Az ÁROP-2.2.20-2012-2013-0001 számú, Kormányablakok munkatársainak képzése c. projekt jogszabályi háttere és a kiválasztási eljárásra vonatkozó szabályok Az Országgyűlés a jó állam létrehozása érdekében, az egységes és hatékonyabb területi államigazgatási szervezetrendszer kialakítása, valamint a feladatok ellátásnak fejlesztése és minél magasabb színvonalon történő ellátása érdekében valamint, nem utolsó sorban az ügyfélbarát, ügyfélközpontú, szolgáltató típusú közigazgatás megteremtése érdekében megalkotta a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (továbbiakban: 2010. évi CXXVI. törvény). 1 A 2010. évi CXXVI. törvény felhatalmazása alapján a Kormány megalkotta a kormányablakok illetékességi és működési szabályait, valamint a kormányablakkal összefüggő feladatokat ellátó személyek kiválasztásának és képzésének előírásait. 2 A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Kormányrendelet, valamint a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Kormányrendelet részletezi a kormányablakokkal összefüggő legfontosabb előírásokat. A kormányablakokról szóló 515/2013. (XII.30.) Kormányrendelet (továbbiakban: kormányablakokról szóló kormányrendelet) határozza meg a kormányablakok illetékességi körét és szakmai irányítását, az ügykörszinteket és az eljárási szabályokat, valamint rendelkezik a kormányablak-tudástárról. A kormányablakokról szóló kormányrendelet mellékletéből tájékozódhatunk a kormányablakokban azonnal, saját hatáskörben, hivatalból intézhető ügyekről, a továbbítás céljából előterjeszthető beadványokról, azokról az esetekről, 1 A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 2 A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény
amikor kizárólag tájékoztatást nyújtanak a kormányablakok, valamint a kormányablakok által végzett kiegészítő szolgáltatásokról. A Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok járási, valamint fővárosi kerületi hivatalaiban integrált ügyfélszolgálatot, azaz kormányablakokat működtet. Eltérő rendelkezés hiányában a kormányablakok országos illetékességgel bírnak. Bizonyos ügyekben az ügyfél lakcímén található kormányablak jár el. A szakmai irányítást a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, az informatikai tárgyú kérdések kapcsán pedig az e-közigazgatásért felelős miniszter támogatásával látja el. A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) egymással közreműködve látja el az ügyfélszolgálati működés fejlesztésével, elemzésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. A kormányablakokban azonnal intézhető ügyek közé tartozik többek között: a személyazonosító, lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal, forgalmi engedéllyel, parkolási igazolvánnyal, közúti közlekedési nyilvántartással, jármű forgalomból történő kivonásával kapcsolatos ügyek. A felsorolt ügyek tekintetében a kormányablakok kizárólagos hatáskörrel rendelkeznek, vagy az illetékes hatóság helyett jár el. A kormányablakok saját hatáskörben az egyéni vállalkozással, a vezetői engedéllyel, a magán- és szolgálati útlevéllel, a rendszámtábla ügyintézéssel kapcsolatos ügyeket intézhetik. A kormányablakokban továbbítás céljából előterjeszthető beadványok: a rendezvénytartási engedéllyel, a gyermekvállalási támogatásokkal, a kereskedelmi tevékenység bejelentésével, engedélyezésével, a szálláshely-üzemeltetési engedély kérelmezésével kapcsolatos ügyek. Az itt ismertetett beadványokat a kormányablakok továbbítják a hatáskörrel rendelkező hatóságnak további ügyintézés céljából.
A kormányablakok kizárólag részletes felvilágosítást nyújtanak az eljárások menetéről, és az ezzel kapcsolatos ügyféli jogokról és kötelezettségekről, mint például: a házassági szándék bejelentésével és a házasságkötéssel, a bejegyzett élettársi kapcsolattal, építési hatósági ügyekkel valamint a születés és haláleset bejelentésével és anyakönyvezetésével kapcsolatos ügyek esetében. A kormányablakok által végzett kiegészítő szolgáltatások körébe tartozik például: az ügyfélkapu-regisztráció, különböző informatikai segítségnyújtás, széles körű tájékoztatás, betekintési lehetőség biztosítása az Országos Cégnyilvántartási ás Céginformációs Rendszer cégadatbázisába, különböző nyilvántartásokhoz és elektronikus rendszerekhez hozzáférés, illetve betekintés biztosítása. A kormányablakokban hivatalból intézhető ügyek közé tartozik például: az egyéni vállalkozók hatósági ellenőrzése, a vezetési jogosultság szüneteltetése, valamint elhunyt személyek okmányaival kapcsolatos intézkedések megtétele. 3 A kormányablakok, illetve a kormányablak ügyintéző munkakör létrejötte nem jelentette feltétlenül azt, hogy ezáltal plusz 6500 fővel emelkedne a közigazgatásban dolgozók száma, hiszen a kormányablak ügyintéző állomány átszervezés és átcsoportosítás eredményeképpen jött és jön létre folyamatosan. A kormányablakokban dolgozó tisztviselők többsége korábban okmányirodáknál, illetve a kormányhivatalok szakigazgatási hivatalainál teljesítették közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyukból fakadó feladataikat, ezért igen eltérő a kormányablakokban dolgozó tisztviselők szakmai ismerete és tapasztalatai. Ezt a heterogén tisztviselői szaktudást kívánta egységesíteni, és szélesíteni a már említett képzési formák. 2011 januárjában kezdhette meg működését az első 29 kormányablak közel 300 tisztviselő alkalmazásával. A 300 tisztviselő humánerőforrás gazdálkodása az alábbiak szerint alakult: a 3 A kormányablakokról szóló 515/2013. (XII.30.) Kormányrendelet
Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok a kormányablak ügyintéző feladatok ellátásának teljesítése érdekében összesen 100 új státusz létesíthettek, a további 200 státuszt pedig a kormányhivataloknál lévő szabad posztok betöltésével érhették el. Ezt követően új státuszok létesítésére nem nyílt lehetőség, hiszen a kormányablak ügyintézői státuszokat a továbbiakban teljes mértékben átcsoportosítással lehetett bővíteni, hiszen a kormányablakok fokozatosan veszik át az okmányirodai és az egyéb szakigazgatási szerveknél jelentkező feladatokat, illetve ügyintézési eljárásokat. Így az okmányirodáknál és szakigazgatási szerveknél a csökkenő feladatmennyiség, csökkenő személyzetet von maga után, ami lehetővé teszi azt hogy ezen tisztviselők folyamatos és fokozatos átcsoportosításával, növelni lehessen a kormányablakok és kormányablakokban dolgozók létszámát. E szisztémát alapul véve pedig többnyire az okmányirodák helyszínén kerülnek kialakítása a kormányablakok, biztosítva ezzel a zavartalan és folyamatos ügyintézési szolgáltatást. 2015 év végéig közel 280 kormányablak kialakítását kívánják véghezvinni 300 kormányablakban intézhető ügykörrel, a végső cél pedig 360 kormányablak kialakítása 3000 ügyintézési ponttal. A kormányablakokban intézhető ügyek bővítését nagymértékben lassítja az az átfogó, időigényes infrastrukturális és informatikai fejlesztési folyamat, amelynek végeredményeként több mint 2000 féle ügy elintézésére, előterjesztésére nyílik lehetőség. A kormányablakokkal kapcsolatos széleskörű fejlesztés tehát kiterjed a külső megjelenésre, a digitális infrastruktúrára, a közigazgatási eljárások egyszerűsítésére, racionalizálására, az ügyintézés időtartamának csökkentésére, az eljárási költségek mérséklésre, valamint a magasan kvalifikált tisztviselői állomány létrehozására.
A kormányablak ügyintézők kiválasztásának és képzésének jogszabályi alapja A kormányablak ügyintézők kijelölésének és oktatásának előírásait a Kormányablakkal összefüggő feladatokat ellátó személyek kiválasztásának és képzésének szabályairól szóló 148/2012. (VII.6.) Kormányrendelet (továbbiakban: a kiválasztás és képzés szabályairól szóló kormányrendelet) tartalmazza. A kiválasztás és képzés szabályairól szóló kormányrendelet előírásai alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakirányú továbbképzési szak és közszolgálati továbbképzés keretében biztosítja a kormányablak ügyintéző munkakör betöltéséhez szükséges képességes és készségek elsajátítását. A két féléves Kormányablak ügyintéző szakirányú továbbképzési szakra felsőfokú végzettséggel rendelkezők, míg a Kormányablak ügyintéző közszolgálati továbbképzésre középfokú végzettségű tisztviselők jelentkezhetnek. Az Egyetem szabadon dolgozhatta ki a Közigazgatási alapismeretek, a Közigazgatási eljárások, az E-közigazgatás az ügyfélszolgálatban, az Egyedi ügyek és élethelyzetek, valamint az Ügyfélszolgálati készségfejlesztés témakörén belül a képzés tananyagát, a vizsga rendszerét és annak szabályait. A kormányablak ügyintéző munkakör betöltésének további feltétele a munkába illesztő képzés teljesítése, annak érdekében, hogy a tisztviselők kellő ismereteket szerezzenek a munkájukhoz szükséges informatikai feladatok ellátásához. A közszolgálati továbbképzést elvégző, középfokú végzettségű tisztviselők számára, további követelményként került meghatározásra a közigazgatás-szervező felsőfokú szakképzettség megszerzésére irányuló hallgatói jogviszony létesítése, a munkakör betöltését követően, de legfeljebb hat éven belül. A felsőfokú képesítés megszerzése alól két esetben mentesülhetnek a tisztviselők. Abban az esetben mentesülhet a tisztviselő a fent meghatározott követelmény alól, ha képzésre történő jelentkezési határidőig ötvenedik életévét betöltötte, illetve ha már a képzést megelőzően hallgatói jogviszonyt létesített egy felsőoktatási intézménnyel. A kormányablak ügyintézői képzésre történő jelentkezési felhívást a Fővárosi és Megyei Kormányhivatal irányítására kijelölt miniszter Hivatalos értesítőben teszi közzé, legkésőbb a
jelentkezésre kijelölt határidő előtt 15 nappal. A jelentkezésre kijelölt központi elektronikus rendszer segítségével történik a pályázási folyamat megindítása. A szakirányú továbbképzési szakon, illetve a közszolgálati továbbképzésben, az vehet részt, aki határidőben, megfelelő tartalommal nyújtotta be jelentkezését, ami megfelel a jelentkezési követelményeknek, akit a kiválasztási bizottság (továbbiakban: bizottság) arra megfelelőnek tartott, továbbá az a tisztviselő, aki vállalja, hogy az Egyetemmel továbbképzési megállapodást ír alá a képzés ideje alatt. A jelentkezések elbírálásakor előnyt jelenthet, ha a tisztviselő rendelkezik középfokú C típusú nyelvvizsgával, illetve ha jelenleg is ügyfélszolgálati feladatokat lát el. A jelentkezések előzetes ellenőrzését a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (továbbiakban: személyügyi központ) látja el, ezt követően kerül sor a kiválasztási eljárása, amely két részletből áll: a kompetencia-vizsgálatból 4, és a személyes interjúból. A kompetencia-vizsgálat elektronikus felület segítségével méri a tisztviselők ügyfélszolgálati kompetenciáit, készségeit, valamint hozzáállását. Ezt követően a személyügyi központ a feldogozott eredmények tükrében, megküldi azon tisztviselők névsorát, akik megfelelő eredménnyel teljesítették a kompetencia-vizsgálatot, a jelentkező által meghatározott Kormányhivatal számára. A kiválasztási eljárás második szakaszaként személyes interjún vesznek részt a tisztviselők, egy olyan kéttagú bizottság előtt, amelynek tagjait a kormánymegbízott jelöl ki, figyelemmel a kiválasztás és képzés szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott kritériumokra. A személyes interjúk egyfajta visszacsatolást adnak a kompetencia-vizsgálat során elért eredmények tekintetében, másrészt, egzakt kérdések segítségével pontosítani, szélesíteni kívánja a tisztviselőkről kialakult képet. A személyes interjúkat lebonyolító kiválasztási bizottság dönt arról, hogy a tisztviselők teljesítették-e a jelentkezéshez előírt követelményeket, a kompetencia-vizsgálat és a személyes interjú eredményeinek összevetésének segítségével. Ez alapján, a 4 A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényalapján: kompetencia-vizsgálat: a pályázóval szemben a különböző munkakörökre előírt követelmények és a pályázó tényleges készségeinek és képességeinek összevetése, munkaalkalmasságának felmérése, amely során személyes interjú, alkalmassági teszt, értékelő központ alkalmazható.
kormányhivatalok által is egységesített rangsor készül az elért eredmények alapulvételével. A képzésen résztvevő tisztviselők létszámát, a kormánymegbízott határozza meg, az újonnan betölthető kormányablak ügyintézői munkahelyek számának figyelembevételével. A képzésre történő jelentkezéséhez szükséges kritériumok teljesítését követően a Nemzeti Közszolgálati Egyetem továbbképzési megállapodást köt a tisztviselőkkel, a munkaadó beleegyezésével. Az Egyetem, a tisztviselő és a munkáltató között létrejövő háromoldalú szerződés rögzíti, hogy a tisztviselő részt vesz a képzési napokon, illetve sikeresen abszolválja az előírt képzési és kimeneti követelményeket, valamint a képzés sikeres befejezését követő egy éven belül, a számára felkínált kormányablak ügyintézői álláshelyet betölti, kivéve, ha ez a kiválasztás és képzés szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott hátrányos elemekkel járna. A tisztviselő továbbá vállalta, hogy a fennálló közszolgálati, vagy kormányzati szolgálati jogviszonyát a képzés sikeres abszolválását követő két éven belül nem szünteti meg, valamint a továbbképzési szerződés aláírásával hozzájárult személyazonosító adatainak, és a számonkérések teljesítésével kapcsolatos adatainak a képzés- és vizsgaszervezők általi kezeléséhez. A továbbképzési megállapodás a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vonatkozásában is kötelezettséget állapított meg, mégpedig a kormányablak ügyintézők képzési költségeinek biztosítása, az ÁROP-2.2.20-2012-2013-0001 kódszámú Kormányablakok munkatársainak képzése című uniós projekt terhére, valamint az oktatási feladatok teljes körű ellátása tekintetében.