KÖSZÖNTŐ Kedves Olvasó! Nagy örömünkre szolgál, hogy röviden bemutathatjuk Önnek a magyar Nemzeti Egészségügyi Informatikai (e-egészségügy) Rendszer koncepcióján belül a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program TIOP-2.3.3-13/1-2014-0001 KTIA_13-2-2014-0001 kódjelű projektjének elért eredményeit. Kiadványunkban rövid áttekintést adunk a háttérről, a projekt céljairól, az előzetesen feltárt problémákról, a megtett útról és az elért eredményekről. Reméljük, hogy fejlesztéseink mihamarabb kézzelfoghatóvá válnak a magyar egészségügyben, és hozzájárulnak a gördülékeny és emberközpontú ellátáshoz egy olyan esszenciális fontosságú területen, mellyel legalább néhány alkalommal valamennyien találkozunk. *** ADATOK A projekt megnevezése: Projekt szakterülete: Projektet végrehajtó szervezetek: A projekt hosszú távú és stratégiai célja: TIOP-2.3.3-13/1-2014-0001 KTIA_13-2-2014-0001 Nemzeti Egészségügyi Informatikai (e-egészségügy) Rendszer - Térségi, funkcionálisan integrált intézményközi információs rendszerek kiépítéséhez szükséges helyi infrastruktúra fejlesztések. Egészségügyi informatika Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ). A fejlesztés célul tűzte ki a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében a közfinanszírozott járó- és fekvőbeteg-ellátó intézményekben az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT) történő kapcsolódás biztosítását korszerű hardver infrastruktúra fejlesztés keretében, mely magában foglalja nagy értékű eszközök, úgymint: PC-k, szerverek, nyomtatók, routerek, hálózati eszközök kiszállítását és a beüzemelésben nyújtott támogatást. A projekt megvalósítási időszaka: 2014. 06. 01. 2015. 11. 30. A projekt összköltsége: 7,186 Mrd Ft.
AZ EESZT-RŐL ÁLTALÁBAN Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) egy központi, ágazati informatikai rendszer, amely megteremti az alapot és lehetőséget az egészségügyi szolgáltatók együttműködéséhez. Alapkoncepciója szerint valamennyi szereplője megtartja saját rendszerének autonómiáját, ugyanakkor azok szabályozott összekapcsolása, valamint a Tér szabályaihoz való alkalmazkodás révén minden érintett számára hozzáférhetővé válnak a szükséges szolgáltatások, információk. HÁTTÉR ÉS MEGOLDANDÓ FELADATOK Magyarországon az egészségügyi ellátórendszer gondjai évtizedek óta megoldatlanok. Hiányzó vagy elavult tárgyi feltételek, finanszírozási deficit, területi egyenlőtlenségek, és a munkaerő fokozott elvándorlása: ez csupán néhány azok közül a problémák közül, amelyre az ágazatirányításnak megoldást kell találnia. A terület legnagyobb problémája, hogy az egészségügyben keletkező nagy mennyiségű adat nem megfelelően hasznosul, nincsenek egységesen felépített, minden érintett számára hozzáférhető adatbázisok, továbbá valamennyi, az egészségügyi ágazatban működő szervre és intézményre kiterjedő, egységes jelentéstételi és elszámolási rendszer, a meglévő rendszerek pedig eltérő kódrendszerek alapján működnek. Az ágazatban az elmúlt években elindult átalakítási folyamatok egy viszonylag elavult informatikai tárgyi eszközrendszer mellett zajlanak. Az ágazatirányítás 2011-ben alkotta meg az e-health Koncepciót, amely keretbe foglalta a központi informatikai fejlesztések irányát és legfőbb fejlesztési céljait. Az ágazatban az egyes Operatív Programok keretében megvalósuló fejlesztések összehangolása, az együttműködések maximális kihasználása érdekében egységes ágazati informatikai stratégiaként értelmezhető. A felmerült és megoldandó problémák, amelyekre a projekt megoldást kínált: a központi infrastruktúra és szolgáltatáshalmaz (TIOP-2.3.1 és a TIOP-2.3.2 projektek) fejlesztései során kialakított szolgáltatásokat a járó- és fekvőbeteg-szakellátó intézmények helyi infrastruktúrája nem azonos technikai színvonalon támogatja, így azok használatba vétele meghiúsulhat; az e-egészségügy területén, lokális szinten hiányzik a korszerű eszközrendszer, a megfelelő működési környezet és az egységes egészségügyi alhálózat kialakítását támogató infrastruktúra; a kórházi betegellátási (HIS) rendszerek elavultak, az egyes típusok, verziók nem kompatibilisek egymással; intézményenként nincsenek megfelelő adatátviteli kapacitások, ezáltal pedig elérhetőségi, kommunikációs problémák adódnak;
nem megfelelő kommunikációs hálózat használata miatt jelentős, a területi eltérésekből fakadó elérhetőségi különbségek tapasztalhatók; nem érhetők el naprakész, hiteles egészségügyi adatok; az ellátások diagnosztikai és terápiás döntéseihez szükséges adatok, információk nem állnak rendelkezésre teljes körűen (megfelelő időben, helyen, feldolgozottsággal, mennyiségben és formában); a betegútszervezés, a kapacitás-tervezés és -menedzsment feltételei nem adottak; nem megfelelő mértékben biztosított az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés; emberi erőforrás oldalról nehézkes az új technológiák, új folyamatok befogadása, integrációja. A PROJEKTRŐL A projekt célja: Jelen fejlesztés célul tűzte ki a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében a közfinanszírozott járó- és fekvőbeteg-ellátó intézményekben az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez történő kapcsolódás biztosítását új hardver és szoftver eszközök szállításával és a beüzemelésükhöz nyújtott szakértő támogatással, tanácsadással. A projektbe bevont intézmények a járóbeteg-kapacitások több mint 92 százalékát, míg a fekvőbetegellátás esetében a kapacitások 97,75 százalékát lefedik, ami a gyakorlatban 69 db járó- és 122 db fekvőbeteg-intézményt jelent. A minimumkövetelmények meghatározása révén összeállt az a hardver- és szoftverszükséglet, amelyek beszerzésével biztosíthatóvá vált a központi informatikai rendszerhez történő csatlakozás. A NISZ által beszerzésre és üzembe helyezésre kerülő eszközök biztosítják az intézmények Nemzeti Távközlési Gerinchálózathoz (NTG) való csatlakozásának lehetőségét. Általános cél Szolgáltatás-orientált, magasabb minőségű és költséghatékony ellátórendszer kialakítása és a területi egyenlőtlenségek mérséklése. Átfogó cél A biztonságos és folyamatos adatáramlást elősegítő infrastruktúra megteremtése intézményi szinten. Stratégiai cél Az egészségügyi szolgáltatók informatikai rendszerei közötti információigények gyorsabb kielégítése, az adattovábbítás és -felhasználás egyszerűsödése az intézmények közötti együttműködés erősödéséhez vezet. Így az állampolgárok számára nyújtott szolgáltatások színvonala is jelentősen megemelkedik, fokozva az egészségügyi rendszer iránti elégedettséget.
Operatív célok a központi e-egészségügy rendszerhez való csatlakozás jegyében, lokális szinten (minden projektbe bevont közfinanszírozott, járó- és fekvőbeteg-ellátó intézménynél) az eszközrendszer és a működési környezet fejlesztése, a helyi informatikai infrastruktúra nagymértékű modernizálása; az egységes egészségügyi alhálózat kialakításának támogatása informatikai eszköz és szoftver oldalról; szükség esetén a kórházi betegellátási (HIS) rendszerek cseréje, a kompatibilitás biztosítása; intézményenként megfelelő adatátviteli kapacitások, ezáltal pedig azonos elérhetőségi, kommunikációs lehetőségek biztosítása; naprakész, hiteles egészségügyi adatok, továbbá ezekből származtatott információk elérésének biztosítása; az ellátások diagnosztikai és terápiás döntéseihez, valamint az ágazati, hatósági, irányítási döntésekhez a szükséges adatok, információk megfelelő időben, helyen, feldolgozottsággal, mennyiségben és formában történő rendelkezésre állásának megvalósítása; az egészségügyi szolgáltatások minőségi színvonalának emelése, az egészségügyi szolgáltatásokkal szembeni állampolgári elégedettség javítása. ÚJ SZERVER ÉS HARDVER ESZKÖZÖK, VALAMINT FEJLETT VIRTUALIZÁCIÓS MEGOLDÁSOK A BETEGELLÁTÁS SZOLGÁLATÁBAN A projekt előkészítési időszakában végzett számos felmérés azt mutatta, hogy az intézményekben megtalálható eszközpark meglehetősen heterogén és általánosságban elmondható, hogy elöregedett és korszerűtlen eszközöket tartalmaz, melyek nem alkalmasak a biztonságos EESZT-csatlakozásra. A csatlakozás minimumfeltételeinek meghatározása a 2011-ben megalakított béta munkacsoport által megfogalmazott egészségügyi informatikai kritériumrendszer legfrissebb változatán alapult. A projekt informatikai munkacsoportja széleskörű egyeztetéseket folytatott az intézmények képviselőivel annak érdekében, hogy a szükséges eszközök úgy kerüljenek meghatározásra, hogy egyfelől a projekt céljainak, másfelől a 191 intézmény meglévő IT-infrastruktúra kompatibilitási elvárásainak is megfeleljenek. Mindezt annak figyelembevételével, hogy a beszerzési, bevezetési idő, és az ezekkel járó költség minél alacsonyabb szinten maradjon. Ezek szerint került feldolgozásra a bevont intézmények összes informatikai beruházási terve is: a projekt céljaival összeegyeztethető, egyéb uniós forrásból finanszírozni nem tervezett tételek, az intézményi felelősökkel együttműködve, priorizáltan kerültek az igénylistára. Ennek alapján alakultak ki a pontos eszközcsoportok, melyek a következő funkciókat fedték le: EESZT-eléréshez szükséges kiszolgálók (szerverek); tárolóegységek; munkaállomások; asztali, közepes és nagy teljesítményű multifunkciós nyomtatók; hálózati eszközök: routerek, switchek, wifi eszközök; kapcsolódó licenszek;
Ezzel párhuzamosan a projekt kialakított minden intézmény számára egy, az intézmény egészségügyi teljesítményével arányos virtuális keretet, melynek felhasználása néhány kötelezően választandó elemen túl, a megadott eszközcsoportokon belül, a kedvezményezettek feladata volt. Az igények véglegesítése a projekt által fejlesztett Konfigurátor program segítségével történt, az intézmények a rendelkezésükre álló virtuális egyéni keretből a saját igényeiknek megfelelően állíthatták össze új eszközportfóliójukat. Fenti eszközportfólión túl, a projekt azon intézmények számára, ahol nem volt biztosított az intézményben használt betegirányító rendszer továbbfejlesztése EESZT-kompatibilis irányba, kialakított egy privát felhőből, távolról nyújtott HIS-szolgáltatást. A funkció a Kormányzati Felhő részét képező Egészségügyi Felhőszolgáltatás keretében valósult meg. A telepítésre kerülő infrastruktúra működőképességének biztosításához szükséges központi hardverés szoftverelemek is beszerzésre kerültek a projektben: eszközállományt kezelő és nyilvántartó rendszer; felügyeleti rendszer; hibajegy kezelő rendszer. A fenntartási időszak üzemeltetési feladatainak előkészítéseképpen a projekthez kapcsolódóan oktatások szervezése történt a választott technológiákban is jártas intézményi szakembergárda kialakítása érdekében. SIKERES KISZÁLLÍTÁSOK ÉS BEÜZEMELÉSEK A projektcsapatot 39 fő alkotta, melyből 18 kolléga részmunkaidőben került foglalkoztatásra. A projektben szűk másfél év alatt 37 beszerzés futott le. A kiszállításokat és beüzemelési feladatokat 191 intézmény 220 telephelye viszonylatában kellett logisztikailag megtervezni és megszervezni. A kiszállított hardvereszközök száma meghaladja a 10.000-et. A projekt informatikai szakembergárdája és ügyfélszolgálati részlege munkanapokon rendelkezésre áll a telefonon és e-mailen érkező kérdések megválaszolásában. A folyamatos kommunikációhoz hozzájárult több, sikeresen megszervezett rendezvény és workshop is, melyet a projekt szervezett a kedvezményezett intézmények szakmai képviselői számára. További információk a projektről a http://tiop233.aeek.hu oldalon érhetők el.