2005. évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervérıl I. Fejezet Általános rendelkezések 1. (1) A törvény hatálya Budapestre és Pest megyének a Budapesti Agglomerációhoz tartozó településeire, illetve települési önkormányzataira (a továbbiakban együtt: Budapesti Agglomeráció) terjed ki. A Budapesti Agglomeráció területéhez tartozó települések felsorolását az 1/1. számú melléklet tartalmazza. 1. A Budapesti Agglomeráció a fıvárost és a városkörnyéki agglomerálódó településeket egyaránt magába foglaló - múltjában, jelenében és jövıjében - egymáshoz sok szállal kapcsolódó, egymásra utalt, de közigazgatásilag megosztott térség. Budapest és agglomerációja Közép-Európa legnagyobb monocentrikus népességi, termelési és szellemi koncentrációja. Ebben a térségben, az ország területének mindössze 2,7%-án él a magyar népesség több mint negyede és itt termelıdik a nemzeti jövedelem mintegy 40%-a. A Budapesti Agglomeráció, (a Közép-Magyarországi Régió magterülete) az ország központi térsége, a magyar térszerkezet sajátos eleme, szerepénél fogva más régiók fejlıdésének is befolyásolója. Mivel az ország egyik legintenzívebben hasznosított, így leginkább terhelt területe is, ezért csak koordinált fejlesztéssel és összehangolt tervezéssel lehet megfelelni az európai térszerkezetben is felértékelıdı központi szerepkörébıl fakadó kihívásoknak. 2. A területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) határozta meg a Budapesti Agglomerációt (és a Balaton Kiemelt Üdülıkörzetet), mint kiemelt térséget, amelynek területére területrendezési tervet kell készíteni. A törvényben megfogalmazott hierarchia értelmében a területrendezési terveknek összehangolt, egymásra épülı rendszert kell alkotnia. Az Országos Területrendezési Tervnek (OTrT) és a kiemelt térségek területrendezési tervének tartalmi elemeit és a bennük megfogalmazott peremfeltételeket a megyei, illetve a megye egy adott térségére készülı területrendezési tervekbe be kell építeni, elhatározásaikat pedig a településrendezési tervek készítésénél és elfogadásánál érvényesíteni kell. E tervhierarchia a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének (a továbbiakban: agglomerációs terv) készítésében azt jelentette, hogy a tervben figyelembe kellett venni és be kellett építeni - a terv méretarányának megfelelıen pontosítva - az OTrT elhatározásait a területfelhasználásra, a térszerkezetet meghatározó elemekre, illetve a területhasználat szabályaira vonatkozóan. 3. Az agglomerációs terv összhangban van az Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a térség még nem jóváhagyott területfejlesztési koncepciójával, amelyek a kapu-híd szerep erısítését, a decentralizált koncentrációt, a jelenleginél kiegyensúlyozottabb (fenntarthatóbb) térbeli fejlıdést és kedvezıbb életminıséget tőztek ki célul. Ennek figyelembevételével az agglomerációs terv fı feladata volt a térség távlati érdekeinek figyelembevételével: - az agglomeráció távlati térszerkezetének meghatározása, - az országos és térségi jelentıségő közlekedési és közmő hálózatok helyének, illetve kapcsolatrendszerének megállapítása, - az urbanizált (települési), illetve a mezı-, erdıgazdasági, valamint a természeti területek rendszerének meghatározása, a területek használatára vonatkozó fı szabályok megállapítása, - a természeti erıforrások megırzéséhez szükséges keretfeltételek, illetve szabályok megállapítása. (2) Az Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell a Budapesti Agglomeráció területén alkalmazni. A rendelkezés a törvény területi és személyi hatályát egyaránt meghatározza. A törvény területi hatálya a Budapesti Agglomerációra terjed ki. A Budapesti Agglomeráció Budapest fıvárosból és Pest megyének - a törvény 1/1. sz. mellékletében meghatározott - 80 településébıl áll. A törvény személyi hatálya pedig a megyei (fıvárosi) területrendezési tervek, illetve a településrendezési eszközök készítıire, vagyis az önkormányzatokra terjed ki. Az állampolgárokra a törvény hatálya közvetlenül nem terjed ki; a törvényben
megállapított jogok és kötelezettségek rájuk (illetve az ı vonatkozásukban) a megyei területrendezési terven, illetve a településrendezési eszközökön, valamint az azokon alapuló egyes hatósági döntéseken keresztül érvényesülnek. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve 2. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve a) a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervét (a továbbiakban: Szerkezeti Terv), valamint b) a Budapesti Agglomeráció Övezeti Tervét (a továbbiakban: Övezeti Terv) tartalmazza. Az agglomerációs terv a térség kiegyensúlyozott távlati fejlıdése és a természeti erıforrások megırzése érdekében meghatározza a távlati térszerkezetet, a térségi jelentıségő közlekedési és közmő hálózatok helyét, az urbanizált, a mezıgazdasági, erdıgazdasági és a természeti területek rendszerét, továbbá átfogóan szabályozza azok használatát. Ennek megvalósításához két tervi eszköz áll a jogalkotó rendelkezésére: egyrészt a térszerkezet (Szerkezeti Terv), másrészt a térségi övezetek (Övezeti Terv) meghatározása. II. Fejezet Szerkezeti Terv 3. (1) A Szerkezeti Terv a településrendszert, valamint a térségi területfelhasználásnak és a mőszaki infrastruktúra-rendszereknek térbeli rendjét határozza meg, M = 1:50 000 méretarányban. (2) A Szerkezeti Tervet a 2. számú (térképi) melléklet tartalmazza. A Szerkezeti Terv a Budapesti Agglomeráció területén a térszerkezet javítása, valamint a területfelhasználás és a környezethasználat egyensúlya érdekében mind a mőszaki infrastruktúra hálózatokat, mind a területfelhasználást alakítja. Ennek eszközeként területfelhasználási kategóriákat jelöl ki, amelyekre a térség sajátosságai folytán szabályokat és korlátokat állít fel. A Budapesti Agglomeráció térségi területfelhasználási kategóriái 4. A Budapesti Agglomeráció térségi területfelhasználási kategóriái a következık: a) települési térség, ezen belül: aa) városias települési térség, ab) városias települési térség részét képezı nagy kiterjedéső zöldterület, ac) hagyományosan vidéki települési térség, ad) magas zöldfelületi arányú települési térség, b) erdıgazdálkodási térség, c) mezıgazdasági térség. d) zöldövezet részét képezı mezıgazdasági térség, e) mőszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére szolgáló terület, f) egyéb rendeltetéső terület. A Szerkezeti Terv az OTrT törvény kiemelt térségekre meghatározott területfelhasználási kategóriáit szükség szerint kiegészíti további kategóriákkal, illetve megfelelı eltéréssel alkalmazza azokat. Az OTrT törvény területfelhasználási kategóriáitól való eltérés szükségességét a Budapesti Agglomeráció területi sajátosságai (valamint a települési területeknek az elmúlt évtizedben tapasztalt kedvezıtlen, koordinálatlan kiterjedése miatt szükségessé váló zöldövezet kialakításának igénye) indokolják. A települési térségen belüli területfelhasználási kategóriák az OTrT törvényben meghatározott jellemzık alapján, illetve ezen paramétereknek a Budapesti Agglomeráció térségi, településrendszerbeli sajátosságainak figyelembevételével történt további differenciálásával kerültek meghatározásra. Települési térség 5. (1) Települési térség nem beépített területe abban az esetben minısíthetı át beépítésre szánt területté, ha a településszerkezeti tervben, a helyi építési szabályzatban, vagy szabályozási tervben a beépítésre szánt, és már
jellemzıen beépített területeken, vagy a már korábban kijelölt területek hasznosításával az adott területfelhasználás számára már nincs lehetıség. (2) A település szerkezeti tervében beépítésre tervezett lakó-, vegyes, gazdasági és üdülıterület akkor vehetı igénybe, ha a) a tervezett területfelhasználás jól illeszthetı a település meglevı szerkezetéhez, b) nem sért táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi érdeket, és c) a tervezett funkció ellátásához szükséges mőszaki (közmő, közúti és tömegközlekedési) infrastruktúra egyidejőleg létrehozható. (3) Új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb nem jelölhetı ki, kivéve, ha a külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat az ettıl való eltérést indokolja. (4) A települési térség hullámtéri területe beépítésre szánt területté akkor minısíthetı, ha az árvízvédelem jogszabályban elıírt mértékő biztosítása következtében a terület hullámtéri jellege megszőnik. (5) A városias települési térség részét képezı nagy kiterjedéső zöldterület az 5 hektárnál nagyobb összefüggı olyan városi és települési jelentıségő zöldterület, valamint zöldfelület jellegő intézményterület, amely megkülönböztetett védelmet és szabályozást igényel, és amely a települések szerkezetének meghatározó jelentıségő eleme. (6) A magas zöldfelületi arányú települési térségbe - elsısorban rekreációs funkcióval rendelkezı - összességében alacsony beépítettségő területek tartoznak. (7) A magas zöldfelületi arányú települési térség legfeljebb 30%-án beépítésre szánt településközponti vegyes, üdülı- és különleges terület, legalább 70%-án pedig beépítésre nem szánt közlekedési és közmőterület, zöldterület, erdıterület, mezıgazdasági és vízgazdálkodási terület alakítható ki. A Szerkezeti Tervben települési térségként lehatárolt területen a területfelhasználás módjáról és részletes szabályairól természetesen a helyi önkormányzatok döntenek, de az általános alapvetı követelményeket, amelyeket figyelembe kell venniük, rögzíti a törvény. A beépítésre nem szánt területek beépítésre szánt területté való átminısítése és tényleges igénybevétele során követelmény, hogy bebizonyosodjon: a tervezett funkció elhelyezésére adott településben sem a beépített (mőszakilag már korábban igénybe vett) területek helyreállításával (rehabilitálásával), sem a jóváhagyott helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben a beépítésre szánt területként kijelölt területek hasznosításával nincs lehetıség. A települési térség igénybevételének és bıvítésének fontos kritériuma, hogy az csak a tervezett funkció ellátásához szükséges mőszaki infrastruktúra kialakításának biztosítása esetén lehetséges. A települések beépítésre szánt területeinek összenövését gátló szabály, amely szerint új beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki a település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb, fontos - lényegében egyedüli - eszköze a strukturált térszerkezet alakításának, a települési identitás erısítésének, valamint a zöldövezet kialakításának. A szabály csak az új beépítésre szánt területek kijelölését korlátozza, és a fıváros esetében a fıváros településszerkezeti tervében és a szabályozási kerettervében kell érvényesíteni Budapest közigazgatási határán. A területi hatásvizsgálatra alapozott kivételes eltérés lehetıségét a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl szóló 1996. évi XXI. törvény és az egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2004. évi LXXV. törvény vezette be. (Lásd a módosított törvény 23/A. -ában foglaltakat.) Ez alkalmazható jelen esetben is. A területi hatásvizsgálatot követıen területrendezési hatósági eljárás indul, amely az eltérésre vonatkozó hatósági engedéllyel zárul. Az elsıfokú területrendezési hatósági feladatokat a törvény a területi fıépítészekre telepítette. Másodfokon a területfejlesztésért és a területrendezésért felelıs miniszter jár el. A térségi területfelhasználási engedély tartalmi követelményeire és eljárási szabályaira vonatkozó jogszabályok megalkotására a törvény felhatalmazásokat tartalmaz. Ezzel az eljárással a 200 m-es szabálytól való eseti eltérés kezelhetıvé válik. A hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet szerint e területeket természeti területként kell kezelni, melyre a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény elıírásai az irányadók. E törvény alapján a hullámtereken a települési térségként jelölt területeket csak akkor lehet beépítésre szánt területként kijelölni és igénybe venni, ha az árvízvédelem megfelelı szintő biztosításával a terület hullámtérként történı hasznosítása megszőnik. A települések szerkezetének meghatározó jelentıségő eleme a városias települési térség részét képezı nagy kiterjedéső zöldfelület is (pl. Margitsziget, Népliget), amelyek védelme törvényi szinten is indokolt. A magas zöldfelületi arányú, alacsony beépítettségő települési térségek elsısorban a rekreációt szolgáló területfelhasználás kialakítását segítik. Míg e terület (legalább) 70%-a változatlanul beépítésre nem szánt
területként kerül hasznosításra (erdısítésre vagy zöldterületi kialakításra), a továbbtervezés során a településrendezési eszközökben meghatározásra kerülı (legfeljebb) 30%-án a pihenést, rekreációt szolgáló létesítmények elhelyezésére alkalmas beépítésre szánt területek alakíthatók ki. A szabályozás eredményeként e területek tényleges beépítésének mértéke távlatban sem haladhatja meg az összterület 10%-át. Erdıgazdálkodási térség 6. (1) Az erdıgazdálkodási térség legalább 90%-át erdıterület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 10%-án egyéb beépítésre nem szánt terület alakítható ki, amelynek során a meglévı védelmi elsıdleges rendeltetéső erdıterületek kiterjedése nem csökkenhet. (2) Az egyes településeken lévı erdıterület nagysága - a település közigazgatási területére vetítve - összességében nem csökkenhet. Az erdıgazdálkodási térség esetében a törvény a pontosabb tervezés lehetıségét kihasználva az erdıterületek védelme érdekében az OTrT törvényhez képest valamivel szigorúbb szabályt alkalmaz (85% helyett 90%-ban határozza meg a területfelhasználási kategórián belül a ténylegesen erdıterületként kijelölendı terület arányát). A meglévı erdıterület mennyiségét abszolút értékben is védi a törvény, de rugalmas módon, mert lehetıséget nyújt a visszapótlásra. Mezıgazdasági térség 7. (1) A mezıgazdasági térség legalább 75%-át mezıgazdasági terület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 15%- án erdıterület és legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható. (2) A mezıgazdasági térségnek a települési közigazgatási területre vonatkoztatott területén a beépítésre szánt területek növekménye nem haladhatja meg az adott település érvényes településrendezési tervében rögzített összes beépítésre szánt terület 3%-át. (3) A mezıgazdasági térségben és a zöldövezet részét képezı mezıgazdasági térségben sportolás céljára a külön jogszabály szerinti különleges terület kijelölhetı. A terület nagysága nem haladhatja meg a település közigazgatási területe 3%-át és a területkijelölés nem lehet átfedésben az országos és a térségi ökológiai hálózat övezetének területével. (3/2. sz. melléklet) Zöldövezet részét képezı mezıgazdasági térség 8. (1) A zöldövezet részét képezı mezıgazdasági térség a zöldövezetnek az erdıgazdálkodási térségen és a zöldterületen kívüli területe. (2) A zöldövezet részét képezı mezıgazdasági térség legalább 95%-át beépítésre nem szánt terület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 5%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható. A mezıgazdasági térségi területfelhasználási kategóriák - a terv léptékébıl adódóan, illetve a mezıgazdasági területek rovására történı új, koordinálatlan területfelhasználás kezelhetı keretek között tartására - az OTrT törvénynél jobban differenciálják a mezıgazdasági területeket, illetve az ott más célra történı területfelhasználás területnagysághoz viszonyított arányát. A térségben jelentıs kiterjedéső kertgazdasági területek a hasznosítás módja alapján szintén a mezıgazdasági felhasználású területek közé sorolódnak. Ezen területek közül azok, amelyek nem kapcsolódnak szervesen a települési térségekhez, illetve amelyek táji-természeti szempontból érzékeny területen találhatók, a távlatban sem válhatnak települési területté. Ezeket kertgazdasági területek övezete védi. Az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szerint nagy kiterjedéső sportolási célú területeket, csak beépítésre szánt különleges rendeltetéső településrendezési területfelhasználási egységen lehet kijelölni. A rendelkezés lehetıséget kíván teremteni, hogy nagy kiterjedéső sportolási célú területeket (pl. golfpályát) mezıgazdasági térségben és a zöldövezet részét képezı mezıgazdasági térségben el lehessen helyezni, azzal a korlátozással, hogy a terület nagysága nem haladhatja meg a település közigazgatási területének 3%-át, valamint a terület nem eshet bele az országos és térségi ökológiai hálózat övezetébe. A Budapesti Agglomeráció térségének sajátosságai azt kívánják meg, hogy Szerkezeti Terve az általános mezıgazdasági térségi területfelhasználási kategória mellett egy sajátos új, úgynevezett zöldövezet részét képezı mezıgazdasági térség kategóriát állítson fel. Ez utóbbira vonatkozó szabályok célja, hogy a terület ne
válhasson beépítésre szánt területté és megmaradjon ökológiailag aktív zöldfelületként mezı- és erdıgazdasági mővelésben. Mőszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére szolgáló terület 9. (1) Az országos és a térségi jelentıségő közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az építmények elhelyezkedését a 2. számú (térképi) melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/2. számú melléklet tartalmazza. (2) Az országos és a térségi jelentıségő közlekedési infrastruktúra-hálózatok kialakítását az OTrT 1/1-8. számú, valamint e törvény 1/2. számú mellékletében megjelölt települések közigazgatási területének érintésével és a 2. számú (térképi) melléklet figyelembevételével kell meghatározni. (3) Budapesten a Kelenföldi pályaudvart alkalmassá kell tenni a nagysebességő vonatok, valamint az elıvárosi vasúti hálózat fogadására. (4) Az M0 gyorsforgalmi út 10-es fıút és az M1 autópálya közötti szakasza, az M2 gyorsforgalmi út Váctól az országhatárig tartó szakasza, a Pomáz és Szentendre településeket elkerülı út, valamint a Váci híd (Nagy-Duna) és a Szigetmonostori híd (Szentendrei-Duna) tekintetében a nyomvonal kijelöléséhez a külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot is el kell készíteni. A Budapesti Agglomeráció országon belüli elhelyezkedése és központi szerepe megkívánja, hogy a fıváros és agglomerációjának közlekedése és egyéb infrastruktúrája mind a nemzetközi, mind az országos rendszerekkel összehangolt legyen. A törvény egyik célja, hogy a tervezett, még meg nem épült közlekedési útvonalak és más infrastrukturális létesítmények helyigényét biztosítsa. A közlekedési hálózatok és építmények által érintett településeket a törvény szöveges melléklete tételesen is felsorolja. A Kelenföldi pályaudvar távlati szerepére vonatkozó elıírás a fıváros településszerkezeti tervében és közlekedésfejlesztési koncepciójában foglaltakat erısíti meg. E törvény a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat készítés kötelezettségét kiterjeszti az M0 gyorsforgalmi út 10-es fıút és az M1 autópálya közötti szakaszára, az M2 gyorsforgalmi út Váctól az országhatárig tartó szakaszára, valamint a Pomáz és Szentendre településeket elkerülı út, és a váci híd, továbbá a szigetmonostori híd esetében a nyomvonal kijelölésére. A területi hatásvizsgálat a nyomvonallal érintett települések igazgatási területén nagyobb mozgásteret biztosít a minden szempontból megfelelı végleges nyomvonal kijelöléséhez. Egyéb rendeltetéső terület 10. (1) Az egyéb rendeltetéső területbe olyan települési (közlekedési vagy különleges területek) területek tartoznak, amelyek - nagy kiterjedésük révén - térszerkezeti jelentıségőek. (2) A térségi szerkezeti tervben Ferihegy fejlesztésére fenntartott egyéb rendeltetéső területen kizárólag közlekedési, ipari, szolgáltató és kereskedelmi célú építmények elhelyezésére szolgáló, vagy zöldterület területfelhasználás jelölhetı ki a településrendezési eszközökben. Az egyéb rendeltetéső területbe a nagyságrendjük miatt önállóan térszerkezetet alakító, más térségi területfelhasználási kategóriába nem besorolható, nagykiterjedéső létesítmények területe tartozik (repülıterek, pályaudvarok, Hungaroring, regionális jelentıségő szennyvíztisztítók, hulladéklerakók). A ferihegyi repülıtér esetében a Szerkezeti Terv egyéb rendeltetéső területként jelöli meg a repülıtér potenciális bıvítéséhez szükséges csatlakozási területeket, egyúttal a törvény elıírja, hogy az érintett települések rendezési terveiben olyan területfelhasználási kategóriákat kell ezen területen kijelölni, amelyek funkcionális szempontból összhangba hozhatók a bıvítést céljával, illetve a térség repülési és logisztikai központ szerepével. III. Fejezet Övezeti Terv
11. (1) Az Övezeti Terv a Budapesti Agglomerációban érvényesítendı sajátos területrendezési szabályok érvényesítésére kijelölt kiemelt térségi övezeteket M = 1:50 000 méretarányban határozza meg. (2) Az Övezeti Tervet a 3. számú (térképi) melléklet tartalmazza, amely 3/1-10. jelő övezeti tervlapokból áll. Kiemelt térségi övezetek 12. A kiemelt térségi övezetek a következık: a) zöldövezet, b) az országos és térségi ökológiai hálózat, ezen belül ba) védett természeti területek, bb) védett természeti területek védıövezete, bc) természeti területek, bd) ökológiai zöldfolyosó, c) térségi tájrehabilitációt igénylı területek, d) kertgazdasági területek, e) tájképvédelmi területek, f) vizek védelme érdekében védendı területek, g) komplex környezeti rehabilitációt igénylı területek, h) térségi hulladékkezelı létesítmények kijelöléséhez vizsgálat alá vonható területek, i) kiváló termıhelyi adottságú szántóterületek, j) honvédelmi és katasztrófavédelmi területek. A Budapesti Agglomeráció területrendezésének további eszköze a térségi övezeti rendszer (Övezeti Terv), amely speciális védelmi és funkcionális szempontok figyelembevételével határoz meg követelményeket az agglomerációs térség egyes területeire. Az agglomerációs terv követi az OTrT törvényben meghatározott kiemelt térségre vonatkozó övezeti felosztást azzal a különbséggel, hogy ahol a térség sajátosságai megkívánják, ott új övezeteket állapít meg. A törvény a rajzi mellékletekben rögzíti a különbözı övezetek lehatárolását M = 1:50 000 méretarányban. Az agglomeráció településeinek az övezeti szabályokat is érvényesíteni kell településrendezési eszközeikben. A terv által lehatárolt országos és térségi ökológiai hálózat övezetén belül a védett természeti területre, a védett természeti területek védıövezetére, a természeti területre, az ökológiai zöldfolyosó területére, a tájképvédelmi területek övezetére, amelyben tájalkotó elemként jelenik meg a kulturális (mőemléki és régészeti) örökség is, valamint a térségi hulladékkezelı létesítmények kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetére az OTrT törvény elıírásait kell alkalmazni. Ezen övezetekre ezért a törvény külön elıírást nem tartalmaz. Az övezeteket egymást átfedı térképlapokként kell elképzelni, tehát egy adott terület egyidejőleg több övezetbe is tartozhat. Zöldövezet 13. (1) A zöldövezetet a térség olyan (védett és nem védett) területei alkotják, amelyek biológiailag aktív, rendszeresen növényzettel fedett területek. (2) A zöldövezethez tartozik: a) az erdıgazdálkodási térség egy része, amely legalább 90%-ban erdıterület; b) a mezıgazdasági térség egy része, amely legalább 90%-ban távlatban is mezıgazdasági, illetve erdıterület; c) a térszerkezeti jelentıségő, a beépítésre szánt területbe ékelıdı erdı- és zöldterület. (3) A zöldövezeten a zöldövezet részét képezı mezıgazdasági térség -be tartozó területek kivételével beépítésre szánt települési terület nem jelölhetı ki. (4) A zöldövezet a bányászati tevékenységrıl szóló 1993. évi XLVIII. törvény alkalmazásában kivett helynek minısül. A településrendezési eszközök vizsgálataiban regisztrált zöldfelület-vesztés dinamizmusa, a beépítésre tervezett területek növekedése, a fıvároson belüli és az azt körülvevı zöldövezet kialakítási esélyének csökkenése, (földrajzilag egyre távolabbi kialakítás lehetısége) térségi együttmőködést és összehangolást tesz szükségessé, amelynek megfelelı területrendezési kezelési módja a térségi zöldövezet rendszerének kialakítása.
A Budapesti Agglomeráció zöldövezete egyrészt területi kapcsolatot teremt a fıváros és az érintett települések belterületeinek zöldterületeivel, másrészt az agglomeráció, illetve a zöldövezet tervezett kiterjedésén túlmutató hasonló elvek szerint Pest megye teljes területén létrehozható ökológiai folyosók rendszerével is. A Budapesti Agglomeráció térségének sajátossága folytán alapvetı kívánalom, hogy olyan egységes zöldövezeti rendszer alakuljon ki, amelyen a biológiailag aktív területek arányának növekedése biztosíthatja a hosszú távú fenntartható fejlıdést. Az összefüggı zöldövezet kialakításának célja a térség ökológiai és környezeti terhelésének mérséklése, a környezetminıség javítása, illetve nem utolsó sorban a térszerkezet és a városszerkezet tagolása. A zöldövezet sajátossága, hogy benne a biológiailag aktív, növényzettel fedett területek aránya legalább 90%. A törvény szigorú elıírásaival ezen területek megtartását és megóvását kívánja hosszú távon biztosítani. Ennek érdekében rendelkezik a törvény arról, hogy zöldövezeti terület még távlatban sem válhat beépítésre szánt területté. Ez alól kivételt képeznek az övezetbe tartozó mezıgazdasági területek, ahol minimális mértékben a beépített területté alakítás megengedhetı. Országos és térségi ökológiai hálózat 14. Az országos és térségi ökológiai hálózat részét képezı védett természeti területek övezetébe az országos és a helyi jelentıségő védett természeti területek tartoznak. Az övezetben a kialakult hagyományos beépítési módot megváltoztatni nem szabad. Az ökológiai hálózat övezeteinek elsıdleges rendeltetése a táji, természeti értékek fennmaradásának, illetve esetleges visszaállításának biztosítása. Általánosan elmondható, hogy az ökológiai hálózat egyes övezeteinek szabályait a természetvédelemrıl szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint az OTrT törvény erre vonatkozó elıírásaival összhangban kell alkalmazni. A fenti törvényekben foglaltak kiegészítéseként, az országos és a helyi jelentıségő védett természeti területek védelme érdekében korlátokat szab a törvény a terület beépítése tekintetében úgy, hogy annak jellege nem térhet el a már meglévı beépítési módtól. Térségi tájrehabilitációt igénylı területek 15. (1) A térségi tájrehabilitációt igénylı területek övezetébe olyan - több településre kiterjedı - területek tartoznak, amelyek az ipari vagy bányászati tevékenység következtében roncsoltak. (2) E területeken a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet. A törvény meghatározza, hogy melyek azok a területek, amelyek a térségi tájrehabilitációt igénylı területek övezetébe tartoznak. Ezek az ipari vagy bányászati tevékenység következtében roncsolt területek, amelyek felhasználására az OTrT törvény szerinti szabályok szerint kerülhet sor (az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben kell megfogalmazni az újrahasznosítási célokat). Kertgazdasági területek 16. (1) Az övezetbe az olyan területek tartoznak, amelyek a fekvésük, szerkezetük és telekstruktúrájuk miatt nem tartoznak a beépítésre szánt területek közé, ugyanakkor a hasznosításuk módja és intenzitása, valamint a beépítettségük jelentısen eltér a mezıgazdasági területétıl. (2) Az övezet területe nem minısíthetı beépítésre szánt területté. Az agglomeráció térségének sajátos problémája az 1960-1970-es években kialakított zártkertek területrendezési kezelésének kérdése. A terv azokat a területeket, amelyek kapcsolódnak a település beépítésre szánt területeihez, mőszaki infrastruktúrával ellátottak, vagy elláthatók (és amelyek belterületi felhasználását az egyeztetés során az adott települési önkormányzat is támogatta), települési területként rögzíti. Azok a területek, amelyek távlatban sem válhatnak települési területté, speciális rendezési szabályozást igényelnek a földrészletek elaprózódásának, a beépítés sőrősödésének elkerülése, a mezıgazdasági hasznosítási jelleg fenntartása érdekében. Ezen - alapvetıen termelési célú - területeken a törvény a beépítésnek állít korlátokat azzal a rendelkezéssel, hogy az ilyen területet beépítésre szánt területté minısíteni nem szabad.
Vizek védelme érdekében védendı területek 17. (1) A vizek védelme érdekében védendı területek övezetébe tartoznak: a) azok a karsztos területek, amelyeken a felszínen vagy a felszín alatt 10 m-en belül mészkı-, dolomit-, mészmárga-, illetve dolomitmárga-képzıdmények találhatók, b) az üzemelı és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek - külön jogszabály szerint - kijelölt vagy kijelölés alatt álló belsı és külsı hidrogeológiai védıterületei. (2) Az (1) bekezdés szerinti területeken belül: a) a kijelölt belsı védıterületeket vízmőterületként kell fenntartani, a külsı védıterületeken pedig csak olyan külterjes hasznosítású mezı-, erdıgazdasági vagy zöldterületi hasznosítás engedhetı meg, amely nem jár a terület beépítésével, b) a településrendezési eszközökben - a hidrogeológiai védıterületek kijelöléséig - a területfelhasználás feltételeit hidrogeológiai szakvélemény alapján kell meghatározni, c) új beépítésre szánt terület igénybevétele csak a csatornázás, a szennyvízelvezetés, -tisztítás és a hulladékártalmatlanítás egyidejő megoldásával engedhetı meg. A törvény az ivóvízbázisok távlati védelme érdekében, a geológiai adottságok figyelembevételével térségi szinten meghatározza az ebbıl a szempontból védendı területeket. A területek pontos lehatárolását, külsı és belsı védıterületeinek kialakítását, valamint a szükséges szabályok meghatározását a településrendezési eszközök hatáskörébe utalja. A felszín alatti vizek védelmét településrendezési eszközökben kell biztosítani, amely védıterületek fenntartásával, beépítési korlátokkal, szennyvízelvezetési és tisztítási követelmények érvényre juttatásával valósul meg. Komplex környezeti rehabilitációt igénylı területek 18. A komplex környezeti rehabilitációt igénylı területek övezetébe tartozó területekre vonatkozóan komplex - térségi összefüggéseket, környezetvédelmi és tájvédelmi szempontokat is figyelembe vevı - rehabilitációs terveket kell készíteni az érintett települések településrendezési eszközeinek alátámasztó munkarészeként. Kiváló termıhelyi adottságú szántóterületek 19. A kiváló termıhelyi adottságú szántóterületek övezete a bányászati tevékenységrıl szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerint kivett helynek minısül. A kiváló termıhelyi értékő szántóterületek övezete az Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. törvény 3/3. sz. mellékletét pontosítva olyan szántóföldi területeket foglalja magában, amelyek agroökológiai adottságaikat tekintve kimagaslóak és környezeti szempontból a legkevésbé érzékenyek, ezért árutermelésre a legalkalmasabbak. Az övezet kijelölésének az alapja a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program megalapozó vizsgálata, amelyet a Szent István Egyetem készített el kutatási eredményekre alapozva. Az övezet területeit azok a szántóterületek alkotják, amelyek a fenti kutatás által felállított úgynevezett környezetérzékenységi agrártermelési értékskálán az igen kedvezı besorolást jelentı 150 pontot meghaladták. Az övezeti szabály szerint e területek a bányászati tevékenységrıl szóló külön jogszabály szerint kivett helynek minısülnek. Honvédelmi és katasztrófavédelmi területek 20. A honvédelmi érdeket szolgáló területek korlátozásmentes mőködését biztosító védıterületeket - a külön jogszabályokban meghatározott rendelkezések szerint - ki kell jelölni az érintett települések településrendezési eszközeiben. A törvény fokozottan szolgálja a honvédelem érdekeit a védıterületek kijelölésére vonatkozó szabály kimondásával. A hivatkozott külön jogszabályok csak részben állnak rendelkezésre, a Honvédelmi Minisztérium (HM) a hiányzó jogszabályok elkészítését tervbe vette. Ezek megjelenéséig a településrendezési eszközök készítése és egyeztetése során - érdekelt államigazgatási szervként - a HM esetileg foglal állást a szükséges védıterületekrıl.
IV. Fejezet Hatályba léptetı és vegyes rendelkezések 21. (1) Ez a törvény 2005. szeptember 1-jén lép hatályba, egyidejőleg hatályát veszti a budapesti agglomeráció, valamint a Balaton kiemelt üdülıkörzete lehatárolásáról szóló 89/1997. (V. 28.) Korm. rendelet. (2) E törvény hatálybalépésétıl az 1027/1986. (V. 22.) MT határozattal jóváhagyott Budapesti Agglomeráció regionális rendezési tervét nem lehet alkalmazni. (3) Amennyiben a településrendezési eszközökben foglalt szabályok ellentétesek az e törvényben foglaltakkal, úgy a törvény hatálybalépését követıen indult ügyekben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) Ezen törvény hatálybalépése elıtt elfogadott településrendezési eszközöket e törvény hatálybalépését követı három éven belül összhangba kell hozni e törvénnyel, kivéve, ha az, a törvény hatálybalépése elıtt elfogadott érvényes településrendezési terv beépítésre szánt területének, beépítésre nem szánt területté való visszaminısítésével járna. (5) Az olyan beépítésre szánt területet, amelyet az elfogadott településrendezési eszköz e törvény hatálybalépése elıtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni, kivéve, ha ez a terület a 2. számú (térképi) mellékletben meghatározott Szerkezeti Terv szerinti mőszaki infrastruktúra-hálózatok, vagy egyedi építmények területére esik. Az ilyen beépítésre szánt terület tekintetében - amennyiben nem esik az említett mőszaki infrastruktúra-hálózatok, illetve egyedi építmények területére - a (3) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni. (6) A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét legalább 5 évente felül kell vizsgálni. (7) E törvény végrehajtására a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl szóló 1996. évi XXI. törvényben foglalt eljárási szabályok irányadóak. (8) E törvény alkalmazásában - a fıváros esetében - település alatt a fıváros közigazgatási területe értendı. (9) A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésérıl szóló 2004. évi CXXXV. törvény 1. számú mellékletének XVII. Területfejlesztés 1. Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal címnév a területfejlesztésért és területrendezésért felelıs országos hatáskörő hivatal címnévre változik. (10) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérıl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 1. (4) bekezdésében, a 3. (3) és (8) bekezdéseiben, 17. (1) bekezdésében, 21/D. (4) bekezdésében és 21/F. (4) bekezdésében a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal szövegrész a területfejlesztésért és területrendezésért felelıs országos hatáskörő hivatal szövegrészre módosul. (11) A településrendezési eszközök e törvénnyel összefüggı módosításának és az e törvénybıl eredı esetleges kártalanításoknak a pénzügyi fedezetét a központi költségvetésbıl kell biztosítani. 1/1. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez Budapest Alsónémedi Biatorbágy Budajenı Budakalász Budakeszi Budaörs Csobánka Csomád Csömör Csörög Délegyháza Diósd Dunabogdány Dunaharaszti Dunakeszi A Budapesti Agglomeráció területéhez tartozó települések
Dunavarsány Ecser Erdıkertes Érd Felsıpakony Fót Göd Gödöllı Gyál Gyömrı Halásztelek Herceghalom Isaszeg Kerepes Kistarcsa Kisoroszi Leányfalu Majosháza Maglód Mogyoród Nagykovácsi Nagytarcsa Ócsa İrbottyán Páty Perbál Pécel Pilisborosjenı Piliscsaba Pilisjászfalu Pilisszántó Pilisszentiván Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pilisvörösvár Pomáz Pócsmegyer Pusztazámor Remeteszılıs Solymár Sóskút Szada Százhalombatta Szentendre Szigethalom Szigetmonostor Szigetszentmiklós Szıd Szıdliget Tahitótfalu Taksony Tárnok Telki Tinnye Tök Tököl
Törökbálint Üllı Üröm Vác Vácrátót Vecsés Veresegyház Visegrád Zsámbék 1/2. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez A mőszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények OTrT-ét kiegészítı elemei 1. Gyorsforgalmi utak 1.1. A Helsinki közlekedési folyosók hazai szakaszai Ml M5 M7 M3 M6 OTrT szerint - Budapest Budapest - OTrT szerint OTrT szerint - Budapest Budapest - OTrT szerint OTrT szerint - Érd*-Százhalombatta* - OTrT szerint 1.2. Egyéb hazai gyorsforgalmi utak M0 Budapest körüli győrő Az OTrT szerinti nyomvonal kiegészül Bp. III. ker.*, IV. ker.*, XV. ker.* és Biatorbágy területével. Megjegyzés: Az M0 nyugati szektorában a nyomvonalat környezeti hatásvizsgálat alapján a védett természeti területen - ahol szükséges - alagútban kell vezetni. M31 (M0-M3 összekötés) Bp. XVII. ker.*-nagytarcsától OTrT szerint M4 Vecsés*-Üllı*-Gyömrı*-OTrT szerint M10 OTrT szerint - Solymár*-Pilisvörösvár*-Pilisszántó* - OTrT szerint Helikopter úti fıvárosi bevezetés Ecser*-Maglód*-Gyömrı* - (csatlakozik az M4 nyomvonalához) 2. Fıutak 2.1. A fıúthálózat elemei 1. sz. fıút Budapest-Budaörs-Biatorbágy-Herceghalom-OTrT szerint 2. sz. fıút Budapest-Fót-Dunakeszi-Göd-Szıd-Szıdliget-Vác-OTrT szerint 3. sz. fıút Budapest-Fót-Mogyoród-Szada-Gödöllı-OTrT szerint 4. sz. fıút Budapest-Vecsés*-Üllı*-OTrT szerint 5. sz. fıút Budapest-Alsónémedi*-Ócsa*-OTrT szerint 6. sz. fıút Budapest-Érd-Százhalombatta-OTrT szerint 7. sz. fıút Budapest- Diósd-Érd-Tárnok-OTrT szerint 10. sz. fıút Budapest-Üröm-Pilisborosjenı-Solymár-Pilisvörösvár-Piliscsaba-Pilisjászfalu-OTrT szerint 11. sz. fıút Budapest-Budakalász-Szentendre-Leányfalu-Tahitótfalu-Dunabogdány-Visegrád-OTrT szerint 2.2. Új fıúti kapcsolatok
Ecser*-Pécel*-Maglód* - OTrT szerint Ecser*-Maglód*-Gyömrı* - OTrT szerint 3. Térségi jelentıségő úthálózati kapcsolatok M2 (Vác)-Csörög*-Szıd*-Vácrátót*-İrbottyán*-Csomád*-İrbottyán*-Veresegyház*-Szada*-Mogyoród*- Gödöllı*-M31* M2 (Göd)-Csomád* Pilisvörösvár* (M10 és 10. sz. fıút közötti kapcsolat) 4. Térségi jelentıségő mellékutak (10. sz. fıút) Pilisjászfalu*-Uny*-Tinnye*-Perbál*-Tök*-Zsámbék*-Sóskút*-Tárnok*-Érd*-Százhalombatta* Csepel-szigeti gerincút: Szigetszentmiklós*-Szigethalom*-Tököl* 5. Településelkerülı szakaszok Mogyoród Isaszeg Pécel Ecser Üllı Gyál Ócsa Alsónémedi Budakeszi Szentendre Pomáz Budakalász Fót 6. Térségi jelentıségő Duna-hidak Váci híd* (Nagy-Duna) Szigetmonostori híd* (Szentendrei-Duna) 7. Nagysebességő vasútvonalak OTrT szerint - Törökbálint*-Budapest*-Dunaharaszti*-Taksony*-Dunavarsány*-Délegyháza* - OTrT szerint OTrT szerint Törökbálint*-Budapest* (Ferihegy nemzetközi kereskedelmi repülıtér érintésével)-vecsés*-üllı* - OTrT szerint Megjegyzés: A nagysebességő vasút nyomvonalát a környezeti hatásvizsgálat alapján - ahol szükséges - alagútban kell vezetni. 8. Térségi jelentıségő repülıterek Dunakeszi Budakeszi-Farkashegy Gödöllı * A tervezendı elemek *-gal szerepelnek. OTrT = Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. törvény. 2. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez Térségi szerkezeti terv
3. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez Térségi övezeti terv 3/1. számú melléklet Zöldövezet
3/2. számú melléklet Az országos és térségi ökológiai hálózat övezete
3/3. számú melléklet A térségi tájrehabilitációt igénylı területek övezete
3/4. számú melléklet Kertgazdasági területek övezete
3/5. számú melléklet Tájképvédelmi területek övezete
3/6. számú melléklet A vizek védelme érdekében védendı területek övezete
3/7. számú melléklet Komplex környezeti rehabilitációt igénylı területek övezete
3/8. számú melléklet Térségi hulladékkezelı létesítmények kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete
3/9. számú melléklet Kiváló termıhelyi adottságú szántóterületek övezete
3/10. számú melléklet Honvédelmi és katasztrófavédelmi területek