Ökohatékonyság és szétválás Szigeti Cecília SZE- KGyGK
Előzmények York et al. 2004 GDP és EF kapcsolata 1999-ben The Ecologial Footprint Intensity of National Economies Technooptimizmus kicsiben és nagyban Korrektebb lenne a természetes mértékegységben megadott termeléshez, s nem annak pénzbeli értékéhez viszonyítani az ökolábnyom adatokat. Egyfelől erre nem állnak rendelkezésre adatok, másfelől a módszertanban az összehasonlíthatóság végett ragaszkodtunk az eredeti York cikk eljárásához.
Korlátok Adatbázisok megbízhatatlansága (GDP, EF) Adathiány Elemzési keret De mire jó?
IPAT I = P A T I = az emberi tevékenység természeti környezetre gyakorolt hatása (impact), EF P = a népességszám (population), fő A = az egy főre jutó gazdasági teljesítmény (affluence), GDP/fő T = technológia (technology), EF/GDP
10 9 y = 0,0001x + 1,2074 R² = 0,74782 8 7 6 EF gha/fő 5 4 3 2 1 0 0 10000 20000 30000 40000 50000 60000 70000 80000 GDP/fő
A GDP és az EF közötti közepesnél erősebb kapcsolat a vizsgált időpontoban megfigyelhető volt, a magasabb jövedelmű országokban általában az ökológiai lábnyom is magasabb. Ezt a megállapítást korábbi vizsgálataink eredményei (Szigeti et al. [2013]; Szigeti- Tóth [2014]) és irodalmi adatok is alátámasztják York et al. [2004] és az összefüggés az egyéni fogyasztók szintjén is megfigyelhető (Csutora [2014]).
Ökohatékonyság Gazdasági teljesítmény növelése GDP EF Környezetterhelés csökkenése
Szétválás Erős szétválás Gyenge szétválás GDP Kisebb környezetterhelés Nagyobb gazdasági teljesítmény EF
Szétválás nincs szétválás 11% erős szétválás 30% gyenge szétválás 59%
T/Md 1999 Switzerland 0,33 Mauritius 0,37 Italy 0,38 Austria 0,42 Japan 0,42 Germany 0,44 Netherland s 0,45 Colombia 0,46 Korea Republic of 0,5 France 0,51 Md=4,86 T/Md 2009 Norway 0,22 New Zealand 0,39 Switzerland 0,44 Cuba 0,49 Japan 0,52 Germany 0,53 United Kingdom 0,55 Austria 0,56 Italy 0,57 Iraq 0,57 Md=2,27 T/Md 2012 Norway 0,32 Cuba 0,41 Switzerland 0,42 Netherlands 0,47 Spain 0,47 Ireland 0,50 Germany 0,50 Denmark 0,52 Iraq 0,52 Italy 0,53 Md=2,42
Kedvező tendenciának tekinthető, hogy a vizsgált tíz év alatt a világ átlagos az ökológiai lábnyom intenzitása jelentősen javult: 1999-ben 4,86 gnm földterület szükséges 1 dollár megtermeléséhez, 2009-ben ez a terület csak 2,27 gnm. Ez a változás rendkívül kedvező, mert azt jelenti, hogy az átlagos ökohatékonyság javult. 2009 és 2012 között már nem azonosítható ez a kedvező jelenség.
A legökohatékonyabb országok között több olyan országot is találunk, amelyeknél erős szétválás történt. Közülük is kiemelkedik Norvégia, ahol a GDP növekedése számottevő EF csökkenéssel járt. A vizsgált országok több mint 30%-ánál az az adott időszak alatt erős szétválás történt, közel 60%-nál pedig gyenge szétválás, ami azt mutatja, hogy az országok közel 90%-a fejlődés fenntarthatóbb irányába indult el. Jelentős adatbázis hibáklehetnek (Új-Zéland)
1999 2009 10,00 28440 17288 1 0,1 0 5000 10000 15000 20000 GDP 25000 30000 35000 T/Md T/Md 10 1,00 0 0,10 10000 20000 30000 GDP 40000 50000 60000
10,00 2012 T/Md 1,00 30558 0 10000 20000 30000 40000 50000 60000 70000 0,10 GDP
A kedvező tendenciák ellenére óvatosságra ad okot, hogy a kedvező (1 alatti) ökolábnyom-intenzitás határa 17,7 ezer dollárról 28,4 ezer dollárra nőtt. A gyenge szétválás a környezeti terhelés (EF) növekedését jelenti az egyes országokban, csak a GDP-hezviszonyított arányaiban és nem abszolút módon jelent előrelépést. Az IPAT egyenletbe behelyettesítve a kerekített adatokat: 1999 és 2009 között a népesség 13%-kal nőtt, az egy főre eső GDP 110%-kal nőtt, az intenzitás 53%-kal csökkent, ami a környezeti terhelés 12%-os növekedését jelenti.
Aggodalomra adhat okot, hogy az ökohatékonyság javulásával nő a különbség a legjobb és a legrosszabb helyzetben levő országok között. A fejlődés fenntarthatóbb iránya egyelőre csak a fejlett országokban realitás. Afrikai országoknál alapvető kérdés, hogy a következő évtizedekben milyen fejlődési úton indulnak el. Ezen a kontinensen arra is találunk példát, hogy az ökohatékonyság úgy romlik, hogy a jelentősen növekvő ökológiai lábnyom mellett a GDP alig emelkedik (Nigéria).
Köszönöm a figyelmet!