GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
1. hét
Előadás áttekintése A gabonanövények termesztésének jelentősége
A gabonanövények termesztésének jelentősége
A FÖLDTERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT MILLIÓ HEKTÁRBAN (2007) Megnevezés Millió hektár Százalék Világ földterülete 13 009 100 Világ szántóterülete 1 411 11 Világ gyepterülete 3 378 26 Világ erdőterülete 3 937 30 Forrás: FAO, 2010
EGY FŐRE JUTÓ SZÁNTÓTERÜLET (HA) (FAO adatok) 1961 1970 1980 1990 1994 2000 2001 2002 2007 2010* Világ 0,42 0,36 0,30 0,26 0,25 0,23 0,23 0,23 0,21 0,20 Afrika 0,49 0,42 0,34 0,27 0,25 0,23 0,23 0,22 0,23 0,21 Ázsia 0,24 0,20 0,16 0,15 0,15 0,14 0,14 0,14 0,13 0,12 Európa 0,32 0,29 0,26 0,25 0,41 0,40 0,40 0,40 0,38 0,38 Amerika 0,74 0,67 0,59 0,80 0,48 0,44 0,44 0,43 0,40 0,39 Ausztrália+ Óceánia 2,38 2,71 2,44 2,27 2,29 2,05 2,04 1,92 1,32 1,27 USA 0,96 0,90 0,82 0,73 0,68 0,62 0,61 0,60 0,55 0,54 Magyarország 0,52 0,50 0,47 0,49 0,46 0,46 0,46 0,46 0,46 0,46 *Becsült adatok
1000 lakosra jutó terület(ha) Művelési ág Magyarország EU-15 Világ Szántó, kert, ültetvény 492 234 255 Gyep 112 157 597 Erdő 172 305 728 Mg. terület 604 391 852
A TALAJ TERMÉKENYSÉGÉT GÁTLÓ FŐBB TÉNYEZŐK A FÖLDÖN (AZ ÖSSZES TERÜLET %-ÁBAN) Kontinens Szárazság Tápanyagstressz Sekély termőréteg Túl bő nedvesség Állandó fagy Nincs gátló tényező Európa 8 33 12 8 3 36 Közép-Amerika 32 16 17 10 25 Észak-Amerika 20 22 10 10 16 22 Dél-Ázsia 43 5 23 11 18 Afrika 44 18 13 9 16 Dél-Amerika 17 47 11 10 15 Ausztrália 55 6 8 16 15 Délkelet-Ázsia 2 58 6 19 15 Észak- és Közép- Ázsia 17 9 38 13 13 10 Világátlag 28 23 22 10 6 11
A VILÁG MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETE (FAO adatok) Év Mg-i terület (millió ha) Szántóterület (millió ha) Gabonafélék területe (millió ha) 1961 4455 1281 (29 %) 648 (50 %) 1970 4561 1328 675 1980 4665 1351 717 1990 4858 1402 708 2000 4964 1400 675 2005 4968 1421 (29 %) 688 (48 %) 2007 4932 1411 (29 %) 695 (49 %)
A FŐBB SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYCSOPORTOK VETÉSTERÜLETE A VILÁGON (FAO adatok, 2007) Növénycsoport Vetésterület (millió ha) %-os arány Gabonanövények összesen 699 47 ebből búza rizs kukorica Olajnövények 252 17 Hüvelyes növények 73 5 Gyökér-gumós növények 55 4 Egyéb növények (cukor, rost, 403 27 takarmány stb.) Összesen 1482 100 217 157 158 15 11 11
A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE (milliárd fő) (Pepó Péter, 2010) millió fő 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 1750 1800 1850 Fejlődő országok Fejlett országok 1900 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2025 2050 2100
A VÁROSI LAKOSSÁG AZ EGYES KONTINENSEKEN, MILLIÓ FŐ Kontinensek Városi lakosság millió főben 1975 1995 2025 Világ összesen 1538 2584 5066 Afrika 104 250 804 Európa 454 535 598 Észak- és Közép- Amerika 235 332 508 Dél-Amerika 138 249 407 Ázsia 592 1198 2718 Óceánia 15 20 31 Forrás: World Resources, 1996-97
TÖBB MINT 1 MILLIÓ LAKOST SZÁMLÁLÓ VÁROSOK SZÁMA 1950-2015 KÖZÖTT Régiók Városok száma 1 millió lakos felett 1950 1970 1990 2015 Afrika 3 16 59 225 Latin-Amerika 17 57 118 225 Ázsia 58 168 359 903 Európa 73 116 141 156 Észak-Amerika 40 78 105 148 Forrás: World Resources, 1996-97
A VILÁG NÉPESSÉGE GABONATERMELÉSI* SCENÁRIÓK (Pepó P. adatai Rosenweig et al. nyomán) Év 1950 1999 2015 2030 Lakosság (milliárd fő) 2,0 6,0 7,2 8,3 Világ gabonatermése millió tonna 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 1800 3300 2700 3000 a=klímaváltozás nélkül b=klímaváltozás figyelembevételével jobb agrotechnikával c=klímaváltozás figyelembevételével új technológiával és biotechnológiával 2050 10,0 2003 a b c 2060 *búza, rizs, kukorica, köles és cirok
A VILÁG GABONATERMELÉSE World Watch Institute, 2000, FAO, 2005 350 0,3 Termelés, kg/fő 300 250 200 150 100 50 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 Terület, ha/fő 0 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2005 termelés kg/fő terület ha/fő 0
A FŐBB ÉLELMISZEREK FOGYASZTÁSÁNAK ALAKULÁSA (KSH adatok) Megnevezés 1970 1990 2003 2007 fejenkénti éves fogyasztás (kg) Liszt 124 105 98 82 Burgonya 75 61 65 60 Étolaj, margarin 3 12 12 22 Sertészsír 22 24 17 13 Zöldségfélék 83 83 114 118 Gyümölcsök ebből: hazai 73 67 72 62 87 66 77 59 Húsfélék 58 78 72 63 Hal 2,3 2,8 3,4 3,8 Tej, tejtermék (liter) 110 170 138 164 Tojás (db) 247 389 297 270 Egy főre jutó napi energiafogyasztás (kalória) 3098 3380 3058 3195 fehérjefogyasztás (g) ebből állati eredetű fehérje 97,9 43,3 104,7 58,2 91,6 50,6 101,3 58,4
A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK IRÁNTI KERESLET VILÁGPIACI SZINTEN 2005 ÉS 2015 KÖZÖTT Szükséglet (millió t) Termék 2005 2015 Növekedés Kukorica 650 780 20 % Búza 600 720 20 % Rizs 420 470 12 % Szója 210 270 30 % Repce 38 46 21 % Cukor 140 177 26 % Zöldségf. 800 960 20 % Gyümölcs 480 580 20 % Hús 250 310 25 %
ZÖLD FORRADALOM (GREEN REVOLUTION) 1950-es évektől fejlett országok népessége lassú növekedés stagnálás csökkenés fejlődő országok népessége gyors növekedés növekvő élelmiszerigény mennyiség minőség (döntően) (részben) 1960-as évektől CYMMIT a fejlődő országok növénytermelésének (elsősorban gabona) fejlesztésére létrehozott kutató intézet és hálózata Létrehozója: Norman BORLAUG Béke Nobel-díjas A fejlesztés fő területei: nemesítés a kedvezőtlen feltételekhez adaptálódó, nagyobb termőképességű, jobb minőségű gabonafajok fajtái (hibridjei) agrotechnika a jobb fajtákhoz igazított, nagyobb intenzitású agrotechnika Eredmények A gabonafélék termésmennyisége a világon millió tonna/év kg/fő/év 1961 877,0 127,8 1970 1192,6 136,9 2000 2060,4 147,6
Jövőbeni kihívás - Kevesebb föld és víz egyre több embernek Lakosság 3,0 3.0 Mrd. 6,5 6.5 Mrd. 8,3 8.3 Mrd. Rendelkezésre álló megművelhető terület/fő 1960 2005 2030 2.200 2,200 1.800 1,800 4.300 4,300 (m 2 ) >70% a nem használt megművelhető terület 2030-ra olyan kevés megművelhető terület lesz, mint még soha azelőtt Forrás: UN, FAO
A GABONAFÉLÉK VETÉSTERÜLETI TERÜLETE ÉS ARÁNYA (FAO adatok, 2008) Mértékegység (millió ha) Összes szántóterület Összes gabona Kalászos gabona Kukorica Egyéb gabona Világ 1411,1 713,4 461,3 161,0 91,1 USA 170,4 61,0 25,9 31,8 3,2 Kína 140,6 86,9 54,8 29,9 2,2 India 158,7 100,7 72,6 8,3 19,8 Oroszország 121,6 44,6 41,2 1,7 1,6 Ausztrália 44,2 20,3 19,4 0,07 0,9 Argentína 32,5 9,4 5,3 3,4 0,7 EU 27 108,6 60,6 49,8 8,9 2,0 Franciaország 18,4 9,6 7,8 1,7 0,1 Németország 11,9 7,0 6,5 0,5 0,03 Magyarország 4,6 2,9 1,7 1,2 0,02 Mértékegység (%) Világ 100,0 50,6 32,7 11,4 6,5 USA 100,0 35,8 15,2 18,7 1,9 Kína 100,0 61,8 39,0 21,3 1,6 India 100,0 63,5 45,7 5,2 12,5 Oroszország 100,0 36,7 33,9 1,4 1,3 Ausztrália 100,0 45,9 43,9 0,2 2,0 Argentína 100,0 28,9 16,3 10,5 2,2 EU 27 100,0 55,8 45,9 8,2 1,8 Franciaország 100,0 52,2 42,4 9,2 0,5 Németország 100,0 58,8 54,6 4,2 0,3 Magyarország 100,0 63,0 37,0 26,1 0,4
A FONTOSABB NÖVÉNYCSOPORTOK VETÉSTERÜLETI ARÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON (KSH adatok, 1960-2009) (%) Növénycsoport 1960 1970 1980 1990 2000 2005 2009 Kalászos gabonák 38,2 35,5 34,8 35,4 34,1 37,9 37,5 őszi búza 19,8 25,2 26,9 25,9 22,8 25,1 25,4 Kukorica és egyéb 28,0 28,0 32,8 30,6 30,6 29,7 28,8 kukorica 26,4 23,6 26,0 23,0 26,5 26,5 26,0 Olajnövények 1,5 2,7 7,0 9,9 9,2 14,1 19,9 napraforgó 1,3 1,8 5,8 7,4 6,6 11,3 12,5 Egyéb növények (hüvelyes, takarmány, ipari, gyökér és gumós stb.) 30,4 25,3 23,8 22,6 21,6 14,3 13,8 Vetetlen és kipusztult 2,0 8,5 1,6 1,4 4,4 4,0 n.a. Összes szántóterület 100 100 100 100 100 100 100 Összes szántóterület (ezer ha) 5310 5046 4735 4713 4500 4513 4487
A FONTOSABB NÖVÉNYCSOPORTOK VETÉSTERÜLETI ARÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA FRANCIAORSZÁGBAN ÉS NÉMETORSZÁGBAN (EUROSTAT adatok, 2009) (%) Növénycsoport Franciaország Németország Kalászos gabonák 41,8 54,0 őszi búza 28,3 27,0 Kukorica és egyéb 10,1 3,9 kukorica 9,6 3,9 Olajnövények 11,4 12,6 napraforgó 3,7 0,2 Egyéb növények 36,7 29,5 (hüvelyes, takarmány, ipari, gyökér és gumós stb.) Összes szántóterület 100,0 100,0 Összes szántóterület (ezer ha) 18267 11943
MAGYARORSZÁG GABONATERMELÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE Mutató 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2008 Összes megtermelt gabona mennyisége (millió t) 1 lakosra jutó gabonatermel és (kg/fő/év) 5,4 6,17 7,64 14,01 12,56 10,03 16,95 581,1 619,4 740,2 1308,2 1210,6 983,3 1689,8 Összes belső felhasználás (millió t) Összes export (millió t) Búza termésátlag (t/ha) Kukorica termésátlag (t/ha) 7,0 8,6 12,2 13,1 8,8 8,4 0,2 0,9 1,0 1,4 2,1 6,4 1,5 1,7 2,1 4,8 5,1 3,6 5,0 1,6 2,5 3,4 5,3 4,1 4,2 7,5
MULTIFUNKCIÓS NÖVÉNYTERMESZTÉS NÖVÉNYTERMESZTÉS TERMELÉS KÖRNYEZETVÉDELEM EGYÉB Mg-i felhasználás (állattenyésztés stb.) ex situ típusú tájvédelem Élelmiszeripar Ipari alapanyagok in situ típusú ESA területek (környezetileg érzékeny) egyensúlyi területek foglalkoztatás szociális Energetika jó puffer területek vidékfejlesztés
A GABONANÖVÉNYEK SZEREPE A MULTIFUNKCIONÁLIS NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN (Pepó Péter, 2010) Termelési funkció főtermék melléktermék diverzifikálás Környezet- és természetvédelmi funkció humán táplálkozás állati takarmányozás ipari alapanyagok energia alapanyagok állattenyésztés (alom, takarmány) ipari alapanyagok energia termelés prevenció megvalósítás in situ fontosabb területek termőföld megtartása talajvédelem agro- és természetes ökoszisztémák biodiverzitás Társadalmi-gazdasági funkció jólét jól lét Társadalmi foglalkoztatás szociális vidéki népesség helybentartása Gazdasági jövedelem növelése feldolgozó iparok élelmiszerbiztonság takarmánybiztonság nemzetgazdasági egyensúly (exporttöbblet)
FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG DEFINÍCIÓI I. A FAO definíciója: Az agrárgazdaság fenntartható fejlesztése a természeti erőforrások megőrzésére, az azokkal való gazdálkodásra és a források megőrzésére, és a jelenlegi termelési technológiák olyan megváltoztatására irányuló törekvés intézményes megvalósítása, amely lehetővé teszi az emberiség jelenlegi és a jövőbeli generációi számára az élelmiszer- és egyéb agrárgazdasági eredetű alapanyagigények harmonikus kielégítését. Az agrárgazdaság mezőgazdaság, az erdő- és halgazdaság, valamint az élelmiszer-feldolgozás ilyen módon megfogalmazott fenntartható fejlődése megőrzi a talaj, az élővizek, a növényi- és állatvilág genetikai erőforrásait, megakadályozza az emberi környezet leromlását, és technológiai szempontból megfelelő, gazdaságilag hatékony, a társadalom számára pedig tartós fejlődést biztosít. A Kanadai Mezőgazdasági Minisztérium definíciója: Azokat nevezzük fenntartható mezőgazdasági-élelmiszeripari rendszereknek, amelyek gazdaságosak, kielégítik a társadalom korszerű táplálkozással kapcsolatos igényeit és megőrzik a környezet minőségét, a világ természeti erőforrásait a jövő generációk számára.
FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG DEFINÍCIÓI II. Az USA Kongresszusa definíciója: A növénytermelési és állattenyésztési gyakorlatnak olyan integrált, termőhelyhez alkalmazkodó rendszere, amely hosszú időszakra kielégíti az emberi táplálék- és nyersanyagigényeket; megőrzi a környezet minőségét és a természeti erőforrásokat, amelyek a mezőgazdasági termelés alapját képezik; a lehető leghatékonyabban használja a nem megújítható természeti és farmon belüli erőforrásokat, ahol csak lehet integrálja a természetes biológiai körfolyamatokat és szabályozó mechanizmusokat; biztosítja a mezőgazdasági műveletek gazdaságosságát; megőrzi a mezőgazdaságban dolgozók és a vidéki társadalom egészének életminőségét.
FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG DEFINÍCIÓI III. A különböző definíciók számos közös elemet tartalmaznak: A talaj, mint természeti erőforrás megkülönböztetett használata. Az erőforrások védelme és a környezetminőség, a tájkarakter, a biodiverzitás megőrzése. A gazdaságosság, a produktivitás fenntartása és javítása. Az életminőség javítása, elfogadható jövedelem biztosítása a legtöbb ember számára. A generációk közötti egyenlőség. A társadalmi és környezeti kockázatok csökkentése. A fenntartható vidékfejlesztés az agrárgazdaság és ezen belül a mezőgazdaság, illetve élelmiszer-termelés fenntartható fejlődésével tágabb fogalomkör, de azokkal szoros összefüggésben áll, mert magába foglalja a vidéki lakosság és a vidéki települések nem mezőgazdasági jellegű tevékenységi körét is, amelyek sok esetben az agrárgazdaság fenntartható fejlődésének nélkülözhetetlen elemei. A fenntartható regionális fejlődésnek az életminőség és az életfeltételek javítását kell célul kitűznie. Az agrárgazdaság fenntartható fejlődése: legyen környezetkímélő, erőforrás takarékos, egészséges élelmiszert és takarmányt állítson elő, védje meg a biológiai diverzitást, tegye érdekeltté a gazdálkodók jelen és jövő generációit a termelésben, segítve a falusi térségek népességmegtartó képességét és járuljon hozzá a vidék fejlesztéséhez.
NÖVÉNYTERMESZTÉSI MODELLEK (Pepó Péter, 2005) Intenzív agrotechnika Agronómiai és ökonómiai termésmaximum Specializáció Hagyományos növénytermesztés Fenntartható növénytermesztés Biológiai, ökológiai és agrotechnikai interakciók Környezetkíméló agrotechnika Diverzifikáció
KÜLÖNBÖZŐ TÉNYEZŐCSOPORTOK HATÁSA A FENNTARTHATÓ NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN Környezet Fenntartható növénytermesztés Társadalom Gazdaság
FENNTARTHATÓ NÖVÉNYTERMESZTÉS Néhány fontosabb jellemzője: az agroökológiai feltételek (talaj, víz stb.) megőrzése és/vagy javítása a jelentben és a jövőben a biodiverzitás és genetikai források megőrzése és fenntartása a környezetvédelmi problémák csökkentése, minimalizálása kiváló minőségű és egészséges növényi termékek előállítása kiváló minőségű agrotechnika ökonómiai életképesség társadalmi elfogadottság
FENNTARTHATÓSÁG MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A GABONATERMESZTÉSBEN (Pepó Péter, 2010) FENNTARTHATÓSÁGOT segíti rendkívül széles fajta/hibrid választék a fontosabb gabonanövényeknél kalászos gabonák talajvédelem korszerű agrotechnika minőségbiztosítás minőségi végtermék társadalmi elvárások megléte rontja a gabonafélék túlzott aránya irracionális vetésváltás biodiverzitás csökkenése nem szakszerű agrotechnika nem megfelelő jövedelmezőség társadalmi elvárások hiánya
INTEGRÁLT GABONATERMESZTÉS ELEMEI (Pepó Péter, 2010) Integrált gabonatermesztés: az agroökológiai, biológiai-genetikai és agrotechnikai tényezők harmonizációja, integrált alkalmazása. AGROÖKOLÓGIAI FELTÉTELEK Éghajlati időjárási feltételek Talajtani domborzati feltételek BIOLÓGIAI GENETIKAI ALAPOK Genotípus Vetőmag AGROTECHNIKAI ELEMEK Vetésváltás Talajművelés Tápanyagellátás Vetéstechnológia Növényvédelem Növényápolás Öntözés Betakarítás Elsődleges feldolgozás Tárolás
AKG SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉSI PROGRAMJA I. AKG céljai a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet a környezettudatos gazdálkodás a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat kialakítása a környezet állapotának javítása minőségi élelmiszerek, egyéb növényi termékek előállítása a gazdaságok életképességének javítása a gazdasági hatékonyság növelése Szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogramok Horizontális célprogramok Zonális célprogramok
AKG SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉSI PROGRAMJA II. Szántóföldi horizontális célprogramok integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram tanyás gazdálkodás célprogram ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram Természetvédelmi zonális célprogramok szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram szántóföldi növénytermesztés madár- és élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram apróvad szántóföldi növénytermesztés kékvércse fejlesztési előírásokkal célprogram élőhely- Erózió elleni célprogramok vízerózió elleni célprogram szélerózió elleni célprogram
AKG SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉSI PROGRAMJA III. Szántóföldi célprogram csoportokra vonatkozó kötelezettségek talajvizsgálat tápanyaggazdálkodási terv vetésváltási szabályok zöldugarra vonatkozó szabályok talajművelésre vonatkozó szabályok növényvédelemre vonatkozó szabályok Integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram különleges szabályai min. 0,3 ha max. 75 ha összes szántóföldi növény (kivéve rizs, energiafű, kínai nád, fásszárú energianövény) induláskor akkreditált laboratóriumban talajvizsgálat éves tápanyaggazdálkodási terv éves földhasználati terv 5 év alatt egyszer középmély (35-60 cm) lazítás vetésváltási szabályok betartása 5 év alatt az őszi búza, kukorica és napraforgó együttes részaránya max. 60%, pillangós növényeké max. 10% 5 év alatt legalább egyszer zöldtrágya növény (másodvetésű is lehet) kizárólag környezetkímélő növényvédőszerek használata növényvédelem előrejelzés alapján
ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS I. Lehetőség szerint a mezőgazdasági termelés EGÉSZÉT (növénytermesztés + állattenyésztés) fogja át + egészüljön ki a mezőgazdasági termékek FELDOLGOZÁSÁVAL. Az ökológiai gazdálkodás alapelvei a mezőgazdasági üzemen belül zárt ciklus biztosítása lehetőség szerint minél teljesebb, zárt rendszerű anyag- és energiaáramlás a környezeti, természeti feltételek megtartása, javítása speciális minőségű, egészséges élelmiszerek, takarmányok előállítása szintetikus anyagok szerek stb.) mellőzése (műtrágyák, szintetikus növényvédő GM növények használata tiltott speciális agrotechnika (vetésváltás, talajművelés, növényvédelem stb.) tápanyagellátás,
ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS II. Konvencionális növénytermesztés átállási időszak (3 év) Ökológiai (bio) növénytermesztés Nincs (esetleges) ellenőrzés Folyamatos ellenőrzés Folyamatos ellenőrzés Ökológiai növénytermesztés elemei szellemi másként gondolkodás természetről, környezetről, társadalomról, gazdaságról anyagi speciális agrotechnika alkalmazása Az ökológiai gazdálkodás formái biodinamikus szerves biológiai gazdálkodás soil association permakultúra Masanobu Fukuoka ( ne tégy semmit )
ÖKOLÓGIAI TERÜLETEK NAGYSÁGA KONTINENSENKÉNT (Willer és Yussefi, 2008) 2,5 millió ha Észak-Amerika 8,2 millió ha Európa 3,3 millió ha Ázsia 8,1 millió ha Latin-Amerika 0,9 millió ha Afrika 12,1 millió ha Ausztrália és Óceánia
AZ ÖKOLÓGIAI ÉLELMISZEREKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK (MILLIÓ USD) MEGOSZLÁSA KONTINENSENKÉNT, 2002 (Willer és Yussefi, 2004) Észak- Amerika; 11,7 Egyéb; 0,7 Európa; 10,6
AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBA VONT TERÜLETEK ÉS GAZDASÁGOK AZ EU-BAN (1985-2007) hektár gazdaság Forrás: Minou Yussefi and Helga Willer (ed.): The World of Organic Agriculture 2008.
A VILÁG TÍZ LEGNAGYOBB ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSI ARÁNYÁT FELMUTATÓ ORSZÁGÁNAK ADATAI (2007) 35,00 30,00 % 29,70 25,00 20,00 15,00 10,00 13,40 11,00 9,80 9,10 8,90 8,80 8,00 7,80 7,00 5,00 0,00 Lichtenstein Ausztria Svájc Lettország Olaszország Csehország Észtország Svédország Szamoa Kelet-Timor Forrás: Minou Y ussefi and Helga Willer (ed.): The World of Organic Agriculture 2009.
AZ ELLENŐRZÖTT TERÜLET VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON hektár 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Forrás: Dr. Roszik et al.: Biokontroll Hungária Kht. éves jelentés 2008.
AZ ÖKOLÓGIAILAG ELLENŐRZÖTT TERÜLET MEGOSZLÁSA 2008-BAN Gyümölcs és bogyós ültetvények 1,69% Burgonya 0,03% Szólő 0,55% Egyéb több éves ültetvények 0,10% Halastó, erdő, nádas 5,34% Gabonafélék 17,16% Cukorrépa 0,00% Fehérje növények 0,43% Ipari növények 6,31% Friss zöldségek, dinnyék, szamóca 0,92% Rét, legelő 57,37% Vetőmag 0,12% Ugar 1,45% Tömegtakarmányok 8,52% Gabonafélék Fehérje növények Burgonya Cukorrépa Ipari növények Friss zöldségek, dinnyék, szamóca Tömegtakarmányok Vetőmag Ugar Rét, legelő Gyümölcs és bogyós ültetvények Szólő Egyéb több éves ültetvények Halastó, erdő, nádas
PRECÍZIÓS NÖVÉNYTERMESZTÉS I. Lényege: az agrotechnikai műveleteket nem tábla, hanem a táblán belül, lokális szinten valósítjuk meg. Célja: az agronómiai hatékonyság növelése az input felhasználás mérséklése a környezeti terhelés csökkentése nagyobb termésmennyiség jobb termésminőség kedvezőbb termésbiztonság minőségi technológia nagyobb jövedelmezőség Elemei: hardware (GPS, hozammérők, szenzorok gyomokra, betegségekre, kártevőkre stb.) térképek (hozamtérképek, talaj tápanyagtérképek, víz-, tápanyag-, hő-, levegőgazdálkodás, talajvíz, talajszerkezet, tömöttség, ph stb.) algoritmusok (adatok, térképek alapján az agrotechnikai elemek végrehajtásának elméleti megalapozása) software (az adott agrotechnikai elem, adott táblára adaptált végrehajtásának számítógépes vezérlése)
PRECÍZIÓS NÖVÉNYTERMESZTÉS II. A precíziós növénytermesztés agrotechnikai elemei talajművelés (műveletek, műveleti mélység) tápanyaggazdálkodás (szervestrágyázás, műtrágyázás NPK, levéltrágyázás, meszezés) vetéstechnológia (állománysűrűség, vetésmélység) növényvédelem (gyomirtás, herbicid dózisa, fungicid- és inszekticidkezelés, regulátor használat) öntözés (öntözött területek, víznorma) betakarítás (deszikkálás, betakarítási idő)
PRECÍZIÓS TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁS (foszfor)
PRECÍZIÓS TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁS (kálium)
PRECÍZIÓS VETÉS, VÁLTOZÓ ÁLLOMÁNYSŰRŰSÉGGEL
Előadás összefoglalása A gabonanövények termesztésének jelentősége Szerepük a világ növénytermesztésében Szerepük a magyar növénytermesztésben Gabonanövények helye a multifunkcionális növénytermesztésben Fenntarthatóság és gabonatermesztés Integrált növénytermesztés és gabonatermesztés Ökológiai növénytermesztés és a gabonanövények termesztése Precíziós növénytermesztés és a gabonanövények
Előadás ellenőrző kérdései Ismertesse a mezőgazdaság, a növénytermesztés feladatait az élelmiszertermelésben. Melyek a zöldforradalom eredményei? Melyek a multifunkcionális, a fenntartható, az integrált, az ökológiai növénytermesztés céljai, feladatai, módszerei? Ismertesse az AKG programokat. Melyek a precíziós növénytermesztés elemei?
Előadás felhasznált forrásai Szakirodalom: Antal J. (szerk.): 2005. Növénytermesztéstan 1. A növénytermesztés alapjai. Gabonafélék. Mezőgazda Kiadó, Budapest Pepó Pé. (szerk.): 2008. Növénytermesztési praktikum 1. kötet. Egyetemi jegyzet, Debrecen Pepó Pé. Sárvári M.: 1999. Növénytermesztési alapismeretek. Egyetemi jegyzet, Debrecen Egyéb források: Balla L. (szerk.): 2002. Kalászosgabona-termesztés. Gazdálkodási Stratégia. Mezőgazda Kiadó, Budapest Antal J.: 2000. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest Bocz E. (szerk.): 1992. Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest Izsáki Z. Lázár L. (szerk.): 2004. Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és kereskedelme. Mezőgazda Kiadó, Budapest Birkás M.: 2010. Talajművelők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest További ismeretszerzést szolgáló források: Szakfolyóiratok témakörökhöz kapcsolódó publikációi - Növénytermelés - Agrokémia és Talajtan - Növényvédelem - Gyakorlati Agrofórum - Magyar Mezőgazdaság
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET Következő előadás témája: A gabonanövények termesztésének történeti áttekintése; ökológiai feltételrendszere; biológiai feltételrendszere; A gabonanövények ontogenetikai fejlődése; minősége és felhasználása Előadás anyagát készítették: Dr. Pepó Péter, egyetemi tanár