző, Kemeneshőgyész, Kemenesszentpéter, Magyargencs, Malomsok, Marcaltő, Várkesző (~Marcal) -Győr-Moson-Sopron megyéből: Gyarmat, Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Bakonypéterd, Csikvánd, Fenyőfő, Lázi, Románd, Sikátor, Szerecseny, Veszprémvarsány (~ Burnót-patak) -Komárom-Esztergom megyéből: Szárliget (Sási ér -> Váli víz) -Baranya megyéből: Ófalu (Rák-patak -> Sió) -Somogy megyéből: Siófok, Siójut, Balatonszabadi, Balatonvilágos, Kánya, Tengőd (Sió és mellékágak) -Bács-kiskun megyéből: Érsekcsanád és Baja Duna jobbpartra eső területei Összesen: 430 település -A Balaton teljes területe és partvonala!
Illetékességi terület térképe
Eljárások kezdeményezése, kérelmek benyújtása, információ kérés: A vízügyi vízvédelmi hatóság működési helyén (személyesen, ügyfélfogadási időben): Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság központi épületében (Tűzoltólaktanyában) (személyesen, ügyfélfogadási időben): Székesfehérvár, Szt. Flórián krt. 2. Postai úton (KÉR rendszeren keresztül): 8000 Székesfehérvár, Szt. Flórián krt. 2., ill. 8050 Székesfehérvár, Pf.: 947. E-mail-ben ( fejer.vizugy@katved.gov.hu, fejer.fmki@katved.gov.hu) Faxon: (22) 313-564, (22) 512-168 Minden esetben igazolni kell az eljárásban való képviseleti jogot! Építésügyi eljárásokban a kommunikáció ÉTDR-en (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszeren) keresztül történik.
Panasz és közérdekű bejelentés megtehető: Az előzőekben felsoroltakon kívül telefonon az alábbiak számokon: (22) 512-150 munkaidőben és munkaidőn kívül (22) 514-318, (70) 4439349 munkaidőben
Tevékenységünket jellemző számadatok: Hatósági ügyek száma: 1200 db/év Szakhatósági ügyek száma: 1900 db/év Egyéb hatósági ügy: 500-600 db/év VKJ kötelezett száma: 1150 db (3272 db vízjogi üzemeltetési engedély) Települések száma: 430 db Vízilétesítmények száma: I.kat. 50 db II.kat. 160 db III.kat. 1800 db IV.kat. 4000 db Ellenőrzési kötelezettség (vízügyi, IPPC, nitrátos): 800 db/év Panasz, közérdekű bejelentés: 150 db/év Vízügyi igazgatási ügyintézők száma: 10 fő Jogi igazgatási ügyintézők száma: 5 fő (2014. év előtt a vízügy-vízvédelmi hatósági szakfeladatok kb. 60-70 ügyintéző között oszlottak meg.)
Aktuális kérdések, problémák
A víztermelő kutakról: Víztermelő kút csak engedéllyel létesíthető! Az 500 m 3 /évet nem meghaladó, házi vízigény kielégítését szolgáló, kizárólag talajvizet kitermelő kút engedélyezése a jegyző hatáskörébe tartozik, minden egyéb kút engedélyezése a pedig a vízügyi hatóság hatáskörébe. Az 500 m 3 /év vízmennyiséget nem meghaladó vízhasználat után nem kell vízkészletjárulékot fizetni, és a járulékkal kapcsolatos bejelentési kötelezettség sem áll fenn a Vgtv. 15/C. (2) bek. értelmében. A kút engedélyezéséhez szükséges kérelem és terv tartalmi követelményeit a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet határozza meg külön a jegyző hatáskörébe, külön a felügyelőség hatáskörébe tartozó kutak esetére vonatkozóan (2.sz. melléklet I/A. ill. I/B. fejezetei).
A felszín alatti vízkivételt biztosító létesítményekre vonatkozó szabályokat a 101/2007. XII.23.) KvVM rendelet tartalmazza, mely szerint (többek között): - Kút műszaki tervezési feladatát az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerint jogosultsággal rendelkező végezhet. -Kút fúrását csak megfelelő szakképesítésű, a fúró-javító eszközeinek megfelelőségére a bányahatóság által kiadott igazolással rendelkező végezheti. Ezek meglétét igazoló dokumentumok másolatát a létesítési engedély iránti kérelemhez, de legkésőbb a kivitelezés megkezdésére vonatkozó értesítéshez mellékelni kell. -A kivitelezés megkezdésének időpontjáról a kivitelezőnek az engedélyező hatóságot a munkálatok megkezdése előtt legalább 8 nappal értesítenie kell. -A kutakra vonatkozó létesítési engedélyt, az engedélyezési tervet, az építési naplót, továbbá a kivitelezést szolgáló berendezés alkalmasságára vonatkozó bizonylatokat és a kivitelező jogosultságára vonatkozó igazolást a kivitelező köteles a munkavégzés helyszínén tartani. -A kutak adatait - meghatározott esetek kivételével - vízföldtani naplóban kell rögzíteni, amelynek elkészítéséről a kivitelező köteles gondoskodni. -Azon kutaknál, ahol nem kell vízföldtani naplót készíteni, e rendelet 3.sz. melléklete szerinti adatlapot kell a kivitelezőnek elkészíteni és átadni az engedélyesnek, valamint azt másolatban az engedélyező hatóságnak és a területileg illetékes vízügyi igazgatóságnak is meg kell küldenie.
A felhasznált víz méréséről (43/1999. (XII.26.) KHVM rendelet 5. ): A VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén a mérés tekintetében az alábbiakat kell figyelembe venni: a) 6 a vízmennyiséget vízkivételi létesítményenként folyamatosan mérő hitelesített vízmérővel vagy akkreditált kalibráló laboratórium által 5 évnél nem régebben kalibrált kútvízmérővel, felszíni vizek esetén kalibrált vízállásmérővel vagy kalibrált vízhozam-mérővel kell megállapítani; több vízbeszerzési létesítményt csak akkor lehet összevontan mérni, ha a vízkészlet jellege és a vízminőségi kategória azonos; b) 7 felszín alatti vízhasználat esetén a vízmérőt és a kútvízmérőt mindig a kútfejnél, kivételes esetben ha ez technikailag megoldhatatlan (szivornyás vízkivétel vagy termálvízhasználat esetén) az elosztóvezeték előtt kell elhelyezni; c) vízerőműnél a vízmennyiséget a legnagyobb és a legkisebb üzemi vízszinthez tartozó vízmagasságok számtani középértéke szerinti víznyelés és az üzemidő alapulvételével kell meghatározni; d) felszíni vízhasználatnál, ahol az öntözővíz-szolgáltatás vízszolgáltatóval kötött szerződésen alapul, és a vízkivételt a szolgáltató méri, a szolgáltató által elszámolt vízmennyiséget kell alapul venni a vízhasználó tényleges vízigénybevételének megállapításánál és ezt a vízmennyiséget mértnek kell tekinteni;
e) 8 a vízmérő, a kútvízmérő és vízhozammérő állását havonta a hónap első munkanapján, a vízállásmérő állását minden munkanapon le kell olvasni, és a leolvasott értékeket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni; f) 9 ha a mérőeszköz meghibásodik és a vízhasználó az a) pont szerinti mérésről 30 kisfogyasztók és időszakos vízhasználók esetén 90 napon belül nem gondoskodik, az adott elszámolási időszakot nem mértnek kell tekinteni és a megelőző naptári év azonos időszakában mért vízmennyiség, ennek hiányában a (2) bekezdés szerinti számítással kell a vízmennyiséget megállapítani; g) 10 a VKJ kiszámításánál a rendelet 2. -ában leírt esetben a vízügyi hatóság által megállapított vízmennyiség mért vízmennyiségnek minősül; h) 11 a vízilétesítmény kezelője, illetve az üzemeltető köteles gondoskodni az a) pontban részletezett mérőeszköz alkalmazásáról, szakszerű üzemeltetéséről, karbantartásáról és a mért adatok nyilvántartásáról. (1a) 12 A mérőeszközök meghibásodását vagy cseréjét a vízhasználó a területileg illetékes vízügyi hatóságnak nyolc napon belül köteles bejelenteni. A bejelentésben hitelt érdemlő módon igazolni kell, hogy a beépített mérőeszköz az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak eleget tesz. Ha az engedélyes ezt elmulasztja, az a vízjogi engedélytől eltérő üzemeltetésnek minősül.
A VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén vízmennyiség-mérő hiányában a vízmennyiség számításánál az alábbiakat kell figyelembe venni: a) mérőeszköz hiányában az igénybe vett vízmennyiséget a vízkitermelésre vonatkozó alapdokumentumok (zsilipnapló, üzemnapló) és az esetenkénti vízhozammérések alapján kell meghatározni. Amennyiben ilyen dokumentumok nem állnak rendelkezésre, vagy az ellenőrzés azok folyamatos vezetésének hiányát állapította meg, a vízkivételi létesítmény üzemideje és névleges teljesítőképessége alapján kell a vízmennyiséget meghatározni; b) az a) pont szerinti végzett vízmennyiség-számítás esetén a VKJ kiszámításánál a nem mért vízhasználatra érvényes (m=2) szorzószámot kell alkalmazni
Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz (1995. évi LVII. tv. 44/B-J. ): Az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője vagy egyéb jogcímen használója köteles az ingatlanán keletkező, közüzemi csatornahálózatba vagy a helyben való, engedélyezett módon történő tisztítás után befogadóba nem vezetett háztartási szennyvizet gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított közszolgáltatónak átadni. A települési önkormányzat vagy azok társulása szennyvíz begyűjtésére közszolgáltatást szervez és tart fenn. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz átvételére köteles szennyvíztisztító telepet, szennyvízelvezető mű erre kijelölt elemét, a tavas vagy egyéb szennyvíztisztító művet (a továbbiakban együtt: átadási hely) a vízügyi hatóság az átadás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője véleményének kikérésével jelöli ki. A települési önkormányzat képviselő-testülete a közszolgáltatásról, annak részleteiről rendeletet alkot. A közszolgáltató az önkormányzati rendeletben előírt módon folyamatosan köteles gondoskodni a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséről a környezetvédelmi, vízügyi és közegészségügyi előírások megtartása mellett. A begyűjtő a begyűjtési tevékenységét a vízügyi hatóságnak köteles bejelenteni. A vízügyi hatóság a bejelentés alapján nyilvántartást vezet a begyűjtési tevékenységet végzőkről.
Ha az ingatlantulajdonos vagy a közszolgáltató a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos tevékenységét jogszabálytól vagy a bejelentésben foglaltaktól eltérő módon végzi, közszolgáltatási bírságot köteles fizetni. A közszolgáltatási bírságot a vízügyi hatóság szabja ki. A cselekmény elkövetésétől számított öt éven túl bírság kiszabására nincs lehetőség, kivéve, ha a cselekmény a jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll. A bírság kiszabására a tudomásszerzésétől számított egy éven belül van lehetőség. A jogerősen kivetett közszolgáltatási bírság adók módjára behajtandó köztartozás.
Zárt szennyvíztárolóról: A 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (OTÉK) 1.sz. mellékletének fogalommeghatározása szerint: Közműpótló: a vezetékes közműellátást helyettesítő műtárgy (pl: szennyvíztároló) Azonban a rendelet 47. (4) bekezdése azt is előírja, hogy zárt szennyvíztárolás (szivárgásmentes kialakítással, rendszeres ürítéssel, ellenőrzött elszállítással) csak végső megoldásként alkalmazható. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1.sz. melléklete szerint a telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy engedély nélkül építhető. A fentiek szerint a zárt tároló engedély nélkül építhető meg, de azt szakszerűen és vízzáróan kell megvalósítani. A szivárgásmentességet, azaz a vízzáróságot a kapcsolódó épület használatbavételi eljárásban igazolni kell megfelelő tervezői, szakértői, műszaki vezetői, műszaki ellenőri jogosultsággal rendelkező szakemberrel, vagy közműszolgáltató szervezettel. A 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet alapján pedig a zárt szennyvíztároló tulajdonosának gondoskodnia kell a keletkező hulladék a hulladékról szóló törvénynek megfelelő módon történő elhelyeztetését és ártalmatlaníttatását igazoló, tárgyévre és előző évre vonatkozó dokumentumok, számlák őrzéséről.
A 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet 3. (12) bekezdés értelmében: Nem szükséges a vízügyi hatóság engedélye - a külön jogszabály szerint építőipari műszaki engedéllyel, vagy CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítéséhez, használatbavételéhez, üzemeltetéséhez. Fontos a bemenő minőségi és mennyiségi paramétereknek megfelelő kapacitású berendezés adaptálása! Amennyiben nincs kapcsolódó vízjogi engedélyezés, akkor külön a kibocsátásra szóló engedélyt kell kérni a vízvédelmi hatóságtól.
Öntözésekről: A 147/2010. (IV.29.) Kormányrendelet 60. szerint: Öntözőtelepet ill. öntözési célú vízkivételt akkor lehet engedélyezni, ha hidrológiai vizsgálattal megállapítottan van szabad vízkészlet, a terület vízrendezése megtörtént, ill. az öntözéssel egyidejűleg megtörténik, a víz minősége megfelel, energia- és víztakarékos technológiát alkalmaznak és 5 évre igazolható a kereslet az öntözővíz igénybevételére. Felszín alatti víz öntözési célú igénybevétele csak felszíni vízbeszerzési lehetőség hiányában engedélyezhető. Hiánynak minősül, ha a vízigény felszíni vízből történő kielégítése aránytalanul nagy költséggel járna a felszín alatti vízbeszerzéssel összehasonlítva. A hiány meglétét a vízügyi hatóság a területi vízügyi igazgatóság véleményének kikérését követően állapítja meg. A vízügyi hatóság által megállapított felszíni víz hiánya esetén az öntözési vízigényt lehetőség szerint talajvízből kell kielégíteni. A térség közüzemi ivóvízellátására igénybevett vízadó rétegeket csak más vízadó réteg hiányában szabad igénybe venni és csak olyan mértékig, hogy annak ne legyen kedvezőtlen hatása az ivóvízellátásra. Rétegvíz és karsztvíz igénybevétele csak mikroöntözéshez engedélyezhető!
A vízigények kielégítésének sorrendje a Vgtv. alapján: a) létfenntartási ivó és közegészségügyi, katasztrófa-elhárítási, b) gyógyászati, valamint a lakosság ellátását közvetlenül szolgáló termelő- és szolgáltató tevékenységgel járó, c) állatitatási, haltenyésztési, d) természetvédelmi, e) gazdasági, f) egyéb (így például sport, rekreációs, üdülési, fürdési, idegenforgalmi célú) vízhasználat. A 147/2010. (IV.29.) Kormányrendelet 77. -a szerint a karsztvízből történő, mikroöntözéstől eltérő öntözési tevékenységre kiadott üzemeltetési engedélyek hatályukat vesztik 2015. december 22-én! A 147/2010. (IV.29.) Kormányrendelet 61. (1) bekezdése szerint szennyvízöntözést végezni a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló kormányrendeletben (50/2001. (IV.3.) Kormányrendelet) előírt feltételek szerint és csak előtisztított szennyvízzel lehet. A tisztítás mértékét a talajadottságok, a vízvédelmi, illetve az egészségügyi követelmények, és a felhasználás technológiája alapján kell meghatározni.
A Vgtv. 15/C. (1) bek. a) pontja szerint jelenleg nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie az (mezőgazdasági) öntözési vízhasználatok után.
Víz hőenergiájának hasznosításáról: A Vgtv. 1.sz. mellékletének fogalommeghatározása szerint: Termálvíz: minden olyan felszín alatti (vízadó rétegből származó) eredetű víz, melynek kifolyó (felszínen mért) hőmérséklete 30 o C, vagy annál magasabb. A 147/2010. (IV.29.) Kormányrendelet 11. (1) bekezdése szerint a termálvíz gyógyászati, egyéb egészségügyi, továbbá ivóvíz, ásványvíz, fürdővíz, használati melegvíz, hőellátási és villamosenergia-előállítási és intenzív medencés haltenyésztési célra hasznosítható. 11. (2) bekezdése szerint a termálvízmű telepítésekor a hasznosításból kikerülő termálvizek ártalommentes elvezetéséről, elhelyezéséről gondoskodni kell. A 147/2010. (IV.29.) Kormányrendelet 10. (3) bekezdése szerint az energetikai célra kitermelt felszín alatti vizet a hasznosítást követően ugyanazon vízadóba lehet visszatáplálni. A visszatáplálással engedélyezett vízhasznosítást a hasznosításból kikerülő termálvíz visszatáplálástól eltérő ártalommentes elvezetéssel, elhelyezésével is folytatni lehet.
A 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet szerint a vízbesajtolás felszín alatti vízbe termálvíztest esetén előzetes vizsgálat köteles. A 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet 2.sz. melléklete szerint a vízbesajtolás felszín alatti vízbe hidegvíztestek esetén, amennyiben az meghaladja az egy háztartást ellátó létesítményeket környezeti hatások jelentősége szempontjából vizsgálandó tevékenység, ill. létesítmény. A Vgtv. 15/C. (1) bek. a) pontja szerint nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie a felszín alatti vízkivételnél a vízjogi engedély szerinti víztartó rétegbe visszasajtolt a felszín alatti vizeket nem veszélyeztető vízmennyiség után.
Geotermikus energia víz kitermelése nélküli - kinyerése, hasznosítása: A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22/B. (8) bekezdése szerint a természetes felszíntől mért 20 méteres mélységet el nem érő földkéreg részből történő geotermikus energia kinyerés és hasznosítás nem engedélyköteles. A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III.28.) Kormányrendelet 1.sz. melléklete 4.1. pontja szerint a bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez kötött sajátos építmény a geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő 20 métert meghaladó mélységből történő kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei. Ebben az eljárásban a környezeti hatások vizsgálata keretében szakvéleményt ad a vízvédelmi hatóság.
Próbaüzemről: A 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet 3.. (9) bekezdés szerint: Próbaüzemeltetést kell végezni: a)a közműves vízellátást szolgáló vízkezelő létesítményeknél, továbbá b)a közműves szennyvíztisztítást, valamint az egyesített, vagy elválasztó rendszerű szennyvízelvezetést biztosító létesítményeknél, műveknél, berendezéseknél ideértve a szennyvíztelepen belüli szennyvíziszap elhelyezést is, c)az a) és b) pontban meghatározott létesítményeken túl minden olyan egyéb esetben, amikor a műtárgy, berendezés vagy komplex létesítmény rendeltetésszerű - a jogszabályoknak és a hatósági előírásoknak megfelelő - használhatósága, üzemeltetése, próbaüzem nélkül nem állapítható meg. A 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet 3.. (11) bekezdés értelmében: A próbaüzem időtartamát mely nem hosszabbítható - a kötelező szabványokra, illetve a rendeltetésszerű használhatóság megállapításához szükséges adatokra, egyéb műszaki szempontokra, szakhatósági állásfoglalásokra figyelemmel kell meghatározni. Az engedélyezési terv tartalma a próbaüzemi előírások, próbaüzemi terv (szennyvíztisztítás esetén Vkmr. 2.sz. melléklet III. fejezet 1./dl) pont). A próbaüzemi tervnek tartalmaznia kell a próbaüzem megkezdésének feltételeit.
Csapadékvíz gyűjtésről: A Vgtv. 6. (4) bekezdés c) pontja szerint az ingatlan tulajdonosának a tulajdonában van (többek között) az ingatlanra lehulló és az ingatlanon maradó csapadékvíz. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet rendelet 1.sz. melléklet szerint a 60 m 3 vagy annál nagyobb térfogatú folyadéktároló építése egyszerűsített építési engedélyezési eljárás keretében engedélyezhető, míg a 60 m 3 -nél kisebb térfogatú folyadéktároló engedély nélkül építhető. Az ingatlanra hulló csapadékvizet az ingatlan tulajdonos mint tulajdonát - engedély nélkül gyűjtheti, és használhatja fel (pl: öntözésre, WC öblítésre).
Kerti tavakról, medencékről: A Vgtv. 6. (4) bekezdés szerint az ingatlan tulajdonosának tulajdonában van az ingatlan határain belül lévő természetes állóvíz, mely más ingatlanon lévő vizekkel közvetlen kapcsolatban nincs. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet szerint az 50 m 3 -nél nem nagyobb térfogatú és 1,5 m-nél nem mélyebb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó engedély nélkül létesíthető és szüntethető meg. Azonban ha a létesítmény vízbázisa nem engedéllyel rendelkező vízhálózat, vagy az ingatlanra hulló csapadékvíz, akkor a létesítmény vízjogi engedély köteles, hiszen beavatkozik a vizek áramlási, lefolyási viszonyaiba annak hasznosítása érdekében. A 147/2010. (IV.29.) Kr 62. (1) bekezdés alapján látványtavat és jóléti tavat, valamint tározót (halastavat és horgásztavat is) ott lehet létesíteni, ahol az előírt minőségű víz a kívánt időpontban és a szükséges mennyiségben rendelkezésre áll, a természetvédelmi szempontból fontos élőhelyeket nem károsítja és a víz későbbi hasznosítása érdekében az egyébként káros mennyiségű vizek visszatartása biztosítható. Ettől a természetvédelmi élőhelyekre vonatkozó feltétel kivételével - el lehet térni, amennyiben a tó létesítése a vizek mennyiségi és minőségi viszonyait károsan nem befolyásolja (62. (2) bek.). Továbbá a tavak feltöltésére, illetve táplálására csak olyan felszíni vizet szabad felhasználni, amely minőség, hőmérséklet, lebegőanyag-, vegyianyag-tartalom, valamint mikrobiológiai szennyezettség szempontjából a hasznosítási célnak megfelel.
Engedélyezés során gyakran felmerülő hiányosságokkal összefüggő rendelkezések: 1. Érintett ingatlanok beazonosítása: Az engedélyezési tervdokumentáció tartalma (többek között): - Műszaki leírásban: a vízimunka helye, helyrajzi száma, az érintett közigazgatási egységek megnevezése (Vkmr. 2.sz. melléklet) -Részletes (1:1000 1:4000) helyszínrajzon: az érintett területek helyrajzi számát és határoló vonalát (Vkmr. 2.sz. melléklet) 2. Az érintett ingatlanok tulajdonjoga: A vízjogi létesítési engedély iránti kérelem tartalmazza ill. ahhoz mellékelni kell (többek között): - A tervezett vízhasználattal, vízimunka elvégzésével, a vízilétesítmény megépítésével érintett ingatlanra vonatkozó tulajdonjog igazolását (Vkmr. 2. (1) bek. h) pont).
3. Idegen tulajdonú ingatlanok érintése: A vízjogi létesítési engedély iránti kérelem tartalmazza ill. ahhoz mellékelni kell (többek között): - Ha az érintett ingatlan nem az engedélyes (építtető) tulajdona a közcélú vízilétesítmény elhelyezését biztosító vízvezetési szolgalom alapításának esetét kivéve az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó jogcím igazolását, vízilétesítmény megvalósítása esetén a létesítmény tulajdonjogát is érintő, a földtulajdonossal kötött, az ingatlanhasználattal járó kölcsönös jogokat és kötelezettségeket rögzítő megállapodást (Vkmr. 2. (1) bek. i) pont) Ha a vízjogi engedély tárgyát képező vízilétesítménnyel, vízimunkával érintett ingatlan nem áll az építtető tulajdonában vagy vagyonkezelésében, amennyiben a kérelem teljesítésének egyéb feltételei fennállnak, az engedély csak az ingatlan tulajdonosának, állami tulajdon esetén vagyonkezelőjének a tervezett vízilétesítmény tulajdonosát is megjelölő - hozzájárulásával adható ki (Vhjr. 3. (2) bek.). E bekezdés a nemzeti vagyonba tartozó vizek medrére nem alkalmazható. Nem szükséges a fenti hozzájárulás, ha a hatóság vízvezetési szolgalmat alapított.
4. Országos közút és törzshálózati vasút víztelenítését szolgáló közcélú vízilétesítmények létesítése, üzemeltetése: Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy az országos közút és tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai víztelenítését szolgáló közcélú vízilétesítményt az ingatlanán elhelyezzék és üzemeltessék, illetve az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezzék, feltéve, hogy az az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki (Vgtv. 20. (3a) bek.) Nem szükséges a tulajdonos ill. a vagyonkezelő hozzájárulása a létesítési engedélyezéshez, ha a vízilétesítmény közcélú létesítmény országos közút és törzshálózati vasút víztelenítését szolgálja (Vhjr. 3. (3a) bek.) Közcélú vízilétesítmény: amely az államnak, illetve helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatás, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészletekkel való gazdálkodását szolgálja; közcélúnak minősülnek továbbá az országos közút és a törzshálózati vasút kiépítését, fejlesztését és fenntartását szolgáló vízilétesítmények (Vgtv. 1.sz. mell. Fogalommeghatározások 26. a) pont).
5. Közcélú vízilétesítmény elhelyezését biztosító vízvezetési szolgalom: Közcélú vízilétesítmény: amely az államnak, illetve helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatás, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészletekkel való gazdálkodását szolgálja; közcélúnak minősülnek továbbá az országos közút és a törzshálózati vasút kiépítését, fejlesztését és fenntartását szolgáló vízilétesítmények (Vgtv. 1.sz. mell. Fogalommeghatározások 26. a) pont). Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a vízügyi hatóság határozata alapján a közcélú vízilétesítményt az ingatlanán elhelyezzék és üzemeltessék, ill. az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezzék, feltéve, ha az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki (vízvezetési szolgalom) (Vgtv. 20. (1) bek.). Amennyiben a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, a Vgtv. szerint közcélúnak minősülő vízilétesítmény vízvezetési szolgalmi jog alapításával létesíthető, a szolgalom alapításáról, a vízügyi hatóság a létesítmény létesítésének vagy üzemeltetésének engedélyezése ill. az engedély módosítása során határoz (Vhjr. 6. (1) bek.).
A közcélú vízilétesítmény elhelyezéséhez szükséges vízvezetési szolgalmi jog megalapítására irányuló kérelem tartalmazza, ill. ahhoz mellékelni kell: - A vízvezetési szolgalommal érintett ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait tartalmazó okiratot, valamint az ingatlan általános és részletes helyszínrajzát, a létesítmény megvalósításával és üzemeltetésével összefüggő vízvezetési szolgalom gyakorlásával járó tulajdoni, használati korlátozásokra történő utalást, illetőleg az ingatlan szolgalommal érintett, természetben meghatározott részének megjelölését (Vkmr. 2. (3) bek. a) pontja) - Az ingatlan tulajdonosa és a szolgalom alapítását kérő között létrejött a korlátozás mértékének megfelelő kártalanításra vonatkozó megállapodást, vagy annak hiányában az arra utaló nyilatkozatot (Vkmr. 2. (3) bek. b) pontja) - A tulajdoni, használati korlátozásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges külön jogszabályban meghatározott adatokat (Vkmr. 2. (3) bek. c) pontja)
6. Saját célt szolgáló vízilétesítmény elhelyezését biztosító vízvezetési szolgalom: Saját célt szolgáló, vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízilétesítmény megvalósításához és üzemeltetéséhez szükséges vízvezetési szolgalom alapítására a polgári jog szabályai irányadók (Vhjr. 6. (2)). Vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, saját célt szolgáló vízilétesítmény megvalósításához szükséges vízvezetési szolgalom esetén a kérelemhez a létesítmény elhelyezésével érintett ingatlan tulajdonosának és a vízjogi engedélyesnek a külön jogszabály (Vhjr. 6. (5)-(6) bek.) szerinti megállapodását is mellékelni kell (Vkmr. 2. (2) bek.). 7. A szolgalom alapításához szükséges megállapodás: Az építtető (vízjogi engedélyes) és a létesítmény elhelyezésével érintett ingatlan tulajdonosa között létrejött megállapodáson alapuló vízvezetési szolgalom esetén a felek megállapodásának tartalmaznia kell (Vhjr. 6. (5)-(6) bek.): - A vízilétesítmény elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati korlátozásokat, ideértve az ingatlannak a korlátozással érintett részét a helyszínrajzra történő utalással - A jogosultat (vízjogi engedélyes) és az ingatlan tulajdonosát érintő, a létesítéssel és a használattal összefüggő egyéb jogokat és kötelességeket.
8. Szolgalom alapító határozat módosítása: A vízjogi engedély módosítása során a vízvezetési szolgalom változatlan fenntartásának feltételeit is vizsgálni kell a szolgalom alapítására irányadó rendelkezéseknek megfelelően. 9. Szolgalommal kapcsolatos kártalanítás: Vízvezetési szolgalom alapításával kapcsolatos kártalanítás felől megegyezés hiányában bíróság határoz. A kártalanítási igény elbírálása a közigazgatási hatósági eljárás lefolytatásának és határozathozatalnak nem feltétele.
10. Termőföld érintése: Termőföld más célú hasznosításával járó engedélyezési eljárás megindításához vagy folytatásához rendelkezésre kell állni a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozatnak. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén az eljáró hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie (a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. 10. (3) bek.). Termőföld érintése esetén a földfelszín alá kerülő létesítmények esetében az időleges más célú hasznosítás engedélyezésére, megmaradó felszíni létesítmények esetében a végleges más célú hasznosítás engedélyezésére irányuló eljárásokat kell lefolytatni az illetékes ingatlanügyi hatóságnál. Ezen eljárások lefolytatása és kedvező eredménye után adható csak ki a vízjogi létesítési engedély. Termőföld érintése esetén, amennyiben a fenti kérdésekben még nem döntött az illetékes földhivatal, akkor szakhatóságként vesz részt a vízjogi eljárásban (és az engedélyezést felfüggeszteti, vagy feltételéül szabja a hozzájárulásának az eljárások sikeres lefolytatását).