SZENT LŐRINC KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV

SZENT LŐRINC KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV 1-4. ÉVFOLYAM 1183 BUDAPEST, GYÖNGYVIRÁG U. 41. OM: 035136 1

Tartalomjegyzék: oldal A választott kerettantervvel kapcsolatos információk Magyar nyelv és irodalom 11. Matematika 62. Környezetismeret 104. Ének-zene 144. Vizuális kultúra 183. Technika 210. Testnevelés 246. Angol 305. Német 320. Hittan 337. 2

A választott kerettanterv megnevezése Helyi tantervünket a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendeletben meghatározott kerettanterv alapján készítettük, figyelembe véve az iskola hagyományait, adottságait is. Az iskola helyi tantervében a tantárgyak tananyagai és követelményei megegyeznek a minisztérium által kiadott kerettantervben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A tantárgyakat a fenntartó által engedélyezett heti óraszámban tanítjuk. Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként az angol és a német nyelv tanulását választhatják. Helyi tantervünket az iskola 1. és 5. évfolyamán a 2013/14. tanévben vezetjük be, felmenő rendszerben. A 2016/17. tanévtől kerül bevezetésre minden évfolyamon az új helyi tanterv. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez 1 4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6 Idegen nyelvek 2 Matematika 4 4 4 4 Erkölcstan (helyette hittan) 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 3

Óraterv a kerettantervekhez 5 8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 4 Idegen nyelvek 3 3 3 3 Matematika 4 3 3 3 Erkölcstan (helyette hittan) 1 1 1 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2 Természetismeret 2 2 Fizika 2 1 Kémia 1 2 Biológia egészségtan 2 1 Földrajz 1 2 Ének-zene 1 1 1 1 Dráma és tánc / Hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Informatika 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31 4

A választott kerettanterv feletti óraszámok A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a helyi tantervhez 1 4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+2 6+1 Idegen nyelvek 2 Matematika 4+1 4+1 4+1 4+1 Erkölcstan (helyette hittan) 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1+1 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Szabadon tervezett órakeret 2 2 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 Hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9. 1.a szerint) 1 1 1 1 5

Óraterv a helyi tantervhez 5 8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom 4+1 4+1 3+1 4 Idegen nyelvek 3 3 3 3 Matematika 4 3 +1 3+1 3+1 Erkölcstan (helyette hittan) 1 1 1 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2+1 2 2 Természetismeret 2 2 Fizika 2 1+1 Kémia 1+1 2 Biológia egészségtan 2 1+1 Földrajz 1 2 Ének-zene 1 1 1 1 Dráma és tánc / Hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Informatika 0+1 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadon tervezett órakeret 2 3 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31 Hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9. 1.a szerint) 1 1 1 1 A kerettantervben meghatározottakon felül megtanítandó és elsajátítandó tananyagot a helyi tantervben, a tantárgyaknál tüntetjük fel. 6

A választott kerettanterv típusa A fel nem sorolt tantárgyakból egyetlen kerettanterv létezik, ezért ezeket nem tüntetjük fel táblázatunkban. A kerettantervi alternatívát kínáló tantárgyak tantervei közül az alábbiakat választjuk: Tantárgy magyar Fizika Kémia Biológia egészségtan Ének-zene Dráma és tánc / Hon- és népismeret A választott kerettanterv megnevezése A változat B változat B változat A változat A változat Dráma és tánc Az emelt óraszámú képzést intézményünkben nem szervezünk. (A differenciált képesség fejlesztés keretén belül az idegen nyelv oktatása 1 órával emelkedik.) 7

A helyi tanterv bevezetésének ütemezése Színessel jelöltük a régi helyi tantervben meghatározott óraszámokat. Tantárgy Óraterv az 1-8. évfolyamokon a 2013/14. tanévre 1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf. 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf. új tesi régi régi új tesi régi régi Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 8 5 4,5 4 4 Idegen nyelvek 2 3 3 3 3 Matematika 5 5 5 5 4 4 4 4 (Erkölcstan helyett) hittan 1 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2 Környezetismeret 1 1 1 1 Természetismeret 2 2 Fizika 2 2 Kémia 1,5 2 Biológia 1,5 2 Földrajz 2 1,5 Ének-zene 2 1 1 1 1 1 1 1 Tánc és dráma 0,5 Dráma és tánc/hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra 2 1 1 1 1 1 1 1 Mozgókép és médiaismeret 0,5 0,5 informatika 1 1 1 0,5 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés és sport 5 5 3 3 5 5 2,5 2,5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Összesen 25 22 20 22 28 26 28 28 hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9. 1.a szerint) 1 2 2 2 1 2 2 2 Mindösszesen 26 24 22 24 29 28 30 30 Óraterv az 1-8. évfolyamokon a 2014/15. tanévre Tantárgy 1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf. 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf. új új tesi régi új új tesi Régi Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 8 5 5 4 4 Idegen nyelvek 2 3 3 3 3 Matematika 5 5 5 5 4 4 4 4 (Erkölcstan helyett) hittan 1 1 1 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 3 2 2 Környezetismeret 1 1 1 1 Természetismeret 2 2 Fizika 2 2 Kémia 1,5 2 Biológia 1,5 2 Földrajz 2 1,5 Ének-zene 2 2 1 1 1 1 1 1 Dráma és tánc/hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra 2 2 1 1 1 1 1 1 8

Mozgókép és médiaismeret 0,5 0,5 informatika 1 1 1 0,5 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 3 5 5 5 2,5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Összesen 25 25 22 22 28 28 30,5 28 hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9. 1.a szerint) 1 1 2 2 1 1 2 2 Mindösszesen 26 26 24 24 29 29 32,5 30 Óraterv az 1-8. évfolyamokon a 2015/16. tanévre Tantárgy 1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf. 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf. új új új tesi új új új Tesi Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 8 5 5 4 4 Idegen nyelvek 2 3 3 3 3 Matematika 5 5 5 5 4 4 4 4 (Erkölcstan helyett) hittan) 1 1 1 1 1 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 3 2 2 Környezetismeret 1 1 1 1 Természetismeret 2 2 Fizika 2 2 Kémia 2 2 Biológia 2 2 Földrajz 1 1,5 Ének-zene 2 2 2 1 1 1 1 1 Dráma és tánc/hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra 2 2 2 1 1 1 1 1 Mozgókép és médiaismeret 0,5 informatika 1 1 1 0,5 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Összesen 25 25 25 24 28 28 31 30,5 9

hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9. 1.a szerint) 1 1 1 2 1 1 1 2 Mindösszesen 26 26 26 26 29 29 32 32,5 Óraterv az 1-8. évfolyamokon 2016/17. tanévtől Tantárgy 1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf. 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf. új új új új új új új Új Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 7 5 5 4 4 Idegen nyelvek 2 3 3 3 3 Matematika 5 5 5 5 4 4 4 4 (Erkölcstan helyett) hittan) 1 1 1 1 1 1 1 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Környezetismeret 1 1 1 2 Természetismeret 2 2 2 3 2 2 Fizika 2 2 Kémia 2 2 Biológia 2 2 Földrajz 1 2 Ének-zene 2 2 2 2 1 1 1 1 Dráma és tánc/hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra 2 2 2 2 1 1 1 1 Mozgókép és médiaismeret informatika 1 1 1 1 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Összesen 25 25 25 27 28 28 31 31 hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9. 1.a szerint) 1 1 1 1 1 1 1 1 Mindösszesen 26 26 26 28 29 29 32 32 10

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 11

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, a nemzeti önazonosság erősödéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben. Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ez által válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás. A magyar nyelv és irodalom tantárgy további fontos feladata a szóbeli és az írásbeli érintkezések önálló és kreatív, integrált használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos, adekvát, tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. A kor szükségleteinek és a társadalom elvárásainak megfelelően az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tantárgy középpontjába a kerettanterv az olvasás-szövegértés és a helyes beszéd képességének fejlesztését helyezi, mint kiemelt területet, és ennek új elemeiként megjelennek az olvasási stratégiák is. Az olvasás és az írás képességének elsajátítása kulcs az önálló tanuláshoz, majd pedig a boldoguláshoz a mindennapi életben. A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és használják anyanyelvüket. Az első iskolai években a tanító feladata nem az elméleti rendszerezés, hanem a változatos és egyre magasabb szinten történő gyakoroltatás a különféle kommunikációs helyzetekben, illetve a szorongásmentes, motivált nyelvi fejlődési környezet megteremtése. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, a kreativitás, az árnyalt önkifejezés, a másik megértésének igényére, a képességek fejlesztésére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és az irodalmi kultúra megismertetése. Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, a saját gondolatok kifejtése, egymás véleményének megismerése, valamint az irodalmi művekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat. Mindez komoly hatást gyakorolhat az érzelmi élet, az önismeret és a társas kapcsolatok fejlődésére. A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához. Az életkornak megfelelő igényes irodalmi művek olvasása, élményszerű feldolgozása lehetőséget ad az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék, ítélőképesség fejlődésére. Teret kap a mindennapi konfliktushelyzetek kezelése, megoldási javaslatok megfogalmazása, a vélemények ütköztetése, kompromisszumkeresés. Az olvasmányok szereplőinek jelleme, cselekedeteinek elemzése által erkölcsi fogalombővítés is történik. A gondosan megválasztott irodalmi szövegek segítségével a tanulók megismerhetik a 12

természetet, életkoruknak megfelelő mélységben történelmünk egyes eseményeit, nemzeti hőseinket, a szenteket, emberi kapcsolatokat, sorsokat, jellemeket, megérthetik a család, a haza fogalmát. A különböző szövegekben fellelhető történeti, esztétikai, morális kérdésekben történő egyre önállóbb véleményalkotás közben fejlődik erkölcsi érzékük, lehetőséget kapnak a szereplőkkel való azonosulásra, a jó és rossz, az igaz és álságos, a szép és csúf közötti különbségtételre. A történelmi múlt megismerésére és tiszteletére nevelünk a nemzeti és egyházi ünnepek méltó megünneplésével. Az anyanyelvi nevelés is hozzájárul a legfontosabb cél megvalósulásához, hogy a tanulók találják meg helyüket szűkebb és tágabb környezetükben, állandó és alkalmi közösségeikben életkoruknak megfelelő felelősségvállalással. 13

1 2. évfolyam A tanuló érzelmi érzékenysége, erkölcsi gondolkodása legalább olyan szintre kerül, hogy az olvasott művekben képessé válik emberi alaphelyzetek, irodalmi témák, természeti motívumok felismerésére, megnevezésére. Bekapcsolódik a jó és a rossz, a szép és a csúnya fogalmak tartalmáról szóló órai beszélgetésekbe. Megismeri a nagy ünnepkörök egy-egy szöveghagyományát, ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Részt vesz a ritmusérzékét, mozgáskultúráját is fejlesztő önismereti gyakorlatokban, szerepjátékokban. Képessé válik az olvasmányaihoz kapcsolódó személyes ismeretek, élmények felidézésére és megosztására, gondolatok, érzelmek, vélemények kifejezésére. Szívesen részt vállal ritmusos, énekes rögtönzésekben, különböző kreatív játékokban. Képes mindennapi konfliktusok átélésére bábjátékban, drámajátékban. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. A magyar nyelv és irodalom foglalkozások feladatmegoldásaiban, közös tevékenységeiben tapasztalatot szerez a társakkal való együttműködésről, tevékenységek kezdeményezéséről. A kisiskolások, akik korán találkoznak audiovizuális és hipertextes (internetes közegben működő) szövegekkel is (gyerekfilmek, reklámok, videojátékok, közösségi oldalak használata), megismerkednek a szövegek különböző modalitásaival, eltérő médiumok szövegalkotó sajátosságainak alapjaival is (az írott szöveg, a hang és a kép kapcsolatával egyszerű, játékos formában). A tanuló játékos gyakorlatok révén elsajátít néhány, a koncentrációs képességét fejlesztő memóriagyakorlatot. Az olvasásmegértés folyamatában fejlődik a szókincse, a nyelvi-logikai kapcsolatokat, következtetéseket, viszonyításokat felismerő képessége. IKT eszközökkel képes irányított, majd önálló információkeresésre, rövid szövegek létrehozására. Segítséggel felismeri szükségleteit, tud kérdezni, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. A gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet. A tantárgy feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése. Az 1 2. évfolyam legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, az igényes beszéd fejlesztése, amely egyben a további anyanyelvi nevelés alapja is. Az olvasás és az írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tantárgyakban való továbbhaladás. Az első olvasási sikerek meghatározó erejűek az olvasóvá válás, az olvasással kapcsolatos pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában. Ezért az első osztályban a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasástanulás folyamatát, haladási tempóját a tanulási kudarcok, a tevékenységgel kapcsolatos szorongások, gátoltság kialakulásának megelőzése érdekében. Az anyanyelvi nevelés területeit arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a különböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs gyarapítása, a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak a megismertetése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalt ismerete. Az értő olvasás fejlődésében fontos szerepe van a szöveggel való foglalkozásnak. A fejlesztés eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse tankönyvei szövegének, a feladatok utasításainak a lényegét. A gyermeki spontán alkotóképességre és a játék örömére alapozva kell a legkülönfélébb tevékenységformákkal a hétköznapokban gyakori szövegműfajok tudatos és kreatív használatára nevelni. Az írás eszközzé fejlesztése a kézírás megtanításával kezdődik. A betűformák és betűkapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely kiszolgálja a tanulási igényüket, s megfelel az életkorban elvárható követelményeknek. 14

Az anyanyelvről szerzett ismeretek segítségével a tudatos nyelvszemléletet, az emeltebb igényű szóbeli és írásbeli anyanyelvhasználatot alakíthatjuk ki. Ennek keretében a magyar nyelv rendszerére vonatkozó elemi ismereteket szerezhetnek a tanulók. A fogalomalkotás nyelvi tapasztalásra épül. A nyelvtani ismeretekhez kapcsolódik a helyesírási szabályismeret és a helyesírási készség elemi szintjének kialakítása. A szabályalkalmazással párhuzamosan futó fejlesztési feladat a tanulók önellenőrzésének és hibajavító tevékenységének, a helyesírási szótár használatának szokássá fejlesztése. Fokozni kell a tanulók tudatosságát, kitartását és igényességét a különböző nyelvi tevékenységekben, segíteni kell őket, hogy tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban legyenek képesek irányítani. 15

1. évfolyam Óraszám: 288 óra/év 8 óra/hét Az éves óraszám felosztása 1 1. 2. 3. 4. Tematikai egység Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése 1. - az olvasástanulás előkészítése Olvasás, az írott szöveg megértése 2. - az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása Olvasás, az írott szöveg megértése 3. - a szövegértő olvasás előkészítése Óraszám folyamatos 5. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése 8 6. 7. Az írástanítás előkészítése - az írás megtanulásának technikai alapozása Az írott betűalakok tanítása - írástechnikát fejlesztő gyakorlatok 8. Az írástechnika fejlesztése - az eszközszintű írás előkészítése 20 9. Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek előkészítése: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; 10. Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása 26 11. A tanulási képesség fejlesztése (könyv-, könyvtárhasználat) 7 12. Az ítélőképesség, az erkölcsi, a hit-, az esztétikai és a történeti folyamatos érzék fejlesztése 13. Összefoglalás, rendszerezés, ellenőrzés 10 20 74 22 30 60 11 16

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Iskolaérettség. Órakeret Folyamatos A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi kapcsolattartás biztonságának elősegítése. Két vagy több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések, vélemények pontosabb kifejeztetése. Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, az időtartam és a hangkapcsolatok helyes kiejtése. Mondatok, szövegek olvasásakor, memoriterek elmondásakor a hanglejtés, a hangsúly helyes alkalmazása. Az aktív szókincs bővítése, pontosítása szövegkörnyezetben történő értelmezéssel és képek, képzetek, képi kompozíciók fogalmi megfeleltetésével. Mondatok összekapcsolása. Összefüggő mondatok alkotása képek, képsorok alapján, adott vagy választott témáról. Páros és csoportos beszélgetés. Szituációs játékokban a felnőttek és a kortársak udvarias megszólítása és a szituációnak megfelelő nyelvhasználat alkalmazása. Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata beszéd közben. Önismereti gyakorlatok, szerepjátékok. Kulcsfogalmak/ fogalmak Módszerek A tanuló érthetően beszél; megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszol; használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének illendő nyelvi formáit; bekapcsolódik a közös tevékenységekbe. Alkalmazkodik azok szabályaihoz; eligazodik szűkebb környezete társas kapcsolatrendszerében; közösségi feladatot vállal; felismeri, értékeli és segíti társai ilyen irányú tevékenységét. Ének-zene; testnevelés és sport: helyes légzéstechnika. Vizuális kultúra: képek, képzetek, képi kompozíciók; egyszerű (pl. kitalált vagy átélt) cselekmény megjelenítése képekkel (pl. rajzzal, képsorozattal, fotóval) megfelelő hanghatásokkal (pl. zörejjel, énekhanggal) kiegészítve. Dráma és tánc: szituációs játékok. Hittan: a közös tevékenységek, kommunikáció során az értelem, az akarat, az alázat, az önismeret, a lelkiismeret fejlesztése Tempó, ritmus, szünet, hangerő, hangsúly, arcjáték, tekintet, testtartás, bemutatkozás, bemutatás, köszönés, megszólítás, kérés, köszönetnyilvánítás. Hangutánzó és hangerőjátékok, nyelvtörők, ritmusgyakorlatok, szerepjáték, bábjáték, árnyjáték, némajáték, közös körjáték, mondókázás, szituációs helyzetgyakorlatok, memoriterek, versmondás. Tematikai egység/ Fejlesztési cél 2. Olvasás, az írott szöveg megértése 1. - az olvasástanulás előkészítése 17 Órakeret 20 óra

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Iskolaérettség. Az olvasástanulás előkészítése. Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Motiváció kialakítása, fejlesztése, szorongásmentes olvasási környezet megteremtése. Az olvasáshoz szükséges képességek és részképességek fejlesztése (fonémahallás, megkülönböztető képesség, figyelem, tempó, ritmus, szókincs, nyelvhasználati szabályok, kommunikációs képességek, irányok felismerése, relációs szókincs, nyelvi tudatosság). A tanuló nyitott, motivált, érdeklődő az olvasás tanulásában; rendelkezik a megfelelő ismeretekkel és szókinccsel az olvasást, írásbeliséget illetően; részképességei elérték a szükséges szintet. Vizuális kultúra: ábra, illusztráció, reprodukció. Ének-zene: ritmus, tempó, dallam. Matematika: irányok. Kulcsfogalmak/ fogalmak Módszerek Betű, hang, beszédhang, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés. Mesehallgatás, képek kirakása, családrajz, testséma gyakorlatok. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai 3. Olvasás, az írott szöveg megértése 2. - az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása Iskolaérettség. Az olvasás jelrendszerének elsajátíttatása, a dekódolási képesség kialakítása. Órakeret 74 óra Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Az olvasásra vonatkozó szókincs, pl. szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés. Az olvasás funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőződés kialakítása, fejlesztése. Betűfelismerés, betű-hang, fonéma-graféma azonosítási szabályok, automatizált képesség. Biztonságos betű-összevonási képesség. Olvasástechnikai hibák felismerése, javítása. A tanuló olvasási tevékenysége motivált, érdeklődő; ismeri a magyar ábécé nyomtatott kis és nagybetűit; ismeri a betű-hang, fonémagraféma megfeleltetési szabályait; biztos betűfelismerési, összevonási képességgel rendelkezik; ismeri olvasással kapcsolatos erősségeit, hibáit; rendelkezik az olvasásra, annak folyamatára vonatkozó Vizuális kultúra: betűtípus, betűforma. 18

Kulcsfogalmak/ fogalmak Módszerek szókinccsel, ismeretei az életkornak megfelelőek; biztonsággal, pontosan olvas szavakat, szószerkezeteket, mondatokat életkori sajátosságának megfelelő egyszerű, rövid szövegeket. Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés. Hangkeresési játékok (Mit visz a kishajó?), hang helyének koronggal való kirakása, betűkirakó használata, szógyűjtés az adott hanggal, a szó mondatba visszahelyezése, didaktikai játékok, önálló és csoportmunka szabályainak rögzítése és megalapozása, memóriajátékok, szó-kép egyeztetése, karban olvasás, dramatizálás, szituációs játékok. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 4. Olvasás, az írott szöveg megértése 3. - a szövegértő olvasás előkészítése Iskolaérettség. A szövegértő olvasás előkészítése. A tanuló használja az előzetes áttekintés, egyszerű összefoglalás, az érzékszervi képek alkotásának stratégiáit a megértés érdekében; képes a tankönyvi egyszerűbb grafikus szervezőket felhasználni a megértés ellenőrzése érdekében; tapasztalattal rendelkezik a folyamatos, nem folyamatos, kevert, egyéni, csoportos és iskolai célú szövegekkel kapcsolatban; a szöveg megértését bizonyítja a következő tevékenységekkel: következtetés, lényegkiemelés, események sorrendjének megállapítása képek segítségével tartalommondás, események összefoglalása, egyszerű értékelése az életkornak megfelelő szinten. 19 Órakeret 22 óra Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Magabiztos néma és hangos olvasás a mondat Egyszerűbb, életkori sajátosságoknak megfelelő szintjén. Olvasási stratégiák előkészítése: érzékszervi képek alkotása, grafikus szervezők, összefoglalás, előzetes áttekintés. Az explicit információk, állítások megértése, értelmezése, értékelése, egyszerű következtetések levonása. Mesék, narratív történetek értő hallgatása, felidézése. Matematika; környezetismeret: szóbeli és írásbeli szövegértés. Vizuális kultúra: Olvasott, felolvasott, mesékhez, gyermekirodalmi alkotásokhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázs-, bábkészítéssel) vagy szerepjátékkal. Jel, jelkép, piktogram.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 5. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Órakeret 8 óra Iskolaérettség. Az irodalmi alkotások befogadásának megalapozása. A műélvezet fejlesztése a beleélés, a képzelet, az asszociációk, a játék, a ritmus és a zene révén. Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek megismerése. A költői nyelv sajátosságai (ritmus, rím), megértésének megalapozása. Elemi irodalmi ismeretek elsajátíttatása tapasztalati úton (pl. vers, mondóka, mese, szereplő). Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Magyar nép- és műköltészeti alkotások megismertetése, a népköltészetben megtestesülő értékek, hagyományok közvetítése. Ismerkedés hazai kisebbségek és más népek irodalmának alkotásaival. A mese és a valóságleírás különbségének tudatosítása. Tapasztalatszerzés a verses és a prózai szövegek formájának különbségeiről. Az olvasmány címének, hangulatának megfigyelése; témájának, szereplőinek, főbb eseményeinek megnevezése (pl. Arany László, Benedek Elek, Móra Ferenc, Wass Albert, Illyés Gyula meséi, mesefeldolgozásai). A szereplők cselekedeteinek megítélése, tulajdonságaik megfigyelése. Egyszerű oksági összefüggések felismerése. A cím és a tartalom kapcsolatának felismerése. A verses forma megfigyelése, a ritmus, a rím, az ismétlődések felfedezése, megtapasztalása. Olvasmányok szerzőjének megnevezése. Rövid mesék, történetek dramatikus, bábos megjelenítése. Az olvasmány tartalmához kapcsolódó improvizációs és beleélő játékok. A tanuló hallgat, olvas verset, mesét, életkori sajátosságának megfelelő irodalmi műveket; képes egyszerű irodalmi szövegek felismerésére műfaji jellemzőinek alapján (pl. mese, vers, mondóka); néhány verset, mondókát elmond fejből; dramatikus játékokban együttműködik a társakkal. Dráma és tánc: dramatikus és improvizációs játékok. Ének-zene: ritmus, ismétlődések. Vizuális kultúra: A szöveg és kép szerepe a mesevilágban. Saját megélt mese és valóságélmények, tapasztalatok megjelenítése vizuális eszközökkel. Hittan: a szép és a csúf, a jó és a rossz, az igaz és hazug (hamis), helyes és helytelen megkülönböztetése 20

Kulcsfogalmak/ fogalmak Módszerek mese, vers, verses mese, versszak, verssor, ritmus, ismétlődés, rím. Válogató olvasás, dramatizáló olvasás, hibakereső olvasás, szövegértési gyakorlatok: színezés, rajzolás, kérdések megválaszolása, kérdésfeltevés, szereplők kiválasztása, csoportosítás, új befejezés kitalálása, a cselekmény megjelenítése bábbal, mimikával, dramatizálással. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás 6. Az írástanítás előkészítése - az írás megtanulásának technikai alapozása Iskolaérettség. Órakeret 30 óra A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A tanulás eszközeinek és az eszközök használatának megismertetése, gyakorlása, elemi tanulási szokások kialakítása. Fonématudatosság, hallás fejlesztése. Az iskolai tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók, alapvető képességek célirányos fejlesztése (pl. a figyelem tudatossága, tartóssága; feladattudat; a kivárás képessége; differenciált látási és hallási megfigyelések; mozgáskoordináció; finommozgások). Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Hangok helyének, időtartamának megfigyelése szavakban. Analizáló, szintetizáló feladatok végzése. Tájékozódás térben, síkban. A füzet és az írószerek használata. Finommozgások, mozgáskoordináció fejlesztése. Vonalvezetési gyakorlatok, betűelemek vázolása, írása. Helyes írásszokások kialakítása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás). A tanuló nyitott, motivált, érdeklődő az írás tanulásában; előzetes képességei és ismeretei megfelelőek az írástanulás megkezdéséhez; finommotorikája, szem-kéz koordinációja megfelelő szintű; tisztában van az írás alapvető funkcióival a mindennapi életben. Technika, életvitel és gyakorlat: a finommozgások fejlesztése (pl. gyurmázással). Vizuális kultúra: a finommozgások fejlesztése rajzolással, festéssel, mintázással. Ének-zene: hallásfejlesztés. Kulcsfogalmak/ fogalmak Módszerek Betűelem. Játékos énekes és mondókás ujjgyakorlatok, tájékozódási és nagymozgásos gyakorlatok (tükörjáték, láthatatlan karmester), betűelemek lejárása, megformálása testtel, dróttal, gyurmával. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás 7. Az írott betűalakok tanítása - írástechnikát fejlesztő gyakorlatok Iskolaérettség. Órakeret 60 óra A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az írás jelrendszerének differenciált elsajátíttatása. A helyes írásszokások kialakítása az egyéni képességkülönbségek figyelembevételével. Az írástechnika és a rendezett kézírás megalapozása, fejlesztése. 21

Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Az írott kis- és nagybetűk szabályos alakítása, kapcsolása. Betűkapcsolatok, rövid szavak írása. A hangok időtartamának jelölése. Másolás írott, majd nyomtatott mintáról: szavak, szókapcsolatok, rövid mondatok írása. Hat betűnél nem hosszabb szavak látó-halló tollbamondásra írása. Rövid szavak írása emlékezetből. A tanuló ismeri és használja a magyar ábécé betűinek írott alakjait; írása rendezett, a betűket olvashatóan alakítja és kapcsolja egymáshoz. Vizuális kultúra: irányváltásokat segítő vonalkombinációk (vonalkötegek, vonalgombolyagok stb.) használata. Kulcsfogalmak/ fogalmak Módszerek Nyomtatott betű, írott betű, írásjegy, egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű, kisbetű, nagybetű, szótag, szó, mondat, szöveg. Iránygyakorlatok, verses testséma-gyakorlatok. A betűk megjelenítése testtel, zseníliadróttal. Vázolás nagy alakban csomagoló papírra, lisztbe, krémbe, megjelenítés széles vonalazású, majd keskenyebb vonalközbe, végül füzetbe. Azonos alakítású, illetve azonos kapcsolású betűcsoportok gyakorlása. Feladatok a magán-és mássalhangzók időtartamának felismerésére. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 8. Az írástechnika fejlesztése - az eszközszintű írás előkészítése Kis- és nagybetűk írása. Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás. Órakeret 20 óra Az elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése: az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes szokásoknak a megerősítése. Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás a szavak, szókapcsolatok, mondatok és rövid szövegek írásakor. Az íráshasználat normáinak megtartása. Elvárható tempójú írás. Egy-két összefüggő mondat leírása másolással, tollbamondás után vagy emlékezetből. Helyes írásszokások alkalmazása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás). A tanuló másoláskor nem vét írástechnikai hibát; jelöli a mondatkezdést és a mondatzárást; a gyakorolt szókészlet körében alkalmazza a szókezdő nagybetűt; ismeri az időtartam és a j hang kétféle jelölési módját; szövegminta alapján felismeri és kijavítja hibáit. Vizuális kultúra: térérzékelés, finommotorika, esztétikai igényesség; különféle vonaltípusok készségfejlesztő alkalmazása. Testnevelés és sport: harmonikus mozgás. Ének-zene: tempó, ritmus. Kulcsfogalmak/ fogalmak Kisbetű, nagybetű; margó. 22